Kezdőlap Címkék Tűzifa

Címke: tűzifa

Négy alatt huszonegyen fagytak meg

0

Európa-szerte szedi áldozatait a fagy. Kedden és szerdán két nap alatt csaknem kétszázan hűltek ki végzetesen az Európai Unió országaiban, közülük 140-en a kelet-európai tagállamokban, illetve Ukrajnában. A nyugat-európai áldozatok többsége hajléktalan bevándorló volt – jelentette a Magyar Szociális Fórum csütörtökön.

Magyarországon csupán vasárnaptól szerdáig, négy nap alatt 21-en fagytak meg, többségükben fűtetlen lakásokban, illetve kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. (A fagyhalál magyarországi áldozatainak száma február végére elérte a 185-öt. Február közepe óta 36-an szenvedtek rendkívüli kihűléses halált).

Az áldozatok többsége magára maradt idős, beteg ember, illetve nyomorban élő személyek,

akik a február közepén lezárult szociális tűzifa juttatás keretében nem kaptak elég fűtőanyagot, szerény jövedelmükből pedig nem futotta tüzelőanyag beszerzésére.

A Magyar Szociális Fórum arra kéri a lakosságot, hogy minden eddiginél jobban segítsen a magukra maradt embereken, figyeljen oda rájuk, juttasson nekik tüzelőanyagot, vagy biztosítson nekik meleg helyet, ahol át tudják vészelni a rendkívül hideg éjszakákat és nappalokat.

Drámai élelmiszer-drágulás

0

Az eget verdesik az élelmiszerárak, amelyek az átlagosan 2,5 százalékos infláció öt-tízszeresére rúgtak tavaly november óta. A tojás, zöldség egyhavi drágulása is kimagasló. A KSH szerint mindazonáltal a nyugdíjas infláció azonos az átlagértékkel.

Amit a boltokban mindannyian tapasztalunk, az élelmiszerek árai megállíthatatlannak tűnnek. Különösen az alapvető termékek drágulása igen látványos. A KSH hivatalos indexe tavaly és idén november között 2,5 százalék.

Az élelmiszer áremelkedésének mértéke, ami 3,4 százalék, összességében is jelentősen meghaladta ezt. A legnagyobb drágulást, 23 százalékot, a tojásnál mérték, de az átlagot sokszorosan túlugrották a vajfélék 15,4 százalékkal, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, és a sertéshús is 4,1 százalékkal került többe egy év alatt. Változatlanul az „élmezőnyben” vannak az alkoholok és a dohányáruk a 7,1 százalékos inflációval.

Csökkent viszont a baromfi és a cukor ára 13,1, illetve 8,5 százalékkal. Kevés vigasz sokak számára, hogy a tartós fogyasztási cikkek éppenséggel olcsóbbak lettek.

Az élelmiszerek mellett a százezrek fűtését megoldani hivatott tűzifa is nagyon megdrágult: ismét rekordot döntött, 12,3 százalékkal került többe, miközben a gáz-villany-távfűtés ára maradt a tavalyi.

Az egyhavi áremelkedés is a minden pénzt alapvető cikkekre fordítókat sújtja. Az átlag 0,4 százalékon belül az élelmiszerek fél százalékkal mentek feljebb, a tojás itt is csúcson van 18,6 százalékkal. A friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász csaknem 2 százalékkal drágult.

A KSH az éves úgynevezett nyugdíjas inflációt pontosan az átlagértéken, 2,5 százalékon mérte.

S ha ez nem lenne elég, a karácsony a korábbihoz képest is extrakiadást hoz a családoknak.

Tojás, tejáruk, kenyér, tűzifa: a szegény ember inflációja elszállt

0

Az élelmiszerek és a dohányáruk átlagot meghaladó drágulása nyomta az árakat felfelé októberben, amikor 2,2 százalék volt az infláció, némileg alacsonyabb a szeptemberinél. A tejféleségek és a tűzifa ára ismét brutálisan emelkedett. Utóbbi egy hónap alatt csaknem négy (!) százalékkal. Ugyancsak meredek a tojás árának száguldása.

Októberben 2,2 százalékos volt az éves infláció a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nagy egészen belül az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, de a mindennapos fogyasztásban fontos termékek egész sora jelentősen drágult: a vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal.

Ebben a körben az egy havi áremelkedés is a kevés pénzből élőket sújtja.

Az élelmiszerek összességének ára fél százalékkal kúszott fel szeptember és október vége között,

de a tojás például harminc nap alatt 4,3 százalékkal lett drágább, a krumpli, friss zöldség-gyümölcs 2,5, a liszt 2,2 a tejáruk is 1,4-1,8 százalékkal.

Komoly tétel az infláción belül a dohányáruké: az uniós „felzárkózás” következtében a jövedéki adó folyamatosan emelkedik, amellyel együtt az éves áremelkedés októberben már 10 százalék feletti volt.

A vidéken élő szegények közül sokaknak már csak tűzifára futja – ha van egyáltalán mit venni -, de az októberi 11,6 százalékos drágulással még megfizethetetlenebbé vált (egy hónap alatt is 3,8 százalék volt az index).

A tartós fogyasztási cikkek árai (ahogyan az jellemzően lenni szokott) lényegében változatlanok voltak októberben az egy évvel korábbihoz képest.

Karácsony előtt nemigen lesz szociális tűzifa

Országos tűzifahiány van, de a szociális támogatásra szánt kontingens rendelkezésre áll, ám lehetséges, hogy csak karácsonyra fogják megkapni az érintettek – mondta a fuhu.hu-nak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint az egész rendszer rossz. A piaci alapú tűzifa ára közben az egekben, az import is késik. A becslések szerint 500-800 ezer olyan háztartás lehet, amelyben tudnak vagy szoktak fával fűteni.

A tűzifa országos hiányáról sok írás jelent meg az elmúlt időben, mi is foglalkoztunk vele. Akik az elmúlt két hónapban próbálták beszerezni a télire valót, azzal szembesültek, hogy nincs vagy alig van fa, az ár pedig rohamosan emelkedik: először köbméterenként 13-14 ezerről 15 ezer forint fölé, majd 18 ezerre, most pedig már 20-24 ezer forinttal is találkozni. És ebben még nincs benne a házhoz szállítás és – szükség esetén – a felhasogatás költsége, ami újabb 10-15 ezer forint is lehet házanként.

Egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége van a télen – mondta a fuhu.hu-nak Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének elnöke, aki az elmúlt hetekben a tűzifa ügyében is járja az országot. Szerinte a 40-50 ezer forint nyugdíjból élő idősek és a jórészt csak szociális támogatáshoz jutó több gyerekes családok

képtelenek százezer forint körüli összeget kifizetni tűzifára.

A Belügyminisztérium két hete hirdette ki a szociális tűzifa és szén beszerzéséhez az önkormányzatok számára kiadott pályázat eredményét. Már az is sokat mondó, hogy 2255 önkormányzat (a 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatják meg. A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást ad, de az önkormányzatnak is be kell szállnia egy ezres önrésszel.

A pénznek a helyhatóságok számlájára mostanában kell megérkeznie, ezután foghatnak hozzá a fa beszerzéséhez – mondta el Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, egyben Tab község polgármestere. Mint mondta, a TÖOSZ-nak nincs országos gyűjtése arról, hányan vannak, akik szociális tűzifát kapnak, de becslése szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehet fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kell megoldaniuk az embereknek.

A keret méretét mutatja, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A TÖOSZ-elnök szerint a 22 állami erdőgazdaság félretette a szociális tűzifa mennyiségét, tehát az országos hiány ezt minden bizonnyal nem fenyegeti. De becslése szerint lehet, hogy csak karácsonyra jutnak hozzá a támogatottak a fűtésre való fához.

Schmidt szerint az egész rendszer rossz. A költségvetésben a pénz elkülönítve rendelkezésre áll, semmi akadálya se lenne annak, hogy tavasszal beszerezzék a fát, amit a közmunkások segítségével maguk az érintettek is ki tudnának termelni, önkormányzati segítséggel pedig hazaszállíthatnának – mondta.

Az országos hiány oka elsősorban az, hogy

a tavasszal kitermelt fát nyáron értékesítették,

az újabb nagy favágások pedig ez után várhatók. Ugyancsak szűkíti a mennyiséget az, hogy a biomassza erőművek miatt egész területeken végeznek tarvágást, az új telepítésről pedig nem mindenütt gondoskodtak. Emellett rengeteg erdő került magánkézbe, ami az árak felhajtásában is szerepet kap – sorolta Komjáthi Imre. Schmidt Jenő ezt megtoldja azzal, hogy a közúti szállítmányokat ellenőrző ekáer-rendszer miatt lényegében leállt a szlovákiai illegális import.

Azt senki se tudja, megközelítőleg hány háztartás és mennyi ember élhet Magyarországon, akik kimaradtak az elmúlt évek rezsicsökkentéseiből, és egyre többet kénytelenek fizetni a fáért. Statisztikai adatok erről nincsenek. A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. A KSH kimutatása szerint két éve

317 ezer volt a nem elfogadható minőségű lakások száma.

Sok több gyerekes család él az ilyen építményekben: összesen 540 ezer gyerek érintett.

A sokszor nem is lakás célra épült – és lakcímet is nélkülöző -, ezért a nyilvántartásokból is hiányzó épületekben élők száma 500-800 ezer háztartásban bőven egymillió fő felett lehet.

Hiába drágul, nincs tűzifa

0

Noha folyamatosan drágul a tűzifa, mindenhonnan hiányról érkeznek híre. Most Zalában nem kapni a szegény ember fűtőanyagát.

A Központi Statisztikai Hivatal az átlagos inflációt (2,5 százalék) lényegesen meghaladó (8,8 százalék) éves áremelkedésről számolt be szeptemberről (egy hónap alatt pedig 3,9 százalékról), ennek ellenére hiánycikk a tűzifa.

Már korábban is olvasható volt, most Zala megyéből érkezett a hír, hogy nem kapható a főleg a szegény emberek téli fűtését megoldó anyag. Pedig ott is jelentősen emelkedett az ár. Az állami erdészetnél a keménylombos lakossági tűzifa árát 1500 forinttal emelték, így nettó 15500 forint az átvevőhelyeken a köbméterenkénti ára, ez az ország keleti felében 18500-19 ezer forint körül alakul. Egy helyi erdőgazdálkodó azt mondta, hogy jelentős áremelés után a kályhakész fa eladási ára házhoz szállítva bruttó 30 ezer forint erdei köbméterenként, de az éves szerződött mennyiségnek így is

csak a 10 százalékát tudta kiszállítani partnereinek,

mert ennyit kapott meg a beszállítóktól.

A földművelésügyi tárcától származó magyarázat szerint a tavalyi kemény tél miatt sokan előrehozták az idei tűzifavásárlást, ami miatt már nyárra lecsökkentek az erdőgazdálkodók eladható készletei, a vegetációs időszak utáni fakitermelések pedig még csak most indulnak, ezért lett országszerte hiánycikk a tűzifa. Emellett az ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a tűzifa illegális kereskedelme és az import is.

A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészete arról számolt be, hogy átmenetileg nem fogadnak új megrendeléseket, mert ellátási területükön idén a lakossági igény már meghaladta az egész éves gazdálkodási tervüket. A hiány azonban átmeneti, mert a Zalaerdő további négy erdészeténél nincs korlátozás, és hamarosan indulnak az őszi-téli fakitermelések.
Zalai Hírlap/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!