Fontos

Újabb összeszerelő-munkahelyeket vásároltunk

2019-09-19

Megint német szalagsor-termelő üzemekért fizet rengeteget a kormány. Egyikkel tovább nő a járműgyártás veszélyesen nyomasztó súlya. Mellesleg Szijjártó Péter „megfelelő” szavazásra intett.

Újabb sok millió forintot fizet munkahelyenként a kormány azért, hogy multi (német) cégek idehozzák alacsony hozzáadott értékű – szalagsoros – termelésüket, illetve bővítsék ezt. A tömegközlekedési eszközöket gyártó Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft. 844 milliót, fejenként „csak” 6,8 millió forintot kap azért, hogy 125 fővel bővítse nyíregyházi termelését. A Krones AG viszont 5,5 milliárdot kasszíroz, hogy italtöltő és csomagolástechnikai berendezéseket gyártsanak 500 emberrel. Az üzem megtelepedése alkalmazottanként már 11 millióban van.

Ennyiért tényleg megéri nekik

Vagyis mindkét társaság több évi teljes bérköltségét a magyar adófizetők állják. Ahogyan azt növekvő számban és összegekkel teszi a kormány. Ralf Goldbrunner, a Krones AG igazgatósági tagja nem véletlenül hangsúlyozta, hogy debreceni gyáruk üzembeállásával növekszik a Krones versenyképessége, nő a nyeresége és erősödik piaci pozíciója. Ráadásul a magyar számla értéke ennél minden bizonnyal nagyobb, mert a Krones az első cég, amely gyárat épített a repülőtér mellett ipari övezetben, amelynek kialakítására tetemes közpénz ment el: a város több, mint nyolcmilliárd forintot költ a Déli Ipari Park kivitelezési munkáira.

Szavak és valóság

Az egymást követő üzemátadások sorában a Kronesnél Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az elmúlt években Magyarország sikeresen átállt a termelésorientált gazdaságról a technológiaorientált gazdaságra. Az igazság azonban az, hogy a Hübner-H csuklós buszokhoz és sínes járművekhez gyárt átjáró- és csuklórendszerek mellett speciális gumiipari termékeket, ablakok és ajtók tömítésére szolgáló gumiprofilokat és gumikereteket, a Krones pedig ásványvizes palackokat.

Egyik se a negyedik ipari forradalom kihívására adott válasz.

Abban viszont feltétlenül igaza van Szijjártónak, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopa az autóipar, ennek fejlődéséhez elengedhetetlen a beszállítói ipar folyamatos fejlesztése. Kérdés azonban, hogy helyes-e tovább növelni a járműgyártás részarányát, amely már most is 30 százalékot tesz ki a teljes feldolgozóiparon belül, és a bruttó hazai termék 5 százalékát állítja elő. Mostanában egyre több kétely fogalmazódik meg az ágazat közeli jövőjével kapcsolatban.

Üzenet októberre

Az ünnepélyes pillanatokban azért Szijjártó szükségesnek találta megjegyezni, hogy az eddigi beruházások után a kormány készen áll arra, hogy folytatódjanak a fejlesztések, ha a nyíregyháziak Kovács Ferenc polgármestert tüntetik ki bizalmukkal októberben.

Kis győzelem is győzelem

FüHü

2019-09-18

A Momentum Mozgalom nevében Fekete-Győr András kifogással élt a kőbányai Választási Bizottságnál, mivel 2019. szeptember 2-án a helyi Fekete István Általános iskolában Dr. Mátrai Gábor jelenlegi fideszes önkormányzati képviselő és Molnár Róbert, fideszes képviselőjelölt részt vettek a tanévnyitón és beszédet is mondtak a gyerekeknek.

Dr. Mátrai Gábor az eseményről Facebook bejegyzést is írt, amelyben tájékoztatta az Újhegyieket, hogy látogatást tett az általános iskolában, ahol is beszédben bátorította a gyermekeket tanulásra, sok sikert kívánva nekik. Azzal, hogy Mátrai és Molnár tanítási időben, iskolai ünnepség keretén belül találkozott iskolás gyerekekkel, a hivatalos önkormányzati választás kampány ideje alatt és erről Facebook posztot is megjelentetett, tehát kampányolásra használta fel a gyerekeket, megsértette a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését.

Ezt a kifogást a Kőbányai Helyi Választási Iroda befogadta, majd határozatában megjelölte, hogy dr. Mátrai Gábor valóban megsértette a törvényt, mivel az eseményről készített Facebook posztban nem úgy hivatkozott magára, mint az iskola intézményi tanácsának az elnöke, hanem mint önkormányzati képviselő. Ezzel pedig a választókat befolyásoló, kampányban felhasználható tartalmat hozott létre.

Tehát gyakorlatilag megvalósította a politikai pedofília fogalmát.

Molnár Róbert tevékenységét a benyújtott kifogás alapján nem marasztalták el, mivel abban nem szerepelt semmilyen nyilvános bizonyítéka annak, hogy akár beszédében, akár későbbi kommunikációjában képviselőjelölti mivoltát emelte volna ki.

A Választási Bizottság kötelezte dr. Mátrai Gábort, hogy mellőzzön minden további ilyen jellegű jogsértést és távolítsa el a Facebook oldaláról a bejegyzést a mellé feltöltött képekkel együtt – ez utóbbi meg is történt.

Egy kijelentés utózöngéi

FüHü

2019-09-18

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely kijelentésére, melyet a médiában azóta számos elítélő tiltakozás követte, Karácsony Gergely az alábbi tartalmú levelet küldte a miniszternek, melyet felháborodása jeleként nyilvánosságra is hozott.

„Ön az elmúlt napokban több alkalommal megzsarolta és megfenyegette a budapestieket azzal, hogy ha nem a Fidesz bábját választják, érvénytelennek tekintik a miniszterelnök és a főpolgármester közötti megállapodást. Önök, Orbán Viktorral és Tarlós Istvánnal együtt ezek szerint azt gondolják, hogy magánszerződéseket köthetnek a budapestiek életéről, mintha a nemzet fővárosa a miniszterelnök és fideszes helytartóinak magánbirtoka lenne. Márpedig ideje felfogniuk: Budapest nem az Önöké, hanem a budapestieké. Tudom, hogy Ön Orbán Viktor hangján szólt, de szavaiért mégiscsak Önnek kell felelősséget vállalnia. Tegye hát meg!

Politikai felelősséget kell vállalni a zsarolásért, ezt egy lemondással tudná megtenni – ne habozzon. Emberi felelősséget kell vállalnia a fenyegetésért, ezt egy hangos bocsánatkéréssel teheti meg – legyen jó hangos. És jogi felelősséget is vállalnia kell, mert szavai súlyosan jogsértő beavatkozást jelentenek a választás rendjébe – e tekintetben a TASZ-szal közös beadványom nyomán a Fővárosi Választási Bizottság jogosult első körben állást foglalni.

Nem várok mást Öntől, csak hogy legalább saját magát ne hazudtolja meg.

A minap ugyanis az Európai Uniót bírálva azt mondta:

„a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el”.

Nos, Miniszter Úr, ez a budapestiek számára is elfogadhatatlan. Nincs más dolga, csak annyi, hogy ne váltogassa a véleményét hatalmi érdekből: ami Önök számára Európában elfogadhatatlan, legyen elfogadhatatlan Budapesten is.

Várom tehát, hogy

válasszon az Ön előtt álló lehetőséget közül: lemond, bocsánatot kér a budapestiektől, illetve visszavonja a budapestieket megfenyegető, megzsaroló szavait.

– zárja tiltakozó levelét Karácsony Gergely.

Nincs lezárva a „magyar ügy” az EU-ban

Bak Mihály

2019-09-16

A magyar miniszter szerint az egész a „bevándorláspártiak bosszúja” és le kéne zárni, az uniós illetékes szerint folytatni kell: mintha nem ugyanazon a meghallgatáson vettek volna részt. A német-francia-tengely „aggódik” a magyar helyzet miatt. Egy holland képviselő pedig arra kéri Vargát, hogy ne játssza a mártírt.

Az Európai Tanács általános ügyek bizottságában Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek és Varga Judit magyar tárcavezető mintha nem ugyanazt élték volna meg hétfőn délutántól kezdődően. Az estébe nyúló, több órás meghallgatásra azután került sor, hogy éppen egy éve az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a 7-es cikkel szerinti eljárást Magyarországgal szemben a jogállami állapotokat kifogásoló Sargentini-jelentés elfogadásával. (Hírek szerint az EP illetékes bizottsága levélben fejezte ki nemtetszését, hogy képviselőjét nem hívták meg a hétfői ülésre.) Az eljárást az EU előző soros elnöke, Románia elszabotálta, az új finn viszont felpörgeti, s ennek első lépése a miniszterek tanácskozása.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egész procedúra „a bevándorláspártiak bosszúhadjárata”, és már több mint egy éve

„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,

amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.

„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga. Szerinte az eljárást már le is lehetne zárni.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a jogállami feladatokért felelős viszont azt mondta:

nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.

Ez egyébként összhangban van a finn kormány álláspontjával. Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Timmermans, aki novembertől a zöld ügyeket viszi a bizottságban.

Varga Judit szerint a miniszterek felületesen ismerik a magyar helyzetet, a különféle információk szerint viszont lényegre törően és

többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,

a bíróságokban kialakult helyzetről, az MTA elleni lépésekről, az egy kézben összpontosuló gigászi kormányzati médiáról és persze a korrupcióról. Képben voltak a Stop, Soros törvényről és a tranzitzónában a menekültek éheztetéséről.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője igen diplomatikusan arról beszélt, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek a további lépésekről. Kijelentette, hogy

az eljárás nem irányul senki ellen,

minden félnek érdeke, hogy az ország bemutathassa álláspontját.

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban. Például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végig venni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak. Az új bizottság azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”

– fogalmazott Timmermans.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében

a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.

Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Még a tanácskozás előtt Varga Judit a Twitteren közzétette, hogy azért állítják pellengérre Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Erre válaszul Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő megüzente neki, hogy nem ezért „állítják pellengérre” a kormányt, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállam elpusztítása és az EU-s jognak való nem megfelelés miatt. Ne játssza a mártírt! – írta a miniszternek a képviselő.

Még kevesebb pénz jöhet az EU-ból

Bak Mihály

2019-09-16

Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.

Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások

nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,

az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.

Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan

átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.

Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.

A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.

A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.

Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.

Jelzők zűrzavarában – Diplomáciai jegyzet

FüHü

2019-09-16

Jelzők zűrzavarában – Diplomáciai jegyzet

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, de arról az »értelmiségi« körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.” – ezzel az antrée-val kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Úgy tűnik, egy-egy újabb „hegyibeszéd” elmondásához Orbán Viktornak már túl szűknek bizonyul Tusnádfűrdő, vagy kevésnek az évi egy alkalom. Legutóbb a populizmus „legjobb” hagyományainak jegyében fogalmazta meg az általa vélt szöges ellentétet a keresztényi és a liberális szabadságfelfogás között. A Fidesz politikai kommunikációjában ennyi számít újnak, az alkalmazott módszerek viszont maradtak a régiek. Összekapcsolni néhány nem mindennapi fogalmat, majd úgy értelmezni őket, hogy az kellőképpen igazodjon az aluljáró-filozófiák szokványos színvonalához. Vagyis, amint azt Karinthy örökbecsű módon megkomponálta:

„Nincsen benne semmi, ámde / az legalább érthető.”

Orbán most azt szeretné elhitetni népével, hogy a mögöttük álló másfél évszázadban a nyugati társadalmak megfeledkeztek a keresztényiségről, helyette mindenütt a liberalizmust emelték piedesztálra. A hajdani népi-, majd szocialista demokráciák fosztójelzőihez így emeltetett fel pár éve az illiberalizmus fogalma, most pedig a liberalizmus szabadsága helyébe annak – a fideszes propagandagépezet által vizionált – keresztény ellenpárja.

Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg mindennek valós vagy valótlan tartalmát – merthogy ezen a nívón nem az akadémiákon zajlanak a viták, hanem a kocsmákban, legjobb esetben a kávéházak lazább óráiban. S ha ez így van, akkor sok minden sejthető, sőt elmondható nem csak Orbán eredendő szándékairól, melyek jegyében megosztani kívánta kusza gondolatait hallgatóságával, hanem arról az „értelmiségi” körről is, mely – a produkció végén – ovációk közepette vetette magát Orbán Viktor lábai elé.

Annyit persze érdemes megjegyezni, immáron Orbán Viktor fejtegetéseitől teljességgel függetlenül: a kereszténység eszmetörténetének legkiválóbb ismerői számára nem kétséges, az elmúlt kétezer esztendőben egységes keresztényi szabadságeszme sohasem létezett.

Voltak értelmezések, melyeket különféle keresztény irányzatok elfogadtak vagy vitattak. Érthető módon a legélesebb ellentétek akkor mutatkoztak, amikor a reformáció szembefordult a hagyományos katolicizmussal, ám az azt követő humanizmus végül megállapodott egy olyan szabadság-felfogásban, mely megalapozta először a felvilágosodást, majd pedig annak örökösét, magát a liberalizmust.

Már ennyiből is látszik, a keresztény és a liberális szabadságfogalom nem, hogy ellentétes lenne, de ez utóbbit értelemszerűen az előbbi szülte. Az sem véletlen, hogy a demokratikus társadalmakban intézményesülten létező szabadság, és ehhez kapcsolódóan az emberi jogok, csak ott létezhetnek, ahol hasonló folyamatok lezajlottak, nem feltétlenül keresztényi, de minden esetben felvilágosult és liberális jelleggel.

Minden olyan próbálkozás, mely kijátszani akarja a keresztényit a liberálissal, s a liberálist a keresztényivel szemben, egyértelmű és agresszív kísérletnek bizonyul, hogy a jelzők zűrzavarában maga a szabadság végképp semmivé váljon.

A fogalmak felhígítása – vagy relativizálása – így vezet el az eszmék s végül az értékek teljes pusztulásához. George Orwell klasszikus regénye mutatta meg a legjobban, hogyan semmisül meg a szabadság, ha azt önfeladásként fogalmazzák újra. És a tudás, ha abból kitiltják a kételyt.

Orbán üzenete ez esetben sem rejtett mást, mint öt évvel ezelőtt Tusványoson: akkor a liberalizmus szellemét tiltotta ki a Fidesz táborából, s ezzel megerősítette bennük a demokrácia elutasításának vágyát; most pedig a szabadságot.

Világos beszéd, ha nincs is benne rendszer – sőt légyege az, hogy ne rendet teremtsen a hívő fejekbe, hanem épp a bizonytalanság káoszát.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint és mást itthon! Megjöttünk!

FüHü

2019-09-16

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint és mást itthon! Megjöttünk!

A címben szereplő kijelentéssel kezdi Facebook bejegyzését Donáth Anna, a Momentum Európa parlamenti képviselője. Donáth mostani felháborodását az váltotta ki, hogy az EU Tanácsa nem hívta meg az Európai Parlament képviselőjét a magyar kormány ellen zajló jogállamisággal kapcsolatos meghallgatásra. A magyar kormány a bevándorláspártiak bosszújának minősíti és Magyarország ellen támadásnak tartja a meghallgatást. A meghallgatáson a kormányt Varga Judit igazságügy-miniszter képviseli.

Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!

A finn elnökség kezdeményezésére ma hallgatják meg a magyar kormányt a 7-es cikkely alapján indult jogállami eljárás kapcsán az Általános Ügyek Tanácsában. De az meghallgatás már rosszul kezdődik: noha az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával, az Európai Parlament képviselőjét a finn elnökség eredeti szándékától eltérően végül mégsem hívták meg a meghallgatásra, állítólag a magyar kormány tiltakozására.

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.

„Orbán Viktor politikája arra épül, hogy hazudik Magyarországról Brüsszelben, Strasbourgban, az európai képviselők és tisztségviselők előtt, és hazudik az Európai Unióról Magyarországon, az óriásplakátokon. Most is hazudni akarnak a tanácsi meghallgatáson. Zárt ajtók mögött, gyáván. Ezt akadályozzuk meg a nyilvánosság erejével, folytatva azt a munkát, amellyel elejét vettük, hogy a fideszes bizottsági jelölteket szó nélkül, valami rossz “szokásjog” miatt megválasszák.

Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint, és mást itthon. Megjöttünk!” – fejezi be felháborodott hangú Facebook bejegyzését Donáth Anna.

Borkai Zsolt kisajátította a város vagyonát

FüHü

2019-09-16

Borkai Zsolt kisajátította a város vagyonát

Glázer Tímea, az ellenzék közös győri polgármesterjelöltje és Ungár Péter, országgyűlési képviselő közleményben tiltakozott amiatt, hogy a győri polgármester, Borkai Zsolt 15 millió forintig egyeztetés nélkül dönthessen kifizetésekről.

„Elfogadhatatlan, hogy a győri Fidesz minden előzetes tájékoztatás nélkül egy olyan előterjesztést erőltetett át a közgyűlésen, amely alapján Borkai Zsolt mostantól minden egyeztetés nélkül, saját jogon dönthet a 15 millió forintot el nem érő költésekről.”

Ez jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ha a polgármester a győri emberek érdekeit szolgáló beruházásokra akarná költeni a pénzt, azt boldogan hozná be a közgyűlés elé.

„A polgármester maga is szégyellte az előterjesztést, hiszen csak az elfogadás előtt merte közvetlenül kiosztani. Az egész döntés kínos a városvezetésnek is, de nekik már régóta fontosabb az adófizetői pénzek minél hatékonyabb lenyúlása, mint az, hogy legalább a látszatra adjanak.”

A döntés az önkormányzati választás utolsó heteiben lehetővé teszi Borkai számára a pénzek szavazatszerzésre felhasználható osztogatását.

„Az, hogy ezt még a kampányban áterőltette Borkai Zsolt, pontosan mutatja, hogy retteg az önkormányzati választástól, és maga is pontosan tudja, hogy a győri emberek többségének elege van az egyre elhatalmasodó korrupcióból és a fölényességből.” – zárja közleményét az LMP-s országgyűlési képviselője, és az ellenzék közös polgármester-jelöltje.

Gulyás és Trócsányi

Bauer Tamás

2019-09-14

A miniszterelnökséget vezető miniszter kormányülés után szokásos csütörtöki sajtótájékoztatójának egyik témája természetesen Trócsányi László volt igazságügyi miniszter EU-biztosi jelölése volt.

Az újságírók szóba hozták a Trócsányival kapcsolatos kifogásokat, melyek szerint Trócsányi felelős a jogállamiságnak az Orbán-kormány általi rombolásáért. Gulyás miniszter – miután már a bevezetőben azt volt képes állítani, hogy akik Trócsányi jelölését kifogásolják, azok „bevándorláspártiak” – két dologgal válaszolt.

Az egyik:

„minden olyan alkotmányos reform, amelyre 2010 után sor került, a magyar közjogi intézményrendszert egyáltalán nem változtatta meg, mondhatni megerősítette a 89-90-ben létrejött közjogi rendszert”.

A másik:

„ezek a változások nem az ő miniszteri időszakára estek”.

Mindkét állítás hamis.

Ismert fideszes érv, hogy Orbánék jogalkotása – ideértve a köztársasági Alkotmány helyébe léptetett alaptörvényt is – lényegében változatlanul hagyta a közjogi rendszert. Megmaradt az Országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok, az ügyészség, a bíróságok, az önkormányzatok, a vegyes választási rendszer.

Igen, a felépítés megmaradt, de a közjogi rendszernek ugyanilyen fontos jellemzője a működés módja.

A köztársaság 1989-ben felépített közjogi rendszerének alapvető jellemzője volt, hogy a folyó kormányzás a mindenkori kormánytöbbség dolga, viszont a közjogi rendszer változtatásához kormánytöbbség és ellenzék megegyezésére van szükség.

A kormánytöbbség ellenzék nélkül nem alkotmányozhat, és nem dönthet a parlamenten és kormányon kívül álló közjogi tisztségek (alkotmánybíróság, ombudsmanok, a Legfelső Bíróság illetve Kúria vezetése) betöltéséről.

Azzal, hogy 2010 óta a fideszes többség ellenzéki egyetértés nélkül dönt minderről, alapjaiban változtatta meg Magyarország közjogi rendszerét.

A fideszesek arra szoktak ezzel kapcsolatban hivatkozni, hogy ők csak élnek a választóktól kapott kétharmados többségükkel. Nemcsak ez történt: míg 2010 előtt nemcsak a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség az alkotmánybírák és a számvevőszéki vezető megválasztásához, de a jelöléséhez is szükség volt a parlamenti frakciók többségének egyetértésére, a Fidesz viszont a jelölésben is a kétharmados többség döntését vezette be, teljesen megszabadulva a konszenzuskényszertől. E változás nagyobb horderejű annál, mintha a választott köztársasági elnök helyére király kerülne, hasonló hatáskörrel. Gulyás miniszter, aki a 2010-ben létrejött kétharmados Fidesz-többségben lett képviselő, és kezdettől ott volt a frakció jogi kabinetjében, nyilván pontosan tisztában van ezzel.

Első ellenvetése tehát aligha tévedés, minden bizonnyal tudatos hamisítás.

Igaz, mindez jóval Trócsányi igazságügy-minisztersége előtt történt. De – és ez a válasz Gulyás második állítására – Trócsányi minisztersége alatt rendületlenül folytatódott. Trócsányi nevéhez fűződik az úgynevezett hetedik alaptörvény-módosítás. Ennek fontos része a közigazgatási bíráskodás szervezeti különválasztása az egyéb bíráskodástól és a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása. Ezzel kívánják kormányellenőrzés alá helyezni éppen az állammal folyó jogviták eldöntését.

Az, hogy az Európai Néppárttal folyó egyezkedés jegyében elhalasztották a Trócsányi szívéhez olyannyira közel álló átalakítás bevezetését, nem változtat azon, hogy ez lényegi változás a közjogi rendszerben, s azon sem, hogy miként vélekedhetünk Trócsányi felelősségéről a magyar jogállam felszámolásában.

A hetedik alaptörvény-módosításnak még egy elemét kell feltétlenül kiemelni akkor, amikor az azért felelős korábbi igazságügy-miniszter EU-biztosi kinevezéséről van szó. Minden bizonnyal személyesen neki volt nagy szerepe annak kiötlésében, hogy az alaptörvénybe bekerüljön az „alkotmányos önazonosság” fogalma. A „nemzeti hitvallásba” biggyesztették a következő mondatot: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” A preambulumot követő Alapvetésben az alaptörvénnyel foglalkozó R) cikket pedig kiegészítették a következő (4) bekezdéssel:

„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ez ad alapot szükség esetén arra, hogy ne érvényesítsék az európai jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben, ha jogalkotási szándékuk szembe kerülne az Unió normáival.

Nos, ha valaki korábban igazságügy-miniszterként ilyen kibúvó alaptörvénybe iktatását kezdeményezte, arra aligha bízható biztosi tisztség az Európai Bizottságban, kiváltképp pedig a bővítési biztos tisztsége.

Aki pedig – és itt persze nem Gulyás miniszterre gondolok – azzal akarna bennünket megnyugtatni, hogy Trócsányié kis jelentőségű portfólió lesz az Európai Bizottságban, mivel a következő öt évben sem terveznek bővítést, annak azt válaszolhatjuk, hogy súlyos félreértés áldozata. Egyrészt, a bővítési biztos a tagjelöltekkel folyó sok-sok évig elhúzódó tárgyalások felelőse, amelyek például Szerbiával már elkezdődtek, és korántsem mindegy, hogy ezeket a tárgyalásokat milyen felfogásban folytatják, még ha a bővítés csak a most kezdődő ciklus után valósul is meg. Ami pedig ennél is fontosabb: a Trócsányinak szánt portfóliót bővítési és szomszédsági politikaként fogalmazzák meg, a szomszédsági politika pedig a Nyugat-Balkán mellett az észak-afrikai országokkal, Törökországgal és a volt Szovjetunió utódállamaival, köztük Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy éppen Grúziával és Örményországgal kapcsolatos közös uniós politikát is jelenti. Ezt jelentéktelen portfóliónak nevezni vagy tudatlanságra vall, vagy a közönség félrevezetését jelenti. Sajnos ebben a kérdésben Gulyás miniszternek kell igazat adnunk, aki „fontos, nagy jelentőségű” területnek nevezte azt a sajtótájékoztatón.

Kamu közvélemény-kutató készíti elő a régi-új ellenség elleni fellépést?

Bak Mihály

2019-09-13

Kamu közvélemény-kutató készíti elő a régi-új ellenség elleni fellépést?

Az ellenzéki jelölteket lejárató kamu közvélemény-kutatók most mintha Orbán kötcsei beszédében elhangzottak alapján az átfogó drogellenes szigorítást készítenék elő. A netadós tüntetés után a drogteszt tervével már belengették ezt.

Az elmúlt hónapokban nem létező közvélemény-kutató cégek hívogatnak embereket. Közös vonásuk, hogy az önkormányzati választás előtt polgármester-jelöltekről tettek fel lejárató állításokat tartalmazó kérdéseket.

Kaméleonok

Az először Amygdala, majd Magyar Társadalomkutató Intézetként bejelentkező szerveződés például a pécsi ellenzéki közös polgármester-jelöltről egyebek közt azt kérdezte, hogy „Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?” Később Gémesi György, Gödöllő újrainduló polgármestere hallgatta végig a róla szóló, lejárató állításokat tartalmazó álkérdéseket.

Egy harmadik cég Közvélemény-kutató Kft.-ként bejelentkezve vidéki, 40 év alattiakat kérdezett „aktuális kérdésekről” (az információt közlő becsületesen elmondta, hogy egyik feltétel se igaz rá, ezután elköszöntek tőle). Egy – valószínűleg újabb, a telefonban elhadart nevű cég – a napokban szegedieket keresett szintén „aktuális ügyek” kapcsán; a minket tájékoztató ugyancsak „nem volt megfelelő”.

A Fidesz – Kósa Lajos kampányfőnök – tagadta, hogy bárkiket megbíztak

efféle feladattal. Ez a módszer az úgynevezett push poll. Nem új, napjainkban például Putyin kampánygépezete használja az ellenzékkel szemben.

Előkerül a régi ellenség, totális letámadással

Most pedig egy teljesen új néven felcsörgető cég, az „Elza közvélemény-kutató” kezdett hívogatni embereket – derül ki a 444.hu írásából. Ennek látszólag semmi kapcsolódása nincs az éppen napirenden lévő belpolitikai kérdésekhez. Arról tudakolja a vonal túlfelén lévők véleményét, hogy

büntethetővé kellene tenni a drogok népszerűsítését, akár közügyektől való eltiltással,
fel kellene állítani egy drogellenes különleges ügyészséget,
továbbá a drogok és a droghasználat propagálásában, népszerűsítésében részt vevő civil szervezetek, egyesületek tevékenységét a magyar parlamentnek fel kellene függesztenie.

Kötcsén beszélt erről Orbán

Szűk egy hete éves kötcsei beszédében Orbántól – a kiszivárgott információk alapján – semmiféle, korábban megszokott átfogó „iránymutatás” se hangzott el, ellenben megnevezett két területet, amelyeken tervi vannak. Ezek: az azonos nemű párok örökbefogadásában és

a drogfogyasztásában végrehajtandó változtatás

(értelemszerűen szigorítás).

Nehéz nem kapcsolatot találni a hirtelenjében előrántott, ismeretlen „közvélemény-kutatói” kérdéssor és a fenti orbáni gondolat között.

Se a helyzet, se az ötlet nem új

Különösen, ha elővesszük a majdnem öt évvel ezelőtti eseménysort. Amikor, 2014 októberében, az eddigi alighanem

legnagyobb rendszerellenes tüntetés hullámzott végig Budapesten a netadó terve ellen.

Ezután, december elején Kocsis Máté, akkor józsefvárosi polgármesterként a Facebookon hozta nyilvánosságra saját (?) ötletét.

A szöveg így szólt. „Szinte minden nap olvasni droggal kapcsolatos híreket. A téma körül komoly viták bontakoznak ki, mert egyre több társadalmi réteget érint. Megdöbbenve olvasom sokszor, hogy számos ‘szakértő’ drogpolitikát emleget, ugyanakkor sokan vagyunk, akik inkább drogellenes politikáról szeretnénk hallani. A drog ugyanis életveszélyes, féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is. Szerintem

érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára.

Így a 12-18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt. Javasolni fogom az országgyűlési frakciónak, hogy a közeljövőben tűzze napirendre a kérdést és a részletszabályok megvitatása után készítsen jogszabály-tervezetet.”

Egy héttel később szokásos péntek reggeli állami rádióbeli beszédében

Orbán teljes mellszélességgel kiállt mellette.

Azzal a felütéssel, hogy ki kell szorítani a drogmaffiát Magyarországról. Ennek szándékával indokolta a drogteszt bevezetéséről szóló felvetést. Orbán a hazai drogmaffia növekedéséről beszélt, és aggodalmát fejezte ki az új szintetikus drogok megjelenése miatt.

A kormány eldöntötte, hogy abban a ciklusban megtisztítja a drogmaffiától Magyarországot

– jelentette ki. Vagyis 2018-ig.

Orbán azzal magyarázta a politikusokra, újságírókra, közbizalmi állást betöltőkre kiterjesztendő drogtesztet, hogy aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben, „tisztázni kell, ki hol áll”. Mindeközben a szülőknek segítséget kell adni, hogy gyermekeik ne váljanak áldozattá – fogalmazott, megjegyezve: lehetővé kell tenni, hogy szülői kérésre minden iskolában elvégezhető legyen a teszt.

Erről azóta se érkezett semmi hír. Eddig.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Fontos

Megint német szalagsor-termelő üzemekért fizet rengeteget a kormány. Egyikkel tovább nő a járműgyártás veszélyesen nyomasztó súlya. Mellesleg Szijjártó Péter „megfelelő” szavazásra intett.

Ennyiért tényleg megéri nekik

Szavak és valóság

Egyik se a negyedik ipari forradalom kihívására adott válasz.

Üzenet októberre

Tehát gyakorlatilag megvalósította a politikai pedofília fogalmát.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely kijelentésére, melyet a médiában azóta számos elítélő tiltakozás követte, Karácsony Gergely az alábbi tartalmú levelet küldte a miniszternek, melyet felháborodása jeleként nyilvánosságra is hozott.

„a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el”.

válasszon az Ön előtt álló lehetőséget közül: lemond, bocsánatot kér a budapestiektől, illetve visszavonja a budapestieket megfenyegető, megzsaroló szavait.

„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,

nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.

többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,

az eljárás nem irányul senki ellen,

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”

a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.

Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.

nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,

átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.

A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.

„Nincsen benne semmi, ámde / az legalább érthető.”

Annyit persze érdemes megjegyezni, immáron Orbán Viktor fejtegetéseitől teljességgel függetlenül: a kereszténység eszmetörténetének legkiválóbb ismerői számára nem kétséges, az elmúlt kétezer esztendőben egységes keresztényi szabadságeszme sohasem létezett.

Minden olyan próbálkozás, mely kijátszani akarja a keresztényit a liberálissal, s a liberálist a keresztényivel szemben, egyértelmű és agresszív kísérletnek bizonyul, hogy a jelzők zűrzavarában maga a szabadság végképp semmivé váljon.

Világos beszéd, ha nincs is benne rendszer – sőt légyege az, hogy ne rendet teremtsen a hívő fejekbe, hanem épp a bizonytalanság káoszát.

Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.

Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.

Glázer Tímea, az ellenzék közös győri polgármesterjelöltje és Ungár Péter, országgyűlési képviselő közleményben tiltakozott amiatt, hogy a győri polgármester, Borkai Zsolt 15 millió forintig egyeztetés nélkül dönthessen kifizetésekről.

Ez jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ha a polgármester a győri emberek érdekeit szolgáló beruházásokra akarná költeni a pénzt, azt boldogan hozná be a közgyűlés elé.

A döntés az önkormányzati választás utolsó heteiben lehetővé teszi Borkai számára a pénzek szavazatszerzésre felhasználható osztogatását.

„minden olyan alkotmányos reform, amelyre 2010 után sor került, a magyar közjogi intézményrendszert egyáltalán nem változtatta meg, mondhatni megerősítette a 89-90-ben létrejött közjogi rendszert”.

„ezek a változások nem az ő miniszteri időszakára estek”.

Mindkét állítás hamis.

A köztársaság 1989-ben felépített közjogi rendszerének alapvető jellemzője volt, hogy a folyó kormányzás a mindenkori kormánytöbbség dolga, viszont a közjogi rendszer változtatásához kormánytöbbség és ellenzék megegyezésére van szükség.

Azzal, hogy 2010 óta a fideszes többség ellenzéki egyetértés nélkül dönt minderről, alapjaiban változtatta meg Magyarország közjogi rendszerét.

Első ellenvetése tehát aligha tévedés, minden bizonnyal tudatos hamisítás.

„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Kaméleonok

A Fidesz – Kósa Lajos kampányfőnök – tagadta, hogy bárkiket megbíztak

Előkerül a régi ellenség, totális letámadással

Kötcsén beszélt erről Orbán

a drogfogyasztásában végrehajtandó változtatás

Se a helyzet, se az ötlet nem új

legnagyobb rendszerellenes tüntetés hullámzott végig Budapesten a netadó terve ellen.

Orbán teljes mellszélességgel kiállt mellette.

A kormány eldöntötte, hogy abban a ciklusban megtisztítja a drogmaffiától Magyarországot

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA