Bár a Médiatanács nem hosszabbította meg az egyik legnagyobb fővárosi kereskedelmi rádió jövőre lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát, a Sláger FM tulajdonosa megoldást talált a helyzetre, sőt még jelentősen növeli is vételkörzetét februártól.
Bár a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbítja meg a Music FM és a Sláger FM hamarosan lejáró 7 éves médiaszolgáltatási jogosultságát, utóbbi, a Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group megoldást talált a helyzetre, így nem hogy nem szűnik meg a Sláger FM, de még jelentősen meg is növeli eddigi vételkörzetét.
A Sláger FM tulajdonosa ugyanis védjegyhasználati szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, így a Sláger FM 2019. február 2-tól átköltözik a 95,8 MHz-re. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Rock FM megváltoztatja nevét, és a jövőben Sláger FM néven üzemel majd. Információink szerint a Sláger FM tervei szerint a többlépcsős folyamat végére meg is vásárolja az eddigi Rock FM tulajdonosát.
A 95,8 MHz ráadásul körzeti rádiós frekvencia, vagyis a Sláger FM eddigi frekvenciájával ellentétben Budapesttől távolabbra is elérhető, tapasztalataink szerint még Siófokról is fogható. Potenciálisan 2,5 millió hallgató érhető el a 95,8 MHz vételkörzetében. A Sláger FM ezzel megduplázza lefedettségét.
A Médiatanács e heti ülésén egyébként már foglalkozott is a kérdéssel, és hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. A testületnek ugyanakkor később még ahhoz is hozzájárulását kell adnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át, de valószínűleg ennek nem lesz akadálya, mivel a Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak is megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, amikor Andy Vajna Rádió 1 hálózatához csatlakozott, hogy a liturgia helyett a kormányközeli rádió műsorai szóljanak Szegeden. Kereskedelmi rádióként frekvenciadíjat kell majd fizetnie a cégnek.
A Sláger FM részéről megkeresésünkre azt mondták, csak később tudnak nyilatkozni.
Évek óta tart a vita arról, hogy ízléses-e Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát kritizálni, csak azért, mert az apját Orbán Viktornak hívják. A vélemények megoszlanak, pedig a kérdésre maga az érintett, Orbán Ráhel adta meg a választ. Mégpedig néhány évvel ezelőtt, amikor 15 millió forintba kerülő svájci iskolai tandíja kapcsán közölte a nyilvánossággal, hogy hagyják békén az apját, ő felnőtt ember, aki családjával együtt a saját lábán áll.
Mindez azért került reflektorfénybe, mert néhány héttel ezelőtt, a Fidesz kötcsei piknikjére érkező Orbán Ráhel karján egy hozzávetőlegesen 12 millió forintba kerülő karóóra volt látható. Sokan felháborodtak, mondván, hogy a sokmillió szegény ember Magyarországán kirívó dolog ilyen drága órával hivalkodni.
Persze, olyan is volt, aki megvédte Orbán Ráhelt, sőt kifejezetten erényként állította be, ha valaki drága órát visel. Az Echo TV Sajtóklub című műsorában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője nem kevesebbet állított, minthogy
„olcsó órát komoly ember nem vesz fel.”
Amúgy, ő az a Bencsik András, aki a pártállami időkben a Népszabadság pártrovatában belülről bomlasztotta a rendszert. Orbán Ráhel egyébként nem az első azok sorában, akiket Bencsik főszerkesztő a védelmébe vett. Amikor 2016-ban kiderült, hogy a Rogán házaspár helikopterrel utazott Rogán felesége barátnőjének lakodalmába, Bencsik a miniszter védelmére kelt: „Miért kell ezt a retek, proletár demagógiát nyomni a Népszabadságban? Félmillió forint egy ilyen helikopter-bérlés, minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni, ráadásul Rogánnak ingyen volt.” (A mondat második fele arra utalt, hogy a magyarázatok szerint Rogán Antal feleségének cége barterben ellentételezte a helikopteres kiruccanást.)
Rogán Antal egyébként nemcsak az elhíresült helikopterezéssel verte ki a biztosítékot a közvéleménynél.
Egy néhány évvel ezelőtt készült fotón az ő karján is drága óra villog, méghozzá egy
3-5 millió forintba kerülő Hublot Big Bang karóra, amelynek limitált változatáért 6-8 millió forintot is elkérnek.
Nem csupán fideszes, de szocialista és szabaddemokrata politikusoknak is voltak óraügyei. 2003-ban arról írt az akkor épp Orbánékat szolgáló és éppen ezért még létező Magyar Nemzet, hogy „egyik operabálból a másikba jár a Kóka János gazdasági miniszter, aki a szombati budapesti esemény után ma a bécsi elitnek mutathatja meg másfél millió forintos arany karóráját.”
Vannak politikusok, akiknél a Rolex a menő. Ez csak a hétköznapi emberek számára számít drágaságnak, a hírességek világában még cikinek is mondható. Botka László szegedi polgármester szocialista miniszterelnök-jelölt korában például egy Rolex Datejust II. viselt a karján, míg Lázár János a Rolex Bubbleback változatát részesíti előnyben – hozzáértők szerint ez menőbb, és értékesebb is, mint Botka órája.
Persze, nemcsak negatív viszonyulások kapcsolódnak a politikusok drága óráihoz,
vannak esetek, amikor kifejezetten jótékony célokat szolgálnak ezek a köznapi ember számára elérhetetlennek tetsző drágaságok.
2003. szeptemberében – te jó ég, milyen régen volt, már 15 éve – egy jótékonysági óraárverésről számolt be az MTI. Közel negyven parlamenti képviselő karóráját árverezték el, s a befolyó összeggel a rászoruló gyermekek étkeztetését támogatták. A felhívásra elsőként Gusztos Péter szabad demokrata képviselő jelentkezett, akit a következő két hétben a négy parlamenti párt majd negyven képviselője követett.
Néhány órának igen érdekes története van. Rogán Antal elmondása szerint egy alkalommal kénytelen volt zálogba adni óráját, hogy elutazhasson Indiába, és csak kalandos úton jutott az vissza hozzá.
A legmagasabb licitek Medgyessy Péter miniszterelnök és Orbán Viktor óráira érkeztek, másfél millió forintos nagyságrendben. Medgyessy Péter órája az uniós tagságról szóló népszavazással volt összefüggésben, ráadásul cserélhető hátlapjai az euróra váltott országok korábbi pénzérméit idézik, Orbán Viktor pedig a reggeli futásai idején használta a felajánlott órát.
A leütött órák vételáraként befolyó összeget a szervezők a Gyermekétkeztetési Alapítvány támogatására fordítják.
S ha márt a politikusok és közszereplők által viselt drága óráknál tartunk, állon itt egy érdekes adalék: Kara Ákos órája igazi kuriózum. Nem az értéke miatt, sőt, épp ellenkezőleg: az államtitkár által márkás órának hitt darabról ugyanis állítólag kiderült, hogy tízdolláros hamisítvány.
A Kannabisz legalizációjáról beszélgetett A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) a téma hazai civil szakértőivel a budapesti Gödör Klubban. Az ALMA Legalizálj! kampányának keretében került sor a beszélgetésre.
Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese elmondta, hogy a szakmával együttműködésben óhajt a politikai párt a kannabisz témáról kampányolni, amely szerinte jelenleg fontos társadalmi kérdés. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) volt munkatársa, jelenleg a Jogriporter Alapítvány igazgatója és blogger szerint az elmúlt években romlott a hazai kannabisz szabályozási témában a hangulat. Úgy vélte, a jelenlegi közhangulat nem kedvez a magyar drogreform törekvéseknek. Szerinte a kannabisz orvosi felhasználása hamarabb lesz itthon sikeres, mint a kannabisz rekreációs (nem gyógyászati) szabályozása, különös tekintettel a jelenlegi közép-európai reformokra. Szerinte fel kéne itthon ismerni a téma üzleti oldalát is.
Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára egy kutatásukra hivatkozva kijelentette, hogy a kábítószer-, illetve marihuána használat elutasítottsága növekedett a hazai közvélekedésben az elmúlt időszakban. Szerinte a kannabisz szabályozásával kapcsolatban a legalizációt, a dekriminalizációt, valamint a liberalizációt külön kell választani. Magyarországon jelenleg is liberalizált a drogpiac, mindenki ahhoz jut hozzá, amihez szeretne, de nem mindegy a marihuána minősége. A lakosság körében hozzáférhető kannabisz minőségét illene szabályozni. A legalizáció egy kontrolláltabb szabályozást jelent, míg a dekriminalizáció egyfajta tiltást, ami fölött a hatóságok szemet hunynak. Felvinczi Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai felnőtt lakosság körében – ha nem is drámai mértékben – növekszik a fogyasztók száma.
Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke a kannabisz orvosi felhasználásáról beszélt. Szerinte a marihuána egészségügyi szabályozására szükség van. Móró Levente drogkutató hozzátette, hogy külföldről legálisan jelenleg is lehet kannabisz alapú termékeket behozni, de, mint gyógyszer ezekhez nincs TB támogatás, pedig szükség lenne rá. Szelestei Mikós is a TB támogatást hiányolta bizonyos kannabisz alapú gyógyszerekre, mellyel a nép körében kiterjeszthető és hozzáférhetővé válna az orvosi marihuána. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg feketepiac van és nem mindegy a hozzáférhető kannabisz minősége. Móró Levente szerint szakmai vita nincs a témában, mindenki egységesen a hazai szabályozás szükségessége mellett foglal állást.
Szemelyácz János addiktológus szerint a gyógyszergyártókat kell meggyőzni, hogy látnak-e fantáziát a magyar piacban behozni a kannabisz-alapú gyógyszereket. Szelestei Miklós szerint a téma százezreket is érinthet Magyarországon a nép körében. Úgy vélte, például a CBD olajjal is az a probléma, hogy étrend-kiegészítőként van jelenleg itthon számon tartva, nem pedig gyógyszeralapanyagként, amihez TB támogatást lehetne adni. Sárosi Péter szerint az is probléma itthon, hogy nagyon átpolitizált a kannabisz téma. Az orvosi kannabisz-alapú termékeket külföldről kell rendelni. A marihuána hazai orvosi használatát szerinte lehetővé kéne tenni a döntéshozóknak. Ehhez megvan a nemzetközi jogi ENSZ keret is. Drága a magyaroknak külföldről rendelni ezen termékeket, ezért illene a hazai hatóságoknak szabályoznia azt, mert receptekkel olcsóbb lenne hozzájutni bizonyos kannabisz-alapú gyógyszerekhez. A témában már Lengyelország és Ausztria is lépéseket tett, Magyarországnak is illene megtenni a szükséges intézkedéseket.
Vannak olyan elektromos és benzines eszközök és járgányok, amelyek használatához nincsen szükség jogosítványra. Ilyenek például egyes segédmotorok, amiket szinte bárki vezethet, pár apróságra ügyelve.
Ebben a cikkben olyan jogosítvány nélkül vezethető motorokat mutatunk be, amelyekről nem biztos, hogy tudtál.
Mi minősül segédmotoros kerékpárnak?
Az olyan két vagy háromkerekű elektromos jármű, amely teljesítménytől függetlenül képes egy gázkarral önállóan elindulni az segédmotoros kerékpárnak minősül. Felelősségbiztosítást kell rá kötni, bukósisakot kell rajta viselni és vezetéséhez AM vagy B-s jogosítvány szükséges. Rendelkeznie kell egy EEC tanúsítvánnyal és a vásárláskor COC dokumentumot adnak hozzá a vásárlónak.
Mi a kerékpár a KRESZ szerint?
Olyan legalább kétkerekű jármű amelyet emberi erő hajt és legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Utánfutó vontatására alkalmas berendezés is elhelyezhető rajta, és személy is szállítható az erre alkalmas ülésen.
A rendőrség szerint, ha van a járművön gázkar, ezért képes önerőből elindulni, az már nem minősül kerékpárnak. Az elektromos kerékpárok, amelyek megfelelnek a leírásnak 250 W-os motorral készülnek és a rásegítést csak 25 km/h-ig adják, azért rásegítés mert emberi erő nélkül nem mennek. A pedelec rendszerű kerékpárok, amelyek mennek 25 km/h felett is rásegítenek, azok a segédmotorkerékpárok kategóriába tartoznak.
Összességében az látszik, hogy nem létezik jogosítvány nélkül vezethető elektromos robogó, sőt bármelyik elektromos roller is annak minősíthető. Hirdetésekben találkozhatunk jogosítvány nélkül vezethető, relatíve kis teljesítményű elektromos robogóval, de a KRESZ és Rendőrség szerint nincs ilyen kategória.
Roller vagy robogó?
Az elektromos járművek hirtelen elterjedését nem követte azonnal a szabályalkotás változása, így nincs egyértelmű állásfoglalás abban, hogy mit szabad és mit nem. Jó lenne egy ésszerű szabályozást kialakítani a témában.
Bárki meglepődhet, ha éppen egy bizonytalan besorolású járművel közlekedik és megbírságolja a rendőr, ha nem stimmel valami a felsoroltakból. Nagy valószínűség szerint nem ússza meg a bírságolást a közlekedő.
Egy 300 W-ba még beleférő elektromos roller emberi erővel is hajtható, a motor csak rásegítéshez van, de mivel képesek önerőből haladni, ezek is a segédmotor kategóriába tartoznak. Akkor pedig jogosítvány, bukósisak, biztosítás szükséges hozzájuk, ugyanúgy mint a segédmotor kerékpárra. Járdán nem lehet velük közlekedni, kerékpárúton a KRESZ szabályai szerint lehet, közúton ugyanígy.
Mégis akkor mi legyen az újfajta járművekkel?
Szerencsére a változások szele a Belügyminisztérumig elért. A Belügyminisztérium kiadott egy közlemény miszerint ha a jármű hengerűrtartalma nem haladja meg az 50 cm3-t és a folyamatosan leadott névleges teljesítménye nem haladja meg a 4 kW-t – háromkerekűnél a 6 kW-ot – nem szükséges a jogosítvány megléte, de biztosítást kell kötni rá és bukósisakot is használni kell vezetéskor. Jelenleg ez a legutolsó hivatalos jogállás a Rendőrség részéről.
Elmondhatjuk, hogy jelenleg a Belügyminisztérium nyilatkozata szerint van olyan két vagy háromkerekű jármű amely megfelel az általuk kiadott elvárásoknak jogosítvány nélkül vezethető, kötelező biztosítással és bukósisak viselésével, a KRESZ által előírt feltételek szerint.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az álhírek, pedig a túlnyomó többségüket nem is lenne olyan nehéz felismerni.
Forrás: Wikimedia Commons
Álhírek régóta léteznek a világban, de nagy hangsúlyt igazából az utóbbi néhány évben kaptak, az egyre erősebb orosz dezinformációs kampányok, a Brexit és Donald Trump választási győzelme után. Hiába akar ellene küzdeni a Facebooktól a Google-ön és különböző egyetemeken át egészen az Európai Unióig (szinte) mindenki,
a „fake news” megállíthatatlanul terjed,
elsősorban a közösségi médiában.
És nem csak ott. Magyarországon ugyanis a kormányközeli média gyakran maga terjeszt álhíreket, akár tudatosan, akár ismerethiány miatt – erről ide kattintva olvashat bővebben.
Mi most azonban segítünk Önöknek, hogy könnyebben felismerjék, ha álhírekkel találkoznak. Ezeket az aspektusokat érdemes mindig megvizsgálni:
Mi az adott információ forrása?
Vagy másképp fogalmazva: hol találkozott a hírrel? Érdemes megnézni az adott weboldal impresszumát: van neki egyáltalán? Mi szerepel benne? Eleve gyanús, ha egy magát híroldalnak evező site-nak nincs impresszuma, nem tüntetik fel, ki írja a cikkeiket, és az is, ha van ugyan valami ehhez hasonló, csak épp a szerzőket nem sorolják fel.
Érdemes megnézni a weboldal címét is, sok álhíroldal ugyanis azzal veri át a gyanútlan olvasókat, hogy egy már ismert, valódi hírportálhoz hasonló nevet vesz fel.
Valódi címe van a cikknek, vagy kattintásvadász?
A nagyon kattintásvadász címek eleve gyanúsak. Ráadásul sokan, sokszor úgy osztanak meg a Facebookon valamit, hogy magát a cikket el se olvassák, csak a címet látva egyből nyomnak is a megfelelő gombra. Egy kutatás szerint 10 emberből hatan így tesznek. Így mindenképp azt tanácsoljuk:
soha, semmit ne osszon meg, amit előtte nem olvasott végig.
Olvasás közben ugyanis az is kiderülhet, hogy a kattintásvadász címnek valójában semmi köze nincs a valódi tartalomhoz.
Ki írta a cikket?
Ha egy-egy oldalon szinte csak olyan cikkek vannak, amelyeket nem vállal névvel a szerzőjük, az is gyanús kell, hogy legyen. Az általános újságírói gyakorlat szerint ugyanis azokat a cikkeket szokás szerző nélkül megjelentetni, amelyek mondjuk egy hírügynökségi hír átvételei, más portálok cikkeinek szemléi stb. Nagyobb munkát igénylő anyagokat az újságírók névvel vállalnak – hiszen büszkék a teljesítményükre.
Forrás: Flickr / Mike MacKenzie
Persze, ha van név, az sem mindig megnyugtató. Érdemes utánanézni, hogy valódi szerzőről van-e szó, akinek máskor is jelentek-e meg már cikkei.
Vannak hivatkozások a cikkben?
Az álhírek sokszor mindenféle hivatkozás nélkül írnak bizonyos eseményekről – az ilyen cikkeket is érdemes mindig fenntartásokkal kezelni. Ha pedig vannak hivatkozások, akkor meg kell nézni, hogy valóban hiteles médiumoktól származnak-e az információk, vagy más álhíroldalaktól, hiszen ezek szeretik egymást körbehivatkozni.
A magyar kormánymédiában például az utóbbi időben gyakran találni arra példát, hogy a hangzatos címmel írt cikkekben az orosz propagandaipar termékeire, vagy
oroszbarát álhíroldalakra hivatkoznak,
ami egyből megkérdőjelezi a valóságtartalmukat.
Ha pedig szakértők szerepelnek a cikkben, akkor két dolognak érdemes utánanézni: egyrészt, hogy valódi, létező szakértőkről van-e szó, másrészt, hogy valóban azt mondták-e, amit a szájukba adtak.
Mikori is a cikk?
A Facebooknak megvan az a sajátossága, hogy nem mutatja, hogy egy-egy cikk mikor íródott. Így aztán mindenki belefutott már olyanba, hogy egy-egy ismerőse újdonságként posztolt olyan írásokat, amelyek valójában hónapokkal, akár évekkel korábban készültek – gyakorlatilag minden hírportálnál tudnak példát mondani az ott dolgozók, hogy egyszer csak azt látták, a közösségi médiában hihetetlenül elkezd pörögni egy régi cikkük.
Erre persze egyszerű a megoldás: meg kell nézni a cikk publikálásának dátumát, akkor egyből kiderül, hogy friss vagy régi.
Mindezeken kívül azt is mindig érdemes megnézni, hogy nem egy viccoldal publikálta-e a cikket (mondjuk a Hírcsárda, vagy az angol nyelvűek közül a The Onion). Az is gyanús kell, hogy legyen, ha egy cikk azt állítja:
„a mainstream média nem hajlandó ezzel foglalkozni”.
Az esetek túlnyomó többségében ugyanis ilyenkor egyszerűen arról van szó, hogy nem igaz az információ. Erre jó példa volt, amikor azt terjedt el, hogy Svédországban a muszlimok miatt be akarják tiltani a karácsonyi dekorációt:
Éppen ezért, minden esetben meg kell vizsgálnunk saját magunk gondolatait is: pszichológiai tény ugyanis, hogy mindenki hajlamosabb olyan dolgokat elhinni, amelyek amúgy közelebb állnak a gondolatvilágához.
És persze az is hasznos, ha minél többször kilépünk a Facebook által teremtett buborékból, és nem csak az ottani falunkat használjuk hírforrásként, hanem ellátogatunk különböző híroldalakra is.
45 éve kezdődött a legsúlyosabb magyarországi túszdráma: 1973. január 7-én két fegyveres fiú, a Pintye testvérek 15-16 éves diáklányokat ejtettek túszul Balassagyarmaton. Öt nap után az egyik túszejtőt lelőtték, a másik megadta magát. A túszdrámáról a Kádár-korszakban hivatalosan sokáig nem lehetett beszélni – utána pedig mítoszokat gyártottak köré.
1973. január 7-én, vasárnap este 10 óra körül két fiatal fiú sétált be a balassagyarmati Geisler Eta középiskolai lánykollégiumba. A 19 éves Pintye András és 17 éves öccse, Pintye László apjuktól lopott fegyverekkel 14 lányt ejtett túszul. Külföldre akartak menni, így akarták elérni, hogy kiengedjék őket, ehhez rengeteg pénzt (egymillió amerikai dollárt, négyszázezer svájci frankot, százezer nyugat-német márkát), valamint még több fegyvert követeltek.
A túszejtők követelései Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszejtéshez az előző évi, müncheni olimpián történt túszdráma adta az ötletet, amikor palesztin terroristák törtek be az izraeli sportolók szállására. A balassagyarmati kollégiumban eredetileg 20 lány volt, de hatnak sikerült a WC-n keresztül kiszöknie. Ők mentek el a rendőrségre, ahol először nem is akartak hinni nekik, aztán kiküldtek egy járőrt, akit a Pintye fivérek lövésekkel fogadtak.
A túszdráma öt napig tartott, az irányítást a helyi rendőröktől hamar átvették a Budapestről érkező belügyi vezetők, odament Biszku Béla, de
még Kádár János is kapott jelentéseket.
Ahogy az akkor Balassagyarmaton élő, és a kollégiummal szemben lévő tanácsházán dolgozó Finta Kata Túszdráma Balassagyarmaton című könyvében írja: „A várost ellepték idegenből érkezett egyenruhás rendőrök és civil ruhás nyomozók. Az egész akciót az országos szervek irányították, külön parancsnok irányításával. Ezért történhetett meg, hogy a városi rendőrkapitány is ott posztolt a városháza sarkán, együtt a többi helyi rendőrrel.”
Ezt a közleményt akarták beolvastatni a rádióban Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A kollégium környékét lezárták, az ügyről hírzárlatot rendeltek el. A túszejtők nyilvánosságot követeltek, még egy „közleményt” is írtak, amit a rádióban akartak beolvastatni, de a sajtó nem számolhatott be az ügyről.
Jellemző, hogy még a Munkásőrségen is csak pletykákból értesültek arról, mi történt, egy jelentés szerint nem is voltak pontos információik, hiszen azt írták a helyi pártbizottságnak: „Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben”.
Ugyanakkor persze
hamar elterjedt a túszejtés híre, hiszen mindenki erről beszélt – csak épp kevés volt a pontos információ.
Éppen ezért Finta Kata könyve is több pontatlanságot tartalmaz, de erről majd kicsit később.
A szoba helyszínrajza Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Az biztos, hogy néhány nap után, amikor a két fiú nem figyelt, az egyik lány kiugrott az ablakon (az első emeleten voltak). Öt nap és folyamatos tárgyalások után (amihez közvetítőnek Samu Istvánt, a balassagyarmati kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának vezető főorvosát kérték fel – vele küldtek be kintről némi élelmiszert és vizet is) végül egy mesterlövész lelőtte az idősebb Pintye fiút, öccse pedig megadta magát.
Az újságokban ezután jelent meg az első hír – mindegyikben ugyanaz, az MTI alapján. A megyei napilap például csak a 8. oldalán közölte az alig pár soros, Fegyveres banditákat tettek ártalmatlanná Balassagyarmaton című írást. Ahogy írják:
A cikk a megyei lapban a túszdráma után
„a rendőri intézkedések során a banditatámadás szervezőjét, a fegyveres Pintye Andrást megsemmisítették, társát, Pintye Lászlót letartóztatták”.
Pintye Lászlót hetek alatt elítélték, májusban már a jogerős ítélet is megszületett. Mivel nem volt még 18 éves, ezért a maximálisan kiszabható 15 évet kapta. A testvérek négy barátját is elítélték, volt, akit több évre, mert beszéltek nekik arról, hogy mire készültek, mégsem jelentették fel őket.
Az ügynek azonban itt nem volt vége. Hivatalosan továbbra sem lehetett beszélni róla, de persze mindenkit érdekelt, ezért terjedt a hír. A nyugati sajtóba is eljutott: február elején a német Spiegel is megírta a történetet, igaz, sok téves információval, például azt írták, hogy valahogy bekerült egy rendőrkutya is a szobába, és azzal dulakodva került Pintye András az ablakhoz, ahol aztán lelőtte a mesterlövész.
Mivel egy idő után már nem lehetett tovább titkolni, néhány év után a rendszer úgy döntött, hogy a saját szája íze szerint alakítja a közbeszédet a túszdrámáról, így kapott lehetőséget Végh Antal arra, hogy könyvet írjon az esetről – ez lett a Könyörtelenül, aminek
kevés köze volt a valósághoz,
és ugyanez elmondható a könyvből készült Túsztörténet című filmről is. Később aztán a korszak bűnügyi „sztárriportere”, Szabó László a 13 nyomozó 33 esete című, 1989-ben megjelent könyv egyik fejezetét is a túszdrámának szentelte, ott Lápossi Lőrinc alezredes mesélt a Balassagyarmaton történtekről.
A túszdráma helyszíne Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszdráma után viszont több mint 40 évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön, mi is történt valójában – 2015-ben jelent meg ugyanis Hatala Csenge Hírzárlat című könyve, amely levéltári források és az egykori túszokkal készült interjúk alapján készült. Sőt, Pintye Lászlót is megtalálta:
ő volt az egyetlen, akivel az egykori túszejtő szóba állt.
Ezekből a beszélgetésekből aztán kiderült, hogy nem minden úgy történt, ahogy évtizedeken keresztül sokan állították.
A két fiút például a Kádár-rendszerben fasiszta bűnözőnek akarták beállítani, mintegy igazolva, hogy a szocializmus Magyarországán más nem követhet el ilyen bűnt. Szabó László könyve szerint a Pintye testvérek „a fajelmélet hívei lettek, fasiszta felfogásuk táptalaj lett antiszemita nézeteikhez is, amelyeket nyíltan hangoztattak”, és azért akartak Görögországba szökni, mert ott egy szélsőjobboldali junta volt hatalmon. A történet igazolásához a könyvben még teljesen életszerűtlen párbeszédeket is a két fiú és barátaik szájába adtak.
A túszejtők fegyverei Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Hogy valóban voltak-e szélsőjobboldali nézetei a két későbbi túszejtőnek, azt nem lehet biztosan tudni. Voltak erre utaló jelek – de az is lehet, hogy ezekkel „csak” lázadni akartak a szüleik ellen. Ami biztos:
a Pintye testvérek apja a Határőrségnél dolgozott párttitkárként,
és a megye egyik legnagyobb hatalmú funkcionáriusa volt, akitől sokan tartottak, emiatt a gyerekei sok mindent megtehettek. A két fiú egyik tanára korábban az Indexnek azt mondta: „A fiúk a tanítványaim voltak, ha volt kedvük, jöttek iskolába, ha nem, nem. Nagyon feltűnőek voltak a kopasz fejükkel, hiszen akkor még senki sem borotválta kopaszra a fejét, ráadásul ez a téli szünetben volt. De
a szülők érinthetetlenek voltak,
és persze mindent megtettek az iskolának. Minden ünnepségre jött a katonaság, kifestették az iskolát, kirándulásra vitték a gyerekeket, szóval nem lehetett a fiúkhoz nyúlni. Ők külön kategóriát képeztek a városban, úgy éltek, mint a fáraók. Elképzelni sem lehet, hogy mit jelentett akkor ez a pozíció, nemcsak párttitkár volt az apjuk, hanem alezredes is, miközben a gyerekeikkel nem törődtek.”
A fiúk nem csak az iskolában voltak kivételezett helyzetben:
gyakorlatilag bármit megtehettek, semminek nem volt következménye.
Finta Kata több olyan esetet is leírt könyvében, hogy még bűncselekményeket is eltussoltak nekik – például, amikor a szomszédjuktól loptak. De amikor illegálisan átmentek Csehszlovákiába, akkor sem őket, hanem az esetet jelentő határőrt büntették meg.
Apjuk azonban egyszer csak úgy döntött, hogy az idősebb fiúnak dolgoznia kell. Finta Kata szerint Budapesten egy gyárban szerzett neki munkát, ahonnan viszont Pintye András hamar eltűnt. Dolgozni ugyanis ő egyáltalán nem akart, annyira, hogy Hatala Csenge szerint egyszer sósavat öntött a kezeire, hogy ne kelljen.
Emiatt viszont az apja már azzal fenyegette, hogy hogy beutaltatja a kórház idegosztályára, vagy elküldi katonának. Január elején kellett volna sorozásra mennie. Pintye András ekkor döntött úgy, hogy túszejtéssel éri el, hogy külföldre mehessen, és ő beszélte rá az akcióra az öccsét is.
Az alezredes fia simán besétálhatott apja irodájába, és elhozhatta onnan a fegyvereket,
ugyanis kulcsa volt a szobához. Apja ugyanis, bár a szabályzat ezt tiltotta, hazavitte a kulcsokat, fia így le tudta másolni. Aztán pedig ezekkel a fegyverekkel, egy pisztollyal és egy géppisztollyal törtek be a lánykollégiumba.
Az elsőfokú ítélet Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A későbbi, hivatalos beszámolók ott sokkal brutálisabbnak festették le őket, mint ahogy azt az egykori túszok később Hatala Csengének elmesélték. Lápossi Lőrinc Szabó László könyvében azt mondta, hogy a két fiú több lányt megerőszakolt – ennek viszont már sem a vádiratban, sem a bírósági ítéletben nem volt nyoma. Pintye Lászlót ugyanis gyilkossági kísérlet, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, tiltott határátlépés előkészülete és személyes szabadság megsértése miatt ítélték el.
Az egyik túsz a Hírzárlat című könyvben így emlékezett vissza az eseményekre: „azon az egy pofonon kívül, amit akkor kaptam, amikor beléptek, nem bántottak. […] voltak nagyon kellemetlen eszközeik a büntetésre, például, amikor sodronyon kellett feküdnünk, vagy hosszabb ideig kellett egy helyben állnunk… Nem is emlékszem, hogy valakit nagyon megütöttek vagy lelkileg terrorizáltak volna… [és]
senkit nem erőszakoltak meg.”
Egy másik lány ugyanakkor azt mondta, hogy idővel agresszívabbak lettek a túszejtők, volt, hogy pofozkodtak, vagy belerúgtak valakibe. Sokszor aludni sem engedték a lányokat, akik a mosdóba sem mehettek ki. Lelkileg is gyötörték őket, többször a kivégzésükkel fenyegetőztek.
Az is kiderül a visszaemlékezésekből, hogy az idősebb fiú volt az elszántabb. Öccsét a lányok rá akarták venni, hogy adja meg magát, de ő félt a bátyjától. Hatala Csenge könyvében Samu Istvánt, a tárgyalót is idézi, aki azt mondta neki:
“a lányok előtt [a fiúk] szégyellték volna a már kitűzött terveik feladását. Így akkor sem álltak el tőle, amikor erre lehetőségük adódott volna.”
Ahogy telt az idő és nőtt a feszültség (ennivalót és vizet is alig kaptak a kollégiumban lévők), Pintye András arra is rá akarta venni az öccsét, hogy lőjön a templomnál gyülekező emberek közé. László végül a szemközti tanácsházára lőtt, ahol a válságstáb is volt – egy embert kis híján el is talált.
Geisler Eta Középiskolás Leánykollégium, a túszdráma helyszíne
A termet, ahol a túszok voltak, lehallgatták (Angliából hozott készülékkel), és amikor András arról beszélt, hogy ki kell végezni egy lányt, úgy döntöttek, nem lehet tovább várni és tárgyalni, közbe kell lépni. Először maximumra állították a benti fűtést, hogy muszáj legyen ablakot nyitni, ami lehetőséget adott volna egy mesterlövésznek, hogy lelője az idősebb Pintye fiút – de ők leengedték a radiátort, a vizet egyébként meg is itták. Végül aztán, azóta sem tudni, miért,
Pintye András az ablakhoz lépett, és ekkor lelőtték.
A holttestéről készült fotón (ezt nem tesszük közzé) egyébként egy furcsa sapka látható a fején. Ennek az a magyarázata, hogy egyszer, amikor letette a fegyverét, az egyik lány felkapta és fejbe vágta vele. Pintye András nem ájult el, így nem lett vége a túszdrámának, de vérző fejét bekötözte, és egy, a szobában talált sapkát húzott a fejére, hogy tartsa a kötést.
A „hivatalos” beszámolók, így a Szabó- és a Végh-könyv, az ebből készült film, de még Finta Kata könyve is (ő ezt a részt mások elbeszéléséből írta, mert ekkor már nem volt a városban) rövid, határozott, sikeres rendőri akcióról írtak, amely mindössze pár másodpercig tartott: ezek szerint a fejlövést kapott túszejtő azonnal meghalt, beugráltak az ablakon a rendőrök és lefegyverezték Pintye Lászlót.
A túszok azonban mást meséltek.
A boncolási jegyzőkönyv Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
Ahogy Hatala Csenge írja, Pintye Andrást több lövés is eltalálta, de egyik se a fején (ez a holttestéről készült fotón is látszik), és nem is halt meg azonnal. A boncolási jegyzőkönyv szerint három találat érte: a jobb karján, a hasán és a mellkasán.
És nem voltak berontó kommandósok sem – ugyanis a darus kocsi, amelyről be akartak ugrálni a szobába, a rossz mérés miatt jóval alacsonyabb volt, mint az ablak. Így aztán Pintye László a lányok segítségével maga húzta el az ajtó elé barikádként tolt szekrényt és ágyakat, majd kimentek a folyosóra, és a túszejtő megadta magát a rendőröknek.
Arról pedig, hogy mennyire volt hősies, filmekbe illő a rendőri akció, a Hírzárlat egy jellemző jelenetet ír le: a rendőrök még azután sem nagyon mertek bemenni a szobába, hogy a fiatalabb fiú megadta magát. Végül az egyik egy papuccsal dobta meg Pintye András testét, hogy valóban meghalt-e.
A kollégiumi szoba, ahol a túszdráma zajlott Forrás: Nógrád Megyei Levéltár / nogradarchiv.hu
A túszok azt mondták, hogy az ezt követő eljárás alatt az ő vallomásaikat is cenzúrázták – ha nem voltak elég drámaiak, akkor egyszerűen más került be a jegyzőkönyvbe. Volt, aki azt mondta közülük Hatala Csengének:
úgy kezelték őket, mintha cinkosok lettek volna,
és volt, akit zárt osztályra vittek, mert nem akarta aláírni a meghamisított vallomását.
A túszdráma után az egész Pintye család nevet változtatott és elköltözött Balassagyarmatról. Pintye László végül összesen 11 évet volt börtönben: először Tökölön, a fiatalkorúaknál, aztán Szegeden a Csillagban, majd Budapesten a Kozma utcában, végül visszakerült Szegedre. Szabadulása óta álnéven egy vidéki városban él.
A borítókép jobb oldalán a kollégium épülete a 70-es években. Forrás: Fortepan
Boross Péter volt miniszterelnök az ATV-ben azt mondta, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.
Ha volt olyan zsidó szervezet, amely ily módon köszönte meg a kormányzó úrnak a gondoskodást, az legföljebb azt jelenti, amit amúgy is tudunk, jelesül, hogy a zsidó szervezetek sem gondolkodik egyformán a világról.
De nem volt ilyen zsidó szervezet.
Volt ott viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként onnan volt hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem
a vitézi körökben a Blumgrundnál szebben hangzó vitéz Almási Szabó János néven.
A néhány évvel ezelőtt elhunyt író, újságíró, Sebők János, aki kiváló könyvet írt Horthy Miklósról. 2011. májusában a Mandineren arról értekezett, hogyan kerülhette el Horthy a felelősségre vonást.
„Sztálin Horthyt egy új kelet-európai sakkjátszma egyik figurájaként akarta felhasználni. Egyrészt tekintettel volt a feszült magyar belpolitikai helyzetre, a kommunisták harcára a hatalomért (ezért Horthy magyarországi perbe fogása szóba sem kerülhetett), másrészt Horthy felelősségének »bagatellizálásával Titót akarta gyengíteni. Egyes történészek szerint Sztálin döntésében szerepet játszott az az aggodalom is, hogy egy Horthy-ellenes per túlzottan megerősítheti Titót a balkáni térségben. Sztálin Horthyval kapcsolatosan mindig csak kiugrási kísérletét, valamint fegyverszüneti kezdeményezését hangsúlyozta, s egyéb cselekedeteiről, illetve az ezekkel kapcsolatos felelősségéről rendre»megfeledkezett”.
Negyedikként részt vesz a főpolgármesteri előválasztáson Schmuck Andor is. Ehhez neki is kétezer aláírást kell összegyűjtenie.
Beszáll a versengésbe az utóbbi másfél évtizedben a Tisztelet Társasága elnökeként politizáló Schmuck Andor – jelentette be a Facebookon. Holnap sajtótájékoztatón ismerteti a részleteket.
Schmuckot egykoron az MSZP egyik ifjú üdvöskéjeként tartották számon, de aztán az ezredfordulón fegyelmivel kizárták.
Ezzel Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd), Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) és Kálmán Olga (DK) jelölti névsora eggyel bővült (eddig).
– Jónapot kívánok, útlevél- és vámellenőrzés. Kérem az útlevelét!
– Nekem csak személyim van.
– Az január elseje óta nem érvényes, újra a hagyományos bordó útlevél kell. Utazásának célja?
– Bécs.
– Vízuma van?
– Bécsbe kell vízum?
– Amióta kiléptünk az EU-ból, újra vízumkényszer van Ausztriával. Miért utazik Bécsbe?
– A CEU-n vizsgázom. Holnap, május 20-án.
– Ugye ön is tudja, hogy pénzügyi okokból újra csak háromévente lehet Nyugatra utazni. Háromévente jár a valutakeret. 70 dollár. Helyesbítek: euró!
– Per nap?
– Per év!
– Hetven dezsőből két napig sem húzom ki Bécsben. Drága az élet, a közlekedés, az albérlet. Szerencse, hogy nálam van a bankkártyám.
– A bankkártya január elseje óta nem használható külföldön. Beszívja az ATM. De kivihet magával, engedély nélkül 400 forintot, azt beválthatja euróra. De figyelmeztetem, rossz a forint árfolyama.
– De nekem holnap kell vizsgáznom a CEU-n.
– A dékánnál kérelmezze, hogy áttehesse a vizsga időpontját.
– Mikorra?
– 2023 május 20-ra. Az pont három év. Törvényesen utazhat. Meghívólevéllel már kétévente mehet, tehát 2022-ben. De ahhoz csak 5 euró jár.
– Atyavilág!
– Nem, ez a mi szép, új világunk. Hála Szeretett Vezetőnknek. Van elvámolnivalója? Mi az a sok könyv?
– Marx, Mao, Marcuse. A ’68-as párizsi diáklázadást elemezzük szociológiából.
– Ezeket a könyveket el kell koboznom. Tiltólistán vannak, Nemhogy nem támogatjuk vagy tűrjük őket, de tiltjuk. Visszajött a három „T”, hála Szeretett Vezetőnknek. Szociológián kívül milyen szakra jár még?
– Gender.
– Most én mondom, atyavilág! Aki gendert tanul, annak nálunk nem érvényes a diplomája.
– Akkor mit tanuljak, hogy megfeleljek az elvárásoknak?
– Ma nagyon népszerű idehaza a rovásírás szak.
– Maga olvas rovásírásul?
– Nem, de már tanulom, mert az alapfokú rovásírás kell a haladó vámosvizsgára.
– Hála Szeretett Vezérünknek!
– Ahogy tetszik mondani. Jó utat vissza, Pest felé! Remélem van magánál határsáv engedély! Anélkül elkapják az ávósok, akarom mondani, tekesek!
Néhány héttel ezelőtt Mészáros Lőrinc, Magyarország második leggazdagabb embere lemondott a felcsúti polgármesteri tisztségéről. A hivatalos indok szerint azért vált meg posztjától, mert a jövőben üzleti ügyeire kíván koncentrálni. Márpedig üzleti ügyekből pedig van neki bőven, alig múlik el nap, hogy az egykori gázszerelő ne vásárolna valamit: hotelt, újságot, földet, gyárat – mikor mi adódik.
És, fogódzkodjanak meg: e temérdek elfoglaltság mellett még pihenni is van ideje. Már amennyiben pihenésnek lehet nevezni, ha az embert egy többemeletes, milliárdokat érő luxusjachton fotózzák az Adrián.
Köztudott, hogy Mészáros Lőrinc korábbi helyettesét, Mészáros László alpolgármestert szeretné Felcsút polgármesterének. Mészáros László csak névrokona Mészáros Lőrincnek, vagyis, vér szerinti kapcsolat nincs a két férfi között, legföljebb jó kapcsolat, ezért is szeretné Mészáros Lőrinc, ha Mészáros László folytatná Felcsút általa megkezdett felvirágoztatását.
Minden esély megvan arra, hogy Mészáros László legyen a polgármester Felcsúton. Van ugyanis egy másik jelölt, akit szintén Mészáros Lászlónak hívják. Őt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt találta és indítja Felcsúton, úgyhogy a választók augusztus 12-én két Mészáros László között is választhatnak. Ők sem rokonai egymásnak, csupán a nevük azonos, ami az Echo televízió (egy ideje ez is Mészáros Lőrinc tulajdona) felháborodott riportja szerint alkalmas lehet a választók megtévesztésére.
Tiszteltjük Echo TV szerkesztőinek érzékenységét, és nagyra becsüljük a széles körben ismert szakmai elfogulatlanságukat. Csupán az nem világos, hogy miért felejtették el nehezményezni, hogy Miskolcon,.ahol ugyancsak időközi választás lesz, Erdei Sándor (ismertebb nevén Rokker Zsoltti) mellett egy másik Erdei Sándor is indul. Utóbbi azzal kampányol, hogy nem kampányol. Nem nyilatkozik, nem ad interjút, elérhetetlen. Vagyis, az Echo TV szerint nincs azzal baj, ha a nem Rokker Zsolttiként ismert Erdei Sándor valójában nem akar nyerni, csupán szavazatokat venne el az ellenzék által támogatott Erdei Sándortól.
Felcsúton legalább egyszerűbb és tisztább a helyzet: ott biztosra vehető, hogy (valamelyik) Mészáros László, és nem egy nevető harmadik lesz a befutó.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
