A Sátán, aki a “rózsafüzértől” 18 milliárd dollárt ad egy nyitottabb világért

0
3547

A világ vezető politikusait dróton rángató, ördögi tervvel rendelkező milliárdos tőzsdespekuláns – Soros Györgyről az utóbbi időben nem csak a magyar kormány sulykolja ezt a képet. A magyar származású befektető, aki alapítványai keresztül régóta támogatja a szabadságjogokért küzdő szervezeteket, az „illiberális” rezsimek kedvenc ellensége lett, az ellene folytatott kampány antiszemita felhangoktól sem mentes.

Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung

A kormányzati propagandamédiát olvasva és az óriásplakátokat látva az embernek könnyen az az érzése támad, hogy Soros György maga az Ernst Blofeldbe oltott Palpatine szenátor, a Lex Luthorral és Moriartyval kevert Szauron, aki gonosz tervével Magyarország romlására tör. Aradszki András államtitkár pedig egyenesen Sátánnak nevezte, aki ellen rózsafüzérrel kell küzdeni (később módosított, hogy valójában „csak” a tervét gondolja sátáninak).

Soros György sokak számára egyszerűen csak egy gazdag ember, aki olyan ügyeket támogat, amelyek elsősorban a liberálisoknak fontosak.

A szélsőjobboldaliaknak viszont egy, már-már természetfeletti képességekkel rendelkező veszélyes figura,

aki dróton rángatja a fél világot.

A Financial Times gyűjtése szerint csak 2017-ben kitalált egy hamis vegyifegyver-támadást Szíriában, Trump-ellenes tüntetőknek fizetett Washingtonban, megpróbálja végrehajtani a Soros-tervet Magyarországon, kormányváltást kényszerített ki Macedóniában, aláásta az izraeli miniszterelnök tekintélyét, és kirúgatott több Fehér Ház-i tanácsadót.

Van, aki szerint egymaga kreálta az európai menekültválságot, az alt-right kedvenc propagandaoldala, a Breitbart szerint pedig azért támogatta a Black Lives Matter nevű, a feketéket ért rendőri erőszak ellen küzdő mozgalmat, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Alex Jones álhíreket terjesztő, Donald Trump által kedvelt oldala, az Infowars szerint Soros György áll amögött is, hogy „a muszlimok egyre inkább átveszik az uralmat Nyugaton”.

De persze olyan elmélet is van, hogy összeesküvést szőtt a világelittel (bármit is jelentsen ez), hogy tönkre tegye a nemzeti valutákat. Mások szerint meg nem kevesebbet akar, mint világuralmat, hogy aztán liberálisabbá tegye a világot.

Ahogy a Financial Times fogalmazott,

Soros György az új generációs nacionalisták számára a tökéletes ellenség:

internacionalista, támogatja az egyéni szabadságjogokat, a szabad sajtót, a korrupcióellenes kezdeményezéseket, ő a világ 29. leggazdagabb embere a Forbes szerint, és zsidó származású. Azért ő az egyes számú közellenség az új jobboldaliak körében, mert ők egyszer és mindenkorra le akarnak számolni azzal a gondolattal, hogy a liberális értékek, vagyis az emberi jogok és a demokrácia jó dolog.

Ahogy a Guardian írja: Soros György annyira tökéletes ellenség, hogy

ha nem lenne, akkor ki kellene találni

– de mivel az a Soros György, aki a propagandában él, a valóságban tényleg nem létezik, ezért ki is találták.

De hogy lett a 87 éves, magyar-amerikai üzletember a világ első számú főgonosza, a mumus, akivel nem csak Magyarországon rémisztgetik a gyerekeket, hanem Lengyelországtól Románián és Macedónián át az Egyesült Államokig és Izraelig számos országban?

A korai évek

Soros György 1930-ban született Budapesten, Schvartz György néven, a család hat évvel később változtatta a nevét Sorosra. Hamis papírokkal élte túl a Holocaustot, majd a háború után a kommunizmus elől Londonba ment.

A London School of Economicsban tanult, többek között Karl Poppertől, a nyílt társadalom filozófusától, aki azt vallotta: a társadalmak akkor virágoznak, ha demokratikus a kormányzás, szólásszabadság van és tiszteletben tartják az emberi jogokat.

Soros György 1956-ban költözött Amerikába, ahol pénzügyi területen kezdett dolgozni, befektetésekkel szerzett vagyont. Jótékonysági tevékenységét Dél-Afrikában kezdte 1979-ben: feketéknek adott ösztöndíjat, hogy egyetemre mehessenek.

1984-ben hozta létre a Nyílt Társadalom Alapítványt Magyarországon,

saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy „alternatívát mutasson a hamis állami dogmával”, vagyis a kommunizmussal szemben. Többek között fénymásoló berendezéseket adott kulturális és tudományos intézeteknek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyre kevésbé tudja kontrollálni az információáramlást.

Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Egyre több országban hozta létre a helyi Nyílt Társadalom Alapítványt, amellyel két célja volt: elterjeszteni a szabadságjogok eszméjét a diktatúrákban, és az, hogy a fiatal értelmiségiek ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk az országukat. De Paul Stubbs Horvátországban élő brit kutató szerint Soros Györgyöt hamar megvádolták, hogy politikai szerepre tör, és ezért ad pénzt.

A rendszerváltás idején és az utána következő években még népszerű volt Magyarországon: civil szervezeteket támogatott, ösztöndíjakat osztott.

Nagyon sokan, például Orbán Viktor is, az ő ösztöndíjának segítségével jutottak ki külföldre,

hogy olyan dolgokról tanulhassanak, amelyekről korábban soha nem hallottak.

De közben olyan pénzügyi ügyletei is voltak, amelyek miatt joggal érte kritika. Az 1990-es évek elején a font ellen kötött üzleteket, amellyel több mint egymilliárd dollárt keresett, az angol pénzügyi rendszer viszont összeomlott. Néhány évvel később ugyanezt játszotta el az ázsiai pénzügyi válság idején. Az érintett országokban természetesen nem pozitív szereplőként jelent meg.

A CNN szerint a Soros-ellenesség a ’90-es évek végén érkezett meg Amerikába, Lyndon LaRouche, a Munkáspárt meglehetősen furcsa nézeteket valló elnöke által, aki saját „újságjában” olyanokkal vádolta meg, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút, és ő vezeti II. Erzsébet királynő drogkartelljét.

2004-ben aztán Soros György azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan csoportokat támogatott, amelyek Bush újraválasztását akarták megakadályozni, ráadásul felszólalt az iraki háború ellen. Michael Vachon, a Soros Fund Management szóvivője szerint ekkor került a „konzervatív propagandagépezet kereszttüzébe”.

Befolyásos konzervatív magazinok is

elkezdték átvenni az összeesküvés-elméleteket.

Bill O’Reilly, a Fox News egyik műsorvezetője (Donald Trump régi barátja) arról beszélt, hogy Soros veszélyes, szélsőséges, aki nyitott határokat akar, legalizálni akarja a drogokat és az eutanáziát, sőt, meg akarja szüntetni a karácsonyt.

Glenn Beck konzervatív tévés kommentátor pedig a „Soros-terv” egyik korai verzióját vázolta fel: eszerint humanitárius segély álcájával árnyékkormányt kell létrehozni, át kell venni a hatalmat a médiában, kormányellenes érzelmek keltésével kell destabilizálni az államot és felforgatni az amerikai választási rendszert, aztán jöhet a világuralom.

Glenn Becket egyébként nem sokkal a „Soros-terv” felvázolása előtt választották meg a második legnépszerűbb tévés személyiségnek Oprah Winfrey mögött.

Forrás: Wikimedia Commons

Aztán jött a 2008-as gazdasági válság: az érintett országok közül több-ben is elkezdték megkérdőjelezni, hogy jó-e az EU tagjának lenni,

a pénzügyi válság több helyen elkezdte aláásni a demokratikus intézményrendszert,

ráadásul arra is jó volt, hogy ellenszenvessé váljon mindenki, akinek pénze van.

Soros György ekkor egyébként 100 millió dollárt költött arra, hogy enyhítse a válság tüneteit Közép- és Kelet-Európában. A Financial Times-nak ennek okáról azt mondta: „nagyon komoly a politikai veszély, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedése zavaró fejlemény”.

2012-ben aztán az Open Society Foundations úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább közvetlenül az alapítványait Közép- és Kelet-Európában, mert megítélése szerint elérték a célt: EU-tagok lettek az országok.

De ez már egy másik világ volt.

Egyre több országban törtek előre a populista pártok: 2010-ben Magyarországon Orbán Viktor, 2012-ben Szlovákiában Robert Fico került újra hatalomra, majd 2015-ben Romániában a Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták alakíthattak kormányt, és Lengyelországban is megnyerte a választást Jaroslav Kaczynski pártja. Tavaly pedig jött Donald Trump.

Jan Orlovsky, a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője szerint ezeket a pártokat a válság segítette abban, hogy hatalomra kerüljenek. Szerinte sokan azt kezdték gondolni, hogy az EU nem arról szól, amit korábban ígértek, néhányan egyenesen fenyegetésnek kezdték érezni az Uniót. A „liberális demokrácia” pedig szitokszóvá vált.

Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Politicónak márciusban azt mondta, hogy

„a ma illiberálisnak nevezett autoriter vezetők régóta küzdenek Soros György és a nyílt társadalom eszméje ellen, és Trump győzelme felbátorította őket, hogy még messzebb menjenek el”.

És mivel Soros rendszeresen felszólal az autokratikus rezsimek és a korrupció ellen, egyre több országban kezdték ellenségnek kezelni.

A mumus

Soros szóvivője, Laura Silber a Foreign Policynek azt mondta: Magyarországon Orbán Viktor személyes kampányt indított Soros ellen – előkerültek az összeesküvés-elméletekbe átcsapó vádak arról, hogy le akarja bontani a kerítést, egymillió bevándorlót akar betelepíteni, ráadásul egész hálózatot épített, és még a „brüsszeli bürokraták” is a zsebében vannak.

Forrás: Wikimedia Commons

Romániában Dragnea és pártja okolja minden bajért Sorost. Télen, amikor tömegek tüntettek a korrupció ellen, egy, a kormányhoz közel álló tévében azzal vádolták meg a demonstrálókat, hogy Soros fizette őket: a felnőtteknek 100, a gyerekeknek 50 lejt adott, de még a kutyák is kaptak 30-at (egy lej kb. 67 forint).

Emlékezhetünk rá,

hasonlóan bizarr vádak a magyar kormánymédiában is előkerültek,

amikor arról írtak, hogy Soros György repülővel hozott embereket a Lex CEU elleni tüntetésre. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is viccel válaszoltak: volt, aki pénzt dugott a kutyája ruhájába, más meg olyan transzparenst kötözött rá, amelyen azt kérdezte: „Ki tud 30 lejt euróra váltani?”

A különbség az volt, hogy a nyilvánvaló hazugságért Romániában megbüntették a tévét.

Korrupcióellenes tüntetés Romániában
Fotó: MTI/EPA/Dan Balanescu

Egyes csoportok ezen kívül még Sorost vádolják azzal is, hogy miatta tanulnak a melegek jogairól Romániában a középiskolások.

Gabriel Petrescu, a Serendinno Alapítvány vezetője szerint Dragneáék számára is egyértelmű, hogy Soros György nem jelent fenyegetést, de az ellenzék gyengén szerepelt a választáson, és nem akarják őket erősebbé tenni azzal, hogy őket támadják és őket kezelik ellenségként. Ezért vették elő Sorost, de

valójában nem a 87 éves milliárdos a célpont, inkább egy mítoszt építettek köré.

Ez a mítosz sok országban terjed. Az összeesküvés-elméletek szerint Soros György manipulálta a szlovákiai korrupcióellenes tüntetőket, Bulgáriában egy lap liberális terroristának nevezte, Szerbiában a szélsőjobboldali és a oroszbarát médiumokban a Rotschildokhoz kötik, és azt is hangsúlyozzák, hogy zsidó származású, Lengyelországban pedig a kormányzó PiS egyik képviselője a „világ legveszélyesebb emberének” nevezte az ultrakonzervatív Maryja rádióban. Kaczynski pedig egyenesen arról beszélt, hogy a Soros által támogatott szervezetek „identitás nélküli társadalmakat” akarnak.

A „sorosozás” Magyarország mellett Macedóniában a legerősebb.

Itt Nikola Gruevszki bukott miniszterelnök szerint egyenesen „Soros-talanítani” kellene a társadalmat.

Az Oroszország által erősen támogatott Gruevszki azért bukott meg, mert felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal. Az is kiderült, hogy illegálisan újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, ő maga pedig arra biztatta a választási bizottság tagjait, hogy csaljanak a választáson.

Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba – ezt pedig átvette az amerikai szélsőjobboldal, majd persze többek között a magyar kormánymédia is. Még egy szervezetet is létrehoztak Macedóniában, „Stop Operation Soros” néven, természetesen orosz támogatással.

Soros Györgyöt ugyanis Putyinék sem szeretik.

Többek között azért támadják, mert terjeszti a szabadságjogok eszméjét a volt szovjet tagállamokban. Ez egyébként nagyjából egybeesik a republikánusok külpolitikai elképzeléseivel, márciusban hat amerikai szenátor mégis a külügyminisztériumhoz fordult, hogy nézzék meg, a szövetségi kormány milyen Soroshoz köthető szervezeteket támogat.

Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert

És sorra jönnek Amerikában is a furcsa elméletek. Szélsőjobboldali médiumok, mint például Trump egyik kedvence, a Breitbart, azt állítják, hogy Soros fizette a Nők Menetén vagy a Séta a Tudományért felvonuláson résztvevőket. Sőt, a Foreign Policy szerint még az is felmerült, hogy Sorosnak köze van Colin Kaepernick NFL-játékoshoz – ő volt az, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatti tiltakozásként letérdelt a himnusz alatt, amellyel tüntetéshullámot indított el.

Soros György még Izraelben is ellenségnek számít bizonyos körökben. Egyrészt azért, mert támogatja az Izraelt rendszeresen kritizáló Human Rights Watchot, valamint palesztin és izraeli, a békéért küzdő szervezeteket is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont, a többi autoriter vezetőhöz hasonlóan, nem szereti a civil szervezeteket.

De egy másik oka is van annak, hogy Netanjahu Sorosnak támadt, méghozzá egy másik amerikai milliárdos, Sheldon Adelson.

Ő Soros György egyik nagy ellenfele Amerikában,

rengeteg pénzzel támogatja a republikánusokat.

És erősen támogatja Netanjahut is, az utóbbi időben viszont voltak jelei annak, hogy elfordul a miniszterelnöktől és a még tőle is jobbra álló Naftali Bennett mellé áll. Netanjahu a Háárec szerint azért is támadhatott Sorosnak, hogy jó pontokat szerezzen Adelsonnál. (Fia pedig egészen szórakoztató módon nyilvánult meg a témában.)

Akár Soros Györgyről is beszélgethettek
MTI Fotó: Mohai Balázs

Tehát Soros György abban, hogy pénzét politikai célokra is költi és politikai csoportokat is támogat,

nem különbözik más milliárdosoktól:

Adelson mellett meg lehet említeni a jobboldali Koch-testvéreket, vagy épp Robert Mercert, aki milliókkal támogatta Trump kampányát.

A Soros elleni támadások azonban különböznek az őket érő esetleges bírálatoktól. Mark Fenster, a Floridai Egyetem professzora szerint a Soros-ellenes összeesküvés-elméletek hasonlóak azokhoz, amelyekkel korábban a Rotschildokat vádolták, és amely elméletek mögé az antiszemitizmust próbálták elrejteni. A Breitbart például a nácik által is használt retorikával támadta: világot átszövő polipnak nevezték, ugyanúgy, ahogy a nácik a zsidókat a 30-as, 40-es években.

Közép- és Kelet-Európában még hangsúlyosabb ez a párhuzam. Jacek Kucharczyk lengyel szociológus szerint

Soros György ellen modern boszorkányüldözés folyik,

ráadásul olyan országokban, ahol az antiszemitizmusnak komoly hagyományai vannak. Rafal Pankowski, a Never Again antirasszista szervezet vezetője pedig a Háárecnek azt mondta: az, hogy Sorost egy összeesküvéseket irányító központi figurának ábrázolják, beleillik abba a tendenciába, hogy nő az idegengyűlölet, és egyre több a gyűlöletbeszéd. A már idézett Paul Stubbs is egyetért ezzel, a Soros elleni kampányok őt is az antiszemita összeesküvés-elméletekre emlékeztetik.

A magyarországi Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban az izraeli nagykövet is tiltakozó közleményt adott ki, mondván, az

„nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet szít”.

Netanjahu kormánya azonban visszavonatta a bírálatot.

Soros György egyébként saját bevallása szerint a náci uralom alatt átéltek miatt küzd az átláthatóságért, a szólás- és sajtószabadságért, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az pedig, hogy az alapítványai mire költenek pénzt, itt böngészhető.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here