Kezdőlap Címkék Tóth

Címke: tóth

Az európai Magyarországért tüntettek

0

Vasárnap délután három baloldali ellenzéki párt – az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd – közösen szervezett tüntetést a budapesti Bem térre. A demonstrációt az Európai parlamentben szerdán elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán azt kívánták jelezni, hogy Magyarország Európához tartozik, a magyarok egy európai Magyarországon szeretnének élni.

 

A délután első szónoka, Mellár Tamás, független országgyűlési képviselő az összefogás szükségességéről beszélt. Őt Homonnay Gergely aktivista követte, aki elmondta, hogy naponta kap halálos fenyegetéseket, majd Lakatos Béla volt ácsi polgármester példáját említette, akit fényes nappal megvertek az utcán. Szerinte nem ettől kell a legjobban félni, hanem attól, hogy nem lesz itt egészségügyi ellátás, nem lesz itt rendes oktatás.

Az ellopott pénzt vissza kell szerezni, mondta Homonnay. A Fidesz, amely a családok évének nevezte az ideit, de ez az év is az Orbán családé, a Mészáros családé. Látja-e Novák Katalin, Fidesz alelnök, családügyi államtitkár azokat a fotókat, amelyeken a kilakoltatott családok, szomorú tekintetű gyerekei vannak?

Homonnay szerint gyakran nem vagyunk tudatában annak, hogy mekkora a hatalmunk. Nem jobb és baloldal, hanem tisztesség és gyalázat között kell választani. Össze kell fogni, mert csak így van esély leváltani Orbánt.

Bejelentette, hogy október 23-án a Mi vagyunk a többség csoport tüntetést szervez, amelyre a demokratikus ellenzéki pártokat is meghívják. Magyarországnak Európában a helye, fejezte be beszédét Homonnay Gergely.

A harmadik szónok, Iványi Gábor lelkész kapta a legnagyobb tapsot. Három dologról beszélne, mondta. Az első, ami a Európai parlament döntésének a tanulsága: hogy az engedményekből, az ide-oda táncolásból elege lett a pártcsaládnak. Nem lehet uniós pénzből szidalmazni az Európai Uniót, nem lehet a Szovjetunióhoz hasonlítani. Itt most a Néppárt többsége foglalt állást – nem Magyarországgal, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben. Jobb és baloldalról egyaránt támogatták Sargentini jelentését, nem pártcsalád alapon, hanem egy magasabb szempont, a tisztesség alapján.

Másik dolog: a 12 pontból csupán egy pont volt a menekültkérdés. A többi azokról az európai elvekről szólt, amelyek sérültek Magyarországon. Például egy tisztességes egyházi törvény. És nincs még egy ország, mondta Iványi, amelynek az alaptörvényében benne lenne, hogy a hajléktalanság büntethető. Ez gyalázat, szembe megy a Bibliával.

Ez egy másik evangélium, de mi megelégszünk az eredetivel.

Mi az, amit tenni lehet? Iványi szerint ez a nagy kérdés. Európának a szemét rajta kel tartania Magyarorszűgon. Ezért kell az európai ügyészség, a közös európai határvédelem.

A pártszónokok közül először Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnök beszélt. Azzal kezdte, hogy ő halkszavú ember, de most hangos lesz és kiabálni fog, mert nagyon mérges. Elmondott egy történetet: annak az iskolának a portása, ahol a felesége tanít, hazaárulónak nevezte a feleségét. Nem a portásra mérges, aki nyilván minimálbérért dolgozik.

Hagyjuk már abba a hazaárulózást, mondta Karácsony. Akinek nem tetszik, amit Orbán csinál, azt ne hazaárulózzuk. Mi szeretjük a hazánkat, és büszkék vagyunk azokra a képviselőkre, akik igent mertek mondani erre a Sargentini-jelentésre.

Nem háború kell, hanem béke és együttműködés.

Ki kell állnunk amellett, hogy se egy portás, se egy miniszterelnök ne hazaárulózhasson ebben az országban. Aki nem hisz Európában, az látogasson el egy katonai temetőbe, és tudni fogja, hogy milyen jó dolog, hogy Európában nincs háború. A mi felelősségünk, hogy ez így is maradjon.

Az EU sem tökéletes, mondta Karácsony. Kicsit lassan kapcsolnak. Az a dolgunk, hogy megakadályozzuk, hogy Orbán Magyarország után az Európai Uniót is szétverje. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az Orbánhoz hasonló szélhámosoknak esélyük se legyen szétverni az Európai Uniót.

Vissza kell venni a hazánkat, és vissza kell venni a szimbólumainkat. A kokárdát, a magyar kultúrát, azt a szót, hogy nemzeti. Nem szabad engedni, hogy a májusi EP választáson Orbán többségbe kerüljön. El kel mennünk szavazni. Létre kell hoznunk a Bibó által leírt szabadság kis köreit.

Vissza kell szerezni a helyi közösségek irányítását Budapesten és Magyarország minden településén.

Lehet, hogy nem mi vagyunk a legjobbak, lehet hogy nekünk hátul kell állnunk a sorban, mondta beszéde végén Karácsony. Én vállalom, hogy hátul álljak, csak jó nagy legyen a sor.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azzal kezdte, hogy Magyarországnak lúzer kormánya és lúzer kormányfője van. Magyarországot ma egy romlott gazember vezeti.

Aztán mással folytatta. Hazamegyünk, mondta, kiadtuk a dühünket, és nem történik semmi. Erről kell beszélni. Hogy mi legyen. Mert odáig rendben van, hogy értjük a helyzetet, programunk van, de mi legyen. Mert nem csak ott van diktatúra, ahol Gulag van, Hitler bajusz és karlendítés. A kormány elfoglalta az intézményeket, a hatalom ellenőrzés nélkül működik, a kormány a közhatalmat arra használja, hogy a vele szemben állókat ellehetetlenítse.

A diktatúrákat nem a parlamentben lehet leváltani. Nem boldog, hogy ezt kell mondania, mert nyolc éven keresztül ennek az ellenkezőjét mondta. Példákat hozott arra, hogyan győzött az ellenzék Belgrádban, hogyan buktatták meg Egyiptomban Mubarakot.

A diktátorokat nem a Facebookon buktatják meg,

mondta Gyurcsány. A népnek nemcsak joga, de mostantól kötelessége, hogy a sorsát a kezébe vegye és megbuktassa ezt a rendszert.

Hogyan jutunk előre? Mit kell és lehet tenni? Követni kell a belgrádi példát. Nem lehet addig nyugodni, amíg új választási szabállyal, új médiaszabályozással nem lesz új választás Magyarországon. Ezt csak az utca tudja elérni.

Új választásért, új választási törvényért kell tüntetni. Fárasztó lesz, de meg kell szabadítani az országot.

Ki az utcára, és maradunk, adta ki a jelszót Gyurcsány.

A tüntetés szocialista szónoka, Tóth Bertalan külön köszöntötte a Momentum megjelent támogatóit. Nem ünnepelni jöttünk mondta, mert nincs mit. A miniszterelnök szégyent hozott ránk, magyarokra. Megtagadja az európai értékeket, az EP mostani döntése minket, magyar polgárokat véd meg.

Amikor a csatlakozás mellett döntöttünk, nem csupán arról szavaztunk, hogy egy közösséghez akarunk tartozni, hanem egy értékközösség mellett tettük le a voksunkat. Népszavazás döntött erről, a magyarok 84 százaléka erre szavazott..

A mostani EP döntés a mi mindennapjainkrül szól. Arról, hogy különbíróságokat hoznak létre, ahol a saját ügyeiket tárgyalják. A tudomány szavadságának leépítéséről szól, arról, hogy az iskolákban alattvalókat akarnak nevelni. A hatalmon lévők gyerekei magániskolákba járnak, míg a többiek a leépült közoktatásba.

A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy

Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista,

akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le.

Van feladatunk, mondta Tóth Bertalan. Helyre kell állítani a jogállamot, a sajtószabadságot, Magyarország valós problémáival kell foglalkoznunk.

Szocialisták: színtelen, szagtalan, szúrósszagú, gáz

Színtelen, szagtalan, szúrósszagú gáz. Így írta le annak idején kémia tanárnőnk a gimnáziumban az ammónia nevű gázt. Nevettünk rajta, és egymás között sokszor felemlegettük a botlását: hiszen valami vagy szagtalan, vagy szúrósszagú.

Ez jutott az eszembe, amikor Tóth Bertalant hallgattam ma reggel az ATV reggeli Start című műsorában. Rengeteg okosságot hallottunk, csupa olyan dolgot, amelyek mindnyájunknak fontosak. Otthonápolásról, kilakoltatásról, egészségügyről, oktatásról.

Elhallgattuk volna napestig a szocialisták elnökét. De nem hallgattuk, mert annyira azért nem volt érdekes. Fontos volt ugyan, amiről beszélt, ám a stílus, a hangvétel, meg úgy általában a megfogalmazás kapcsán az jutott az ember eszébe: hogyan lesz ebből őszre, vagy bármikor máskor olyan ellenzék, amitől Orbán Viktornak és kormányának félnie kell?

Hogyan fognak tömegeket az utcára vinni, vagy ami még ennél is fontosabb: négy év múlva a szavazófülékbe.

Lehet sorolni a mindnyájunk által ismert problémákat, hibákat és bűnöket, sőt, kell is. De ez csak arra elegendő, hogy maradjon minden úgy, ahogyan most van. Aki változtatni akar azon, ami most van, annak a mondandójához a stílust és a módszereket is meg kell találni.

Ha másképp nem tudják mondani, akkor mindez a nagyközönség számára színtelen, szagtalan, de nem szúrósszagú. Csupán gáz.

LMP-s méretű káosz az MSZP-ben

A párt elnöke, Tóth Bertalan csütörtökön levelet írt, amelyben elmagyarázta, hogy miért kellett a Fidesz-féle képviselői fizetésemelésre szavazni és a július 30-ra tervezett elnökségi ülésre a helyzet tisztázását helyezte kilátásba. Tudniillik a szocialista honatyák, az elnök szándéka ellenére, szétszavaztak. Ugyanaznap este Kunhalmi Ágnes, választmányi elnök, aki a három nemmel szavazó között volt, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: a frakcióvezető (Tóth) telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el.

A Független Hírügynökség is beszámolt arról, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője levélben magyarázta el, miért kellett meghozni a nehéz politikai döntést és a Fidesz javaslatra szavazni (Rendet vág az MSZP elnöke?).

A Fidesz összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

Csakhogy hárman a szocialista parlamenti képviselők közül mégis ellene szavaztak, míg egyesek nem nyomtak gombot és Tóth leveléből tudjuk, hogy „Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak”. Vagyis a fizetésemelés mellett.

A pártelnök szerint

„meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól.

Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”

Nos, erre jött Kunhalmi Ágnes, aki vagy olvasta a levelet vagy nem, de az Egyenes beszédben azt mondta azért szavazott nemmel, mert „így tartotta helyesnek” és mert „egy politikus nem válhat zsarolhatóvá”. A választmányi elnök szerint

„a szavazóik és a párttagság azóta határozottan jelezte az MSZP felé, hogy nem kellett volna igennel szavazniuk”.

Ezek után, a legenyhébben szólva is lazuló frakciófegyelemre gondolhat a kívülálló.

De Kunhalmi mondott még izgalmasabbat is, ami miatt egy LMP-féle politikai bohózat kezd kialakulni. Állítása szerint ugyanis a szavazás előtti napon a frakcióvezető

telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el!

Csak emlékeztetőül: Kunhalmi és Mesterházy Attila a legutóbbi tisztújítás előtt magasan vezette a népszerűségi listát a szocialista párttagságban, Tóth, harmadik elnökjelöltként messze lemaradt mögöttük. Kunhalmi váratlanul és azóta is kimagyarázatlanul visszalépett és lehetővé tette, hogy Tóth legyőzze Mesterházyt.

Rendet vág az MSZP elnöke?

Tóth Bertalan a tagságnak írt levelében az országgyűlési képviselői juttatások emelésével kapcsolatos parlamenti szavazás körülményeinek tisztázására vállalkozott. A pártelnök szerint nem csak fizetésemelésről van szó, hanem például a vidéki hálózat fenntartásához elengedhetetlen költségvetésről is. A szocialista képviselők azonban nem az előre utasításba adottak alapján szavaztak.

„A Fidesz ezt akarta ellehetetleníteni azzal, hogy összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával” – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

„Legyen egyértelmű: a képviselők fizetését mindenféleképpen megemelte volna a Fidesz.

A politikai döntési helyzet az volt, hogy a megemelt fizetésű képviselőinknek kellett volna közölni a vidéki munkatársakkal és párttagokkal, hogy az állásuk megszűnik, az irodáikat bezárjuk vagy – egy nehéz politikai döntést vállalva – biztosítjuk a működéshez, a vidéki jelenlétünk újjáépítéséhez, megerősítéséhez forrásokat.”

Tóth Bertalan arról is írt, hogy a párt képviselőivel egyeztetett a szavazásról és mindenki egyetértett, hogy a túlélés érdekében meg kell hozni a nehéz politikai döntést.

Ezt követően a pártelnököt meglepte a szavazati magatartás.

Szerinte Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak. A másként szavazókat név szerint nem említi a pártelnök, hanem kilátásba helyezi, hogy az ügyet megtárgyalják az elnökség július 30-i ülésén, amelyen „meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól. Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”.

Ez annyit jelentene, hogy a hónap végén akár szakadhat is az MSZP-frakció?

Az MSZP és a változás ellentétes fogalom

0

A tisztújító kongresszus elnökjelöltjeinek személye is biztosítéka annak, hogy az utódpárt már soha nem lesz képes még egy horni fordulatra. A vezetésről most is a belső érdekkörök, a lecsurgó pénzek csábítása és a tenni nem akarás fog dönteni. A valamikori listás 40% feletti párt mostani szerény 11 százaléka így csak a nulla felé közeledhet.

Kunhalmi Ágnes visszalépése után már csak két jelölt maradt: Mesterházy Attila és Tóth Bertalan. Már Kunhalmi kiszorulása is megérne egy misét, hiszen népszerűség szempontjából listavezető volt. De, mint tudjuk, nem ez számít.

Balogh S. Éva a Hungarian Spectrum nevű angol nyelvű blog (diplomatáknak kötelező olvasmány!) szerzője a minap szokatlan módon, teljes mellszélességgel állt ki az azóta visszalépett jelölt mellett.

„Valószínűleg csak az ifjú Kunhalmi Ágnes mentheti meg az MSZP-t

és játszhatna fontos szerepet az Orbán ellenes erők átszervezésében.”

Balogh szerint Kunhalmi érdemei közé tartozik, hogy például 2014-ben a tetten ért Simon Gábor helyére beugorva, csak 56 szavazattal maradt alul, 2018-ban pedig nyerni tudott és mindig is az ellenzéki összefogás illetve a kockázatvállalás híve volt.

A másik két jelöltről a Hungarian Spectrum szerzőjének kevésbe kedvező a véleménye: Tóth Bertalantól nem vitatja el a jóhiszeműséget, de hátránya, hogy kevésbé ismert és nincs kimondott karizmája. Mesterházyról úgy véli, hogy pártbéli népszerűsége valamelyest meglepetés tekintettel a sikeresnek egyáltalán nem mondható volt pártelnökségére.

Újbóli színrelépését az MSZP parlamenti képviselőinek egy fásult csoportjának köszönheti.

Vannak nem kormánypárti elemzők, akik vaskosabban fogalmaznak. A B1 blog publicistája például: Az MSZP-s megyei elnökök csinos kis ajánlatot kaptak a minap. Ha Tóth Bertalant támogatják a szocialista elnökválasztáson, akkor csurranhat-cseppenhet egy-két szerződésecske nekik, irodabérleti támogatás, tanácsadói megbízás…

ha Tóth Bertalan nyer, akkor ő lehet az MSZP Retkes Attilája.

Retkesnek is volt pár jelentős, régi dinoszaurusz támogatója a párton belül. Ahogy Tóth mögött is ott áll Puch László vagy Szekeres Imre. Bátran lehet tanulmányozni a 2010-es év SZDSZ-es párttörténetét, ha nagyjából el akarjuk képzelni a közeljövőt, ha Tóth frakcióvezető befut.”

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint „a tisztújítás folyamatában változás nincsen. Megint a kongresszus és nem a párttagság, vagy a szimpatizánsokkal kiegészített tagság dönt az új elnök személyéről. Megint elindult az alkuk, az egyezkedések sorozata a kongresszusi küldöttek meggyőzéséről, a pártokon belüli klikkek és vezérek megint jól egymásnak feszültek –

ismételten zárt ajtók mögött, ahogy az korábban is volt az MSZP esetében.”

Mindezek után elég nehéz elképzelni, hogy hétfőtől egy új baloldali párt fog hasítani a magyar politika posványos vízén és még kevésbé, hogy az képes legyen más, egyébként szintén roggyant állapotban levő ellenzéki párttal együttműködni. Így aztán marad minden a régiben, leszálló ágon.

Gyurcsány: Nem betlire kell játszani

Az ellenzéki megállapodásról és arról, hogy csak „a jó ég tudja, hogy hova fognak eljutni ezek az egyeztetések”; a közös listáról és Gergőről; meg arról, hogy a szocialistákkal nehezebb volt kormányozni mint a liberálisokkal; egészen addig, hogy a tét a diktatúra megtörése. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke volt a Republikon Intézet által szervezett beszélgetéssorozat (Kire szavazzanak a liberálisok?) vendége.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója először is arra volt kíváncsi, hogy miért szavaznának a liberálisok a DK-ra.

Gyurcsány Ferenc szerint a demokratikus ellenzék három pártja közül, amelyek bejuthatnak a parlamentbe (DK, MSZP, LMP) a Demokratikus Koalíció a leginkább képviseli a liberális értékeket. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a DK a legpiacpártibb közülük és emberjogi kérdésekben és messze meghaladja a liberális minimumot. Gyurcsány a DK egy szabadelvű, balközép, polgári párt.

Az ellenzéki megállapodásról

A DK elnöke szerint lesz megállapodás, de „a jó ég tudja, hogy hova fognak eljutni ezek az egyeztetések”. Azt is hozzáfűzte, hogy a „Momentumtól bármeddig lesz megállapodás” viszont van az országban 20, 25 vagy 30 választói kerület, ahol el lehet indulni egymással szemben, mert nincs esélye a demokratikus ellenzéknek.

A koordinált indulásról

FH KTGY.

„Olyan erős meggyőződésbeli különbségek vannak a választók között, hogy meg kell nekik hagyni a lehetőséget: kompromisszum nélkül, a hozzájuk legközelebb vélt pártokra tudjanak szavazni. A kompromisszumokat e tekintetben inkább taszítónak látjuk ebben a pillanatban, mint vonzónak.” Gyurcsány szerint a különálló listáknak mozgósító erejük van. Nem hagyta ki a megjegyzést, hogy az MSZP és a listavezetője októberig a különböző lista mellett kampányolt. „Onnantól kezdve, hogy Gergő ennek a listának az élére került vagy kerülni fog, úgy látszik, hogy változott az álláspontja.”

A liberálisokkal való kormányzásról

„Egy álom volt a liberálisokkal kormányozni” – kezdte ironikusan a választ Gyurcsány Ferenc. De hozzátette: „nehezebb volt kormányozni a szocialistákkal, mint a liberálisokkal, legalábbis a Kuncze-időszakig bezárólag. Utána Kókával és Fodorral már bonyolultabb volt a helyzet”.

„A legnagyobb tévedésünk az volt, hogy a nemzetközileg is a legbonyolultabb reformot, az egészségügyi reformot nemcsak, hogy a kisebbségi koalíciós partnerre, hanem egy olyan miniszterre bíztuk, akinek nem volt politikai tapasztalata, nem értette a társadalmi-politikai szövetségkötés technikájának fontosságát. És ezt nem beszéltük végig.”

Az őszödi kérdésről

„Nagyon sok liberális véleményformáló volt és van azon a nézeten, hogy az volt az ősbűn, a magyar politika ősbűne, ami az őszödi beszéd után történt: a rendőri beavatkozás, az ami az utcán történt, ahogyan ezt a kormányzat kezelte. Ez a hitelességi deficit máig terheli a baloldalt és magát Gyurcsány Ferencet is.” Ennyi volt Tóth Csaba felvezetője, amire a DK elnöke azt válaszolta, hogy racionálisan a választások előtt két hónappal már hiába igyekezne meggyőzni az igazáról azokat, akiket 12 évig sikertelenül próbált. Viszont hozzáfűzte, hogy a kormánynak a törvényes rend fenntartása volt az elvárása. „Franciaországtól Texasig, Németországtól Londonig ez minden kormány elvárása: tessék fenntartani a törvényes rendet.” Gyurcsány szerint történtek jogtalanságok, törvénytelenségek mindkét oldalon. „Nagyjából ugyanannyi rendfenntartó sérült meg, mint tüntető. 340 környékén van mindkét oldalon. Ez nagyon sok. De aki látott már közvetítést Frankfurtból tavaly nyáron, Párizs külvárosaiban, különböző amerikai szövetségi államokban, hogy mi történt műveleti területeken…”

Az „Orbánnal nincs alku”-ról

Gyurcsány Ferenc hétvégi kinyilatkozására utalt a moderátor, amire a DK vezetője azt válaszolta, hogy a ha demokratikus közélet lenne Magyarországon, akkor ezt természetesen nem mondhatta volna, de Orbán diktatórikus rendszerében igen.

A bojkottról

„Miért engednénk meg, hogy a Fidesznek 100 százaléka legyen?” – válaszolt kérdéssel a kérdésre a pártelnök.

FH KTGY.

„De akkor miért mennénk el szavazni, ha úgy is diktatúra van? Hogy ne legyen a Fidesznek kétharmada? Hiszen most sincs, mégis azt csinálnak, amit akarnak?” – hangzott a következő kérdés.

Gyurcsány szerint a választás tétje, hogy megtörjük a diktatúrát. „Elképzelhető, hogy tömeges átszavazás esetén el lehet venni a Fidesztől 40-50 választókerületet és kisebbségbe fog szorulni… Nem betlire kell játszani. Aki betlire akar játszani az járjon ultikörbe.”

Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek – 2017 halottai, 4. negyedév

„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk negyedik fejezetében 2017. negyedik negyedévének hallottaira emlékezünk.

Október 6. Meghalt Nepp József

A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál.

Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.

1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja.

Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társforgatókönyvírója, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerzett filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását, majd 1986-ban a Gréti… című filmet.

Október 8. Aradszky László

Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Slágereivel a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadójává vált. Mielőtt énekes lett, a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott, majd 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén megosztott első helyezést ért el Még ide-oda húz a szív című dalával.

Ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes előadója az Isten véled édes Piroskám című számot is tartalmazó albumával.

Több kitüntetést is kapott, köztük 2015-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét, évtizedek óta tartó töretlen, nagy népszerűségnek örvendő előadóművészi pályája elismeréseként.

1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén megosztott első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával. 1966-ban a Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét az Isten véled édes Piroskám című versenydallal nyerte meg, ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese.

Saját bevallása szerint több mint hárommillió lemezt adott el ötvenéves pályafutása során.

Október 8. Tóth II. József

A nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban.

Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958/59-es idényben bajnokcsapat tagja volt. 1961-ben fejezte be pályafutását.

Az 1954. május 23-án megrendezett, angolok elleni, népstadionbeli 7-1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is lőtt. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8-3-as és a brazilokkal szembeni 4-2-es győzelemből aktív részt vállalt, előbbi találkozón gólt is szerzett. A vb-ezüstérmes csapatnak ő volt az utolsó élő tagja.

Tóth II. József a Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára, szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét.

Október 24. Fats Dominó

89 éves korában meghalt Fats Domino, az 1950-es és 1960-as évek egyik legnagyobb hatású rock and roll előadója.

Az Ain’t That A Shame és Blueberry Hill című dalaival elhíresült New Orleans-i énekes több mint 65 millió lemezt adott el, ezt kortársai közül csak Elvis Presley tudta túlszárnyalni.

Egyike volt az első rhythm and blues előadóknak, akik a fehér közönség körében is népszerűvé tudtak válni. Elvis Presley pedig egyik Las Vegas-i koncertjén azt mondta róla: „ez az úriember óriási hatással volt rám, amikor elindultam”.

1986-ban a Rock and Roll Hírességek Csarnokába elsőként bekerülő zenészek között volt, Chuck Berry, James Brown, Ray Charles, Sam Cooke, az Everly-testvérek, Buddy Holly, Jerry Lee Lewis, Little Richard és Elvis Presley mellett. Közülük már csak Jerry Lee Lewis, Little Richard és Don Everly élnek, Chuck Berry márciusban halt meg.

A zenész Antoine Domino Jr. néven New Orleansban született 1928. február 26-án. Apja hegedűművész volt, így Fats Domino már gyermekkorában ismerkedett a zenével. Zongorázni tanult, becenevét tinédzserként kapta Bill Diamondtól, akinek a zenekarában játszott. Diamond azt mondta: a fiú játéka két másik zongoristára, Fats Wallerre és Fats Pichonra emlékezteti.

Október 27. Szőke Kató

A nyolcvankét esztendős korában Los Angelesben elhunyt Szőke Kató, kétszeres olimpiai bajnok úszó Szőke Katalin néven született 1935. augusztus 17-én született Budapesten. Édesapja Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szôke Katalin úszó volt. A szülők válása után vette fel a Szőke Katalin nevet, a sport világában azonban Szőke Katóként szerepelt, így vált ismerté.

1947-től a Neményi Madisz, 1949-től az ÉDOSZ, illetve a Budapesti Kinizsi versenyzője volt. 1950-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Első magyar bajnoki aranyérmét 13 évesen 1948-ban szerezte a 4×100 m-es gyorsváltó tagjaként. Ebben a váltóban úszott a későbbi olimpiai bajnoktárs Székely Éva és Gyenge Valéria is. Tagja volt az 1952-ben, Moszkvában világcsúcsot teljesítő gyorsváltónak.

A nagyszerű technikával, hihetetlen könnyedséggel úszó bajnoknő 1952-ben Helsinkiben alig 17 évesen ötkarikás bajnoki címet szerzett a 100 méteres gyorsúszásban és a Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin, Temes Judit összeállítású magyar gyorsváltóval, utóbbiban ismét világrekorddal.

Az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokságon két aranyat (4×100 gyors, 4×100 vegyes) és egy ezüstöt, a torinói Európa-bajnokságon két aranyérmet (100 gyors, 4×100 gyors) nyert. 1954-ben és 1955-ben vegyes váltóban is világcsúcstartó lett.

1956-ban a vegyes váltóval hetedik lett Melbourne-ben, majd a játékok után részt vett azon az amerikai körúton, amelyet a Sport Illustrated a magyar olimpikonok számára rendezett. Onnan már nem tért haza, Kanadában, majd az Egyesült Államokban telepedett le.

Első férje Markovits Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó, a második Domján Árpád, aki 1956-ban ugyancsak ott volt az ötkarikás eseményen, mint a vízipóló-válogatott tartalék játékosa.

Vele telepedett le Kaliforniában, elfogadták a Domyan vezetéknevet: Szőke Kató egy bankban dolgozott hosszú ideig, míg Domján Árpád sikeres, irodaházakkal és lakóépületekkel foglalkozó építész lett. Fiúk, Bryan a kosárlabdát választotta.

Szőke Katót 1985-ben beválasztották az úszó Hírességek Csarnokába, míg 2014-ben a magyar úszósport halhatatlanja lett.

Október 30. Som Lajos

1964-től, 17 éves korától zenélt, 1965-ben alapította a Dogbeaters zenekart. Majd egy évvel később jött a Fekete-Fehér, aztán 1968–69-ben a Record zenekarban játszott. A Gyapjúforgalmi Vállalat Révay utcai kultúrtermében volt állandó klubjuk.

Som Lajos a Record után a Neoton együttesbe igazolt, ahol akkor már későbbi felesége, Karda Beáta volt az énekesnő.

A következő nagy állomás a Taurus együttes, az első magyar hard rock zenekar volt az életében a ’70-es évek elején, amelyben Radics Bélával, Balázs Fecóval és a Metróból átigazolt Brunner Győzővel játszottak együtt.

Köves Miklóssal létrehozták a Piramis együttest. Ekkor még Lévay Tibor volt az énekesük, akit később a Generálból távozó Révész Sándor váltott fel.

A Piramis feloszlása után 1985-ben az ugyancsak sikeres Senator nevű együttes basszusgitárosa lett, amelyben Takáts Tamással, Szekeres Tamással, Gigor Károllyal és Varga Lászlóval zenéltek együtt.

1992-ben újra összeállt a Piramis, a nagy érdeklődésre való tekintettel öt koncert erejéig, a klasszikus felállásban. 1997-ben Závodi Jánossal mindketten 50. születésnapjukat ünnepelték, ennek alkalmából Száz év zene címmel készítettek közös albumot, korábbi slágereiket újra felvéve. 2006-ban ismét összeállt a Piramis, de a megromlott egészségi állapotú Som Lajos csupán a koncertek elején és végén léphetett színpadra, akkor is vendég basszusgitáros társaságában. A Piramis 2009-es újraindulásában már nem is vett részt.

2011-ben bejelentették, hogy Slamovits Istvánnal közösen új zenekart alapít StOrM néven, azonban az új formáció mindössze egy sajtótájékoztatón szerepelt együtt, tényleges működésére sosem került sor.

2015 nyarán egy lapinterjúban elismerte, hogy a hetvenes években beszervezték, és (Professzor néven) jelentéseket adott az állambiztonság munkatársainak.

2017 októberének végén, hetvenéves korában hunyt el hosszan tartó súlyos betegség után. 2017. november 17-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.

November 13. Cseke László

A  90 éves éves korában elhunyt Ekecs Géza az 50-es évek elején érkezett Münchenbe, ahol csatlakozott az alakuló Szabad Európa rádióhoz, amelynek egyik legnépszerűbb műsorát, az 1959-ben induló Teenager Partyt is szerkesztette Cseke László néven.

Sokan innen halhatták először a rock and roll világsztárjait, Chuck Berryt, Elvist, Cliff Richardot, a Beatlest, vagy a Rolling Stonest. Színes riportokat és filmszemléket írt, továbbra is szervezve a rádió zenés szórakoztató műsorait, Cseke Lászlóként pedig az 1960-as, 1970-es években népszerű dj volt.

Később megjelent egy könyve is A mikrofonnál és a lemezjátszónál Cseke László címen. November 13-án hunyt el Münchenben.

November 21. Stadler József

A hatvanhat éves korában meghalt Stadler József, az egykori juhász, majd vállalkozó a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurája volt. Szülőfalujában, Akasztón stadiont épített, és elhíresült az Utolsó vacsora című kép megvásárlásáról is. Persze nem Leonardo da Vinci eredetijét vette meg (nagyjából húsz másik képpel együtt egymilliárd forintért), de amikor az alkotások után visszaigényelte az áfát, az ugyancsak felkeltette az adónyomozók érdeklődését. Stadler ellen számos ügyben évekig vizsgálódtak adó- és áfacsalás miatt, végül 2003 tavaszán elítélték, négyéves büntetéséből azonban már 2005 januárjában, jó magaviselet miatt szabadult. Ezután ruhakereskedelmi cégbirodalmat épített, de újra csalás miatt indultak ellene vizsgálatok.

2011-ben folytatólagosan elkövetett csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt ismét börtönbe került, 2013-ban pedig csődbüntett miatt újabb – két év tíz hónapos – börtönbüntetést kapott.

Balázs Péter a lánykérésről és az ügynökmúltról

Súlyos ellentmondásba keveredett hétfőn este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Tóth Bertalan és Balázs Péter. Tóth, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy telefonon egyeztetettek a volt külügyminiszterrel, mégpedig a miniszterelnök-jelöltségéről, Balázs viszont azt állította, hogy nem volt ilyen telefonhívása. A Független Hírügynökség forrásai szerint hivatalos megkeresés valóban nem történt még, előkészítő, puhatolózó tárgyalások viszont igen.

A szocialista párt hétfői elnökségi ülése egyértelmű mandátumot adott a hármas delegáció tagjainak, azaz a Molnár Gyula, Hiller István, Tóth Bertalan képviselte csapatnak, hogy kérje fel Balázs Pétert, immár hivatalosan is a jelöltség elfogadására. Értesüléseink szerint rég bizonyult ennyire egységesnek az MSZP vezetése; minden elnökségi tag egyetértett a személyi javaslattal, mi több, nem csak egyetértett, kifejezett lelkesedésének adott hangot.

„Felrobbant az elnökség, de most pozitív értelemben” – mondta forrásunk.

Az ellentmondással kapcsolatban azt a magyarázatot kaptuk: Balázs, diplomataként, ezt a nyelvet érti, tehát egy sima telefont nem tud és nem is akar hivatalosnak tekinteni. A vihar csak átmeneti, de még annak sem lehet nevezni, gyorsan rendeződni fognak a dolgok, hangsúlyozta informátorunk, biztos benne, hogy november vége táján körvonalazódni fog a megoldás, ami az együttműködés formáit, netán a közös lista megvalósulását jelenti. Ma ez még meglehetősen távol van, talán illúziónak is tűnik, hisz oly távol állnak a pártok még egymástól, de tudjuk a politikában minden lehetséges. Még az, mondja tájékoztatásul beszélgető partnerünk, hogy Gyurcsány Ferenc is megváltoztatja jelenlegi merev álláspontját, és visszavált arra a nézetre, amit korábban vallott, amikor őt magát, és a pártját az egyetlen feltétel nélkül együttműködő vezetőként és szervezetként tételezte.

A Független Hírügynökség kedden reggel beszél Balázs Péterrel is, aki szintén, némiképp árnyalta a televíziós műsorban kirajzolódó ellentmondást.

A volt külügyminiszter elmondta, hogy sok szociálisát politikussal találkozott mostanság, megemlítette Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Kunhalmi Ágnes nevét is, de olyan tárgyalás, ahol felkérték volna a miniszterelnök-jelölti posztra, nem történt. Telefonon meg végképp nem, hangsúlyozta, már csak azért sem, mert a lánykérést sem telefonon szokták intézni. Kiemelte: változatlanul fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy semmilyen posztra nem jelentkezett, de szívesen vállalja a megmérettetést, ha a felkérés nem egy szűk, egy két szereplőt jelentő pártcsoporttól érkezik. „Nem változott semmit az álláspontom: csak a széles összefogásban hiszek, csak annak van esélye leváltjai az Orbán-kormányt”, mondta. Véleménye szerint hosszú-hosszú, de persze időben nem eltolódó megbeszélésekre van szükség ahhoz, hogy egyértelmű helyzet álljon elő, olyan, amelyben már nyugodtan igent mondhat a hívó szóra.

A mai magyarországi politika természetes már csak olyan, hogy

Balázs Péter nevének felbukkanása előhozta a kormánypártiakból a karaktergyilkosság bevált eszközeit.

A volt külügyért most III/III-as ügynöki múlttal támadják, amit ő határozottan cáfolt. Elmondta, hogy a nyolcvanas években, Brüsszelben dolgozva, a gazdasági ügyek támogatójaként kapcsoltban volt az ügyosztály katonai részlegével, voltak megbeszéléseik is, amit természetesnek lehet tekinteni. „Számozott ügynök soha nem voltam” – jelentette ki határozottan, mint ahogy azt is, hogy semmilyen kartonja nem volt, nem is lehetett. Azt is hozzátette: soha senkiről nem adott jelentést, fogalma sincs, hogy most a múltjának ez az egyébként nem titkolt és nem is sötét része miként került elő, nem tudja. „Hogy kik, milyen papírokat gyártottak rólam, és ezeket ki használja most, arról fogalmam sincs, egy biztos: hivatalosan ilyen nem létezhet, mert nem is létezett” – zárta le Balázs Péter a témát.

A Bienerthet feljelentő Tóth István szerint még vannak dokumentumok

A hivatalos értesítés kapcsán, miszerint megindulhat a nyomozás, megkérdeztük magát a feljelentőt, Tóth István, a  szentendrei HKLSE vezetőjét, hogy mit szól a fejleményhez.

 

Örülök neki, hogy megindul a nyomozás, ugyanakkor sajnálom, hogy azok az állítások, dokumentumok, amelyekkel a nyomozó hatósághoz fordultam helytállónak bizonyultak. Szerintem még sok minden kiderülhet, hisz én nem férhettem hozzá minden dokumentumhoz, a rendőrségnek viszont lehetősége van arra, hogy az úszó szövetségben lévő papírokat átvizsgálja.

Bienerth Gusztávra terhelő dokumentumokra gondol?

Nem lehet mindenért az elnököt felelőssé tenni. Az elnökségnek módja lett volna megálljt parancsolni BIenerthnek, de nem tette, kiszolgálta őt, szinte ellenvetés nélkül elfogadta az előterjesztéseit, miközben, ha nem ezt teszi, megakadályozhatott volna egy sor törvénytelenséget. Akadt azért kivétel is, Cseh László például mindig megfogalmazta erkölcsi aggályait. Ő az egyike azoknak, aki tiszta tudott maradni.

Most ezt azért hangsúlyozza, mert ön is indul az elnöki posztért és a riválisát, az eddig elnökségi tag Wladár Sándort akarja lenyomni?

Én leültem tárgyalni Wladárral, hosszan beszélgettünk…

Szóval akkor Wladár ellen beszél?

Nem, én őt alkalmas elnöknek tartom, szívesen dolgozom vele, de persze csak akkor, ha olyan emberekkel veszi magát körül, akik tényleg az úszósportot képviselik, nem azokkal akar együttműködni, akik eddig is elnökségi tagok voltak és akik most mind újra jelöltetik magukat a vezetésbe.

Tóth József támogatja Botkát, de funkció nélkül

„A szocialistáknak tisztában kell lenniük avval, hogy mindaz, ami jelenleg a pártban történik, minden rivális pártnak megfelel, kizárólag a szociknak nem” – mondja egy olyan politikus, persze név nélkül, aki maga is ebben a pártban politizál.

Azt akarja ezzel mondani, hogy nem csupán a Fidesz örülhet annak, ha a hajdani kormányzó párt tovább gyengül, a baloldalon versengők valamennyien abban érdekeltek, gondolják, ha az MSZP elveszíti választói jelentős részét. Úgy vélik, ezek a választók nem fognak eltűnni, maradnak aktívak a baloldalon és inkább őket választják, mint lehetséges alternatívát.

Ne foglalkozzunk most eme gondolat téves mivoltával, azt érdemes inkább vizsgálni, hogy van-e esély a Botka-modell eredményes működésére, másként: lehetséges-e életet lehelni abba az elképzelésbe, amit az MSZP miniszterelnök-jelöltje megfogalmazott, és amely eddig inkább szavazókat vitt, mint hozott a szocialisták számára.

A fuhu.hu információi szerint Botka saját irányítási modelljét konszolidáló akcióba vágott bele, ennek egyik jele és állomása a portálunk által elsőként részletesen feltárt augusztus végi szegedi értelmiségi találkozó lesz.

A miniszterelnök-jelölt azt reméli, hogy Tóth József bevonása a kampányba ugyancsak konszolidálni, majd pedig emelkedő pályára fogja állítani a pártot.

Vagyis, ahogy arról korábban írtunk, az angyalföldi polgármester aktivitása nem pusztán a Gyurcsány-ellenes erőket egyesíti és erősíti, hanem a párton belül is jó üzenetet hordoz.

A fuhu.hu úgy tudja, hogy Tóth József elvállalta ugyan a feladatot, de nem akar semmilyen hivatalos titulussal rendelkezni, inkább csak a háttérből segíti a munkát. Azt persze ő maga is tudja, hogy nem lesz könnyű dolga, nem véletlen, hogy az elmúlt években, évtizedben, bár sorra érkeztek számára a felkérések, mégis inkább kivonta magát az országos politikából. Elsősorban azért, mert nem értett egyet a vezetéssel, és arra nem látott esélyt, hogy belülről javítson a helyzeten. Most azonban alapvetően elfogadja Botka programját, a baloldali irányváltást, de – vélhetően – nem akarja kockáztatni XIII. kerületi hegemóniáját.

Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal is, hogy bár sikerei okán mindenki elismeri őt és tiszteletben tartja politikusi képességeit, a párt előrelépéséhez ez nem elegendő. Sőt: megnevezésével – és ezek szerint: nem kinevezésével – háttérbe szorulhatnak olyan szereplők, akik eleddig befolyásos figurái voltak az MSZP-nek. Nem pusztán a Botka által nyíltan megtámadott Molnár Zsoltra gondolunk, hanem például a budapesti elnökre, Kunhalmi Ágnesre, aki nem mellesleg pont a fővárosi kampányért lett volna felelős, vagy Horváth Csabára, aki nem pusztán főpolgármesteri ambícióit ébresztette újra, de vezető budapesti politikusi szerepéről sem mondana le szívesen.

És akkor még nem szóltunk Tóbiás Józsefről, akit pártigazgatóként azzal bíztak meg háromnegyed évvel ezelőtt, hogy készítse fel a pártot a 2018-as választásokra, és akiről Botka is úgy beszélt, mint akinek számít a munkájára, sőt a belső körhöz tartozóként jelölt meg. Az utóbbi időben azonban mintha mellőzött lenne, hiába tartozik a párt felkent vezetői közé, munkájára, a jelek szerint nem számít a miniszterelnök-jelölt.

Változatlanul tartja magát a vélemény:

túl sok frontot nyitott meg Botka László,

vagyis nem pusztán a Gyurcsány elleni háborúját tartják elhibázottnak, a párton belüli tisztogatási tervét, amelyet a nyilvánosság előtt hirdetett és vív meg, szintén kontraproduktívnak tartják.  Ebben a helyzetben kissé váratlanul ért mindenkit Molnár Gyula Magyar Nemzetnek, majd az Inforádiónak adott nyilatkozata; mindkettőben az eddiginél mélyebben és harcosabban szállt síkra Botka mellett, holott a pártelnök eddig inkább halogató taktikát folytatott.

Mostani, a szegedi polgármestert gyengítő politikusokat megfenyegető lépését még elemzik a „kremlinológusok”; vajon kinek az érdekeit szolgálja. Ugyanők ugyanakkor azt is állítják: nehéz lesz Botkának végigvinni a konszolidációs folyamatot. Belül, és kívül is egyelőre növekedik a vele egyet nem értők tábora. És akkor meglehetősen finoman fogalmaztunk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!