Kezdőlap Címkék Trócsányi

Címke: Trócsányi

Nyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők  bojkottja mellett.

Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen

szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával.

Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek.

De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:

Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így.

Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől:

ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól.

A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja:

a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba.

De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Rendkívüli Bréking Nyúz – További miniszterjelöltek csillogása

0

Trócsányi szerint felesleges bürokrácia és duplázás az Európai Ügyészség; Süli János mindenkit megnyugtatott: lesz Paks2; Gulyás Gergely az európai közösség sírásóiról beszélt; Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is.

Az Európai Ügyészség mint szuverenitási kérdés

Nem támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez Trócsányi László igazságügy-miniszter – erről az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában beszélt újabb kormányzati ciklusa előtti meghallgatásán. A politikus emlékeztetett: a lengyel és a magyar kormány ezt szuverenitási kérdésnek tekinti, ez alapján egy ilyen intézmény létrehozása szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal.

Szerinte azonban nem csak ez a gond a várhatóan 2021-ben létrejövő, az uniós források elosztásával kapcsolatos visszaéléseket és az áfaügyeket vizsgáló ügyészséggel, de végiggondolatlan és elhibázott az ügyészség koncepciója is. Trócsányi felesleges bürokráciának és duplázásnak látja a létrehozást, hiszen szerinte ma az OLAF és az uniós igazságügyi együttműködést bonyolító Eurojust már biztosítja ezt a funkciót.

MTI Fotó: Soós Lajos

Mindenki megnyugodhat: lesz Paks2

Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

MTI Fotó: Soós Lajos

Ilyet is régen mondtak: az uniós tagság azonos a nemzeti érdekkel. De: vannak sírásók is az unióban

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést.

Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat „az európai közösség sírásóinak tartja”, de hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus.

Szijjártó Péter: bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni.

 

Rendkívüli bréking nyúz – Miniszterjelöltek tündöklése

0

Megkezdődött a negyedik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása, ami természetesen a jelenlegi magyarországi parlamentarizmus állapotában merő formalitás. De azért a jelöltek kitettek magukért. A pálmát mindeddig a jövendő agrárminiszter viszi, aki szerint egy migráns eldobott egy szendvicset, ezért van Magyarországon sertéspestis. Még egy napig tartanak a meghallgatások, tehát még van remény, hogy migránsozásban újabb remekmű születik.

Nagy István, aki ma is méhésznek tartja magát

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt bemutatkozott Nagy István, aki Fazekas Sándor utódja lesz a negyedik Orbán-kormányban. Nagy István elmondta, hogy Újfehértón, egy tanyán született, Debrecenben járt állattenyésztési szakközépiskolába, majd Mosonmagyaróváron tanult agrárgazdaságot, aztán középiskolákban és felsőoktatásban is tanított, emellett pedig méhészetből doktorált, ma is méhésznek tartja magát, van méhészete is.

Az afrikai sertéspestisről azt mondta, szerinte az úgy kerülhetett be Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit megtalált egy vaddisznó, amely így megbetegedett.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Kásler Miklós, akinek az ajtaja mindenik előtt nyitva áll

A magyar és egyetemes kultúra alapértékeinek megőrzését, fejlesztését nevezte a kultúra egyik legfontosabb feladatának Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén megtartott, kinevezés előtti meghallgatásán, ami után a bizottság 8 igen és 6 nem szavazattal támogatta Kásler Miklós miniszteri kinevezését.

A képviselőknek, főleg az oktatásra vonatkozó kérdéseire adott válaszában kiemelte: az ajtaja mindenki előtt nyitott. Szeretne leülni az MTA-vezetőjével is – mondta, és örömét fejezte ki az oktatásról adott állásfoglalás kapcsán. A világ akkor szép, ha tarka, ha a különböző értékek megjelennek az oktatásban, a kultúrában, a művészetekben egyaránt – mondta hozzáfűzve, hogy nem vitás, a magyar kultúra európai kultúra, és mindig sok forrásból táplálkozott. Azt mondta, párbeszédet és pénzt szeretne, de ahhoz, hogy a célokat meg lehessen valósítani, minden eszközre szükség van. Az ember éljen jól és éljen szépen, ehhez szeretnének segítséget nyújtani – összegezett.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Rogán Antal, a Stop Soros pátyolgatója

Változatlan célok mellett, a változó körülményekre tekintettel szigorítana a kormány a Stop Soros törvényjavaslaton, amelyhez az alkotmányos alapokat is meg kell teremteni – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Rogán Antal ezzel kapcsolatban annyit közölt: a jogszabálynak minden olyan tevékenységet meg kell akadályoznia, amelynek célja, hogy Magyarország területére a magyar törvények megkerülésével, a nemzeti szuverenitás megsértésével, illegálisan hozzanak be bevándorlókat. Mint mondta, jelenleg külföldről támogatott szervezetek nyújtanak segítséget ehhez.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Trócsányi László, akinek 20 év elméleti tudása van

Eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Trócsányi László szerint a bírói függetlenség a „demokrácia állócsillaga” – írja az MTI. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy „olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, ami nem a jogállamiság kereteire épül. „Azért is visszautasítom, mert 4 év munkám van benne, és 20 év elméleti tudásom van mögötte” – közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.

Orbán kormányváltó csomagja?

A miniszterelnök közeli munkatársai úgy tudják, Orbán Viktor babonás. Noha meglehetősen nagy eséllyel számolhatott a választás megnyerésével, előre nem szokott „kormányt alakítani” , ezért még a Fidesz legbelső köreiben is csak találgatnak a negyedik Orbán kormány változásairól.  

2014-ben április 6-án tartották a szavazást, ezt követően május 10-én választotta Orbánt ismételten miniszterelnökké a parlament, de csak június 6-án reggel 9 órakor nevezte ki a harmadik kormány minisztereit a köztársasági elnök. Úgy tűnt, Orbán nem készült „kész listával” a kormányalakításra, és nem is hagyta siettetni magát.

Némileg hasonló a helyzet ma is. Már a választások előtt felröppentek bizonyos hírek a kormányzati struktúra átalakításáról és az ezzel járó személycserékről, de konkrétumokról – nevét vállalva – senki nem hajlandó beszélni. Már csak azért sem, mert

a miniszterelnök személyi döntései kiszámíthatatlanok,

mindössze három-négy embert enged közel magához, ők pedig ilyen szempontból megközelíthetetlenek.

A legtöbb szóbeszéd Lázár János személyét illeti.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban már maga is tett olyan megjegyzéseket, hogy „elfáradt”, és fontolóra veszi a kivonulását a napi adok-kapok csatákból. Az is a „váltás” mellett szól, hogy Orbán makacsul ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy egy-egy poszton nem szívesen engedi a munkatársait „túlerősödni”, és a hódmezővásárhelyi fiatalember már-már elérkezett erre a határra. Azt hírelte magáról, hogy egy új kormányzati ciklusban „kizárólag választó kerülete dolgaival szeretne foglalkozni”, de ha érdemei elismerése mellett mégis „más feladatot” bízna rá, sem az új pozícióról, sem a következő „főminiszter” személyéről nincsenek megbízható információk.

A legbiztosabb váltásnak Pintér Sándor cseréje látszik.

Most 70 évesen már kétszeresen nyugállományú, a 2002-es kormányváltáskor vállalkozó lett, jól jövedelmező őrző-védő és tanácsadó céget kellett átadnia a családjának, 2010-ben ismét visszahívták a kormányzatba, rendőr-vezérezredesként gyakorlatilag elérte a ranglétrának azt a csúcsát, ahonnan már nincsen feljebb. Egyes információk szerint még két évet vállalt a miniszteri poszton, de ennek ellentmondani látszanak akik az egészségi állapotára hivatkozva beszélnek a távozásáról. Utódjaként dr. Bakondi Györgyöt tartják esélyesként, a miniszterelnök benne tökéletesen megbízik.

Lázár János esetleges cseréjének alighanem

Rogán Antal örülhet a legjobban.

A kormány jelenlegi propaganda minisztere várhatóan megerősödve kerülhet ki a választások utáni személycserékből, de egy újabb, konkrét beosztásáról még szóbeszédek sem keringenek.

Bennfentes körökben nem tanácsolják

Seszták Miklósnak sem, hogy tartós tejet vegyen

az irodájába. 2017-ben a fejlesztési minisztert tartották ugyan Magyarország 13. legbefolyásosabb emberének, ennek ellenére esetleges leváltásáról már egy éve suttognak, sokan a kisvárdai minisztert teszik első helyre a lecserélésre esélyesek listáján. Többen állították, hogy Seszták már leginkább saját hálózatának és kisvárdai beruházásainak fejlesztésével foglalkozik, idejének, energiájának csak kisebb hányadát fordítja a miniszteri munkára. Volt, aki egyenesen azt állította, tudomása szerint a miniszter már a gazdasági életben keresi magának a méltó pozíciót.  

A 2018 után

a kimaradók listájára került Fazekas Sándor is,

aki 2010 óta tölti be a földművelésügyi miniszteri posztot. Nemrégen az is nyilvánosságra került, hogy Fazekas egy fideszes választási győzelem esetén nem marad az agrártárca élén. Róla már 2014 körül is többször elterjedt, hogy csak napjai vannak hátra a kormányban. Akkor bőven lett volna ok a lecserélésére, hiszen a tárcánál egymást érték a botrányok – a letartóztatott volt agrárattasé Kiss Szilárd ügyében, a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt. és a Kun-Mediátor botrányai miatt is címlapokra került . Orbán Viktor azonban – hűen  nézeteihez – a botrányba keveredő politikusait akkor sem meneszti, ha az nyilvánvalóan elvárható volna.  Informátorunk úgy tudja, Fazekas maga kérte, hogy nyolc év után hadd fejezze be a kormányzati szereplést, és listás képviselőként folytathassa a parlamentben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter

is szerepel azok között, akik állítólag a kispadra kerülhetnek a közeli hetekben. A tekintélyes jogtudós pályája során már minden volt, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, ezt a tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, majd 2014-ben Orbán Viktor meghívta a kormányba. Következő állomásként ismét az Alkotmánybíróságot emlegetik, ahol a közeljövőben ismét felszabadulnak „státuszok”.

Balog Zoltán miniszter széke stabilnak látszik,

de a Fideszben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a miniszterelnök „könnyít” lelki vezetője terhein, és a szinte áttekinthetetlen konglomerátummá növesztett minisztériumát feldarabolja. Ez ésszerű döntés lenne, ugyanis a kormányt érő legtöbb, jogos bírálat az oktatás-és egészségügy siralmas állapotát teszi szóvá.  Novák Katalin szociális és ifjúsági államtitkár jöhet szóba oktatási miniszterként, megtartva a korábbi területeit is. Az egészségügyi tárca esetleges új irányítójáról nem lehet semmit hallani informátorunk értesülései szerint.

Varga Mihály gazdasági miniszteri posztja nem látszik inogni,

de bizonyos szóbeszédek már keringenek arról, hogy a negyedik Orbán kormányban ismét lehet Pénzügyminisztérium is. Orbán azonban csak egyetlen embert tekint igazi pénzügyi zseninek, és ez Matolcsy György. A bankelnöknek azonban még egy éve van ebben a tisztségében, nem valószínű, hogy egy „szerény” miniszteri posztért feladja a helyét, de ha egy év múlva másként döntene, akkor alighanem Vargának kellene munkahelyet keresnie.

Valószínűleg elúszik Kósa Lajos miniszteri posztja

– úgy hírlik – már akkor boldog lehet, ha sikerül egy fontos bizottságban vezetői tisztséget kapnia.

Hogy a jelenlegi szóbeszédek „béljóslásnak” bizonyulnak-e, néhány nap múlva kiderül.  

Orbán brüsszeli útja előtt lesz a módosítás

0

Orbán Viktor keddi brüsszeli elutazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. Mint a FüHü is beszámolt róla a módosítás értelmében a törvényben szereplő határidőt egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változtatják.

A módosítás tényét ugyan Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be pénteken, ám az ATV információja szerint Orbán Viktor volt az, aki Kövér Lászlóhoz intézett indítványában azt kérte, hogy egy nap alatt tárgyalja meg és szavazzon is az Országgyűlés a „Lex CEU” módosításáról.

Az atv.hu pénteki információját most megerősítették, és így még Orbán brüsszeli utazása előtt megszavazza a parlament a „Soros-egyetem” számára tett „gesztust”.

Ahhoz, hogy a Parlament egy nap alatt el is fogadja a felsőoktatási törvény módosítását, elég a parlament feles többségének a támogatása.

A CEU nem elégedett

Ahogy megírtuk, az egyetem szerint diszkrimináció a határidő meghosszabbítása és az, hogy magyar állam nem írta alá a szerződést New York állammal. A CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra – írták. A helyzet megoldása az egyetem szerint a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.

A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, ami heteken belül megkezdheti működését.

„Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzet”

– írja a közlemény.

CEU: Ez nem előre- hanem visszalépés!

0

A CEU sürgeti a magyar kormányt, hogy haladéktalanul írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást – szögezi le az egyetem Trócsányi László mai bejelentésére reagáló közleménye. Az igazságügyi miniszter közölte: módosítják a Lex CEU határidejeit, egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változik a felsőoktatási törvény módosításában szereplő határidő.

 

A határidő meghosszabbítása, és a megállapodás aláírásának elmaradása a CEU szerint visszalépés, ám az egyetem az előrelépésben érdekelt. Ráadásul az igazságügyi miniszter javaslata a határidők megváltoztatásáról meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – szögezi le a Közép-európai Egyetem közleménye, amely emlékeztet arra, hogy a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra.

A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.

A magyar kormány már aláírt egy szerződést Maryland állammal a McDaniel College ügyében. A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni – szögezi le az egyetem közleménye.

A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, amely heteken belül megkezdheti működését.

Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzetet.

– szögezi le a közlemény, amely kinyilvánítja a CEU elkötelezettségét, hogy minden törvényes előírásnak eleget tesz, megvédi tanszabadságát, és folytatja működését, mint a magyar és a nemzetközi tudományos élet megbecsült tagja.

A Trócsányi-bejelentés

Trócsányi László igazságügyi miniszter ma arról beszélt, hogy 2019. január elsejéig kell a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük magyarországi működésük feltételeit. Szerinte a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket. Azt is mondta: a határidő meghosszabbítását a Magyar Rektori Konferencia is javasolta.

„Az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is” –

mondta.

A Magyar Közlönyben tegnap jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését.

A Lex CEU-t a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is bírálta. Utóbbi szerint a törvénymódosítás nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!