„Meg fogjuk változtatni a szabályokat!” – ezt Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi és leendő első alelnöke mondta, amikor arról beszéltünk vele az általam meghívott ellenzéki polgármester-jelöltekkel, hogy a jelenleginél több közvetlenül megpályázható uniós forrásra van szüksége az önkormányzatoknak. – tájékoztatta Újhelyi István a polgármester jelölteket.
Az nyilván egyelőre megvalósíthatatlan, hogy a jelenlegihez képest nagyobb arányban dönthessenek a fejlesztési pénzek felhasználásáról a helyi döntéshozók a kormányok helyett, az azonban mindenképpen reális és fontos cél, hogy érdemben növeljük azon pénzügyi keretek számát és mértékét, amelyekre közvetlenül – a tagállami kormányok kihagyásával – pályázhatnak az önkormányzatok. Erre nem pusztán azért van szükség, hogy az európai közösséget érő új kihívásokhoz igazodni tudjunk és a fenntartható fejlődést biztosítsuk, de azért is, mert vannak olyan tagállamok (az OLAF jelentéséből is egyértelműen látszik, hogy Magyarország ilyen), ahol a kormányok nem a szükség, hanem az oligarchikus családi érdekek mentén, „pofára” osztják az uniós közpénzt.
Az európai szociáldemokraták világos célkitűzése és vállalása volt, hogy a következő uniós költségvetésben prioritást kell élvezzen az Ember, leegyszerűsítve: költsük az uniós forrásokat térkő helyett a szociális biztonságra és fenntarthatóságra.
Az elmúlt napokban féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet láttam vendégül Brüsszelben, parlamenti tisztségviselők és képviselők mellett négy uniós biztossal is tárgyaltunk, köztük a fentebb idézett Frans Timmermansszal. Tény, hogy a jelenlegi Európai Bizottság letette már az asztalra a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet elsősorban a Parlament és a Tanács fog majd továbbformálni. Az Ursula von der Leyen által vezetett új testületről azonban már most tudható, hogy új helyekre akarja helyezni a hangsúlyt. A várhatóan Timmermans által felügyelt New Green Deal, vagyis a környezeti fenntarthatóságra fókuszáló stratégiai terv megvalósítása például új lehetőségeket nyithat az önkormányzatok számára is: a zöld reform ugyanis egyaránt érinti az egészséges életkörülményeket, vagy akár a közlekedést.
Európai parlamenti képviselőként vállaltam, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy a magyar önkormányzatok a jövőben több és jobban felhasználható közvetlen forráshoz jussanak. Ez nemcsak a fenntartható és célzott fejlődés záloga, de az orbáni korrupció kizárásának is egy lehetséges eszköze. Míg a Fidesz azt nézi, hogy melyik havernak játszhatóak ki az uniós pénzek, addig mi azt nézzük: hogyan fordíthatóak azok még hatékonyabban az emberek mindennapi életének jobbítására. Számíthatnak rám a narancsuralom alól felszabaduló önkormányzatok, ahogyan az emberek is számítanak az ellenzéki együttműködéssel valós alternatívát garantálni tudó, leendő új városvezetőkre. A valódi rendszerváltás, a NER lebontása itt kezdődik.
Megtörtént, amiben sokan reménykedtek, míg mások elképzelhetetlennek tartották: a bevehetetlennek hitt fideszes fellegvárban, Hódmezővásárhelyen a kormánypártok jelöltje alulmaradt az összes ellenzéki pártot maga mögött tudó ellenzéki jelölttel szemben. Hétfőtől Hódmezővásárhely polgármesterét Márki-Zay Péternek hívják.
A választás végeredménye: Márki-Zay Péter 57,54, Hegedűs Zoltán 41,59, Dr. Hernádi Gyula 0.87 százalékot kapott.
Napközben több cikkben is foglalkoztunk a hódmezővásárhelyi választással, ezek itt és itt olvashatók.
Márki-Zay: Van remény
Miután biztossá vált a győzelme, Márki-Zay Péter azt mondta: a szeretet hatalma és nem a hatalom szeretete aratott győzelmet. Szerinte Hódmezővásárhelyen is kiderült, hogy rendszerváltó hangulat van az országban, és
„nagy igény van arra, hogy megszűnjön a korrupció és a megfélemlítés.”
Arról is beszélt, hogy olyan emberekkel is el kell kezdeni a munkát, akiket „damilon mozgat a hatalom”. Szóba hozta a „migránsokat”, akik közül annyit sem szeretne, „amennyit az Orbán-kormány beenged”. Olyan rendszert akar, ahol nem alázzák meg a közmunkásokat, és nyilvánosak az ügynökakták.
Szerinte van remény a Fidesz legyőzésére, akár mindenhol, hiszen ez neki is sikerült, „az egyik legfideszesebb városban”.
Gyurcsány Ferenc Orbán Facebook-oldalán üzent a miniszterelnöknek
Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor Facebook oldalára küldött üzenetében a következőket írta: Na ugye…Hódmezővásárhely. :)))
Az üzenet nem volt sokáig látható, mert eltávolították az oldalról.
A pártok reakciói Márki-Zay Péter győzelmére
Demokratikus Koalíció: Normális európai ország leszünk
Ez elsősorban Márki-Zay Péter győzelme. Az ő sikere. Minden más csak ezután jön. Neki gratuláljunk. Tudom, hogy Péter erős fenntartásokkal beszél a baloldalról. De nincs ezzel semmi baj. Ma nem az a kérdés, hogy bal- vagy jobboldali demokraták vezetik a városokat, az országot. Egy kérdés van: lesz-e újra Köztársaság, jogállam, demokrácia, európai polgári világ? És ma jobban hisszük, mint korábban: Igen, normális európai ország leszünk. Mert többen vagyunk, akinek elege van Orbán világából. A folyamatos haborúkból, az állandó lázas állapotból, az értelmes beszéd hiányából. Élni akarunk. Egyszerűen csak élni és nem háborúzni.
Persze, hogy a demokraták között vannak viták. Ez a természetes. De a vita nem háború. Márky-Zay győzelme azt mutatja, hogy több dolog köti össze a demokratákat az Orbán elleni harcban, mint ami elválasztja őket.
Így lehet majd győzni áprilisban is.
Harc van. Alku nélkül.
Gyurcsány Ferenc
elnök
DK
Együtt: A Fidesz kisebbségben van és bukni fog
Történelmi győzelem Hódmezővásárhelyen!!!
Gratulálok a minden ellenzéki párt által támogatott, független Márki-Zay Péternek és Vásárhely polgárainak!
A mai nap bebizonyította, hogy ha egyetlen esélyes jelölt áll szemben a Fidesszel, akkor az ellenzéki kétharmad sem lehetetlen 2018 tavaszán. A Fidesz kisebbségben van, és bukni fog.
Minden ellenzéki pártnak változtatnia kell, aki nem akart eddig együttműködni. Ha van együttműködés az egyéni választókerületekben, Orbánnak nem lesz maradása.
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje
Momentum: nem fog múlni a Fidesz legyőzése
Gratulálunk Márki-Zay Péternek a választási győzelemhez és sok sikert kívánunk neki a település élén elvégzendő munkához. A hódmezővásárhelyi győzelem egyetlen dolgot bizonyít: ha valóban van tétje a választásnak, a bizonytalanok is elmennek. Csak velük lehet rést ütni a Fidesz pajzsán, ezért a Momentum célja, hogy nekik is reményt adjon. Ahogy azt eddig is mondtuk: rajtunk nem fog múlni a Fidesz legyőzése.
Hajnal Miklós, szóvivő
Jobbik: Győzedelmeskedett a népakarat
Hódmezővásárhely bebizonyította: a nép nem betiltható, de a kormány leváltható, Orbán legyőzhető!
A Fidesz bevehetetlennek hitt fellegvárának lakossága adott ma nagy pofont, jelezve a velejéig korrupt, pökhendi és a hatalmuk érdekében a legaljasabb eszközöket is bevető kormánypártoknak, hogy az embereknek elegük van a lopásból, a kiszolgáltatottságból, az agymosásból, a fenyegetettségből és a zsarolásból.
Minden ma még elkeseredett magyar ember ismét reményt kapott, hogy ha kellő létszámban elmennek szavazni és egyéniben a legesélyesebb jelöltre voksolnak, a Fidesznek esélye sincs április 8-án. Mi győzünk, Ti nyertek!
Magyar Liberális Párt: a választók változást akarnak
A Magyar Liberális Párt mindenkinek köszöni, aki részt vett a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. Különösen nagy örömre ad okot, hogy rekord magas volt a részvétel. Gratulálunk a teljes ellenzék által támogatott Márki-Zay Péternek a győzeleméhez. Márki-Zay sikere azt mutatja, hogy közös erővel sikerülhet a kormányváltás április 8-án. A Fidesz a választási kampányban nem válogatott az eszközökben, hogy győzelemre vezesse jelöltjét, mégis alulmaradt. Az ellenzék által támogatott jelöltet az egész kampány alatt megpróbálták nyomás alatt tartani, őt és támogatóit is nemtelen támadások sorozata érte. Az emberek azonban egyértelműen kifejezték a mai napon, hogy elégedetlenek a kormánypárt politikájával és politikusával is.
A választók változást akarnak, és ha az ellenzék végre meg tud állapodni az együttműködésről, akkor le fogjuk váltani az Orbán-kormányt. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a kormánypárt politikusaival szemben mindenhol csak egyetlen ellenzéki jelölt induljon. Hódmezővásárhelyen átszakadt a gát, kiderült, hogy a Fidesz tisztességes politikával legyőzhető. Köszönjük Márki-Zaynak, hogy a Fidesz nemtelen hadjárata ellenére kitartott, és végül fényes sikert aratott. Győzelme jó példát mutat az egész országnak, és hitet ad az ellenzéki szavazók mind szélesebb táborának. Hódmezővásárhelyen elkezdődött a változás, április 8-án pedig ez a lendület majd elsöpri az Orbán-kormányt.
A kiskunhalasi időközi önkormányzati választáson több mint kétharmados, 68 százalékos támogatással győzött jelöltünk, Juhász György. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson férfias küzdelemben alulmaradt jelöltünk egy független jelölttel szemben. A győzteseknek gratulálunk. A Fidesz-KDNP az elmúlt egy évben 17 időközi önkormányzati választáson indult és abból hármat elveszített, 14-et pedig nagy fölénnyel megnyert.
Az MTI így számolt be a hódmezővásárhelyi választásról
Az MTI nem kapkodta el a hír közlését, és akkor sem vitték túlzásba a háttér értelmezését. 21.33-kor szó szerint a következőket írták
Három településen, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason és Rózsafán tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap.
A valasztas.hu-n közzétett, 100 százalékos feldolgozottságú adatok alapján a hódmezővásárhelyi polgármester-választást Márki-Zay Péter (független) 13 076 szavazattal (57,49 százalék) nyerte, Hegedűs Zoltánt, a Fidesz-KDNP jelöltjét, a város alpolgármesterét 9468-an (41,63 százalék), Hernádi Gyulát (független) 201-en (0,88 százalék) támogatták. A voksoláson a szavazópolgárok több mint 62 százaléka vett részt.
Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester halála miatt kellett időközi polgármester-választást kiírni.
„…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. (…) Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni…” (Orbán Viktor miniszterelnök, Tusnádfürdő 2022)
„Ami a 20. század vezetőinek rasszista és idegengyűlölő retorikájaként kezdődött, az végül milliók népirtásával végződött”
(Egyesült Államok Nagykövetsége)
„Nem tudom, ki röppentette fel ezt az információt, minek alapján indult el egyáltalán ez a „hír”, de ennek nincs semmilyen valós alapja. Még egyszer hangsúlyozom: mi nem tudunk róla, nem szervezzük, nincsenek buszok, senki nem fog helikopterből erdélyieket ejtőernyőzni a Békemenetbe” – mondta a Transindexnek az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A lap azt írja, hogy a magyarországi sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy Erdélyből nagyon sokan mennek a budapesti Békemenetre. A Hír TV szerint az RMDSZ nem cáfolja, hogy buszokat indít az eseményre. A Transindex ezért megkereste Porcsalmi Bálintot, aki cáfolta a buszok indítását.
Azt mondta: nincs tudomásuk arról, hogy Erdélyből tömegesen mennének a Békemenetre.
„Nincs semmilyen információnk erről, és én azt gondolom, hogy ez egy kamu hír.
A Békemenet március 15-én lesz, és március 15-én az erdélyi magyarok itthon, Erdélyben ünnepelnek. Székelyföldtől a Partiumig mindenhol rendezvények lesznek, és a magyar emberek ezeken a helyi rendezvényeken szoktak részt venni” – válaszolta a Transindex megkeresésére. „Nem tudom, ki röppentette fel ezt az információt, minek alapján indult el egyáltalán ez a „hír”, de ennek nincs semmilyen valós alapja. Még egyszer hangsúlyozom: mi nem tudunk róla, nem szervezzük,
nincsenek buszok, senki nem fog helikopterből erdélyieket ejtőernyőzni a Békemenetbe”
– fűzte hozzá Porcsalmi.
A Transindex azt is megkérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy esetleg helyi vagy megyei RMDSZ-szervezetek mégis csatlakozzanak a Békemenethez. Porcsalmi azt válaszolta: nincsenek ilyen jellegű információi, de ilyenkor mindenki azzal van elfoglalva, hogy a helyi március 15-i rendezvényeket szervezi. Szerinte az RMDSZ-szervezetek nem azzal foglalkoznak, hogy buszokat szervezzenek egy budapesti eseményre, és a Békemenet szervezői részéről sem érkezett ilyen jellegű megkeresés az RMDSZ-hez.
„Kilépek az országos színtérre, mert a romák érdekében ki kell lépjek” – mondta a Független Hírügynökségnek Ács roma származású polgármestere. Lakatos Béla országjárásba kezd, helyi szövetségeket keresve. Szeretné megismerni a helyi romák problémáit, mert vallja, hogy ezek összességéből állnak össze az országos szintű problémák. A Farkas Flórián-féle szervezetet legyűrő összefogás sem kizárt. Korábbi tervével ellentétben mégsem mondott le polgármesteri posztjáról, mert így többet tehet a közösségért.
„A szabadságom terhére indulok országjárásra – hosszú ideje nem vettem ki szabadságot, a napok így jócskán felgyülemlettek” – szögezi le a beszélgetés során Lakatos Béla, mielőtt bárki azzal támadná, hogy polgármesteri teendőit elhanyagolva kezd országjárásba. Hozzátette: van alpolgármester, aki viszi majd a folyó ügyeket, Magyarország pedig nem olyan nagy, hogy ne tudna gyorsan hazamenni, ha a helyzet úgy követeli meg. Különben is, a nyári időszak nem sűrű, s jelenleg nincsenek olyan kardinális ügyek, amelyek miatt feltétlenül ott kell mindig lennie.
Jövő hétfőn van egy fontos dolga, de legkésőbb kedden megkezdi az országjárást. Pontosabban – teszi hozzá –, ha le tudja szervezni, hogy a helyi polgármester fogadja, akkor akár már csütörtökön-pénteken belevág.
Ugyanis nem csak órákat, s még csak nem is egy-egy napot szán egy kisebb körzet bejárására, több napos utakat tervez, kell elegendő idő a megfelelő tájékozódásra és tájékoztatásra.
Amit úgy képzel el, hogy a helyi polgármesterrel tárgyal (így, hogy maradt polgármester, könnyebben el tudja érni, hogy fogadják, bár azzal is tisztában van, hogy sokan nem igazán partnerei a küzdelemben a roma felzárkóztatásért), valamint a civil, a jogvédő szervezetek helyi embereivel, s magukkal a roma lakosokkal is. Szeretné megismerni, a helyi romák hogyan látják a jövőjüket, az életüket, magát a rendszert, megtudni, miért lehetett súlya a kormány által osztogatott 10 ezer forintnak, hogyan hathatott a migránsozás, stb.
„A helyi problémákat kell megismerni, hiszen ezekből adódnak össze az országos szintű problémák.”
Ehhez a – Momentum által egyébként támogatott – munkához szövetségeseket keres, országosan és helyben is. Ami az előbbi illeti, már tárgyalt több polgármesterrel, olyanokkal, akik partnerei lehetnek a romák melletti kiállásban, a gondolkodás megváltoztatásában, az áldatlan állapotok megszüntetésében, a mélyszegénység, a szegregáció felszámolásában. „Sok helyen működik például szegregált iskola, s azt ugyan sikerült elérni, hogy döntés van ezek felszámolásáról, ám az EMMI fellebbezése miatt ez nem történik meg. De mi ismét bíróságon fogjuk érvényesíteni az igazunkat” – mondja Lakatos, aki hozzáteszi:
„A kormány mintha közvetlenül is fenn szeretné tartani a szegregációt, s ebben a katolikus egyház asszisztál is”.
Sokan – inkább a kisebb települések vezetői – már jelentkeztek nála, jelezve, hogy szívesen beszállnak a munkába. „Lehet, hogy felélesztjük azt a fajta szövetséget, amiből korábban visszatáncoltunk” – utalt a korábbi együttműködésre, hozzátéve: ez nem csak a polgármesterekre, hanem a roma képviselőkre is vonatkozhat. Egy biztos – tette hozzá –:
„Farkas Flórián romanyúzó szövetségét le kell gyűrni, ezt pedig csak helyben lehet”.
Elismeri, hogy országosan nagyon nagy munka áll előtte és szövetségesei, partnerei előtt, s abban is biztos, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit csinálnak, lesznek, akik például a kiskirályságukat érzik majd általa veszélyben. Ez azonban őt nem tántorítja el.
Annak pedig kifejezetten örül, hogy bemutatkozhatott a május 8-i Kossuth téri tüntetésen, ahol – a közvetítéseknek is hála – nagyon sokan hallhatták a beszédét, ismerhették meg céljait. A beszéd után rengeteg üzenetet kapott – „kaptam hideget és meleget is” – , szép számmal jelentkeztek településekről emberek, hogy szívesen segítenének. A sok üzenetből az is kiderült, hogy sokak számára reményt adtak.
„A bizalom, amit belém fektetnek kényes dolog, nem élhetek vele vissza. Kötelességem tehát végig csinálni, amibe belefogtam” – vonta le a tanulságot.
Akár egyébként szimbolikus is, hogy jó eséllyel elsőként Fájon kezdi az országjárást Lakatos, azon a borsodi romák-lakta településen, amely arról híresült el, hogy a Fidesz 99 százalékos szavazati aránnyal győzött az április 8-i választáson.
Nem csak ott, hanem országszerte azt szeretné megtudni, hogyan fordulhatott elő, hogy a romák számára tulajdonképpen egyetlen párt létezett a mostani választáson, a Fidesz; szeretné megérteni, miért állt a romák zöme a Fidesz mellé.
Mégis maradt polgármester
Lakatos Béla a választások után a Független Hírügynökségnek adott interjújában megerősítette, hogy le szándékozik mondani polgármesteri posztjáról. Mint akkor nagyon csalódottan mondta: „…az embernek végig kell gondolnia, hogy ma Magyarországon nem értékelik a teremtő munkát. Sokkal hatásosabb az álhírekkel teletűzdelt kormánypropaganda”. Ám mégis meggondolta magát, legnagyobb részt azért, mert nagyon sokan biztosították támogatásukról, még aláírásgyűjtés is indult a Facebook annak érdekében, hogy maradásra bírják. Igaz, az ellentábor is hallatta a hangját – még egy kisebb demonstrációt is tartottak az egyik testületi ülésen. A másik érv a maradás mellett éppen az volt, hogy polgármesterként többet tehet a romákért, mint ha lemondana. S végül, a Momentum is maradása mellett foglalt állás, mondván: szakmailag nem tenne jót sem neki, sem az ügynek, ha lemondana.
Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.
„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy
minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”
– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.
A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.
Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.
Azt is meg kell jegyezni, hogy
nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:
Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.
De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.
Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána
Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:
megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.
Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.
Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.
Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:
a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,
ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.
A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.
Forrás: Facebook / Orbán Viktor
Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.
A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint
a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,
hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.
Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.
Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.
A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.
A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.
A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.
A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.
Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.
Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”
Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.
csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.
Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.
Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.
A hazai ellenzék – nem elhelyezve most egyes szereplőit a korruptság, a tehetségtelenség és a kényszerek háromszögében – evidensen nem érti, hogy a kormányra kerülés kb. legalkalmatlanabb módszere Orbán baráti símfelése: a híveit nem bizonytalanítja el, ha Gyurcsány mellett egy Dobrev, Karácsony mellett egy Fekete-Győr is felsorakozik ugyanazokkal a jelzőkkel.
Ezzel legfeljebb ugyanannak a vézna tortaszeletnek a negyvenhetedik újraszeleteléséért szálhatnak ringbe, amit ellenzéki térfélnek hívunk. Még a bizonytalanokat se képesek elérni egy még annyira tragikus szituációban sem, amilyen néhány éve már stabilan a mienk.
Az ellenzéknek – ha ellenzéki volna – elég lenne néhány vezértéma, amely illeszkedik a választók többségének felfogásához, és melléjük a megfelelő napi viselkedés. Van pl. két vezértéma, amit én évek óta érdemesnek tartanék a folyamatos ébrentartásra. Az egyik az adózás, a másik Európa. Mindkettő a legelemibb módon érint mindenkit és szimpátia építhető a megfelelő kezelésük mellé.
Adózás ügyben javasolnám első lépésben a bruttó bruttó bérekben történő gondolkodás elterjesztését. Ismeretes, hogy az átlagbér teljes munkaadói költségének kb 50%-át kapja kézhez egy munkavállaló, ezért az állam által beszedett pénzt ideje volna elkezdeni ehhez kötni és így reprezentálni. Én odáig is elmennék, hogy kormányon előbb virtuálisan, majd fokozatosan ténylegesen kifizetném minden dolgozónak a bruttó bruttó bért és komoly szankciók mellett kötelezném őket a saját kasszájukból történő adófizetésre először egyetlen számlára, majd három alszámlára (eü, nyugdíj és egyéb), hogy világos legyen, mi mennyibe kerül nekik. Egy liberális konzervatív (kis) állam aztán lehetővé tenné bizonyos határon belül a személyes mérlegelés alapján történő adófizetést (adómegajánlásokat): ki milyen szolgáltatásra tart igényt az államtól, annyit fizetne. (Mindenkinek lehetősége volna adórezsim-váltásra, de csak a visszamenőleges adókönnyítések egy részének kifizetése mellett stb.) Ám a mai helyzetben a legfontosabb az adótudatosság kialakítása: vajon egy tudatos társadalomban hányan ajánlanának fel adót migránsos plakátokra vagy az Orbán-család által nyert közbeszerzésekre?
A másik vezértéma – az EU – egy alapvetően (még) EU-barát környezetben Európa elmagyarázásáról szólna a magyar történelem nyugat-európai kötelékeitől a mai gazdasági érdekeinken át egy elképzelt nyugat-ellenes fordulat következményeinek tudatosításáig. A narratíva fontos része a liberális demokrácia és a kapitalizmus értékeinek (és persze javíthatóságának) tudatosítása – szemben az autokrácia és a szegénység törvényszerű összefüggéseivel.
Az ellenzéki lét felelősség, ami komolyságot és elkötelezettséget kíván. Mindent, aminek most híján vagyunk. A javasolt, vagy – eltérő ízlések esetén – egyéb nemzeti érdekű témákhoz való ragaszkodást és ezek végső győzelemre vezetését azon az alapon, hogy ez áll a nemzet polgárainak érdekében (ezt értve a nemzeti érdeken). De az utóbbi tíz év alapján nincsenek illúzióim a közelebbi jövőt illetően. A nemzet érdeke itt még mindig csak egy Hollywoodból ismert szókapcsolat.
Orbán illiberális demokráciája azt az Európát fenyegeti, amelyikből a kis államok profitálnak a leginkább – ezt írja az ismert német újságíró, Norbert Mappes-Niediek.
az EU közép és kelet-európai tagállamai egyre inkább nacionalista húrokat pengetnek,
és erős nemzetállamot kívánnak maguknak.
A nyugati szélsőjobb, amelyhez Orbán Viktor közeledni kíván, más módon áll szemben az Európai Unió fő áramlatával a szerző szerint. Olaszországban látszik ez a legjobban, ahol az EU populista bírálata a legnagyobb politikai hasznot hozta az országot jelenleg kormányzó két pártnak.
A német újságíró szerint ez a Facebook-demokrácia : a kisemberek elégedetlenségét fejezi ki az egész világgal szemben. A közös persze az Keleten és Nyugaton, hogy a munkavállalók életszínvonala nemigen emelkedett az elmúlt évtizedekben, vagyis nem nagyon érezték az EU előnyeit. Szemben az elitekkel, melyek szép profitot könyvelhettek el.
Igaz ez az illiberális államok elitjére is:
Orbán családja is hihetetlen tempóban gazdagodik.
Csehországban az ország második leggazdagabb embere a miniszterelnök, Andrej Babis: vagyonát több mint 4 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Mindez persze nem ismeretlen Nyugaton sem. Silvio Berlusconi, aki Forza Italia mozgalmával az előfutára volt Orbán Viktor illiberális demokráciájának, maga is Itália leggazdagabb embere volt – kiváló kapcsolatokkal az olasz maffiával.
Az is összekapcsolja Orbán Viktor híveit az EU keleti részén és a szélsőjobboldalt Nyugaton, hogy mindannyian kiváló viszonyban vannak Putyinnal.
Az orosz elnök modellt is jelent kelet-európai követőinek, de pénzzel is támogatja őket.
Cserébe például a Szabadságpárt Ausztriában vagy a populista kormány Olaszországban nyíltan lobbizik azért, hogy oldják fel a szankciókat Oroszországgal szemben. Putyin ugyan nyolcórás ausztriai látogatása során tagadta, hogy az EU egységének megbontására törekszik, de tettei pontosan erre mutatnak. Kétoldalú tárgyalásokat akar minden egyes tagállammal, hiszen úgy sokkal erősebbnek látszik.
Ha eluralkodik a nacionalizmus, akkor a kis államok rosszul járnak a német újságíró szerint. Egyrészt, mert jóval kevesebb pénz érkezik Brüsszelből, pedig ezek az országok jelenleg a legnagyobb haszonélvezői az EU rendszerének.
Ha a nacionalizmus mindenütt előretör, akkor a kis államok érdekérvényesítő képessége radikálisan csökkenhet.
Magyarország és a többi kis tagállam ugyanis önmagában csak keveseket érdekel a globális rendszerben, csak mint az EU tagjai számíthatnak figyelemre. Ezért aligha valószínű, hogy Orbán Viktor valaha is elszánná magát az Unióból való kilépésre. Inkább belülről kívánja átalakítani az Európai Uniót – állapítja meg Norbert Mappes-Niediek.
Szerdán a Benedekek ünneplik a névnapjukat, akik nem hozták meg a meleget, bár hivatalosan ma kezdődik a csillagászati tavasz. Ma van a bábszínházi világnap is, így országszerte különleges programokkal készülnek a bábművészek. Itt pedig elolvashatja a szerdai lapszemlét.
Népszava: Fantomcég Tiborcz István után
Megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó Green Investments kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből – írja a Népszava. A cégbíróságon az derült ki, hogy a kft.-ből azonos néven, de eltérő cégjegyzékszámon és adószámon kettő is létezik. A Green Investments 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában, akkor Tiborcz kiszállt a cégből. Épp duplázódott meg a cég: az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A név megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív hiba áll az eset hátterében. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán az is elképzelhető, hogy fantomcég tulajdonosa 2015 után is Tiborcz István lehetett, és hozzá kerülhetett a cégből akkor kivett félmilliárdos osztalék.
Magyar Nemzet: Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből
Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással – írja a Magyar Nemzet arra alapozva, hogy mit mondott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, március 5-én. A 2013–2017 között működő kötvényprogram keretében összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, egyharmaduk kötvényesként, a többség hozzátartozóként. Az engedélykérők esetében meghatározott ellenőrzéseket végeztek, amikben a bevándorlási hivatal felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is. A Magyar Nemzet szerint kérdéses, hogy ténylegesen milyen vizsgálatokat végeztek el a több mint 20 ezer érintett esetében.
Magyar Hírlap: Intő jelek jönnek naponta a nyugati no-go zónákból
A német, a svéd és a norvég állam csillagászati összegekkel támogatja a bevándoroltak integrációját, ám a források csak alacsony hatékonysággal hasznosulnak – mondta a Magyar Hírlapnak Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa. A Nyugat-Európában a döntően bevándorlók által lakott városnegyedek viszonyai szerinte a mi értékrendünktől igen messze állnak, ezért a migrációs hullám kapcsán Nyugat-Európában megfigyelhető negatív társadalmi és biztonsági folyamatok intő jelként szolgálhatnak.
Magyar Idők: Jelentős növekedés várható a szállásszolgáltatásban
Elégedettek a szállodaipar szereplői, az év első két hónapjában 5-10 százalékkal értek el nagyobb forgalmat tavalyhoz képest. A következő is az ágazat jelentős növekedését vetítik előre – mondta a Magyar Időknek Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Könnyid elmondta, hogy januárban több mint 25 százalékkal emelkedett a belföldi turisták száma Budapesten, és a Balatonnál is 22 százalék feletti növekedést mértek. Szerinte ez nagyban köszönhető a belföldi utazást népszerűsítő állami kampánynak, de változtak a lakosság utazási szokásai is, hiszen újra divattá vált vidékről Budapestre utazni. De a vidék is kezd felzárkózni, a kereslet valamennyi szállástípusnál és kategóriában megugrott – fejtette ki.
Ma a Szilviák ünneplik a névnapjukat, de akkor sem fognak nagyon mellé, ha felköszöntik a Miklós, a Márton, a Jenő vagy éppen a Bulcsú nevű ismerőseiket, akiknek másodlagos névnapjuk van ezen a mai, borongós, esős, hűvös idővel beköszöntő hétfői napon. S mielőtt belevágnánk a lapszemlébe, egy gyors kérdés: Ön már befizette a esedékes adóját?
Magyar Nemzet – a Hospice-ház plusz pénze
Hosszú és alapos cikket szentel a polgári napilap az utóbbi idők egyik, érzelmileg talán a leginkább megrázó ügyének: a hospice ház alulfinanszírozásának, pontosabban annak, hogy a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett intézmény jelezte, ha nem kap kiegészítő finanszírozást, akkor januárban bezárhatja kapuit. Az országban az egyetlen fekvőbeteg-ellátást nyújtó, alapítványi működtetésű felnőtt hospice-háznak 50 millió forintra van szüksége, s végül miniszteri szinten ígéretet kaptak plusz pénzre. Azt nem tudni azonban, hogy a teljes összeget megkapják-e, illetve, hogy egyszeri vagy folyamatos plusz finanszírozáshoz jutnak.
Mint a lap írja: a szakma nagy része fel van háborodva azon, hogy valaki volt annyira erős, hogy külön kért és kapott pluszfinanszírozást a hospice-ellátásra,
miközben Magyarországon 600-nál több ágyon folyik ilyen típusú ellátás, és mindenki ugyanazt a tevékenységet végezve, ugyanazt az ellátást nyújtva, ugyanannyi finanszírozást kap – mondta a Magyar Nemzetnek Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár. Szerinte a Magyar Hospice Alapítvány (MHA) gazdálkodásával lehet gond: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján mindenki ugyanazt a normatív támogatást kapja, és van, akinek ez elég, míg másnak nem. Szerinte „ha tetszik, ha nem”, ki kell jönni abból a forrásból, ami adott az ellátók számára. Van, akinek ez sikerül, másnak nem.
Muszbek Katalin, az MHA orvos igazgatója szerint egyébként országosan mindössze 220 ágy áll rendelkezésre, a WHO ajánlása szerint pedig legalább 500 ilyen ágynak kellene lennie. Mindeközben egyébként évente 32 ezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt.
Népszava – Kevesebbet kaptak a nyugdíjasok az ígértnél
A kormány ígéreteinél kevesebb kiegészítést és prémiumot kaptak a 123 ezer forintos átlagnál kevesebb pénzből élő idősek és járadékosok. A panaszáradat megindult, a tájékoztatást a Fidesz-KDNP a hivatalokra bízza, nekik a választáshoz elég néhány szlogen – írja a Népszava, amely szerint az első csalódott nyugdíjasok már pénteken megrohamozták az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) Fiumei úti ügyfélszolgálatát és folyamatosan csöngtek a telefonok is, többen elkeseredve nyilatkoztak hírműsoroknak, mert sokkal több pénzre számítottak, mint amennyit végül a számlájukra utalt a Magyar Államkincstár (MÁK).
Pedig a Népszava által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint a számítások rendben vannak,
a törvényeknek megfelelő összegeket kapják az idősek és a jogosult fiatalabb járadékosok, csak éppen a kormányzati kommunikációs csapat lőtt túl – sokadszor is – a célon.
Akik 2017-ben mentek nyugdíjba, nem számíthatnak egyetlen fillérre sem, majd a januári 3 százalékos emelés lesz az első változás, ami őket is érinti, ahogyan nem jár egyetlen fillér sem annak, aki rokkantnyugdíjasból az idén vált öregségi nyugdíjassá, mert az új ellátás megállapítása miatt idei friss ellátottnak minősül.
Magyar Idők – A világ élvonalában a magyar orvosképzés
Egy oktatási sikerről számol be a mai kormánypárti lap, arról, hogy mind a négy magyar orvosképző hely felkerült a felsőoktatási világranglistára, köszönhetően többek között annak, hogy a külföldi hallgatók körében a magyarországi főiskolai és egyetemi képzések közül az általános orvosi a legnépszerűbb. A Semmelweis Egyetem, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem orvosképzését is a világ élvonalába sorolta a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A napokban nyilvánosságra hozott tematikus felsőoktatási világrangsorban a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései a 301–400. helyen, a Debreceni Egyetemé, illetve a Szegedi Tudományegyetemé pedig a 401–500. helyen szerepel.
A rangsort – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, a külföldi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze.A magyar orvosképzés elismertségét mutatja az is, hogy a hazai felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat.
A 2016 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati dokumentum stratégiai jelentőségűnek nevezte a hazai orvos- és egészségtudományi képzést. A fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés egyik célja is az, hogy a Budapesten tanuló hazai és külföldi orvosegyetemistáknak XXI. századi gyakorlóhelyeket biztosítsanak.
Jellemző ugyanis, hogy az elméleti képzést követően a gyakorlati vizsgákat már nem nálunk teszik le a más országokból érkezett hallgatók.
Számítások szerint a képzési terület általános fejlesztésével a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a hozzávetőlegesen háromezer fős bővülés pedig évente legalább további hatmilliárd forintos bevételt jelent csak az intézményeknek.
Magyar Hírlap – Harrach Péter: A gyermekvállalás társadalmi és közügy
Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője adott interjút a Magyar Hírlapnak, s ebben – ahogy egy magyar KDNP-s politikustól megszokhattuk – családról, vallásról, nemzetről beszélt, igen patetikusan, a többi között azt hangoztatva, hogy döntő jelentőségűvé vált demográfiai helyzetünk nemzetünk jövőjét illetően. Szerinte
a kiszámítható családtámogatási rendszer teljes körű megmaradását csupán az garantálhatja, ha a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri a 2018-as választást.
Azt is kifejtette, hogy Magyarországon és Európában egy családbarát és egy közösségellenes, individualista eszmeiség képviselői állnak szemben egymással. Idehaza a családbarát, gyerekvállalást támogató politikai közösséget a jelenlegi kormánypártok alkotják, utóbbi szemléletet pedig a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatók képviselik, akiknek a nemzet és a család útjában állnak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
