Ha kispórolják az anyagot és a hozzáértést. Forrás: hodmezovasarhely.hu

A szervezett csalás gyanúja mellett komolyabb műszaki hibák, tervezési-kivitelezési hiányosságok is szerepet kaphatnak abban, hogy sok helyütt sötét is van az Elios-lámpák környezetében. Erre utalhat a hajdúböszörményi tízszeres elromlási ráta.

„Hiába robban be valaki egy ilyen rohamosan fejlődő technológiai területre, a nagy bevétel nem feltétlenül jár együtt a hozzáértéssel” – foglalta össze véleményét az Elios-ügy eddig nem taglalt aspektusáról egy villamosmérnök, LED-világítási szakértő. A Független Hírügynökséget megkereső egyetemi oktató úgy véli, hogy a kötelező tanulási időt nem lehet megspórolni, illetve ennek ára van. Szerinte szerepet kapott az is, hogy ezekben a hatalmas méretű beruházásokban óriási az extrahaszon csábítása.

Amint attól hangos a nyilvánosság hetek óta, az Elios (éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István résztulajdona) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feltételezése szerint úgy jutott hozzá mintegy háromtucat városban a közvilágítás korszerűsítésének megrendeléséhez, hogy vélhetően túlárazva, a tendereket központilag irányítva, manipulálva műszaki feltételeket, összeférhetetlen résztvevőkkel végezhették el a munkákat. Emiatt az OLAF a hozzávetőleg 13 milliárd forint uniós támogatás visszakövetelését javasolja az Európai Bizottságnak.

Már az első problémák is arról láttak azonban napvilágot évekkel ezelőtt, hogy mindeme most kiderült – vélhetően bűncselekményt is kimerítő – szabálytalanságok mellett a lámpák rendkívül rosszul teljesítenek, az emberek

vaksin kóvályognak az utcákon és megnőtt a balesetek száma.

A Független Hírügynökséget megkereste a neve említésének mellőzését kérő szakember, aki villamosmérnökként foglalkozik – nem utcai-ipari méretű – LED-lámpák építésével és telepítésével. Az egyetemen oktató szakember elmondta, hogy a tévékben és fotókon látottak alapján mindenekelőtt tervezési hibát vétettek.

Nem építettek be (megfelelő) optikát a lámpákba,

amelyek orvosolják a LED ismert hátrányát a korábbi, például nátriumgőzös izzókkal szemben: szűk sávban középen adják le a fényt, a széleken sokkal kevesebbet.

Nem igaz tehát az a feltételezés, hogy az akár nagyobb távolságra álló oszlopokra szerelve nem érhető el megfelelő világítás, de ezt a helyszínre tervezve kell elvégezni – mondta a szakértő. Hozzátette: már egy pár ezer forintos, lakásba szánt LED-szpotlámpában is a kívánalmakhoz igazítva lehet kapni megfelelő szögben és teljesítményben fényt szóró készüléket.

Napvilágot látott olyan vélemény – például Hadházy Ákos LMP-társelnöktől -, hogy a szemmel láthatóan nem elégséges világítás oka az is, hogy az önkényesen duplájára emelt élettartam-vállalás után valamivel lejjebb csavarják a teljesítményt, hogy ne túl hamar menjenek tönkre majdan a lámpák. Az Eliosnak beszállító Tungsram-Schréder Zrt. közleményben igyekszik cáfolni ezt, laboratóriumi teszteken alapuló modellezésre hivatkozva lehetségesnek tartja a mai LED-ekben a 100 ezer óra üzemidőt 25 évig. Ezzel kapcsolatban a mérnök annyit megjegyez: eleve aggályosak az ilyen előretekintő számítások, és egyáltalán nem mindegy a lámpák kifáradásának lefutása.

A múlt héten látott napvilágot az a hír, hogy Hajdúböszörményben tömegesen mennek tönkre a 2015 őszén az Elios-szerelte LED-ek. Ahogyan a Cívishír írta,

200-250 lámpatest romlik el évente, tízszer annyi,

mint a korábbi halogén izzók esetében. Az új LED-ek egyet nem bírnak, s az a túlfeszültség. Átfogó bejárást tartottak az E.ON, az üzemeltető városgazdálkodási cég és a lámpatesteket gyártó képviselőjével, s arra jutottak, hogy a problémák nagy részét az önkormányzat tulajdonában lévő aktív elemek elhasználódása okozhatja, de az emlegetett áramingadozásnak is köze lehet az elromlásokhoz.

Szakértőnk korábbi gyanúját érzi megerősítve ezzel a jelenséggel. Az alkalmazott lámpatest tervezésekor feltehetően súlyos hiba történhetett, mert a hálózaton rendszeresen előforduló feszültségingadozásra  és a felmerülő zavarjelekre a tervezés és tesztelés – a  hibajelenségek alapján – hiányosnak feltételezhető. További kockázatot hordozhat, ha a hálózat és a LED-modulok közötti átalakító elektrolit kondenzátorokat is tartalmaz, mert ezek érzékenyek a túlfeszültségre és normál körülmények között is öregedésre hajlamosak, amelyet az extrém kültéri hőingás csak gyorsíthat. Ezért ha ilyen elemeket is tartalmaznak a lámpatestek,

további meghibásodások várhatók.

A különböző felvételeken látottak alapján a mérnök-tanárnak erős kétségei vannak aziránt, hogy teljesíteni fogják az elvárt megtakarítást az eliosos lámpák. Úgy fest ugyanis, hogy ezeknél a fényforrásoknál nem tették lehetővé az egyszerű cserélhetőséget: a tenyérnyi LED-modulok helyett

a sok kilós komplett lámpatestet kell új darabra váltani,

amikor tömegesen kiégnek a LED-ek. Ekkor pedig darabonként százeres nagyságrendű kiadások várnak az üzemeltetőkre.

Ezekre a jelekre fogalmazta meg gyanúját a szakértő, hogy az Eliosban igyekeztek megspórolni helyenként nem csak a jobb minőségű anyagokat, hanem az ilyen technológiánál elengedhetetlen tanulási folyamatot is, valamint a szükséges tervezési ráfordítást. Persze igazán sok pénzt így lehet kivenni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .