Horthy Miklós újratöltve

0
297

A hír: a Horthy Miklós Emléktársaság szervezésében 2018. február 11-én „emlék-istentisztelet” tartottak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmával a Szabadság téri Református Egyházközség által üzemeltetett Hazatérés templomában.

A néhai kormányzó történelmi szerepének megítélése a történészek feladata, véleménye azonban mindenkinek lehet róla – újságíróknak, politikusoknak, bárkinek. Ami tény: Horthy volt a kormányzó a zsidótörvények idején, és akkor is, amikor Magyarország belépett egy igazságtalan, és utóbb vesztesen megvívott háborúba, s ily módon ő volt az első számú felelős a II. magyar hadsereg katonáinak elpusztulásáért a Don-kanyarban.

A rendszerváltozás után a volt kormányzó kenderesi újratemetésével kezdődött az a Horthy-kultusznak nevezett folyamat, amelynek főbb epizódjait a február 11-i emlék-istentisztelet kapcsán idézzük fel.

1957, 2017

De előbb még egy kis történelem.

1957. február 9-én a Népszabadság a kilencedik oldalán közölte a hírt: meghalt Horthy Miklós. „Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A legutóbbi ellenforradalmi események idején Horthy újra jelentkezett: ismét szeretett volna szerepet játszani a második ellenforradalom általuk remélt új rendszerében.”

Hatvan évvel később, 2017. júniusában kivételes államférfinak nevezte Orbán Viktor Horthy Miklóst a felújított Klebelsberg kastély átadó ünnepségén. Ebből a mondatból nem az derül ki, hogy Orbánnak mi a véleménye Horthyról. Hogy valóban kivételes államférfinak gondolja-e azt az embert, akinek regnálása alatt születtek a zsidótörvények, amelyek végül mintegy félmillió zsidó származású magyar ember elpusztításhoz vezettek. Az Orbán által elmondott mondatból leginkább az derült ki, hogy Magyarország miniszterelnöke most ezt tartotta hasznosnak mondani.

Ungváry Krisztián történész szerint Orbán ezzel a megfogalmazással a jobboldalnak üzent. Ez a vélemény logikus ugyan, de az ügy ennél valamivel árnyaltabb és bonyolultabb. A normális, tisztességes jobboldalnak ugyanis ezzel nem lehet üzenni, mert magát polgárnak tartó jobboldali ember nem tekint Horthyra kivételes államférfiként. A normális, tisztességes jobboldali ember tudja, amit persze Orbán is tud, hogy Horthy Miklós sok százezer zsidó és nem zsidó származású magyar ember haláláért felelős.

Orbán korábban visszafogottabban fogalmazott Horthyról, amikor a Hóman-szobor körüli viták kapcsán azt mondta, hogy olyan embernek nem állítanak szobrot Magyarországon, akik megszálló hatalmakkal kollaboráltak. Horthy Miklós ilyen ember volt, és ezt Orbán nemcsak 2015-ben tudta, de tudnia kellett 2017-ben.

Horthy Miklós újratemetése

1993. szeptember 4-én a néhai kormányzó hazahozott hamvait újratemették Kenderesen. Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Boross Péter volt miniszterelnök 2018-ban arról beszélt, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.

A volt miniszterelnök rosszul emlékezett: nem volt ilyen zsidó szervezet. Volt viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”

Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként, onnan volt hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem a vitézi körökben a Blumgrundnál autentikusabban hangzó Almási Szabó János néven.

Az MTI cenzúrázta Orbán Viktort

2012. júliusában a Magyar Távirati iroda cenzúrázta Orbán Viktor miniszterelnök szavait.

„Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel közös budapesti sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: „Magyarország bűnt követett el, amikor a második világháborúban nem védte meg zsidó állampolgárait.”

A magyar miniszterelnök utóbbi mondata nem szerepelt az MTI tudósításában. A távirati iroda úgy gondolta, hogy nem lenne jó, ha a magyar állampolgárok megtudnák, mit mondott Orbán annak a magyar államnak a felelősségéről, melynek élén az általa kivételes államférfinek tartott Horthy Miklós kormányzó állt.

Horthy mellszobra a Szabadság téri templomban

Horthy Miklós kormányzó mellszobrának avatóünnepsége a Szabadság téri Hazatérés templomának bejáratánál az első bécsi döntés 75. évfordulóján 2013. november 3-án Budapesten.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

2013. november 3-án százak tüntettek a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előtt. Odabent Horthy Miklós szobrát avatják, beszédek is vannak, Hegedűs Lóránt református lelkész a keresztényi szeretetről beszélt, és felszólalt Gyöngyösi Márton a Jobbik parlamenti képviselője – ő volt az, aki a magyar országgyűlés képviselőit származásuk alapján listázta volna.

A Fidesz közleményben reagált Horthy Miklós kormányzó szobrának avatására. Rogán Antal jegyezte a közleményt, lehet, ő maga fogalmazta a szöveget.

A Rogán Antal frakcióvezető által jegyzett közlemény azért tartja rossz ötletnek Horthy Miklős szobrának felavatását, mert az szerintük provokáció a Jobbik részéről, és az akció „jó ürügyet szolgáltat a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy antiszemitizmusról beszéljenek Magyarország kapcsán”.

Nem Horthy személyével és szobrával volt baja Rogán Antalnak és a Fidesznek, hanem azzal, hogy külföldön most majd megint verik a palávert „a magyar emberek ellenségei”.

Rogán Antalnak és a Fidesznek nem közleményt kellett volna írnia, hanem együtt tiltakoznának az antifasisztákkal a Szabadság téri templom előtt.

Ha a Fidesznek és Rogán Antalnak valóban baja lett volna Horthy Miklós éledő kultuszával, akkor most nem egy ilyen semmitmondó közleményt tettek volna közzé. Nem provokációról beszélnének, hanem a nácizmus ellen tiltakoznának. Megírnák például, hogy Horthy Miklós nem csak a zsidósággal „viselkedett csúnyán”, hogy nem csupán a mintegy 600 ezer magyar zsidó ember haláláért felelős, de a nem zsidó magyarokkal is számos illetlen dolgot művelt. Belesodorta Magyarországot egy értelmetlen háborúba, megtámadta a Szovjetuniót, a Don-kanyar poklába, azaz, gyakorlatilag a biztos halálba küldte a második magyar hadsereget. Katonának csúfolt szerencsétlen áldozatokat, akik – tisztes felszerelés, ellátás hiányában – valójában ágyútölteléknek kellettek.

Szabadság tér: Orbán Viktornak nincs mozgástere

2014. májusában Orbán Viktor nyilatkozott a budapesti Szabadság téren átadandó, eredetileg a német megszállás emlékműveként szereplő szobor kapcsán. A miniszterelnök a magyarországi zsidószervezetek tiltakozására válaszolt, és közölte velük: mint kormányfőnek, nincs mozgástere a Szabadság téri szobor ügyében. Ezzel lényegében nem csak a zsidószervezeteknek, a magyarországi zsidó közösségnek üzent, de minden jóérzésű polgárnak e honban, akik még mindig abban a hitben élnek, hogy a mozgástér elengedhetetlen kelléke egy miniszterelnöknek.

2014. júliusában aztán átadták a sokak által Szégyenünk szobrának nevezett alkotást. Nem felavatták, hanem átadták. Éjjel csinálták, sötétben. Rendőröket vezényeltek a térre, hogy minden flottul menjen. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók.

Az előző évben, december 31-én, szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben a szoborról szóló első közlemény. Az eredeti szövegben szó sem esett áldozatokról, csupán a megszállásról.

Március 19-e volt az első határidő, akkor akarták átadni. Aztán mégsem adták át. Lett egy május 31-i határidő, ám az épp egybeesett volna Orbán Viktor születésnapjával.

Július közepén már érezni lehetett, hogy valami készül. Benne volt a levegőben, hogy hamarosan a helyére teszik a szobrot. Végül ez a nyár közepén történt meg, amikor aki teheti, nyaral, s amikor a nagy meleg miatt lankad a figyelem.

Az elmaradt szentmise

2018. január 27-én szentmisét terveztek mondani Horthy Miklós lelki üdvéért, ahol az elképzelések szerint Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az országgyűlés mostani alelnöke is felszólalt volna. Miután ez a nap egyúttal a holokauszt nemzetközi emléknapja – az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója – a heves hazai és nemzetközi tiltakozások hatására a szervezők közölték: nem tartják meg a szentmisét. Sajtóhírek szerint Erdő Péter bíboros szólt le a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia vezetőjének, az emlékmisét szervező Osztie Zoltánnak, ő utasította, hogy vonják vissza szándékukat és a holokauszt emléknapján ne tartsanak a magyar zsidók százezreinek halálában szerepet játszó kormányzó tiszteletére rendezvényt.

Most meg itt ez a megemlékezés, 2018. február 11-én. Nincs semmilyen emléknap, az időpont nem ütközik semmilyen nevezetes dátummal, lehet emlékezni, ki-ki kedve és lelkiismerete szerint.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here