Ilyenre a Rákosi időben volt példa

0
9893

Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette. Emlékezetes, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.

 

Hasonlóan brutális büntetés előfordult már az Állami Számvevőszék történetében?

Soha! A hazai számvevőszék elmúlt harminc éves történetében még nem született még csak hasonló döntés sem! Az a brutális büntetéssel fenyegetés tehát, aminek szemtanúi vagyunk, mindenképp hungarikumnak számít.

Aminek alapja az, hogy a számvevők szerint a Jobbik tiltott támogatásban részesült, miután Simicska Lajos plakát-cégénél a „piaci ár” alatt hirdethetett.

Nézze, a szabály az, hogy a cég tulajdonosa adhat olcsóbban bármilyen szolgáltatást, ha ugyanezt a kedvezményt egyébként bárki megkaphatja. Szabálytalanságról tehát szó sem lehet, ha minden piaci szereplő olcsóbban juthatott hozzá a plakáthelyekhez. Ez felel meg a piacgazdaság logikájának, ilyen módon egy cég jogszerűen adhat kedvezményeket.

Azt lehet tudni, hogy Simicska cége másnak is olcsóbban adta-e a plakáthelyeket?

Ezt nem tudom, nem ismerem a részleteket.

De ha a Jobbik, vagy Simicska bizonyítani tudja, hogy más is kaphatott kedvezményt, akkor nem történt jogsértés?  

Így van, illetve ha a számvevőszék bizonyítaná, hogy más nem kaphatott ilyen kedvezményt, akkor lehet törvényes a büntetés. Ámbár feltűnő: az idei év vizsgálata még csak nem is szerepelt az eredeti ellenőrzési programban.  Vagyis valamiféle feljelentés történt, amit kockázatjelzésnek neveztek el.

Van az Állami Számvevőszéknek felhatalmazása arra, hogy ilyen drasztikus megállapítást tegyen, aminek ilyen mértékű büntetés lehet a következménye?

Tudni kell, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ez az első kétharmados törvénye, amelyet 2011-ben diktátumként fogadtak el. A jogszabály-tervezet elfogadását nem előzte meg szakmai konzultáció, nem készültek hatástanulmányok, s persze hiányzott a politikai konszenzus is.  A tervezetet nem is a kormány nyújtotta be, hanem a Rogán-féle gazdasági bizottság az illetékes bizottsággal még csak nem is konzultált. Végül a kétharmados parlamenti többség puccsszerűen elfogadta a törvényt, amely majdnem korlátlan ellenőrzési hatalmat ad az Állami Számvevőszék elnökének, aki szinte bármikor, bárkit és bármit ellenőrizhet bármilyen módszerrel. Ez a lehetőség kétség kívül, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik hatalmi alapja is.  Miközben a világban a számvevőszékek pártok felett álló szervezetek, az egész nemzet ügyét szolgálják, ezért választják az elnökét 12 évre. Nálunk viszont egy pártszövetség szolgálatába állították, s felhasználják az ellenfelek ledarálására.

Gondolja, hogy ez történt?

Nézze, az elmúlt három évtized gyakorlata az, hogy a Számvevőszék kétévente vizsgálta a pártok gazdálkodását. Ezen a Jobbik korábban már átesett, az idei év eseményeinek, tehát a kedvezményes plakáthelyeknek a vizsgálata csak a következő választások után lenne esedékes. Eddig nem volt példa arra sem, hogy az ÁSZ az év – ráadásul választás előtti év – ellenőrzése céljából „belenyúljon” egy párt gazdálkodásának ellenőrzésébe. Most pedig ez történt, de mint említettem, a kontrollt gyakorló hivatal elnöke lényegében teljhatalommal rendelkezik, ezért ezt is jogszerűen teheti meg. Kétségtelen, a Fidesz számára jól jöhet a Jobbik esetleges gyengülése.

Nem gyengüléséről van szó, hanem a párt megsemmisítéséről, hisz a Jobbik vezetői már azt latolgatják, hogy esélyesként nem is indulnak a következő választásokon.

Kétség kívül az a látszat keletkezett, hogy a Fidesz le akar számolni a Jobbikkal.

Azt is elfogadhatóvá teszi a törvény, hogy ha a Jobbik online próbálja eljuttatni az álláspontját alátámasztó bizonyítékokat az ellenőrökhöz, akkor azt nem fogadják? Vagy, hogy a számvevőszékhez bevitt dokumentumokat át sem veszik?

Uram, erre sincs példa. Jómagam több, mint egy évtizedig a számvevőszék alelnöke voltam, s soha nem fordult elő, hogy az ellenőrzött fél az álláspontját tükröző dokumentumokat ne vettük volna át, vagy ne olvastuk volna el. Ez óriási hiba lett volna, hisz a mindenkori ellenőrnek a hiba feltárása a feladata, nem pedig ellenségkeresés, vagy a leszámolás.

Lehet, hogy az Állami Számvevőszék szabálytalanságot követett el, amikor visszautasította a dokumentumok vizsgálatát?

Igen, ámbár a puccsszerűen elfogadott, rossz számvevőszéki törvény azt mondja, hogy az ellenőrzés módszereit, szabályait az állami számvevőszék elnöke határozza meg.

Biztosan jól tudja, hogy ez törvényes, hisz a védelemhez való jog alkotmányos alapjog?

Itt a törvénnyel élnek vissza, vegye már észre! Olyan számvevőszéki gyakorlat, amely ellenségnek tekinti az ellenőrzött felet, s meg akarja félemlíteni, olyan a civilizált világban nem fordulhat elő.

Jól fejlett diktatúrában azért néha-néha előfordult már.

Az ötvenes évek elején Magyarországán bezárták az intézményt. A megfélemlítésre akkor más módszereket alkalmaztak.

Ha jól értem, a számvevőszék szerint 332 millió tiltott, nem pénzbeli hozzájáruláshoz jutott a Jobbik, a büntetés ugyancsak ennyi lehet.  A büntetés mértéke mennyire szabadon választott műfaj?

A számvevőszék önmagában nem büntet, nincs is erre jogosítványa. Viszont megállapítja a jogsértést, a tiltott bevétel tényét. Jelentését nyilvánosságra is hozza.  Az adóhatóság pedig eljár – és a számvevőszék állásfoglalása alapján az elmarasztalt szervezet számlájáról egyszerűen leemeli azt az összeget, amelyet az ÁSZ megállapított.

Ez egy agyafúrt szabály, amivel az Állami Számvevőszéket szinte bármire fel lehet használni?

Ha olyan elnöke van, mint Domokos László, akkor igen.

Domokos korábban a Fidesz-frakció tagja, aki Orbán megbízható embere.

Ez önmagában nem baj, ettől még lehetne korrekt szakember. De nem az, mert a cég honlapjára kiírta, hogy az ellenőrzéseket a szakma nemzetközi szabályai szerint végzi. Csakhogy ez hazugság, teljesen figyelmen kívül hagyja a világban alkalmazott sztenderdeket!

A következő lépés tehát az lesz, hogy az adóhivatal a Jobbik számlájáról leemeli a büntetés összegét. De mi van, ha Jobbiknak nincs is annyi pénze?

Van egy 15 napos észrevételezési idő, a Jobbik nyilván próbálja védeni az álláspontját. Nincs kétségem, hogy azt nem fogják elfogadni. Ezt követően az adóhivatal valóban leemelheti az összeget a párt számlájáról. Persze csak ha van rajta…

Az adóhivatal eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni?

Azt lehet, de csak utólag! Ha már fizettek…

Először leveszik a pénzt, s utána fordulhatnak bírósághoz?

Pontosan.

Ez olyan, mintha az első fokon elítéltek azonnal börtönbe zárnák, s még az előtt leüli a büntetést, mielőtt a másodfok felmenti. Mi van, ha ártatlan?

Ha ártatlan, esetleg kártalaníthatják. Néhány év múlva.

De ezzel lényegében azt állítja, hogy az Állami Számvevőszék döntése ellen nincs jogorvoslat?

Így is van! Nincs jogorvoslat, hiszen elvileg független szakvéleményt ad.

Ezzel az eljárással tönkre is tehetnek egy pártot, amelyről tudjuk, hogy a kormányzópárt legerősebb ellenfele. Történt már nálunk ilyen?

Soha. Még csak hasonlóval sem próbálkoztak. Ilyenre legfeljebb a Rákosi időben volt példa.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here