Ezt üzenik az egyházi vezetők Karácsony alkalmából

0
990

Erdő Péter katolikus bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök és Fabinyi Tamás evangélikus elnök-püspök is megszólalt.

Erdõ Péter
MTI Fotó: Mohai Balázs

Mindhárman az MTI-nek nyilatkoztak. Erdő Péter azt mondta, „Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad”. Szerinte a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami szerinte a kereszténységet optimista világnézetté teszi.

Azt mondta:

az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál,

amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.

Erdő Péter beszélt arról is, hogy az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete „bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is”.

Azt is mondta:

a karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is,

a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a „mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre”.

Erdő Péter szerint vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, de látszik egy ezzel ellentétes folyamat is. Szerinte a nyugati civilizáció megtorpant a szakadék szélén, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az evilági életen túlmutató értelme semminek.

Bogárdi Szabó István
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta:

az ünnep nem feladat, amit el kell végezni, hanem ajándék, amit el kell fogadni, részesedés, amit hagyni kell megtörténni.

Szerinte a „jól szervezett tömegtársadalom” sok mindent átvállal az egyes embertől a hétköznapokban: központilag szervezett a munka és a munkába járás, a gyerekek iskolai, óvodai felügyelete és a „tömegmédia gondoskodik a szabadidőnk valamiféle eltöltéséről” is.

Ugyanakkor szerint ünnep idején „ellép mellőlünk a jól szervezett társadalom”, az ember pedig úgy érzi, hogy magára marad a feladattal, hogy ünnepeljen. Úgy látja, hogy „ünnepeink kereskedelmi megszállása” egyfajta megfelelési kényszert is eredményez:

sikerül-e mindent időben beszerezni, sikerül-e mindenkinek a kedvére tenni,

sikerül-e – most már ez is kérdés – nagyobb felfordulás nélkül túljutni az ünnepen.

Szerinte az ünnep megünneplésével kapcsolatos fokozódó szorongás és aggodalmak mögött valójában „civilizációs gond van”: a mai ember mintha elvesztette volna érzékenységét a szent iránt, elkoptak a „sejtései arról, hogy mi az elkülönített idő és az elkülönített hely”.

A püspök úgy gondolja, az a mi drámánk, hogy „képtelenek vagyunk beleoldódni az ünnepbe”.

Fabiny Tamás
MTI Fotó: Mohai Balázs

Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke azt mondta:

olyan egyházra van szükség, amely nemcsak az ünnepnapokon látszik, hanem vigasztaló egyházként képes jelen lenni az emberek hétköznapi életben.

Arról beszélt, hogy az ünnep mindig esélyt ad az emberek megszólítására, és az egyházak nagy felelőssége, hogy mit tudnak kezdeni azokkal, akik karácsonykor a látóterükbe kerülnek, mert elmennek a templomba éjféli misére vagy megnézni egy betlehemes játékot. Szeretné,

„ha a ritkábban templomba járók nem a dorgáló egyház felemelt mutatóujjával találkoznának, hanem nyitott, befogadó közösséggel”.

Beszélt az egyházak médiaszerepléséről is: szerinte ezt még mindenkinek, az egyháznak, a médiának és a befogadóknak is tanulniuk kell. Az egyháznak meg kell tanulnia úgy beszélni a médiában, hogy egyszerre legyen figyelemfelkeltő, érthető és egyértelmű a hívek és a kívülállók számára, ugyanakkor a média embereinek is érzékenyebben kellene szerinte reagálniuk a politika világán kívülről érkezőkre.

Azt mondta: a média ma mindent a politikai koordinátarendszerben próbál értelmezni, mindent azonnal politikai állásfoglalássá tesz. Az egyház azonban szerinte nem ebben a koordinátarendszerben működik, és nem szerencsés minden kijelentését „visszatuszkolni” oda.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .