Kezdőlap Címkék Városliget

Címke: Városliget

Kérdezni tudni kell

Néhány héttel ezelőtt a Závecz Research kérdezte meg a budapestieket, hogy mit gondolnak a Liget Projekt befejezéséről, a befejezést helyeslik-e, vagy azt, hogy a még el nem kezdett építkezéseket ne csinálják meg, ami az új fővárosi vezetés álláspontja. Akkor a megkérdezettek mintegy kétharmada a főváros álláspontját támogatta. A beruházást megvalósító Városliget Zrt. most csináltatott egy másik kutatást, amely szerint viszont a többség helyesli a projekt befejezését.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a kormány részéről az egész Liget Projektet irányítja, elmagyarázta Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy ezúttal másképp kérdeztek. Személyesen keresték meg a megkérdezetteket, eléjük tettek egy laptopot, megmutatták, hogy milyen épület állt ott korábban, és mit akartak a helyére építeni, például az eddigi autóparkoló helyére a Néprajzi Múzeum új csarnokát, vagy a Petőfi Csarnok helyére az új Nemzeti Galériát, akkor a válaszadók többségének az új megoldás tetszett. Baán szerint így kell korrekt módon kérdeznie a közvélemény-kutatónak.
Szerintem nem, és az igazi kérdést mostanában senki nem teszi fel a megkérdezetteknek, és általában a közvéleménynek. Az új fővárosi vezetés sem, amely egyoldalúan környezetvédelmi, „zöld” ügyként kezeli a Városliget ügyét. Holott – mint erről már írtam itt – nemcsak az a kérdés, hogy elvesznek a zöldterületet a múzeumok számára. Van itt még egy kérdés.

Az Orbán-kormány azért épít a Városliget szélére Néprajzi Múzeumot, hogy a múzeum kiköltözhessen a jelenlegi Kossuth Lajos téri épületből, és abba megint a Kúria, vagyis az államhatalom egy intézménye költözhessen.

Azért építene a Városliget közepébe Nemzeti Galériát, hogy a Galéria kiköltözhessen az egykori Királyi Palotának a Galéria számára újjáépített épületéből, s azt ismét a kormány reprezentációs céljaira használják. (Hogy pontosan mire, arról nem sok szó esik.) Ahogy az MTA korábbi tudományos kutatóintézeteit már kiköltöztették a Várból a Soroksári út egy mellékutcájába, hogy a helyükre a Belügyminisztérium költözhessen vissza a Várba. És ahogy a Széchenyi Könyvtárat is ki akarják költöztetni a Várból valahova, például az egykori Kilián-laktanyába az Üllői úton.

Mindez tíz- és százmilliárdokért, az adófizetők pénzéből.

A közvéleménykutatónak azt kellene kérdeznie, hogy helyeslik-e a megkérdezettek, hogy a Városliget közepére építsenek sok-sok közpénzből új Nemzeti Galériát azért, hogy az egykori Királyi Várban ismét az államhatalom reprezentálhasson. Nem hiszem, hogy erre igent mondana a megkérdezettek többsége. A fővárosnak, és különösen az ellenzéki pártoknak ezt a kérdést is fel kellene tennie, és nemmel kellene a maga részéről rá válaszolnia.
Kár, hogy a főváros és Ferencváros új vezetése elfogadja a tízmilliárdok elköltését, ha az új épületek nem a Városligetbe, hanem valahova máshova, mondjuk a ferencvárosi vagy zuglói rozsdaövezetbe kerülnek. Hogy a Galériának és, a Könyvtárnak is jó lenne egy alkalmasabb elhelyezés annál, ami a Várban megoldható? Elhiszem, csak azt nem tudom elfogadni, hogy ez lenne a legsürgősebb tennivalója ma a magyar államnak, hogy erre kellene a tízmilliárdokat költeni, miközben ugyanez az állam kisebb arányban költ közpénzt egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra.
Németországban is újjáépítették az egykori királyi palotát, de nem államhatalmi intézmények költöznek bele, hanem múzeumként, kulturális célra használják.
Akárcsak nálunk, amíg nem jött Orbán.

Főváros-kormány: részmegállapodás

Az atlétikai vb és a diákváros nagyjából kipipálva, a Városliget ügye maradt, ahol eddig, a szuperkórház és a hidak helye bizonytalan. Karácsony Gergely optimista.

Szinte az összes folyó ügyet megtárgyalta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Városházát és a kormányt is népes delegáció képviselte. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondása alapján nagyjából fele-fele az eredmény. Mindenesetre Karácsony Gergely optimista.

A legjobban a 2023-as atlétikai vb és a ferencvárosi diákváros ügyében állnak. A verseny kapcsán

a kormány még idén rendeletbe foglalja a főváros feltételeit,

ahogyan azt a közgyűlés kikötötte. Teljesítik a budapesti járóbeteg-ellátás fejlesztését 50 milliárdért. Atlétikai centrumot építenek, ami a vb után a tömegsportot szolgálja. Ezeken túl Csepelen zöld fejlesztést hajtanak végre.

Szintén túl vannak a nagyján

a Déli Városkapu – Budapest Diákváros, Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark fejlesztésének ügyében. A nyolcezer férőhelyes kollégium megépülhet tehát, ami a vb után diákalbérleti célokat szolgálhat.

Abban egyetértés van, hogy kell új szuperkórház, de a helye változatlanul bizonytalan. Az M7-M1 autópályák találkozásánál

kiszemelt területet a főváros változatlanul rossznak tartja, mert semmilyen tömegközlekedési infrastruktúra nincs arrafelé.

Ezért megvizsgálják, milyen más területek lehetnek alkalmasak. A főváros felvetette, hogy a Kelenföldi pályaudvar mellett lehetséges lenne helyet találni. A János-kórház felújítása haladhat tovább, függetlenül a centrumkórház ügyétől.

Szintén

szakmai nézeteltérés van a Galvani híd esetében, itt is a hely a kérdés.

Két álláspont fut egymás mellett, a Galvani mellett a délebbi albertfalvai hídé. Karácsony szerint fontos érv szól a Galvani híd mellett: a belváros autóforgalmának jelentős csökkentése.

Nincs vita abban, hogy a Lánchíd felújítása sürgős, Gulyás megerősítette, hogy az ehhez korábban odaígért pénz megvan. De ez az összeg kevésnek látszik, lehetséges, hogy az alagút felújítását későbbre tolják.

Nincs közeledés a városligeti beruházások esetében.

A kormány az összes épületet felhúzná, de tudomásul veszik a főváros véleményét. Ez pedig nem fog megváltozni – mondta Karácsony. Vagyis a megkezdett építkezéseket fejezzék be, de újakat ne kezdjenek el. Utóbbiak a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti színház.

Az utóbbi napok problémás ügye a városligeti Biodómé. Kiderült, hogy az eddig is négyszeresére nőtt ár se elég, a befejezéshez is szükség lenne nagyjából húszmilliárdra. Gulyás azt mondta, hogy a kormány korábban már adott erre a beruházásra plusz 18 milliárdot, szeretnék, ha ezt most már megoldaná a főváros. Karácsony szerint viszont az előző városvezetéstől örökölték ezt, a befejezéshez szükséges pénzük nincs meg. A munkákat jövő márciusig tudják fizetni, addig megoldást kell találni a  befejezésre.

A főváros nem enged a Városligetben

A fővárosi vezetés nem járul hozzá még el nem kezdett épület megépítéséhez a Városligetben – mondta az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba szerint nem hagyják szó nélkül a „színháztörvényt”.

A budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget tönkretételét, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni – mondta Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt. A már megkezdett építkezésekről hatástanulmányokat végeznek arról, hogy a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést. Horváth Csaba arra kérte a kormányt, ne nehezítse ezeket a vizsgálatokat és engedje be az építési területekre a főváros műszaki szakembereit.

A szerdán elfogadott „színháztörvényt” Horváth szerint a kormány erőfitogtatásának tartják. A főváros vezetése azonban nem fogja szó nélkül hagyni a kultúra szabadságának megcsorbítását, valamint, hogy „kormányzati kinevezettek” vegyék át a tehetséges színházi vezetők helyét.

Liget-projekt, stadionok, eb, vb: ennyi volt?

A Fővárosi Közgyűlés döntésére vár a kormány a budapesti beruházások ügyében. Ez érinti a Liget-projektet is, sőt, szinte mindent. Karácsony Gergely a Városligetben közparkot szeretne, a stadionokról pedig a lakossághoz fordul.

A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, a kormány kedden áttekintette a miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester között tavaly november 17-én aláírt megállapodást, valamint az állami forrásból megvalósítás alatt álló beruházások helyzetét, és rögzítette, hogy ezek megvalósulását továbbra is támogatja, de

elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

A kormány a közgyűlés döntéséig felhívja az érintett minisztereket, hogy a beruházások tekintetében a „jó gazda gondosságával” járjanak el. Gulyás Gergely azt mondta, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa, és a kormány is erős és fejlődő fővárosban érdekelt, ezért működtek együtt az elmúlt években a fővárossal, és ennek köszönhető a számtalan megvalósult fejlesztés is.

Tarlós István időszakát Budapest „aranykorának” nevezte a miniszter. 2010 óta 1850 milliárd forint értékben fejeződtek be beruházások,

további 4400 milliárd forint értékű fejlesztések folyamatban vannak.

Példaként említette a 3-as metró felújítását, egy atlétikai stadion és egy multifunkcionális csarnok épülését, valamint a Városligetben folyó beruházásokat, és kijelentette, ha ezekre a főváros igényt tart, akkor a kormány továbbra is támogatja.

Ezekről

a sportfejlesztésekről Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja ezeket, akkor elmaradnak.

Érdemes szó szerint idézni Orbánt, aki Tordai Bence kérdésére a következőket válaszolta:

„Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság és nem lesz atlétikai stadion. És ha önök azt mondják, illetve a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnokság, kézilabda-döntő és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni és nem lesz Budapesten európai bajnoki döntő.”

A Liget Budapest projektről Gulyás azt mondta, várják az új Fővárosi Közgyűlés álláspontját a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban.

„Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk a Városligetben”

– jegyezte meg, jelezve, hogy a Nemzeti Galéria és az innováció háza van tervezés alatt.

Nem tud arról, hogy megérkezett volna a levél – mondta arról, hogy Karácsony Gergely találkozót kezdeményezett Orbánnal. A kormány nyitott arra, hogy a korrekt partnerség jegyében normális párbeszédet folytasson a fővárossal, akkor van értelme tárgyalni, ha a főváros már tudja, mit szeretne. A kormány mai határozatai is azt segítik, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazás birtokában dönteni tudjon, ő és a főváros mit szeretne – mondta Gulyás Gergely.

A másféle budapesti beruházásokról Gulyás azt mondta, hogy

ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg másokat szeretne, egyértelműek a hatásköri szabályok: a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása.

Jövőre például a kormány 20 milliárd forintot tervezett a BKV-nak, és rendelkezésre áll az a 6 milliárd forintos pluszpénz is, amit még Tarlós István tartott szükségesnek a Lánchíd felújítására.

A mintegy 4400 milliárd forintot érintő fővárosi fejlesztési programok közül jó néhányról van már országgyűlési döntés, ha nem ezeket vagy nem ott szeretnék megvalósítani a fővárosban, akkor az összegekről ismét az Országgyűlésnek kell döntenie. Vannak olyan budapesti programok, amelyeket a kormány kész támogatni, de

sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá

– fejtette ki Gulyás.

Karácsony Gergely szerint a kormány döntése jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben ő kiszámítható partner lesz – írta a Facebookon a főpolgármester. Programjához ragaszkodik, ennek pedig van három fontos alapköve van: presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek, a város kizöldítése elengedhetetlen, és

Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.

Ebből az fakad, hogy nem arról szólnak a jövőben a kormány és Budapest közötti tárgyalások, hogy mit szeretne, vagy nem szeretne a főváros felelős vezetése, hanem arról, hogy mit szeretnének, vagy nem szeretnének a budapestiek í fogalmaz Karácsony. A Városliget ügyében felmérésből ismert a tény:

a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett.

Ezért ebben az ügyben azt az álláspontot képviseljük határozottan, hogy újabb építmények helyett meg kell növelni a zöldfelületet a Városligetben.

A kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fognak fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessék a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Május 1-jén az ország az uniós csatlakozást is ünnepli

0

A Demokratikus Koalíció szerint, aki a baloldali ellenzéki pártokra szavazott az áprilisi országgyűlési választáson, az Európára szavazott. A párt XV. kerületi majálisi sajtótájékoztatóján Hajdu László polgármester azt mondta, hogy május 1-én az ország az uniós csatlakozást is ünnepli. Ez a kerület Európára szavazott, tette hozzá.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) korábbi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a megváltoztatása kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat. Szomorúnak nevezte, hogy az uniós csatlakozás évfordulóján arról kell beszélni, hogy

„porig alázták a szociális párbeszédet ebben az országban”.

Azért kell dolgozni, hogy a munkának újra legyen becsülete, hogy a szakszervezeteknek újra legyen joguk tárgyalni, és újra fel kell építeni a szociális párbeszéd intézményrendszerét.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetője azt mondta, hogy az Orbán-rendszerben magukra hagyták a munkásokat. Bejelentette, hogy a DK-val kötött szövetségüket tovább akarják folytatni, többek között az önkormányzati választáson is.

Felgyújtották a Ligetvédők sátrait

0

A Ligetvédők Facebook-oldalukon tették közzé, hogy ismeretlen tettes éjjel fél egy körül felgyújtotta a sátraikat. A csoport 3 helyen állított fel sátortábort a Városligetben, a mostani tűz az ’56-osok terénél található táborban volt.

 

A csoport egyik tagja, Antal Nikoletta nyilatkozott a Mércének a tűzről. Elmondása szerint a táborban négyen tartózkodtak éjjel, plusz két macska. Szerencsére senki nem sérült meg, de minden sátor, minden felszerelés elégett, ezért a kár több százezer forint is lehet.

Tavaly augusztusban egy másik táborukat gyújtotta fel ismeretlen tettes. A Ligetvédők már két éve táboroznak a Városligetben, így tiltakoznak a fakivágások és a Liget beépítése ellen. Ez idő alatt számos atrocitás érte az aktivistákat.

A Független Hírügynökség többször is foglalkozott a Városligetben történtekkel. Így arról is beszámoltunk, hogy december elsején 36 fát vágtak ki a parkrehabilitáció megkezdésére hivatkozva.

A kivitelező állítása szerint ezek egy része balesetveszélyes, beteg fa volt. A Ligetvédők szerint a fakivágás valódi indoka sportpályák építése, amelyeknek sokkal jobb helye lenne az eddig is aszfalttal burkolt, sőt, sportpályaként hasznosított területen. Oda azonban még mindig múzeumokat terveznek, ezért kell most a sportpályákat a füves, ligetes terület helyére tenni.

A búcsú után jön a csomagolás a Néprajzi Múzeumban

Háromnapos programmal búcsúztatta december elején a Néprajzi Múzeum eddigi otthonát, az impozáns Kossuth téri Igazságügyi palotát. A múzeum dolgozói innentől a költözésre koncentrálnak majd, mondta a FüHü-nek Kemecsi Lajos főigazgató.

Valódi közösségi élmény volt péntektől vasárnapig a búcsú a Kossuth téri épülettől, mondta a főigazgató, aki szerint a múzeum munkatársai és a látogatók is élvezték, hogy kívül-belül megismerhették a kiállításokat, gyűjteményt, illetve a múzeumot 1974 óta befogadó épületet, amely Kúriának épült, és a jövőben újra ezt a funkciót látja el majd.

Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy, habár a Városligeti új múzeumot még el sem kezdték építeni, szükség volt a kiállítások bezárására, mert a kiállítótereket is csomagolásra, illetve a tárgyak QR-kódos digitalizálására fogják használni majd. A túlzsúfolt raktárakban minderre ugyanis nem lenne hely.

„Mindannyiunkban van egy kis szomorúság”

– mondta Kemecsi Lajos azzal kapcsolatban, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet az intézmény, és le kell bontani az 1991-ben elkészült állandó kiállítást. Hozzátette, hogy a jövőben egy sokkal méltóbb helye lesz a múzeumnak, ami viszont örömmel tölti el a múzeum dolgozóit.

A múzeum két épületbe költözik majd: a több mint kétszázezer néprajzi tárgyból álló gyűjtemény a Szabolcs utcába, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, amelyet a tervek szerint tavasszal adnak át, és a raktártechnológia beszerelése után 2018 vége felé elkezdődhet a tárgyak átszállítása is.

Ezzel párhuzamosan kellene elkezdődnie a Városliget szélén az új múzeum építésének, amelyről a főigazgató szerint a napokban várható a bejelentés. Úgy fogalmazott, hogy ez szerencsés egybeesés, mert amíg költözik a gyűjtemény, azaz tulajdonképpen a múzeum háttere, addig megépülnek az új kiállítóterek, és meg lehet tervezni az új állandó kiállítást. Ezt a munkát egyébként Kemecsi Lajos beszámolója alapján már meg is kezdték, és az új koncepció szerint a múzeum magyar anyagát nem a külföldi, a világ minden tájáról származó tárgyaktól külön, hanem azokkal együtt, kontextusba helyezve mutatják majd be. A főigazgató szerint ez egyébként is általános gyakorlattá vált az olyan múzeumoknál, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek.

Látogatók a Néprajzi Múzeumban a bezárás előtti utolsó napon, 2017. december 3-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Én abban bízom, hogy már 2019-ben átvehetjük a Városliget szélére tervezett házat, és addigra már a költözést lebonyolítjuk” – mondta Kemecsi Lajos. Hozzátette, hogy nagyon szorosan egymásra épülő feladatokról van szó, amelyeket rövid határidő alatt kell végrehajtani. A főigazgató szerint

hasonló méretű múzeumoknál a nemzetközi tapasztalat alapján legalább öt, de akár tíz évig is eltarthat a költözés és az újranyitás.

Az első tervezett állandó kiállításról például már szakmai vitát is folytattak, és Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy ez az, amiről általában nem tud a közvélemény: évek kellenek ahhoz, hogy egy megfelelő színvonalú, új állandó kiállítás létrejöhessen az épülettől függetlenül is.

Habár saját kiállítási helyszíne nem lesz ebben a két évben a múzeumnak, a gyűjtemény egy részét továbbra is lehet majd látni. Kemecsi Lajos elmondta, hogy fontos, hogy ebben az időszakban se tűnjön el a Néprajzi Múzeum a köztudatból, ezért utaztatható kollekciókat hoztak létre, amelyeket kisebb-nagyobb időszaki kiállításokon lehet bemutatni. Illetve erősítik a múzeum virtuális jelenlétet is, amelyben a főigazgató szerint eddig is élen jártak a hazai intézmények között.

Végül arról is megkérdeztük a főigazgatót, hogy mit gondol a Párbeszéd javaslatáról, miszerint a Néprajzi Múzeumot az építés előtt álló városligeti épület helyett a Bálnába kellene költöztetni inkább. A főigazgató szerint a hasonló „ötletelések” esetében fel sem merül, hogy egy múzeumnak vannak speciális igényei. Elmondta, hogy – ahogy a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri épület – a Bálna sem múzeumi célra épült, ezért tulajdonképpen alkalmatlan is erre, míg a városligeti új Néprajzi Múzeum tervét az intézménnyel közösen, kifejezetten az ő igényeikre szabva dolgozta ki a Napur Architect Kft. „Messzemenően megfelel a korszerű, 21. századi múzeumi tevékenységnek” – mondta róla Kemecsi Lajos.

Hozzátette, hogy több lehetőség is felmerült már a múzeum elhelyezésére ötlet szinten, de ezek általában átmeneti kiállítóhelynek sem voltak alkalmasak, nemhogy a múzeum állandó otthonának.

Városliget: újabb 38 fát vágtak ki

0

A Ligetvédők beszámolója szerint ma a Városligetben kordonok mögött kivágtak 38 fát, a parkrehabilitáció megkezdése gyanánt.

A kivitelező állítása szerint ezek egy része balesetveszélyes, beteg fa volt – ez elképzelhető lenne, de akkor miért kellett a kordon, miért nem tartottak területbejárást a civilek számára?

A legnagyobb probléma persze azzal van, hogy a fakivágás valódi indoka sportpályák építése, amelyeknek sokkal jobb helye lenne az eddig is aszfalttal burkolt, sőt, sportpályaként hasznosított területen. Oda azonban még mindig múzeumokat terveznek, ezért kell most a sportpályákat a füves, ligetes terület helyére tenni.

A Párbeszéd továbbra is kiáll a Városliget közpark jellegének megtartása mellett! Nem kellenek újabb múzeumok, nem kellenek turisták további tömegeit vonzó létesítmények. A jelenleg is burkolt felületekre, a lebontott épületek helyére tegyék a sportpályákat, a wc-ket, a többi terület maradjon igazi zöld, gyeppel borított, ligetes park.

Az összes közvéleménykutatás is azt támasztja alá, hogy a budapestiek többsége nem akar új épületeket a Városligetbe. A Fidesz kormány nem törődik ezzel, de a jövő tavaszi választáson az emberek erről is elmondhatják a véleményüket.

Forrás: Párbeszéd Magyarországért, Szabó Rebeka Facebook bejegyzése

Közmunkára ítélték a ligetvédőt bántó biztonsági őrt

0

A biztonsági őr tavaly júniusban ütötte meg az aktivistát, most született döntés az ügyében. 

A Liget Budapest Projekt ellen tiltakozó Ligetvédő-csoport egyik aktivistája június 30-án délelőtt tiltakozásképpen felmászott a Közlekedési Múzeum már bontás alatt álló épületének tetejére.

A biztonsági őrök felszólították, hogy hagyja el a tetőt, a férfi azonban ennek nem tett eleget. Szóváltás alakult ki, majd az aktivistát az utána mászó őr ököllel gyomszájon ütötte. A vádirat szerint az aktivista az ütéstől a földre esett, és nyolc napon belül gyógyuló, könnyebb sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség 2017 augusztusában nyújtott be vádiratot a biztonsági őr ellen garázdaság, valamint könnyű testi sértés miatt. Az Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség vádiratával egyetértve, tárgyalás mellőzésével döntött, és 250 óra közérdekű munkát szabott ki az őr ellen. A döntés egyelőre nem jogerős.

Garázdasággal vádolnak Ligetvédőket

0

Csoportos garázdasággal vádol az ügyészség kilenc Ligetvédőt, akik a Hungexpo területén akartak építési munkálatokat megakadályozni – tudatta a Fővárosi Főügyészség. Közérdekű munka kiszabását kérik a bíróságtól.

Vádat emelt az ügyészség kilenc ember ellen, aki tavaly nyáron „kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartással” akarta megakadályozni a Hungexpo területén, a Liget Budapest projekt keretében megkezdett építési munkálatokat – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Tavaly júliusban a kilenc ember az építési területen felállított OSB-lapokat megütötte, megrúgta, ledöntötte, és bedöntötte az Olof Palme sétányra nyíló, a biztonsági őrök által lezárt kapuk egyikét. Volt, aki felmászott a kerítésre és szétvágta a geotextíliát.

A XIV-XVI. kerületi ügyészség csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdasággal vádolja a kilenc embert, és közérdekű munka kiszabását indítványozta a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.

A tavaly júliusi napon kezdték el lebontani a Városligetben a Hungexpo irodaházakat, kiürítették a területet, miután a jegyző hatósági eljárás keretében kezdeményezte a projekt ellen tiltakozó aktivisták által elfoglalt terület átadását.

Számos tiltakozó ellenszegült, megakadályozva egy munkagép bejutását a területre.

A rendőrök hatvanhárom emberrel szemben intézkedtek, közülük tizenkettőt előállítottak. Aznap este több százan vettek részt a Ligetvédők demonstrációján.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!