Hatumák: urnákhoz!

0
118

A külhoni magyarságot (hatumákat azaz határon túli magyarokot) igyekszik mobilizálni a Fidesz a 2018-as választásokra. Többek között erről szólt az idei Tusványos is (Orbán Viktor, Balog Zoltán és többiek).

A határon túli magyarok körében egyértelműen a Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt: a 2014-es parlamenti választásokon leadott érvényes levélszavazatok több mint 95 százalékát Orbánék szerezték meg. A tavalyi, menekültkvótákról szóló népszavazáson pedig 99 százalék volt a kormány által követelt nem válaszok aránya. Igaz, az érdeklődés igen alacsony volt.

Mindazonáltal a becslések szerint a külhoni magyarok listás szavazatai csupán 2-3 mandátum sorsát dönthetik el. Ez a két-három mandátum azonban rendkívül fontos a Fidesznek, ugyanis szoros eredménynél akár azt is eldöntheti, lesz-e kétharmados többsége a magyar kormánypártnak az Országgyűlésben, vagy sem.

A Magyar Nemzet információi szerint 2014-ben 193 ezer, jelenleg pedig csaknem 290 ezer határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar van a névjegyzékben. Pálffy Ilona, az NVI elnöke a lapnak azt mondta, ez 2018 tavaszára 320 ezerre bővülhet, ám ez a választásra jogosult külhoniak kevesebb mint fele.

Finta Márk a pozsonyi Új Szóban írja: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének elnöke, Tamás Sándor a múlt héten arról számolt be, hogy a szervezet telefonos tájékoztatást indított Kovászna lakói számára a magyarországi választásokkal kapcsolatos tudnivalókról. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozzájárulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését” – írta közleményében Tamás.

Ám nemcsak a viszonylag kevés regisztrált levélszavazó a magyar kormány gondja, hanem az is, hogy a beérkezett szavazatok között kiemelkedően sok az érvénytelen. A 2014-es parlamenti választáson 158 ezer, 2016-ban a kvótanépszavazáson pedig 154 ezer levélszavazat érkezett be, ezekből pedig előbbi választáson 128 ezer, utóbbin 130 ezer volt érvényes.

Az érvénytelen levélszavazás nem egy különös jelenség: két buktatón múlik a dolog. Az egyik, hogy a visszaküldendő, szavazatot tartalmazó névtelen borítéknak kötelezően zártnak kell lennie. A másik, hogy az „anyja neve” kitöltendő rubrika is zavart okoz. Romániában az aktuális nevet szokás beírni és nem a lánykori nevet. Arról nem is beszélve, hogy Szerbiában meg az apa nevét kell feltüntetni a hivatalos iratokon.

Ezt a rendelkezést azonban egy röpke tollvonással meg lehet szüntetni, mint ahogy azt Semjén Zsolt már kilátásba is helyezte.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here