Fontos

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Gazdasági szuverenitás Orbán módra

2 milliárd dolláros külföldi kölcsönt akart szerezni a magyar miniszterelnök megbízásából az Államadósság Kezelő Központ, de miután túljegyezték a magyar kötvényeket, 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy a kötvény kibocsátást jónevű bankok szervezték: BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan. A kötvények túljegyzése azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzpiac bízik az Orbán kormány stabilitásában.

A bizalomnak ára van: a 12 éves lejáratú kötvények kamata 5,7% vagyis jóval magasabb mint amennyit az USA-nak vagy Németországnak fizetnie kell de hát a periféria államai mindenütt drágábban jutnak hitelhez. Argentína például olyan rossz pénzügyi helyzetbe jutott – egyáltalán nem először – hogy újra tárgyalnia kell az IMF-el. A nemzetközi pénzpiacok drága kamatai helyett a Nemzetközi Valutaalap biztosított Argentínának 44 milliárd dolláros mega csomagot. Csakhogy ebből most kellene 2,6 milliárd dollárt törlesztenie, és erre képtelen.

A magyar állam egy éve bocsátott ki nagy összegű dollárkötvényt, akkor még jóval magasabb kamattal. Most csak 1,8% a kamat felár az USA-hoz viszonyítva, de tavaly még 2,8% volt vagyis 1%-kal olcsóbban jutottunk hitelhez. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a magyar kormány megszorító csomagja, és a magas infláció visszaszorította a lakosság fogyasztását, az életszínvonal csökkent viszont javult az egyensúly. Különösen amiatt, hogy az export jól teljesített 2023-ban. Időközben megérkeztek az első uniós pénzek is, mert

Orbán Viktor zsaroló politikája eredményesnek mutatkozik.

A magyar miniszterelnök azzal zsarolja az Európai Uniót, hogy csakis akkor szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, ha Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat.

Globalizált rendszerben mit ér a szuverenitás?

A globalizáció eredményeképp még a nagy államok is egyre jobban függenek a világpiactól, ezért is indított kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen, mert Washington veszélyben érzi vezető szerepét a világgazdaságban. Márpedig ezen nyugszik az USA hatalma, és Hszi Csin-ping elnök már meghirdette a G2-es világot, melyben az Egyesült Államok és Kína együtt gyakorolja a világhatalmat. Ezt Washingtonban semmiképp sem akarják elfogadni. Különösen zavarja őket, hogy az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere nem az Egyesült Államok hanem Kína.

Kicsi és világra nyitott államok mint Magyarország nem tehetnek mást a globalizált rendszerben minthogy alkalmazkodnak a trendekhez, melyeket egyáltalán nem ők határoznak meg. Mit jelenthet ilyen körülmények között az a szuverenitás, amelyet Orbán Viktor a zászlajára tűzött, és amelynek immár külön Szuverenitásvédelmi  hivatala is van? Lánczi Tamás, az intézmény igazgatója sietett hangsúlyozni, hogy a Szuverenitásvédelmi hivatal nem hatóság nehogy mindenki azonnal az államvédelmi hatóságra, az ÁVH-ra gondoljon, amely szovjet mintára állam volt az államban. Sztálin elvtárs a magyar küldöttség tagjai közül nem véletlen, hogy egyedül Péter Gábort, az ÁVH vezérét ölelte meg a Kremlben. Igaz, 1953-ban maga Sztálin elvtárs csukatta le Péter Gábort mint “cionista összesküvőt.”

A titkosszolgálat Orbán Viktor nemzetvédelmi rendszerében is meghatározó jelentőséget már csak azért is, mert az működteti a propagandát éppúgy mint a kommunista időkben. Rogán Antal felügyeli mindkettőt, és a propaganda azért is oly hatékony, mert egyetlen központból titkosszolgálati tisztek parancsra teljesítenek vagyis vitának nincsen helye a rendszerben.

Orbán hatalmának szuverenitása érvényesül is a belpolitikában, ahol a miniszterelnök szinte ellenállás nélkül valósíthatja meg elképzeléseit, de mi van a külpolitikában, ahol egy nem egészen 10 milliós közepesen fejlett periferikus ország vezetőjének a véleménye nem érdekel senkit. Orbán Viktor számára nagy sokk lehetett amikor a kilencvenes évek elején az USA nagykövetség embere közölte vele: a térségben csakis Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat, Magyarország egyáltalán nem. Ez motiválhatja Orbán Viktor diplomáciáját, amely ellensúlyt keres a világban az Egyesült Államokkal szemben. Ezért barátkozik tüntetően Kínával, melyet az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nevezett 2021-ben. Ezért parolázik Putyinnal, aki a második számú stratégiai ellenfél volt az USA listáján, de az ukrajnai háború miatt célponttá vált. Biden elnök nyíltan meg is mondta, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az elszólás nagyon is tudatos volt.

Orbán Viktor ezzel a diplomáciával elszigetelődött az Európai Unióban és általában a nyugati világban, de mint zavaró tényező, akinek van zsarolási potenciálja, felértékelődött. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón  szinte főszereplővé vált. Azzal, hogy megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós pénzügyi támogatását nemcsak azt akarta elérni, hogy hozzájuthasson a magyar uniós euró milliárdokhoz hanem meg kívánta kérdőjelezni a NATO és az Európai Unió egész Ukrajna politikáját. Putyinhoz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan tűzszünetet sürget Ukrajnában, és arra számít, hogyha Trumpot megválasztják elnöknek az Egyesült Államokban, akkor az USA is változtat Ukrajna politikáján, és Kijev feje fölött lepaktál Putyinnal.

A CIA és az SZVR folyamatosan tárgyal erről Törökországban, olykor még a vezetők is részt vesznek ebben. William Burns, a CIA igazgatója korábban Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri nemcsak Putyin elnököt, de Szergej Nariskint is. A külföldi hírszerzés vezetője – éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök – nem támogatta Putyin döntését az ukrajnai háború megindítására mégis mindketten a helyükön maradtak bár az orosz elnök nyíltan megalázta Szergej Nariskint azon a videón, melyen a “különleges hadműveletet” bejelentették országnak – világnak.

Nariskin fia és családja Magyarországon szerzett ingatlant tekintettel arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat kapcsolata továbbra is kiváló noha ezt az USA és a NATO tagállamok többsége határozottan bírálja. Putyin viszont értékeli “a magyar miniszterelnök bátorságát.” Orbán Viktor volt az egyetlen olyan uniós tagállami vezető, akinek Putyin gratulált újévkor. Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Moszkvában. Ezt eredetileg Orbán Viktornak szánták, de a magyar miniszterelnök pompás diplomáciai érzékkel átpasszolta első janicsárjának, Szijjártó Péter külügyminiszternek.

A szuverenitás Orbán Viktor személyes hatalmának szentesítését jelenti. A minta itt is Putyin lehet, de valószínűleg a magyar miniszterelnöknek is feltűnt, hogy az orosz elnök szuverén módon zsákutcába vezeti Oroszországot.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

Budapesten is mosott pénzt a legerősebb olasz maffia

20 éves börtönbüntetést is kaphat Sz. Edina ügyvédnő, akinek irodája a Szent István körúton a Ndrangheta calabriai maffia pesti főhadiszállása is volt egyben. A leleményes ügyvédnő 168 társaságot jegyeztetett be Magyarországon, melyekben jelentős részben résztulajdonos is volt.

A maffia ellen küzdő olasz bíró Catanzaroban kiderítette, hogy nagyszabású pénzmosás zajlott Budapesten és Cipruson, meg persze Olaszországban, ahol a Ndrangheta kábítószer pénzeit mosták tisztára. A Ndrangheta Európa legnagyobb kokain kereskedője, amely ellenőrzi a Latin Amerikából érkező szállítmányokat éppúgy mint a terítést az európai országokban és a Közel Keleten. A hasznot legkevesebb 5 milliárd dollárra becsülik az Interpol szakértői.

A Privátkopó szerint a magyar ügyvédnő úgy jelentette be a 168 céget, hogy azok tulajdonosa jórészt olasz volt, de saját magát sem felejtette el megemlíteni. Ezenkívül pedig fiktív vagy valós nevek szerepelnek a cégek tulajdonosi körében, akik orosz, bolgár, ukrán stb. állampolgárok. A cégek jelentős többsége nem fizetett adót Magyarországon, így a magyar államot milliárdos károsodás érhette.

Nemcsak a magyar ügyvédnő került rács mögé, aki előzetesben várja a kiadatást Olaszországnak, de az egész nemzetközi céghálózat vezetője is: az 53 éves Giovanni Barone irányította a pénzmosást Olaszországban, Cipruson és Magyarországon.

Szlovákiában is aktív a Ndrangheta

Erre akkor derült fény amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a kedvesét. Az ifjú újságíró épp arról írogatott, hogy a Ndrangheta beépült Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszerébe, és lenyúlja az európai pénzek jelentős részét. Az újságíró gyilkosság után Fico szerette volna a gyanút az olasz maffiára terelni, de gyorsan kiderült, hogy a hatalom a felelős a gyilkosságért Szlovákiában. Akkor ebbe bele is bukott Fico és csapata, de a legutóbbi választáson vígan visszatért a hatalomba. Tovább folytatja a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését jó szövetségesével, Orbán Viktorral. Arról még nem érkeztek hírek, hogy a magyar miniszterelnök is paktálna a Ndranghetaval mint Robert Fico, de morális akadályok valószínűleg nálunk sincsenek viszont Orbán Viktor úgy véli: az uniós eurómilliárdokat lenyúlhatja ő maga is, minek ahhoz az olasz maffia évtizedes tapasztalata ezen a téren?

A Transparency International számításai szerint Orbán és csapata 10 milliárd eurót nyúlt le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési ciklus során.

Putyin gratulált Orbán Viktornak

0

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan vezető az Európai Unió tagállamai közül, akit újév alkalmából köszöntött az orosz elnök – büszkélkedik a kormánypárti sajtó. Amely siet hozzátenni, hogy van egy másik európai vezető is, aki hasonló gratulációt kapott  Putyintól: Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki Orbán Viktornak is nagy barátja.

Szerbiában most néhány helyen megismétlik a választást, melyet a szerb elnök nagy fölénnyel megnyert, de az ellenzék szerint csalás történt. Az orosz titkosszolgálat jelentős mértékben segíti Vucsics elnököt az ellenzék elleni harcban – ezt maga a szerb államfő ismerte el, és a miniszterelnökasszony részletesen ki is fejtette Belgrádban.

Vajon az orosz titkosszolgálat Orbán Viktort is segíti az Európai Unió és az Egyesült Államok elleni harcában?

“A nehéz nemzetközi helyzet ellenére sikerült 2023-ban is fenntartani az orosz-magyar kapcsolatok dinamikáját” – írta Putyin a magyar miniszterelnöknek.

Az orosz elnök megerősítette elkötelezettségét a konstruktív, pragmatikus viszony folytatása mellett, amely lehetővé teszi a közös gazdasági projektek megvalósítását – idézi a Magyar Nemzet az orosz elnököt. Aki természetesen nem tért ki arra az apróságra, hogy a nemzetközi helyzet elsősorban azért nehéz, mert ő megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, és nemrég a háború legpusztítóbb légicsapását mérte a szerencsétlen országra, amely nem vele hanem a Nyugattal kíván együttműködni.

Az a hazugság sem szerepel Putyin üzenetében, mely szerint olcsóbban adja a földgázt a baráti Magyarországnak pedig az orosz elnök ezt ígérte Orbán Viktornak, aki nem sokkal az orosz agresszió előtt látogatott el Moszkvába.

Mikor megy Orbán Kijevbe?

A magyar miniszterelnök legutóbb az Európai Unió csúcstalálkozóján megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, és ezzel nagy szolgálatot tett Putyinnak, és komoly csapást mért Zelenszkij ukrán elnökre.

Peszkov, az orosz elnök szóvivője meg is dicsérte “a magyar miniszterelnök bátor tettét.” Zelenszkij elnök pedig meghívta Orbán Viktort Kijevbe. A magyar miniszterelnök, az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, elfogadta a meghívást. A diplomaták állítólag már készítik elő a látogatást. Közben pedig a magyar diplomácia megszavaz minden Oroszország elleni szankciós csomagot Brüsszelben.

Orbán Viktort Putyin bábjának tekintik Brüsszelben és Washingtonban vagyis a képmutatás nem fizetődik ki.

Arra viszont jó, hogy az uniós eurómilliárdokat kizsarolja Brüsszeltől. Orbán Viktort végső soron ez érdekli, és fütyül arra, hogy mi történik Ukrajnában, ahol a nép szenvedése egyre nagyobb, és a háború végét nem látja senki sem.

Orbánnak óriási szüksége van az uniós eurómilliárdokra

Siralmasak az idei év gazdasági mutató, a kormány tervei egyáltalán nem teljesültek. A GDP a harmadik negyedév végén 1,2%-kal volt gyengébb mint 2022-ben. Ha a mezőgazdaság jó teljesítményét nem számoljuk, akkor a visszaesés 3%-os. Ez volt a magyar gazdaság egyik legpocsékabb éve.

A költségvetés hiánya 5,9% lehet az év végén noha a kormány kezdetben 3,9%-kal számolt. Ezt azután felemelte 5,2%-ra, de valószínűleg ennél is magasabb lesz, csaknem eléri a lélektani 6%-os határt. Még szomorúbb az, hogy ez a kormány inflációs politikájának eredménye: a lakossági fogyasztás, és az ÁFA jelentős mértékben visszaesett a hivatalos adatok szerint is.

Persze nem mindenki járt rosszul: Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb az idén! Mégis miből amikor a bérből és fizetésből valamint nyugdíjból élők életszínvonala csökkent az infláció miatt? Az infláció kifejezetten kedvezett a kormányhű oligarcháknak, akik csinos tőke jövedelmekre tettek szert. Ők is gratulálhatnak Orbán Viktornak, akinek úgy sikerül fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy az életszínvonal csökken. Putyin ehhez is gratulálhatott  Orbán Viktornak…

Miért kap havi 5 milliónál magasabb fizetést a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke?

A törvény szerint Lánczi Tamás, akit Orbán Viktor jelölt e tisztségre, így a kinevezése aligha ütközhet akadályokba, a Nemzeti Bank elnökének fizetéséhez kötött havi jövedelmet élvez: annak 80%-a jár neki.

Igaz viszont, hogy minden más jövedelem szerző forrásról le kell mondania hiszen épp az ő feladata az: megakadályozni minden ellenzéki szervezkedés vagy média külföldi finanszírozását. Jogállamban pénz a fegyver – írta József Attila, akinek Orbán Viktor lelkes olvasója lehet hiszen mindent megtesz azért, hogy a hatalom és a pénz szövetsége lehetetlenné tegyen mindenféle ellenzéki kezdeményezést a váltásra.

Aki ebben a rendszerben sok pénzt kap, attól Orbán Viktor sokat is vár el: az ellenzék pénzügyi forrásainak precíz naprakész ismeretét. Globalizált rendszerben ez korántsem könnyű, és az ellenfél nem piskóta: az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a maga óriási információs hálózatával és adatbázisával. Bár a szuverenitásvédelmi törvényben erről nem esik szó, de legalább ilyen fontos feladata Lánczi Tamásnak az, hogy kiderítse: mit tudnak az amerikaiak a hatalom hatalmas korrupciós ügyeiről? Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján hajtott végre hatékony korrupcióellenes tisztogatást Laura Codruta Kövesi főügyész, aki jelenleg ugyanezt a tisztséget tölti be az Európai Unióban. A korrupcióellenes kampány csak ürügy volt a tisztogatásra Romániában, ahol az elit hagyományos korrupt, a cél Moszkva embereinek likvidálása volt.

Orbán Viktor nem véletlenül marad távol az európai ügyészségtől, de az igazi ellenfél számára az USA, amelynek jelenlegi nagykövete nem is nagyon titkolja, hogy szívesen venne egy Lengyelországhoz hasonló fordulatot Magyarországon is. Orbán Viktornak ez nem annyira sürgős. Ezért hozta létre a Szuverenitásvédelmi hivatalt, amelyhez tudományos kutatóintézet is tartozik majd.

Mit kutatnak majd?

Nyilván lesz egy nyilvános részleg, amely elméletet gyárt a szuverenitásra, de ennél sokkal fontosabb az, hogy megfelelő információkat szerezzenek arról, hogy mit tudnak az amerikaiak Orbán Viktorról?!

Új ÁVÓ születik?

FORTEPAN

Amikor egy magyar küldöttség Sztálin elvtárssal találkozott a Kremlben 1946-ban, akkor jelen volt Péter Gábor is, akit akkor még jóformán senki sem ismert, de a grúz diktátor igen. Egyedül Péter Gábort, az ÁVÓ főnökét  ölelte meg a magyar küldöttség tagjai közül. Sztálin nagyon is tisztában volt az állambiztonsági szervezet fontosságával éppúgy mint Hitler. Amikor 1943-ban Teheránban találkozott Roosevelt elnökkel, akkor így mutatta be neki Lavrentyij Pavlovics Beriját, a szovjet állambiztonság főnökét: ”Ő a mi Himmlerünk!” Heinrich Himmler volt az SS vezére és a birodalmi biztonsági hivatal – RSHA – vezetője. Ez az intézmény működtette a többi között a haláltáborokat is.

Péter Gábor szabósegéd volt, Lánczi Tamás jogot és filozófiát tanult – éppúgy mint Lenin. Lánczi édesapja a nemzeti együttműködés rendszerének egyik vezető ideológusa és a Corvinus egyetem rektora volt. Az ő leleménye az, hogy

“amit az ellenzéki és külföldi bírálók korrupciónak neveznek, az a nemzeti együttműködés rendszerének eszköze a nemzeti polgárság megteremtésére.”

Lánczi Tamás legmagasabb közigazgatási tisztsége eddig az volt, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter államtitkárrá nevezte ki amikor a törekvő ifjú még csak 32 éves volt, de nem vált be. Hamarosan távozni kényszerült, de Habony Árpád és Rogán Antal pártfogoltjaként szép karriert futott be. 2018-ban amikor a Figyelő közzétette a hírhedt Soros listákat, akkor Lánczi Tamás volt a főszerkesztő.

Jelenleg az MTVA egyik főnöke és arca is egyben, de ennek immár vége: a Szuverenitás védelem arcnélküli munka, amelynek lényege a sötétben zajlik.

48 perc című televíziós műsorában Lánczi Tamás kijelentette december 13-án:

”Amerikából több milliárd forintnyi dollárt küldtek ide, amellyel megpróbálták befolyásolni a 2022-es választások eredményét. Ez tény.”

A másik figyelemreméltó kijelentése:

“Európában senki sem annyira autonóm mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.”

Valóban? Akkor miért állítják azt Washingtonban és Brüsszelben, hogy Orbán Viktor Putyin bábuja az európai sakktáblán?

A szuverenitás védelem csak nyugati irányban működik?

Péter Gábort nem sokkal Sztálin halála előtt a grúz diktátor parancsára letartóztatták Budapesten mint “cionista összeesküvés szervezőjét.” Sztálin időben meghalt, így a cionista perekből nem lett semmi. Péter Gábor a zárt tárgyaláson halálbüntetést kért a saját fejére, de csak börtönbüntetésre ítélték. Hamarosan kiengedték és haláláig hallgatott.

Péter Gábor 47 éves volt amikor saját elvtársai letartóztatták, és majdnem agyonverték. Lánczi Tamás 46 lesz amikor megkezdi tevékenységét a Szuverenitásvédelmi hivatal élén.

Orbán és csapata sokkal gazdagabb mint ahogy a Forbes megsaccolta

Az Amerikai Népszavának az a véleménye, hogy „Orbán és Tsai.” sokkal nagyobb vagyon fölött rendelkeznek mint ahogy azt a Forbes magazin feltételezte, amely mindenekelőtt arra alapozza állítását, hogy az a hatalmas ingatlan vagyon, melynek az értékét egyáltalán nem lehet felbecsülni, benne sincs abban az óriási  összegben, melyet Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István neve mellett feltüntettek.

Tegyük hozzá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szerepel a listán holott neki is csillagászati magánvagyont sikerülhetett összeszednie a nemzeti együttműködés rendszerének első tizenhárom évében. Putyin elnököt is a leggazdagabb oligarchának tartják, dél-oroszországi üdülő komplexumának videóját több mint százmillióan látták. Navalnij szervezete hozta ezt nyilvánosságra, az ellenzék vezérének ez lehet a főbűne Putyin szemében. Orbán Viktor egykori nádori birtoka Hatvanpusztán eltörpül emögött.

Tiborcz István olyan értékes ingatlant szerzett meg például mint a Gellért Szálloda, ahol Horthy Miklós berendezte főhadiszállását 1919-ben miután elfoglalta Budapestet.

Az értékes ingatlanokat a miniszterelnök veje közpénzből nyúlja le, azokat az állam újítja fel, majd pedig Orbán csapatának csúcs ragadozói egymás között cserélgetik. Ezért a Forbes listája a leggazdagabb magyarokról inkább olyannak tűnik, amely leplezni próbálja az elit lopásának nagyságrendjét – írja az Amerikai Népszava.

Lopni csak gondosan szépen ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes

A magántőkealapokon keresztül legkevesebb 150 milliárd forintot pumpáltak közpénzből Tiborcz István magán vagyonába, melyet a Forbes összesen 75 milliárd forintra becsül. Persze a miniszterelnök vejének hatalmas hitel állománya is van, de ezt olyan bankok kezelik, amelyek Orbán Viktor teljes ellenőrzése alatt állnak. Vagyis a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei immár önmagukat finanszírozhatják, a magántőkealapokon keresztül pedig eltűnhet mindenfajta nyom. Az állami vagy épp uniós pénzek  “elveszítik közpénz jellegüket” ahogy ezt szemérmesen a Nemzeti Bank nyereségének lenyúlásakor megfogalmazták.

Mészáros Lőrinc neve mellett 591 milliárd forint szerepel a Forbes listáján, így hivatalosan ő a leggazdagabb magyar, de ez is messze alulbecsült érték. A valasz.hu ugyanis megírta korábban, hogy Mészáros és Tiborcz 540 milliárd forint közpénzt kapott 2022-ben!

A magyar költségvetésben lehetne külön sor Mészáros vagy Tiborcz hiszen egy-egy minisztérium kap ennyit.

A Diófa Tőkealap, melyet Spéder Zoltán kifosztásával szerzett meg Orbán Viktor illetve Tiborcz István, a hírek szerint önmagában 500 milliárd forintot ér. A Diófa és az Equilor, amely szintén Tiborcz István köréhez köthető, 133 milliárd forint közpénzt kapott. Vajon miért?

2010-ben Orbán Viktor azt ígérte: ”minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből. ”Ma 13 évvel később ez fekete humornak minősül. Mint ahogy a megelőző baloldali-liberális kormányzás bírálata is ma már paródiának hat:

”Az elmúlt évek gyötrő gondjai és fájdalmai épp abból adódtak, hogy a magánérdek teljesen behálózta az államot, és egyúttal kiszorította a közérdeket. Ennek az lett a következménye, hogy az állam magánérdekeket kezdett finanszírozni, magánvállalkozásoknak utalt át hatalmas pénzeket az adófizetők pénzéből. Arra van szükség, hogy a magán és közérdek ne fonódhasson össze, az államot magán érdekektől mentes szférává kell tennünk!”

– hangsúlyozta Orbán Viktor, akitől senki sem kérdezi meg, hogy mi valósult meg ebből?!

Sztálin elvtárs még ragaszkodott összes műveinek kiadásához, de Orbán Viktor már nem. Érthető hiszen az ilyen idézetek meglehetősen furcsán csengenek a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

0

“Nehéz időszakot hagyunk magunk mögött” – mondta évértékelő sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök, aki bizonyára nem a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre gondolt. A miniszterelnök alteregója, aki tavaly lecsúszott a harmadik helyre, újra az első lett a Forbes listáján, mert idén sikerült 150 milliárd forinttal növelnie a vagyonát.

Mégis miből amikor Magyarországon szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala? Vagy talán a kettő között van összefüggés?

591,3 milliárd forintra becsüli Mészáros Lőrinc vagyonát a Forbes vagyis Orbán Viktor egykori osztálytársa már euróban és dollárban is milliárdos. Neki bejött a nemzeti együttműködés rendszere. A második helyen Csányi Sándor szerénykedik, az OTP elnöke tavaly még megelőzte Mészáros Lőrincet, de idén már lemaradt mögötte. Neki 573 milliárd forint a vagyona. Az idén először szerepel a Forbes ötvenes listáján Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A törekvő ifjú, akinek villámgyors karrierje csakis Nicu Ceausescuhoz hasonlítható 75,3 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosa Orbán Ráhellel együtt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója korábban lecsúszott a listáról, de most visszatért. Neki még időközben elhunyt férje alapozta meg vagyonát, aki nyakig benne volt kétes ingatlan ügyletekben a kilencvenes években.

Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd forint vagyis a tavalyi GDP 10%-a!

Az oligarcháknak tehát jó éve volt az idei is, de vajon miért sikerül nekik mindig majdnem minden miközben a többség megélhetési gondokkal küszködik?

Az oligarcha átváltja a vagyont és a hatalmat egymásra

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ezen a pofonegyszerű alapelven működik.

“Az oligarcha vagyonára támaszkodva megszerzi a politikai hatalmat, és politikai befolyását vagyona gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának alapja tehát a vagyon és a politikai hatalom hézagmentes összefonódása”

– írja Bokros Lajos ex pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban, ahol rámutat a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető tulajdonságára: ”a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és a politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható és felszámolható.”

Mindez azonban csak azt indokolja, hogy miért gazdagodik rohamtempóban Mészáros Lőrinc, de arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért megy neki akkor is jól amikor a lakosság döntő többsége megélhetési válsággal néz szembe? Rá és a többi oligarchára miért nem vonatkozik a válság?

A globális kapitalizmusban a liberális szabályozás érvényesül vagyis alacsonyak az adók, ha pedig nem azok, akkor könnyű kijátszani a jogszabályokat, és ennek következtében a tőkejövedelmek gyorsan növekednek miközben a munkajövedelmek reálértékben stagnálnak vagy csökkennek a fejlett világban – erre a kínos kontrasztra Thomas Piketty francia közgazdász mutatott rá Capital című könyvében. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanez a helyzet: a gazdagok gazdagodnak miközben a bérből és fizetésből élők az inflációval küszködnek.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag gazdagodik – énekelte everybody knows – mindenki tudja – című számában Leonard Cohen.

10 milliárd eurós uniós támogatást nyúltak le Orbán rokonai, barátai és üzletfelei

Az elmúlt költségvetési ciklusban mintegy 30 milliárd euró érkezett Brüsszelből Magyarországra, és ennek egyharmada jutott a hatalomhoz közelálló emberek zsebébe.

Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé vált, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos vállalkozóvá már igen fiatalon. Minderről a Transparency International magyarországi igazgatója beszélt a Szabad Európának. Martin József Péter hangsúlyozta: ez a fő oka annak, hogy Brüsszel vonakodik kiutalni a Magyarországnak járó euró milliárdokat. Ezek a pénzek ugyanis Orbán Viktor hatalmát erősítik, és nem Magyarország javát szolgálják.

Orbán Viktor azért zsarolja most kétségbeesetten az Európai Uniót az állandó vétózással, mert a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon nem működik az uniós eurómilliárdok nélkül. Orbán pedig egy őszinte pillanatában bevallotta tavaly, hogy hét szűk esztendőre kell felkészülni. Ezt persze csak az ország lakosságára értette, ő maga, rokonai, barátai és üzletfelei a jövőben sem kívánnak szűkölködni. Csakhogy csökkenő életszínvonal mellett mindinkább szemet szúr, hogy Mészáros Lőrinc az ő Andreája oldalán luxusjachton hajókázik a Földközi tengeren miközben az átlag nyugdíjas csak jövőre éri el a 200 ezer forintot havonta.

Magyarország egyszerre két listán is az utolsók között kullog az Európai Unióban: az egyik a jólét, a másik a korrupció. Szegényház és szégyenpad – ez a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves eredménye.

Nem minden oligarcha függ Orbántól

Csányi Sándor már évtizedek óta az OTP vezére és az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozója. A hetvenéves nagy túlélő Orbán Viktort is túl kívánja élni, és olyan szövetségesei vannak mint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Polt Péter főügyész. Ez a csapat viszonylagos autonómiát élvez a nemzeti együttműködés rendszerén belül. Ezért is vette el Orbán Viktor Pintér Sándortól az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét. És ezért hozott létre Mészáros Lőrinc álnév alatt alternatív nagy bankot az OTP-vel szemben. Orbán számára a lojalitás minden. Márpedig ez a csapat éppúgy mint Orbán csakis a saját érdekeit nézi. Csakis addíg tartanak ki mellette amíg nyeregben van. Orbán oligarchái egymást is ölik az uniós euró milliárdokért. Ráadásul nem hajlandók tudomásul venni, hogy az aranykor véget ért: Orbánnak egészen egyszerűen nincsen elég pénze ahhoz, hogy hűséges oligarcháit is pénzelje, és egyben emelje a lakosság életszínvonalát. Márpedig ettől függ a választók támogatása.

Minthogy a földgáz ára csökken a tőzsdéken, ezért a kormány rezsit csökkenthet a jövő júniusi választások előtt, ha meg akarja nyerni az önkormányzati és európai választásokat. Akárhogy dönt Orbán Viktor ez hosszú távon kevés: a rendszer elveszítette a perspektíváit.

Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti konzultáció marginális témákra koncentrál: migránsok, LMBTQ stb. Mindez a figyelem elterelésére szolgál: nehogy a választópolgárok észrevegyék: miközben ők megélhetési gondokkal küszködnek addig Orbán Viktor rokonai, barátai és ügyfelei jól elvannak.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt a templomban

Együtt ment az éjféli szentmisére Szijjártó Péter külügyminiszter és Dzsudzsák Balázs labdarúgó veterán – írta meg a 444. Szijjártó Péter az első sorban ült a Jézus szíve templomban Dunakesziben, mellette felesége és a gyerekeik. Mögöttük pedig Dzsudzsák Balázs, aki immár bokros érdemei elismeréseképpen diplomata útlevéllel utazgathat a világban. Ferenc pápa a napokban megengedően beszélt az azonos nemű párokról, de a magyar kormány kérlelhetetlen az LMBTQ közösséggel szemben. Törvényt hozott ellene, és könyveket ítél el LMBTQ propaganda miatt. Az alkotmányban az a Szájer József fogalmazta meg az azonos neműek kapcsolatát elítélő mondatokat, aki azután Brüsszelben lebukott egy homoszexuális partin. “Ez nem fér bele a mi érték közösségünkbe” – mondta akkor Orbán Viktor, aki épp azért küldte ki jóbarátját Brüsszelbe, mert tudta róla, hogy meleg, de ez az Európai Unió központjában nem érdekel senkit. Magyarországon viszont Orbán Viktor politikai kérdést csinál belőle, hogy elterelje a figyelmet az életszínvonal csökkenéséről.

Szijjártó Péter, aki az Európai Unió legrégebben funkcióban levő külügyminisztere, szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Lehetetlen, hogy Orbán ne tudna hűséges janicsárja és Dzsudzsák Balázs viszonyáról. A miniszterelnök nyilvánvalóan engedélyezte azt. Az általános képmutatás világában ez valójában fel sem tűnik, de a sikerhez szinte teljes média kontroll kell. Ki tudott arról, hogy Szájer József meleg mielőtt lebukott volna Brüsszelben a Covid pandémia idején? Szájer a bádog ereszen újdonságnak tűnt szinte mindenki számára pedig a fideszes politikus lebukott már Bécsben is a kilencvenes évek elején.

Ám a sajtó halálmegvető bátorsággal hallgatott. Ahogy a korrupciós ügyekben is csak kerülgeti a forró kását. Az omerta – a hallgatás törvénye – nemcsak az olasz maffiában kötelező…

Az okos lány

Hajjaj! Gond lehet még ebből a címből, ugyanis jelen írásban Orbán Viktorról, a talpig férfi, magyar miniszterelnökről lesz szó, és az széles körben ismert, hogy ő, meg a körülötte nyüzsgő komornák és komornyikok nem igazán kultiválják az LMBTQ+ ügyeket. Pláne a miniszterelnököt illetően! Na nem baj, majd ha számon kérik, csak kivágom magam valahogy.

Szóval. Az alaphelyzetről, amelybe szegény Orbán keveredett, az embernek a régi vicc jut az eszébe, mikor megy az autós a sztrádán, és hallgatja a rádiót. Egyszer csak a beszélgetős műsort megszakítva a bemondó figyelmeztető hangon közli, hogy az összes arrafelé autózó vigyázzon, mert a Székesfehérvár – Siófok sztrádaszakaszon egy őrült szembe megy a forgalommal. – Egy? – mordul föl az autós. – Az összes!

Hátbizony, hogy így lett. Még a nagycsizmás Giorgia sem fordult meg a Maseratijával, hogy a magányos magyar miniszterelnök mellé sorolva legalább ketten legyenek! És most már a lengyelek sem. Ők is beálltak a szembejövők hosszú sorába. Szegény Orbán kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy hiába győzködte őket, nem engedtek az álláspontjukból, amire ugyan páran nyilván rávágják, nem is Orbán győzködte a többit, hanem azok győzködték őt, de hamar rá lehet jönni, hogy ez hülyeség, mert ennél azért az Európa Tanácsban ülőknek több eszük van. Nagyon jól tudják, hogy Orbán sohasem veszíthet, őt meggyőzni tehát abszolút reménytelen, ha valami mellett egyszer már elkötelezte magát, mert az attól kezdve fixa idea. Többen gondolják úgy, hogy Putyin zsarolja valamivel, de az csak egy másik hülyeség, mert amit a miniszterelnök mond, azt mind saját maga találja ki. Rosszul is lenne attól, ha Lavrovot kéne idéznie! Ennek az önkitalálásnak egy hátránya van: pont olyanok a kitalációk, mint a kitaláló. Különösen kacagtató, ha félreért valamit, lásd például a „Minden családot havi 181 000 forinttal támogatok.” című, hónapokon át hangoztatott közröhejt.

Így ültek hát Brüsszelben mindahányan, némán, mert a tárgyalásuk lefagyott. Az álláspontok végleg megmerevedtek, nem engedett a sajátjából senki. Azok huszonnyolcan az észérvek alapján nem engedtek, hiszen tisztában vannak vele ha Ukrajna nem a Nyugat része lesz, akkor Oroszország előbb utóbb lenyeli, Orbán meg zsugoriságból, hiszen szerinte nem engedhető meg, hogy a kifejezetten és fokozottan népnemzeti, azaz magyar gabonatermelő gazdák kevesebb támogatáshoz jussanak, mert Ukrajna hatalmas szántóival a támogatás nagy részét majd elviszi. És a konkurencia is nagyobb lesz. A magyar gazda ezek szerint túl drágán termel, azaz a mai mértékű támogatásnál kevesebbel nem él meg, hát még ha megnő a konkurencia! Akkor végképp ellehetetlenül. Tisztára Mészáros Lőrinc, lehet mondani. Ő sem nagy versenyző a gazdaságban. Ezért Ukrajna felvételét körömszakadtáig ellenezni kell, el a kezekkel a pénzeinktől, szemét ukránok!

A jobb megértés kedvéért feltétlenül megjegyzendő, hogy ha Ukrajna EU tag lesz, az elég hamar megnöveli az országban energia árat is, meg a munkaerő árát is, amelyek miatt már messze nem tud majd annyira olcsó gabonát a piacra dobni, mint most, ráadásul az EU biztosan meg fogja növelni a támogatásra fordítandó összeget. Aki tehát a mai ukrán gabonaárak és támogatás alapján hivatkozik a jövőre, annak hibás az érvelése. De ezt a miniszterelnök nem tudja. Van ilyen (de még mennyi).

A tárgyalás zsákutcába jutása miatt Orbán nagy bajba került, ugyanis ha a Macron elnökkel való megállapodás után Ukrajna felvételének ügyében vétózni mer, akkor nemhogy most, de már sohasem kapunk pénzt az EU-tól (egy árva fityinget sem), mert még az is kérdésessé válik, hogy bent maradhatunk-e egyáltalán. Ha viszont igennel szavaz, akkor veszít, ami nála egyszerűen lehetetlen. Nem képzelhető el. Ezért találták ki a jóindulatú Scholzék, hogy keresse fel a büfét, és igyon egy kávét, mert akkor egyhangú lesz a szavazás (a hiányzók nem számítanak), és ő mégsem szavazott igennel. Ez volt a legjobb módszer, az okos lány jött is meg nem is, így is szavazott, meg úgy nem szavazott, sőt nem is tartózkodott, mivelhogy ott se volt, a meséhez képest az eltérés csak annyi, hogy a ravasz húzást nem az okos lány találta ki, hanem mondták neki.

Így aztán minden sikerült, az ET a kívánt irányban döntött, Magyarország megkapja a pénz egy kisebb részét, és Orbán sem szégyenült meg. Annyira.

Sajnos volt a napirenden még egy másik határozat szavazása is, mégpedig az uniós költségvetés módosítás. Annál az okos lány rájött, hogy itt már nem lehet trükközni, mert akkor az utolsó zsarolási esélye is elvész, és Magyarország a várva-várt EU-s pénzeket vagy csak nagy késéssel, vagy sohasem kapja meg. Derék miniszterelnökünk vétózott is, így aztán a döntés jövő évre tolódik, amit többen el is fogadnak, mert a több módosítási igény miatt legfeljebb ad hoc döntést tudtak volna hozni, ami nem az Unió stílusa. Így újra kezdődhetnek az egyeztetések, és a legközelebbi ülés elé már egy kidolgozott és sokak egyetértését bíró javaslat kerülhet, ráadásul nem késtek le semmiről.

Annak, hogy ezt a magyar miniszterelnök meg merte tenni, azért van egy másik oka is. A Bizottság nem csak Ukrajnának kért pluszpénzt a költségvetés módosításban, hanem egyéb célokra is, és noha az Ukrajnának való pénzutalással Orbánon kívül mindenki egyetért, az egyéb célok esetén a nettó befizetők (Németország, BENELUX államok, skandináv országok) nem voltak lelkesek, és így nem is bánták Orbán vétóját annyira, tán még a markukba is röhögtek, hogy a kellemetlen lépést nem nekik kellett megtenniük.

Macron elnöknek viszont nagyon nem tetszett a lépés. Keményen fogalmazott:

„tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt,

mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. Olyasmiről, hogy megállapodtak volna Orbánnal, és Orbán megszegte a megállapodást, az elnök nem beszélt. Vagy volt ilyen, vagy nem, persze most már mindegy is, az egyeztetési folyamat a költségvetésről újraindul. Ugyanakkor mind von der Leyen, mind Macron kijelentette, hogy tudják finanszírozni az ukrán hitelt a piacokról is, azaz elég, ha huszonhat tagállam megegyezik, Magyarországra akkor már nincs is szükség. Aki nem értette, annak elmondjuk, hogy ezek szerint hiába fenyeget vétóval Orbán, az nem jelent már semmit, azaz az ukrán csatlakozás nem vétózásáért kizsarolt pénz ugyan érkezik, de a második, a nagyobb részlet már nem. Csak ha teljesítjük az előírt feltételeket.

Jelenleg Orbán aggódhat a magyar gazdaság miatt. Erről már sokszor írtak és sokan, a 13 éves „fantasztikus fejlődés” eredménye például, hogy a magyaroknál már csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet, hogy nincs pénz, ezért ma már az egészségügy és az oktatásügy mellett a pénzügy is gyakorlatilag felügyelet alatt áll, és ha az utóbbi nem is rendőri felügyelet, azért Rogánt, Orbán Balázst és Gulyás Gergelyt ismerve igencsak kemény lesz szegény Varga Mihály egzecíroztatása. Mondható továbbá, hogy az adósbesorolásunk ugyanaz, mint 2010-ben volt (BBB-), ráadásul negatív kilátással, hogy a hiány minden rekordot meghalad, hogy a magyar inflációt a széles környékünkön senki még csak meg sem közelíti, hogy

a GDP-hez viszonyított államadósság a lenyúlt MANYUP-ot is figyelembe véve ma nagyobb, mint a 2010-es,

A zemútnyócévesek eladósították a zórszágot!” helyzetben volt, hogy a haverokon kívül mindenki az út szélén van hagyva, hogy a bajok ellen igazságtalan és ostoba módszerekkel küzdenek (lásd rezsicsökkentés, ársapka, stb.), és még sok más minden idetartozik. Ráadásul, mivel Paks II. még sehol, az akkumulátorgyárak, a napelemek kompenzációs igénye és az egyre növekvő saját áramhiányunk miatt nagy gázerőműveket kell építenünk (közben persze Paksot is), melyeket az államon kívül nem hajlandó finanszírozni senki, és ezt még fokozni is lehet, ugyanis az orosz gáz drágább nekünk, mintha a piacon vennénk, plusz a bolgárok a gázár negyedével megemelték a tranzitdíjat. Ezért kell nagyon a pénz, amely az EU-nál hever.

Ahhoz, hogy megkapjuk a második részletet is, az EU konkrét feltételeket szabott. 27 pontban meg is fogalmazta, le is írta, el is küldte nekünk. Nagyon régen elküldte. Az államnak tehát pofonegyszerű lenne a dolga, teljesíti a kívánalmakat, aztán besöpri a pénzt. De nem. Helyette azóta pávatáncol, vétóval fenyeget, sőt vétózik is. Teljesíteni viszont a kedves Jóistennek se! Annak indokaként, hogy miért nem teljesíti a 27 pontot a miniszterelnök immár évek óta, két okot lehet elképzelni:

  • ha teljesítené, neki és az egész családjának kivégzőosztag elé kellene állni,
  • vagy, ami ezzel egyenértékű, sérülne az önérzete, hiszen „úgy táncol, ahogy az EU fütyül”, és akkor mi lesz a kényes magyar szuverenitással? És főleg mi lesz a kényes önérzetével?

Lehet választani. Ettől függetlenül mondható, hogy hatalmas zseni ez az ember, mert a káros működésére jellemző súlyos gazdasági bukta ellenére, állandóan kétharmadot kap.

Nála csak a derék értelmisége vezette népünk nagyobb zseni, aki ezt a kétharmadot biztosítja.

Vagy nem?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK