Kezdőlap Címkék Tüntetés

Címke: tüntetés

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ma nyugodt nap volt Budapesten, nem is volt itt semmilyen tüntike. Ezt láthatták a legtöbb kormányközeli lapon az olvasók. Néhány oldalon azért volt valami lent, nem túl szem előtt tartott hír valami rendetlenkedésről, de nyilván ez sem zavarta meg az olvasóikat. Volt azért egy kivétel is, a PestiSrácok fontosnak tartotta elmagyarázni, hogy az ellenzék jól láthatóan csak a szokásos politikai haszonszerzés érdekében tüntet. Azzal már többen szembesültek, hogy Merkel CDU-jának annyi. Leslie Mandoki szerint viszont a CDU új elnöke a Fidesz politikáját erősítheti.

Csak politikai haszonszerzés érdekében tüntetnek

Öt százalékos gazdasági növekedés van és munkaerőhiány, komoly bérnövekedés tapasztalható, a gazdaság és az állam makroadatai kiválóak. Ebből nem csak az következik, hogy bizonyosan nem szocialista vagy liberális kormányzás van, hanem az is, hogy a technológiai robbanás következtében is drasztikusan alakul át a munka világa, vagyis a munka törvénykönyve által szabályozott ember és vállalat közötti viszony.

Az állam, a kormány, a Fidesz érdeke is az, hogy a jelenleg munkavállalói státuszban lévő, képzett munkaerő többet dolgozzon. A munkavállalók érdeke az, hogy többet keressenek. Érthetően ezt úgy szeretnék elérni, hogy ne kelljen többet dolgozniuk. De ha többet dolgoznak, a bérnövekedésük is nagyobb lesz, nem csak a bérük.

Az ellenzék és a szakszervezeti vezetők jól láthatóan csak a szokásos politikai haszonszerzés érdekében mozdultak rá erre a törvényi változásra. (PestiSrácok.hu: Ki tüntet és miért most éppen? Magyarországon)

A német CDU balra tart

Az új pártelnök megválasztásakor a szavazás tétje az volt, hogy visszatér-e a CDU az eredeti nyomvonalra, vagyis a Helmut Kohl-féle kereszténydemokráciához, vagy folytatódik a Merkel által megkezdett balratolódás.

Kramp-Karrenbauer, alias mini-Merkel számára ezzel a győzelemmel egyenes út nyílt a kancellárjelölti státusz elnyerésére. AKK győzelme azért lehet káros a CDU-ra nézve, mert Kramp-Karrenbauer a kancellár embere, így az ő politikáját viszi tovább. Márpedig a CDU az elmúlt években pont Merkel hülyeségei miatt gyengült folyamatosan.

Ám AKK győzelmével folytatódhat a baloldali, liberális politizálás a CDU-ban. (888: A CDU-nak vége: Merkel jelöltje nyert, folytatódik a balos fordulat)

Leslie Mandoki szerint viszont a CDU új elnöke a Fidesz politikáját erősítheti

A Fidesz politikáját erősítheti az európai színtéren a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnöke – mondta a Németországban élő Leslie Mandoki zenész, producer szombaton az M1 aktuális csatornának adott interjújában.

Leslie Mandoki a CDU hamburgi tisztújító kongresszusán elmondta, Annegret Kramp-Karrenbauer, az új elnök garanciát jelent arra, hogy a párt újra a nemzetek Európájának elvét erősíti majd.

A mai eredmény nagyon pozitív a magyar népnek – hangsúlyozta a világhírű zenész, hozzátéve, most az a lényeg, hogy az európai parlamenti választásokon is ez az elv erősödjön. (MTI: Leslie Mandoki: A Fidesz politikáját erősítheti a CDU új elnöke)

Élő közvetítés – A rabszolgatörvény ellen tüntettek Budapesten

A szervezet tüntetés végén néhány száz tüntető betört a Kossuth térre, dulakodtak a rendőrökkel, többen a földre kerültek. A rendőrök egy idő után visszavonultak. Több száz tüntető az Országgyűlés épülete előtt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”.

Az éhség menetéről ismert Komjáthy szólította fel a tömeget, hogy törjön be a Kossuth térre. A lökdösődésben azonban megsérült, végül szocialista politikusok kísérték le a térről. Az MSZP alelnöke térdsérüléssel került a baleseti intézetbe. Fél három körül a tömeg szétszéledt.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szakszervezeti vezetők mondtak beszédeket

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet a dolgozóknak. „A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!” Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Mezei Tibor, a külügyminisztériumi dolgozók képviselője arról beszélt, hogy az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt. Azt mondta még, hogy „Az államtitkárok kapnak 21 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot.”

Eörs Nóra a Hallagatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy fontos a diákok és a munkások szövetsége. Ez már a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát.

Dr. Szilágyi József, Liga Szakszervezetek társelnöke, az EVDSZ elnöke elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.” Felidézte: a kormány elvette a nyugdíjpénztárakat, a cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Ebből elég volt! – tette hozzá, és európai béreket követelt a magyar dolgozóknak.

A tüntetők előzőleg a Jászai Mari térről vonultak az Alkotmány utcába

A rabszolgatörvény ellen tüntetők a Jászai Mari térről az Alkotmány utcába vonultak, a szervezők szerint valamivel több mint tízezren voltak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját vitték elől. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végéhez vonultak, de nem mentek be a Kossuth térre. Tegnap ugyanis a rendőrség közölte, hogy lezárják a Kossuth teret a tüntetés alatt. Ezt azzal indokolták, hogy nemzetközileg védett személy – a lengyel parlament alsóházának elnöke – érkezik a parlamentbe.

A tüntetők a Szent István körúton vonultak. A DK-sok egy rövid időre elállták a 6-os villamos útját is, de a rendőrök és a demonstráció szervezői kérésére felhagytak ezzel.

Évi 250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, fizetni meg csak három év után kell, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is támogatja a tüntetést.

A Mérce élő közvetítése a tüntetésről:

Álságos és nagyon átlátszó, ahogy a kormányzat a rabszolgatörvény elleni tüntetést igyekszik megakadályozni – írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Facebook oldalán. A szervezők tudomásul vették a rendőrség döntését, a vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége lesz, a színpadot is ott állítják fel.

Kálmán Olga a Kossuth térről jelentkezett be élőben, ahol a szakszervezeti képviselőkkel beszélget. Elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Kordás Lászlót kérdezte a rabszolgatörvényről.

Kordás elmondta, felmérésük szerint a munkavállalók 83%-a nem kér a rabszolgatörvényből. Úgy véli, a béreket kellene emelni, nem a túlórákat: a kormány által emlegetett „önkéntes túlmunka” egy kamu.

Az MSZP azt tervezi, ha mégis átmegy a hatnapos munkahét, népszavazást kezdeményeznek ellene.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ellenzéki politikusok is ott voltak a tüntetésen,

többen a Facebookon osztottak meg erről videókat. Az MSZP-ből Ujhelyi István EP-képviselő, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Bertalan pártelnök jelentkezett sárga mellényben. Tóth Bertalan azt mondta: „Baloldali pártként, szociáldemokrata pártként kötelességünk itt lenni”. Szél Bernadett az LMP volt társelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a magyar ember nem hülye, pontosan tudjuk, hogy mit akarnak tőlünk, szét akarnak minket dolgoztatni”. A tömegben feltűnt többek között Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Gyula, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely és Mesterházy Attila is. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is részt vesz a tüntetésen.

A mentősök is tüntetnek, mert már most is sokat dolgoznak, a munkaerőhiányt pedig nem lehet a munkaidőkeret kitolásával megoldani, ráadásul a fizetésük is alacsony. A mentődolgozók másodállásban is dolgoznak, a túlórák emelésével ezeket a munkákat és az ezzel járó fizetést fogják elveszíteni.

A Város Mindenkié mozgalom és a Hallgatói Szakszervezet is szolidaritását fejezte ki. A tüntetésen megjelenő diákok arról beszéltek, hogy szabad egyetemet tartanak.

Már tegnap elkezdődtek a tüntetések a rabszolgatörvény ellen, a veszprémi vasasok tiltakoztak figyelmeztető útlezárással. Ma nem csak a fővárosban tiltakoznak a dolgozókat kizsigerelő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartanak. A jövő héten Pécsen és Győrben is félpályás útlezárások várhatók.

Országos sztrájk kellene

Az Audi Hungária Független Szakszervezetének egyik képviselője elmondta, már most minden szombaton dolgoznak, úgy játszanak a munkáltatók a munkaidőkerettel, hogy már nincs hétvégéje az embereknek. Ha elfogadják a törvényt, szerinte országos sztrájkba kellene kezdeni.

A parlament szerdán szavaz a rabszolgatörvényről, a fideszes többség nyilván elfogadja majd.

CEU-tüntetés után: tessék többen lenni!

Az MTI híradásával ellentétben nem néhány százan, hanem néhány ezren tüntettek pénteken este a CEU mellett. Ez sem sok, százszor ennyi ember kellett volna, de azok, akiknek módjuk lett volna ott lenni, ám abban az időben máshol voltak, nyilván azt gondolják, hogy a CEU nem az ő ügyük, mert a CEU és a többi egyetem, meg úgy általában az oktatás, az okosokról szól. Hogy aki már járt egyetemre, vagy még nem járt, de nem is fog soha, annak nincs köze ahhoz, hogy mi lesz a CEU-val.

Csakhogy ez nem igaz. Túl azon, hogy egy nemzetközi hírű egyetem szimbolikus jelentőséggel is bír egy ország számára, van még más is, ami miatt fontos az oktatás és a kutatás szabadsága.

Arról van szó, hogy Orbán és a Fidesz abban érdekelt, hogy a magyarok minél tájékozatlanabbak legyenek. Ezért szerezték meg gyakorlatilag a média egészét, hogy a magyarok millióit a saját valóságukkal etethessék. Sorossal és a migránsokkal riogassanak, s ezért fordult most figyelmük az egyetemek felé. Itt még nem minden az övék, vannak még szabad szigetek, bár ezek száma vészesen fogyóban.

A buta, tájékozatlan ember könnyebben manipulálható, vele a legképtelenebb hazugságokat is egyszerűbb elhitetni.. Ezt ismerték fel Orbánék, hogy a hatalmuk megőrzéséhez alulinformált, gondolkodásra képtelen, vagy legalábbis arról leszoktatott emberek tömegei kellenek.

Olyanok, akik nem feltétlenül szeretik Orbán rendszerét, de képesek együtt élni vele. Tudják, hogy milyen ez a rendszer: hogy lop, hazudik és a rendszer is tudja róluk, hogy milyenek. Ismeri alattvalóit, hisz ő is belőlük való.

Ezek az alattvalók jelenleg mi vagyunk. A rezsimnek nincs különösebb baja velünk, megtűr bennünket, mert mi is elviseljük őt. Nem kívánja, hogy szeressük, még csak úgy sem kell tennünk, mintha kedvelnénk. Neki az is elég, ha nem látványosan utáljuk, beéri azzal, ha nem megyünk ki túl sokan, és túl gyakran az utcára.

Kiegyeztünk ezzel a világgal: addig jó, míg Orbán él. Ő úgy tesz, mintha elhinné, amit mi hazudunk, mi pedig úgy csinálunk, mintha elhinnénk, amit ő hazudik. Jól ki lett találva a Nemzeti Együttműködés Rendszere: aki nem lop egyszerre, nem kap rétet estére.

Ránk épül ez a rendszer, mert tudja, hogy ránk lehet építeni. Ismer minket, mint a rossz pénzt, tudja rólunk, hogy milyenek vagyunk. Megbízhatók vagyunk, beletörődők, nem lázadók.

Az előző átkosban sem volt erre mentség, legföljebb magyarázat: az oroszok strázsáltak felettünk. Most nincs szükségünk smasszerekre, magunk vagyunk a saját kápóink. Körbekerítettük magunkat, még mielőtt a kerítés megépült volna a határon.

Megszoktuk Orbánt, és csak ritkán lázadunk ellene. Megvetjük és lenézzük, ő pedig, miután megvett minket, lenéz bennünket. A morgás joga megmaradt – ha jut mellé pacal és hosszúlépés, miénk itt a világ. Ne zavarjátok a köreinket, köszönjük, megvagyunk.

Szóval, csak annyit akartam mondani, hogy a következő CEU melletti tüntetésen tessék többen lenni! A szabad, a kormánytól független tudás sokkal fontosabb annál, mint azt sokan gondolnák.

Tüntetés lesz hétfőn Budapesten

0

Az idén harmadik alkalommal vesznek részt a Népszabadság volt munkatársai a hajléktalanok lapjának, a Fedél Nélkül-nek a kiadásában, cikkeket írnak a lapba, és összeadják a megnövekedett terjedelem nyomdaköltségét. Ezt abban a Facebook posztban jelentették be, amelyben demonstrációt hirdettek a szólás- és sajtószabadságért.

Az újlipótvárosi Pozsonyi út 5. számú házhoz meghirdetett demonstrációt Magyarország legnagyobb lapja, a Népszabadság bezárásának a második évfordulójára, október 8-ára időzítették, mégpedig délelőtt 11 órára. A demonstráció nem az első lesz a sorban: az utolsó szerkesztőség tagjai ugyanis minden évben ezen a napon tüntetést szerveznek, szándékaik szerint mindaddig,

„amíg csak megint nem lesz teljesen szabad az információ áramlása és a vélemény kifejtése Magyarországon”.

A rendezvényen átadják a lap munkatársait összegyűjtő Népszabadság Egyesület által alapított díjat, amelyet az adott évben a szólás- és sajtószabadságért legtöbbet tett személy vagy szervezetnek ítélik oda. Tavaly a Szabad Pécs kapta az elismerést.

Számos jogszűkítés a gyülekezésben

Mától alkalmazandó az új gyülekezési törvény, amely rejtett és egyértelmű jogszűkítéseket egyaránt tartalmaz. A Momentum az éjszaka el is tüntette e jogot Orbán Viktor háza előtt.

Eltemette a gyülekezési alapjogot a Momentum. A párt az éjszaka a miniszterelnök háza elé vonult és koszorút helyezett el. Videóval kiegészült Facebook-közleményük szerint „az új gyülekezési törvény

súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát,

a hatalom pedig nem teheti meg, hogy az embereknek ezt a jogát korlátozza. Az új törvény viszont pontosan ezt teszi: mert a hatalmon lévők félnek és minél távolabb akarják tartani magukat az emberek véleményétől, nem akarnak, és nem mernek az emberek szemébe nézni”.

A Momentum úgy véli, hogy ez a szabályozás újabb példája annak, hogy a törvényalkotók nem azon dolgoznak, hogy milyen törvénnyel tudnák jobbá tenni az emberek életét, hanem azon, hogy milyen törvényekkel tudják kényelmesebbé tenni a sajátjukat.

Amire a végén utalnak, az a magánlakások előtti felvonulás betilthatósága a magán- és családi élet védelmére hivatkozva. Ez az egyik olyan súlyos korlátozás, amely a jelenleg hatalmon lévőket csak azóta foglalkoztatta, amióta ellenzékből kormányra kerültek, azelőtt Gyurcsány Ferenc háza elé ők szerveztek tiltakozást.

Változatlanul szervezhető nyilvános felvonulás, demonstráció október elsejétől, de a pontosító szabály meglehetősen bizarr tartalmat öltött. Eszerint ugyanis gyűlés

a legalább két személy részvételével

közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

Ugyancsak előzetes bejelentési kötelezettség terheli a szervezőket a közterületi „gyűlés” előtt: legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles azt bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ez alól akkor van kivétel, ha a határidő megtartása veszélyeztetné a célt, ekkor a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál – ez az úgynevezett sürgős gyűlés.

És a továbbiakban van lehetőség a spontán összeverődésre utcán, ha az azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki; ez az „Őszöd-tüntetés” (bár sok jel alapján ez korántsem volt olyan spontán, mint amilyennek látszott).

Korlátozás az is, hogy nem közterületnek minősülő helyszínen csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Ez például az áruházak parkolóiba tervezett megmozdulásokat érinti.

Jelentős szigorítás az, amely a rendőrség kezébe helyezi tiltás eszközének alkalmazását akkor, ha a tüntetés, felvonulás a közlekedés rendjének sérelmével jár. Eddig a közlekedés aránytalan korlátozása esetén volt mód erre, ha a járművek haladását más módon és útvonalon se lehetett megoldani.

Olyan tüntetést még nem látott a világ, amely ne eredményezte volna a közlekedés rendjének legkisebb sérelmét.

Nem mostani változás, hanem várhatóan bő egy év múlva következik be, de érinteni fogja a gyülekezési joggal kapcsolatos vitás ügyeket is. A jelenlegi hivatalos álláspont alapján 2020. január elsején kezdik meg működésüket a közigazgatási bíróságok és a speciális felsőbíróság Patyi András vezetésével. Ezeknek az elkülönült bíróságoknak kell eldönteniük a jövőben, hogy egy-egy rendőrségi tiltás megalapozott-e.

Például, amikor egy politikus háza elé szeretne valaki tüntetést szervezni, vagy amikor ugyan nem, de van legalább egy környéken lakó, akit „nagyon zavar” egy akár tízezres demonstrációnak már a gondolata is. Ugyancsak ezek a bíróságok vizsgálják felül a közlekedés sérelmére vonatkozó korlátozó szabály esetleg parttalan rendőrségi alkalmazásának tartalmát.

Folytatódik a „permanens forradalom” a Kossuth téren

0

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke a vasárnapi tüntetésen hirdette meg, hogy a pártja folytatja a demonstrációt a Kossuth téren. Azt mondta: addig maradnak az utcán, ameddig le nem váltják a kormányt.

 

A DK elnöke szerint Magyarországon diktatúra van, ezért a Demokratikus Koalíció arra törekszik, hogy az ellenállás kicsiny lángjából nagy tűz gyúljon. Gyurcsány Ferenc szerint az ellenállásnak nem lehet más célja, nem lehet kevesebbel megelégedni, mint új választási szabályok alapján kiírt, új, tisztességes választások kikényszerítése. „Harcolni azért kell, hogy a kormány jusson oda ahová való, a magyar történelem poklára”.

S bár a DK által meghirdetett „permanens forradalomhoz” a többi ellenzéki párt nem csatlakozott, többeket, így például a Horváth Csaba szocialista politikust is ott lehetett látni a keddi tüntetés részvevői között.

A szerdai tüntetésen felszólal Mécs Imre, Trencsényi László, Niedermüller Péter és Gyurcsány Ferenc.

A Független Hírügynökség értesülései szerint a DK szerdai megmozdulásán mellőzik azt a Szerbiából importált ötletet, miszerint belül üres, ám kívül Orbán Viktor fotójával ékesített hordókat lehetett rugdalni és ütögetni.

A nap kérdése: Érdemes-e folyamatosan tüntetni?

0

Gyurcsány Ferenc bejelentette: a Demokratikus Koalíció pártja „folyamatos” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén,  és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint mi lesz a sorsa a permanens tüntetésnek?

Az európai Magyarországért tüntettek

0

Vasárnap délután három baloldali ellenzéki párt – az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd – közösen szervezett tüntetést a budapesti Bem térre. A demonstrációt az Európai parlamentben szerdán elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán azt kívánták jelezni, hogy Magyarország Európához tartozik, a magyarok egy európai Magyarországon szeretnének élni.

 

A délután első szónoka, Mellár Tamás, független országgyűlési képviselő az összefogás szükségességéről beszélt. Őt Homonnay Gergely aktivista követte, aki elmondta, hogy naponta kap halálos fenyegetéseket, majd Lakatos Béla volt ácsi polgármester példáját említette, akit fényes nappal megvertek az utcán. Szerinte nem ettől kell a legjobban félni, hanem attól, hogy nem lesz itt egészségügyi ellátás, nem lesz itt rendes oktatás.

Az ellopott pénzt vissza kell szerezni, mondta Homonnay. A Fidesz, amely a családok évének nevezte az ideit, de ez az év is az Orbán családé, a Mészáros családé. Látja-e Novák Katalin, Fidesz alelnök, családügyi államtitkár azokat a fotókat, amelyeken a kilakoltatott családok, szomorú tekintetű gyerekei vannak?

Homonnay szerint gyakran nem vagyunk tudatában annak, hogy mekkora a hatalmunk. Nem jobb és baloldal, hanem tisztesség és gyalázat között kell választani. Össze kell fogni, mert csak így van esély leváltani Orbánt.

Bejelentette, hogy október 23-án a Mi vagyunk a többség csoport tüntetést szervez, amelyre a demokratikus ellenzéki pártokat is meghívják. Magyarországnak Európában a helye, fejezte be beszédét Homonnay Gergely.

A harmadik szónok, Iványi Gábor lelkész kapta a legnagyobb tapsot. Három dologról beszélne, mondta. Az első, ami a Európai parlament döntésének a tanulsága: hogy az engedményekből, az ide-oda táncolásból elege lett a pártcsaládnak. Nem lehet uniós pénzből szidalmazni az Európai Uniót, nem lehet a Szovjetunióhoz hasonlítani. Itt most a Néppárt többsége foglalt állást – nem Magyarországgal, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben. Jobb és baloldalról egyaránt támogatták Sargentini jelentését, nem pártcsalád alapon, hanem egy magasabb szempont, a tisztesség alapján.

Másik dolog: a 12 pontból csupán egy pont volt a menekültkérdés. A többi azokról az európai elvekről szólt, amelyek sérültek Magyarországon. Például egy tisztességes egyházi törvény. És nincs még egy ország, mondta Iványi, amelynek az alaptörvényében benne lenne, hogy a hajléktalanság büntethető. Ez gyalázat, szembe megy a Bibliával.

Ez egy másik evangélium, de mi megelégszünk az eredetivel.

Mi az, amit tenni lehet? Iványi szerint ez a nagy kérdés. Európának a szemét rajta kel tartania Magyarorszűgon. Ezért kell az európai ügyészség, a közös európai határvédelem.

A pártszónokok közül először Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnök beszélt. Azzal kezdte, hogy ő halkszavú ember, de most hangos lesz és kiabálni fog, mert nagyon mérges. Elmondott egy történetet: annak az iskolának a portása, ahol a felesége tanít, hazaárulónak nevezte a feleségét. Nem a portásra mérges, aki nyilván minimálbérért dolgozik.

Hagyjuk már abba a hazaárulózást, mondta Karácsony. Akinek nem tetszik, amit Orbán csinál, azt ne hazaárulózzuk. Mi szeretjük a hazánkat, és büszkék vagyunk azokra a képviselőkre, akik igent mertek mondani erre a Sargentini-jelentésre.

Nem háború kell, hanem béke és együttműködés.

Ki kell állnunk amellett, hogy se egy portás, se egy miniszterelnök ne hazaárulózhasson ebben az országban. Aki nem hisz Európában, az látogasson el egy katonai temetőbe, és tudni fogja, hogy milyen jó dolog, hogy Európában nincs háború. A mi felelősségünk, hogy ez így is maradjon.

Az EU sem tökéletes, mondta Karácsony. Kicsit lassan kapcsolnak. Az a dolgunk, hogy megakadályozzuk, hogy Orbán Magyarország után az Európai Uniót is szétverje. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az Orbánhoz hasonló szélhámosoknak esélyük se legyen szétverni az Európai Uniót.

Vissza kell venni a hazánkat, és vissza kell venni a szimbólumainkat. A kokárdát, a magyar kultúrát, azt a szót, hogy nemzeti. Nem szabad engedni, hogy a májusi EP választáson Orbán többségbe kerüljön. El kel mennünk szavazni. Létre kell hoznunk a Bibó által leírt szabadság kis köreit.

Vissza kell szerezni a helyi közösségek irányítását Budapesten és Magyarország minden településén.

Lehet, hogy nem mi vagyunk a legjobbak, lehet hogy nekünk hátul kell állnunk a sorban, mondta beszéde végén Karácsony. Én vállalom, hogy hátul álljak, csak jó nagy legyen a sor.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azzal kezdte, hogy Magyarországnak lúzer kormánya és lúzer kormányfője van. Magyarországot ma egy romlott gazember vezeti.

Aztán mással folytatta. Hazamegyünk, mondta, kiadtuk a dühünket, és nem történik semmi. Erről kell beszélni. Hogy mi legyen. Mert odáig rendben van, hogy értjük a helyzetet, programunk van, de mi legyen. Mert nem csak ott van diktatúra, ahol Gulag van, Hitler bajusz és karlendítés. A kormány elfoglalta az intézményeket, a hatalom ellenőrzés nélkül működik, a kormány a közhatalmat arra használja, hogy a vele szemben állókat ellehetetlenítse.

A diktatúrákat nem a parlamentben lehet leváltani. Nem boldog, hogy ezt kell mondania, mert nyolc éven keresztül ennek az ellenkezőjét mondta. Példákat hozott arra, hogyan győzött az ellenzék Belgrádban, hogyan buktatták meg Egyiptomban Mubarakot.

A diktátorokat nem a Facebookon buktatják meg,

mondta Gyurcsány. A népnek nemcsak joga, de mostantól kötelessége, hogy a sorsát a kezébe vegye és megbuktassa ezt a rendszert.

Hogyan jutunk előre? Mit kell és lehet tenni? Követni kell a belgrádi példát. Nem lehet addig nyugodni, amíg új választási szabállyal, új médiaszabályozással nem lesz új választás Magyarországon. Ezt csak az utca tudja elérni.

Új választásért, új választási törvényért kell tüntetni. Fárasztó lesz, de meg kell szabadítani az országot.

Ki az utcára, és maradunk, adta ki a jelszót Gyurcsány.

A tüntetés szocialista szónoka, Tóth Bertalan külön köszöntötte a Momentum megjelent támogatóit. Nem ünnepelni jöttünk mondta, mert nincs mit. A miniszterelnök szégyent hozott ránk, magyarokra. Megtagadja az európai értékeket, az EP mostani döntése minket, magyar polgárokat véd meg.

Amikor a csatlakozás mellett döntöttünk, nem csupán arról szavaztunk, hogy egy közösséghez akarunk tartozni, hanem egy értékközösség mellett tettük le a voksunkat. Népszavazás döntött erről, a magyarok 84 százaléka erre szavazott..

A mostani EP döntés a mi mindennapjainkrül szól. Arról, hogy különbíróságokat hoznak létre, ahol a saját ügyeiket tárgyalják. A tudomány szavadságának leépítéséről szól, arról, hogy az iskolákban alattvalókat akarnak nevelni. A hatalmon lévők gyerekei magániskolákba járnak, míg a többiek a leépült közoktatásba.

A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy

Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista,

akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le.

Van feladatunk, mondta Tóth Bertalan. Helyre kell állítani a jogállamot, a sajtószabadságot, Magyarország valós problémáival kell foglalkoznunk.

A nap kérdése – Vasárnap tüntet a baloldal

0

Vasárnap délután közösen tüntet a három baloldali ellenzéki párt az európai Magyarországért.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint tüntetésekkel rá lehet bírni a kormányt politikája megváltoztatására?

A Momentum is demonstrál, de nem ad szónokot

2

A Momentum Elnöksége azért döntött amellett, hogy szónokot nem delegál, de résztvevőként jelen lesz a vasárnapi ellenzéki tüntetésen, mert súlyosan rontja a megmozdulás hitelességét és csökkenti a résztvevők számát, hogy pártpolitikai rendezvény lett belőle. Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, lehetett volna több tízezres demonstráció is, így azonban csak egy-kétezer ember megy majd el.

 „Mi is felmentünk volna a színpadra, ha egy olyan megmozdulást szerveztek volna, amelyen minden párt, valamint az elmúlt hónapokban országos ismertségre szert tett hiteles civil politikusok el tudnák mondai a véleményüket Európáról” – szögezte le portálunknak a pártelnök. Kérdésünkre olyan személyek nevét sorolta, mint Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos vagy Homonnay Gergely.

Ebben az esetben nem baloldali (párt)tüntetés lenne, s nem egy-két ezren vennének részt rajta, hanem több tízezren. Az emberek ugyanis nem szeretik a pártpolitikát. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy ismét az ellenzéki együttműködés kerékkötőjeként fogják őket feltüntetni amiatt, hogy nem adnak szónokot a megmozdulásra, leszögezte:

az ügy a  fontos, annak pedig sokat árt, hogy pártrendezvény lesz a tüntetésből.

Pedig a demonstrációt kiváltó ügy pártokon felül áll, egyik párt sem sajátíthatja ki. Éppen ezért a Momentum vezetői – akik egyébként csütörtökön sokat beszélgettek politikától független szereplőkkel –  nem szerettek volna maguk is demonstrációt szervezni, mondta a pártelnök. Tárgyaltak a tüntetés szervezőivel is, de végül a fenti álláspontot alakították ki.

Vasárnap egy három párti – MSZP, Párbeszéd, DK –  közös tüntetés lesz a Bem József téren. Az időpont 16 óra.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!