Kezdőlap Címkék Vágó

Címke: vágó

A bojkott, avagy érdemes-e bekapcsolni a rádiót

Az utóbbi napokban ismét felerősödött azoknak az értelmiségieknek a hangja, akik a választások bojkottjára szólítják fel az ellenzéki pártokat, sőt még a szavazókat is, amennyiben racionális alternatíva nem lesz a Fidesszel szemben. A pártoknak, már amelyek megszólaltak az ügyben, nemigen fűlik hozzá a foga. A magyar politikai élet atombombájának az ötlete két és fél hónappal a választások előtt inkább tűnne kétségbeesett lépésnek, még akkor is, ha a nemzetközi színtéren alapot szolgálhatna az Orbán-kormány elleni komolyabb fellépésre.

Nem fontossági sorrendben vegyük lajstromba a véleményeket! Talán most Hont András kezdte a Hvg-ben (négy évvel ezelőtt Bartus László volt ennek a legkövetkezetesebb szószólója). Hont így érvel: „2014-ben csak az MSZP-Együtt-DK híveinek távolmaradásával 40 százalék közelébe zuhant volna a részvétel, ami azt is jelentette volna, hogy 1990 óta először nem éri el az 50 százalékot.

Most egy teljes ellenzéki bojkottal legföljebb 30 egynehány százaléknyi választó vihető el az urnákhoz. (…)

Amennyiben egy ilyen választást követően a Fidesz folytatni akarná a kormányzást, a társadalmi támogatottság hiányára hivatkozva lehetne, pontosabban kéne, ellene tüntetni, sztrájkot kezdeményezni, a polgári engedetlenség legváltozatosabb formáit igénybe venni.”

Vásárhelyi Mária sokat idézett facebook-bejegyzésében tovább megy: „Igen, kampányolni amellett, hogy sem a pártok, sem a választópolgárok ne vegyenek részt egy szervezett választási csalás legitimálásában és ezzel a diktatúra tovább építésében. A jelenlegi választási rendszernek egyetlen olyan eleme sincs, amely biztosítaná a választási rendszer politikai függetlenségét, a választások szabadságát a választópolgárok jogegyenlőségét és a választások során felmerülő viták pártatlan és igazságos elbírálását.

Magyarországon 2018-ban nem lesznek szabad választások, ezért azután a részvétel akarva-akaratlanul legitimálja a választások előre borítékolható eredményét és a NER-t.

Nincs olyan nap, amelyen ne történne valami égbekiáltó disznóság a hatalom részéről,

amely előrejelzi, hogy mire számíthat az ellenzék a választások során.”

Bruck András szintén facebook-bejegyzésben vízionált két elképzelhető kimenetelt: „Nekünk, halálraítélt szavazóknak két lehetőségünk maradt. Nyilvánvalóan létezik egy-két jobb és egy-két kevésbé jó, de még elfogadható választási modell, amelyekkel az ellenzéki pártok elegendő mandátumhoz juthatnak. Amennyiben végül valamennyien meghozzák a szükséges áldozatokat és kompromisszumokat, és esélyt teremtenek legalább a katasztrófa elkerülésére, úgy, nem megbocsátva, de feledve az elvesztegetett éveket, érdemes minél többen szavaznunk rájuk. Akkor menjünk el mindannyian. Ha viszont nem jutnak zöldágra egymással, és nem állítják elő az esélyes modellek egyikét sem, akkor

április 8-án, vasárnap délben bekapcsolom a rádiót, és közönyösen nyugtázom majd, ha azt hallom, hogy alacsony a szavazási részvétel,

érik a nagyarányú Fidesz győzelem. Nem fogok a szavazó helyiségbe rohanni.”

A megszólítottak, a komolyabbnak vehető ellenzéki pártok szemmel láthatólag nem veszik fontolóra a bojkott-felhívásokat. Nyilvánosan a Demokratikus Koalíció, amely maga is gyakorolta a részleges bojkottot a múló ciklus folyamán, utasította el az ötletet. Ezt Vágó István, a párt elnökségi tagja meg is indokolta. „Kezdenek elharapózni a bojkott-felhívások.

Szép gondolat, de félek, lesznek, akik nem fognak csatlakozni.”

Ezek után a médiaszakember fel is sorolja, ki mindenki bojkottálná a bojkottot: a jobbikosoktól, az LMP-sektől, a momentumosoktól kezdve egészen a határon túli, regisztrált kettős állampolgárokig és a 2 millió megingathatatlan Fidesz-hívőig. Vágó szerint ez csak a Fidesz négyötödös győzelméhez járulna hozzá, amihoz ő nem szívesen asszisztálna.

A világban, sőt Európában is megtörtént már, hogy egy ország egész politikai elitjének használati ideje lejárt. Gondoljunk csak a kilencvenes évek eleji Olaszországra, ahol a ’45 utáni hatalmi viszonyok egy csapásra bomlottak fel. Ilyenre a jelen Magyarországán nincs esély.

De nemcsak bojkottban, a csodában is lehet hinni.

Polt Péter olyan, mint a Városliget: nem lehet róla népszavazás

0

Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság. Mind a Momentum, mind pedig Vágó Gábor magánszemély kezdeményezéseit elkaszálta az NVB.

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?”

Az NVB megtagadta a kérdés hitelesítését. A testület döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.

A Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek a bizottság elnöke szerint ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.

Az NVB ezért a Momentum további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta.

Vágó Gábornak sem sikerült

Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseit. Egyik kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani.

Vágó egy másik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt.

Vágó Gábor azzal kapcsolatban is megkérdezte volna az emberek véleményét, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

A Hármak Bandája

Schilling Árpád, Gulyás Márton és Vágó Gábor. Nem tudom, jó sorrendben említjük a neveket. Nehogy bajunk legyen belőle, ha netán pontatlanul idézzük Németh Szilárdot.

A Fidesz alelnökként foglalkoztatott szellemi verőlegénye ezt a három embert nevezte meg, mint akik majd

utcai zavargásokat szerveznek az ősszel.

A Négyek bandája szebben hangzott volna. Mondhatott volna többet, kis lovag!

Németh Szilárdnak feltehetőleg bizonyítékai is vannak arra, amit állított. Lehet, hogy kihallgatta, amint a hármak éppen kitervelték az őszi akciókat. Az egyikük vállalta, hogy Túró Rudit zabrál a köztévé büféjéből. (A számlát majd a forradalom állja, mint 2006-ban). A másik elköt egy tankot október 23-án, a harmadik Soros kottájából játszik.

Németh Szilárd, bármit is gondoljunk róla, maga is tudja, hogy normális emberek röhögnek azon, amit mond.

Nem is nekik szánja a mondandóját, hanem az agyhalottaknak. Azoknak, akiknek bármilyen hajmeresztő történetet be lehet mesélni, gond nélkül elhiszik.

Németh Szilárd megnevezett három embert. Nekik köszönhetjük majd az őszi utcai csetepatékat. Aztán, ha nem lesz semmi, vagy lesz, de mégsem ők csinálják, Németh és társai mossák kezeiket.

Mindent értünk, nem kell magyarázni. Akinek meg még ennyi sem elég, kérdezze meg Németh kezelőorvosát, gyógyszerészét.

A sajtószabadságért tüntettek Budapesten

0

Az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással, és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni – mondta a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, miniszterelnök-jelöltje vasárnap Budapesten, a Függetlenség Napja néven meghirdetett ellenzéki tüntetésen.

A demonstráción, amelyen a szabad sajtó támogatását kérték és a kormány leváltását ígérték a felszólalók, Karácsony Gergely azt mondta, a 2018-as választás után újra kell alapítani azt a Szent István-i államot, amit az elmúlt száz évben többször leromboltak.

Az államnak az a dolga, hogy védje a polgárokat a hatalommal, a munkásokat a tőkével, a jövőt pedig a jövő felélésével szemben. Ilyen államot kell építeni, és ennek az államnak Európában van a helye – szögezte le a zuglói polgármester.

A kormányzatot folyamatosan bíráló politikus arra is kitért, hogy

a jövő évi választásokig már kevés az idő,

de az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni.

Hajdu Nóra, a szervező Együtt alelnöke a Szabad sajtó úton összegyűlt néhány száz fős hallgatóság előtt – a sajtószabadság követelése mellett – a nemzeti együttműködés rendszerének felszámolását és egy igazságosabb, tisztességesebb ország létrehozását ígérte, ha kormányra kerülnek.

A jövő évi választásokról szólva hangsúlyozta, hogy az utolsó utáni pillanatig nyitva áll az ajtajuk minden új politikai erő előtt, amelynek szintén az a véleménye, hogy a 2010 előtti és utáni világot is meg kell haladni.

Vágó Gábor, a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület alapító tagja arról beszélt, a jelenlegi hatalom újjáépítette a pártállamot, mivel ez a rendszer nem a nép, hanem a saját érdekeit szolgálja. Az ellenzék felelőssége egy olyan állam létrehozása, amely valóban a népet szolgálja, az állampolgárok pedig ezt a helyi szabad sajtó kiépítésével, támogatásával segíthetik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!