Fontos

Orbán tovább pávatáncol a Néppárt asszisztálásával – nyilatkozatok

2019-03-20

HírTV:

„Nem zárják ki a Fideszt és nem is függesztik fel a néppárti tagságát. A Fidesz úgy döntött, hogy egy ideig önként felfüggeszti részvételét az Európai Néppárt munkájában.”

Orbán sajtótájékoztató:

Orbán sajtótájékoztatója

Közzétette: Jávor Benedek – 2019. március 20., szerda

Mszp

„Alább küldjük Önöknek Tóth Bertalan pártelnök, frakcióvezető Facebook-posztját amelyben arra reagál, hogy a Fideszt felfüggesztették a Néppártban.”

„A Fidesz elveszítette érdekérvényesítő képességét, Magyarország viszont nem veszítheti el! Mostantól nekünk kell megvédenünk Magyarország érdekeit az Európai Unióban, mert Orbán Viktor erre már nem képes.”

Demokratikus Koalíció

ELDŐLT!
Véget ért Orbán pávatánca. Felfüggesztette a Néppárt a Fidesz tagságát. Az európai magyarok pontosan tudják:

A májusi EP-választás tétje az európai uniós tagságunk. Üzenjük: Európa, MARADUNK!

Orbán mehet, de Európa, üzenjük: mi MARADUNK! – Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője és Dr. Molnár Csaba a párt EP-képviselője élőben jelentkezett az Európai Parlamentből Orbán Néppártból való kitevése után.

Momentum Mozgalom

Orbán ma veszített, de ha nem vagyunk résen, Magyarország is veszíthet. Több ezer milliárd forintot alsó hangon.

Európa konzervatív pártszövetsége, az Európai Néppárt a mai napon – 8 évnyi fáziskéséssel – ítéletet hirdetett, hogy egész Európa megértse: Orbán Viktor és a Fidesz nem keresztény és nem konzervatív, hanem egy Európa-ellenes szélsőség.

Európának elege lett abból, hogy a magyar kormányfő EU-s pénzekből vált Magyarország leggazdagabb emberévé. Hogy azt a 12 ezer milliárd forintot, amit Magyarország 2004 óta kapott az EU-tól, ellopták, vagy elherdálták. Elios, Mészáros néven futtatott Orbán-vagyon , kisvasutak, vadászházak, kilátók, ésatöbbi. Európának elege lett, ezért pedig súlyos árat fizetünk mindannyian: jóval kevesebb EU-pénzhez fog jutni Magyarország a jövőben.

Orbán Viktor és a Fidesz a felfüggesztés ideje alatt gyakorlatilag küszöbön kívülre kerül pártcsaládjában. Kimondhajtuk, hogy amíg ő a magyar kormányfő, Magyarországnak egyre rosszabb lesz az érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban. Az EU-s választásokat követően Orbán Viktor miatt elzárhatják az EU-s pénzcsapokat, ami nélkül nincs magyar gazdasági növekedés: válsághelyzet elé nézünk.

Nem kívánhatjuk ezt a tragédiát Magyarországnak.

Be kell bizonyítanunk május 26-án, hogy a Fidesz nem egyenlő Magyarországgal. Hogy többségben vannak az Európa-párti, jövőbe tekintő, tisztességes magyarok! Mi azért fogunk dolgozni a pártcsaládunk megbecsült tagjaként, hogy az EU-s pénzeket Magyarország megkapja, és azokat a magyarok egészségére, oktatására, és munkakörülményeire fordítsuk. Hosszú és egészséges életet, korszerű tudást, jól fizető munkahelyeket akarunk! Ez a magyar jövő három pillére.

Ideje befejeznünk a háborúzást és azért dolgoznunk, hogy Magyarország nyerjen Európában, és Európa nyerjen Magyarországgal. – Fekete-Győr András

LMP

Eső után köpönyeg: az LMP álláspontja szerint a magyar emberek szempontjából irreleváns, hogy mire jutott egymással a Fidesz és a Néppárt. A Fidesz számtalanszor bizonyította, hogy nem hajlandó és nem is képes a magyar emberek képviseletére az Európai Parlamentben. A Néppárt pedig azt bizonyította, hogy ugyan megrémült attól, hogy az EP-kampányát alááshatja a Fidesz negatív megítélése, de még a saját belső problémáinak megoldására is képtelen, miközben éveken át elnézte, és ezzel legitimálta a Fidesz elfogadhatatlan intézkedéseit. Mindezzel csak még egyértelműbbé vált, hogy nem lehet az Európai Néppártra bízni Európát.

Az LMP meggyőződése, hogy a Néppárt az európai intézményeket irányító koalíció meghatározó szereplőjeként felelős azért, hogy az elmúlt évtized két nagy válságát, a 2008-as gazdasági világválságot és a 2015-ös migrációs krízist sem tudta megfelelően kezelni az EU. Teljesen egyértelmű, hogy egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor alapvetően kell újrafogalmaznunk az Európai Unió és benne a magunk szerepét, nem lehet a 20. századi hatalmi technikázást folytatni. Elég volt abból a politikai gyakorlatból, amelynek részeként mind a Fidesz, mind az Európai Néppárt arra törekedett, hogy kiszolgálják a multinacionális vállalatokat és érvényesítsék a saját szempontjaikat a különféle európai pozíciókat kapcsán.

Politikai közösségünknek alapvetése, hogy a 21. században ne a multiérdekek határozzák meg a jövőnket. A zöldek Európában azon dolgoznak, hogy a tőke helyett az emberek Európáját építsük: érdemi, fenntartható megoldásokat kínáljunk fel az előttünk álló új kihívásokra, amelyek közül a legjelentősebb hatással a klímaváltozás van az életünkre. Európa vagy zöld lesz, vagy nem lesz!

Liberálisok

Sajnáljuk, hogy megfutamodott és kompromisszumot kötött a Fidesszel a néppárt

A Magyar Liberális Párt sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Néppárt megfutamodott, és nem zárta ki a Fidesz a pártcsaládból. Azok után, hogy a Fidesz a Manfred Weber csúcsjelölt által felállított feltételekből egyet sem teljesített, a kereszténydemokrata értékrendet képviselő néppártnak egy lehetősége lett volna: szakítani Orbán Viktor kirekesztésre és gyűlöletkeltésre építő politikájával. A felfüggesztéssel azonban az Európai Néppárt nem csak azt kockáztatja, hogy elárulja a demokrácia, a szolidaritás, az európai integráció és a keresztény értékek igazi híveit, de azt is, hogy a pártcsalád végérvényesen elveszíti néppárt jellegét.

A Liberálisok remélik, hogy a vizsgálat után a néppárt végleg szakít a Fidesszel, és oda szorítja Orbán Viktort, ahová való: Európa politikai szemétdombjára. Máskülönben a Fidesz elnöke tovább folytatja Európa-ellenes ámokfutását a legnagyobb európai pártcsaládon belül, amely kifelé vezetné Magyarországot az Európai Unióból. Nekünk azonban meggyőződésünk, hogy a magyar emberek a Fidesszel szemben továbbra is hisznek az európai értékekben, és részesei akarnak maradni az európai közösségnek. A magyarok többsége elutasítja Orbán szélsőséges, Moszkva-barát politikáját, amely Európa perifériájára sodorta hazánkat.

A Fidesz kiebrudalásával Magyarország pozíciója jelentősen rosszabb lesz az új uniós költségvetés kialakítása során. A Fidesz tagságának felfüggesztésével Magyarország gyengébb és kiszolgáltatottabb ország lesz. A május végi EP-választáson és az önkormányzati választáson világos üzenetet küldhetünk Orbánnak: Nem hagyjuk, hogy a Fidesz kudarcának az árát velünk fizettessék meg! Nem kérünk az EU-ellenes uszításból és a megosztásra építő politikából! Nemet mondunk a Fidesz Európa-ellenes politikájára idén tavasszal és ősszel is!

Párbeszéd

Szabó Tímea

„Anyu, nem a tanító bácsi adta az intőt, hanem én magam kértem, mert én így találtam helyesnek!”

Jávor Benedek

Mielőtt a kormányzati válságkommunikáció megpróbál valami mást elhitetni:

1. Orbán blöffjátéka véget ért, lenézte és alábecsülte azokat a kereszténydemokrata értékeket valóban komolyan vevő pártokat (a „hasznos idiótákat”), akik ma ritka nagy pofont (sallert és kokit) osztottak ki neki.

2. Ami most történik, akármit ír a magyaridőknemzet, nem Orbán terve. Az ő terve a Néppárt jobbra húzására ma megbukott. Még vakargathatják egymást a Néppárt tényfeltáró delegációjával, de ez a hajó elment, Orbán mostantól a B, C és D terveket hajtja végre, kényszerből.

3. A Néppárt továbbra sincs túl ezen a vajúdáson.Továbbra is rájuk vetül a Fidesz kínos, kellemetlen és vészterhes árnyéka, amit maguk előtt görgetnek teherként az egész választási kampányban.

4. Akinek az EPP pedig mindezt köszönheti, Manfred Weber, hatalmas koloncot hurcol ezzel a lábán, és a Fidesz története jó eséllyel a bizottsági elnöki pozícióba kerül neki végül.

Jobbik

A Fidesz országvesztő hazárdjátéka újabb állomásához érkezett

A Jobbik Magyarországért Mozgalom sajnálattal értesült a Fidesz országvesztő hazárdjátékának újabb epizódjáról. Még ha az Európai Néppárt meg is engedte a Fidesznek, hogy szégyenteljes helyzetét valamiként szépítendő „önként” beleegyezhessen tagsági jogainak felfüggesztésébe, egyértelmű, hogy ma a Fidesz megtette első konkrét lépését az Európai Unió elhagyására.

Az Európai Néppárt komoly figyelmeztetést adott Orbán Viktornak, ám a miniszterelnök úgy tűnik, hogy nem tanult ebből sem és a szavazás óta eltelt pár órában ismét sikerült bebizonyítania, hogy egyedül saját önhittsége jelent számára valamit. Azonban Orbán és a Fidesz felelőtlen politikájának hatásait sajnos minden magyar ember a saját bőrén fogja érezni: az Európai Néppártban való felfüggesztés miatt ugyanis a magyar kormánypárt olyan kérdésekben vesztette el érdekérvényesítő képességét, mint az Európai Unió következő költségvetésének megalkotása. A Fidesz asztalborogatásának eredményét pár hónapon belül az ezermilliárdokkal csökkenő támogatásokban fogjuk látni. Veszélybe kerülnek az agrártámogatások, a fejlesztési beruházások, az autópálya-építések és az egészségügyi fejlesztések. Mindezek fényében azonnal vészforgatókönyvet kell kidolgoznia az Országgyűlésnek hazánk gazdasági működőképességének megőrzésére, a magyar gazdák megmentésére, a reménytelen helyzetbe sodródó magyar vidék megvédésére arra az átmeneti időszakra, amíg Orbán Viktor van kormányon.

Értékelve a körülményeket a Jobbik aggodalmát fejezi ki afölött, hogy a hisztis gyermek módjára viselkedő Orbán nem csak a Fidesz szövetségesi rendszerét, de hazánk európai uniós tagságát is kész kockára tenni saját rövidtávú hatalmi érdekeiért.

A Jobbik továbbra is felelős politikát kíván folytatni és mindent meg kíván tenni, hogy a magyar emberek minél kevésbé érezzék a kormány politikájának negatív következményeit. Mi egy igazságos és biztonságos Európában, valamint egy szabad, kiszámítható mindennapokat biztosító Magyarországban hiszünk.

A kormánymédia magyarázza a felfüggesztést

Bak Mihály

2019-03-20

A kormánymédia magyarázza a felfüggesztést

Az alternatív valóság jegyében a kormányzati magyarázat késedelem nélkül elindult: nem zárják ki és nem is függesztik fel a Fidesz tagságát az EPP-ben. Az MTI akkor is ezt közölte, amikor a felfüggesztést már bejelentették.

Gyorsan zárt a kormányzati média azután, hogy az EPP választmánya úgy döntött: azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggeszti a Fidesz tagságát. Egyúttal három tagú „felügyelő bizottságot”, amolyan bölcsek tanácsát rendeli ki a magyarországi jogállami folyamat figyelemmel kísérésére. Ennek jelentésétől függ a tagság visszaállítása.

Részleteiben egyelőre nem ismert módon végül az EPP és a Fidesz „közös javaslatára” került sor a felfüggesztésre. A kormányzati média ennek alapján a jelek szerint összehangoltan azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy

se kizárás, se felfüggesztés nem történt.

A brüsszeli tudósítót alkalmazó állami hírügynökség jó negyedórával azután, hogy Joseph Daul EPP-elnök bejelentette a nagy arányú felfüggesztési határozatot, az Origóra hivatkozva (!) közölte: nem zárják ki a Fideszt és nem is függesztik fel a néppárti tagságát. És ugyanezt tudósította az állami tévé is.

Sőt, a Fidesz úgy döntött, hogy egy ideig önként felfüggeszti részvételét az Európai Néppárt munkájában

-írja az MTI. És jövő időben beszél arról, hogy az EPP politikai közgyűlése szerdai brüsszeli ülésén tárgyal a Fidesz kizárására irányuló indítványokról. „Az elnökség a pártcsalád alapokmányának 9. pontja értelmében javaslatot tehet a Fidesz kizárására vagy tagságának felfüggesztésére”. Amikor ez már megtörtént.

Gül baba kereskedőháza – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

2019-03-20

Feketén, kérem, pincér, ma nincs jó kedvem – senkinek sincs, mindenki a néppárti kizárás esélyeit latolgatja, melyből akármi is lehet, legalább öt különböző forgatókönyv valósulhat meg, nem is érdemes foglalkozni vele, míg el nem dől, széna-e vagy szalma. De akkor miről beszéljünk? Beszéljünk a pénzről és a magyar külkereskedelemről, mert van ugyanolyan érdekes.

Tegnap került elém a Direkt36 írása a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tündökléséről és bukásáról, és jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat… szóval, hogy is volt ez?

A 2010-es kormányváltás (és, valljuk be: rendszerváltás) után bekerülhetett a legfelsőbb vezetésbe egy romantikus lélek, aki sokat olvashatott mindenféle egzotikus országokban játszódó kalandregényeket és szerelmes lett Kelet kincseibe. Persze valószínű, hogy beérte volna Dél, Nyugat vagy Észak kincseivel is, csak azoknak nincs olyan jó sajtójuk, meg nem is adják őket ide ingyen. Igaz, a keletieket sem, csak ezt a magyar külgazdász nem tudta. Mármint, hogy Ázsiában ázsiaiak laknak, nem hülyék. Meghirdették a keleti nyitást, melynek keretében körülbelül azt gondolták, hogy üveggyöngyökért és színes rongyokért megvehetjük a világ minden gazdagságát, és azokat majd a messzi földek népei ezüsttálcán fogják elénk hozni.

Nem hozták, főként azért sem, mert

náluk otthon is fejlett az üveggyöngy-ipar, sőt, színes rongyból sem mutatkozik komolyabb hiány.

Nem először fordul elő a magyar történelemben, hogy Ázsiától (és más távoli kontinensektől) várjuk a külkereskedelmünk felvirágzását, már 1910-ben is azt mondta Teleki Pál a Turáni Társaság megalakításakor, miszerint „Keletre magyar! Nemzeti, tudományos és gazdasági téren keletre!” Ami lehetett volna jó gondolat is, ha lett volna megfelelően olcsón előállítható csereárunk, saját kereskedelmi flottánk (mert a szállítás sokba kerül), és ismertük is volna a távoli piacokat, de erről szó sem volt: a huszadik század elején az első magyar-kínai gazdasági kapcsolatot az jelentette, hogy megpróbáltunk textilárut szállítani Santungba, amin a jó kínaiak sokat mosolyoghattak: aztán megmutatták a világhírű kelméiket. De ugyanígy jártak akkoriban a magyar kukoricaexporttal is, szóval a romantikus elképzelések és az akkori kereskedők egyaránt csődöt mondtak.

Ugye azt mondtam, hogy

az egzotikus (és mindenféle) kereskedelemhez három dolog kell, csereáru, saját szállítóeszköz és a helyi piac ismerete.

Hát hiába pergett le száz év az idő rokkáján, ezt a hármat azóta sem sikerült megszereznünk, tehát mikor 2012-ben megalakult a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., kicsit sem indultunk jobb eséllyel a távoli piacokon. És lehet ugyan a személyes és politikai kapcsolatoknak némi jelentősége, de a megfelelő alapfeltételeket az sem pótolja: az embernek az volt az érzése, hogy a magyar külkereskedelem szerint elég megmutatni a fenekünkön a foltot és már öntik is elénk Golkonda kincseit.

Nem öntötték, folt ide, folt oda.

Alakultak „kereskedőházak” (vagyis tulajdonképpen külkereskedelmi közvetítő cégek, amelyek arra szerződtek, hogy a világ különböző pontjain a magyar kis- és középvállatok exporttevékenységét segítsék, közvetítsék), alakultak sokfelé, és ha megmaradtak volna vállalt feladatuknál, akkor sem lettek volna nyereségesek, de hamar kiderült, hogy ezek inkább kirakatcégek, kifizetőhelyek a megfelelő káderek számára. És hát a külkereskedelem egy szakma, amihez érteni kéne… az igaz, hogy kéne a piac a magyar árunak, nagyon kéne, csak az a nem mindegy, hogy milyen feltételekkel rendelik meg.

Tegyük fel, hogy mondjuk én egy borász vagyok Szekszárdon, és kiváló óvöröst termelek, a kadarkám is remek. Csak épp nem ismerik a boraimat, elküldöm hát a mintákat mondjuk a hanoi magyar kereskedőházhoz. A vietnamiaknak ízlik, de nagyon: rendelne is belőle egy helyi bolthálózat. Mennyit parancsol a kedves vevő? Vietnamnak van százmillió lakosa, a szőlőbort kevesen ismerik, de aki ismeri, az szereti is: legyen mondjuk kezdetnek tízezer hektoliter, az elég. Mennyi? Tízezer hektó. Az a tolnai borvidék össztermelésének az egyhatoda, annyi nálam sosem terem meg, de még a töredéke sem… Akkor nagyon sajnálják, de ennél kisebb tételben nem rendelhetnek, mi van, ha jön a vevő és kéri a már megkedvelt bort? Csak nem mondhatják neki, hogy nincs.

És ugyanez a helyzet mindennel a világon, nem csak a borral, akár a matyóhímzett ruhával vagy a fűszerpaprikával is. Nekünk nálunk sokkal nagyobb vagy népesebb országokkal csak akkor érdemes kereskedni, ha nem tömegárut szállítunk. Csak ezt sem vették tekintetbe a kereskedőházak.

Egyáltalán, az egész elképzelés – a centralizáltan ellenőrzött külkereskedelemmel együtt – a kései Kádár-kort idézte, de ha működött volna, ez sem lett volna baj – csak épp soha nem működött, egy percig sem.

A hálózat indulásától veszteségesen működött, és jóval többet kellett költeni rá, mint amennyi üzletet össze tudott hozni.

A kormány azzal védte meg a kereskedőházakat, hogy míg az exportfejlesztés költségei őket terhelik, addig a bevételek a magyar vállalkozásokhoz kerülnek, így az exportsikerekhez hozzájárult az MNKH is.

Csakhogy ha egy kereskedőcég nem hozza a pénzt, hanem viszi, azt előbb-utóbb fel kell adni. Az MNKH Zrt. különben is gyanúsan viselkedett, a Quaestor-csőd idején a kereskedőház a tőkéjét a brókercégnél tartotta, a pénzt azonban a bedőlés előtt sikerült kimenteniük, biztos tibeti lámák vagy egyiptomi mágusok jósolták meg nekik, hogy nagy bukás várható. 2016 szeptemberében pedig az derült ki, hogy egy olyan cég tartozik többmilliárd forinttal az MNKH-nak, amelynek a tulajdonosai üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök feleségének rokonaival. A sok kicsi sokra ment, a végén már a kormány is megelégelte: tavaly nyáron bezárták, illetve átalakították a céget. Az afrikai és nyugat-kanadai érdekeltségeket ugyan már tavalyelőtt feladták, mert sehogy sem akart elefántcsont lenni a bűvöskockából, és gyémántot sem cseréltek pörköltkonzervre vagy Piros Aranyra, de tavaly nyáron véget vetettek az ázsiai és más fiókok működésének is. Ez azért nem zavarta a megszűnt MNKH Zrt.-t abban, hogy még kössön egy 59.6 millió forintos szerződést a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-kkel a 2018-2019-es grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi feladatokra – melyeket ellátni nem lehetett nagyon nehéz, lévén, hogy a cég maga semmiféle tevékenységet nem fejtett ki.

De megszűntek a kereskedőházak.

Egy kivétellel, kérem.

Egy szerződés életben maradt és meg is újították az MNKH utódjaként működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel: és ezt az Adnan Polat török üzletember tulajdonában álló ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-vel kötötték. Márpedig ez üzemelteti a törökországi magyar kereskedőházat.

Mármost ez elvben nem törvénytelen: végső soron más jogi keretek között, de ha üzemképes és nyereséges egy fiók, akkor az anyacég pusztulása nem okvetlenül jelenti a végét, fennmaradhat, csak más módon kell üzemeltetni. No, de mitől maradt fent pont ez a kereskedőház és ki az az Adnan Polat?

Ő bizony elég misztikus figura. „A Magyarországon energetikai és ingatlan befektetésekkel is rendelkező török üzletember, Adnan Polat közeli viszonyt ápol Orbán Viktorral. A Bors 2017-ben több képet közölt, amelyen az látható, hogy a miniszterelnök személyesen kalauzolja körbe a felcsúti stadion tetején. Polat jelen volt Orbán 2018-as miniszterelnöki eskütételén, néztek együtt focimeccset és a török vállalkozó tagja volt az Orbánt legutóbbi kínai látogatására elkísérő csoportnak is.” – foglalja össze a Direkt36. De azért tudunk róla többet is, mást is.

Kereskedelemben, ingatlanban, energetikában érdekelt, például van egy olyan terve, hogy öt év alatt 700 millió dollárt, azaz 200 milliárd forintot kíván Magyarországon napenergiába fektetni, napelemes erőművekbe, már fel is vásárolta a Pest megyei Apajon érdekelt projektcéget és leszerződtette az Orbán-kormány energetikai államtitkárságának korábbi titkárságvezetőjét.

Na, neki nem mondja az L. Simon, hogy a napenergia éjszaka használhatatlan.

Ami ennél is érdekesebb: ő kapta meg Gül baba türbéjének üzemeltetését is a működtetés után. Ugyan eddig nem reklámozták, de az alapítványt a magyar állam hozta létre, Polaton kívül Szijjártó Péter külügyminiszterhez közeli emberek vezetik, évi 700 millió adóforintból. Az alapítvány 2020-ban közhasznúvá fog alakulni, addig a külügyminisztérium támogatási szerződést köt vele, bár a 2019-es szerződés még nem készült el. A 2017-ben létrehozott alapítvány azt ígéri, 2019. február végén nyilvánosságra hozza alapító okiratát és működési szabályzatát. Ami azért érdekes, mert a komplexumot gondozó Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány kuratóriumának tagjai között tudhatja Adnan Polatot Suat Gokhan Karakus, Rahói Zsuzsanna, Szalai István és Bán-Czifra Gabriella társaságában.

Kik ezek?

Rahói Zsuzsanna egy időben volt Rogán tanácsadója is, egy tavalyi hír viszont már miniszterelnöki főtanácsadónak nevezi, Bán-Czifra Gabriella a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a törökösen hangzó nevű Küküm kabinetfőnöke, Suat Gökhan Karakus pedig török üzletember, Adnan Polat köréhez tartozik. Gökhan volt az egyik ügyvezetője az isztambuli magyar kereskedőháznak, melyet Polat cége üzemeltetett. Ő vezeti az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft-t, és vezette az AMX Nador House Kft-t – mindkét cég a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is köthető ingatlanügyletekben érdekelt. Szalai István neve túl gyakori ahhoz, hogy biztosat mondhassak felőle, de ugyanúgy hívják, mint az időközben megszűnt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik volt igazgatóját.

Hölgyeim és uraim: a káder nem vész el, csak átalakul.

Ezek után csak annyit mondhatunk: Adnan Polat nem lehet más, mint maga Gül Baba, személyesen!

És csodákat is tesz, mint a szent életű dervis.

Képes volt feltámasztani egy halott kereskedőházat…

A tisztességes demokrácia mint alternatíva

Magyari Nándor László

2019-03-20

A tisztességes demokrácia mint alternatíva

„Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.”
J.A.

Az alternatív tények (ezeket Norman Mailer már negyvenöt éve faktoidoknak nevezte és úgy írta le, mint “olyan tény, ami csak akkortól létezik, amióta az újságokba bekerült”), és a posztigazságok, valamint a csapból is folyó ál- és rémhírek kommunikációs terében nemcsak maguk a tények, hanem a lehetséges alternatívák ugyanúgy elhalványulnak, árnyékba kerülnek, mint az előbbiek.

Miközben fantazmagórikus elképzelések – csak figyeljük meg, hogy akik azt mondják

“a békéért harcolni abszurdum”,

azt is sugallják, hogy az elfogult, harcos nacionalizmus elhozza a kontinens “kívánatos békéjét” –, mint reálisak kerülnek “eladásra”, illetve sulykolásra, a valós lehetőségek zárójelbe kerülnek. Gyakran éppen azok, akik a leginkább ilyen útmutatás-, illetve univerzális recept-szerű, megváltó alternatívákat követelnek, a legtudatlanabbak és megvezetettebbek. Nem csoda, hiszen egész gépezetek dolgoznak a beetetésükön, a manipulálásukon, annak bizonyításán, hogy márpedig egyetlen alternatíva sem életképes, csak az, amit, mosóporszerűen, a politikusok árulnak. A megvezetettek aztán még akkor is kitartanak idol-uk mellett, ha maguk is belátják, toxikus vezérről van szó, de hát ugye “nincs alternatíva”. A manipuláció, a “rábeszélőgép” nemcsak alternatív tényeket, hanem kitalált összefüggéseket is terjeszt, a manipulált összefüggéseket azután valósnak tekinti a jóhiszemű (vagy még inkább a rosszhiszemű) közönség, holott az összefüggések és alternatívák is kitaláltak, az “összefüggés-csinálók”, azaz a politikai “tanácsadók” és spin doktorok árucikkei. De mivel a közösségi médiák mindenki számára lehetővé teszik, a megvezetettek maguk is tovább szórják, megosztják az ál- és rémhíreket, bajnokai a fake news-ok terjesztésének. (Pratkanis és Aronson A rábeszélőgép címen többszöri magyar kiadást is megélt kötetét középiskolai tantárgy részévé illene tenni. Olvasmányossága és tudományos értéke, valamint hasznossága a manipulációval, a megvezetéssel szemben, az “egészséges immunitás” kialakításában, vagy a hiszékenység ellen, mindenképpen indokolttá tenné).

Magyarországon az alávetettek intenzív „beetetése”, egyrészt arra, hogy a tények, azok nem tények, hogy csak a faktoidokra, az alternatív tényekre kell figyelni (nem amit mond, hanem amit tesz a főnök, illetve, amiről azt mondja, hogy teszi, amit megtehetne, stb.), másrészt arra, hogy nincs alternatíva, hogy a fennálló rend örökké való és leválthatatlan, szűk évtizede folyik. Amint látszik, ez az idő elég volt arra, hogy a szavazók körülbelül egyharmadát teljesen foglyul ejtse (ebből aztán, a kiegyensúlyozatlan választási rendszer következtében, toxikus kétharmad lesz az urnáknál) és kiszolgáltassa, ők nem látnak alternatívát, sőt nem is szeretnének semmiféle változást, minden úgy jó, ahogy a vezérnek tetszik, punktum. Ők a vevők a „migráncsozásra” – és nem is kell hozzá menekült/bevándorló, ők a gyűlöletbeszéd fogyasztói és aktív terjesztői –, vagy Magyarországon nem lesz multikulti, mondja a vezér és alávetett/kiszolgáltatott közönsége még rátesz egy lapát cigányellenességgel, alig burkolt antiszemitizmussal, muszlimgyűlölettel.

A rommagyarság beetetése viszont szinte három évtizede folyik, hogy t.i. az egyetlen politikai pártnak nincs alternatívája, (először még az az ártalmatlannak tűnő szlogen járta, hogy „Egységben az erő”!, azután már csak úgy, magától jött, hogy „ez van ezt kell szeretni”, „hol az alternatíva?” kérdik a kritikátlan követők), hogy ha kimaradunk a parlamentből (az EP-ből vagy a bukarestiből, az mindegy is), akkor végünk. Az a paradox a behódolás mechanizmusában, hogy a Fidesz-fiókpárt szavazóinak derékhada, miután rá szavaz, szinte folyamatosan kritizál, elégedetlen, böstörög és cinizál, stb. Ez már egyfajta politikai rituálé, és valójában a tudatlanság, az alternatíva fölfedezésének képtelensége, az önalávetés, vagy legalábbis a beletörődés egy sajátos fajtája, mely szinte általánosan jellemzi a rommagyar választóközönséget. Ráadásul ezt a „ráérünk arra még”, illetve ilyen a világ, ezt kell elfogadni, a legitimáló mítoszokban nagyon is „magyar”-ként jelenik meg: miközben „szabadságharcos” nemzetnek mondják a magyart, a szóbeli hősködés mellett az alávetettség tolerálása, a jobbágyszellem, a meghunyászkodás is mindig jelen van, a szimbolikus nemzetkarakterológiában. Nálunk, magyaroknál (nem kevésbé, s nehogy kifelejtsem, székelyeknél) biza, a „nép egyszerű fia” is „bonyolult teremtés”, csak az (ön)kritikai szellemhez nincs affinitása, azt sehogyan sem vállalja be: inkább szolgál és pusmog, csendben, „befele” háborog, mint nyíltan és határozottan föllépne az elnyomás ellen, legalábbis a hétköznapokban nem teszi meg. Történeti perspektívában, néha megtette, de mivel elbukta a forradalmakat, ez a tudat tovább erősítette a sunyító együttélést a gonosszal, a zsarnok kiszolgálásának mentalitását.

Számtalan példa van arra, amit a szociálpszichológusok kísérleti alapon rég tudnak, a hatalmasok elnyomó gépezete, a vezérek (az elitek elitje, aki ráadásul ma elitellenesen pozicionál) dominanciája, az alávetettekkel/kiszolgáltatottakkal való együttműködés eredménye, az elnyomottak nem egymással, hanem az elnyomókkal működnek együtt és termelik újra elnyomatásukat. A legitimáló ideológiák és mítoszok, magyarán az etnonacionalista szólamok – egyéb önigazoló és hatalmat fönntartó, elnyomást eltakaró diskurzusokkal, mint amilyen a rommagyar közösség esetében a románellenesség és az „autonómiázás” – meggyőzőbbek, mint a valós tények.

Aktuális, bár gondolom sok magyar, illetve rommagyar alternatíva hiányról sopánkodót meglep, ha így kicsivel március idusa után mondom, hogy a cenzúrával szembeni alternatíva, annak eltörlése, a vele szembeni tiltakozás minden lehető fórumon, az eltörlésének a követelése, és egyáltalán nem a sunyítás, a belenyugvás, a csendben maradás, majd mások fogják kikaparni a jogot, visszaállítani a sajtószabadságot, nemde? Érdekes, hogy eleink százhatvanegyéve ezt még tudták, gátlástalan és minden hájjal megkent PR-es nélkül is, nemcsak tudták, tették is.

Másik példa, hogy azt üzenik a rommagyar hatalmasok, hogy nincs mese “le kell menni kutyába”, a készülő kampányt a faluvégi kocsmabetyárok, (már elnézést, ha eltaláltam), “a János-nénik és Maris-bácsik” szintjéhez, ízlés(telenség)éhez kell igazítani. És lehetőleg gyűlöletkampányt folytatni, aki mást akar annak kuss, csak ez van, ezt mondja a “szakma” és ez a vezérek érdeke, punktum. És ezt rommagyarok többsége szemmel láthatóan elfogadja, nem fölvállalt szavakban, nem nyilvános beszédben, hanem magánbeszélgetésekben – ott sok a szájhős, a hőbörgő –, aztán meg ténylegesen is, az urnák magányában, amikor azokra szavaznak, akik így kampányolnak. Ja, és azután nattyon magyharosch, ha csupa rosszat mondunk a megválasztottakról, a kocsmaasztal mellett, magánbeszélgetésekben, vagy otthon behúzott függönyök mögött. Hirtelen nincs is fontosabb, mint az EP képviselet, még akkor is, ha azt holnaptól, valamely vezér sugallatára, szidni kezdünk, nem is ismerjük, működését, nem szeretjük, mert „gyarmatosít” (sic!), mert … Orbán Viktor azt üzente, ennyi.

Most két/három olyan jelöltet ajánl a rábeszélőgép a rommagyarság számára a közelgő EP-választásokon megszavazni, akiknek ismertsége föltűnően alacsony saját székelyföldi méréseim szerint, (mert a román vagy magyar közpénzen készült méréseket titkosként kezeli a Fidesz itteni fő fiókpártja), Winkler Gyula még elér úgy 40%-os ismertséget, miközben Wincze Lóránt csak húsz, Hegedüs Csilla nagyjából 10%-os ismertséggel bír. Nevezzenek javíthatatlanul naivnak, de ráadásul meggyőződésem, hogy ők maguk is csak fenntartásokkal fogadják el az underdog szerepet, a negatív-, illetve gyűlöletkampányt, amit pártjuk rájuk erőltet. És bár nincs garancia arra, hogy meglesz az EP-be való bejutáshoz szükséges 5%-os szavazatarány, sokan szavazni fognak, ismeretlenben, mert „a párt számít”, melyről szintén rossz a véleményük, de magukkal sem értenek egyet, mert … „nincs alternatíva”. Ilyenkor, amíg Orbánra nem kerül a szó, a párt a fontos, ugye értjük, aztán majd a személy lesz a meghatározó, így menyen ez, következetesen, magyarul. Pedig hogyne lenne akire szavazni, vannak számosan régi, és főként új pártok, hiteles személyiségek, akik meggyőzőbbek, hitelesebbek lehetnek, akik esélyt kapva hatékonyabbak is lehetnének, stb., Ja, „azok románok”, és ott vagyunk a legitimáló mítosz hatékonyságánál, „ezek magyarok”, és az örökös szembenállás logikátlan logikája ezzel el is dönti a szavazást.

Alternatíva a tisztességes demokrácia lenne, a piszkosból, a látszólagosból, a szimulákrumból már kaptunk eleget.

És végül hadd mondjak valami biztatót is, először, hogy a „rábeszélőgép” a Finkelstein-Habonyok diskurzusainak, illetve a piszkos propagandának van ellenszere, mégpedig olyan mely tanulható, a kritikai gondolkodás így hat, és ez tapasztalati tény, az egészséges szkepszis jó fegyver a manipulációval szemben.

A fake news-okat és összeesküvés-elméleteket, a dezinformációt többféle módon is le lehet leplezni, nemcsak hatástalanítani lehet, hanem preventív módon megelőzni is elterjedését, elfogadását (itt egy site, ami összefoglalja, hogy milyen lehetőségeink vannak: How to spot the fake news?: http//www.ifla.org/publications/node/11174), a valós kritikai szellem, és szakmailag is helyes tudás képes győzni a szimulákrum fölött. Az úgynevezett „egyszerű nép” nem kutyába akar lemenni, hanem vevő lenne a bizonyítható igazságra, a tisztességes közéletre és demokráciára, vagy hogy ismét Attilát parafrazeáljam, a köznép „ugrana egy jó szóra”, ha lenne ilyen a politikai prérin.

Tilos lesz Facebookozni a munkahelyeken?

FüHü

2019-03-20

Tilos lesz Facebookozni a munkahelyeken?

Az Országgyűlés a héten fogadta el a GDPR saláta előterjesztést, amellyel új korszak kezdődik az európai általános adatvédelmi rendelet életében. A törvénymódosítással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy valóban betiltják-e a munkahelyi Facebookozást. A válasz: igen is, meg nem is.

A várakozásoknak megfelelően a kormány még a héten elfogadja az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. Az egyik legfontosabb változás a munka törvénykönyvét érinti.

Már a javaslat megjelenésekor felröppent a hír, hogy az alkalmazottaknak tilos lesz a Facebookot és más közösségi oldalakat használniuk a munkahelyükön. Ez azonban nem minden esetben lesz kötelező érvényű.

Dr. Szkok Helga, a Privacy Policy Online Services adatvédelmi szakértője arról beszélt, a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt eltérő megállapodás hiányában kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

„Főszabály szerint tehát tilos a munkahelyi infrastruktúra privát használata, de a munkaadó ezt engedélyezheti” – magyarázta a szakértő.

A GDPR-reform értelmében, ha a munkavállaló ellenőrzéséhez a munkáltató technikai eszközt is alkalmaz, erről a munkavállalót előzetesen írásban kell tájékoztatnia.

Mint azt dr. Szkok Helga elmondta, a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.

„Ezt alkalmazni kell akkor is, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ. A munkavállaló magánszférája tehát megmarad” – tette hozzá.

A most elfogadott törvénymódosítások értelmében szintén fontos újdonság lesz, hogy a munkáltató a munkavállalótól okirat bemutatását követelheti, így azok tárolására, fénymásolására a fenti okokból nem lehet szükség, elegendő azok bemutatása és a szükséges adatok feljegyzése.

A jogszabályváltozásokról 2019. március 25-én konferenciát tartanak Budapesten, ahol az érdeklődők minden újdonságról első kézből tájékozódhatnak.

Moby Dick Felcsúton – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

2019-03-19

Egyszerű duplát kérek, pincér, ma nincs pontosan kijelölt témánk, csak csapongunk a mi kis magyar hírecskéink között, fecsegünk, ahogy azt kávéházban szokás, semmi különösről nem lesz szó. Illetve ellenkezőleg: csak különös dolgokról fogunk beszélgetni, hiszen a hétköznapi ügyek nem igazán érdekesek. No, de semmi sorsdöntő nem történt, és már ez is jó.

Aztán ahhoz mit tetszenek szólni, kérem, hogy már át is adták a felcsúti tavat? Ilyen gyorsan eddig csak az Anyatermészet dolgozott, ő is csak földmozgás vagy tűzhányó útján, mi alig tudtuk meg szombaton, hogy egyáltalán szóba fog kerülni az ottani záportározó átminősítése csónakázó tóvá, szigettel, a szigeten Robinsonnal és Péntekkel, valamint hétvégén, mikor Péntek szabadnapos Vasár- és Ünnepnappal, híddal, vendéglővel, láncos lobogóval és csicseri pacsirtával, most meg már meg is van a tó.

Na jó, a híd, a vendéglő, a Robinson, a Péntek és a láncos lobogó meg a csicseri pacsirta nincs meg, de tó már van! Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az utóbbi napokban esett az eső, megtelt a záportározó és a már benne lévő sziget – mely gyakorlatilag abból áll, hogy korábban összetolták dózerrel a földet, kavicsot, sódert, amit épp találtak – sziget jelleget öltött, mintegy elszigetelődött, át lehetett adni. Szerintem Mészárosék sem gondolták volna, hogy alig pár nappal a lakossági fórum után, melyen bejelentették a grandiózus tervet, már át is adhatják. Kérem, a természet erői kiszámíthatatlanok, üzleti szempontból jobb lett volna, ha két hónap múlva telik meg a meder, ez a májusi eső valóban aranyat ért volna, de ha már így alakult, legalább le van tudva a beruházás egy része.

Határidő előtt.

Az igaz, nagy esők nem jöttek, a mederben csak imitt-amott csillognak a pocséták, de a víz akkor is víz, így a sziget is sziget.

Sziget, kérem, de miből?

Mészáros László polgármester a lakossági fórum előtt azt mondta a HVG-nek, hogy magyar költségvetési forrásból fizették a tó, és benne a sziget kiépítését, majd a lakossági fórumon már uniós pályázati pénzről beszél. Utóbbi igaz. Kétszáz millió forintnyi uniós forrás ment el eddig erre a szigetecskére.

No, de ami kell, az kell: én már komolyan kezdtem aggódni a magyar bálnavadászat jövője miatt, de így már megnyugodhatok. Igaz, nagy bálnákra nem fognak vadászni abban a tóban, csak kisebbekre, illetve egészen kicsikre, melyeket a szaknyelv „ebihalnak” nevez, de lesz magyar bálnavadászat holnap is.

Már várom, hogy valaki megírja a „Moby Dick, a magyar bálna” című klasszikust.

Mellesleg az említett lakossági fórumon az is kiderült, hogy az odavezető, híres kisvasút most remízben pihen, ugyanis csak tavaly nyolc millió forint veszteséget termelt (ami egy vasútvonalnál nem is olyan nagy deficit, láttam már pár nullával nagyobbat is), no, de majd most, mikor belendül a sziget miatt az idegenforgalom, most csodát látunk. Igaz, a vonal hatszáz millió forint uniós támogatásba került, szóval egy darabig eltartana, ha magánvállalkozás lenne, míg behozza az árát.

Pedig, ha volna eszük, azzal reklámoznák, hogy olyan ez a járat, mint az első orosz vasútvonal, ami Szentpétervárt kötötte össze Carszkoje Szelóval, kizárólag a cár, a családja és a vendégei használták, és ha télen nagy volt a hideg, nem mozdony húzta, hanem lovak.

Tényleg, Mészáros úr, lóvasút még nincs Felcsúton, csak mondom.

No, de történt más is, például elhunyt Baló György.

Nem jó hír ez, nagyon nem, egy ország gyászolja, nagy tanára volt ő a valódi sajtószakmának, sajnálhatjuk is, hogy már a Mennyei Kávéházban szerkeszt: de a kormánymédiának csak sikerült meggyalázni az emlékét.

Az történt ugyanis, hogy a Debreciner elfogott egy levelet. A megyei (kormány)lapok tartalmát összeállító központi szerkesztőség küldte a helyi szerkesztőségeknek, feladója Eleméry Máté, emígyen szól:

„Sziasztok!

Baló György halálhírét a központ nem hozza, kérlek mindenki vérmérséklete szerint kezelje a hírt helyben.

Üdv:
Máté”

Ilyenkor cserél pelust a kormánymédia összes munkatársa, ugyanis nincs központi utasítás! Rájuk bízták, hogyan döntenek, és általában nekik egyvalami a legtilosabb: az önálló döntés. Nincs is benne nagy gyakorlatuk. Így aztán a különböző Mediaworks-ös újságok valóban eltérően viszonyultak az esethez: a Heves Megyei Hírlap vagy a Komárom-Esztergom megyei 24 óra például címlapon foglalkozik a tévés halálhírével, míg sok más megyei lap, akárcsak a Dunántúli Napló egyáltalán nem említi meg.

Biztos, ami biztos: amit nem adunk le, ami nem jelenik meg, abból baj sem lehet.

Hát, Baló halálhíre kimaradt a Dunántúli Naplóból

Belekerült azonban – hogyne került volna! – ha már médiáról van szó, az a világrengető szenzáció, miszerint az Echo TV beleolvad a Hír TV-be, de annyira, hogy még a székházukat is átadják nekik. Itt az a kérdés merül fel, hogy igazából ki olvad kibe, és az is, hogy a néző miből fogja észrevenni a változást?

Mert nagy különbség nem volt mostanság, leginkább annyi, hogy az Echo TV sokkal többet foglalkozott a nemzeti ezotériával, az összeesküvés-elméletekkel és hogy úgy mondjam, gátlástalanabb volt: a radikálisabb honfiak Bayer-show vagy Angárd nélkül nehezen lesznek meg, ezeket valószínűleg át fogják emelni a Hír TV műsorába is, ezekre mutatkozik igény. Mutatkozna a három évvel ezelőtt megszűnt Világpanorámára is, Szaniszló Ferenc vezetésével, mely műsor arról volt nevezetes, hogy minden negatív IQ-rekordot megdöntött és hétről hétre újabb összeesküvéseket termelt, de sajnos Szaniszlóra nincs szükség a kormánymédiumoknál, túlzottan jobbra sodródott, mikor utoljára látták, a jéghegyek felé tartott törékeny ladikján.

De az nagyon fontos, hogy két azonos tartalmú csatorna összeolvad

Baló György halálhírénél mindenképpen fontosabb.

Már, akinek, persze.

Különben van egy olyan érzésem, hogy ha ilyen iramban racionalizálják a kormánymédiát, a következő sajtótermék, ahol már most is el lehet kezdeni a csomagolást és a tartós tejet is ki kéne inni a hűtőből, a Magyar Hírlap lesz. Az eladott példányszáma hosszú ideje mérhetetlen, mármint abból a szempontból, hogy nem lehet mérni. 2010-re 13 ezerre, 2012-re kilencezerre esett vissza, majd mikor elérték a hatezer eladott példányt naponta, többet nem auditáltatták magukat, mert kényes lett volna megtudni, hogy még csomagolópapírnak sem veszik a valamikor komolynak, mértékadónak számító napilapot. Másfelől meg: a Magyar Hírlapban és az Echo TV-ben van egy közös pont, éspedig Bayer Zsolt, szóval baljós jeleket lát a béljós, a Magyar Hírlap munkatársai jobban teszik, ha már most elkezdik böngészni az álláshirdetéseket (nem, attól ne tessenek tartani, hogy a kormányzat majd tekintettel lesz korábbi érdemeikre: máskor és másokkal sem tette, ők a mórok, megtették kötelességüket és elmehetnek).

Kivéve Bayert, ő mindent túlél.

Aztán még mi történt tegnap?

Úgy megoldódott a hírek szerint a gyermekeikkel alvó kismamák helyzete a Debreceni Gyermekklinikán, hogy arról koldulnak. Ugyebár, egyszer már kapott a klinika összecsukható tábori ágyakat az Ágyat az anyukáknak akciót elindító Orosvári Zsolttól. Azokat nem használják, a hivatalos verzió szerint azért, mert kényelmetlenek.

Utána a kormány is megoldotta a már egyszer megoldott kérdést, március másodikán ugyanis közzétették, miszerint az első negyedév végén elindul az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által fenntartott kórházakban a szülők elhelyezésére szolgáló ágyak beszerzése.

Akkor tehát kétszer is meg van oldva a probléma, nem?

Nem.

Debrecenben a civil tábori ágyakat nem engedélyezik ugyebár, az állami ágyak nincsenek sehol

Ellenben a kismamák alhatnak vagy a földön, vagy 45 centiméter széles kozmetikai székeken, amiken alvás közben megmaradni is indiai fakírmutatvány.

Úgy, hogy vannak ágyak, csak „kényelmetlenek” a kórházi szakértő szerint.

A mostani megoldást nem találja annak.

Javasolnám, merő egy szívjóságból, hogy aki kényelmesnek találja a kozmetikai széket alvás céljára, az egész hátralévő életében aludjon azon, hagyja az ágyakat a többiekre. Mellesleg, ami a helyhiányt illeti, az összecsukható fekhelyek bőven beférnének a kórtermekbe, az éjszaka végén pedig egy 15x15x60 centiméteres, hálózsáknyi helyen tárolhatók.

De ha nem, akkor nem.

Hát, ilyen helyen élünk, kérem.

Ilyen az, amikor mi könnyeden fecsegünk.

Pincér, mégis hozzon egy féldecit…

Sztrájkra készülnek a BKV-ben

FüHü

2019-03-19

Elkezdték a sztrájk előkészületét az Egységes Közlekedési Szakszervezetben – tudatták ma. Az EKSZ 15 százalék béremelést akar, a BKV csak 5-öt adna.

Elfogyott a BKV-sok türelme, fél évi eredménytelen bértárgyalás után az EKSZ megalakítja a sztrájkbizottságot és elkezdi a felkészülést a sztrájkra – derül ki abból a levélből, amelyet az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor írt Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónak.

Az EKSZ 15 százalék béremelést akar elérni, a BKV viszont ragaszkodik az általa megajánlott 5 százalékhoz. A szakszervezet szerint a létszámhiány és a nagy fluktuáció láttán kezdeményezték a kollektív munkaügyi vitát, de

azt tapasztalták, hogy a cégvezetés csak az időt húzza.

Az EKSZ ezután hozzálát annak felméréséhez, hogy mekkora a munkabeszüntetés támogatása. Ezután kell gondoskodniuk a leállás idején az elégséges, legalább 66 százalékos szolgáltatásról.

Az EKSZ csak egyike a BKV-s szakszervezeteknek, de mindegyik legalább két számjegyű béremelést követel.

Nemzeti ünnep a tranzitban

FüHü

2019-03-18

Nemzeti ünnep a tranzitban – újabb éheztetett család érdekében kellett beavatkoznia strasbourgi bíróságnak.

A strasbourgi bíróságnak augusztus óta immáron nyolcadszor kell közbelépnie, mert a tranzitzónákban fogva tartott embereknek nem adnak enni. Most egy ötfős afgán család vált áldozatává a magyar állam cinizmusának és kegyetlenségének. Egy anyától és nagykorú fiától tagadták meg az ételt két és fél napon át. Így csak azt ehették, amit a három kisebb gyerek meghagyott nekik.

A Magyar Helsinki Bizottság ismételten a strasbourgi bírósághoz fordult, amely felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni a rájuk bízott embereknek. Nagy nemzeti ünnepünk, március 15-én aztán végre együtt vacsorázhatott a család.

Nyilvánvalóan ott valami nagyon rosszul alakul, ahol a strasbourgi bíróságnak kell figyelmeztetni az államot arra az elemi kötelességére, hogy az általa elzárt embereknek ételt kell adnia.

Mi már augusztusban figyelmeztettünk arra, amíg nem módosítják a rendeletet, addig a hatóságnak módjában áll majd a rájuk bízott embereket éheztetni. És, íme, eddig 14 emberrel tettek így. Ha már a lelkiismeret elemi parancsa nem működik, a rendeletmódosítás segíthetne.

Kifelé!

FüHü

2019-03-18

„Orbánnak nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy mit és mennyit tud valaki elpusztítani mindabból, amit örökségként és lehetőségként a kontinens az egész világ számára jelent és képvisel – egy újabb Diplomáciai jegyzet Ara Kovács Attilától.

Ez utóbbi a fideszes szándék tulajdonképpeni stratégiai célja. Rögvest itt van március 20-a, és a Fidesz szimpatizánsaitól eltekintve szinte mindenki izgalomban él: kizárják-e a pártot az Európai Néppártból vagy sem? Azért írom, hogy a Fidesz szimpatizánsait leszámítva, mert azok túlnyomó többségéhez mára már eljutott Orbán Viktor üzenete, hogy pártjuk többet érdemel, mint a néppárt. És ezt el is hiszik. Az igazán jól informált belső mag pedig a legelejétől azon dolgozott, hogy úgy távozzanak a pártcsaládból, hogy az a többieknek nagyon fájjon, hogy maradandó nyomot és károkat hagyjanak maguk után. A Fidesz vezetésében ma nagyjából hasonló érzelmek és indulatok dúlnak, mint azokban, akik nagyon szeretnék egy kemény brexittel megleckéztetni Nagy Britanniát – kerüljön az, amibe kerül.

Erősen félreértik a helyzetet azok, akik úgy gondolják, hogy az EPP pártvezetőihez írt Orbán levél meglepetést tükrözött volna, illetve azt, hogy a Fidesz vezetője elszámította volna magát, s ezt e levéllel be is ismeri. Koránt sincs így. Orbán e levéllel utóbb azt fogja majd bizonygatni, hogy ő mindent megtett, hogy pártja benn maradjon az EPP-ben, s az, hogy onnan mégis kikerült, az egyedül a többiek, s nem az ő bűne. Hogy nyomatékosítsa majd ezt a magyarázatot, Manfred Weber lesz ezúttal az ellenség konkrét arca. Jean-Claude Juncker már megtette a kötelességét, Joseph Daul pedig túl szürke és túl ismeretlen ahhoz, hogy betöltse ezt a szerepet. Weber azonban Fidesz-szempontból tökéletes Soros-ügynök. Az ő bizottsági elnöki funkciójának megakadályozása lesz az a kampány-taktika, amivel a Fidesz házalni fog, ha már nem tagja az EPP-nek; a stratégiai cél pedig az lesz, hogy minél többen csatlakozzanak hozzá, idővel elhagyva a pártcsaládot, s egy új, szélsőjobboldali mozgalmat hozva létre az Európai Parlament keretei között. Fájdalmas tanulság lesz ez a Néppártnak, pedig megérdemli, hogy megfizesse ezt az árat. Mint ahogy meg fog érdemelni egy hasonló kudarcot a baloldali népcsalád, a Szocialisták és Demokraták (S&D), amiért – a hatalmi súly garantálása érdekében – megtűrnek soraikban számos eszement kommunistát vagy populisták afféle gyülekezetét, mint a román Szociáldemokrata Párt (PSD), melynek gátlástalansága majdnem fideszes magaslatokat ért már el az utóbbi időben.

De e tanulságok hosszú távon nagyon hasznosak lesznek:

megszabadulhatnak azoktól, akik csak merő haszonból és számításból léptek be az adott pártcsaládba;
érvényesíthetik azt, amit oly gyakran emlegetnek, de amit valójában kevesen tartanak egyelőre fontosnak: az értékelvűséget;
csökkenteni tudják az árulókkal együtt járó kockázatokat;
a szélsőjobb vagy a szélsőbal, az anarchia és a populizmus alternatívájaként fogalmazzák újjá az EPP, illetve az S&D politikai pozícióját és arculatát.

Viszont lehet, hogy az EPP és az S&D fragmentációjával átalakul az egész európai politikai összkép. Ha ebben a zűrzavarban képtelen lesz ideológiává formálódni az az életérzés, amit a legegyszerűbben így lehetne megfogalmazni: „HAZÁM, EURÓPA!”, akkor visszasodródunk a nemzetállami vegetáló létbe, melyben „mindenki mindenkinek a farkasa”.

És melyben nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk, s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy mit és mennyit tud valaki elpusztítani mindabból, amit örökségként és lehetőségként a kontinens az egész világ számára jelent és képvisel.

Ez utóbbi az orbáni szándék tulajdonképpeni stratégiai célja. Orbán ezt a lehetőséget gondolja erősebbnek, mint a demokráciát. A demokrácia fennmaradásának előfeltétele, hogy Európa egységes állammá váljon, melyben azonban olyan politikusoknak, mint ő – véli –, aki mögött csak egy apró nemzet áll, mindössze másodlagos vagy még olyan szerep sem jutna. Pedig hát ez nem feltétlenül igaz. Ha csak a legutóbbi két bizottsági elnököt vesszük, valamennyien apró – alkalmasint Magyarországnál is apróbb – államok politikusa: Barroso portugál volt, Juncker pedig luxemburgi. Március 20-a után – így vagy úgy – a Fidesz elhagyja az Európai Néppártot; Orbán számára ez nem lesz meglepetés, hisz már nagyon rég, talán két-három éve erre készül – de 2018 áprilisa óta mindenképp. A jelek szerint azonban ez már az EPP számára sem váratlan fordulat, s ez nem jó hír a magyar miniszterelnöknek. Ő úgy képzelte a távozást, hogy majd könyörögnek neki a maradásért. Ám a jelek szerint ma már szó sincs könyörgésről, inkább ajtót mutatnak neki.
És ez így van jól.

Elhunyt Baló György (1947-2019)

FüHü

2019-03-18

Baló György magyar televíziós újságíró, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója.

1965-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol-német szakára, ahol 1970-ben szerzett bölcsész diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTV Híradójánál kezdett el dolgozni, előbb gyakornokként, majd szerkesztő-műsorvezetőként.

1975-től az MTV külpolitikai szerkesztőségének munkatársa, később a szerkesztőség helyettes vezetője lett.

1995-ben rövid ideig a magánszférába ment: egy magyar, majd külföldi többségi tulajdonú kft. ügyvezetője volt.

Főszerkesztőként irányította a TV 3-at. Ez a kábeltévé 1997-ben pályázott a meghirdetett földi sugárzású tévés frekvenciákra. A kétes körülmények közt lebonyolított pályázaton az Írisz TV/TV 3 vesztett az RTL-lel és a TV2-vel szemben.

Ezután 2000-ben visszatért a Magyar Televízióhoz, szerződéses műsorkészítőként dolgozott, működése során az Aktuális és a Záróra című műsorok készítésében vett részt.

A közszolgálati televízió több pályázatán a csatorna elnöki posztjára is pályázott. Mindkét alkalommal megkapta a kuratóriumi elnökség támogatását, de ez a civil kurátorokkal kiegészített testület egy alkalommal sem választotta meg. Utolsó politikai műsora Kassza címmel futott 2010 elején. 2010 júniusától nem került képernyőre.

2012. január 13-án távozott az MTV-től. 2015-től az RTL-nél műsort kapott Magyarul Balóval címmel, 2019. január 7-én este bejelentette hogy saját kérésére a műsor másnaptól felfüggesztésre kerül. Indoklása szerint pihenésre és kezelésre volt szüksége.
hirado.hu/wikipedia

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Fontos

HírTV:

Orbán sajtótájékoztató:

Mszp

Demokratikus Koalíció

Momentum Mozgalom

LMP

Liberálisok

Párbeszéd

Jávor Benedek

Jobbik

Az alternatív valóság jegyében a kormányzati magyarázat késedelem nélkül elindult: nem zárják ki és nem is függesztik fel a Fidesz tagságát az EPP-ben. Az MTI akkor is ezt közölte, amikor a felfüggesztést már bejelentették.

se kizárás, se felfüggesztés nem történt.

Sőt, a Fidesz úgy döntött, hogy egy ideig önként felfüggeszti részvételét az Európai Néppárt munkájában

De megszűntek a kereskedőházak.

Határidő előtt.

No, de történt más is, például elhunyt Baló György.

Hát, Baló halálhíre kimaradt a Dunántúli Naplóból

De az nagyon fontos, hogy két azonos tartalmú csatorna összeolvad

Aztán még mi történt tegnap?

Debrecenben a civil tábori ágyakat nem engedélyezik ugyebár, az állami ágyak nincsenek sehol

Elkezdték a sztrájk előkészületét az Egységes Közlekedési Szakszervezetben – tudatták ma. Az EKSZ 15 százalék béremelést akar, a BKV csak 5-öt adna.

azt tapasztalták, hogy a cégvezetés csak az időt húzza.

És melyben nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk, s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy mit és mennyit tud valaki elpusztítani mindabból, amit örökségként és lehetőségként a kontinens az egész világ számára jelent és képvisel.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA