Kezdőlap Címkék Uniós támogatás

Címke: uniós támogatás

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 6.

Arról jutott eszembe, hogy Felcsúton mesterséges sziget épül. Mégpedig uniós támogatásból, a záportározó tó közepére, amelyet viszont csónakázó tóvá alakítanak. Az egész projekt nevetségesen olcsó, 235 millióból megvan, ami eltörpül a stadion és a kisvasút költségei mögött. Minden felcsútira cirka 150.000 forint esik, aminek lehet, hogy náluk jobb helye volna, de nem sokat kérdezték őket.

Teljes szívemből támogatom a tervet, akár az a 4 azaz négy helyi lakos, aki a polgármester tájékoztatóján mégiscsak megjelent. Ne tessék kevesellni a népakarat eme megszólaltatóinak számát, a település sem nagy, összesen 1600-an lakják. Vagy többen, ha a Mészáros-család tagjai, barátai és üzletfelei minimum duplán számítanak, ahogy illik.

Először is a terv roppant gazdaságos. A kisvasutat a kutya sem használja, csak újabb és újabb veszteséget termel, de más lesz a helyzet, ha a vasútállomásról át lehet sétálni a hídon a szigetre, és vissza. Erre már tódulni fognak, az biztos. A projekt leírása hangsúlyozza is: „idevonzhatja a turistákat, akik ha már eljöttek, biztosan felülnek a kisvasútra is.” Ha már. Azért nem ártana felkészülni arra is: mi van, ha még mindig nem jönnek. Volnának ötleteim, persze nem tudom, ezekre is jönne-e európai pénz, azok ott Brüsszelben az Elios-ügy óta elég gyanakvóak. Pedig fogadni mernék, az is megdobná a kisvasút forgalmát, ha pl. mesterséges vulkánkitörést vagy cunamit állítanának elő, gladiátorjátékokat rendeznének, esetleg sivatagi oroszlánokat vagy fehér bálnákat telepítenének oda. Vagy trópusi esőerdőt, arapapagájokkal, húsevő növényekkel. Ha ez túl drága, legalább a Városligetből kiebrudalt Vidámparkot lehetne idehozatni.

Tudom, ez csak akkor működik, ha az állam szívének kedves, lehetőleg Mészáros Lőrinchez közelálló beruházót lehet garantálni. Nem bízhatják akárkire a közpénzt. De hát a tóra és a szigetre kiírt pályázatot is olyan vállalkozó nyerte, aki régi kedvence a tendereknek, Mészárosékkal közös konzorciumban is szokott kaszálni. Ugyan már, mibe kerülne neki, ha bedolgozná magát az arapapagáj- vagy a gladiátoriparba is?

Cél a teljes elszigetelődés

De a legjobban azért tetszik a terv, mert igazi modellkísérletnek tartom. Szerintem fel kell készülni arra, hogy az egész ország egy szigetre költözik. Most, hogy a Fidesznek egy időre ajtót mutatott a Néppárt (ebből a szempontból mindegy, hogy próbál emelt fővel kifelé masírozni az ajtón, mondván, maga is ki akart menni), pláne fel kell gyorsítani az előkészületeket. Valami olyan sziget kellene nekünk, ahová senki nem lát be, nem kritizál, nem reklamálja a demokráciát és hasonló idejétmúlt butaságokat. Ahol magyar módra élhetünk, „ahogyan a kedvünk szerint való”, mint a miniszterelnök fejtegette ünnepi beszédében, és nem kell tárgyalgatni (Bayer Zsolt Weberről adott szép jellemzésével) „farizeus szarjankókkal”. A saját szigetünkön annyi nácit tüntetünk ki március 15-én, ahányat csak akarunk, és senki nem sipákol, ha sóval hintik be az Akadémia és az akadémikusok helyét. Elvégre egy szigeten takarékoskodni kell a hellyel, kár pazarolni felesleges intézményekre. Ott majd senki nem akad fenn azon, hogy a felnőtt népesség 1 százaléka birtokolja az összvagyon közel felét, és az uniós földalapú támogatások nagy részét 12 család kapja. Egy szigeten ez nem probléma, hiszen föld se sok van, nemhogy földalapú támogatás.

A végső célt, a teljes elszigetelődést illetően a kerítés még csak gyenge próbálkozás volt. Újabb nagyszabású építkezéssel (a kerítés sem volt rossz üzlet) vizesárkokat kell ásni a határaink körül. Elvégre így szokás a végvárakat is védeni. Mi pedig eléggé a végén vagyunk. Így élünk majd a magunk nem egészen tízmilliós szigetén Európa közepén. Felcsút csak nyilvános főpróba volt. „Nem kell irigykedni! Dolgozni kell” – oktatta Mészáros Lőrinc azokat, akik értetlenül hápogtak a mesterséges sziget hírét hallván. A kormány kitartóan dolgozik is a tervein. Épül a Magyar Sziget. Hídra talán nincs is szükség.
.

Orbán Viktor csak farkast kiáltott?

A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.

  • Irreális elvárás a 4 százalék feletti tartós növekedés
  • Hiba volt az 50 százalékos előleg  
  • Nehéz költségvetési vita várható
  • Zűrös időszak elé néz Európa
  • Jobban a „körmünkre néznek” majd

Valóban közeleg egy újabb gazdasági válság?

Ma a világgazdasági helyzet valamivel valóban rosszabb, mint korábban volt, nagyon sok bizonytalansági kockázat látható. Számos olyan hazai és külföldi elemző gondolja úgy, hogy

nagyjából kétéves távlatban nem zárható ki egy újabb válság bekövetkezése.

Az az óvatosság, amit a kormánynyilatkozatok jeleztek, nem teljesen alaptalan, de jelenleg messze nem tartunk itt.

A választás után Orbán Viktor azt mondta, olyan pénzügyminiszterre van szüksége, aki garantálni tudja legalább az évenként 4 százalékos növekedési ütemet. Varga Mihályban ezt megtalálta?

A Varga Mihály által jegyzett konvergencia programban 2022-ig minden évben 4 százalék, vagy ennél magasabb növekedés szerepel. Ez a korábbi konvergencia programhoz képest néhány tizedszázalékos emelést jelent. Ez a mi számításaink szerint irreális elvárás. Én úgy látom, hogy a gazdasági válság közeledtével riogató kijelentések mögött az állhat, hogy

a kormányzat is belátta, hibás az a korábbi koncepciója, miszerint a magyar gazdaság képes lehet tartósan 4 százalék feletti növekedésre.

Ráébredtek arra, hogy ez nem fog menni. Az Európai Unió is figyelmeztette Magyarországot, hogy az államháztartási hiány túl magas, az idei várható deficit a második legmagasabb lesz az Unióban, s ebben csak Románia „előz” meg minket. A strukturális deficit 3 százalék fölött lesz, és romló tendenciát mutat.

Amikor a gazdasági növekedés csúcson van – és mi mostanában erről beszélünk – inkább ellenkező tendenciáknak kellene jelentkezniük.

Ez volna a természetes. Ami a deficitet illeti, az Unió országainak idei várható átlaga 1 százalék alatt lesz, például a németek és a csehek egyenesen szufficites költségvetéssel számolnak. Lehet találni persze olyan zavaró világgazdasági tendenciákat, amelyekkel a propaganda szintjén lehet majd magyarázni a hazai gazdaság gyengébb teljesítményét, az esetleges 4 százalékos beígért növekedés elmaradását. A világban tapasztalható forrásszűkítésre is lehet majd hivatkozni.

Annak a mintegy 1000 milliárdos uniós támogatásnak a visszatartása ebben nem játszik szerepet?

Természetesen nem. Ennek a pénznek egy részét valószínűleg még az idén megkapjuk, egy másik részét valamivel később. Megeshet persze, hogy az EU-ban nem fogadnak el bizonyos tervezett projektek, de

a kormány ebből a szempontból túlbiztosította magát, több projektet indított el, mint amennyi támogatásra elvileg lehetőség van.

Az idei elmaradás az államháztartás uniós módszertannak megfelelően számított ez évi hiányát nem fogja befolyásolni, mivel abba az EU fejlesztési támogatások nem számítanak bele. De a költségvetési hiány, ahogyan említettem, a kedvező konjunktúrához képest e nélkül is nagyon magas, az Unió már figyelmeztetett minket, hogy

kiigazításokra volna szükség a magyar gazdaságban.

Ennek a hiánynak a forrását miben látja? Hol „sántít” a magyar gazdaság?

Alapvetően a 2018-as parlamenti választásokban kell az okokat keresni. Számos olyan projekt indult be, amely egy része szükséges volt, más részét el lehetett volna hagyni. A különféle életpályamodellek nyomán jelentős béremelések voltak a költségvetési szektorban. Meg kell említeni a költségvetésből finanszírozott olyan beruházásokat, mint például a Modern városok program terhei, amelyeket már a közelgő önkormányzati választások számlájára írhatunk.

A kormányzat részben tudatosan, azt hirdeti, hogy a 3 százalék alatti hiány teljesen rendben van.

Első ránézésre ez igaz is lehetne, ám

a nagyon alacsony kamatok időszakában ennél jóval alacsonyabb hiány volna indokolt.

Ha a gazdasági növekedés a különféle okok miatt valóban lassulni fog, majd akkor kellene költségvetési pénzekkel támogatni a növekedést, de most, amikor a konjunktúra tetőpontján vagyunk,

pusztán politikai-választási megfontolásból költségvetési pénzeket is bevetni, eléggé kockázatos. Ez a lassulás időszakában fog visszaütni,

amikor nem, vagy alig lesz mód a kiadások emelésére.

A hazai gazdasági növekedés azért volt csúcsponton, mert egész Európában konjunktúra volt?

Ebben ennek is szerepe volt, de még fontosabb, hogy a kormányzat az EU-támogatások erőltetten gyors lehívására, majd ennek megelőlegezésére törekedett. Szerintem eleve hiba volt a hatalmas előlegek kifizetése,

ettől inkább csak a „kifizetési számláló” pörgött,

a fejlesztések – bár látványosan emelkednek – sokkal kevésbé, miközben az államháztartás finanszírozása a nagy hiány miatt egyre nehezebb. A gazdaság kétségtelenül csúcson pörög.

Az idén még biztosan meglesz a 4 százalék feletti növekedés, de jövőre már csak 3-3,5 százalékossal számolunk, ami önmagában nem rossz,

de a régióban csak gyenge közepes szintnek mondható.

Ezt az uniós pénzek elapadása okozza?

Részben igen, illetve hogy a magyar gazdaság EU-transzferek nélkül csak nagyon szerény növekedésre képes. Az igazi probléma 2020-tól jelentkezik, amikor már a mostani ciklusból nem sok lehívható pénz marad majd, az új költségvetési ciklus pénzeire pedig korai volna számítani.

Akkor további jelentős lassulás is bekövetkezhet.

Csak zárójelben jegyzem meg: a magyar kormány is ellenzi, hogy még ebben a választási ciklusban elfogadják a 2020 utáni költségvetést, ha azonban ezt áttolják az új parlament időszakára, hosszadalmas vitákra kell számítani, ami az európai országok egymásnak ellentmondó érdekeiből következik. Ameddig pedig nincs költségvetése az EU-nak, kohéziós támogatások sem lesznek.

Mire gondol?

A döntést nehezíteni fogja a donor és a támogatott országok közötti érdekellentét, a Brexit miatt csökkenő források, de nem elhanyagolható a Nyugat – Kelet, vagy az Észak – Dél ellentéte. Ne felejtsük ki az integráció növelését szorgalmazó és azt ellenző, a nemzeti önrendelkezést előtérbe helyező álláspont közötti, vagy a populista és a piacpárti felfogás ellentétét sem, de említhető az orosz kapcsolat vagy a migráció eltérő megítélése is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

a választások nyomán nagyon sok kulcspozícióban személycserékre is sor kerülhet, s ebben is kiéleződhetnek a nemzeti és a pártcsaládbeli szempontok.

A populista erők nagyon megerősödtek, de nem törtek át, az uniós integráció növelését szorgalmazó német-francia tandem pedig várhatóan támadásba lendül. Nagyon zűrös Európai Uniós időszak elé nézünk.

Ezekre nem sok befolyása lehet Magyarországnak.

A magyar fejlődés szempontjából mindezek fontos kérdések lehetnek, hiszen nagyon kitettek vagyunk az uniós folyamatoknak. Erősen függünk a transzferektől, ha nem kapunk támogatást, jelentősen visszaeshet a gazdaság teljesítménye. A világgazdaságban végbemenő folyamatok is számos kockázatot jelentenek. Ilyen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, a magasabb kamatok ronthatják számos ország pozícióját.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Még valamit meg kell említenem: a török és az olasz bankválság lehetőségét. Nagyon rossz az olasz bankrendszerben is a hitelek összetétele, és ha ott valami komoly zavar támad – látva az olasz populista kormányzat „gondolkodását”, – akár a görögökéhez mérhető megrázkódtatást is kiválthat az Unióban. Ezt persze mindenki igyekszik elkerülni, de egy öntörvényű kormány esetében ez kiszámíthatatlan.

A napokban került nyilvánosságra az a hír, hogy a kormány az önkormányzati számlákon parkoló, fel nem használt forrásokat visszavette. Lehet ez egy válságra való felkészülés jele?

A kormány rossz döntést hozott akkor, amikor erőltetet módon iszonyú sok előleget fizetett ki bizonyos fejlesztésekre. Ezek jelentős részét nem is tudták felhasználni, különféle bankokban parkoltatják. Ezeket a milliárdokat most átteszik a Kincstári számlára,

ami érdemben nem befolyásolja a beruházások megvalósulását.

A lépés pusztán egyszerű, finanszírozási döntésnek tekinthető, amit a kialakult pénzforgalmi hiány indokolhat. Az, hogy lecsökkentik 50 százalékról 25 százalékra a kifizethető előlegek nagyságát, a jelen helyzetben helyénvaló, önkorrekciós döntés.

Hírek szerint az eddig benyújtott számlák felülvizsgálata zajlik, a kormány elrendelte a túlszámlázások kiszűrését.

Erről nincsenek konkrét ismereteim, de az tény, hogy ha egy országnak – amint azt a Sargentini-jelentés elfogadása is mutatta – rossz a nemzetközi megítése, vagy hogy a korrupciós ranglista szerint a régióban csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a mienknél -, akkor elképzelhető, hogy az ellenőrzések a korábbinál részletezőbbek, ha úgy tetszik szigorúbbak lesznek.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Itt az új OLAF-jelentés: több magyar ügyet vizsgáltak

0

Magyarországnál csak Romániában vizsgált több gyanús ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tavaly, ez derült ki a szervezet éves jelentéséből. Több magyar ügyről részletesen is írnak, például az Eliosról.

Az Elios-ügyet külön kiemeli a jelentés.
Forrás: hodmezovasarhely.hu

Most hozta nyilvánosságra az OLAF a 2017-es évről szóló jelentését, amelyből kiderül, hogy összesen 197 esetben indítottak vizsgálatot, és hárommilliárd euró visszavételére tettek ajánlást. A szervezet ugyanis

nem tehet feljelentést, ha visszaélésre bukkan, akkor is csak ajánlást küldhet az adott országnak.

A jelentés szerint az ügyek között voltak olyanok, amelyeknél a valódinál jelentősen kisebb értéket vallottak be importtermékek esetében, de olyan is, hogy szervezett bűnözői csoportok próbálták ellopni az uniós agrártámogatásokat, de fedeztek fel csalást nagy infrastrukturális beruházásoknál is. Arra is felfigyeltek, hogy csalók

egyre több olyan pénzt próbáltak elsikkasztani, amelyet kutatásra vagy a menekültválság megoldására szántak.

A szervezet összesen 102 gyanús ügyet vizsgált az uniós támogatásokkal kapcsolatban – ebből 10-et Magyarországon. Ennél több vizsgálat csak Romániában volt (11), Lengyelországban pedig szintén 10. A magyar vizsgálatok közül 7 végződött ajánlással – vagyis ennyi esetben találtak valamilyen problémát.

A jelentés több magyarországi ügyről részletesen is ír, az egyik ilyen az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios-botrány. A jelentés szerint 35 közvilágítási projektet vizsgáltak, és szabálytalanságokat találtak a költségek eredeti becslésénél, ráadásul összefonódások voltak a nyertesek és a pályázatok kiírói között. Ahogy írják, számos szabálytalanságot találtak a közbeszerzési folyamatoknál is. Mint írják, a vizsgálatot azzal az ajánlással zárták, hogy

vissza kell kérni 43,7 millió eurót (14 milliárd forintot),

és küldtek ajánlást a magyar legfőbb ügyésznek is.

Ez másik, Magyarországot is érintő ügy, amelyet említenek a jelentésben, 31 kutatás-fejlesztési projekttel kapcsolatos. A határokon átnyúló vizsgálat itt azt állapította meg, hogy azzal a céllal hoztak létre alvállalkozói rendszert, hogy megnöveljék a költségeket és elrejtsék a valódi szereplőket. Ezzel az üggyel kapcsolatban 28,3 millió euró (9 milliárd forint) visszakérését javasolja az OLAF, valamint itt is értesítette a magyar hatóságokat.

Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot érintő ügyben is, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül.

A jelentésben az is szerepel, hogy 2010 és 17 között az OLAF összesen 37 esetben küldött ajánlást Magyarországnak. A magyar hatóságok mindössze 17 esetben indítottak eljárást, amelyek közül 9 felmentéssel végződött, 8 ügyben született elmarasztaló ítélet.

Visszaüthet, ha az EU megvonja az illiberális tagállamok pénzének egy részét

0

Az Európai Unió következő költségvetése szeretné bizonyos normák betartásához kötni a pénzek kifizetését. Ne támogassuk az illiberális tagállamokat – mennydörög Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Ugyanez a véleménye Emmanuel Macron francia elnöknek. De vajon valóban erkölcsi felháborodásról van szó vagy pedig nagyon is gyakorlatias javaslatokról?

 

A kínos kérdést a baloldali Social Europe portálon veti fel Sławomir Sierakowski, akinek hazája Magyarországgal együtt a fő célpontja az EU tervezett pénzelosztási reformjának. A lengyel szerző rámutat arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki pártok is elvetik Brüsszelnek ezeket a javaslatait, mondván a pénz elvonása nem a vezetőket (Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski) büntetik elsősorban, hanem magát a népet. Ráadásul nem veszik figyelembe, hogy Orbán és Kaczynski demokratikusan megválasztott vezetők.

Mindenekelőtt a koppenhágai kritériumokat vennék figyelembe a pénzelosztásnál: ezek szerint az EU minden tagállamának ragaszkodnia kell a liberális demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz illetve a kisebbségek jogainak betartásához. Lengyelország esetében a nevezetes hetes cikkelyt épp a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt akarja alkalmazni a brüsszeli bizottság. A bíróságok alárendelése a politikai hatalomnak valóban kétes értékű kísérlet Lengyelországban, de jogilag bizonyítani a koppenhágai kritériumok megsértését nem könnyű feladat.

Ezenkívül felmerül az a kínos kérdés is:

vajon más tagállamok mennyiben respektálják ezeket a kritériumokat?

Máltán és Szlovákiában meggyilkoltak oknyomozó újságírókat, akik a miniszterelnök kétes ügyei után kutattak. Mindkét esetben az államhatalom furcsa összefonódásai kerültek felszínre.

Sławomir Sierakowski szerint politikai előnyt kívánnak kovácsolni az illiberális tagállamok elítéléséből. Guy Verhofstadtot elsősorban az zavarja, hogy az Európai Parlamentben mindent a néppárti – szociáldemokrata koalíció dönt el, a liberálisok a partvonal mellett ugathatnak, de fontos szerepük nincs Brüsszelben. Ráadásul a Fidesz benne van az Európai Néppártban, ahol sokan szimpatizálnak Orbán Viktor nézeteivel.

A politikai számítás Emmanuel Macron esetében is felfedezhető: saját szélsőjobb ellenzékét figyelmezteti, és egyben igazolja magát saját baloldali választói előtt.

Ezért is merült fel az ellenzéki pártok körében is Magyarországon és Lengyelországban, hogy visszaüthet, ha az EU pénzt von el morális kritériumokra hivatkozva az illiberális tagállamoktól. Ennek következtében ugyanis csak tovább erősödhet a Fidesz és a Pis népszerűsége az európai választások idején. Létrejöhet egy olyan Európai Parlament, amelyben “kultúrharc folyik” ahelyett, hogy az EU számára fontos kérdésekben döntenének.

A fideszes Hörcsik családnál kitaposott út vezet az uniós támogatásokhoz

A fideszes Hörcsik Richárd képviselő fia, unokaöccse és titkára is uniós pénzből kialakított turisztikai épületeket használnak saját céljukra. Százmilliós összegből újították fel az épületeket.

A fideszes (valamikor MDF-es) parlamenti képviselő, Hörcsik Richárd református lelkész családi-ismeretségi köre jól profitált az európai uniós támogatásokból – derült ki a Hír TV összeállításából.

Hörcsik unokaöccse a nagyszülői házból alakíthatott ki vendégházat a borsodi Göncruszkán, a lelkész fia borászatát fejlesztheti uniós pénzből, közel 18 millió forintból. Emellett a politikus személyi titkára is sikeres pályázó, a helyiek információi szerint ő is családi háza vendégházzá alakítására nyert támogatást.

Sárospatakon Hörcsik titkáráról mondják a helyiek, hogy életvitelszerűen él egy városi turisztikai épületben. A családi házat a helyiek információi szerint két éve mintegy 40 millió forintért, pályázati pénzből újították fel és ma már szálláshelyként kellene működnie. Projekttábla azonban nincs a házon és szállást sem lehet foglalni. Az ingatlanban Hörcsik Richárd személyi titkára él családjával a helyiek szerint, de ide van bejelentve egyéni vállalkozása is.

A Hörcsik család egyébként igen sikeresnek mondható a pályázatírás terén, ugyanis az országgyűlési képviselő fia tavaly ősszel 160 millió forint uniós támogatást nyert egy tokaji borház kialakításához.

A göncruszkai Ruszkay Pál Vendégház esete nem egyedi. Korábban izsáki, edelényi és hollókői fideszes politikusoknál merült fel az uniós fejlesztési források hasonló használata.

A jogállami elvek tiszteletben tartásához köthetik az uniós támogatásokat

0

Az Európai Bizottság dolgozik egy olyan javaslaton, amely szerint az uniós támogatásokat csak akkor fizetik ki egy országnak, ha ott tiszteletben tartják a jogállami normákat. Erről Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos beszélt Berlinben.

Günther Oettinger
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Bruxinfo által idézett beszéd szerint Oettinger nem beszélt részletesen a javaslatról, de megerősítette, hogy a bizottság politikai feltételekhez kötheti 2020 után az uniós kifizetéseket. Többek között

a bíróságok kormányoktól való függetlensége lenne az egyik ilyen feltétel.

Mint mondta, nem a lengyelekkel való vitára való reagálásról van szó, hanem arról, hogy sok vita merülhet fel az uniós források felhasználása során, amelyek elbírálása során a bíróságoknak fontos szerep juthat. Szerinte az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy visszaszerezze a szabálytalanul elköltött vagy elcsalt pénzeket, amihez szükség van a független bíróságokra.

Bár Oettinger elsősorban a lengyeleket említette, az utóbbi időben több elemző is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány is készülhet a bíróságok függetlenségének csökkentésére, akár felszámolására.

LAPSZEM – 2017. december 18.

0

Ma az Auguszták ünneplik a névnapjukat, mellettük négy, nagyon ritka név birtokosai is ott sorakoznak a mai kiemelt névnapok között: Karácsony, Zajzon, Gracián, Graciána.  Az ünnepek előtti utolsó hétre ráfordulva lehűlt az idő, de messze még az igazi, kemény tél. Országos faggyal indult a nap, s délután is csak +2 fok körüli hőmérséklet lesz.  Különösebb szél és csapadék nem várható.

 

Népszava – Ha harcolsz, esetleg túléled

Évente több száz beteg hal meg a hepatitisz C (májmoly) miatt, pedig 2014 óta van olyan szer, amely a betegek 95 százalékának teljes gyógyulást garantál. Csakhogy ezt a készítményt, mivel a kezelés betegenként 15-20 millió forintba kerül, a hazai egészségbiztosító a regisztrált 4000 betegből 1500-1800-nak tudta csak a finanszírozni. (Jövő januártól egy sikeres ártárgyalás nyomán, elvileg valamennyi beteg hozzáférhet már a kezeléshez.) Eddig, azért, hogy a 6 milliárdos keretbe beleférjenek, „sorba állították” a betegeket és azoknak engedélyezték csak az új terápiát, akiknél a régi, 2-2,5 millióba kerülő interferon kezelés hatástalannak bizonyult – írja a Népszava, amely alaposan körbejárta a témát, kifaggatott egy érintettet, aki elmesélte, hogyan lehet „kijátszani” – külföldi segítséggel, gyógyszerfutár bevonásával – a rendszert. A leletével megkeresett egy közismert német hepatológust és az ő segítségét, s második véleményt kért tőle. Ő irányította egy kezelési aktivistához, aki szervezetével évek óta segít Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a generikus gyógyszerek beszerezésében, hogy a rászorulók gyógyszerhez jussanak.

A hatóanyagokra vonatkozó recept alapján, előre fizetés után négy nap alatt megkapta a gyógyszert, amitől négy hónap után meggyógyult.

A szakértő pedig megerősítette, hogy a megoldás működik, annyi szépséghibával, hogy az ilyen esetekben a betegeknek egyedi engedélyt kellene kérniük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). A szakember elmondta azt is, hogy nagyon sok készítményt – olykor hiánycikkeket, vagy Magyarországon még forgalomban nem lévő orvosságokat – gyógyszerfutár cégekkel szereztetnek be maguknak a betegek. Évente körülbelül tízezer ilyen egyedi kérelem érkezik az OGYÉI hivatalába.

Magyar Nemzet –  Kétes fideszes üzlet: fordulat a nyúlketrecgate-ügyben

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke alig két hónapja számolt be a heti rendszerességgel megtartott korrupcióinfóján arról, hogy Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőhöz köthetően – parlamenti padtársához, Simonka Györgyhöz hasonlóan – különös családi üzlet zajlik. Mindkét kormánypárti politikus rokonai ugyanis egy-egy kiterjedt cégháló tagjai, s ezek a vállalkozások gyakran európai uniós pénzzel is gazdagodnak. Különbség ugyanakkor kettejük közt, hogy míg Simonka György esetében – aki amúgy maga is feltűnik egy-egy cégben – vér szerinti rokonok a cégek tulajdonosai, addig a Varga Gáborhoz köthető vállalkozásoknál a rokonság a felesége hozzátartozóinál mutatható ki. Ugyanakkor a trükk mindkét esetben többnyire ugyanaz: miközben a hálózat egyik tagja megnyeri a brüsszeli forrást, egy másik elhozza az arra kiírt közbeszerzési eljárást. Két érdekes uniós pályázatot ismertetett néhány hete az LMP politikusa, mindkettő Varga feleségének családjához köthető. A hitvesi rokonsághoz tartozó cégek közül kettő is elnyert összesen 40-40 millió forintot nyúltenyésztő telep létesítésére Bikácson. Ezekről számol be részletesen a polgári napilap, amely érdekes hirdetésekre bukkant, amely azt bizonyítja, hogy a soha nem használt, uniós pénzből beszerzett kereteket most árulják.

Magyar Idők – Az egymilliomodik

A fenti címmel jelent meg a kormányhű napilap publicisztikája, amely azt a kormány számára örömteli hírt zenésíti meg, hogy az egymilliomodik honosított külhoni magyar és családja szombaton ünnepélyesen letette az állampolgársági esküt a Sándor-palotában. „Az első Orbán-kormány kezdte a magyarigazolvánnyal, majd a második folytatta a 2010-es állampolgársági törvény megalkotásával, a harmadik idején pedig elérték a milliomodik magyart” – emlékeztet a lap, amelynek szerzője szerint most

a 2011 januárja óta tartó nemzetpolitikai sikertörténet újabb főfejezethez érkezett, „éppen két évvel Trianon századik évfordulója előtt”.

A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő csaknem két és fél millió magyarból egymillió immár közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált, az egységes politikai nemzethez tartozik.

„Az emberek a határnál, a buszon vagy az autóban magyar okmánnyal igazolják kilétüket, és még véletlenül sem a másikat, a régit veszik elő – ebben a kis döntésben benne rejlik mindennek az érzelmi jelentősége. Ha a nemzet egyetlen nagy szolidaritás, akkor a honosítás erős közjogi kapcsával most már nemcsak kultúr-, hanem államnemzetként is az” – szögezi le a szerző.

Magyar Hírlap – Egy elfelejtett tüntetés

„Azt a néhány száz, jobbikos becslések szerint néhány ezer embert ugyanis bajosan lehet tényezőnek tekinteni, pláne ha abból indulunk ki, hogy a Simicska-média szerint a cukiskodó formáció immár az Orbán-kormány első számú kihívója. Sőt a balliberális 444 által meginterjúvolt lelkes támogató szerint egyenesen a leváltója” – indul a szélsőjobbos lap publicisztikája, amely arra hegyezi ki a mondandóját, hogy mennyire abszurd ez az összefogás.

Felidéz „egy nem is a történelem ködébe vesző eseményt, amelyen jóval többen vettek részt, mint a mostani minicsődületen, ráadásul a Kossuth téren volt, és bizony valamennyi parlamenti párt képviseltette magát rajta” – írja a szerző, a 2012. decemberi demonstrációt visszaidézve, amelynek apropóját bizonyos Gyöngyösi Márton jobbikos honatya nemzetközi visszhangot keltő szónoklata váltotta ki, amelyben nemes egyszerűséggel a magyarországi zsidók listázását vetette fel. Akkoriban szélsőségesék még holokauszt-emlékműveket köpködtek, cigányoztak, nem volt tehát akkora meglepetés a vészkorszaki hangulatot idéző nyilatkozat, a felháborodás mégis összehozta az antiszemitizmust elutasító formációkat. Így történhetett, hogy például Rogán Antal a Fidesz, Bajnai Gordon az Együtt és Mesterházy Attila az MSZP színeiben közösen utasította el a vállalhatatlan eszméket, konkrétan a Jobbikot.

„Egy szó mint száz: volt itt már széles körű összefogás ügyek mentén, csakhogy öt évvel ezelőtt ez a közös nevező éppen a Jobbik által képviselt ideológia elutasítása volt.

Mindezek tükrében nem kicsit furcsa, hogy az immár a Spinozába járó pártvezér most azokkal „fogott össze”, illetve azok csatlakoztak hozzá, akik számára pár éve még vállalhatatlan volt a náci romantika. A kirakat persze más, a személyek azonban jórészt ugyanazok, Toroczkai és társai botrányos világnézete aligha maradt hátra valamiféle politikaváltoztató Macskafogó bendőjében”. Ez opportunizmus  – minősít a szerző.

 

Papíron jól állunk az uniós pénzzel

Második helyen van az unióban Magyarország a támogatások lekötésében. A kép azonban csalóka, alig nyolc százalék a ki is fizetett pénz.

Igen jól áll Magyarország az uniós támogatások lekötésében, mindjárt a második helyen állunk – derül ki az Európai Bizottság friss közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezett 29,6 milliárd euró 78 százalékát, 23 milliárd eurónyi támogatást már sikerült lekötni. A kifizetett összeg azonban csak 2,2 milliárd euró, a keret nyolc százaléka.

Forrás: EB

A kormány és az EU közötti viták is nehezítik a támogatások lehívását, amelyeknek szerepük van a lassú kifizetésben. A magyar költségvetés hosszú ideje előre fizet a kihirdetett pályázatok nyerteseinek.

A legutóbbi nemzetgazdasági minisztériumi közlemény szerint a költségvetés változatlanul megelőlegezi az uniós támogatásokat a projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében. Ezek így már megközelítették az 1925,2 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárddal haladja meg a tavalyi év novemberéig kifizetett összegeket. Ezzel szemben az Európai Unió eddig 381,7 milliárd forintot utalt át a hazai költségvetésnek.

Kitiltották a romákat az uniós pénzből épült roma központból

0

700 millió forintos uniós támogatást kapott egy nemzetiségi roma oktatási és módszertani központra Kisvárda, amely a pénz egy részéből el is készült, de csak nevében a romáké: az épületet a helyi kézilabdacsapat használja edzésre.

Az edzőtermen ott a tábla, hogy az a romák integrációját szolgáló intézmény, de valójában nem engedik be oda a cigányokat – hangzott el péntek este a Hír TV Célpont című adásában. Még a műsor roma származású riporterét is kidobták, mikor be akart menni.

A Célpont a körzet MSZP-s és jobbikos országgyűlési képviselőjét is megkereste, akik elismerték, hogy tudtak arról, hogy mire használják a központot, de nem mertek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, a körzet fideszes képviselőjével szembeszállni az ügyben. A Hír TV-nek a helyi romák azt mondták, hogy

Kisvárdáról gyakorlatilag megpróbálják elűzni őket.

A fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István, a Fidesz egykori tagja még aznap, november 3-án hivatali visszaélés gyanúja miatt bejelentést tett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségre. „A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem” – írta a bejelentésben. Tényi emellett közérdekű bejelentéssek fordult az ügyben Lázár János kancelláriaminiszterhez is.

„A kormány úgy költekezik, mintha nem lenne holnap”

0

„Miközben az Orbán-kormány azt hirdeti, hogy 2020-ig fel fog használni minden uniós forrást, valójában eddig csak 3,7 százaléknyi számlát nyújtottak be Brüsszelnek az elmúlt években” – olvasható Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselő által kiadott közleményben. 

Hiteles forrásokból származó információk szerint a 2014-2020 közötti támogatási keret egyharmadát (közel 3000 milliárd forintot) már kifizették ugyan a hatóságok a pályázati nyerteseknek, de ennek a nagy része a száz százalékos támogatási előlegekből jön össze, vagyis valós teljesítmény alapú számla egyelőre nincs mögöttük, amit be lehetne nyújtani az Európai Uniónak.

A Fidesz-kormány úgy költi el tehát előre az uniós forrásokat, mintha nem lenne holnap.

Nyilvánvaló céljuk, hogy minden elvihető eurócent későbbi gazdája még a választások előtt meglegyen, a projektek pedig – amelyek ebben a formában egyelőre csak likviditási nehézséget jelentenek a magyar államnak – a gazdasági fejlődés délibábját mutassák.

Ha a kormányzat továbbra sem hívja le, csak előre elkölti a brüsszeli forrásokat,

az államadósság szintje is a mélybe fog zuhanni.

Ráadásul most élesedik a következő támogatási ciklus kereteiről folyó tárgyalás is az Unióval, amelynek során csak ronthatja pozícióinkat a kapkodó kormányzati magatartás. Ahogy rontja megítélésünket a fideszes korrupció, az Európai Ügyészség elutasítása és az uniós források lerablása.

Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is megkapja mindazt a támogatást, ami jár neki és a forrásokat valós fejlesztésekre, ne pedig a haveri kör hizlalására használják, radikális politikai fordulatra és EU-ellenes propaganda helyett átlátható, együttműködésre kész kormányzásra van szükség – szögezi le ÚJhelyi.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!