Kezdőlap Címkék újság

Címke: újság

Külföldi kormányok nem vehetnek sajtót maguknak Nagy Britanniában

Meg akarjuk védeni a szabad sajtót – mondja a brit konzervatív kormány, amely elutasítja az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének kérését a The Daily Telegraph és a Spectator megvásárlására.

“Az új törvény kizárja majd azt, hogy külföldi kormányok napilapokat és magazinokat vegyenek maguknak” – jelentette ki Lord Parkinson. Londonban az alsóház és a Lordok háza épp vitatja a digitális piacokról szóló törvényt, és ehhez illesztenek majd egy kiegészítést, mely megtiltja, hogy brit újságok  külföldi államok birtokába kerüljenek.

Lord Parkinson hangsúlyozta, hogy a tilalom nem vonatkozik a rádiókra és a televíziókra.

Közben az Egyesült Arab Emírségek ügynöksége, az Redbird IMI vígan nyomul előre, hogy megszerezze a Daily és Sunday Telegraphot illetve a The Spectatort. Az ügynökség már kifizette a korábbi tulajdonos adósságait. Az ügynökség 75%-ban Manszur sejk tulajdona. Ő az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnök-helyettese, de Nagy Britanniában nem emiatt ismerik hanem, mert ő az, aki a Manchester City futball csapatából élvonalbeli klubot csinált.

A BBC értesülései szerint ami a futballban ment, az a sajtóban nem fog sikerülni, mert az ellenzéki Munkáspárt is ellenzi, hogy külföldi államok kezébe kerüljön a brit sajtó egy része.

Manszur sejk nem áll le

Az ügynökség úgy reagált a tervezett tilalomra, hogy “minden üzleti vállalkozásunk kizárólag kereskedelmi jellegű, ez vonatkozik a The Telegraph és a The Spectator ügyletre is. Most tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépésünk, de a döntéseinket kizárólag üzleti szempontok motiválják” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének szóvivője.

Manszur sejk nem az egyetlen potenciális vevő, mert jelentkezett a két tekintélyes lapra Sir Paul Marshall, a Daily Mail tulajdonosa és Rupert Murdoch brit cége, a News UK is.

Andrew Neil, a The Spectator főszerkesztője, aki korábban élesen bírálta az Egyesült Arab Emírségek felvásárlási kísérletét, elégedetten állapította meg a legfrissebb hírek hallatán, hogy

“szemmel láthatóan befuccsolt az ügylet.”

Lord Moore, aki korábban a The Daily Telegraph egyik szerkesztője volt, kijelentette: ”Már régóta kellett volna tilalomnak léteznie nehogy külföldi államok felvásárolják a brit sajtót.”

Stowell bárónő, a brit alsóház digitális és tájékoztatási bizottságának elnöke az eset kapcsán elmondta a BBC-nek, hogy “a bizalom erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban a sajtó, a parlament és az egész politikai osztály iránt. Ha megengednénk, hogy külföldi államok birtokolják a brit sajtó egy részét, akkor azzal előidéznénk, hogy a közbizalom tovább csökkenjen. Ezért ezt nem engedhetjük meg.”

Mi történik a gyakorlatban?

Lord Parkinson szerint a hasonló ügyletek “a Versenyhivatal elé kerülnek, ott pedig kivizsgálják, hogy milyen hatása lehet a sajtópiacra, ha a szóban forgó ügylet arra irányul, hogy egy külföldi állam szerez meg egy brit lapot. Ha egyértelműen megállapítják, hogy a felvásárlás mögött egy külföldi állam áll, akkor az illetékes államtitkár hivatalból meg kell, hogy akadályozza a szóban forgó ügyletet.”

Megszűnik a valasz.hu is

0

A Heti Válasz két hónapja csak digitálisan jelent meg. Mától nem lesz új tartalom a honlapon, az archívum azonban elérhető marad.

Ügyvezetőváltás történt a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz élén – ezt írta közleményében a Lánchíd Rádió Kft. és a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. Augusztus elsejével Schlecht Csabát visszahívták a Lánchíd Rádió Kft. ügyvezetői posztjáról. A társaság képviseletét az eddigi társügyvezető, Csizmadia József Benedekné önállóan látja el.

Borókai Gábor június 20-ával mondott le a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről. Itt a kft. ügyvezetői tisztségét augusztus 3-ától Kovács Ildikó tölti be – írták.

A közlemény szerint

„a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó médiatartalom-szolgáltatás a mai nappal megszűnik”.

A Heti Válasz nyomtatott kiadása június 7-én szűnt meg, miután Simicska Lajos feladta Orbán elleni háborúját. Borókai Gábor a Független Hírügynökségnek azt mondta: voltak befektetők, akik érdeklődtek a lap iránt. Az üzletből azonban nem lett semmi, azóta a lap csak online verzióban volt elérhető.

A valasz.hu-n megjelent közlemény szerint a lap archívuma továbbra is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Meghalt egy barátom

Tegnap jött a hír, hogy meghalt Török Mónika. Elözönlötték az internetet a gyász szavai, nem is tudom, maradt-e valami, amit még meg lehetne írni.

Az a minimum, hogy jó újságíró volt. Sok jó újságíró van, ő a legjobbak közé tartozott. Egy olyan klubba, ahová előtte Bächer Iván, Andrassew Iván, vagy éppen Megyesi Guszti tudott beletartozni.

És jó ember volt. Sok jó ember van, tudom, de mégis meg kell említeni ezt a tulajdonságát is. Mert neki a lényege volt, hogy jó. Amikor jó volt, akkor nagyon jó, amikor nem, egy kicsit akkor is jó volt.

Ha akar, sem tudott volna más lenni.

És akkor most egy kicsit könyörtelen leszek. Nem vele, hanem magunkkal. Akik még itt maradtunk hosszabb, rövidebb időre. Annyian leírták, hogy üresebb lett a világ, és hogy mostantól semmi nem lesz olyan, mint milyen előtte volt.

Leírnám én is, de hát nem igaz. Néhány napig még gyászolunk, szomorúság lesz a szívünkben, aztán minden megy tovább. Akik eddig jók voltak, jók lesznek ezután is. Akik rosszak, nem fognak megjavulni. Akik ma lopnak, lopni fognak holnap is. Hazudni, mellébeszélni, maszatolni. Akik szerettek, szeretni fognak és a gyűlölködő ostobák sem változnak.

Mindenki teszi azt, amit eddig.

Csak Mónika nem ír már többet. Nem tesz közzé videókat Napicuki címmel az ikergyerekeiről, nem mondja el, hogy mennyire utálja, amikor valamelyik szomszédos házból kora reggel flex zaja hallatszik.

Mónika szeretetre méltóan tudott felháborodni. Néha vaskos, négybetűs szavakkal – ő volt az a magyar újságíró, akinél szebben senki sem tudott csúnyán beszélni.

Szinte mindig ez van, nemcsak Monival, de mindenkivel. Meg kell halni, hogy kiderüljön, életében mennyien szerették.

Ő talán még életében érezhette, hogy milyen sokan szerették.

Drága Moni, béke soraidra!

Sajtó alatt a sajtó

Az ENSZ május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította. Ez a szervezet, amely – mint a kormány propagandájából tudjuk, – migránsokat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről, fontosnak tartja a sajtó szabadságát, és emlékezteti a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez.

Magyarországon még soha nem volt annyira szabad a sajtó, mint napjainkban. Főként a közmédiában, valamint a vidéki lapokban figyelhető meg, hogy minden sajtómunkás arról ír, amiről szabad.

Talán e túlzott szabadosság miatt vetődik fel időről időre a Fidesz és a kormány prominenseiben, hogy szabályozni kellene a sajtótájékoztatók rendjét, mégpedig oly módon, hogy csak arról lehessen kérdezni a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.

Nem arról van szó tehát, hogy a Fidesz nem tartja tiszteletben a sajtó szabadságát, és fél a valódi kérdésekkel szembesülni. Épp ellenkezőleg: azt szeretnék, ha a sajtó munkatársai olyanról kérdeznék őket, amire jól tudnak válaszolni.

Vannak ugyanis jó kérdések, amelyekre még a legegyszerűbb kormánytag is képes válaszolni, és vannak rossz kérdések, amikre csak hebegés-habogás a válasz, és tisztára úgy tűnik ilyenkor, mintha mellébeszélne, vagy hazudna az illető.

Ha tehát egy politikus, teszem azt, maga a miniszterelnök, arról beszél, hogy Magyarországon a huszonegyedik század színvonalán áll az egészségügyi ellátás, soha nem voltak még ilyen rövidek a várólisták, és ennyire elégedettek a betegek, akkor kéretik nem azt kérdezni, hogy miért hal meg ilyen sok ember kórházi fertőzés következtében. Miért kell évekig várni egy műtétre, hova tűntek a kórházakból az orvosok, az ápolók, és úgy általában: miért pocsék minden, úgy, ahogyan van.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak a gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A miniszterelnök ugyanis nem szeretné, ha a szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem gazemberek vezetik ezt az országot.

A kormány minden vágya, hogy a magyar emberek minél tájékozottabbak legyenek. Ha egyes szerkesztőségek egyedül nem képesek rendes, tisztességes, a nemzeti érdekeket szolgáló kifejező kérdéseket megfogalmazni, a kormány ebben is szívesen a rendelkezésükre áll. Kiképzett kommunikációs csapata megfogalmazza helyettük a kérdéseiket, mert a kormány jobban tudja, hogy mi érdekli a sajtót, mint az újságírók. Ez természetesen nem beleszólás a szerkesztőségek munkájába, még csak nem is a sajtó szabadságának a korlátozása. Éppen ellenkezőleg: baráti segítség a média azon munkatársainak, akik hajlamosak lennének eltévedni a sokféleség útvesztőiben.

Igény esetén nem csupán a sajtó kérdéseit fogalmazza meg a kormány, de ha szükséges, előbb megírja a válaszokat, majd ezekhez utólag kreál kérdéseket.

Végső esetben, amennyiben egyes szerkesztőségek szakemberhiánnyal küszködnek, kiképzett újságírót is adnak nekik -kölcsönbe, vagy végleges szerződéssel. Erre, ha szűk körben is, de van már példa. A mintagazdaságok mintájára vannak úgynevezett mintamédiák, például az állami televíziónál, és rádiónál, valamint a távirati irodánál. Ezeken a helyeken már most válogatott csapat dolgozik: csupa olyan ember, aki magas szinten érti a feladatát, és még véletlenül sem kérdez olyat, amire a kormány tagjai ne tudnának, vagy ne akarnának előremutató választ adni.

A köznyelv ugyan ezeket a kérdezőket mikrofonállványoknak nevezi, de a valódi, fémből készült Mikrofonállványok Szövetsége ezt az összehasonlítást károsnak tartja, és mint ilyet, kikéri magának. Az alákérdező, hírhamisító kollégákkal kapcsolatban a lakájmédia, vagy a papagájkommandó elnevezést javasolják.

Szombaton újra megjelenik a Magyar Nemzet

0

György Zsombor főszerkesztő csütörtök éjjel bejelentette: szombaton rendkívüli, ingyenes kiadással jelentkezik a Magyar Nemzet.

György Zsombor a Facebookon tudatta, hogy szombaton 4 órára találkozót hirdettek meg a lap munkatársai az alapítóról, Pethő Sándorról elnevezett utcába, és erre az alkalomra időzítve egy rendkívüli lapszámot is kiadnak. 

„most szombaton biztosan lesz nyomtatott Magyar Nemzet, még ha nem is teljesen a megszokott formában.

Küzdünk, utolsó lélegzetünkig! A lapot a megszokott terjedelemben, húszezer példányban fogjuk kinyomtatni és ingyenesen fogjuk terjeszteni. Aki el tud jönni a rendezvényre, biztosan kap belőle, aki pedig tud, vigyen magával több példányt is, terjessze környezetében” – írja a főszerkesztő.

Hozzátette, hogy a szombati lapszám a saját költségükön készül, ezért szívesen fogadják a támogatásokat. A posztból az is kiderül, hogy még a munkatársak sem tudják, mi lesz a Magyar Nemzet sorsa.

Korábban felmerült, hogy Ungár Péter megvenné a lapot, és az LMP politikusa megerősítette, hogy tárgyal Simicska Lajos cégével a Magyar Nemzet megvásárlásáról. 

Ungár Péter jelenleg is rendelkezik érdekeltséggel a magyar médiában: a Figyelő című lap társtulajdonosa édesanyjával, Schmidt Máriával közös, Pió-21 Kft nevű cégén keresztül. A Figyelő csütörtökön listázta a szerintük a Soros-hálózathoz kötődő embereket, ami hatalmas felháborodást váltott ki, és ezzel kapcsolatban megkeresték Ungárt is. Az Indexnek a politikus azt nyilatkozta, hogy a lap működéséből soha semmilyen haszonra nem tett szert és azt nem is tartaná elfogadhatónak, örökségéről azonban nem akar lemondani. „Én a személyes vagyonomat a kormány gyengítésére és nem erősítésére használom, pont ezért nem akarok lemondani róla” – mondta.

A Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára, azóta az online kiadás, az mno.hu sem frissül.

Lapszem – 2018. március 27.

0

Ma Hajnalka napja van. A Hajnalka magyar eredetű, a tizenkilencedik században elterjedt név, az Auróra magyarosításaként, illetve a Hajnal név kicsinyítő képzős formájából önállósult. Jelentése: hajnal. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Magyar Nemzet: a választás előtt zárná le Ferihegyet egy taxisszervezet

A parlamenti választás előtt akarja blokád alá venni az egyik taxisegyesület a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. A Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus körlevél szerint az Európai Taxisegyesület a szavazás előtt két nappal, április 6-tól akarja lezárni a ferihegyi légikikötőhöz vezető utat, egészen vasárnap reggelig.

A szervezet honlapján többek között az olvasható, hogy nem hajlandók elfogadni Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójának nyilatkozatát, miszerint elégedettek a jelenlegi szolgáltatóval, és nem kívánják sem felmondani, sem módosítani a szerződést. Ezért forgalomlassításra és ferihegyi blokádra készülnek, ha nem teszik lehetővé, hogy a repülőtérre rendelt taxisok öt percnél hosszabb ideig is várakozhassanak az utasokra a 2-es terminál előtt, a belső körben, majd pedig nem biztosítják minden taxis számára a jelenleg csak a hivatalos szolgáltatót megillető jogokat.

A tervezett demonstráció során lépésben gurulnának végig a ferihegyi gyorsforgalmi úton, és a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljához vezető út sorompója előtt sorakoznának fel, blokád alá véve a repteret. A kör e-mailben ez olvasható: „2018. április 8. nagy változást jelent mindannyiunk életében. Egyrészt lehetőségünk nyílik leváltani a velejéig korrupt, dilettáns kormányt, másrészt visszaszerezhetjük a repteret. Ahogy azt korábban bejelentettük, április 6–8-án készülhet Budapest és a repülőtér a demonstrációra és teljes blokádra. Mivel az utóbbi időben – leginkább a demonstrációnak, valamint a fuvardíjemelés elutasításának köszönhetően – egyre több érdeklődőt, támogatót tudhatunk tagjaink között, ilyen nagy tömeggel magunk mögött a nagy nyilvánosságnak is meg akarjuk mutatni, hogy kik vagyunk és mit akarunk! A repteret akarjuk, és a kormány leváltását!”

Magyar Hírlap: Lázár szerint a magyar földért folyó küzdelem még nem ért véget

A magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új komoly ütközet előtt állunk – számol be a Magyar Hírlap a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Apátfalván tartott fórumáról.

Lázár János a Csongrád megyei községben rendezett agrárfórumon elmondta, az Európai Unió, Brüsszel és a mögötte állók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kelet-Európában a társas vállalkozások – és mögéjük bújva a külföldiek – korlátozás nélkül földet szerezhessenek.

Jelenleg hat ország – köztük Magyarország – ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon, a társas vállalkozásokra és a birtokméretre vonatkozó korlátozás miatt – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy háromszáz érdeklődő előtt.

Hangsúlyozta, a választáson olyan politikai erőre kell bízni az ország irányítását, amely képes a magyar föld nemzeti tulajdonban tartását garantálni.

Lázár János úgy fogalmazott, a Fidesz az elkövetett hibákkal együtt is sokkal többet tett a magyar gazdatársadalomért, mint az elmúlt harminc évben bárki más. A politikus szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb társadalompolitikai akciója volt annak a korábban néhány nagyvállalkozó által használt 200 ezer hektár állami földnek az értékesítése, amit nyílt árverésen 30 ezer gazda vásárolt meg.

A Fidesz legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése a középosztály és ezen belül az agrárközéposztály megerősítése, a magyar vidék számára a megélhetés biztosítása. Ehhez szükség van az agráriumból élők státuszát rendező jogszabályokra, úgy, hogy az adókedvezmények megmaradjanak – hangsúlyozta a politikus.

Népszava: Mészárosé a Mátrai Erőmű többsége

Mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, a cseh Energetický a Průmyslový Holdinggal (EPH) felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát – olvasható a Népszavában.

Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely korábbi bejelentésük szerint az Opus érdekeltsége, a tőzsdei társaság közvetett-közvetlen legnagyobb tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester-vállalkozó. A németeknek fizetett vételár értesülésünk szerint nem éri el a sajtóban keringő 50 milliárdot: a két befektető e közös cégen keresztül 20-30 milliárdot fizetett.

Magyar Idők: A gyarmatok bosszúja

A gyarmati politika most bosszulja meg magát igazán. Mi más is juthatna eszünkbe akkor, amikor két, egymást követően napvilágot látott jelentés – először az amerikai Pew kutatóintézeté, majd az ENSZ élelmezési világprogramjáé – is arról szól, hogy a kevés munkalehetőség, az alacsony bérek, a politikai bizonytalanság, a modern kori rabszolgaság és a dzsihadista szervezetek térnyerése miatt afrikaiak milliói indulnának nemsokára útnak Európába – írja a Magyar Idők.

Ennek a hírnek persze vannak, akik örülnek: álomvilágban élő civil szervezetek, szavazatokra vadászó liberális politikusok, tenyerüket dörzsölő embercsempészek, elhízott drogbárók, szexrabszolga-hálózatok vezetői. (És valamilyen furcsa, perverz oknál fogva maga az ENSZ és annak főtitkára is, de ennek okait most ne firtassuk.) Mind-mind alig várják, hogy újabb támogatókat, ügyfeleket, munkavállalókat köszönthessenek kontinensünk bejáratánál.

Európa többsége azonban – pontosabban a józanul gondolkodók, illetve az elmúlt években kijózanodottak – már kevésbé lelkes a bevándorlók újabb áradatáról szóló beszámolók hallatán. Ők ugyanis nem a pénzszerzési lehetőségeket mérlegelik, hanem a beilleszkedési nehézségekre, a kultúrák összeférhetetlenségére, a kudarcot vallott multikulturális modellre, a közelmúlt terrortámadásaira, eddigi békés, nyugodt életük felborulására gondolnak.

A Fidesz 17. pillanata – 11. Volt egyszer egy Népszabadság

2016. október 8-án a Népszabadság előfizetői és azok, akik árusoknál vásárolták az újságot, még hozzájutottak a napilaphoz, ám akik az interneten keresték a cikkeket, csak egy közleményt találtak a megszokott oldalon. A Népszabadságot kiadó Mediaworks azt közölte az olvasókkal, hogy „a kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni.”

A Mediaworks tájékoztatása szerint „az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.”

Az újságírókat megdöbbentette a hír. Murányi András főszerkesztő első nyilatkozatában ugyan azt mondta, hogy a cél, hogy a lap továbbra is megjelenjen, ám aki csak kicsit is ért a szakmához, és járt már szerkesztőség közelében, az tudta, hogy

a lap megjelenésének felfüggesztése csak egy hivatalos kifejezés a bezárásra.

A  lap munkatársai szombat reggel már a levelezőrendszert sem tudták megnyitni, és a Népszabadság Online sem volt elérhető. Volt olyan újságíró, aki szombat reggel már levelet is talált a postaládájában: ebben közölték vele, hogy megszüntetik a munkaviszonyát. A felmondóleveleket mindenkinek motoros futárral küldték ki, a legtöbbjüket arról tájékoztattál, hogy felmentik őket a munkavégzés alól, alapfizetést kapnak.

Sokan az első percekben azt hitték, hogy csak a cég költözése miatt álltak le a szerverek. A szerkesztőség ugyanis épp azon a hétvégén költözött volna az Corvin negyedben lévő Futó utcai épületből a Bécsi úti székházba – oda, ahol egyszer más működött a Népszabadság. A munkatársak ennek megfelelően összecsomagolták, és dobozokba tették a holmijukat, de a régi-új helyre már nem tudtak bejutni.

Az ügy tartalmi előzménye, hogy 2016-tól a Népszabadság a korábbiaknál is több, a hatalom számára kínos kérdéssel foglalkozott.

Ők írták meg elsőként a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatos visszásságokat, Rogán Antal helikopteres utazását, Matolcsy György szeretőjének az ügyét. Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, amikor a lap több cikke is azzal foglalkozott, hogy Matolcsy jegybankelnök a bankszövetség elnökének – aki egyúttal az egyik nagy banknak is vezetője – várbéli lakását bérli.

A lap bezárásának délelőttjén a Népszabadság Facebook-oldalán az alábbi üzenet jelent meg: „Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egy időben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”

Murányi András főszerkesztő délután sajtótájékoztatón jelentette be, hogy céljuk, hogy a Népszabadság továbbra is megjelenjen, ezért új kiadót keresnének a Népszabadságnak.

2016. december 13-án a Mediaworks újra elérhetővé tette a Népszabadság online változatát, a honlapjukon olvasható közlemény szerint „a kiadó döntése értelmében a Nol.hu – tekintettel sajtótörténeti értékére – a továbbiakban ingyenes, bárki számára hozzáférhető archívumként üzemel majd.”

Vagyis, a Nol.hu-n olvasható üzenet  szerint „A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.”

A Népszabadság bezárása után több szimpátia tüntetés is volt, a pártok is értékelték az új helyzetet.

Az ellenzéki pártokat felháborította a lap bezárása, míg a Fidesz részéről Németh Szilárd azt mondta, hogy épp itt az ideje, hogy bezárják ezt a lapot.

A Népszabadság bezárása egy előre eltervelt akció volt. A történet kulcsszereplője a Mediaworks nevű cég, illetve annak tulajdonosa, egy osztrák üzletember, Heinrich Pecina. A Mediaworks létrejöttét, azaz a korábbi két legnagyobb magyar médiavállalat, a Ringier és az Axel Springer fúzióját 2014-ben a Gazdasági Versenyhivatal azzal a feltétellel engedélyezte, hogy egy nagyobb médiacsomagot ki kellett szervezniük a közös portfóliójukból. Így kerültek egyes lapok Heinrich Pecina osztrák befektető cégéhez, a Vienna Capital Partnershez.

Az ügy lényege, hogy a Fidesz az osztrák milliárdos segítségével kormányközeli kézbe juttattak több megyei lapot, s nem mellesleg, közösen megszüntették a kormány számára egyre kellemetlenebb Népszabadságot.

Pecináról korábban a magyar olvasó nem sokat hallott, pedig régi motoros volt a szakmában. Igaz, nem a sajtószakmában működött, hanem pénzügyi befektetőként volt ismert, gyakran vett és adott el cégeket. 2001-ben például a kazincbarcikai BorsodChemet adta el egy kínai befektetőnek. 2004-ben a szerb Blic napilapot vette meg egy német kiadótól, majd hamarosan eladta a svájci Ringier cégnek.

2016 nyarán egy bíróság bűnösnek nyilvánította a Hypo Alpe Adria-ügyben, ahol cégét egy 4,3 millió eurós vitatott tanácsadói számla kiállításával gyanúsították.

Ez a makulátlannak nem mondható múlt még érdekesebbé tette, hogy 2018. január végén, amikor Orbán Viktor az osztrák kancellár meghívására Bécsbe látogatott, kiderült, hogy a magyar miniszterelnök már egy nappal korábban elutazott az osztrák fővárosba, hogy Heinrich Pecinával, a Népszabadság sorsát megpecsételő üzletemberrel találkozzon. Pecina ekkor már nem volt a Népszabadságot bezáró és számos megyei napilapot birtokló Mediaworks tulajdonosa – a céget ugyanis időközben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimusnak.

Hogy Orbán Viktor miről tárgyalt a rovott múltú üzletemberrel, nem tudjuk, egyedül annyi biztos, hogy a találkozó tényét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is megerősítette.

A sorozat két utolsó része itt olvasható:

A német megszállás emlékműve

Rogán Antal és más mesés férfiak helikopterrel

Lapszem – 2018. február 20.

0

Ma az Aladárok és az Álmosok ünneplik a névnapjukat. Az Aladár germán eredetű, az Aldarik, Alarik névből, jelentése: mindenben hatalmas. Az Álmos török-magyar eredetű név, Anonymus eredetmondája szerint Emesét álmában egy turulmadár ejtette teherbe, így született meg Álmos, Árpád vezér apja. Jelentése: vétel vagy magasztos. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Gallóné után megújulhat a pedagógus-szakszervezet

Elkezdődött az ötévente esedékes tisztújítás a Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ), ennek során először az intézményi alapszervezetek, majd a járási és megyei szervezetek választják meg új vezetőiket, végül, június 29–30-án a kongresszus szavazhat az országos elnök és az alelnökök személyéről – olvasható a Magyar Hírlapban.

Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi elnöke már bejelentette, hogy két ciklus után nem jelölteti magát ismét. Az utóbbi időben több hír is kiszivárgott a szakszervezeten belüli ellentétekről, az új irányvonalat képviselők „lázadásáról”, amely a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalhoz való csatlakozás kérdésében vált először nyilvánvalóvá a közvélemény számára.

Kiderült ugyanis, hogy az Országos Vezetőség tavaly december 18-án arról döntött, a PSZ részt kíván venni a kormányzat által életre hívott szakmai fórum munkájában, Gallóné viszont úgy nyilatkozott, a szakszervezet az irányváltást nem élné túl, mert a tagság nem tolerálná.

Népszava: Ismét levelet írnak Orbánnak a köztisztviselők

Befejeződött az önkormányzati köztisztviselők ötnapos munkabeszüntetése, amivel általános béremelést és különösen a szegényebb önkormányzatoknál tizedik éve minden bérrendezésből kimaradt kollégáik helyzetének javítását akarják elérni.

A tiltakozó akciókat szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője arról tájékoztatta a Népszavát, hogy ma ismét levelet írnak a miniszterelnöknek: jelölje ki a kormány tárgyalódelegációját a kötelező sztrájktárgyalásra, ha ezt nem teszi, kénytelenek lesznek bírósághoz fordulni. Megállapodni ugyanis nem köteles  a kormány az érdekvédőkkel, de tárgyalni velük igen – tette hozzá Boros Péterné, a szervezet elnöke.

Az MKKSZ vezetője szerint a tagság elszánt abban, hogy a béremelések elmaradása miatt folytatni kell a tiltakozó akciókat, ennek formájáról a közeli napokban hoznak döntést.

Magyar Idők: Tavaly több millió liter pálinkát főztünk

Nem pihentek tavaly az ország szeszfőzdéiben: az elmúlt esztendőben megközelítőleg 8,8 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt készítettek a szakemberek a megrendelők cefréjéből – írja a Magyar Idők.

A mennyiség arról árulkodik, hogy élénkül a kereslet a házi pálinka iránt, a tavalyi adat ugyanis, ha kevéssel is, de meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Érdekes jelenség, hogy az elmúlt években folyamatosan változott a szeszfőzdék száma. Bizonyos időszakokban majdnem hatszáz egység működött az országban, mára azonban némi visszaesés tapasztalható: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint feb­ruár közepén 568 helyen készítettek párlatot a magánszemélyek gyümölcséből.

Bár az országban rendszeresen legalább félezer főzde kínálta szakszerű szolgáltatását az utóbbi időben, mégis egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot. Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat így könnyen nyomon követhető. A NAV önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint tavaly több mint kétezer készüléket vettek nyilvántartásba a helyhatóságok, ezekkel együtt pedig 2015 óta összesen 21 ezer üstről érkezett bejelentés.

Lapszem – 2018. február 13.

0

Ma az Ellák és a Lindák ünneplik a névnapjukat. Az Ella az ella végű magyar nevek önállósult beceneve. Jelentése: minden, mindenség. A Linda német eredetű név, jelentése: hársfából készült pajzs, kígyó. Ha érdekli, miről írnak az országos napilapok, olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Pontos adatok vannak a pedagógusok terheiről

A pedagógushiány nem olyan mértékű, mint azt az ellenzék igyekszik elhitetni, a helyi szinten megjelenő problémákat pedig kezelik a tankerületek áttanítással, óraadó és részmunkaidős tanárokkal. Hosszabb távon a gondokat a tanárképző intézményekkel együttműködésben igyekeznek megoldani – erről beszélt a Magyar Hírlapnak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese.

Elmondása szerint a KRÉTA rendszeren keresztül már online is követhető a pedagógusok órafelosztása, amelyből naprakészen információt kaphatunk leterheltségükről, illetve a tankerületi szinten jelentkező szabad kapacitásokról, ezzel segítve az egyenletesebb feladatelosztást. A rendszer segítségével látható, hogy átlagban hány órában tanítanak a pedagógusok. Meg tudjuk mondani, mennyi az átlag heti óraszámuk a teljes állású, Pedagógus I. és Pedagógus II. kategóriába tartozó tanároknak, akiknek teljes óraszámban kell tanítani, ez 22,5-re jön ki. Ha belevesszük az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői órakedvezményeket is, akkor 23,9 az átlag óraszám.

Mindenképpen bőven belefér a törvény által előírt mennyiségbe, ugyanis huszonkettő és huszonhat között kell lennie a neveléssel-oktatással lekötött óraszámnak. Természetesen regionálisan lehetnek eltérő eredmények. Bizonyos iskolákban valóban több túlórájuk van a kollégáknak, viszont van olyan tankerületünk is, ahol szinte egyáltalán nincs túlóra. Az elrendelt túlórák összességét nézve az derül ki, hogy átlagosan 0,27 túlóra jut egy teljes állásban dolgozó pedagógusra.

Népszava: Rekordpénz az államtitkárnak

A Tiborcz-ügyben is érintett egykori szekszárdi polgármester, Horváth István feleségének agrárcége vitte el a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást Tolnában – olvasható a Népszavában

Az államtitkár ügye kapcsán érdemes felidézni: a 24.hu által ismertetett OLAF-jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester fél évvel a közvilágítási közbeszerzések kiírása előtt már tárgyalt a miniszterelnök, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios képviselőjével a pályázatokról. Ezek után – kevéssé meglepő módon – Tiborcz cége kapta meg a 748 millió forintos megrendelést a várostól. A szekszárdi polgármester akkor Horváth István volt – és ő volt az is, aki a helyi trafikmutyi miatt került reflektorfénybe.

Magyar Idők: Belső segítséggel lehet kifosztani a poggyászokat

Sajátos elkövetési módszert dolgoztak ki az elkövetők a légi járművel utazók poggyászainak eltulajdonítására, idéz a Magyar Idők a repülőtéri poggyászlopások felderítésének nehézségeiről Kovács Gyula nyugalmazott rendőr alezredes, a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJTK megbízott óraadója „A poggyászlopás nyomozása” című egyetemi jegyzetéből. A termináloknál a beszállókártyák átvételével egyidejűleg az utasnak le kell adnia a csomagját.

A csomagot személy- és vagyonbiztonsági szempontok szerint lemérik, átvilágítják, és az úti célnak megfelelő szállítószalagra irányítják. Amennyiben a poggyász értéket rejt magában (műszaki vagy számítástechnikai cikk, ékszer), az átvilágítást végző megjelöli. A raktárban társa, aki szintén alkalmazott, a megjelölt csomagot a szállítószalagról leemeli, kilopja belőle az értékeket, majd a poggyászt más járathoz tartozó szállítószalagra helyezi.

Magyar Nemzet: Nehéz dolga van az ellenzéknek, ha plakátolni akar

Sorra szembesülnek az ellenzéki pártok azzal, hogy hiába kezdődik szombaton hivatalosan is a választási kampány, az óriásplakátok tulajdonosai közül vannak, akik egyszerűen nem engedik őket hirdetni. Legalábbis erről beszélt a Magyar Nemzetnek több ellenzéki politikus.

Az indokok igen egyszerűek: vagy azt állítják a plakáttulajdonosok, hogy már le vannak foglalva a felületek, vagy általánosságban közlik, hogy nem fognak politikai hirdetéseknek teret adni. Mindez különösen érdekes annak tükrében, hogy több ellenzéki párt tájékoztatása szerint előfordult: már lényegében megtörtént a szóbeli megállapodás, írásban mégis elutasító választ kaptak. Konkrét cégneveket egyelőre senki nem akart mondani, már csak azért sem, mert a kampánystart előtti utolsó napokban is zajlanak a tárgyalások – az ellenzék pedig még mindent elkövet, hogy megjelenhessenek a közterületen is. Az mindenesetre nem titok, hogy a legtöbb óriásplakátja itthon a francia JCDecaux-nak van; a cég felületein egymást váltották a Soros Györgyöt, majd az egész ellenzéket is ellenségnek beállító hirdetések.

Lapszem – 2018. február 6.

0

Ma a Dorottyák és a Dórák ünneplik a névnapjukat. A Dorottya görög eredetű név, jelentése: isten ajándéka. A Dóra a Dorottya becéző alakjából önállósult név. Itt a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Gulyás Márton aggódhat

Hiába ítélnek el valakit többször is garázdaság miatt, csak akkor minősül a vádlott egy újabb bűncselekmény kapcsán jogi értelemben visszaesőnek, ha korábban szintén szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és – többek között – a büntetés kitöltésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el – mondta el a Magyar Hírlapnak egy gyakorló büntetőbíró annak kapcsán, hogy az Állami Számvevőszék épületét társaival festékkel leöntő Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője immár harmadszor kerülhet bíróság elé.

Az aktivista korábban a Sándor-palota homlokzatát öntötte le festékkel, 2016-ban pedig leszerelte a Nemzeti Választási Iroda épületéről a névtáblát. Utóbbi ügyben a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban garázdaságért egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A Sándor-palotai rongálás után első fokon szintén bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, és korábbi ítéletét beleszámítva halmazati büntetésül háromszáz óra fizikai közérdekű munkára ítélték.

Magyar Nemzet: A Mazsihisz rabbitestületének elnökének nyílt levele Köves Slomóhoz

Részlet a levélből: „Mintha kinyitotta volna kapuit a lelkedben a régen halott Állami Egyházügyi Hivatal. Mintha legyőzött, tőrbe csalt volna a múlt…

…Barátom, te mostanra minden rosszat megtanultál a múltbeli Mazsihisztól, és még túl is tettél rajta. Hiszen még az a „régi Mazsihisz” sem lépett be nyíltan egy párt politikai csatlósai közé. Még a „régi Mazsihisz” sem árulta el régebben olyan nyíltan Isten ügyét, mint most te. Sokak számára úgy tűnhet, hogy feladtad a 4000 évet négyért…

…És írásod vége (csattanója), hogy Hollik Istvánban (a név nem is számít, nem vele, nem is a versenytársaival van probléma) garanciát látsz a további hitéleti kiteljesedésre. Ennyire nem bízol magadban? Ennyire nem bízol a magyar zsidó társadalomban? Ennyire nem bízol a Jóistenben? Helyette inkább a pártokban és az államban bízol? Hol romlott ez el ennyire, alig néhány év alatt, kedves barátom?

A levél teljes szövege itt olvasható.

Magyar idők: Ahmed H. megtámadta a nemzeti konzultációt

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció rá vonatkozó pontját bírósági úton támadta meg Ahmed H. A Magyar Idők információi szerint a keresetet elutasították. A több bűncselekménnyel megvádolt férfi a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez még 2017. december 28-án. Ahmed H. a jó hírnév megsértésének megállapítását kérte a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésének 4. mondata miatt.

A sérelmezett mondat az alábbi: „Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.” A keresetben a férfi azt kifogásolja, hogy ügyében jogerős ítélet ez idáig nem született, tekintettel arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla megismételt elsőfokú eljárást rendelt el 2017. június 15. napján.

(Az első fokú ítélet szerint Ahmed H. terrorcselekményt követett el, emiatt tíz év fegyházra ítélték.)

Népszava: UNESCO szervezetet győzköd a kormány

A Miniszterelnökség Budapestre hívta az NESCO tanácsadó szervezetének (ICOMOS) képviselőit, hogy meggyőzze őket, mennyire jók a világörökségi helyszínekre tervezett fejlesztési tervek – értesült a Népszava.

Az egyeztetéseken várhatóan érintik a Duna partra tervezett toronyház ötletét is, ami „belelóghatna” a világörökségi listán szereplő dunai part panorámájába. Az ICOMOS szakemberei hétfőn a Miniszterelnökségen tárgyaltak, csütörtökön pedig civil szervezetekkel egyeztetnek. Lapunk információi szerint utóbbi eseményre meghívást kapott a pesti zsidónegyed védelméért küzdő Óvás Egyesület, a Ráday Mihály vezette Budapest Városvédő Egyesület, valamint a Budapest Világörökségéért Alapítvány is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!