Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Megismételt választás: Részben/egészben?

Nagyon sok furcsaság történt a vasárnap országgyűlési választásokon, kezdve a számítógépes rendszer többszöri összeomlásától a részvételi adatok alakulásán át az egyes pártokra adott voksok elpárolgásáig. Tóth Zoltán választási szakértő, aki a DK színeiben képviselő-jelölt volt további eseteket is említ: volt például olyan szavazókörzet, amely szavazatszámláló bizottsági tagjainak nem engedték, hogy tanúi lehessenek az általuk leadott dokumentumok számtógépes rögzítésének. Előfordult az is, hogy más adat jelent meg a számítógépben, mint amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Mindezek és több más jel alapján szögezte le Tóth Zoltán a Független Hírügynökségnek adott interjújában: bebizonyosodott, hogy a választási törvényünk társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.     

A furcsaságok egyike az adtok nyilvánosságra hozatalának visszatartása volt, amire ugyan hallottunk magyarázatot Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől, ám sokan hamisnak tartják az érvelését, hogy addig nem lehet közzétenni még részadatokat sem, amíg valahol szavaznak (s ez két körzetben késő estig elhúzódott). Ráadásul, amikor elkezdték nyilvánosságra hozni az eredményeket, akkor előbb jelentek meg – nagyfokú feldolgozottság mellett, már táblázatos formában  – a hivatalos hírügynökség, az MTI fizetős felületén, mint az NVI honlapján. Mit mond ezzel kapcsolatban a törvény?

Az adatok visszatartása teljesen jogtalan, törvényellenes volt. Egyben azt mutatja, hogy az NVI és annak a vezetője elfogult a Fidesz irányában. Megállapítható, hogy az NVI kivételezett a Fidesszel és az MTI-vel, előbb adta ki számukra az információkat, mint hogy megosztotta volna azokat a társadalom egészével. Erre semmilyen jogosítványa nincs, a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy minden párttal  és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania a választásokkal kapcsolatos információkat. Az NVI-nek ez a lépése konkrétan sérti a választási eljárási törvény esélyegyenlőségi alapelvét. Plusz, az Alkotmánybíróság döntése óta tudjuk, hogy normasértő is volt ez, ami szintén törvénybe ütközik.

Mindenkinek ugyanis egyenlő joga van az egyenlő információhoz, ezért a választási eljárásban minden nyilvános, kivéve amit államtitoknak nyilvánítanak.

De hát a választás eredményét senki nem nyilvánította államtitoknak.

Lehet-e jogorvoslattal élni?

Minden olyan dologra, ami a választásokkal összefügg lehet jogorvoslatot kérni. Lehet feljelentést tenni. És kell is tenni. Ebben az esetben azért, mert

megállapítható, hogy a választási iroda kivételezett bizonyos felekkel, holott erre nincs jogosítványa,

mert – hangsúlyozom még egyszer – minden egyes párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania minden választásokkal kapcsolatos információt.

Furcsaságnak tartom a részvételi adatok alakulását is. Jómagam végig kísértem és táblázatban rögzítettem reggel héttől az NVI által Budapestre megadott összes részvételi  adatot, s egyértelmű a nagy visszaesés este fél hét és a hét órás urnazárás között. Pedig az utóbbiban a belföldön szavazók mellett már a külképviseleten és levélben voksolók száma is szerepel. Ezt most hogyan?

Idézném az NVI vezetőjét, aki erre azt tudta mondani, hogy rosszul striguláztak a szavazóbizottságok. Ez elfogadhatatlan válasz! Kötelessége megmondani, hogy pontosan mi történt.

Azért kapja a nagy fizetését, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a saját és az általa irányított munkáért.

Mivel lehet ezt akkor magyarázni? Egyáltalán, lehet rá magyarázat?

Nincs, nem lehet rá magyarázat. A helyi jegyzőkönyv-vezető és a számlálóbizottság tagjai egyszerűen nem idézhették elő ezt a helyzetet. Egyébként pedig, aki volt már valaha is felelős állami beosztásban, az tudja, hogy mielőtt egy adatot közzétesznek, azok teljességét és korrektségét le kell ellenőrizni. Ez esetben mindkettő elmaradt. Emellett, amikor rájöttek arra, hogy hibáztak, azt nyomban nyilvánosságra kellett volna hozniuk – ehelyett annyit tudtak mondani, hogy a helyiek nem tudnak strigulázni. Persze lefelé mutogatni könnyű…

„Nincs magyarázat” – mondta. Hát arra van-e, ami a számítógépes rendszerrel történt? Jómagam fent voltam déltájban az NVI felületén, amikor egyszer csak ledobott, jó órát nem is tudtam visszajutni rá,  s amikor végül igen, akkor már a korábbi rendszer működött. Őszintén szólva, nekem a „hosszú bájtok éjszakája” jutott az eszembe, az, amikor az első Orbán-kormány hatalomra jutása után pár hónappal, 1998 halottak napjára szabadságra küldték az akkori adóhatóság, az APEH dolgozóit, s a fáma szerint az ő távollétükben az akkori APEH-elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján eltüntettek a rendszerből több adatot, s más módon is belenyúltak az adatbázisokba.

Szerintem sokaknak ez jutott az eszébe.

Megjegyzem, a mai napig nem működik az új endszer. Nem csak vasárnap volt kétszer rossz egy kicsit. Ma is halott.

Csak el kellene talán számolni azzal a temérdek milliárddal, amit az informatikai rendszerbe öltek. Ám államtitoknak nyilvánították az állami informatikai rendszerrel kapcsolatos minden információt. Látjuk, ez olyan jól sikerült, hogy maga a rendszer is államtitokként funkcionál, hiszen nem működik.

Egyébként pedig az informatikai rendszer összeomlása egyebek között konkrétan megakadályozott sok választót abban, hogy szabadon gyakorolhassa a választói jogát.

Ugyanis délután háromig lehetett – volna – beadni az igényeket mozgó urnákra, de az informatikai rendszer hibája miatt sokan ezt már nem tudták megtenni. Ezt ki fogja reparálni? Talán az NVI számára a választás flott lebonyolításának jutalmára félretett pénzekből fog ez a kompenzáció megtörténni? A jutalomból adnak egy kicsit a kárvallottaknak?

Vasárnap voltak a választások, s szerdára ígérte az NVI a dokumentumok kiadását, digitalizálva. Ami mégsem az eredeti, nehezebben másítható „kézzel írt” dokumentum. Ez ellen nem lehet tenni?

Ezért kell az, hogy a pártok és a civil szervezetek alaposan ellenőrizzék a cd-n a pártok számára szerda délre ígért jegyzőkönyveket. Nagyon sok párt maga is gyűjtött az egyes szavazókörökben lévő megbízottjaitól jegyzőkönyvet – ezeket kell összehasonlítani a CD-n megtalálható, a  számítógépes adatfeldolgozás eredményeivel.

Például van konkrét bizonyíték Budapest 13. kerületéből, hogy kétszer is más jelent meg a szavazóbizottság adataként a számítógépben, mint, amit a bizottság  tagjai jegyzőkönyveztek.

Erről készült is egy külön jegyzőkönyv.

Mert hogy ott volt ellenzéki pártdelegált tag?

Igen, de a 10 200 szavazókörnek csak a harmadában volt ellenzéki pártdelegált. Ez az ellenzék felelőssége. Pedig a delegáltaknak köszönhetően derült fény egy olyan ügyre is, hogy amikor egy  szavazatszámláló bizottság tagjai bevitték a szavazókörből az urnákat, a szavazólapokat, a jegyzőkönyvet, s egyéb szükséges dokumentumot,

ám kérésük ellenére sem engedték meg nekik, hogy jelen legyenek akkor, amikor rögzítik a számítógépbe ezeket. Így azok, akik magát a jegyzőkönyvet készítették, nem láthatták, hogy az abban foglaltak kerülnek-e valóba be a rendszerbe.

Ez egyszerűen törvénytelen!

Volt sok más „érdekesség” is – például volt, ahol a Jobbik listájára leadott szavazatok egy ismeretlen párt szavazataiként jelentek meg; másutt egyetlen listás szavazatot sem kapott az MSZP-P ott, ahol egyéniben sokat – pedig vidéken a taktikai szavazás kevéssé indokolhatná ezt;  s a sor még folytatható. Az Interneten is sok hasonló esettel találkozik az ember. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek napvilágra kerüljenek és jogorvoslatot kapjanak?

Sok lehetőség van. Mindenesetre bejelentéseket kell tenni.

Szőnyegbombázni az NVI-t?

Igen.

A végkimenetel pedig nyitott, de ad abszurdum, akár a választás eredményét is meg kellene semmisíteni.

Persze ha egyetlen szavazókörben történt ilyen eset, az nem befolyásolja érdemben a végeredményt, de ha igen, akkor meg kell semmisíteni az eredményét, és ott nem lenne szabad kiadni a képviselői mandátumot.

Ön hogy látja? Mi lesz a végkimenetel?

Ami biztos, nem nyeltük le az eredményt. Mi, akik több millió ember bizalmát élvezzük, nem nyugodhatunk bele abba, hogy törvénytelenségek voltak. Vissza kell állítani a jogállamiságot! Ugyanis ez a törvény társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.

 

Miért támogatja Netanjahu Orbánt?

0

Benjamin Netanjahu rossz barátokat választ Európában – írja egy európai zsidó szervezet vezetője a Politico európai kiadásában. William Echikson a European Union of Progressive Judaism nevű szervezet brüsszeli irodáját irányítja és emellett a Centre for European Political Studies digitális igazgatója. Kifejti: nem a populista és gyakran antiszemita irányzatokkal kellene Netanjahunak együttműködnie, hanem az Európai Unióval.

Amely hosszú idő után újból teljes mellszélességgel felvállalja az antiszemitizmus elleni harcot Európában, Frans Timmermans bizottsági alelnök irányításával. Nem mindíg volt ez így: 1999-ben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke úgy mondott holokauszt emlékbeszédet Auschwitzban, hogy egyetlenegyszer ejtette ki azt a szót, hogy zsidó. Maga Romano Prodi beleírta a beszédbe, hogy Auschwitzban elsősorban zsidókat gyilkoltak meg, de az akkori Európai Bizottság ezt kihúzatta vele mondván, túlságosan érzékeny pontot érint.

Ma teljesen más a helyzet, de Izrael kormányfője mégiscsak azzal az Orbán Viktorral működik együtt, aki szemben áll Brüsszellel és egy Soros-ellenes kampánnyal nyerte meg a választást Magyarországon, írja Echikson. Amikor pedig Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezték, hogy a Soros-ellenes kampány nem antiszemita-e, akkor így válaszolt: Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálja Soros Györgyöt.

Izrael miniszterelnöke az elsők között gratulált Orbán Viktornak választási sikeréhez.

Netanjahu azért támogatja Orbánt, mert úgy véli: a zsidóságnak nincs jövője Európában, mindenkinek ki kellene vándorolnia Izraelbe. Ezt ki is jelentette korábban Párizsban. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt visszautasította mondván: Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait is.

Az EU ugyanezen az állásponton van: zsidók évezredek óta élnek Európában és semmi okuk a kivándorlásra. Netanjahunak tehát nem a populista Orbánnal kellene együttműködnie, hanem az Európai Bizottsággal – hangsúlyozza a szerző, aki szerint a zsidóságot épp a populizmus fenyegeti az EU keleti felében és az arab antiszemitizmus Nyugat Európában. Ez ellen kellene küzdenie Izrael miniszterelnökének szerinte. Netanjahu viszont úgy látja: a növekvő antiszemitizmus Európában elősegítheti azt, hogy a zsidók tömegesen kivándoroljanak Izraelbe. Erre ott nagy szükség is van, hiszen gyors ütemben növekszik az arab kisebbség, amely másodrendű állampolgárnak érzi magát Izraelben.

Bréking nyúz, különkiadás – Tudósítás Szájer József alternatív valóságából

Szájer József a Fidesz Európai Parlamenti képviselője levélben tájékoztatta kinti frakciótársait a magyar választásról. A nem mindennapi gondolatisággal fogalmazott irományban Szájer arról panaszkodik, hogy „Mindegyik párt, és a média jelentős része (amelyet oligarchák finanszíroznak, mint Simicska Lajos vagy Soros György) ellenünk kampányolt.”

Sorosról tudunk, az oligarchákat ismerjük, bár Szájer úr megemlíthette volna, hogy az ENSZ akar dönteni Magyarország helyett, és a migránsoknak is szentelhetett volna legalább egy mondatot.

Azonban, hogy ne legyen hiányérzetünk, a levél folytatódik.

„Hét az egy ellen harcot vívtunk a kormányzáshoz szükséges többségért. Olyan erőkkel küzdöttünk, amelyeknek elsöprő médiaereje, példátlan befolyása és majdnem határtalan erőforrásai voltak… Az ő forrásaik gyakran erős külföldi támogatással jártak együtt, az önök országainak médiájától, politikai pártjaitól, az önök otthoni riválisaitól.”

Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy a magyar választásra küldött nemzetközi választási megfigyelők szerint az állam és a Fidesz annyival több forráshoz fért hozzá a választás előtt, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni a kampányban.

Finoman és visszafogottan fogalmaztak a nemzetközi válaszási megfigyelők. Nekünk, akik itt élünk Magyarországon, nem kell se finoman, se visszafogottan fogalmaznunk. A mi bőrünkre megy a játék, ezért leírhatjuk, hogy miként kell értelmezni a nemzetközi választási megfigyelők kijelentését.

Úgy kell ezt értelmezni, hogy a kampány idején, de már jóval előtte is, a csapból is a kormány propagandája folyt. Éjjel, nappal, minden hullámhosszon. Elsősorban a vidéki Magyarországon lakók voltak elzárva a valódi, hiteles információtól. Ők másról sem hallhattak és olvashattak, minthogy jönnek a migránsok, és ha nem a Fidesz folytathatja a kormányzást, akkor a mindenféle idegenek elözönlik az országot.  

Ja, mielőtt még elfelejtenénk: az ellenzék lebontaná a kerítést.

Tessék tehát Orbán Viktor pártjára és kormányára szavazni, mantrázta a Fidesz által vezérelt média, mert ők majd megvédik az országot azoktól az idegenektől, akiknek – és ezt már mi tesszük hozzá – eszük ágában sincs idejönni.

Ez tehát a Szájer József által emlegetett „elsöprő médiaerő, példátlan befolyás és majdnem határtalan erőforrás”.

Magyar választások: várakozások és valóság

0

Balogh S. Éva huszonévesen, egyetemi hallgatóként, 1956 decemberében távozott Magyarországról. A Yale egyetemen kelet-európai történelmet tanított, és számos tanulmányt publikált a két világháború közötti magyar külpolitikáról és a pártpolitikáról. Itt olvasható cikke a Hungarian Spectrum blogon jelent meg.

A magyar médiában sok, köztük néhány szenvedélyes cikk olvasható a vasárnapi választásról. Sokan igyekeztek magyarázatot adni az ellenzéki pártok által elszenvedett óriási veszteség okaira – a „kétségbeesés” szó számos cikkben és politikai elemzésben megtalálható.

Akivel csak az elmúlt 24 órában beszéltem, meg volt döbbenve. Egyszerűen nehéz megérteni a híreket. Már csak azért is, mert több oka volt a megnövekedett elvárásoknak. Az egyik volt Márki-Zay Péter váratlan győzelme Hódmezővásárhelyen, amely soknak azt jelezte, hogy rejtett anti-Fidesz szavazók várják, hogy egyedül maradjanak a szavazófülkében, ahol kifejezhetik a jelenlegi rendszerrel szembeni undorukat. Ezért sem karták a kormányellenes erők elhinni, amikor a közvélemény-kutatások egy része a Fidesz győzelmét jósolta.

Ezt az optimizmust azok a csoportok erőfeszítései erősítették meg, amelyekhez később Márki-Zay is csatlakozott. A taktikai szavazásról van szó.

Ha megnézzük a Jobbik-közeli Iránytű által preferált kerületeket, az azt a benyomást kelti, hogy a Jobbik néhány megyében tarolna. De a Jobbik csak egy kerületben nyert, és az sem az ország északkeleti sarkában volt, ahol a közvélemény-kutatások szerint a Jobbik erős, hanem a Dunántúlon, Dunaújvárosiban és annak környékén.

Amikor a Republikon előrejelzéseit olvastam, úgy éreztem, hogy talán túl pesszimista vagyok, és hogy a balközép esélyei továbbra is jók, és nemcsak hogy megakadályozhatják a Fidesz kétharmados többségét, de talán még egy egyszerű többségre is szert tehetnek.

Ami tény: majdnem mind a nyolc közvélemény-kutató alábecsülte a Fidesz erejét, és túlbecsülte az ellenzéki pártok súlyát.

Az is megtévesztő volt, hogy a nagy részvétel az ellenzék számára jó, mert a Fidesznek maximum kétmillió híve van, akik úgyis a pártra szavaznak és a magas részvételaz ellenzéknek kedvez. Az elmúlt hónapokban számos felmérő azt mondta, hogy a legtöbb bizonytalan szavazó valamelyik ellenzéki pártra szavazna, s hónapok óta azt hallottuk, hogy a választók több mint fele a kormányváltást szeretné.

Mindezek azoknak a hitét erősítették, akik véget akartak vetni Orbán Viktor politikai rendszerének, és bíztak abban, hogy a jelenlegi kormány nagymértékben meggyengült és legyőzhető. De van valami, amit sokan alábecsültek – ez pedig Orbán választási rendszerének ördögi természete. Ez egy kétpártra tervezett választási rendszer, annak ellenére, hogy Magyarországon 1990 óta többpártrendszer van. Ebben a választási rendszerben, a Fideszt nem lehet úgy legyőzni, hogy a választópolgár hat vagy hét kisebb párt között kénytelen választani. Ez különösen azért is érvényes, mert a balközép pártok az elmúlt nyolc évben nem voltak képesek együttműködni.

Én minden alkalommal haragudtam, amikor azt hallottama pártvezetőktől, hogy „rengeteg időnk van”, vagy „még az utolsó pillanatban is összefoghatunk. Ez elbizonytalanította az ellenzéki pártok szavazóit és szimpatizánsait.

Néhány évvel ezelőtt megkértek, hogy egy sorozat részeként osszam meg gondolataimat a Klubrádió-ban. Lenin híres könyvét, a Mi a teendő-t hívtam segítségül, és azt mondtam, hogy hozzanak létre egy nagy pártot, amelyet általában „gyűjtőpártnak” vagy „néppártnak” neveznek. Egy olyan gyűjtőpártot, amelyben különböző ideológiai orientációjú embereket fog össze. Amerikában a Demokrata Pártban is széles körű ideológiák találhatók – a liberalizmustól egészen a szocializmusig, de ezek kifelé mégis egy egységet alkotnak.  

A nagy pártoktól egyenlő távolságot hirdető harmadik oldal minden eddigi kísérlete kudarcba fulladt, a magyar demokratikus ellenzék ugyanis a mostani választási rendszerben nem engedheti meg magának többpárti rendszert.

A baloldali magyar ellenzéki pártok ideológiai különbségei kicsik, ezek a különbségek kompromisszummal és jó szándékkal könnyedén leküzdhetők lennének. Amennyire én látom, a legnagyobb akadályt a hozzájuk kötődő személyek jelentik, a közöttük lévő, egyéniségükből eredő személyes ellentétek.

Gyakran hallottam, ahogy Szél Bernadett kijelenti, hogy a pártjuk „értékei” nélkül nem lehet értelmes politikai változás. De az LMP alapvető értékei nem mindegyike egyedi. Az LMP ugyanúgy demokratikus párt, mint az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az Együtt. Fárasztók az olyan állítások, hogy például az LMP „huszonegyedik századi párt”, és hogy azok a pártok, amelyeket 2000 előtt hoztak létre a történelem szemétdombjára valók. Az Egyesült Királyság Konzervatív Pártját 1834-ben alapították; a Munkáspártot 1900-ban. Az amerikai republikánus párt első ülését 1854-ben tartotta, és a Demokrata Párt a világ legrégebbi politikai pártja. Gyökerei 1792-re nyúlnak vissza.

Kétségtelen, hogy a baloldali pártok súlyos hibákat követtek el, és bizonyos mértékben felelősek a szomorú eredményekért. De ezzel együtt azt kell mondanunk, hogy az LMP viselkedése aránytalanul hozzájárult a sokkoló eredményhez. A körzetek áttekintése azt mutatja, hogy a balközép pártok 17 kerületet veszítettek el az LMP miatt.

 

Az LMP politikusainak kisstílűségének példája Schmuck Erzsébet kampányvezető, az ATV-ben nyilatkozva nem aggódott a Fidesz kétharmados többségével miatt, számára az MSZP „történelmi bűne” jhelentette a legnagyobb problémát, amely Gyurcsány Ferencet visszahozta a parlamentbe.

Több ellenzéki vezető lemondott: Hadházy Ákos, az LM-bőlP, Molnár Gyula az MSZP-ből, valamint Jobbik elnöke, Gábor Vona, aki még a politizálástól is visszavonul. Szigetvári Viktor (Együtt) ugyancsak elhagyja a politikát.

Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy még a nagyobb ellenzéki sem tudták megoldani az ellenzéknek azt a problémáját, hogy Budapesten és néhány nagyobb városon kívül nincs támogatottságuk vidéken. A falvak alacsony iskolázottságú, rosszul tájékozott és agymosott lakói a Fideszre szavaztak. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása nehezebb, mint egy nagy ellenzéki párt létrehozása.

 

Juhász Péter 194 millió forintot kér az Együttnek

0

A vasárnapi választáson az Együtt nem érte el az 1 százalékot, ami azt is jelenti, hogy az öt elnökségi tagnak vissza kell fizetnie a 194 millió forintos kampánytámogatást. A fejenként több mint 30 millió forintot a vezetőség tagjai képtelenek kifizetni, ezért Juhász Péter gyűjtést indított. Facebook bejegyzése az alábbiakban olvasható.

„Üzenet Orbánnak, Sorosnak, tehát a teljes magyar spektrumnak, köztük neked.

Nézd meg, terjeszd, jusson el mindekihez!

Rengetegen kértétek, hogy tegyünk ki bankszámlaszámot.

194 milliót kell összegyűjtenünk, ötünknek, az Együtt elnökségének. A kampánytámogatást kell visszafizetnünk, mert MSZP-s emelési javaslatra azt fogadta el a Fidesz, hogy akik nem érik el az 1%-ot, a személyes vagyonukkal feleljenek érte.

Így most 5 ember lakása, egzisztenciája, családja van veszélyben.

Nézd meg a videót, abban minden részletet megtalálsz, és alább a bankszámlaszámok. Azért magánszámlaszámok vannak megadva, mert mindenki személyes vagyonával felel.

Azért van öt, mert ez az üzenet nem csak neked szól, aki 1-2-10 ezer forinttal akarsz nekünk segíteni szolidaritásból, hanem azoknak a Soros Györgyöknek is, akik azt is szeretnék, hogy folytassuk. Ugyanis ha összejön a 194 millióra még többlet is, akkor folytatni is tudjuk.

Hát rajtad a sor!

Az alábbi számokra utalhatsz. Bármelyikre, mi bízunk egymásban, egyetemlegesen felelünk, akárhova mehet. Azért van 5, mert ha egy ember egy évben egy embertől 150.000.- forint alatt kap ajándékot, az adómentes.

Biztos lesz, aki ennél többet szeretne utalni. Tőled azt kérjük, hogy egy számlaszámra csak 150.000 ezer forintot utalj. Ha még ennél is nagyobb összegnél segítenél, mert tényleg és igazán és a végtelenségig fontosnak tartod a munkánkat, hát hívj bátran telefonon, és megoldjuk. Magyarul beszélünk, hogy mi a legjobb neked is, nekünk is, ami jogszerű is, és a legkisebb adóteherrel jár.

Tudom, sokan vagyunk, akik nem, vagy csak nehezen tudnak utalni, hiszen nem vagyunk gazdagok. Ha te is közénk tartozol, tőled az is segítség, ha megosztod ezt!”

A számlaszámok a Facebook bejegyzésben olvashatók.

Lapszem – 2018. április 10.

0

Ma Zsolt napja van. A török-magyar eredetű, török méltóságnévből származó személynév, a Solt név alakváltozata. Jelentése: fejedelem, uralkodó. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Idők: Roma rendőr a példakép a faluban

Mocsár Tibor szülei őstermelők, akik az uborkaföldön dolgozva úgy tartották, hogy a szegénységből való kitörés egyetlen útja a tanulás. A család legidősebb gyermeke a Jezsuita Roma Szakkollégium segítségével elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és ma már készenléti rendőrként szolgál. Encsencsen ő a példakép.

– Mindig úgy vallottuk, hogy inkább dolgozunk magunknak, mint idegeneknek. Évről évre szerződtünk, minőséget állítottunk elő. De az unió hozta szabadkereskedelemben a román uborka olcsóbbnak bizonyult, és letörte az árakat. Apám ezért az erdészetnél helyezkedett el, sarjazást, fakitermelést vállal, édesanyám, aki az egyik helyi boltot vezette, most otthon van az óvodás húgommal – foglalja össze a Magyar Időknek a családi profilváltás körülményeit a fiatalember.

Népszava: Lemondások, bűnbakkeresés, perrel fenyegetés

Több ellenzéki párt vezetései is benyújtotta lemondását a kétharmados Fidesz-győzelemmel zárult vasárnapi választás után olvasható a Népszavában. Molnár Gyula, az MSZP elnöke még a voksolás éjszakán jelentette be saját, és a párt teljes elnökségének távozását. Hiller István, a szocialisták választmányának elnöke lapunknak azt mondta, hogy az MSZP alapszabálya szerint legkorábban június második felében írhatják ki a tisztújító kongresszusukat, az „átmeneti” időszakban ő, valamint a hivatalban lévő frakcióvezető, Tóth Bertalan és Tóbiás József pártigazgató irányít.

A zöldpártnál Szél Bernadett egyelőre nem mondott le, viszont elnöktársa,Hadházy Ákos igen. Ezután pedig elszabadultak az indulatok: Hadházy a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az LMP-s Sallai Róbert Benedek és Schiffer András egykori elnök perrel fenyegették meg azokat a képviselőjelölteket, akik visszalépést fontolgattak más pártok javára. Nem kellett sokat várni az elméletileg visszavonult Schiffer válaszára sem: szerinte ez szemenszedett hazugság.

A Magyar Nemzetnek ugyanakkor azt elismerte, hogy valóban kértek jogi szakvéleményt az engedély nélküli visszalépések estleges következményiről egy kollégájától. Sallai, aki Schiffert a „cimborájának” nevezte, a 444 kérdésére indulatosan szögezte le: Schiffer soha senkit nem buzdított peres eljárásra. Azt állította, hogy ő maga sem fenyegetett senkit ilyesmivel, pusztán figyelmeztette az érintetteket a veszélyre. Schiffer jogi lépéseket is fontolgat Hadházyval szemben.

Magyar Nemzet: Környezetvédelmi „Trianon” Rákospalotán

Súlykorlátozást, célforgalom kialakítását, behajtási tilalom elrendelését is vizsgálhatja az M3-as autópálya felhajtója melletti területeken a XV. kerületi városüzemeltetési bizottság – írja a Magyar Nemzet a városrész képviselő-testületének legutóbbi ülése kapcsán. Az érintett szántó és fásított terület besorolású ingatlanra, amely nem mellékesen a Szentmihályi úti honvédségi laktanya mögött van, immár hónapok óta több száz köbméternyi építési hulladékot hordtak betontörmelékkel, sőt emberi csontokkal vegyítve. A hat–nyolc méter magas sitthalom fákat, bokrokat temetett maga alá, a hatóságok mindeddig tehetetlennek bizonyultak. Az ügyben Victorné Kovács Judit, a helyi Fidesz-frakcióból tavaly decemberben kizárt alpolgármester interpellálta Hajdu László DK-s polgármestert, emlékeztetve: a városrész külterületén nem is csak az említett részre, hanem három különálló ingatlanra hordtak a sittből büntetlenül. Az említett, autópálya melletti területen túl ugyanilyen környezetkárosító anyagot raktak le a Metro áruház mögötti szántóföldek egyikén, illetve a XV. és a XVI. kerület határán, az M0-s körgyűrűre felvezető út mellé. Ezek mind magánterületek, tulajdonosaik a földhivatali dokumentumok szerint egy személyi körhöz, Dudás Lajoshoz vagy valamelyik családtagjához köthetők. Victorné Kovács Juditnak a tulajdonosok személyesen ígérték meg, hogy március 26-áig elhordják a veszélyes hulladékot, ám ez máig nem történt meg

Helyettük kell új polgármestert választani

Összesen hat polgármester jutott be a parlamentbe, ketten egyéniben, négyen listán. Ha valóban képviselők lesznek, akkor helyettük új polgármestert kell választani.

Már az előző parlamenti választáson érvényes volt az összeférhetetlenségi törvénynek az a módosítása, miszerint

senki nem lehet egyszerre polgármester és parlamenti képviselő.

Most összesen hat polgármester szerzett képviselői mandátumot. Ketten egyéniben, a fideszes Kocsis Máté 8. kerületi, és a DK színeiben induló Hajdu László 15. kerületi polgármester. Ők biztosan beülnek a parlamentbe, hiszen, ha nem ezt tennék, akkor újra meg kéne tartani a választókerületükben a választást.

Négy polgármester szerzett listán mandátumot: az MSZP-Párbeszéd listáján Karácsony Gergely 14. kerületi, a Jobbikén Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári, az LMP-én pedig Gémesi György gödöllői polgármester.

Ők viszont dönthetnek úgy, hogy maradnak városukban,

illetve Karácsony a kerületében. Ebben az esetben ugyanis a lista egy másik szereplője kerül be a parlamentbe.

Ha viszont négyük közül valamelyik képviselő lesz, akkor helyettük új polgármestert kell választani – ahogyan Kocsis és Hajdu helyett is.

A magyar beteg

Magyarország arra szavazott vasárnap, hogy Semjén Zsolt a jövőben még többet vadászhasson Svédországban. És persze nemcsak ott, hanem bárhol, ahol kedve tartja, és nemcsak rénszarvasra, de ha úgy adódik, jegesmedvére is lőhessen. A magyar adófizetők, ahogyan eddig is, a jövőben is fizetik majd ezeket a drága kiruccanásokat.

Magyarország arra szavazott, hogy Kósa Lajos, akit most megint megválasztottak Debrecenben, ne csak egy csengeri háztartásbelinek mondott szélhámos/stróman ezerháromszázmilliárd forintját kezelje, hanem az ország más régióiból is találhasson olyan embereket, akik jó pénzért becsaphatják őt. Magyarország arra szavazott, hogy Tiborcz István és a felesége tovább gazdagodjanak, Vajna Endinek is legyen mit a tejbe aprítania és Matolcsy Györgynek még a mostaninál is több, közpénzből támogatott unokatestvére legyen.

Magyarország ara szavazott, hogy a legfőbb ügyész a bűnt ne üldözze, hanem pártolja, az adófizetők pénzéből működtetett közmédia pedig a mi pénzünkön a mi képünkbe hazudjon.

Magyarország arra szavazott, hogy a Fidesz, és személy szerint Orbán Viktor védje meg őket a migránsoktól. Akiknek persze eszük ágában sincs idejönni, mert nem akarnak nálunk és velünk lakni. Nem akarják elvenni a munkánkat és a kultúránkat, nem kívánják meg az asszonyainkat, viszont igen alkalmasak arra, hogy nem létező mumusként félelmet keltsenek a magyarokban.

Mert aki fél, az védelemért fordul ahhoz, akitől biztonságot remél. Ezt ismerte fel Orbán, aki az összes magyar politikus közül a legjobban ért a lebutított Magyarország nyelvén.

Ez a nyelv egy olyan Magyarországé, amelynek nem polgárai, hanem alattvalói vannak. Boldog és elégedett alattvalói, tegyük rögtön hozzá, mert úgy tartják, hogy egy jóságos uralkodót választottak a fejük fölé. Olyan királyt, aki mindig tudja, hogy mi a jó, és mi az, ami nem az. Hogy ki a jó polgár, családapa, dolgozó, hazafi. És aki jó, annak megsimogatja a fejét, csökkenti a rezsijét, és ha még pacsit is ad, jutalomfalatokkal díjazza.

Ez a Magyarország most beteg. Méreg került a szervezetébe, és meg kell meggyógyítani. Minél előbb, mert ha a méreg a sokáig benne lappang, gyógyíthatatlanná válik.

Alapjaiból akarják újjáépíteni az MSZP-t

Az MSZP elnöksége lemondott, a párt vezetését a frakcióvezető és néhány más munkatárs veszi át. Kovács László a Független Hírügynökségnek a párt megújításáról és a vidékről beszélt.

 

Kovács László volt pártelnök, korábbi uniós biztos a FüHü-nek a párt jövőjéről azt mondta: „Csalódott vagyok, jobb eredményre számítottam, s alaposabb elemzést kell majd végezni arról, mi történt.” Kifejtette, hogy a választók nagyon szigorú véleményt mondtak a párt munkájáról. Nem csak arról van szó szerinte, hogy a mostani választási felkészülést értékeljék, hanem felül kell vizsgálnunk mindazt, ami 2010-ig visszamenőleg történt. Ott és akkor kezdődött a párt mélyrepülése, amikor nem volt kellő ereje arra, hogy kivédje azokat az igaztalan vádakat, amelyekkel a Fidesz évek óta támadja. Meg kell néznünk, mit tettünk 2014 után, szembe kell néznünk nyolc évvel és mindazokkal a múltban elkövetett hibákkal és eredményekkel,

amelynek alapján az MSZP új vezetésének új programot, új közösséget kell építeni. És nem csak a fővárosban , hanem vidéken.  

Karácsony: alapjaiból kell újjáépíteni a balközépet

A választás legfontosabb tanulsága az, hogy a magyar balközép politikát az alapjairól kell újjáépíteni – szögezte le Karácsony Gergely, az MSZP-P eredményváró gyűlésén elhangzott beszédében. Elismerte, hogy az eredmény messze elmarad a remélttől.

 

„Nagyon nehéz jó szívvel gratulálni, nem mert kicsinyesek vagyunk, hanem mert tudjuk, hogy mennyi hazugság, milyen médiatúlsúly, milyen választási szabályozás van a Fidesz győzelmében” – szögezte le Karácsony Gergely, aki végül gratulált a Fidesznek a győzelemhez.

„Mi más képet vártunk Magyarországnak, mint amit ma a népesség többsége gondol. Változásra van szükség, de nem az a vélemény, hogy Magyarországnak másfele kellene mennie. Elfogadjuk, hogy ha nem is fair körülmények között, de mást akartak” – mondta.

A tanulságok közé sorolta, hogy még mindig a demokratikus ellenzék a legerősebb, itt van több esély fellépni érdemben a Fidesz ellen.

Hosszú távon is igaz az, hogy baloldalról lehet ezt a kormány leváltani.

De más utakon kell elindulnunk – mondta. Az egyik, hogy nem lehet a baloldali alternatívát a vidék társadalma nélkül felépíteni. A másik tanulság, hogy a választási kudarc azt a politikai stratégiát támasztja alá, amit ők javasoltak, hogy nagyobb egységet mutassanak a választópolgárok számára.

S a harmadik, még fontosabb tanulság, ami az előző kettőből fakad: a magyar balközép politikát az alapjairól kell újjáépíteni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!