Kezdőlap Címkék Uniós támogatások

Címke: uniós támogatások

Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

0

Magyarország lemondhat az eddig ömlő uniós támogatások nagy részéről a következő költségvetési ciklusban, ha nem állítja helyre a jogállamot. Az Európai Parlament ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy lehetőleg kössék jogállamisági feltételekhez a pénzosztást. Arról is döntöttek, hogy jelentősen megemelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett „a la carte Európa”, amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat.

Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.

Az uniós parlament a tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának céljából az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolta.

A felülvizsgálat során véleményük szerint erősíteni kell, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás, amelynek hiányát Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) példázza leginkább.

A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak – rögzítették.

A meglévő különbségeket az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót – figyelmeztettek a képviselők.

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozat értelmében.

A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából.

Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Kiemelték, hogy a demokrácia és a jogállamiság előfeltétele az alapjogok védelmének, valamint a tagállamok egymás közötti és az európaiak EU iránti bizalmának.

Ezen program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

FH/MTI

Az önkormányzatoktól kér pénzt az állam

Bár hivatalosan a banki betétekből akar elcsábítani pénzt a államadósság-kezelő, a gyanú az, hogy a szinte befagyott uniós kifizetések miatt van szükség az önkormányzatoknál lévő szabad összegekre. Az új papír elvileg mintegy ezermilliárdot mozgathat meg.

Vadonatúj „terméket” dob piacra szeptemberben az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Szeptemberben hároméves államkötvényt kínál a helyhatóságoknak, kedvező, 1,25 százalékos éves kamatra. Közleményéből kiderül, az önkormányzatok a kötvényt a futamidő alatt is értékesíthetik a Magyar Államkincstárnak mint forgalmazónak.

Az új kötvénnyel az önkormányzatok vonzó és biztonságos befektetési lehetőséghez jutnak az ígéret szerint. Az államadósság költségét pedig csökkenti, hogy a kötvénynek a hasonló 3 éves futamidejű nagybani államkötvény hozamánál alacsonyabb lesz a kamata – olvasható a kommünikében.

A Független Hírügynökségnek Barcza György ÁKK-vezérigazgató elmondta, hogy

az önkormányzatoknál mintegy ezermilliárd forint leköthető pénz van,

erre adnak ajánlatot. Az állam számára annyiban kedvező ez a pénzforrás, hogy jelenleg 1,63 százalék a 3 éves államkötvények hozama, az 1,25 százalékkal tehát spórol a költségvetés.

Az új kötvény hátterében áll az, hogy tavaly megszűnt az önkormányzatoknak az a lehetőségük, hogy lakossági kötvényt jegyezzenek (sok intézményi befektető élt ezzel a trükk-kel, komoly hozamfelárat besöpörve ezzel, amíg aztán bezárták ezt a kiskaput).

Az önkormányzatok ne máshová fektessék pénzüket, például a bankok jellemzően néhány tizedszázalékot fialó (tehát az inflációt is beszámítva vastagon reálveszteséget eredményező) betéteiben tartsák – derült ki Barcza szavaiból.

Minden negatív él nélkül tehát a bankokkal szemben beszáll a pénzért zajló versenybe az ÁKK – mondta az állami cég vezetője. Sajátos szempontot villantott fel azzal, hogy szerinte a bankok is örülnek ennek, mert jelenleg az MNB-nél egyenesen negatív kamatra helyezhetik el nem hitelezésre fordított szabad pénzállományukat, vagyis veszteségüket csökkentik, ha az önkormányzatok máshová viszik a pénzt.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy nem áll-e összefüggésben ez az új lehetőség azzal, hogy a költségvetés immár tetemes, 1400 milliárdhoz közelítő összegben

kénytelen megelőlegezni az olyan uniós pályázatok kifizetéseit,

amelyeket pozitívan bíráltak el, de Brüsszelből nem utalják a pénzt.

A pénzügyminisztérium legutóbbi jelentése szerint az államháztartás központi alrendszere július végéig 1491 milliárd forint deficittel zárt. Ez az éves előirányzat 109,6 százaléka. Az ábra azt szemlélteti, hogy évek óta nem volt ennyire magas a félévi deficit a bruttó hazai termékre (GDP) vetítve.

Forrás: kormany.hu

Míg idén január-júliusban az uniós kiadások (1309,4 milliárd forint) több, mint 20 százalékkal teljesültek magasabb összegben, mint a tavalyi év azonos időszakában, addig az uniós bevételek összege csupán mintegy 162 milliárd forintot tett ki – tudatta a PM.

Ez az alig 162 milliárdos kifizetési összeg hónapok óta olvasható a havi jelentésekben, vagyis

az EU – nyilván nem függetlenül a rengeteg szabálytalanság gyanúja miatt – nem utalja a támogatásokat.

Ennek veszélyére egyébként a minap készült féléves jelentésében az Állami Számvevőszék is felhívja a figyelmet.

Barcza György elhárította az erre vonatkozó kérdés érdemleges megválaszolását azzal, hogy az uniós támogatások nem az ÁKK feladatkörébe tartoznak. Mint mondta, éves finanszírozási tervük alapján dobják piacra a kötvényeket. Nos, a tavaly decemberben elfogadott 2018-as tervben nem található meg az az új önkormányzati állampapír.

Olvasható viszont az, hogy az államháztartás központi alrendszerének úgynevezett pénzforgalmi hiánya 1361 milliárd forint lesz idén. (Ez azt jelenti, hogy január 1. és december 31. között ennyit terveztek negatív egyenlegként a költségvetésben. A végleges és tényleges hiányt az ún. eredményszemléletű deficit fejezi ki, amely a később az erre az időszakra esedékes kiadásokkal és bevételekkel módosítja az előbbi számot.)

Az ezzel megegyező összegű nettó finanszírozási igényt „módosíthatja az egyéb finanszírozási tételek között az európai uniós transzferek egyenlege, illetve egyéb tételek”. A 2018 évi finanszírozási terv során ezen tételekkel mint likviditást befolyásoló összegekkel számol az ÁKK.

Az is kiderül a dokumentumból, hogy a tervezett 2400 milliárdos államkötvény-értékesítésen belül 650 milliárd volt a 3 éves futamidejűek állománya az év elején.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese a Független Hírügynökségnek azt mondta: valószínű, hogy az elszaladt uniós kifizetések miatt van szükség az államkötvény kibocsátására.

A jóléti kiadások megcsapolásával stabilizáltak Orbánék

Saját magára és a gazdaság egyes területeire költ többet a kormány, mint 2010 előtt, ezt az 1300 milliárdot pedig a jóléti kiadásoktól vonta el. A térségben éppen fordítva, az oktatás, egészségügy kap több pénzt a válság óta.

A jóléti kiadások szenvedték meg a 2008-as válság kezelését a nyolc éve hatalmon lévő Orbán-kormány ténykedése nyomán – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A jövő évi költségvetés tervezetét is számításba véve ez csaknem 1500 milliárd forint elvonását hozta magával az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek területéről. Ennek az összegnek zömét, mintegy 1300 milliárdot az állam saját működésére és a gazdaság egyes területeire fordította.

Még szembetűnőbb a szám, ha azt nézzük, hogy a költségvetésen belül hogyan szorultak vissza a jóléti kiadások. A kiadási főösszeg 60,6 százalékáról 54,4 százalékára süllyedtek.

Ráadásul ennél is kevesebb jut a „klasszikus” jóléti célokra, ugyanis ennek a tételcsoportnak része a sport is a szórakoztatással, kultúrával és vallási feladatokkal együtt. Mindkét téren több pénzt költ a kormány.

A növekmény majdnem fele jut a sportra.

Javította a költségvetés helyzetét, hogy kisebb az államadósság (jelentős részben a megvédett magánnyugdíjpénztári vagyon terhére). Erre a célra ezért ma kevesebbet kell fordítani, mint tíz éve.

A gazdasági funkciókra elköltött többlet egy részét erős kritikák érik, mert a uniótól kapott jelentős összegből nagyobb hasznot hajthatna a magyar gazdaság. Ráadásul a növekedésnek egyre komolyabb gátja a munkaerő hiánya, amelyet feltétlenül súlyosbít az oktatásból kivett pénz.

A térség országai éppen ellentétes döntéseket hoztak. Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában kivétel nélkül a gazdasági feladatoktól vontak el pénzt a kormányok, ellenben a jóléti célokra szánt pénzt jelentősen növelték. Bulgáriában és Romániában éppenséggel 10 százalékkal tíz év alatt.

Kóros a függés az uniós pénztől

Barátságos külső környezetben lassulva nő a magyar gazdaság, amely szinte teljesen az uniós támogatásokra támaszkodik – írja vendégszerzőnk. Katona Tamás szerint a szociális ágazatban is csak közösségi pénz jut fejlesztésekre. Versenyképességben a térségben lassan mindenki lehagyja Magyarországot.

A globális gazdaság az első negyedévben az előzetes adatok szerint a korábbi évekénél dinamikusabban bővült. Az egyesített GDP növekedése a múlt évben elérte a 3,7 százalékot, amely 0,5 százalékponttal meghaladta az előző évi bővülést. Az IMF az idei, valamint a jövő évre is további gyorsulást, 3,9 százalékos összesített GDP növekedést vár a világgazdaságban. A politikai természetű kockázatok, a regionális konfliktusok ellenére az idei kilátásokat az elemzők többsége kedvezőbbnek ítéli meg a múlt évinél; az első negyedévi előzetes adatok a mérsékelt optimizmust támasztják alá.

A fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,5 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez, és 2,6 százalékkal a megelőző év azonos időszakához képest. Az Egyesült Államokban az első negyedévben – az előző negyedévi 2,6 százalékkal szemben – 2,9 százalékkal bővült a gazdaság éves összehasonlításban.

Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és – a várakozásokat meghaladóan – 2,4 százalékkal a megelőző év azonos időszakához képest. Az eurózónában ugyancsak 0,6 százalékkal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 2,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb teljesítményt nyújtó német gazdaság az első negyedévben az eurózónáét megközelítő dinamikával, 0,3, illetve 2,3 százalékkal nőtt.

A magyar gazdaság 2010 óta problematikus változásokon ment keresztül. A növekedés dinamikáját gyakorlatilag az uniós források bevonásának lehetősége, a támogatásban preferált vállalkozói kör kiválasztásában tudatos kormányzati szándék szerinti időzítése határozza meg.

Amíg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Fokozatosan romlik versenyképességünk, mert a kilencedik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését.

Emiatt felhasználható uniós támogatás hiányában alig bővülne a gazdaság.

A múlt évben már érzékelhető volt a 2014-2020 évek középtávú uniós ciklusában – ismételten sajátos módon – lehívott jelentős összegek élénkítő hatása. Ennek megfelelően a múlt év egészében – előzetes adatok szerint – 4,2 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene. Az idei évben is folytatódott a dinamikus növekedés: az első negyedévben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 1,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez, és 4,7-del a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

Katona Tamás MTI Fotó: Illyés Tibor

Az év egészében is a tavalyihoz hasonló ütemű, 4 százalék körüli bővülés várható, bizonyos kockázatokkal. Ez a dinamika 1,5 százalékponttal meghaladja az Európai Unió, valamint az eurózóna átlagát, a térségünkben ugyanakkor ez az index gyakorlatilag csak közepes. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a magyar gazdasági növekedés átmeneti gyorsulása nem állítja meg, sőt egyes országokhoz képest még növeli is a leszakadásunk mértékét. A magyar kormány az idei konvergencia programban a következő négy évre egyenletes, 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol, ennek azonban nincs realitása; a gazdasági folyamatok alapján feltehetően a jövő évben még 3 százalék feletti növekedés várható, de a továbbiakban erre nem lehet számítani.

A kormány az Európai Bizottság számára ez év tavaszán készített konvergenciaprogramban nem csak a következő négy év kilátásait ítéli meg rendkívül pozitívan, hanem az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának eredményeit is. A magyar gazdaság helyzetét nagyon jónak, a versenyképességet folyamatosan javulónak minősíti, és még a környező országokhoz képest is kedvezőnek mutatja be a gazdasági növekedés alakulását. Ha azt az elvet követjük, mely szerint a statisztika a bázis megválasztásának művészete, akkor ez a konvergencia program betöltötte a neki szánt feladatot, ugyanis olyan kiragadott idősorokat és időszakokat választ, illetve mutat be, amelyek látszólag alátámasztják a kormány érvelését.

Ez azonban nem feledtetheti azt a valós helyzetet, hogy

Magyarország versenyképessége rendkívül kedvezőtlen, a kelet-közép-európai tagországok pedig egyre jobban lehagynak bennünket.

A 2004-ben csatlakozott országok között a háztartások egy főre jutó fogyasztásában, az egy főre jutó bruttó hazai termékben, a születéskor várható élettartamban Magyarország az utolsó helyen áll; Lengyelország, Szlovákia, a balti államok az utóbbi években sorra elhagyták hazánkat, noha egy évtizeddel ezelőtt ezek az országok mögöttünk voltak az uniós rangsorban. Sőt, Románia a háztartások egy főre jutó fogyasztásában gyakorlatilag beérte a magyar háztartások hasonló mutatóját.

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a konvergenciaprogramban vázolt kormányzati gazdaságpolitika a munkaalapú társadalom elképzelésével, az oktatás háttérbe szorításával és ezáltal a társadalmi mobilitás lehetőségének beszűkítésével, az unortodox monetáris politikával, az egészségügy és a szociális szféra fokozatos ellehetetlenítésével akár hosszú távon is fenntartható.

Igaz ennek iszonyatos ára van: az ország tartós lecsúszása,

a modernizáció, és ezzel a fejlett tagállamokhoz közelítés esélyének elvesztése.

A foglalkoztatottság statisztikai mutatói az elmúlt négy évben látványosan javultak, ezen belül az utóbbi két évben az elsődleges hazai munkaerőpiacon is érdemben emelkedtek. A magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékét mutatja, igaz úgy, hogy ebben az európai gyakorlattól eltérve a KSH a közmunkásokat is munkaerőpiaci foglalkoztatottnak tekinti. Ezzel a tényleges munkanélküliségi ráta 7,3 százalék lenne, ami kissé meghaladja az Európai Unió átlagát.

A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 97 ezer – 12 hónapnál rövidebb ideje – külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH; számuk 13,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. (A kormánytól független elemzések azonban legalább 350 ezer külföldi magyarról számolnak be – a szerk.)

Az aktív munkanélküliek száma a február és április közötti trimeszterben 177 ezer fő volt, 32 ezer fővel, 15,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésre álló adatok szerint az első negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 238 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 44 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a vizsgált trimeszterben 3,8 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség:

az álláskeresők nagy hányada, 43,5 százaléka legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget.

A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban is megközelítette a másfél évet, 17,1 hónap volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma április végén 258 ezer fő volt, 16,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 39 ezer új álláshelyet jelentettek be, 70,8 százalékkal kevesebbet, mint egy hónappal, és 27,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 1,7, a támogatott munkahelyeké 40,9 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisban bejelentett

új álláshelyek több mint fele, 52,6 százaléka még mindig közmunka végzésére irányult.

A munkanélküliek csaknem fele, 45,7 százaléka – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 9 hónapig jár az érintetteknek.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első negyedévben 316 300 forint volt, 12,4 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában 327 100 forint volt az átlagos kereset, 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 336 600 forintot mutatott a keresetek átlaga, 13,5 százalékkal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első negyedévben 210 300 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 2 százalékkal emelkedtek, így

a reálkereset kiemelkedő mértékben, 10,2 százalékkal nőtt.

A magyar gazdaságot a megelőző három évben folyamatosan deflációhoz (árcsökkenéshez – a szerk.) közeli belső környezet jellemezte, ez a helyzet azonban a múlt évben fokozatosan megváltozott. A fogyasztói árak összességében hosszabb ideig stagnáltak, míg a múlt év közepétől – hullámzó dinamikával – határozott növekedés mutatkozik. Számottevő emelkedés egyelőre az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztói árában látható. A drágulás áprilisban 0,7 százalék volt az előző hónaphoz, és 2,3 százalék az egy évvel korábbihoz képest; évkezdettől 2,1 százalék.

A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásállománya április végén 46,3 milliárd forint volt, egyetlen hónap alatt több mint egyötödével, 8,2 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal nőtt március vége óta, és 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tartozások 85,7 százaléka, azon belül

a 30 napnál régebben lejárt fizetési határidejűek több mint kilenctizede az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeinél halmozódott fel.

Különösen kritikus állapotot mutat, hogy a központi költségvetés minősített – 60 napnál korábbi fizetési határidejű – szállítói adósságának 93,5 százaléka szintén a tárca intézményeinél keletkezett.

A tárca intézményei közül az egészségügyi szolgáltatók tartozásai képviselték a teljes tartozásállomány 79,2 százalékát, míg a – klinikai központtal nem rendelkező – felsőoktatási intézményeké annak 7,2 százaléka volt, abszolút értékben egy hónap alatt 116 millió forinttal csökkent. A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Központ, a klinikummal rendelkező felsőoktatási intézmények, valamint a bizonyos feladatokban az OEP helyébe lépett Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adósságát is beszámítva az egészségügyi ágazatba sorolt állami fenntartású intézmények összesített tartozása április végén 32 milliárd forintot tett ki, 21 százalékkal többet az egy hónappal korábbinál.

Ez azt jelenti, hogy a múlt év végén is megvalósult ugyan a – mondhatni szokásos – konszolidáció, de ez is csupán újabb tűzoltás volt, a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát.

Az adósságállomány-növekedés április folyamán felgyorsult, hét intézménynél meghaladta a tavalyi ütem másfélszeresét, sőt, egynél annak 22,5-szerese (Országos Onkológiai Intézet – ennek addigi vezetője, Kásler Miklós lett az EMMI új irányítója – a szerk.).

A kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált.

A rendszerszemléletű, kiszámítható működési feltételek megteremtése helyett – több éves tendenciát követve – újrateremtődik az adósság, az intézményi menedzsmentek érdektelenné válnak a gazdálkodásban. A bérezésben preferált dolgozói csoportok közötti időbeni ütemezés és az emelés mértékében történő differenciálás tovább fokozza a szakképzett és gyakorlott munkaerő elvándorlását, amelyben kiemelt a garantált bérminimum miatt összecsúszó bértábla kiegyenlítő szerepe is.

A beruházások 2015-ben és 2016-ban rendkívül alacsony szintűek voltak, jelezve, hogy az előző hétéves támogatási ciklus lezárultával hiányoztak az uniós források. Kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével

uniós pénz nélkül alig valósultak meg közösségi fejlesztések.

Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz képest élénkült meg a múlt évben a beruházási tevékenység 16,7 százalékkal, de még így is valamivel alatta maradt a két évvel korábbinak. A beruházások aktuális szintje csupán a 2017-ben bekövetkezett növekedés után haladta meg a 2008. évi válság előttit.

Az idei évkezdet is ellentmondásos helyzetet tükröz: a beruházások volumene ugyan az egy évvel korábbi dinamikát némileg meghaladóan nőtt, ugyanakkor ez kizárólag a költségvetési szervek – döntő hányadban uniós finanszírozású – fejlesztéseinek köszönhető,

a vállalkozások által megvalósított beruházások mennyisége csökkent.

Az első negyedévben a beruházások többségét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások felhalmozási teljesítménye 1,1 százalékkal visszaesett, a költségvetési szerveké 65 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Jellemző, hogy az erőltetett ütemű stadion- és sportcsarnok-építések eredményeképpen a művészet, szórakoztatás, szabadidő eltöltés területén megvalósult fejlesztések – a magas bázishoz képest is – kiemelkedő mértékben, 68,3 százalékkal nőttek.

A közszférában uniós források hiányában a megelőző két évi jelentős visszaesést követően tavaly kiemelkedően nőtt a beruházási teljesítmény. E pénz bevonásával – a korábbi rendkívül alacsony bázishoz képest – az idei első negyedévben a közigazgatásban és a védelmi ágazatban 75,4, az egészségügyben és a szociális ellátásban 73,6, az oktatásban 70,7 százalékkal nőtt a beruházási volumen. Úgy tűnik,

a kormányzat az oktatásban, valamint az egészségügyben és a szociális szférában kizárólag uniós forrásból hajlandó fejleszteni.

A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene márciusban 5, az új exportrendeléseké 6,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes rendelésállomány az első negyedév végén 6,7 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások rendelésállománya a múlt év eleje óta folyamatosan alatta marad az előző évinek; ez a megelőző négy évben egyszer sem fordult elő.

Szerző: Dr. Katona Tamás, egyetemi tanár, a KSH korábbi elnöke, a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára

Az uniós támogatások ellenére gyenge a beruházási eredményünk

A kívánatos szint alatt, de az uniós átlagot kissé meghaladó a beruházások aránya Magyarországon az Eurostat friss kimutatása alapján. A tíz év alatti összesített romlás viszont meghaladja a 2 százalékpontot. Eközben ömlött az országba az uniós pénz.

 

Az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett beruházási hányad 2017-ben éppen túllépte a 20 százalékot, az eurót használó 19 országban ennél kicsivel magasabb. Amint az Eurostat ábráján (beruházások aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva) látható, Magyarország a tágabb középmezőnyben van, a listát a csehek vezetik 25 százalék feletti rátával.

Forrás: Eurostat

Ez az az a mérték, ami már pótolja a természetes kopást, elhasználódást és a tőke kivonását.

A magyar adat az elmúlt tíz évben sose érte el ezt a szintet,

legközelebb a válság előtti években volt (23 százalék felett) hozzá. Meglepő, hogy a sok adatban az EU élvonalába tartozó Luxemburg, a szintén gazdag Nagy-Britannia a sor vége tájt kullog. A görögök száma sanyarú sorsuk ismeretében viszont nem meglepő.

A 2007-től számított időszakban csak három amúgy is nagyon fejlett országban (Svédországban, Németországban és Ausztriában) tudták növelni a befektetések arányát. A magyar érték viszont veszteséget mutat (-2,1 százalékpont), aminél kissé magasabb az EU- és az euróövezeti átlag.

A válság lecsengése után a mélypontra zuhant hazai beruházások 2013-at követően kezdtek feléledni (21-22 százalékos arányra).

Akkor, amikor az ország ezermilliárdos tételekben kapta az uniós támogatásokat.

Jól látható az adatsorból, hogy amikor (egy átmeneti évre) szinte leállt a közösségi segítség, a magyar beruházási ráta (19 százalék) nagyot zuhant, párhuzamosan egyébként a gazdasági növekedéssel (2,2 százalék). Ez is cáfolja Orbán Viktor sokszor emlegetett tézisét, hogy hazánk nem függ az uniós támogatásoktól.

Az unióban a beruházások legnagyobb hányada a gépek, berendezések terén történt tavaly, a szellemi termékek részesedése csaknem egyötödnyi.

Magyarország számára figyelmeztető

az Eurostat azon megjegyzése, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos termékek köre a beruházások legnagyobb növekedését mutatta a teljes tőkebefektetés arányában. Magyarországon változatlanul a (főleg autó-) ipari összeszerelői tevékenység a domináns, s ez is nagyon drágán.

Elzárják az uniós pénzcsapot?

0

A héten Magyarországon vizsgálódnak az Európai Unió szakértői. Az ötnapos auditon uniós támogatású projektek közbeszerzési ellenőrzés irányítási és kontroll mechanizmusait vizsgálja. 

 

A Portfolio számításai szerint a kormány akkor is el tudná érni az idén – az uniós pénzek kifizetésére és az adósságráta csökkentésére vonatkozó – két fontos gazdasági célját, ha „befagyasztanák” Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. A portál információi szerint nem valószínű ez a forgatókönyv, de ki sem lehet  zárni.

Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő „visszacsinálni”, a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket – írja a portál, amely konkrét számításokkal levezeti, miért véli úgy, hogy az idei célokat Orbánék mindenképpen el tudnák még érni.

Mint portálunk is beszámolt róla, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18. és 20. között tényfeltáró küldöttséget küldött Magyarországra, ezn belül Felcsútra is, hogy megnézzék, mire költötték el az EU-tól kapottpénzkt egyes projektek eetében.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!