Kezdőlap Címkék Varsó

Címke: varsó

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

0

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Orbán barátai kiálltak Ukrajna mellett Varsóban

Meloni olasz miniszterelnök úton Kijev felé megállt Varsóban, ahol Mateusz Morawiecki  kormányfővel egyeztették a két állam Európa politikáját. Mindketten azon az állásponton vannak, hogy támogatni kell Ukrajnát mindaddig amíg az győzelmet nem ér el az orosz agresszióval szemben.

Biden amerikai elnök hétfőn tett látogatást Kijevben, kedden Varsóban tárgyal. A Blinken terv szerint Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget kell létrehozni, amely az USA támogatásával képes ellenállni bármilyen orosz fenyegetésnek. Az Egyesült Államok cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határai mentén: Finnországtól Bulgáriáig tart ez az egészségügyi övezet, amely elzárná az oroszokat a Nyugattól.

Orbán Viktor oroszbarát politikájával magára maradt. Erről maga is beszélt az évértékelő alkalmából. Az elszigetelődés hátrányai nemcsak itt mutatkozhatnak meg.

Meloni Orbánt feledve a Néppárttal paktál

Itália miniszterelnök asszonyának pártja egy frakcióban ül Brüsszelben az Európai Parlamentben a PiS-szel, a konzervatív lengyel kormánypárttal. Most tárgyalásokat folytatnak arról, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a Néppárttal, melyből Orbán Viktor kilépett mielőtt kirúgták volna. Az Európai Néppárt frakciójának élén az a Manfred Weber áll, akinek karrierjét Orbán Viktor igyekezett megfúrni.

Ha létrejönne ez a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, akkor az Európai Parlamenti választáson reménykedhetne abban, hogy vezető ereje lehetne a parlamentnek, melyben a Fidesz frakció független páriaként egzisztál.

Kis problémája ennek a jobboldali-szélsőjobb koalíciónak az, hogy a PiS fő ellenfele, a Polgári Platform, melynek Tusk a vezetője, az Európai Néppárt tagja. Meloni és Weber azonban rutinos politikusok, akik komolyabb problémákat is megoldottak már.

Miközben Orbán Viktor úgy nyilatkozgat, hogy legszívesebben kilépne az Európai Unióból, Varsóban mind Giorgia Meloni mind pedig Mateus Morawiecki hitet tett az európai integráció mellett:

“Erős Európát akarunk, olyan Európát, amely globális szereplő.

Ezt úgy érhetjük el, ha minden tagállam érdekeit egyenlő módon veszik figyelembe” – fogalmazta meg Lengyelország álláspontját Morawiecki miniszterelnök Varsóban.

Magyarország sárral dobálja Ukrajnát

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról.”  Andrij Sibiga a korjukivi tragédiát emlegette és Kövér mentális állapota miatt aggódott, Ruslan Stefancsuk pedig Budapest ukrajnával kapcsolatos álláspontját kritizálta, és mindennnek tetejébe egy varsói performanszon bemutatták ahogy Orbánék az ukránok vérét isszák.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról” , mert határozottan, olykor keményen kérte partnerei támogatását.

„ Általában (…) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni.”

Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni

– mondta Kövér.

Az ukrán elnöki hivatal közmondásokkal reagált Kövér László, az Országgyűlés elnökének Volodimir Zelenszkijhez fűzött képeire, és megemlítette a Korjukiv tragédiát. 

„A szűklátókörű embernek hosszú a nyelve”

– írta Andrij Sibiga, az OP helyettes vezetője. Azt is megjegyezte, hogy szeretné hallani Kövér László értékelését arról, hogy a magyar nácik hogyan égettek élve több ezer embert Csernyihivban, Korjukivkában.

Sibiga a bejegyzéshez egy linket adott a Wikipédia-oldalra, amely a Korjukiv tragédiáról szól. A Korjukivka tragédiája (ma Csernyihiv régióban található város) 6700 lakosának tömeges meggyilkolása, amelyet 1943. március 1-2 között követtek el az SS és a magyar katonai csendőrség alakulatai. A tragédia mértéke kivételes Ukrajna, a Szovjetunió és Európa települései között. Az áldozatok száma Korjukivban csaknem 45-ször magasabb, mint a fehérorosz Katynban, 41-szerese a csehországi Lidicében és 12-szerese a franciaországi Oradourban.

Emellett Ukrajna Külügyminisztériuma várja Kövér László, az Országgyűlés elnökének a mentális egészségi állapotáról szóló nyilatkozatának közzétételét.

Ruslan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke bírálta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének kijelentéseit és általában Budapest álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

Szerinte az egész demokratikus világ nem Zelenszkij elnök kijelentéseit figyeli döbbenten, hanem Magyarország álláspontját, amely továbbra is kitartóan önti sarat Ukrajnára és fehéríti Oroszországot.

A varsói magyar nagykövetség előtt tiltakozást tartottak az Oroszország elleni olajszankciók budapesti blokkolása ellen

Az akciót Euromaidan-Warszawa aktivistái szervezték. Az előadás során Orbán Viktor hivatalosan is megnyitotta a Druzsba olajvezeték varsói szakaszát, és hangos ünnepséget szervezett ebből az alkalomból. Orbán friss ukrán vérrel kedveskedett az ünnepség résztvevőinek, és mindenkit az ukránok csontjain táncolni hívott. A résztvevők szívesen ittak és táncoltak a magyar zene slágereire.

Az egyik szervező, Natalia Panchenko a Facebookon azt írta, hogy a Druzsba a világ legvéresebb olajvezetéke. 

Orbán megjósolta: Oroszország elfoglalja Ukrajnát

Néhány évvel azután, hogy Putyin annektálta a Krím félszigetet (2014), Orbán Viktor parancsnoki értekezletet tartott a belügyminisztériumban, ahol a titkosszolgálati vezetők is jelen voltak. Ebben felvázolta világképét: az USA és az EU gyengülőben van, felemelkedőben viszont ott a Kelet.

Oroszország elfoglalja Ukrajnát, és a világgazdaságban előretör Kína – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ennek megfelelően arra utasította a magyar kémelhárítást, hogy ne az oroszokra és a kínaiakra koncentráljon – írta Dezső András, a HVG szakértője. Aki szerint ennek egyenes következménye, hogy a GRU – orosz katonai hírszerzés – kiváló pozíciókat épített ki Magyarországon. Más oldalról viszont a magyar hírszerzés csak késve értesült arról, hogy Putyin kiadta a parancsot Ukrajna elfoglalására. Ennek következtében Orbán Viktor és köre sokáig azt hihette, hogy az amerikaiak csak blöffölnek amikor előre jelzik az orosz katonai támadást Ukrajna ellen.

Mit tudhat Putyin Orbánról?

Az orosz titkosszolgálat aktívan gyűjtötte az adatokat a magyar döntéshozókról kihasználva azt, hogy a magyar kémelhárítás ezen a téren nem igazán aktív az utóbbi években. Moszkvában különben is sok adatot őriznek a magyar elitről hiszen a KGB 1990-ig bent üldögélt a budapesti belügyminisztériumban. Orbán Viktorról is vaskos dossziéjuk lehet, amely magyarázhatja a magyar miniszterelnök jó kapcsolatát Putyinnal.

A Paks 2 beruházást például Putyin forszírozta. Lázár János, akkori kancellária miniszter jelezte ugyan, hogy az oroszoknak se pénzük se kapacitásuk nincs, de Orbán mégiscsak az atomerőmű program folytatása mellett döntött – Putyinra hivatkozva.

Orbán ugyanakkor tisztában van azzal, hogy Oroszországnak csakis a hadserege erős, különben pedig agyaglábakon álló óriás, amely képtelen modern gazdaságot létrehozni. Ezért is hagyta jóvá azt, hogy Matolcsy Györgyöt kínai szakértők segítsék a Nemzeti Bankban.

Horváth József titkosszolgálati tábornokot a Magyar Nemzetben megkérdezték, hogy mi lenne Paks 2-vel, ha az ellenzék nyerne a választásokon? A titkosszolgálati veterán válasza: Moszkvában a titkosszolgálat levéltárában „kiolvasztanának néhány jegelt információt” az új vezetésről, és Paks 2 folytatódna tovább.

Orbán irányt vált

Magyarország befogad minden menekültet, aki Ukrajnából érkezik. Magyarország támogatja Ukrajna kérését az uniós csatlakozásra. Orbán igyekszik maximálisan unió és NATO konform álláspontot képviselni, mert attól tart, hogy leveszik a sakktábláról mint Putyin barátját. Ha így történne, akkor lengyel barátai sem kárognának utána, mert Putyin Varsóban maga a patás ördög. Aki vele barátkozik, az ne csodálkozzon, ha pokolra kerül.

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Lengyel kormányfő: Putyin megtámadhatja Ukrajnát

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a fehérorosz határon kialakult helyzetről nyilatkozott a Bild Zeitungnak abból az alkalomból, hogy Varsó vendége Horst Seehofer német belügyminiszter.

Seehofer nem véletlenül most utazott Varsóba, teljesen érthetően érdeklődik a migránsválság iránt hiszen a lengyel-fehérorosz határon összegyűlt bevándorlók döntő többsége Németországba igyekszik.

Morawiecki miniszterelnök szerint a helyzet a határon most stabil, de továbbra is fenyegető.

Lukasenka elnök, aki beszélt Merkel kancellárral és Putyin elnökkel is, úgy nyilatkozott,Mohay hajlandó tárgyalni az Európai Unióval. Amely a maga részéről újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot. A lengyel vezetés – teljes joggal – azt feltételezi , hogy Lukasenka Putyin bábjaként cselekszik.

Morawiecki ezzel kapcsolatban azt a feltevést fogalmazta meg, hogy elképzelhető : a lengyel – fehérorosz határon kialakult hibrid háború csak figyelemelterelés. Putyin valójában Ukrajna ellen tervez katonai akciókat.

Az kétségtelen tény, hogy jelentős orosz erők gyülekeznek Ukrajna határán.

Washington nem nyugtalankodik

Lengyelország a NATO tagja, ezért elvben határainak védelme minden más szövetségesnek is fontos. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, erről győzködte Biden elnököt a Fehér Házban Zelenszkij ukrán elnök. Biden elnök nemrég Moszkvába küldte a CIA igazgatóját , hogy tájékozódjon.

William Burns magával Putyinnal is eszmét cserélt noha ez az orosz protokolban nem szokásos.

Vajon miről beszélhettek, hogy Washington ilyen nyugodtan szemléli a lengyel-fehérorosz határ konfliktust és az ukrán helyzetet? Minden bizonnyal kijelölték azokat a határokat, melyeket egyik félnek sem ajánlatos átlépnie.

Moszkva szempontjából ez Ukrajna NATO tagsága. Lavrov külügyminiszter nemrég újra megerősítette: ez a vörös vonal átlépését jelentené.

Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta: nem kizárt, hogy még az idén újabb amerikai-orosz csúcs lesz. Valószínűleg ez is virtuális mint a kínai elnök esetében, mert a Covid 19 vírus miatt Putyin nem kíván találkozni személyesen senkivel.

Az olaj fronton amerikai-orosz érdekazonosság van

Az USA éppúgy érdekelt az olaj árának emelésében mint Oroszország azóta amióta felfedezték a palaolaj kitermelésének lehetőségét. A baj az, hogy a palaolaj kitermelése drága. Most viszont egy hordó olaj ára elérte a 80 dollárt. Ilyen áron már a palaolaj is megéri vagyis az USA az OPEC-cel és Oroszországgal együtt húz hasznot az olajválságából.

A földgázzal hasonló a helyzet. Jelenleg az amerikai cseppfolyósított földgáz a király a világpiacon.

Más kérdés, hogy az amerikai fogyasztók ettől egyáltalán nem boldogok hiszen nekik is többe kerül a rezsi és a tankolás.

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

A pénzpiacok a zlotyt is figyelik hiszen Varsó és Brüsszel között is folyik a kötélhúzás. A lengyeleknek azonban nem oly sürgős az uniós pénz, mert csak 2023-ban lesznek a választások. Ráadásul a zloty kockázati mutatói is jobbak mint a magyar forinté.

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Nemcsak az infláció elleni harc a cél hanem a külföldi befektetők megnyugtatása is. A hatalom ellenőrzi a helyzetet a magyar gazdaságban annak ellenére, hogy egyelőre nem érkezett meg a Brüsszelből várt pénzes boríték.

Magyarország államadóssága is magasabb mint Lengyelországé, ezért magasabb a kockázati felár.

Matolcsy György ezért is bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az nagy költségvetési deficittel számol vagyis tovább növeli az államadósságot. A Nemzeti Bank elnöke szerint le kellene vinni a költségvetési hiányt 3% alá. Miért nem teszi ezt a kormány? Mert készül a választásokra , a választópolgárok megvásárlására.

Az idő pénz

A forint árfolyamát katasztrófálisan érintené, ha sokáig nem érkezne meg a pénz Brüsszelből. Azok, akik magyar államkötvényekben tartják a pénzüket, megkezdenék annak kivonását hiszen a galoppozó infláció azt ráfizetésessé tenné. Orbán fő gazdaságpolitikai tanácsadója viszont arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy egy pénzügyi támadással szemben van elegendő muníció a magyar államkötvényekben.

Matolcsy György korántsincs erről meggyőződve: ő arról ír, hogy a közeljövőben erőteljes pénzügyi támadás érheti a forintot külföldről. Ha ez bekövetkezik, akkor borulhat a nemzeti együttműködés egész rendszere is, mert a választópolgárok szemében a stabil gazdasági rend a legfontosabb Magyarországon.

Olasz tudósítás a varsói fasiszta tüntetésről

A zsidók, homoszexuálisok, és az Európai Unió ellen irányuló gyűlölködő és erőszakra buzdító jelszavakkal vonult fel Varsóban az a tömeg, amelyet a tüntetés szervezői 150 ezer, a rendőrség 50 ezer főre becsült.

Annyi bizonyos, hogy ők uralták a terepet november 11-én, a lengyel függetlenség napján – számolt be róla Andrea Tarquini, az olasz La Repubblica tudósítója. A hatalmas tüntetésen más országokból is érkeztek újfasiszták, köztük az olasz Forza Nuova tagjai.
Egyidejűleg két másik tüntetés is zajlott Varsóban, a kormányé és a demokratikus, európai ellenzéké, de mindkettő messze elmaradt a fasiszta megmozdulás méreteitől. A szélsőjobboldali tömeg fenyegetően vonult: éltette az 1920-as ’30-as évek antiszemita tetteit, lengyel neonáci zászlókat lengetett közepén fehér körrel, benne a horogkeresztet idéző jelképpel.
„Állítsuk meg a zsidó köröket, 300 milliárd dollárt akarnak elrabolni tőlünk”, „Irtsuk ki a kommunista gazt”, „Tiltsuk be a buzikat”, „Isten, dicsőség, haza”, „Keresztények vagyunk, a haza nem juthat a kozmopolita Nyugat-Európa sorsára”, „Lengyelország csakis fehér” (Polska cala tylko biala) – állt molinóikon.
A tavalyitól eltérően a kormányon lévő Jog és Igazság Párt (PIS) az idén nem fogadta el, hogy együtt vonuljon fel a neofasisztákkal a függetlenség napján, mindazonáltal azzal vádolják, hogy ultranacionalizmusával, és a jogállamisággal, valamint az európai értékekkel szembeni következetesen kihívó magatartásával erősítette az újfasiszta megmozdulást – számolt róla be a La Repubblica tudósítója.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

„A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!