Címke: ügynök

Ma a Gertrúdok és a Patrikok ünneplik a névnapjukat. A tél még egyszer lecsap az országra: országszerte kiadós lesz, az esőt egyre többfelé hó, helyenként ónos eső, fagyott eső váltja fel. A késő esti órákra a délkeleti megyék kivételével jelentősebb összefüggő hótakaró alakulhat ki, erős hófúvásokkal. 1-8 fok között alakul a hőmérséklet, ami  késő estére 0 és -6 fok közé hűl le. 

Magyar Nemzet – Lelkes ügynök volt Szita Károly

Újabb vezető fideszes politikusról rántja le a leplet a lap – ezúttal Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere áll a célkeresztben, akit azonban nem korrupcióval, hanem az ügynökmúltjával, annak bizonyítékaival soroz meg a terjedelmes cikk. A lap megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktáját, valamint Szita kézzel írt jelentését is, az első 1980. július 2-i, a nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita 1989. május 9-ig állományban állt. A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.

A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. A dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Megnyilatkozásaiból azonban jól látszik, a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.

A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől – szögezi le a Magyar Nemzet.

Népszava – Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, a lap birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás.

„A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását;

felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett.

Magyar Idők – Soros embere Berlinben lobbizok a magyarok munkahelyei ellen

Magyar munkahelyeket veszélyeztet Soros György amerikai milliárdos egyik embere, aki német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője bevallotta, hogy most is keményen dolgoznak azon, hogy elérjék: Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot – írja a lap a Jerusalem Post nevű izraeli hírportál alapján az Origóra is hivatkozva.

Az információkat a lobbista is megerősítette, egy bizalmas beszélgetésen uganis bevallotta: arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt.

Amikor arról kérdezték, hogyan tud nyomást gyakorolni a magyar kormányra, akkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. Dénes az akcióját a Soros-szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek.

A korábban a – szintén Soros által fenntartott – TASZ-t vezető Dénes Balázs elmondta, hogy keményen dolgoznak. „Ezen a héten találkozom egy agytröszt képviselőjével, akinek befolyása van a német kormányra és külügyminisztériumra, viszek nekik egy példányt a törvényből, frissen lefordítva magyarból, és elmagyarázta nekik, mit tehetnek ellene.”

A Soros Györggyel régóta kapcsolatban, korábbi TASZ-vezető arról is nyilatkozott beszélgetőpartnerének, hogy a magyar származású amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa a szervezete fő támogatója.

Magyar Hírlap –Aktivizáló, tartalmas beszéd

„Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban börtönnel fenyegetik a kormányoldalt” – fejtették ki egyebek között a lap által Orbán Viktor március 15-is beszédek elemzésére felkért politológusok. Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója kiemelte, hogy a fiatalok megszólítása nóvumnak számít a kormányfőtől, Deák Dániel úgy véli, értő fülekre talált az ifjaknak célzott üzenet.

„A kormányfő beszéde aktivizáló beszéd volt, ami a néhány hét múlva tartandó választás szempontjából kiemelten fontos”

– mutatott rá Deák Dániel. Úgy vélte, várható volt, Orbán Viktor szavait igyekszik kiforgatni az ellenzék. Az erkölcsi, politikai és jogi elégtétel ugyanakkor nem fenyegetés, hanem a valós társadalmi elvárás teljesítése. „A magyarok ugyanis párthovatartozástól függetlenül ellenzik a kötelező betelepítési kvótákat és a Soros-terv végrehajtását.” – fogalmazott a politológus. Ráadásul azoknak a szervezeteknek, amelyek propagálják és szervezik az illegális bevándorlást, a választást követően elfogadandó Stop Soros törvénycsomag-javaslat értelmében be kell majd szüntetniük tevékenységüket. Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban azzal fenyegetik a kormányoldalt, hogy egy estleges kormányváltást követően mindenféle jogi alap nélkül elkobozzák a vagyonukat, és börtönbe zárják őket.

Boros Bánk Levente ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nemzet- és hazaárulókat, azokat, akik országuk, annak állampolgárai ellen fordulnak, minden egészséges közegben megbüntetik.

Jelenleg jól be lehet azonosítani azt a kört, amely identitásunk felszámolására törekszik. Őket nem lehet már politikai ellenfélként definiálni, ehelyett a közösségre, a nemzetre veszélyt jelentő aktorokként kell kezelni őket – jelentette ki az elemző.