Fontos

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 7.

Arról jutott eszembe, hogy az alkalmazottját kazánba zárással büntető és elégetéssel fenyegető Pócs János azzal hárította az újságírókat: „Böjtben nem nyilatkozom”. Igaz, akkor is böjt volt már, amikor még vidoran közölte a hőstettét megörökítő videóról: „Ez egy nagyon jó felvétel, egy vidám, ironikus felvétel”, de akkor még egyrészt nem fogta fel, mekkora botrány lesz az ügyből, másrészt lelkileg még nem élte bele magát eléggé a böjtbe. De mostanra, úgy látszik, sikerült neki, hála istennek.

Én ugyan eddig úgy tudtam, hogy a böjti tilalom az ételre vonatkozik, és nem a nyilatkozatra, de merek én vitatkozni egy fideszessel, akinek pártja közismerten a kereszténydemokrácia szinte egyetlen igazi megtestesítője Európában. A többiek a Néppártban mind elfajzottak, meg is lesz ennek a böjtje, illetve nem lesz, hanem van. Mármint böjt. Azért nem nyilatkozik Pócs. Eddig világos, remélem.

Szerencsére párttársai nem tartják a böjtöt ilyen szigorúan, (ejnye, ejnye), ezért ők nyilatkoztak, jobban mondva kínosan magyarázkodtak: „Nem szerencsés.” „Elég kínos.” „De mi lenne, ha egymást mindig lemondásra szólítanánk fel!” Én ugyan ezt a megpróbáltatást is jól viselném, de a kormánypártok nem így fogták fel a dolgot. A frakcióvezető végképp megfeledkezett a böjtről (na, kap is majd érte a hitbuzgó Pócstól!), és viszonylag hosszan mentegetőzött amiatt, hogy a videó „durva félreértésekre adhat okot”. Nem értem pontosan, mit lehet ezen félreérteni, persze lehet, hogy Pócs csak emberbaráti szeretetből zárta be azt a szerencsétlent a kazánba, és dobott be égő papírt mellé, mert azt hitte, fázik. Cigányokról is csak azért ordibált, mert éppen egy tervezett felvilágosító előadását gyakorolta a romák emberi jogairól. De hát félreértették, ilyen ez a csúnya világ. Persze ez a magyarázat csak akkor állja meg a helyét, ha akkor nem volt böjt. Böjtben ilyesmiről se lehet szó.

Hitéleti kérdésekben képviselő úr magatartása egyébként is mérvadó. Egy korábbi kampányban a karácsonyi szentmise végén – miután a miséző pappal bemondatta, hogy ajándékozás lesz – világító Szűz Máriával ellátott kulcstartót osztogatott a híveknek. A névjegyét csak azért tette rá, nehogy a naivabb választópolgárok azt higgyék: nem rá, hanem Szűz Máriára kell majd szavazni. Már ha világít. De ez nyilván rendben volt, szenteste lévén már majdnem befejeződött az ádventi böjt.

Amikor pedig vidám baráti társaságban egy „Ő VOLT A SOROS” feliratú leölt disznóval fotóztatta magát, messze volt még hamvazó szerda, tehát szó sem lehetett böjtről. Így mindjárt más. Azt sajnos nem tudom, a felesége böjtben vagy böjtön kívül nyert-e trafikot a mutyik idején, de mindegy is, mert a böjtben csak lakmározni és nyilatkozni nem lehet, azt nem mondta senki, hogy gazdagodni sem.

Tulajdonképpen már megszokhattuk, hogy az ünnepek közeledtével nagyjainkat bunkóság politikai kérdésekkel nyaggatni, ilyenkor hitükben mélyen megbántva sértődötten utasítják el a kérdezőket. Csak eddig nem magyarázták el, hogy ennek a böjt oka. Amikor a Nemzeti Bank elnökétől a kínos lakásügyeit tudakolták, csak azt ismételgette üdvözült arccal: „Békés ádventet! Boldog karácsonyt!” Hát persze, hiszen ádvent első vasárnapjától karácsonyig szintén böjt van. Sajnos a házszabály nem kellően érzékeny az ilyesmi iránt, különben böjt idején egyáltalán nem lehetne azonnali kérdéseket feltenni és interpellálni. A miniszterelnök így is irányt mutatott, amikor egy ellenzéki kérdésre mindösszesen egy „Boldog karácsonyt!” felkiáltással válaszolt, nagyon helyesen. Akár ki is átkoztathatta volna a böjtjében őt megzavaró képviselőt.

Jobb, ha mindenki számon tartja a böjti időszakokat. Van ugye húsvét előtt, negyven napig. Aztán karácsony előtt, egy bő hónapig. És vannak a vigília böjtök, minden nagyobb ünnep előtt. De ha pl. a kormány mormon hitre térne, ott minden hónap elején is böjtölnek. Kár, hogy a muszlim vallásnak hódolni most nem tűnhet számukra politikailag célszerűnek, pedig akkor ott volna az egész Ramadán, újabb egy hónapig meg lehetne úszni a nyilatkozatokat. Viszont semmi sem akadályozhatná meg őket, ha esetleg az Athosz hegyi szerzetesek szokása szerint minden hétfőn, szerdán és pénteken böjtölnének! Akkor ugye szó sem lehet kellemetlen kérdésekről. Már csak a keddet és csütörtököt kellene a parlamentben megúszni, de legfeljebb Kövér nem hívna össze ülést ezekre a napokra. Jobb, mint a titkosítások, azokat a bíróság felülbírálhatja, de ki merne információkért háborgatni egy magába mélyedő, böjtölő hívőt!

Egyébként lehet, hogy Pócs nem csak a szokásos böjtöt tartja, hanem valami komolyabb dologra készül. Emlékeztetnék, hogy Mózes negyven napi böjt után kapta meg a Tízparancsolatot. Lehet, hogy a politikai böjtöt tartók egy új Tízparancsolatban reménykednek. Igaz, ami igaz, a régiben vannak elavult pontok. Például a „Ne lopj!” fölött kifejezetten eljárt az idő.

Még mindig gond van a nyugdíj-kifizetéssel

Kecskeméten tömegek nem jutottak hozzá hétfőn se nyugdíjukhoz – írja a helyi Hírvidék. Üres automatákat találtak az idősek, másokhoz még nem érkezett meg a pénz.

Több ezren álltak sorba a pénzautomaták előtt, hiába. A kecskeméti Malom Központban található pénzkiadó bankautomaták többségéből kifogyott a készpénz – írta hétfő délelőtt a kecskeméti Hírvidék.

Ez azokat sújtotta, akik a hétvégén (vagy hétfő reggel) kapták meg számlájukra a nyugdíjat, de vásárolni nem volt módjuk. Ők abban bíztak, hogy ma már hozzáférnek pénzükhöz.

A portál úgy tudja, hogy van olyan kecskeméti OTP-s, aki

a mai napon se kapta meg az elmaradt utalást.

Az interneten különböző fórumokon is találni olyan bejegyzéseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy fedezet híján nem tudtak felvenni pénzt vagy vásárolni még hétfőn se.

Szintén internetes bejegyzésekből az látható, hogy az utalások zöme péntek este, illetve a két hétvégi napon érkezett a számlákra, de rengetegen csak hétfőn kapták az értesítést bankjuktól. Az előírás értelmében – ahogyan erről akkor írtunk – minden hónap 12-e a számlára érkezés napja. Ha ez munkaszüneti nap, akkor 24 órával előbb.

A megszokott eljárás szerint az éjszakai utalási rendben a pénz hajnalban érkezik meg a számlákra.

A pénteki késés után a Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy nap közben utalják a pénzt. Erre is csak úgy volt lehetőség, hogy a pénzintézeti elszámolásokat végző Giro Zrt. (a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata) egyik tagja, a MÁK kérésére legalább este hétig nyitva tartotta a rendszert, amelyet normál munkarend szerint a délutáni banki zárások után becsuknak.

Akik azon a napon nem, csak szombat-vasárnap (illetve hétfőn) jutottak hozzá ellátásukhoz, mindenképpen törvénytelenség áldozatai.

Közben a Magyar Posta közleményben tudatta, hogy szerdán kezdik el kivinni az ellátást készpénzben felvevők számára. A hónap végéig 1,182 millió utalványt kézbesítenek; ez egyébként a nyugdíjasok nagyjából negyven százaléka. A nagyobbik hányad már bankszámlára kapják az ellátást. Az ő járandóságuk késett péntek reggel óta.

Hivatalos részről változatlanul semmiféle nyilatkozat sincs a milliókat érintő törvénytelenségről, ennek okáról. A Magyar Államkincstár honlapján továbbra is a péntek esti közlemény olvasható. Eszerint „a bankszámlákra érkező nyugdíjak elutalása 2019. január 11-én megtörtént. A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíj-kifizetések jogszabály szerinti utalásáról.”

A MÁK péntek délután óta nem válaszolt kérdéseinkre. Ezek közül már csak kettő vár válaszra: mi volt az oka a történteknek, és a jogosultak kapnak-e valamilyen késedelmi pótlékot, netán egyéb jóvátételt a kellemetlenségért.

Felcsúti Atlantisz – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát, habbal, ma kicsit kellemesebb témáról beszélgetünk. Konkrétan arról, hogy mi a csodának kell pont Felcsútra mesterséges szigetet építeni, és meddig várat magára Bábel tornyának felhúzása ugyanoda. Valamint némely piramisok és egyéb ókori csodák is szükségesek volnának nézetem szerint, mert nélkülük tapodtat sem.

A hír dióhéjban annyit mond, miszerint holnap lakossági fórumot tartanak Felcsúton, ahol a polgármester, Mészáros László a falu településrendezési eszközeinek változásairól fog beszélni. A módosítások kidolgozása már 2018-ban elkezdődött, a mostani eseményen „a település déli határánál lévő záportározó és környezetének szabályozása” lesz a téma Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc falujában.

Eddig semmi hiba, ez a község és a közösség ügye, beszéljék meg ügyes-bajos dolgaikat, úgy is kell, döntsenek ők arról, ami az ő dolguk. No, de valójában mit is jelentenek be?

Azt, hogy a tározó funkcióját bővíteni szeretnék csónakázási lehetőséggel, de emellett a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával. A terv készítői úgy vélik, mindezen funkciók szervesen kapcsolódnak a kisvasút megállójához, illetve közelmúltban „példaszerűen felújított állomásépülethez”.

A felcsúti önkormányzat az említett területet belterületbe szeretné vonni, a tervezett módosításokat pedig kiemelt fejlesztési területen történő beruházássá minősítette.

Hát, azért volna néhány kérdés, ami óhatatlanul felmerül

Kezdjük rögtön azzal, hogy adott egy úgynevezett záportározó. Ez a hivatalos meghatározása szerint olyan felszíni vagy felszín alatti tározó, amelynek célja a csapadékból keletkező árhullám csúcs-vízhozamainak ideiglenes visszatartása. Az 1991-es vízügyi útmutató szerint:

„Záportározók kialakításával lehetővé válik, hogy a vízelvezető árkot, illetve csatornát az egyébként szükségesnél kisebbre méretezze a tervező (ami persze a beruházásnál költségmegtakarításként jelentkezik). Zápor idején ugyanis nem kell az összes lefolyó vízmennyiséget elszállítania a vízelvezető rendszernek; egy része feltölti a tározót. A tározóban levő vizet az árok (csatorna) „ráér” elvezetni a zápor elmúltával.”

Az ám, csakhogy azt is írja ugyanez az útmutató, hogy:

„Az (üresen tartandó!) záportározó kialakítása természetesen helyigényes, célszerű tehát olyan helyet kiválasztani erre a célra, ahol valamilyen természetes mélyedés vagy völgy található, s ahol az elfoglalt terület egyéb célra (pl. park, játszótér) is használható csapadékmentes időszakban. A tározó hordaléktól való megtisztításáról természetesen gondoskodni kell. Feltétlenül egyeztetendő, kinek feladata ez.”

Béláim, baj van. Ugyanis – ez logikus – a záportározó természetesen üresen tartandó, hiszen ha jön a zápor, kell benne a hely a hirtelen lezúduló víznek. Azonban ha a záportározó üres, akkor a benne lévő sziget nem sziget, hanem szárazföld, lévén, hogy csak akkor lenne sziget, ha minden irányból víz venné körül.

A felcsúti záportározó ma

Zápor esetén sziget, különben nem az.

Zápor után nagyon rövid ideig még megtartja sziget jellegét, de látjuk a szabályozást: a tározót üríteni kell.

Ilyeténképpen csónakázni is csak zápor esetén lehet benne, márpedig kevés embert ismerek, aki vállalná a hosszú utat Felcsútra annak a ritka élvezetnek a kedvéért, hogy esőben csónakázhasson: megengedem, hogy létezhet ilyen turista, de semmiképpen sem lehet sok belőle.

A szöveg alapján nem világos, hogy az étterem és a sportpálya a parkolóban épülne-é avagy a szigeten, amely nem nagyon sziget, mondhatni nem főállásban az, csupán részmunkaidősen: de a turisztikai szempontok azt mondanák, nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot ezek a létesítmények egy ilyen különös szárazulaton, mint egy parkolóban. Bár sok függ attól is, mekkora lenne a sziget.

Tulajdonképpen létezik ilyen látványosság a világon, bár csak egyről tudok: ez a Mont-Saint-Michel, ami egy úgynevezett árapályszigetre (olyan sziget, ami apálykor szárazföld, dagálykor sziget) épült gyönyörű középkori kolostor: bár 1879 óta az sem sziget, mert építettek egy gátat, ami összeköti a szárazfölddel, így a felcsúti záporsziget valóban hungarikum lenne.

Egyedülálló a világon.

Csak esőben sziget.

Azonban legyünk körültekintőek, és gondolkodjunk el azon is: mi történik, ha egyszer nem szárazság jön, hanem ellenkezőleg: torrenciális esőzések hosszú időn keresztül?

A záportározó megtelik, a sziget, hogy úgy mondjam, kiteljesíti sziget-princípiumát, a kutya sem fog szakadó zivatarban odamenni ebédelni, sportolni vagy csónakázni, de sziget lesz, az angyalát – azonban az eső csak zuhog tovább. A vízszint emelkedik, emelkedik… a szigetet körbe kell rakni homokzsákokkal, buzgárok törnek fel, a végén elmossa az egészet a természet ereje, mindenestől.

Na, erre az esetre lesz érdemes biztosítást kötni.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy szép időben nem sziget, csúf időben sziget, nagyon csúf időben meg összeomlik, elviszi az ár.

Az még egyelőre nem tisztázott, hogy milyen pénzből épülne ez a világcsoda, ugyanis, mint az Mfor írja:

„Hogy ezek a fejlesztések milyen forrásból fognak majd megvalósulni és mikor, arról egyelőre semmilyen információ nem érhető el. A 2019-es elfogadott költségvetés alapján az idei évben EU-finanszírozott projekttel nem számolnak, a saját forrásból megvalósuló beruházásokat illetően pedig 330 millió forintot ingatlanok felújítására tettek félre, ingatlanok beszerzése, létesítése soron pedig 62,6 milliót szerepeltetnek, míg egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére 55,5 milliót szán az önkormányzat.”

Azért attól nem igazán tartok, hogy sehogyan sem jutna pénz egy ilyen nagyra törő tervre, főleg, ha pont Felcsúton szeretnék megvalósítani.

Hogy nem lesz jó semmire?

Dehogynem. Nagyon jó lesz mindenkinek, akinek lesz valami köze a kivitelezéséhez. És lesz annyira hasznos is, mint a szabolcsi Tyukod nem kevesebb, mint tizenegy kilátója, melyeket mind-mind uniós támogatásból építettek.

Azt tetszik mondani, ennyi erővel piramist vagy Bábel tornyát is lehetne építeni Felcsútra, sikkasztás szempontjából oly mindegy?

Az ötlet nem rossz befektetési-kreatív könyvelési szempontból, a piramis vagy a zikkurat üdvösen hatna különböző kőbányák bevételi viszonyaira is, de biztosítási szempontból nem ajánlanám. Nem elég sérülékenyek ugyanis.

Ezt a szigetet elviheti akár egy komolyabb esőzés, és a biztosító fizetni fog, ráadásul a zápor, zivatar gyakori vendég a mi tájainkon, de a piramisnak az nem árt. A piramis vagy a bábeli torony „kacagva néz” akármekkora árvizet is, ha belécsap az istennyila, az sem árt neki, tulajdonképpen csak a földrengés tehet benne némi kárt, de az is az épület méreteitől és a rengés erősségétől függ, egy röpke kis négyes erősségű földmozgást meg sem éreznek ezek a monolitikus alkotmányok.

Szóval, nehéz lenne megszervezni egy ekkora földrengést, az árvíz olcsóbb.

Meg egyszerűbb.

Akkor nagyjából értjük is, miféle természetű lesz ez a mesterséges sziget és mire lesz alkalmas – sikkasztáson és biztosítási csaláson kívül semmire, de arra tökéletesen.

Amint látom, már mindent tisztáztunk, csak egy dolog maradt még hátra: mi legyen a sziget neve?

Magától értetődik.

Atlantisz!

Megint egy „oktalan” találkozó Budapesten

Ahogyan bő egy hete Putyiné, úgy Erdogan látogatása is indokolatlannak tűnik: semmi érdemi bejelentés nem történt. A Political Capital szerint a vizit a két vezető céljait szolgálta: Erdogant fogadják az EU-ban, Orbán pedig a „migrációellenes harc” főszereplője.

Vlagyimir Putyin pár órás villámlátogatása után mindenki azt találgatta, hogy mi értelme volt idejönnie. Még a folyamatban lévő és valóban fontos ügyekben (gázszállítási szerződés, Paks II) se volt semmilyen nyilvános bejelentés. A török elnök esetében se történt semmilyen kiemelkedő előrelépés a kétoldalú kapcsolatokban.

Ha csak az nem, amire a Political Capital (is) felhívja a figyelmet: a két vezető személyes érdekeit is szolgáló szimbolikus megjelenés és együtt mozdulás. A PC értékelése szerint Erdoğan elnök és Orbán miniszterelnök láthatóan egyetértenek az észak-szíriai török offenzíva megítélésében. Mindkét fél saját közönségének játszott: Erdoğan azt üzente az otthoniaknak, hogy szívesen látott vendég az EU-ban, Orbán pedig azt, hogy továbbra is kulcsszereplője a migrációellenes küzdelemnek.

Zömmel pimf ügyek

A PC véleménye az, hogy újabb, Magyarország számára hatástalan találkozó zajlott Budapesten. A felek közös sajtótájékoztatójukon

semmilyen nagyobb horderejű bejelentést nem tettek,

Magyarország török fegyvervásárlásáról sem esett szó. (Holott utóbbi hónapok óta nem cáfoltan emlegetett terv, a szóban forgó páncélozott szállító harcjárművek a tavaszi honvédelem napi felvonuláson már megjelentek.) Erdoğan és Orbán afrikai együttműködésekről, például vízügyi projektekről, illetve a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok javításának lehetőségeiről beszéltek, valamint a Maarif Alapítvány budapesti iskolanyitását jelentették be. Orbán megemlítette még, hogy Magyarország 2021 végétől a Török Áramlaton keresztül is gázhoz juthat. (Talán ez az egyetlen fajsúlyos téma, de szerződésről erről se tettek bejelentést.)

Inkább Erdogan bulija

A PC szerint a találkozó szimbolikusan Erdoğannak kedvezett. A török elnök profitált abból, hogy egy EU-tagállamban magasztalhatta az észak-szíriai török offenzívát és újjáépítési terveit. Így saját választói számára demonstrálhatta, hogy az EU nem egységes, és támogatói is vannak a tagjai között. Emellett Erdoğan egyes terrorszervezetekkel való „együttműködéssel” gyanúsította meg az EU-t és a NATO-t,

szembeállítva ezt Magyarország támogató álláspontjával.

A török elnök ismét megfenyegette az EU-t, hogy ha úgy érzi, Törökország elért a tűréshatárra, „kinyitja a kapukat” a menekültek előtt Európa felé.

Arra is panaszkodott, hogy nem kapta meg az EU által megígért támogatás egyik felét. Erre csatlakozva Orbán azt hangsúlyozta, el kell kerülni, hogy a menekültek Törökországból az EU-ba érkezzenek, ezért támogatja a török kormány tervét egy észak-szíriai biztonsági zóna kialakításáról.

A magyar miniszterelnök is belpolitikai okok miatt támogatta a török álláspontot, hogy megmutathassa, továbbra is mindent elkövet az „illegális bevándorlók” Európán kívül tartásáért. A sajtótájékoztatón Orbán – korábbi állításaira rácáfolva – azt hangsúlyozta, hogy a határvédelem önmagában nem elég az illegális bevándorlás ellen, mivel „azt nem lehet megállítani Törökország nélkül”.

Orbán képviseli a török érdekeket a szövetségesekkel szemben

A török-magyar kapcsolat fontosságának EU-s szinten megvannak a határai – szögezik le a kutatók. Az Erdoğan-látogatást megelőző hetekben Budapest számos Ankarának kedvező döntést hozott. A magyar kormány késleltette és gyengítette az EU közös állásfoglalását, amely elítélte Törökországot a Szíria ellen indított támadásért. Aztán Budapesten megnyílt a Türk Tanács első európai irodája. Végül a magyar kormány a török kormányzat álláspontját terjesztette az offenzívával kapcsolatban mind a hazai, mind a nemzetközi médiában.

A sajtótájékoztatón Orbán ismét kiemelte, hogy Magyarország kész segíteni Törökországot az EU-s csatlakozásban, és utalt a bővítésért felelős biztosi portfólió fontosságára – azt a (hamis) látszatot keltve, mintha ezáltal a csatlakozás a magyar kormány hatáskörébe kerülne. (Ami miatt súlyos kérdésekre számíthat Várhelyi Olivér bővítésibiztos-jelölt az Európai Parlament külügyi bizottságában jövő héten.)

Ennek ellenére Törökország képessége korlátozott marad arra, hogy elérje céljait az EU-ban és Magyarországon. Európai szinten az Orbán-kormány nem vétózta meg az Európai Tanács Törökországgal kapcsolatos állásfoglalását, sőt, a fideszes európai parlamenti képviselők is megszavazták az ezzel kapcsolatos EP-határozatot. Magyarországon az állítólag Fethullah Gülenhez kötődő iskolákat a török kormány kérése ellenére sem zárták be, a hatóságok pedig nem tiltották be az Erdoğan-ellenes tüntetéseket a látogatás napján. (Annyit tegyünk hozzá ehhez, hogy ezt jogszerűen nem tehették volna meg, de azt a szívességet megtették a törököknek, hogy az út szélén ujjával „bemutató” tiltakozót „lekapcsolták” – ahogyan kínai delegáció esetében korábban a Tibet melletti tüntetőket is elzavarták, alighanem törvénytelenül.)

Csak az üzlet

Magyarország autoriter rezsimekkel fenntartott kapcsolatainak haszna egyelőre csak a kormányközeli oligarchák körében csapódik le. Magyarország számos gesztust tesz autoriter rezsimek – főleg, de nem kizárólag Oroszország, Törökország és Kína – felé. Vélhetően gazdasági előnyökért cserébe, bár a kézzelfogható eredmények Magyarország számára egyelőre váratnak magukra. A nem uniós illiberális vezetők számára az egyik legfontosabb haszon, hogy saját álláspontjukat egy EU-tagállamban hangoztathatják – ezt Putyin minden budapesti látogatása során kihasználja, és így tett most Erdoğan is.

E kapcsolatok fő hozadéka Orbán számára az, hogy

kormányközeli oligarchák hasznot húzhatnak az autoriter országok hatalmas befektetési projektjeiből

(Paks II, Budapest-Belgrád-vasútvonal). Törökország esetében a rezsim a kormány körei és Adnan Polat török üzletember körei között köttetett üzletekből profitálhat. Az, hogy Magyarország sajtóértesülések szerint török fegyvereket vásárolhat, hasonló haszonnal kecsegtet.

A kormány helyett

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP képviselője speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak. Nem kerülhet még több kórházi dolgozó karanténba.

Meg kell védenünk azokat, akik a frontvonalban küzdenek a koronavírus ellen – mondja felháborodottan az EP képviselő asszony -, mivel a kormány képtelen volt legalább az egészségügyi dolgozók számára beszerezni a védelmet biztosító FFP3 maszkokat.

https://www.facebook.com/dobrevklara/videos/159485758505612/

Fleck Zoltán: A civil kurázsi tört elő a bírákból

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

Hosszú idő telt el, amióta átalakították a bírósági rendszert és irányítást, mára beállt a modell, de sokan bíztak abban, hogy a személyes képességek kompenzálják az egyszemélyi vezetést, a túlzott centralizációt – az elismert jogszociológus szerint ez volt az előzménye a hétfő estébe nyúlt „lázadásnak”.

A lejáró hatéves mandátumú Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak megválasztásakor több olyan tagot delegáltak a testületbe, akik az utóbbi időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Orbán Viktor személyes baráti körének tagja).

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékeli a történteket, hogy Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány)

berakta embereiket a bírósági rendszerbe,

már a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami sok lett a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Darák Péter kúriai elnök állítólag mozgósító szavainak nyilván fontos szerepük volt – mondta a jogtudós.

Fleck úgy érzékeli a hangulatot a bírák körében, hogy romlónak ítélik a tágabb értelemben vett munkakörülményeket. Úgy látják, hogy az OBH a hatékonyságra hivatkozva igyekszik bürokratává silányítani őket. A minőségi munkához és a bírói felelősséghez nagy fokú döntési és munkaszervezési önállóság jár, tiltakoznak, ha ezt akarják felül csorbítani.

A történelem során mindig az váltotta ki a legnagyobb ellenállást, amikor gépnek akarják a bírákat lefokozni (például bizonyos előírt ítélkezési móddal), s ha mindehhez inkompetens vezetés társul – mondta Fleck. Ezért szerinte nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy

a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében

– szögezte le.

A jogszociológus úgy látja, hogy az OBT nem lesz képes a jövőben se ellensúlyozni az egy személyi vezetést, mert szervezetszociológiai értelemben gyengék. Nincs állandó vezetésük, ez rotációs alapon történik, nincs saját apparátusuk, munkahelyükön törvényszéki elnökük pedig jó eséllyel Handó kinevezettje.

Mégis fontos, szimbolikus jelzésnek tartja, arról, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

Traffipaxok: ez így inkább pénzbeszedés

Nem csak törvénytelen, hanem a statisztikával is erős küzdelemben áll a rendőrség érvelése, miért nem jelzik előre a mozgó traffipaxok helyét és idejét. A számok cáfolják a „közlekedési fegyelem megbomlásának” állítását.

Ősz óta a rendőrség nem teszi közzé honlapján (police.hu), mikor és hol lesznek autókba szerelt sebességmérők az utakon – írta meg a 24.hu. Erre az országos főkapitány adott utasítást. (A cikkből kiderül, hogy decemberben törölték a közzétételi kötelezettséget, de a honlap megfelelő rovatában már szeptember óta szünetel a frissítés.)

Ez azonban így törvénytelen, mert a rendőrségi törvény kifejezetten előírja, hogy

előre nyilvánosságra kell hozni a megfigyelt területre vonatkozó adatokat.

Sőt, a rendőrség csak úgy helyezhet el képfelvevőt és készíthet felvételt, hogy az „bárki számára nyilvánvalóan észlelhető” legyen. Továbbá előírja, hogy „a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.”

A mostani lépést megelőzte, amikor tavaly rengeteg „civil kinézetű” autóba szereltek be műszert, és mozgás közben is mérnek (ami tehát éppúgy törvénytelen). Arra hivatkozva, hogy a vezetők egy része csak addig szabálytartó, amíg „látja” őket a traffipax.

Óberling József ezredes, rendőrségi főtanácsos korábban az állami tévében azt állította, hogy „Magyarországon a közutakon a közlekedési fegyelem megbomlott, a közlekedőknek egy jelentős része nem jogkövető.”

Az ismerhető statisztikák nem támasztják alá,

hogy bármilyen, pláne, hogy drámai romlás következett volna be a közlekedési szabályok megsértésében.

Forrás: MTI

A személyi sérüléses közlekedési esetek száma kilenc éve változatlanul 15 ezer körül mozog a rendőrségi statisztika szerint is.

A halálos kimenetelűek ugyanezen időben több, mint 12 százalékkal csökkentek is (2013-tól kis mértékű, 3 százalékos növekedés volt). Ezek száma is szinte konstans: 600-at kissé meghaladó a számuk évente.

Forrás: MTI

A sérülést okozó balesetek első számú oka hagyományosan a gyorshajtás. Tavaly novemberig csaknem 16 ezerből 4700, egy évvel korábban 15 ezer, illetve 4300, 2016-ben 15 ezer és 4400.

Magára a gyorshajtásra vonatkozó statisztika nem található a rendőrségi kimutatásokban, de a fenti számokból arra lehet következtetni, hogy ha volt is emelkedés, annak fő oka inkább az utóbbi időben munkába állított rengeteg sebességmérő készülék. A közlekedési ügyekben egyedüli adatsor azt mutatja, hogy (szintén 11 havi bontásban) 2018-ig öt év alatt 50 százalékkal, 15 ezerre nőtt az elvett jogosítványok száma. Ez is összefüggésbe hozható a több traffipaxszal, bár 2010-11-ben ugyanekkor több jogsit vontak be szabálysértés miatt.

Látható tehát, hogy elhanyagolható az évenkénti változás, a főbb számok beálltak ugyanazokra a mennyiségekre.

A jelek szerint

a rendőrség szakított azzal a felfogással, hogy az autósokat önkéntes jogkövetésre vegyék rá

(nem mellesleg a sokszorosára emelkedett bírságokkal és a gyakran lényegében reménytelen jogorvoslati lehetőséggel). A hangsúly mostantól teljesen a büntetésen van.

Étlap a Várból – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, hogy én milyen figyelmetlen vagyok, ide járunk már mióta ebbe a kávéházba, és lám, a legkézenfekvőbb téma eszembe sem jutott. Az étlap. Mondjuk még nem a kezemen fekszik, csak az asztalon, és nem is hasonlítható a várbéli étlaphoz, az is biztos – de adja magát, hogy erről beszélgessünk. Bizony, az étlap fontos dolog.

Ráadásul az egyetlen írott sajtótermék, amit a közönség szerkeszt, ugyanis ha nem az van benne, ami a nagyérdeműnek tetszik, hát nem eszik meg, nem is fizetnek érte, és csődbe megy a vendéglő, a menza: épp ezért étlap szerkesztésekor a tulajdonos és a séf a legnagyobb körültekintéssel jár el.

Mint most a Gundel, például.

Még tán kicsit sokallom is a körültekintésüket.

Ugyebár, közhelynek számít a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor hivatalának Várba költöztetése egyáltalán nem pazarlás, ellenkezőleg, nagymérvű takarékoskodás, hiszen a bútorok használtak, Tisza Istvántól örökölték őket, a szőnyegeket az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből szedték, egyedül a Lotz Károly-festmények kerültek egy kis pénzbe, meg az épület maga, de hát ennyi csak jár.

Már várom, mikor mutatnak ki valamennyi szerény bevételt is, ami a költözés folyományaként megjelenik az államkasszában.

Mondjuk az sincs magánál, aki elhiszi, hogy ez takarékoskodás, de a miniszterelnök és környezete esküszik, hogy aki még ennél is puritánabb, az lop, csal, hazudik és festi is magát.

Hát, mint tegnap kiderült, a legpuritánabb maga a menza lesz

Az étkezés. Az olyan egyszerű, hogy az épület eredeti tulajdonosai, a kolduló kármelita szerzetesek is megirigyelhetnék. Vagy nem – lássuk, mivel eteti a Gundel, ez a patinás cég, melynek már a neve is a minőség garanciája a mi miniszterelnökünket – és főleg, mennyiért?

Először is, van menü.

„A” menü: Füstölt csülkös bableves és káposztás tészta, 850 rénusi forintokért, vagy „B” menü, úgymint Cézár saláta pirított jércemellel és rántott pulykamell sült burgonyával, ugyanennyiért. Én az „A” menüt választanám, ugyanis étkezés terén kissé konzervatív vagyok. De ennyiért? Nincs az a pályaudvari szakadt negyedosztályú büfé, ami ilyen olcsó lenne!

Viszont lehet á la carte is rendelni, lássuk, nagyjából mit, és mennyibe kerül?

Saláta:
Friss kevert saláta öntettel, magvakkal, aszalt gyümölccsel – 240 Ft
Káposztasaláta – 240 Ft
Uborkasaláta – 390 Ft
Majonézes burgonyasaláta – 390 Ft
Savanyúság – 390 Ft
Cézársaláta – 290 Ft

Levesek:
Húsleves benne főtt zöldségekkel, házi tésztával – 300 Ft
Füstölt csülkös bableves – 300 Ft
Zöldborsó leves galuskával – 300 Ft

Főételek:
Roston sült csirkemell pikáns brokkolival, sajt alatt sütve – 900 Ft
Sertéssült mustármártással – 800 Ft
Rántott pulykamell – 900 Ft
Tojással töltött vagdalt – 700 Ft

Desszertek:
Almás rácsos – 290 Ft
Somlói galuska – 260 Ft
Gyümölcsrizs – 450 Ft
Rákóczi túrós lepény – 650 Ft

Fotó: miniszterelnökség

Kérem, ez a Gundel egy vendéglátóipari zseni. Nem elég, hogy híresen kiváló a konyhája, de még mesebelien olcsó is! Ellenben mindig és mindenhol ennyire olcsó?

Fájdalom: nem. Ha betérnénk a városligeti étterembe, ott kicsit más árak fogadnának. Például a Várban egységesen 850 forint a menü, az étteremben többféle is akad: van degusztációs menü potom 19 800 forintokért, „Meglepetés” degusztációs menü 28 500-ért, Városligeti Ebéd 6 500-ért, Déli Csábítás 7 900-ért, Pezsgő Vasárnap 14 900-ért fejenként. Gyermekeknek 12 éves korig ez utóbbi 6 900 forint, 4 éves korig ingyenes. Tekintve a gyermekek alacsony pezsgőfogyasztását, ez valahol gazdaságos.

A 300 forintos húsleves a vendéglőben 2 700 forintos Újházi tyúklevessé nemesedik, és a többi étel is más nevet, de főleg más árat kap. Érdekes, hogy tegnap óta a menzán szereplő ételek – talán az összehasonlítás lehetetlenné tétele miatt – lekerültek a vendéglő á la carte étlapjáról.

Ez tényleg takarékoskodás…

Hát kérem, ha úgy vesszük, ez tényleg takarékoskodás, hiszen a miniszterelnök egy Városligeti Ebéd árából egy hétig ehet, egy „Meglepetés” degusztációs menü árából meg több, mint egy hónapig, és ugyanannál a Gundelnél!

Nyilván a kereskedelmi árképzés és a catering-pályázat ügyes manipulációja révén jöttek ki ezek a kilencvenes évekbeli árak, és az is világos, hogy a Gundelnek nem a miniszterelnöki menza üzemeltetése éri meg, az maga a tiszta ráfizetés, hanem az ezzel járó további megbízások, fogadások, díszebédek, díszvacsorák.

De ha nem fogja érteni a miniszterelnök, mi a bajunk az életszínvonallal, ne csodálkozzunk: olyan ez a várbeli étlap, a maga mesés áraival, mint Vilmos császár külön napilapja, amit állítólag egyetlen példányban nyomtattak, csak neki, és csak jó hírek voltak benne, azok is fehér alapon arany betűkkel, hogy nehéz legyen olvasni. Talán ennek is lehetett némi szerepe az első világháború elvesztésében.

És azért az sem lenne nagy szamárság, ha a magyar kormányfő időnként kipróbálná, miféle meleg ebédet kap ő Budapest utcáin nyolcszázötven forintokból – még kínait se nagyon. De az ötlet jó, pártolni való: kapjon naponta ennyi ebédpénzt.

Csak ne a Gundel menzáján költse el, hanem bárhol máshol.

Ej, minek is szaporítom a szót: aljas, cinikus hazugságot látunk, mint már annyiszor. Dőzsöl a miniszterelnök, csak épp az árakat vitette le, de a konyha mégis az ország legjobbja – és csak neki ilyen olcsó.

Eszembe jut egy régi, tizenöt évvel ezelőtti eset. Akkor a söjtöri kihelyezett kormányülésre az MSZP a Mágnáskert étteremből vitetett ebédet, 734 ezer (akkori) forintért, mintegy százan ettek ebből – az is igaz, hogy mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét és fokhagymás parajjal tekert harcsát, magyaros erdei gombalevest kakukkfüves vadhúsgombóccal, házias borjúsültet pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával, valamint egyéb finomságokat, desszertnek. Akkor a Fidesz azonnal nekitámadt a „luxusbaloldalnak” emiatt az egy ebéd miatt, de az MSZP is meglepően reagált: bocsánatot kért. Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az alábbi közleményt adta ki:

„Személyesen szeretném megkövetni a söjtöri ünnepi rendezvény meghívottjait, hogy a díszebéd, amellyel a kormány a község és a megye vezetőit szerette volna megtisztelni – részben a saját hibámból is – a kormány által a gondosságról és takarékosságról vallott felfogással ellentétesen, jogos kritikák tárgyává válhatott.”

Az akkor ellenzékben politizáló Fidesz ennek dacára még évekig emlegette a söjtöri ebédet. A képviselőik még évekig nem mertek a különben szintén mesterségesen olcsó árszinten tartott parlamenti büfében a sajtó előtt mást enni, mint virslit…

Az MSZP akkor bocsánatot kért.

A Fidesz soha nem is fog.

Az MSZP-nek egy söjtöri ebédje volt.

A Fidesznek minden nap van ilyen.

Lesz is még.

Buda várában így esik a híres lakoma.

De a végén mindenképpen jön a feketeleves.

Ujhelyi: a kormány sajátjának fogja hazudni az uniós segítséget

Elmenekült a hivatalos válaszadás elől Müller Cecília országos tisztifőorvos – ezt állította Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón.

Az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy több nappal ezelőtt hivatalos kérdéseket intézett az Operatív Törzshöz, illetve a kormányzati kommunikátorokhoz azzal kapcsolatban: Magyarország mely, a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó uniós programokban kíván részt venni és melyekhez csatlakozott már.

Ujhelyi arról is tájékoztatást kért, hogy Magyarország mikor, milyen típusú és mekkora mennyiségű egészségügyi eszközre köt vagy kötött szerződést az Európai Bizottság által lefolytatott európai közbeszerzés kapcsán, de arra is választ várt:

milyen eszközöket igényeltünk az Unió „rescEU” készlet-programjából, amelyhez a belügyi tárca tájékoztatása szerint csatlakozni kívánunk.

Az MSZP politikusának tájékoztatása szerint a kérdésekre eddig egyedül Müller Cecília tisztifőorvos reagált, azonban ő is azzal ütötte el a válaszadást, hogy a felvetett kérdéscsomagról az Emberi Erőforrás Minisztériumnál kell érdeklődni, mert az túl „komplex”. Ujhelyi szerint a kormány igenis részt vesz az európai uniós programokban és amit lehet, igyekeznek fel is használni a védekezés során, azonban mindezt egyszerűen eltagadják és elhazudják az EU-ellenes propaganda kedvéért.

Az MSZP európai politikusa az online tájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban sorozatban hozta azokat a döntéseket, amelyekkel a tagállamokat támogatja a koronavírus elleni védekezésben. Rámutatott, hogy az EU intézményei elsősorban az egészségügyi védekezést, valamint a gazdasági ágazatok és a munkahelyek védelmét segíti, de – amire eddig nem volt példa – most egy olyan csomagot is megnyitott, amelynek köszönhetően, uniós finanszírozással fizetés-kiegészítést is lehet biztosítani a rászoruló európai polgároknak.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a most bemutatott 100 milliárd eurós keretből rendkívül kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozhatóak azoknak a munkavállalóinak a terhei és bérei, akiket a válság miatt egyébként elbocsátanának.

„Félő, hogy a kormány azért hallgat az uniós támogatásokról és az ehhez hasonló programokról, mert Orbán Viktor ezeket a forrásokat akarja majd felhasználni a saját, hazai mentőcsomagjához, a támogatások forrását azonban el kell hazudnia, hogy tartani tudja az EU-ellenes propagandáját”

– fogalmazott Ujhelyi István.

A kormánymédia már megint gátlástalanul hazudozik a CEU-ról – persze lebuktak

0

A Magyar Idők egy hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy nem indított egyetemi képzést a Soros-egyetem, a CEU az amerikai Bard College-dzsal közösen, és ezzel persze megsértette a CEU-törvényt. Vagyis a CEU nem teljesíti a feltételeket, ezért nem működhet majd Magyarországon. Ezt a vádat aztán átvette az egész kormánymédia, az MTI-től az Origón át a Pesti.Srácok.hu-ig.

A propaganda lap szerint a Bardon a Mesterképzésért Felelős Tanulmányi Osztály vezetője, Janet Stetson arról tájékoztatott egy diákot, hogy nincs a CEU-nak mesterképzése az egyetemen. Csak egy jelentéktelen együttműködés van a két egyetem között: a Bard College alapképzésben részt vevő diákjai fél vagy egy évre ellátogathatnak a CEU-ra Erasmus-ösztöndíjhoz hasonlóan.

Mindezt persze Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettesre és a Bard tanulmányi főtitkár-helyettese, Jonathan Becker is megcáfolta.

Enyedi Zsolt Facebook bejegyzése:

Méretes lukra futott a Magyar Idők

A sok rosszindulatú és szánalmas próbálkozás közül is kiemelkedik a Magyar Idők mai cikke. Először is azt „bizonyítják”, hogy a Bard College-ban folyó programunk nem mesterdiplomát ad, hanem oklevelet (advanced certificate-et). Ezt a nyomozó újságírás módszereivel, egy rögzített beszélgetés hanganyagára való hivatkozással teszik. Megtehették volna persze azt is, hogy közvetlenül idéznek tőlünk, hiszen több tucat nyilatkozatunkban és kommünikénkben állítottuk ugyanezt, de akkor hol maradt volna a leleplezés.

Ami még kínosabb, a rövid beszélgetés jelentős része a Study Abroad programról szól, nem az Inequality Analysis programról. A napilapnak ezek szerint nem esett le, hogy ez egy másik program, mint az, amit tavaly indítottunk el. A Bard diákjai már hosszú évek óta járnak hozzánk cserediákokként, a Study Abroad keretében, ennek semmi köze az Inequality Programhoz.

Amikor a Magyar Idők újságírója tegnap felhívott és említette a hangfelvételt, kértem, hogy mutassa meg. A szerkesztői nem engedték. Kár, ezzel megkímélhették volna a – feltételezésem szerint – jószándékú kollégát attól, hogy a teljes inkompetencia benyomását keltse.

A cikk azt is állítja, hogy az „advanced certificate” „nem megszokott” felsőfokú képzések esetében, ami egyértelműsíti, hogy a lap munkatársai még nem láttak belülről amerikai egyetemet.

A leggyönyörűbb a konklúzió: „A Soros-egyetem tehát valótlanul állította korábban, hogy a BC-vel kötött megállapodásuk eredményeként képzést indítottak az Egyesült Államokban, így továbbra sem felelnek meg a magyar törvényeknek.” Írta ezt az újságíró annak ellenére, hogy átküldtem neki a New York Oktatási Hivatala igazgatójának a hivatalos levelét amiben leszögezi, hogy a Bard-os együttműködés keretében, valamint attól függetlenül New York városában, felsőfokú oktatást végzünk New York Államban.

Azt is javasoltam neki, hogy forduljon a Bard illetékes munkatársához, a tanulmányi főtitkár-helyetteshez. Ezt nem tette meg, gondolom nem engedték neki, pedig ezzel elkerülhette volna a totális leégést. Én most megtettem, és már meg is érkezett a válasz, amit idemásolok.

Amennyiben a Magyar Idők munkatársainak szüksége lenne fordításra, csak szóljanak.

Cáfol a Bard College is

Az angol nyelvű levelet itt most nem tesszük közzé teljes terjedelemben, akit nagyon érdekel, az elolvashatja Enyedi Facebook posztjában. Néhány részletet azonban magyar fordításban most közlünk. A hosszú levél elején rögtön kiderül az is, hogy Jonathan Becker nem csak a Bard tanulmányi főtitkár-helyettese, hanem a CEU képviselője is New York-ban.

Hangsúlyozza, hogy a CEU közös programot működtet a Bard College-dzsal, az oklevelet (advanced certificate-et) adó Inequality Analysist, amelyet New York állam oktatási hivatala már bejegyzett. Azt is hozzáteszi, hogy már van is egy olyan hallgató, aki elvégezte a programot és jelenleg egy tucat hallgató tanul a program keretében New York államban, Annandale-on-Houstonban, a Bard campusán. Az ott tanuló diákok majd Budapesten, a CEU-n is tanulnak.

„Ha jól értem, a magyar újságíró azt állítja, a Bard munkatársa arra utalt, hogy a Bard és a CEU között nincs program. Először is azt sugallni, hogy a Bard és a CEU között nincs program, vagy hogy a CEU nem kínál egyetemi oktatást New Yorkban abszurd – totális ferdítés és kitaláció.”

A hangfelvételt is manipulálták

Filipov Gábor politológus a Facebookon megírta, hogy a vágatlan telefonbeszélgetésből (amit a Magyar idők már levett) kiderül: a diák a Bardon szerezhető képesítésekről érdeklődött, nem a CEU-s képzésekről. A Bard munkatársa pedig a közös programokról informálta, nem a CEU saját képzéseiről, tehát nem arról, amit a törvény megkövetel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK