Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Egy tahó és egy barbár

Abban nagyjából már kezd közmegegyezés kialakulni a civilizált világban, hogy Trumpnak inkább börtönben és a történelem szégyenpadján volna helye semmint az elnöki poszton.
Elnöki győzelem ide vagy oda nem tudott kilépni a kurvapecér karakteréből, ennyit tud, plusz még a saját és családja zsebeinek tömését, aminek sajnos alárendeli egész politikai tevékenységét.

Ami még súlyosabbá teszi ezt az egyszerű képletet, az a mentális állapota. Nyilvánvaló, hogy egy tébolyult ember különösen veszélyes akkor, ha műveletben is. Ilyenek közül kerülnek ki a történelem szörnyei és követnek el olyan aljasságokat, mint pld most a korábbi szövetséges kurdok váratlan hátbatámadása. Amerikaiak ezrei helyett ontották a vérüket a kurdok, most pedig egy tahó egyszerűen a szemükbe vágja, hogy nem segítettek az amerikaiaknak a normandiai partraszállásnál.

Ismétlem: a kurdok a normandiai partraszállásnál!

Ha véletlenül valakinek esetleg nem lett volna világos idáig, hogy miért is elmebeteg az amerikai elnök akkor most megkaphatta ezzel a mondattal a bizonyítékot.
Trump persze nemcsak elmebeteg de saját és családja zsebére is dolgozik. Hosszú történet ez, évtizedeken keresztül többször omlott össze a Trump birodalom és mindig rejtélyes módon állt talpra. Utoljára valószínűleg a veje Kusher gazdag és befolyásos ortodox zsidó családjának köre mentette meg. Ők segítették a háttérből Trump elnöki kampányát is és persze a számlát is benyújtották. Mivel ugyanez az ortodox kör támogatta Netanjahut is a hatalomban maradáshoz, egy lobbikör lévén végül is ő nyújtotta be a számlát: Trumpnak oda kellett ígérni Jeruzsálemet.

Most is a pénz vezérli csak. Kivonja az amerikai katonákat Szíriából, napokig tartó összevissza hezitálásaival és kapkodásával szabad utat ad a törökök mészárlásához, szabad prédaként dobja oda kurd szövetségeseit, hogy aztán inkább Szaúd-Arábiába küldjön 3000 katonát. Abba az országban amelyikben megszokott és elkenhető dolog megöletni a másképp gondolkozókat és amelyiknek amúgy a világ egyik legerősebb és legfejlettebb hadserege van. Vagyis semmi szüksége nem volna amerikai segítségre.

Igen ám, de itt jelenik meg ismét a személyes érdek: Kusherre bízta az elnök a Szaúd-Arábiával lebonyolítandó majd 100 milliárd dollár értékű, így nyilván több milliárd dollár jutalékot hozó üzletek lebonyolítását.

Erdogán más férfi, más szerep, annyi azonban közös bennük, hogy ő is egzaltált és az ő viselkedése is kiszámíthatatlan és veszélyes.
Mivel messze meghaladja képességeit egy nagy ország vezetése a kisstílű diktátorokhoz hasonlóan ő is akarnok, görcsölő, erőszakos ember. Ha kell gátlás nélkül folytatja ősei népirtó gyakorlatát, ebben a törököt nagyok. Most is a keresztény európaiak vagy örmények irtása a kotta számára amikor is Szíria álszent, hazug indokok alapján történő megtámadásával máris több száz halottat és több száz ezer menekültet produkált 2 nap alatt

Látványos katonai akciókkal és mészárlásával akarja elterelni a figyelmet politikai hanyatlásáról,az országban bevezetett sötét diktatúráról, a zuhanó gazdasági teljesítményről.

Gondolom mennyire büszke lehet arra, hogy katonái kocsijából kiráncigált kurd politikusnőt lőttek agyon se szó se beszéd.

Németország nagyon helyesen azonnal felfüggesztette az összes katonai eszköz eladását Törökországnak, de eljött az ideje annak, hogy felfüggesszék az ország NATO tagságát is. Aztán ha nem változik akkor vágják is ki onnan!
Erdogán arcátlanul még meg is fenyegeti az EU-t, mert az elítéli a népirtást, azonban ezt a fenyegetést nem veszi senki komolyan.
Nemcsak azért mert Erdogántól megszoktuk a hasonló teátrális, sokszor komikus kirohanásokat és fenyegetőzéseket, hanem azért is mert úgy kell neki a 3 millió szíriai menekült mint egy falat kenyér. Velük fontosnak tüntetheti fel amúgy szemmel láthatóan jelentéktelen személyiségét az egész világ felé, de ami ennél is fontosabb az az, hogy igen szép pénzeket kap a gazdag arab államoktól és az EU-tól a menekültekre tekintettel.

A nagy pénzekből mert csurran – cseppen neki és a családjának is, ahogy az megy Trumpéknál is.

Ugyanakkor tűrhetetlen, hogy Erdogán bármivel is megfenyegesse az EU-t, olyan szankciókat kell kilátásba helyezni Törökországgal szemben, hogy elmenjen a kedve Erdogánnak a jövőbeli fenyegetőzésektől. Ilyen szankciókat nem nehéz összeállítani, Törökország nem túl nagy gazdasági hatalom és ráadásul döntő mértékben az EU-tól függ a gazdasága.
Nehéz jó ötlettel előállni, hogy mit is lehet kezdeni az ilyenen figurákkal. Egy azonban biztos, valamit kell tenni ellenük.
Első lépésként talán csökkenteni sőt megszüntetni kellene a kölcsönös látogatásokat, de ha tovább romlik a helyzet végül is magától az EU-tól is távol lehet tartani mind Erdogánt mind Trumpot.

Várni nagyon nincsen mire, megtanultuk a történelemből, hogy ha nem vágjuk le azonnal a szörnyek fejét akkor azok elszabadulva mérhetetlen pusztításokat és szenvedéseket okozhatnak az egész a világnak.

Pősze Lajos

Moszkva hibrid háborút folytat a Nyugat ellen

Ennek elit alakulata a GRU , a katonai hírszerzés 29155-ös csapata – állítja a New York Times, amely hosszú cikket szentel a témának. Már legalább egy évtizede működik ez az elit alakulat, de a nyugati kémelhárítás csak mostanában rakta össze a mozaikokat.

Peter Zwack, aki az amerikai katonai hírszerzés ásza volt és az USA moszkvai katonai attaséjaként jól ismerte Oroszországot, arról nyilatkozott a lapnak, hogy a Nyugat alábecsüli az oroszok elszántságát.

Montenegróban meg akarták gyilkolni a miniszterelnököt

2016-ban puccsot próbáltak meg végrehajtani az oroszbarát erők a kis délszláv országban, hogy megakadályozzák annak csatlakozását a NATO-hoz. A 29155 alakulat két tagja azt a parancsot kapta, hogy ölje meg Montenegro kormányfőjét. Az amerikaiak időben értesültek az orosz akció tervéről, így azt sikerült meghiúsítani. Montenegro pedig belépett a NATO-ba.

Szkripal ezredes két hóhérát Oroszország hőse érdemrenddel tüntették ki

Tavaly a GRU híres árulóját és annak lányát majdnem sikerült meggyilkolnia a titokzatos alakulat két tagjának. Az idegméreg csaknem megölte Szkripal ezredest és a lányát Júliát Salisburyben Nagy Britanniában. Az orvosok végül megmentették az apa és lányának életét, ők továbbra is védett személyek Nagy Britanniában. A két hóhért Moszkvában kitüntették az Oroszország hőse érdemrenddel. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés ma Oroszországban.

Andrej Averjanov tábornok a parancsnok

A New York Times-nak magasrangú magukat megnevezni nem kívánó titkosszolgálati emberek elmondták, hogy a 29155-ös alakulat parancsnoka Andrej Averjanov vezérőrnagy a csecsenföldi háborúk „hőse”. Ott kapta meg az Oroszország hőse kitüntetést viszonylag fiatalon hiszen 1988-ban végezte el a katonai akadémiát Taskentben (ez ma Üzbegisztán, de akkoriban a Szovjetunióhoz tartozott).

A hibrid háborút először Csecsenföldön próbálta ki az orosz hadsereg: a brutális beavatkozást politikai akciók és propaganda kampányok tették elfogadhatóvá a külvilág számára. Az eredmény: Kadirov, az egykori ellenség, ma Csecsenföld ura, aki Putyin kegyelméből vaskézzel kormányozza honfitársait.

Geraszimov tábornok találta ki a hibrid háborút

Az orosz hadsereg mai vezérkari főnöke dolgozta ki azt a módszert , amellyel a lehető legnagyobb hatást lehet elérni nem túlságosan nagy erőbevetéssel. Csecsenföld után ezt alkalmazzák Ukrajnában is. Ugyanezzel a módszerrel gyakorolnak hatást az USA-ra is.

Az USA továbbra is stratégiai ellenfél

2016-ban a GRU hackerei feltörték a Demokrata Párt központi irodáinak kódját éppúgy mint Hillary Clinton kampány irodájának internetes tűzfalát. Az ott megszerzett információk hozzásegítették Donald Trumpot a választások megnyeréséhez – emlékeztet a New York Times.

A Deutsche Bank kezelte Trump pénzügyeit miután Amerikában már nem hiteleztek neki. A gyanú szerint az oroszok a Deutsche Bankon keresztül finanszírozhatták Trumpot illetve zsarolhatják azzal, hogy megvásárolták adósságait. Az amerikai elnök ezért minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a Deutsche Bank ne hozza nyilvánosságra a húszéves pénzügyi együttműködés történetét. Az ellenzéki demokraták épp ezt forszírozzák, mert gyűjtik az adatokat egy impeachment-hez vagyis Trump alkotmányos elmozdításához.

„Az USA kivonulása Szíriából katasztrófa lenne Izrael számára”

A republikánus szenátor abból az alkalomból nyilatkozott az ynetnews izraeli portálnak, hogy Trump elnök jelezte: az Egyesült Államok fokozatosan kivonja a csapatait Szíriából és szabad utat enged Törökországnak. Erdogan elnök le akar sújtani a kurdokra, akik az Egyesült Államok szövetségesei voltak eddig.

Trump új közel-keleti politikája: cserbenhagyja a kurdokat és támogatja Erdogan török elnököt

Az USA sem nem támogatja sem nem akadályozza a törökök offenzíváját Szíriában – ezzel a lakonikus közleménnyel tudatták a külvilággal: Trump immár fontosabbnak tartja Törökországot mint a kurdokat, akiket eddig az amerikaiak első számú szövetségesnek tekintettek az egész térségben. Korábban Trump elnök azzal fenyegette meg Törökországot, hogy gazdaságilag tönkreteszi Erdogan rendszerét, ha megtámadják az USA kurd szövetségeseit Szíriában. Vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Trump Erdogan elnökkel. Előtte egyeztetett Izraellel sőt Oroszországgal is. Az eredmény:

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Erdogan elnök már régóta célba vette a kurd milíciát Szíriában, mert azt gyanítja, hogy az szorosan együttműködik a Törökországban küzdő kurd erőkkel. Azokat Erdogan terroristának tekinti, és most elérte, hogy Trump elnök is elfogadja az álláspontját. A BBC katonai szakértője a döntés kapcsán megjegyzi, hogy a Pentagonban sokan nem értenek egyet Trump döntésével, de az amerikai elnök elkötelezte magát Erdogan mellett. Miért ?

Korábban Törökország nyíltan kihívta az USA haragját amikor orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt annak ellenére, hogy a NATO tagja vagyis az orosz berendezések egyáltalán nem kompatibilisek. A Pentagon akkor szankciókat javasolt Erdogan elnök ellen, de Trump ellenállt. Az USA nem vezetett be szankciókat Törökország ellen. Pedig a törökök nemcsak, hogy orosz fegyvereket vásároltak, de a vezérkari főnök rendszeresen egyezteti elképzeléseit az orosz és az iráni vezérkari főnökkel.

Fontos tanácskozás Izraelben

Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonságpolitikai szakértője meghívta amerikai és orosz kollégáját: hangolják össze terveiket a Közel Keleten. Putyin tanácsadóját fogadta Netanjahu és mindketten hangsúlyozták: ez még csak a kezdet, mert a háromoldalú tanácskozások a jövőben folytatódni fognak. Trump számára Izrael a stratégiai kiindulópont a térségben, az ő megkérdezésük nélkül nem hagyta volna jóvá a törökök terveit.

Mi lesz ezután ?

A kurdok kétségbeesetten tiltakoznak. Úgy érzik – egyáltalán nem alaptalanul – hogy az USA cserbenhagyta őket! Dehát valamit tenniük kell! Moszkva régóta azt javasolja nekik, hogy közeledjenek Asszad szír elnökhöz, aki képes megvédeni őket a törökökkel szemben. A BBC katonai szakértője ugyanezt jósolja: kétségbeejtő helyzetükben a kurd milícia vezetői nemigen tehetnek mást minthogy Asszad elnök kétes kegyelmére bízzák magukat – ismét elfelejtve autonómia törekvéseiket.

Erdogan elnök pedig a markába nevethet: az USA nemhogy nem alkalmaz vele szemben szankciókat hanem sorsára hagyja kurd szövetségeseit, akiknek semmilyen esélyük sincs a török hadsereg ellen. Igaz, hogy Trump újra megfenyegette Törökországot gazdasági szankciókkal, de Ankarában tudják: ez üres blöff! A belső válsággal küszködő Erdogan elnök számára egy harci siker Szíriában óriási politikai előnyökkel jár, mert a nacionalizmus felszítása megerősítheti az iszlámra és a nemzeti érzésre alapozó mozgalmának népszerűségét Törökországban, ahol a csökkenő életszínvonal miatt Erdogan elveszítette a választásokat a három legnagyobb városban: Isztanbulban, Ankarában és Izmirben.

És mi lesz Izraellel? – tudakolta az ynetnews Graham szenátortól, aki republikánusként Trump támogatója kellene, hogy legyen, de az elnöknek ezt a döntését elveti. Mégpedig azért, mert a véleménye szerint a végeredmény az lenne, hogy Irán tovább erősödne a térségben. Márpedig Irán Izrael esküdt ellensége. Nemrég a forradalmi gárda parancsnoka Teheránban kijelentette: immár megvannak az eszközeink arra, hogy eltöröljük a föld felszínéről „a cionista képződményt”!

Iráni hacker akciók az USA-ban

Az amerikai elnökválasztási kampány iránt érdeklődő iráni hackerek próbálkoztak augusztusban és szeptemberben azzal, hogy feltörjék a kódokat az Egyesült Államokban.

Ezt Tom Burt, a Microsoft alelnöke közölte. Hozzátartoznak a rendszer biztonsági ügyek az informatikai cégnél. Blogján jelezte, hogy Trump elnök kampánya is célpont volt éppúgy mint a demokrata ellenjelölteké. Trump kampányának kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincsen tudomása ilyen akcióról.

Tom Burt alelnök szerint technikailag nem túlságosan felkészült hackerek munkálkodtak a Phosphorous csapatban. A Microsoft feltevése szerint ez a hacker csapat az iráni titkosszolgálat egyik informatikai alakulata.

Irán és az Egyesült Államok kapcsolata rendkívüli mértékben megromlott azóta, hogy Trump elnök kilépett az atomalkuból. Legutóbb az ENSZ közgyűlésen mégiscsak szó volt egy csúcstalálkozóról Róhani iráni elnökkel. Ezt a francia diplomácia meg is szervezte, de az iráni államfő az utolsó percben nemet mondott. Az iráni álláspont az, hogy csak akkor kezdődhetnek újra a tárgyalások, ha az USA visszavonja a szankciókat melyek Irán gazdaságát fojtogatják. Washington csak akkor vonná vissza a szankciókat , ha a tárgyalások eredményeképp újabb atomalku születne Iránnal.

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

Az USA megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét

Joseph Dunford vezérkari főnök bejelentette Washington megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét. Eza z USA egyik válasza a néhány nap előtti dróntámadásra amely Szaúd Arábia legfontosabb kőolaj kitermelő helyét érte. Ennek következtében napi 6 millió hordóval csökkent a szaúdi olaj kitermelés felborítva ezzel az egyensúlyt a globális piacon.

Putyin orosz elnök azt ajánlotta Szaúd Arábiának, hogy vásároljon orosz légvédelmi rendszereket, melyek a dróntámadásoktól is képesek megvédeni a világ egyik legjelentősebb olajexportáló országát. Erre reagált úgy Trump elnök, hogy engedélyezte amerikai katonák küldését Szaúd Arábiába, hogy megerősítsék az ország légvédelmét.

Szaúd Arábia és az Egyesült Államok Iránt vádolja a drón támadással, de Teheránban azt állítják: a drónok irániak voltak, de nem ők lőtték ki azokat, hanem a szövetségeseik, a huthi lázadók Jemenből. A Szaúd Arábiával szomszédos arab államban évek óta véres polgárháború dúl , melyben a szunnita törzseket Szaúd Arábia míg a síita huthi lázadókat Irán támogatja. A huthi lázadók főnöke bejelentette: nem lesz több hasonló dróntámadás Szaúd Arábia ellen. Cserébe azt kérte, hogy Szaúd Arábia állítsa le hadműveleteit Jemenben.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Trump: még nem megyek Phenjanba!

Kim Dzsong un meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak.

Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban, idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

„Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!