Fontos

Vakcina, közpénz milliárdok zsebben

Az ország gondolkodó fele eddig is tudta, ahogy a Transparency International is: a 15 milliárd forintos kínai vakcina vásárlást  nemcsak erősen körüllengi hanem minden ízében átjárja a korrupció. A szervezet a legtökéletesebb pillanatban feljelentést tett az ügyben.

A nemkormányzati szervezet perrel megszerezte a SinoPharm és a Szputnyik vakcinák engedélyezési dokumentációját. Ebből kiderült, hogy mindkét esetben voltak jogos kifogásai a magyar szakembereknek, de ezeket a döntéshozók figyelmen kivül hagyták.

A kínaiak maguk is felhívták a figyelmet arra, hogy a SinoPharm hatása a 60 év felettiek számára kérdéses, de ennek ellenére tömegesen oltották kínai vakcinával ezt a veszélyeztetett korcsoportot.

A Transparency International emiatt, és a Szputnyikkal kapcsolatos problémák miatt pereli az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés Egészségügyi Intézetet.

15 milliárdos korrupció?

Ligeti Miklós, a Transparency International vezetője úgy nyilatkozott, hogy normális körülmények között nem engedélyezték volna ilyen gyorsan a kínai és orosz vakcinákat. Nyilvánvaló, hogy felsőbb helyről nyomást gyakoroltak, és sürgették azt. Január 21-én már ki is adták az ideiglenes engedélyt a Szputnyik V-re miközben a magyar szakértők ugyanezen a napon juthattak csak be az orosz vakcina ellenőrző központjába!

Az Európai Unió mindmáig nem engedélyezte az orosz vakcinát!

Kínában január közepén jártak a magyar szakértők, és a hónap végén a SinoPharm meg is kapta az engedélyt. A baj csak az, hogy

a magyar szakértők 14 hiányosságot állapítottak meg,

és az ellenőrzés új határideje március 3. volt. Az engedélyt ennek ellenére kiadták mondván a veszély kisebb mint a védőoltás várható kedvező hatása.

„Az állam szükségtelenül drágán és egy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű közvetítő cég közbeiktatásával vásárolta meg a kínai vakcinákat. Ezt az ügyletet azért tekintjük a korrupció kimagaslóan súlyos példájának, mert az állam a Danubia Pharma cégnek nagyjából 15 milliárd forintot kitevő, közpénzből származó és extraprofitot eredményező szerződés révén beszerzett kínai oltóanyagot, annak hatástalansága ellenére engedte a hatvan évesnél idősebb magyar lakosságon alkalmazni” – mondta Ligeti Miklós a 24.hu portálnak.

A kormány ilyenkor a rendkívüli helyzetre hivatkozik. Ezt úgy fordíthatjuk le magyarra, hogy rendkívüli helyzetben rendkívül sokat lehet lopni…

120 perc – 2018. január 24 8:00

0

Babosék döntősök párosban

Babos Tímea oldalán Kristina Mladenoviccsal bejutott a döntőbe az ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros versenyében.

Az ötödik helyen kiemelt magyar-francia duó szerdán két szettben, 1 óra 20 perc alatt legyőzte a nyolcadikként rangsorolt Hszieh Szu-vej, Peng Suaj tajvani-kínai kettőst.

Trump jelöltje, Powell lesz a FED elnöke

Az amerikai szenátus kedden éjjel megszavazta Donald Trump elnök jelöltjét az amerikai jegybank, a Fed élére.

A szenátorok 85:12 arányban voksoltak Jerome Powellre, aki a jövő hónap elején veszi át a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékrendszer vezetését Janet Yellen eddigi bankvezetőtől, akit még az előző elnök, Barack Obama jelölt. Yellen megbízatása február 3-án jár le.

Csökkent az üzemanyagok ára

Csökkentette bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. A csökkentéssel a benzin átlagára literenként 363, a gázolajé 371 forintra mérséklődött.

A Fővárosi Közgyűlés a Bálnáról

Ismét módosíthatják a központi közbeszerző szervezet működését a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén, amelyen a képviselők arról is dönthetnek, hogy felhatalmazzák a főpolgármestert, tárgyaljon a kormánnyal a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ értékesítéséről az állam részére.

A kormánymédia magyarázza a felfüggesztést

Az alternatív valóság jegyében a kormányzati magyarázat késedelem nélkül elindult: nem zárják ki és nem is függesztik fel a Fidesz tagságát az EPP-ben. Az MTI akkor is ezt közölte, amikor a felfüggesztést már bejelentették.

Gyorsan zárt a kormányzati média azután, hogy az EPP választmánya úgy döntött: azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggeszti a Fidesz tagságát. Egyúttal három tagú „felügyelő bizottságot”, amolyan bölcsek tanácsát rendeli ki a magyarországi jogállami folyamat figyelemmel kísérésére. Ennek jelentésétől függ a tagság visszaállítása.

Részleteiben egyelőre nem ismert módon végül az EPP és a Fidesz „közös javaslatára” került sor a felfüggesztésre. A kormányzati média ennek alapján a jelek szerint összehangoltan azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy

se kizárás, se felfüggesztés nem történt.

A brüsszeli tudósítót alkalmazó állami hírügynökség jó negyedórával azután, hogy Joseph Daul EPP-elnök bejelentette a nagy arányú felfüggesztési határozatot, az Origóra hivatkozva (!) közölte: nem zárják ki a Fideszt és nem is függesztik fel a néppárti tagságát. És ugyanezt tudósította az állami tévé is.

Sőt, a Fidesz úgy döntött, hogy egy ideig önként felfüggeszti részvételét az Európai Néppárt munkájában

-írja az MTI. És jövő időben beszél arról, hogy az EPP politikai közgyűlése szerdai brüsszeli ülésén tárgyal a Fidesz kizárására irányuló indítványokról. „Az elnökség a pártcsalád alapokmányának 9. pontja értelmében javaslatot tehet a Fidesz kizárására vagy tagságának felfüggesztésére”. Amikor ez már megtörtént.

Baloldali latolgatás

Nincs könnyű dolga ezekben a napokban a krónikásnak, kérem szépen, tényleg nem egyszerű a feladat: ugyebár, be szeretnénk mutatni a honi, nem kormánypárti erőket, szép sorban, csak most igen nagy falat következik a mai kávé mellé: a Magyar Szocialista Párt. A legutóbbi események fényében csak jót tudnék róluk mondani, a korábbiakéban, hát, izé… volnának bizonyos kifogásaim.

Alapvetően el kéne fogadjuk tételnek, hogy amennyiben a létező magyar belpolitikát tesszük tanulmányunk tárgyává és nem egy elképzelt Meseországét, abban bizony nagyon komoly helye van és kell is legyen a baloldali gondolkodásnak. Egyszerűen enélkül nem létezne a politikánk, mégiscsak az elmúlt több, mint kétszáz év egyik legmeghatározóbb eszmerendszeréről van szó, ezt nem lehet kivarrni paszománnyal, eltakarni cifraszűrrel vagy betenni a tulipántos ládába. Baj akkor kezd lenni, mikor azon töprengünk, melyik párt is igazán baloldali. Mert hát Thürmer Gyula is azt kiabálja Budaházy árnyékából, hogy csak ők és senki más, mások is rendszeresen megtalálják a zsebükben a Bölcsek Kövét…  ebben az országban kisebb üzemet lehetne nyitni Bölcsek Köve forgalmazása céljából.

Az MSZP úgy véli, ők képviselik Magyarországon a modern szociáldemokráciát. Meglehet, nem tagadom, habár mások maguknak vindikálják ezt a szerepet. Tőlük sem szabad megtagadni, legfeljebb Magyarországon lesz nyolcvanhárom modern szociáldemokrácia, pedig csak egyre volna szükség, de arra nagyon. Azonban lássuk a párt történetét!

Az MSZMP utolsó (XIV.) kongresszusa 1989. október 7-én zajlott le, ahol 28 alapító döntött egy új párt megalakításáról 1989.november 16-án adták be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később, november 21-én vették. Az MSZP az 1990. évi első szabad választás óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.

Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott az SZDSZ-szel. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozott az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.

Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek).

Ez így, ilyen formában szentigaz, de csupán írott malaszt. Magam azt mondanám, hogy az MSZP-nél jobb szándékú párt kevés van, csak hát a jó szándék nem mindig elegendő, és ha egyszerre negyvenen akarnak jót, negyvenfelé, abból inkább lesz hetivásár búcsúval, mint eredmény.

Pedig nem is vezették ők olyan rosszul az országot, a mostani állapotokhoz képest. Voltak hibák, hogyne lettek volna, de nem voltak elvakult, hataloméhes bolondok. Horn Gyulának a maga idejében bőven megvolt a parlamenti kétharmada (az SZDSZ-szel), mégsem ment el az esze és nem kezdte el bütykölgetni az Alkotmányt. Nem azért, mert balek lett volna, ellenkezőleg: azért, mert tudta, hogy ez semmi jóra nem vezetne. Neki is megvoltak a maga hibái, kinek nincsenek, mi, rosszmájú újságírók például tudtuk, hogy a kezét kell figyelni: ha gesztikulálás közben elkezdenek az ujjai közel kilencven fokot bezárni a tenyerével, akkor nem kell komolyan venni, amit mond, reggelre elmúlik neki, kialussza. Viszont nagy, komoly, kardinális politikai és diplomáciai tévedéseket nem követett el.

Arról nem tehetett, hogy az országot olyan gazdasági és társadalmi helyzetben kapta, amilyenben. Ez azóta sokat romlott. Érthető, hogy nem volt egyértelműen népszerű, de hát mégsem lehetett alul cséplőgép, felül békegalamb, középen Tudományos Akadémia. Sajnos utána már csak nehezebb idők jöttek.

Hiba, mint tudjuk, ott van, ahol keressük. Ott mindig fogunk is találni.

Lehetne mondani, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökségének első periódusa a pazarlás kora volt, csak nem lenne maradéktalanul igaz. Ő ugyan betartotta az összes választási ígéretét, és sokan ennek – például a béremeléseknek – tudták be az államkassza siralmas állapotát, csak hát aki tud egy kicsit számolni, hamar rájöhet, hogy egy közalkalmazotti béremelés nem a legnagyobb tétel a költségvetésben. A nagy tételek a fejlesztések, a kölcsönök törlesztései, az állami befektetések. Medgyessy 2004-ben távozásra kényszerült, őt Gyurcsány Ferenc követte.

Vele bizony sok, nagyon sok dologban nem tudok és nem is vagyok hajlandó egyetérteni, de miniszterelnöknek ő sem volt a legrosszabb. Tudnék nála alkalmatlanabbakat mondani. Csak hát ő már egy megosztott országot kapott, amiben ezer szem leste, ki hibázik, hol hibázik, minden bolhából elefánt lett, minden elefántból bolha. Az a bizonyos őszödi beszéd nem egy cinikus beismerés volt, akárhogy is felfújták, azt ő a párt belső vezetésének mondta, fegyelmezési célzattal. Csak félreértették, mert félre akarták, legyünk komolyak: mostanság hetente derülnek ki ennél komolyabb horderejű disznóságok, mégsem égnek az autók Budapest belvárosában (és ne is égjenek). A Fidesz mesterien kihasználta az akkori kormányzat minden tévedését, és még így sem sikerült megdöntenie azt. Bajnai Gordon miniszterelnöksége pedig végső soron egészen jól sikerült, gazdasági szempontból főleg.

Jó, hát ezek tények, de akkor mégis, miért nem őket választották meg 2010-ben?

Ennek igen sok oka van. Az egyik az, hogy mintha nem is törekedtek volna erre. Mintha azt hitték volna, nekik jár a választási győzelem. Alig kampányoltak, amit mégis, azzal gyerekeket lehetett volna riogatni, a sajtót pedig egészen egyszerűen kidobták az ablakon.

Pedig kevés magyar pártnak volt olyan kedvező helyzete a médiában, mint nekik 2010-ben. Övék volt a Népszabadság, a Népszava, a Szabad Föld, a Vasárnapi Hírek, és még egy csomó orgánum. Ha Napóleonnak ilyen sajtóbirodalma lett volna Waterloonál, máig erősen vitatott lenne Wellington szerepe. Annyira nem használták ki a helyzeti előnyüket, hogy az említett, meghatározó lapok közül mára csak egy él, a többit elvitte a markoláb. Vagy elpuchhant, mint a buborék.

Azonban mostani, vert helyzetükben néhány szocialista politikus képes nagyon nagyot alakítani. Nem feledhetjük Lendvai Ildikó karcos humorát és elmeélét, Kovács László tapasztalatát, Korózs Lajos kiállását az elesettek mellett, Újhelyi István elkötelezett jóindulatát. Ha van remény a magyar baloldaliság számára, azt valahogy az ő példájuk mentén lehet elképzelni.

Hogy mi lesz az MSZP sorsa?

Hát, baljós jeleket lát a béljós, egymagukban nem fognak ők országot kormányozni a közeli jövőben, talán a távolabbiban is inkább koalíciósan, másokkal. De ez esetleg nem is baj: sokkal jobb lenne egy sokszínűbb, nyitott kormányzat, mint a mosatni, monolitikus. De hogy a magyar belpolitika meghatározó tényezői lesznek, az egészen bizonyos.

Persze, mindenki döntse el saját magának, mi a véleménye róluk – nekem az a nézetem, hogy egy jó és erős szocialista párt kicsit sem ártana nekünk.

Most már csak találni kéne egy ilyent.

Vagy csinálni.

Csak jó legyen.

Meg erős.

Meg szocialista.

Mi kell még ahhoz, hogy Kósa, Semjén, vagy Orbán lemondjon?

Lesznek még új információk a Tiborcz-féle Elios-ügyben, állítja Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, az ügyet vizsgáló alkalmi bizottság vezetője. És ez akkor is így lesz, állítja, ha a kormány emberei gyáva, gazember módon nem adják ki az iratokat. A hangulat egyre erőteljesebben vált át, immár vidéken is, lassan kiderülnek az eddig eltitkolt ügyek, és Orbán Viktorról is kiderül, hogy ő maga sem érintetlen. Minek kell még történnie, hogy Kósa, Semjén, vagy maga Orbán lemondjon – teszi fel a kérdést a képviselő a Független Hírügynökségnek adott interjújában.

A sorsa eldőlt már?

Milyen szempontból?

Az egyéni képviselő-jelöltsége, illetve az esetleges visszalépése.

Ja, az nem.

A napokban eldőlhet?

Nem vagyok résztvevője a tárgyalásoknak.

Csak kell tudnia, hogy mi történik önnel?

A végeredményt biztosan. Világosan fogalmaztam korábban: ha a két párt között van megállapodás, amely egyébként a kormányváltáshoz elengedhetetlenül szükséges, és annak az az eredménye, hogy nekem kell visszalépnem az LMP társelnöke javára, akkor én ezt meg fogom tenni.

Az eldönthető, hogy ki áll jobban a párharcban, ön vagy Hadházy Ákos?

Én egyáltalán nem nevezném párharcnak. Az ilyen béljóslásokkal nem szeretnék foglalkozni, mindenesetre az Ipsos kutatása szerint én vagyok az első közel húsz százalékkal, az Ákos a harmadik, mintegy 13 százalékkal, most folyik a sakkozás, hogy kinek a visszalépése hozhatja a maximális eredményt. Általános a vélemény, hogy én magam és a pártom is erősebb jelöltek vagyunk, de ez önmagban kevés a győzelemhez, ha mindenki elindul a választáson.

A lista hányadik helye az öné?

A tizenhatodik.

Az a mai tudásunk szerint bejutó hely?

A mai tudásunk szerint Hadházy Ákosról lehet kijelenteni, hogy, amennyiben a pártja bejut a parlamentbe, akkor ő mindenképpen képviselő lesz. Az én esetemben ilyen, százszázalék biztonsággal nem jelenthető ki.

Az azért meglepő lenne, ha ön, aki elnökjelöltje is volt a pártnak, nem ülhet ott a Házban…

Nem foglalkozom ezzel. Április 8-a után sokmindenre kell visszatérni, a szocialista párton belül is, de most kampány van, arra kell koncentrálni.

Amúgy van a civil életre vonatkozó elképzelése is?

Jogász vagyok.

Azt tudom, mint ahogy azt is, hogy ez a végzettség rengeteg feladatra használható, mostanság leginkább a parlamenti képviselőségre.

Meg egy sor egyéb dologra.

Akkor maradjunk a jelenlegi időszaknál. Látszik, hogy kemény munkát végez, főként Elios ügyben. Egyedül van erre a feladatra, vagy vannak segítői?

Ha az a kérdés, hogy van-e mögöttem komoly oknyomozó stáb, akkor nincs. Van az MSZP-nek egy közjogi munkacsoportja, amely persze elsősorban a választásokkal foglalkozik, egy maroknyi, nagyon jól felkészült emberről beszélünk, de a munkát nagyjából mi végezzük, néhány kollégával, meg a sajtóosztállyal.

Mennyire képes ez a csapat új információkat szerezni?

Január óta, amióta tehát ez az ügy napvilágra került, mi nagyon tervezetten és szisztematikusan haladunk. Ami helyzeti előnyt biztosít számunkra, hogy van egy országos hálózatunk, és sok helyen önkormányzati képviselőnk.

Ha valaki visszatekint, akkor pontosan láthatja, hogy az első OLAF-levelet például, Szolnokon, mi hoztuk nyilvánosságra. Vagyis az ügy első dokumentumát mi hoztuk nyilvánosságra, mert a szolnoki képviselőnk megszerezte.

Aztán jött Kalocsa, legutóbb a szekszárdi polgármesterből sikerült kicsikarnunk  dokumentumot. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy mi így dolgozunk, nem azt várjuk, hogy mások összegyűjtsék az információkat, hanem megkerestük, körlevél formájában, a helyi képviselőinket, mind a tizenhét érintett önkormányzatnál – amelyekről tudjuk, hogy súlyosan érintettek az ügyben -, hogy ott kezdeményezzék a papírok kiadását, illetve vigyék a közgyűlés elé a témát, és kérjék a teljes OLAF-irat nyilvánossá tételét. Ez azért volt fontos lépés, mert azonnal láthatóvá vált, hogy hol akarják elmismásolni a dolgot. És megyünk tovább, jönnek az újabb és újabb információk. Nem könnyű, mert a magyar kormány minden törvényt megszeg, hogy ne kelljen az üggyel foglalkozni, de mi bejelentkeztünk iratbetekintésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ott a pályázati kiírás dokumentumaira voltunk kíváncsiak. Az ugyanis egy fontos kérdés, hogy ki és miért írta át a pályázati feltételeket, három nappal a leadás határideje előtt. Ezzel teremtették meg az egész csalás-sorozat alapját.

Ez ugye szerdán történt. És mire jutottak a minisztériumban?

Nagyjából semmire. Az épület előtt kettő, bent négy készenléti rendőr várt ránk, mintha le akarnánk rohanni az épületet. Egy ifjú hölgyet küldtek le hozzánk, azzal, hogy a minisztérium vezetéséből senki nincs bent, a kért dokumentumok pedig még nincsenek előkészítve.

Erre mit mondott?

Hogy gyáva gazemberek. Hogy

az a miniszter, aki egy hét alatt nem képes előszedetni egy tízmilliárdos projekt dokumentumait, az vagy gazember, vagy hazudik, de mindenképpen alkalmatlan a posztjára.

És most hogyan tovább?

Jövő szerdára újabb parlamenti bizottsági ülést tervezünk, ahol számítunk Márki Zay Péter, hódmezővásárhelyi és Lengyel Róbert siófoki polgármester megjelenésére. Lengyel megígérte, hogy hozza magával a papírokat is, ami azért érdekes, mert az elődje, aki szerződött a Tiborcz-féle céggel, az fideszes volt. Vagyis az előd leboltolta a pályázatot, Lengyelnek meg meg kellett valósítania.

Azt állítja tehát, vannak, lesznek még új információk? Vagy inkább arról van szó, hogy az ügy önmaga megéri kampánytémaként fenntartani?

Ne vicceljen, itt komoly szereplőkről beszélünk. Lengyel Róbert például van olyan bátor és tisztességes, hogy bemutassa azokat a dokumentumokat, amelyek újabb részleteket árulnak el a panamából. Ilyen papírokat még senki nem látott még. Hiába mentünk el Kecskemétre, hogy láthassuk, mondjuk a megvalósíthatósági tanulmányt – ami ugye Szekszárdon 22.8 millió forintba került -, de nem engedtek betekinteni az iratokba, mondván, hogy azokat majd a rendőrség lefoglalja.

Érzékel bármilyen változást a köztisztviselőknél? Arra gondolok, hogy eddig mindenki félt, és ezért nem is mert segíteni, Hódmezővásárhely után viszont oldódnának ezek a félelmek?

Inkább a független szakértők között tapasztalunk ilyet, elsősorban azt, hogy felháborítónak tartják a szakmai kamarájuk hallgatását. Az önkormányzati hivatalokra jó példát még nem tudok mondani.

Kicsit kitágítva a kérdés-kört: elmondható, hogy nyolc év hatalmon, ennyire megrészegíti a politikusokat?

Nem pusztán a nyolc év, hanem a kétharmad.

Attól még nem muszáj lopni.

Nem muszáj lopni, persze. De az a helyzet – és erre Semjén Zsolt vadász-jelenetei mutatják a példát -, hogy elhiszik, hogy mindent megtehetnek. Ebben a helyzetben, amikor valaki elhiszi magáról, hogy nem történhet vele soha semmi baj – ami ideig, óráig igaz is – akkor képes olyan hibákat elkövetni, amilyeneket egy normális veszélyérzettel rendelkező ember nem követ el. A Semjén ügy pont ilyen, az Elios-ügy pont ilyen, és most a Kósa-ügy is ide tartozik. Az Elios-féle ügyletnél, ki az aki elhiszi, hogy harmincöt helyen éppen ugyanazok a pályázatok közötti eltérések, de még a gépelési hibák is megegyeznek. Maga szerint van olyan nyomozó, aki elhiszi, hogy ez csak a véletlen műve?

Magyarországon lehet, hogy van ilyen nyomozó.

Így igaz.

A Semjén Zsolt esete talán annyiban más, hogy az ilyeneknek van előképe a világban. Arra gondolok, hogy ahol egy kormánytag olyasvalakitől fogad el ajándékot, aki amúgy üzleti kapcsolatban van az állammal, annak azonnal le kell mondania…

Például Svédországban, ahova járkál lövöldözni, meg szarvasokat hurcibálni helikopterrel, ott például az egyik miniszter, miután kiderült, hogy közpénzből vásárolt a minibárjába italokat, azonnal le kellett mondania, mert a közpénz, az közpénz, akár egy euró, akár egy milliárd. Na már most, ha ebbe a kontextusba belehelyezzük Semjén urat, aki, Lázár urat idézve, fehér keresztényként jár lövöldözni…

Mit képzelnek ezek az emberek magukról? Ebben az országban igazi változás akkor lesz, ha ezek a magukat keresztény-konzervatívnak nevező Fidesz-szavazók is elgondolkodnak azon, hogy mihez adják ők a nevüket.

Nem arról van szó, hogy az ön által említett gátlástalanság immár olyan szakaszba jutott, amikor ezt már képtelen Orbán kontrollálni, bár az is lehet, hogy nem is akarja…

Ez már régen így van, most csak annyi történt, hogy ez kezd kiderülni. Ami változás a korábbiakhoz képest: most már a kis településeken is fel vannak háborodva az emberek. Azok, akik azt gondolták, hogy persze lopnak a politikusok, de azok mindig lopnak, ám itt van a Viktor, a mi egyszerű, tisztességes miniszterelnökünk, na hát ő nem, ő nem is foglalkozik ilyen üzleti ügyekkel. Erre most kiderül számukra, hogy bizony foglalkozik, és még a saját családját is helyzetbe hozza. Ez alapjaiban változtatja meg az attitűdöt.

Azt állítja, hogy ez az Elios-ügy átütötte a vidéki nyilvánosságot is?

Át. Mindenhonnan ez a visszajelzés. Még a Fidesz-szimpatizánsok számára is átjött. Mert ez egy új minőség; most kiderült a királyról, hogy meztelen.

És akkor itt van ugye a Kósa-ügy…

Ami teljesen érthetetlen, minden elemében követhetetlen és hazug, és amelynek még messze nem tartunk a végén. De beszélhetünk Matolcsy György bérelt házáról is. Erről vajon mit mond a keresztény erkölcs? Arról, hogy valaki berakatja magát a Magyar Nemzeti Bank elnökének, és arra használja a hatalmát, hogy a fia majd’ félmilliárd forintból – száz falusi ház árából – vásárolt házába költözik be, amelyhez különben a Matolcsy unokatestvérének átjátszott bank ad hitelt. Nincs olyan demokratikus ország, ahol az ilyen ügyek következmények nélkül maradhatnak.

Többször hangsúlyozta a keresztény erkölcsöt. Erről jut eszembe, hogy többen felrótták Orbán Viktornak, hogy a szlovákiai újságíró-gyilkosság kapcsán csak az jutott eszébe, hogy sorosozzon egyet, az nem, hogy részvétet nyilvánítson…

Ha már szóba hozta: Fico, aki ugyan baloldalinak mondja magát, de hasonló nézeteket vall, ugyanolyan nacionalista, Soros-támadó, mint Orbán, eddig kirobbanthatatlannak tűnt. És most  megingott a kormánya, ő maga lemondani kényszerült, és még ennek ellenére előrehozott választás várható. Itt minek kell történnie Magyarországon, hogy Semjén, Kósa, vagy maga Orbán épp úgy lemondjon, mint a szlovák belügyminiszter, aki ezt a közbizalom helyreállítása érdekében tette. Ez a tendencia csak akkor fordulhat meg, ha a Fidesz szavazói is rájönnek, milyen csalárd módon vezetik az országot.

És erre van esély?

Hódmezővásárhely alapján azt mondhatjuk, hogy igen, van. Ha hatvan százalék fölött, hetvenhez közeli a részvételi arány, akkor ennek a kormánynak vége. Akkor abszolút többségbe kerülnek azok, akik kormányváltást akarnak. Hogy ezt képesek vagyunk-e elérni, ez múlik az ellenzéki pártok vezetőin.

Az MSZP és a DK részéről teljes a nyitottság a többiek felé, mi nem szabunk plusz feltételeket.

Bárki azt gondolja – mint például a Jobbik -, hogy egyedül is képes megnyerni a választásokat, hülyeség, becsapása az embereknek. És, ami még fontosabb: elárulása a kormányváltás céljának. Vidéken azt tapasztalom, a helyi pártemberek össze vannak zavarodva attól, hogy mit művelnek a vezetői. Ma tehát az a kérdés, hogy át tudja-e végre lépni saját árnyékát a politika, és hitet, reményt adva az embereknek létrehozni azt a konstrukciót, ami a győzelemhez vezet. Hódmezővásárhely előtt  senki nem hitte el, hogy ezt meg lehet csinálni.

Vagyis azt mondja, hogy ha a pártok nem képesek kihasználni, hogy a kormányváltó akarat mellé megérkezett a kormányváltó hangulat is, akkor ezt a polgárok keményen meg fogják büntetni?

Igen, ezeket a pártokat meg fogják akkor büntetni. Pedig a hangulat az most valóban erőteljesen átváltott Fidesz- és Orbán-ellenesbe. Mintha átszakadt volna egy gát, és ez itt Budapesten, és vidéken, a nagyobb városokban is érzékelhető. Ilyen még három hete sem volt.

Többször beszélt arról, hogy ha kormányra kerülnek, helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, oligarcha adót vezetnek be, a sajtó területén is plurálissá teszik a rendszert. Nem tart attól, hogy ezzel megint csak az ellenzékbe szoruló Fidesznek kedveznek, hiszen élhetnek azokkal az eszközökkel, amelyekkel önök, ellenzékben, nem tudtak?

Nem tartok.

A megoldás ugyanis egyszerű: nem kell lopni.

Amúgy pedig a Fidesznek elég problémája lesz azzal, hogy a vezetői, képviselői képesek legyenek újraépíteni magukat, ha egyáltalán megmarad a Fidesz. Mert az emberek remélem úgy döntenek, hogy ennek legyen vége, és derüljön ki az is, valójában mi zajlott ebben az országban

A pontos közéleti tudósítás nem büntethető

Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.

Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:

közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.

Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.

Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.

„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”

– olvasható az Ab által közzétett határozatban.

A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.

Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.

A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy

a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,

aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.

Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.

„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.

A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.

Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:

„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.

A magyar menekültellenességgel a problémákat akarják elfedni

0

Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.

Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy

Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”

A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.

A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy

Soros György régóta célpontja a kormánynak,

megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.

A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.

Az elemzésben azt is leírják, hogy

jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,

2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.

A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.

A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.

A CBC szerint

a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.

Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.

A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.

A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.

Beszámolnak arról is, hogy

Orbán illiberális demokráciát épít,

amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.

Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.

Ma lép életbe az egyháztörvény módosítása – újabb perek várhatóak

0

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására. Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés.

A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.

  • A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak.
  • A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek.
  • Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány továbbra is önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem.
  • A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak.
  • A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.

A TASZ szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú – nem hitéleti célú – megállapodást.

“Egyháztörvényünk a módosítás után is alkotmányellenes marad, csak új köntösbe öltözteti a jogsértő, diszkriminatív szabályozást, így borítékolhatók a további perek, a marasztaló ítéletek, és az újabb kártérítési kötelezettségek. Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a politikai önkénynek” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

A TASZ részletes elemzése az egyháztörvény módosításáról itt érhető el.

Demszky Gábor felhívása

0

Új politikai formációra, például a demokratikus pártok ernyőszervezetére lesz szükség – írja Demszky Gábor Facebook bejegyzésében, amelyben arra szólítja fel a demokratákat, újakat és régieket, fiatalokat és tapasztaltabbak, hogy „gyertek most elő pártjaitok jól ismert és kedvelt melegéből és segítsetek országos médiát és Európai Néppártot alapítani a demokratikus Magyarországért!”

 

A posztban részletesen kitér a média szükségességéről, megállapítva: a sokak által eleinte megmosolygott Nyomtass te is! a választás előtti héten közel félmillió példányban került az utcára ingyenes ellenzéki, „szamizdat” hetilapként.

Ismertségben már vetekszik bármelyik ellenzékinek nevezett hetilappal. A Medián egy héttel a választás előtt betette az országos, közvéleményt mérő panelbe és felmérte az újság ismertségét.

Nos, országosan a megkérdezettek 10 százaléka, a vidékieknek pedig 14 százaléka már akkor ismerte a Nyomtass te is! „négyoldalast”.

Pedig ez a „reprezentatív mintán történt” felmérés még az országos hajrá előtt zajlott.

Kedves DK-s barátaim!Márky Zay a szombat esti tüntetésen elmondott kitőnő beszédében kitért egy sokak által osztott…

Közzétette: Demszky Gábor – 2018. április 22.

Posztjában kitért arra, hogy a DK-sok elkeseredett dühét kiválthatta a Márki-Zay „kitűnő beszédében” megfogalmazott bizonyos kritika, ám arra kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne vegyék fel a kesztyűt annak a pártnak a szimpatizánsai, amelynek „programja Európa-barát, demokratikus és végiggondolt”.

Ugyanakkor éles szavakkal bírálta az LMP-t, amely „ ezekben a napokban épp nyilvános harakirit követ el”.

 

Alföldi Róbert megírta kitiltása történetét

0

„Igenis létezik ma fenyegetés, és zsarolás és félelem Magyarországon…. Nem lehet ma egy civil rendezvényt megszervezni, ha az a kormány vélt érdekeit sérti” – erre a megállapításra jut Alföldi Róbert abban a posztban, amelyet „egy meghiúsított talk-show története” kapcsán tett ki szombat hajnalban a közösségi oldalára.

„Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.
És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.”

Ezzel zárja a „Ma – itthon – Magyarországon 2018. március” címet viselő írását Alföldi, aki nem csak az utóbb lemondott, eredetileg a zalaegerszegi Városi Hangverseny– és Kiállítóteremben, a „Zalegerszegi Páholy” sorozatba illeszkedő, vele szervezett szórakoztató talk-show történetét eleveníti fel, hanem annak talán még tanulságosabb utóéletét is, mivel – mint indokolja – „olyat tapasztaltam meg, amit eddig még soha, aminek a létezését – figyelve a valódi valóságot ebben az országban – csak sejtettem”.

Azt írja: amikor „nevetséges és szánalmas”  indokokkal lemondták az eredeti talk-show-t, „a zalaegerszegiek elkezdték kikérni maguknak, hogy hülyének nézik őket. Pillanatokon belül kiderült, hogy a parlamenti képviselő tiltotta le az estet.” De ami a lényeg – írja Alföldi – civilek elkezdtek szervezni egy estet vele, amelyen „mint normális kultúremberek beszélgetünk a színházról, a kultúráról, és jól érezzük magunkat együtt. Mint olyanok, akik egy normális, és demokratikus országban élnek.”

Ami mégsem valósulhatott meg, ugyanis értesítették róla, hogy nincs olyan hely Zalaegerszegen, amit bérbe mernének adni, hogy megtartsák az eseményt. Ahogy írja:

mert félnek, mert megfenyegették őket, mert nem merik. Nem találtak olyan embert sem Zalaegerszegen, aki merte volna moderálni a beszélgetést.

Alföldi talán a legfontosabbnak a történetből azt tartja, hogy ő is pontosan érti, mi történt velük, ami arra kényszerítette őket, hogy mást tegyenek, mint amit szerettek volna.

„Tényleg egy ilyen országban akarunk élni?”

És ez nem választási kortesmondat -írja. Független a pártszimpátiától és attól is, hogy ő milyen filozófia szerint éli az életét.

„Shakespeare  III.Richárd című drámájában nem biztos, hogy mindenről Richárd tehet. Arról sem biztos, hogy csak Richárd tehet, hogy király lehet. Övé lehet a hatalom, miközben soha semmiből nem csinál titkot. Hogy ő mit akar, és milyen módszereket használ, és mi a célja. Látszik. Ha a valóságot nézzük.” – szögezi le Alföldi, aki hozzáfűzi:

„Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.

És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.

És vállalni. Magunkat is.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK