Kezdőlap Címkék Világbank

Címke: Világbank

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.

Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának  a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.

Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:

Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.

1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”

– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.

Jövőre 6,6% lesz az infláció

Nem a magyar kormány jósol, hanem a Nemzetközi Valutaalap. Olyan magas ugyanis a bázis hogy ahhoz képest már “csak” 6,6%-os növekedés várható. Jövőre 3,1%-os gazdasági növekedés várható, ez is azért ilyen magas, mert idén visszaesés jellemzi a magyar gazdaságot vagyis mínuszból startolunk. A globális gazdaságban ugyanezek a problémák: infláció és lassú gazdasági növekedés.

Mi lesz az inflációval? – IMF és Világbank közgyűlés Afrikában

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakes városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.

2025-ig magasan maradhatnak a kamatlábak, mert az inflációval még nem végeztünk – hangsúlyozza az IMF vezérigazgatója. Krisztallina Georgieva elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“a magas kamatlábak miatt gyengék lesznek a növekedési kilátások és a pénzügyi piacoknak a jegybankok szűkítő politikájával kell szembenézniük.”

Mindennek elsősorban a fejlődő világban ihatják meg a levét, mert az államadósság törlesztő kamatai egyre csak növekednek.

Georgieva elmondta, hogy négy éve vezeti az IMF-et, és ezalatt az idő alatt két olyan rendkívüli esemény következett be, amellyel senki sem számolhatott a világgazdaságban: a Covid pandémia és a háború Ukrajnában.

“Eddig egyedül csak az USA érte el újra a pandémia előtti növekedési trendet, az eurozóna 2%-kal alulmúlja azt, a fejlődő országokban a mínusz 4-5%, a legszegényebb államokban több mint 6%.”

Ebből következik az is, hogy a következő öt év alacsony növekedést jelent majd a világgazdaságban:

”az IMF átlagosan 3%-ra számít évente míg az előző ötéves periódusban ez 3,8% volt.”

Georgieva ehhez hozzátette, hogy “az ukrajnai háború nagy fekete felhőt jelent a világgazdaság felett. Ez távolról sem csak a harcoló feleket illeti hanem például Németországot is, amely a G7 országok közül a leggyengébb eredményt produkálja”- hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.

Mi lesz Afrikával?

Ez a világ legszegényebb kontinense, ahol viszont a népszaporulat a legnagyobb. Ezért az afrikai államok nagyobb támogatásra számítanak az IMF-től és a Világbanktól. A nyugati világ nemigen hajlandó erre, ezért megnőhet Kína és India jelentősége – jelentette a helyszínről, Marrakes városából a France24 portál tudósítója.

A Világbank 50 milliárd dollárral kívánja emelni tőkéjét, de amerikai elnöke lobbizik azért, hogy a nyugati világ fokozza hozzájárulását a fejlődő világ gondjainak megoldásához. Ajay Banga, a Világbank elnöke a közgyűlés előtt úgy nyilatkozott, hogy 100 sőt 125 milliárd dollárra lenne szükség.

Kevéssé valószínű, hogy a Világbank elnöke célt ér ezzel az elképzelésével Marrakes városában – írja a France24 portál a helyszínről, de a kvóták változhatnak. Az IMF illetve a Világbank kvóták a tagállamok gazdasági erejétől függenek: a kínaiak régi követelése az emelés tekintettel arra, hogy Kína gazdasági teljesítménye nőtt a legjobban az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban.

A szegény országoknak óriási szükségük van a külföldi támogatásra: az Oxfam számításai szerint a következő öt évben a világ legszegényebb államainak az 57%-a kénytelen lesz a közkiadásokat csökkenteni összesen 229 milliárd dollárral.

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

690 millió ember éhezik

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson  a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Kína az előnyökről, az ellenzők az aggályokról

A hétvégén Xi Jinping elnök fóruma volt a legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai esemény. Egyetlen célja, hogy népszerűsítse Kína egyik legfontosabb projektjét – az „Öv és Út” kezdeményezést.

Az Öv és az Út kezdeményezés egy ambiciózus trillió dolláros projekt, amelynek hatalmas gazdasági haszna van, amelyet a világ minden táján megérzünk majd.

A Világbank szerint a terv várhatóan 3 százalékkal növeli a globális GDP-növekedést – többet, mint bármely szabadkereskedelmi megállapodás -, és ez Xi Jinping számára kulcsfontosságú, mert ezzel kívánja elérni azt a célt, hogy Kínát visszahelyezze a gazdasági és politikai világ „központjába”.

Csak egy nagy probléma van. A  kritikát megfogalmazók azzal vádolják a projektet, hogy „adósságcsapda-stratégiát” alkalmaznak, ezzel kiszolgáltatottá téve a szegényebb országokat.

XI JINPING VÉDI AZ „ÖV ÉS ÚT” PROJEKTET

A kritikusok észrevették, hogy Xi Jinping kevesebb időt beszélt a projekt finanszírozásáról, holott a Pekingi Fórumon sokan kritikákat fogalmaztak meg a  finanszírozási módjával szemben.

A projekt célja a különböző kontinensek országainak összekapcsolása a kereskedelemben egy 6000 km-es tengeri útvonal létrehozásával, amely összeköti Kínát Délkelet-Ázsia, Óceánia és Észak-Afrika (az „út”), valamint a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítésével, hogy összekapcsolja Kínát a közép- és nyugatieurópai országokkal. Ázsia, a Közel-Kelet és Európa („Öv”).

Kína öv- és úttervének térképe.

Kína „Öv és Út” tervének térképe.

Maga a projekt 1,5 milliárd dollár értékűnek számít.

Eddig 126 ország és 29 nemzetközi szervezet legalább együttműködési dokumentumokat írt alá Kínával.

Kína és más „Öv és Út” országok közötti teljes kereskedelem meghaladta a 6 milliárd dollárt, Kína befektetése ezekben az országokban meghaladta a 80 milliárd dollárt, és a kínai vállalatok több mint $ 2 milliárd adóbevételt és 300 000 munkahelyet biztosítanak a helyiek számára.

Kína öv- és közúti kezdeményezése. Kép: Merics

Merics

KÉTSÉGEK KÍNA ÁLLÍTÁSÁVAL SZEMBEN

Ausztrália, Japán, India, az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok aggodalmukat fejezik ki Kína „Öv és Út” kezdeményezésével kapcsolatban.

Ezek az országok azzal vádolják Kínát, hogy egy „adósságcsapda” stratégiát alkalmaznak, amellyel a szegényebb országokat olyan adósságba kergetik, melyeknek az országok gazdasági lehetőségeihez mérten a visszafizetési képessége több, mint kétséges. Ez azt jelenti, hogy az olcsó infrastruktúra-kölcsönökkel magukhoz édesgetik a hitelfelvevőt, majd a visszafizetésre képtelen országok infrastuktúráját kebelezik be a kölcsönök fejében, s az még a jobbik eset, ha „99” évre csupán.

Ez Tádzsikisztánból Sri Lankába irányuló szegényebb országokban megtörtént, ahol Kína sikertelen adósság visszafizetés elengedése fejében megragadta a gazdaság ütőerét.

A felemelkedő nagyhatalmat régóta vádolják azzal, hogy más országokat arra kényszerítik, hogy igazodjanak hozzá.

Kína válasza ezekre a kritikákra: azzal, hogy tízmilliárd dollárnyi hitelt adnak „a globális jólét” előmozdításához a trillió dolláros terv az „összes résztvevő”, és nem csak Kína javát szolgálja.

„Az „Öv és Út” nem exkluzív klub” – mondta egy pekingi fórumon. „Célja, hogy elősegítse a kapcsolattartást és a gyakorlati együttműködést (valamennyi érintett ország részvételével)… hogy minden résztvevő számára előnyös feltétel biztosítása mellett legyen gazdaságos a közös fejlesztés.”

Kína el akarja kerülni az USA-val folytatott kereskedelmi háborút, nem azért hozzta létre ezt a projektet – hanem arra összpontosított, hogy Kína ne vegyen részt devizacsatákban, amely „másokat is károsít”.

A The World of the Economist is megkérdőjelezte a Világbank kedvező elemzését: megjegyzi, hogy csak akkor működik, ha feltételezi, hogy az „Öv és Út” projektek befejeződtek és hatékonyan működnek.

„Az erőfeszítés mértéke hatalmas, és egyben hatalmas kihívások minden résztvevő számára.”

„Amerikában, Indiában és Japánban nem kérnek belőle.” – tette hozzá a jelentés. „Az egyik oka, hogy Kína valójában azt kéri, hogy mások ne csak az infrastruktúra terveihez csatlakozzanak, hanem támogassák Xi úr gazdasági világképét is.”

Ez egy másik fontos kérdéshez vezet minket – Kína gyászos emberijogi teljesítménye.

A BRI projektek legfontosabb kedvezményezettjei tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan kritizálják a kínai Xinjiang-megközelítést, annak ellenére, hogy a saját országukban sokan elégedetlenek.

„Őszintén szólva nem tudok sokat erről” – mondta Imran Khan pakisztáni miniszterelnök a Financial Timesnak, amikor megkérdezte, hogy Kína hogyan kezelte a kisebbségi csoportokat.

Egy évtizedes feszültségek után ma már beszámolnak a Kínai Xinjiang régió kínzásáról, kiterjedt ujgurok elleni atrocitásokról, felügyeletéről és „átneveléséről”.

A kutatók szerint a biztonsági „Öv és Út” terv fontos szerepet játszott a kínai Xinjiang elleni fellépésben, mivel ez a régió az összes autópálya, vasút és gázvezeték középpontja.

Kazahsztán és Kína megosztja a hatalmas, különleges kereskedelmi központot Khorgosban, Xinjiang városában, ahol a kereskedők ruhákat, konyhai eszközöket és más árukat vásárolhatnak vízummentesség nélkül is a biztonsági ellenőrző pontokon való áthaladassal.

„Az áruk olcsóbbak. Minden nap eljuthatunk a határhoz anélkül, hogy más országban éreznénk magunkat.” – mondta Aida Massimzhanova, Kazahsztán legnagyobb városa, Almaty vezetője.

Egy kazah újságíró közölte egy sajtótájékoztatón a kazah tisztviselőkkel, hogy nem tudja átmenne e a kínai biztonsági ellenőrzésen úgy, ha ő tartja a hijabját. Ő úgy döntött: inkább marad marad ezen az oldalon.

A kínai oldalra látogató az újságírók nem tudtak a muszlim fátyolokat tiltó jelzéshez közelíteni – pedig a különleges kereskedelmi övezetre vonatkozó közös jogról szóló megállapodás nyilvánvaló megsértéséről van szó.

A hatóságok megtiltották számos muszlim gyakorlatot Xinjiangban, beleértve a „rendellenes” szakállat is.

A Xinjiang tömeges őrizetbe vételei nem kerültek megemlítésre Xi Jinping fórum -tárgyalásai során, és a kormány továbbra is tagadja a kínzásról és a szabadság hiányáról szóló jelentéseket.

A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a biztonságra vagy a Xinjiang-i letartóztatásokra vonatkozó kérdésekre, de egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a „Belt and Road”, az „Öv és Út” Kína és Közép-ázsiai országok közötti együttműködés fő vonala lett”.

Készült az AFP cikke nyomán

Bréking nyúz, 2020. augusztus 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Közvetetten és nem durván ugyan, de a „ballibek” mellett Nagy Imrének is nekimegy a 888 annak kapcsán, hogy szobra helyén Trianoni emlékhelyet létesít a kormány. A Magyar Idők is két legyet üt egy csapásra – pontosabban, egy cikkben üti Oettinger német uniós biztost és a magyar baloldalt, teszi ezt az antiszemitizmus témájára felfűzve. S nem maradhat el a migránssal való riogatás sem – ezúttal az Origónak köszönhetően.

 888.hu: A Fradi-szurkolók megtisztították a IX. kerületi városházát az LMBTQ-zászlótól

Hiába Baranyi Krisztina a IX. kerület polgármestere, úgy tűnik, hogy Ferencvárosban bőven akadnak olyan derék magyarok, akik nem kérnek az LMBTQ-lobbiból.

A kerület városházáját ugyanis fél napig sem „díszíthette” a szivárványos zászló, a Fradi Aryan Greens nevű szurkolói csoportja szombat este megtisztította az épületet.

Facebook
Ez a város…. Nem az a város… FERENCVÁROS !!!!!!!

– írták a Facebookon a kép mellé.

 

Magyar Nemzet: Bedobták a legaljasabb eszközt

• A közösségi média nélkül nem fogunk választást nyerni.
• Mi történt volna, ha Karácsony előre elárulja, hogy öt főpolgármester-helyettest fog választani, negyvenegy szakértője lesz a városházán és egysávosítja a Nagykörutat?
• Az Index kiszolgált már mindenkit: először az SZDSZ-t, aztán az MSZP-t, majd Gyurcsányt, ­Bajnait, Simicskát, aztán tisztára mosdatták Vona Gábort.
• Az ellenzék azonban itt is eltávolodott a valóságtól: egy ideig az volt a téma, hogy lesz-e elég lélegeztetőgép. Most már az a téma, hogy túl sok van.
• A Jobbik már nem mer taggyűlést összehívni, mert akkora a feszültség a párton belül.
• A 2019-es önkormányzati választáson sok esetben jobban szerepeltünk, mint az előzőn.

Origo:

Mennyezetomlás a jakartai tőzsde épületében

0

Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.

 

A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát.  Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.

A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.

Macron: Trump barátom meggondolja magát klímaügyben

0

A francia elnök a CBS-nek adott interjút az újabb párizsi klímacsúcs előestéjén. Emmanuel Macron hangsúlyozta: nagyon agresszív döntés volt az USA elnökétől az, hogy egyedül kilépett a nemzetközi klímaegyezményből.

„Nem vagyok hajlandó újratárgyalni a nemzetközi klímaegyezményt, de bármikor kész vagyok Trump elnököt visszafogadni a nemzetközi együttműködésbe bolygónk megmentése érdekében”- hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az első francia államfő, aki jól beszél angolul. Ha valamiért Trump változtat a véleményén, akkor az az amerikai közvélemény lesz. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója nyíltan megvádolta az USA elnökét azzal, hogy miatta pusztítanak katasztrofális erdőtüzek az USA legnépesebb államában. Közben Párizsban megnyílt a második klímakonferencia.

Most mintegy 50 állam- és kormányfő próbál megoldást találni arra, hogy az Egyesült Államok kilépése után mi lesz a két éve meghatározott rendszerrel. Sokan – köztük Jim Yong Kim, a Világbank elnöke – abban bíznak, hogy vállalatok, bankok lépnek az államok helyébe.

Nemcsak államok feladata az, hogy küzdjenek a klímaváltozás ellen, hiszen az mindenkit érint. Ezért is vállalták azt a gazdag államok, hogy segítik a szegényebb országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ebben a Világbanknak is fontos szerep jut.

Ma már egyre több helyen megértik azt, hogy nagy tétje van a klímaváltozásnak. Ezért mindenkinek tennie kell valamit, hogy a kedvezőtlen fordulatot megakadályozza – hangsúlyozta a Világbank elnöke, aki a Le Figaro-nak nyilatkozott. Mások is megértik, hogy milyen fontos a környezetvédelem – nyilatkozta a Világbank amerikai elnöke, aki maga is részt vállalt a csúcs szervezésében. Az Egyesült Államok viszont csak egy követségi tanácsost küld a csúcstalálkozóra.

Az egyenlőtlenség felrobbanthatja az ázsiai fejlődési modelleket

0

Kínában és Indonéziában az emberek 90%-a, a Fülöp szigeteken valamivel több mint 50%-a véli úgy, hogy valamit tenni kell a társadalmi egy egyenlőtlenség fokozódása ellen – olvasható a Világbank friss jelentésében, mely a globális gazdaság legsikeresebb régiójával, Ázsia keleti részével foglalkozik.

Az elmúlt években a kelet-ázsiai térség, Kínával az élen, elképesztő eredményeket ért el, és ebből a lakosság jelentős része is sokat profitált. Valamivel több mint 500 millió ember vergődött ki a szegénységből és csatlakozott a korábban igen vékony középosztályhoz.

Ma már a lakosság 60%-a a szegénységi küszöb felett él

– ez óriási eredmény hiszen 2002-ben ez a szám még csak 20% volt.

Csakhogy ezzel párhuzamosan az elit elképesztő mértékben gazdagodott meg. A felső 5% évi 400 dollárral növelte meg a jövedelmét, miközben az alsó 20% esetében ez a mennyiség mindössze 30 dollár volt. Vagyis mindenki jól járt, de nagyon eltérő mértékben, ami nem kevés elégedetlenséget szült az országban.

Ez a vörös szem betegség, ahogyan Kínában az irigységet nevezik.

Ezért is indította meg a korrupció ellenes kampányát Hszi Csin-ping kínai elnök, aki nem kímélte a politikai elitet sem. Sőt, a kínai sajtó hozzátette: a legfelső vezetés egykori tagja, aki korábban a belügy főnöke volt, 90 milliárd jüanos (körülbelül 12,5 milliárd dollár) családi vagyonnal rendelkezett. Ez viszont egyáltalán nem tetszik a lakosság többségének, amelynek jelentős része még mindig nagyon szerény körülmények között él és gyakran a spórolást választja.

A kelet-ázsiai országokban fennáll az a veszély, hogy valaki előbb öregszik meg, minthogy annyi pénzt gyűjt össze amennyi a tisztes öregséghez kell. Ezekben az országokban a nyugdíj rendszer alig-alig működik, az egészségügyi szolgáltatások is hihetetlenül drágák a fizetésekhez képest. Ingyenes vagy olcsó állami egészségügy csak vágyálom ebben a régióban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!