Kezdőlap Címkék The Guardian

Címke: The Guardian

Ukrán parasztgazda: az orosz katonák átvették a gazdaságomat!

Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – ez derül ki a londoni Guardian helyszíni riportjából.

„Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. „Államosítás” – mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli a 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor – a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.

Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára. Nem tudják, hogy honnan lesz utánpótlás. Ki fog vetni és aratni Ukrajnában, ha itt vannak az oroszok?

„Nem mehetek el, nem vihetem el a nagyobbik fiamat. A kisebbet a feleségem elvitte Zsitomirba. Ha nem vagyok itthon, akkor az éhes emberek leölik az állatokat. Már mi is hozzákezdtünk ehhez, de csak egy tehenet vágunk le minden két napban, hogy legyen elég hús nekünk és az alkalmazottaknak. Ez egy csapda” – mondja az ukrán parasztgazda a megszállt területen.

Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állat farmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a holland gazda.

Nyugat Ukrajnában jobb a helyzet

Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit az angol lap tudósítója meginterjuvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és gyomirtó szerekből egyaránt.

„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is bár kevesebbet mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyvész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig…

A PALACKOZOTT VÍZ KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ HATÁSA

Barcelona városában végeztek el egy kutatást, ahol egyre népszerűbb a palackos víz annak ellenére, hogy a csapvíz minősége fokozatosan javul – írja a londoni Guardian.

83,9 millió dollárba kerülne, ha mindenki csapvizet inna Barcelonában – állapította meg az Institute of Global Health. Ennél 3500-szor drágább, ha ásványvizet isznak, mert annak kinyerése ennyivel többe kerül. A környezetet közvetlenül 1400-szor károsítja jobban ez a folyamat – fűzi hozzá a tanulmány. Tehát sokkal jobb lenne, ha mindenki csapvizet inna. Igaz, hogy annak van bizonyos kockázata: húgyhólyag rákot okozhat.

A vezetékes ivóvizben ugyanis megtalálható kis mennyiségben a trihalometán /THM/, és ennek következménye lehet a húgyhólyag rákos megbetegedése. Az Európai Unió szabályozza az ivóvizben levő THM-t, hogy csökkentse a rákos megbetegedés kockázatát.

A kutatás vezetője szerint ezért egészségügyi szempontból semmi sem indokolja azt, hogy palackozott vizet igyunk csapvíz helyett.

„A helyiek egészsége szempontjából ugyan rosszabb a csapvíz fogyasztása, de hogyha összevetjük a környezetvédelmi károkkal, akkor minimális a nyereség hiszen a palackozott víz környezetkárosító hatása jóval nagyobb” – nyilatkozta Cristina Villanueva, a kutatás vezetője Barcelonában. Aki érdekes módon nem tett említést a csapvíz ólom szennyezettségéről, amely Barcelonában valószínűleg nem okoz nagy gondot, de sok európai uniós államban – így Magyarországon is- egészség károsító hatású lehet.

Miért olyan nagyon környezetkárosító a palackos víz?

17 millió hordó olaj szükséges évente ahhoz az USA-ban, hogy előállíthassák a műanyag palackokat.

Nagy Britanniában 500-szor többe kerül a palackozott víz mint a csapvíz – írja a Guardian.

Barcelonában kampányt kíván indítani Cristina Villanueva asszony, a kutatás vezetője  a palackos víz fogyasztása ellen.

„A reklám kampányok jó munkát végeztek, és sok embert meggyőztek arról, hogy a palackos víz egészségesebb, ezért nekünk ellenkampányt kell folytatnunk. El kell érnünk, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek a csapvízhez, például úgy, hogy az állami épületekben közkutakat helyezünk el, ahol mindenki feltöltheti a maga műanyag palackját, és így nem kell újat vásárolnia.”

Harari: a nacionalizmus az egyetlen eszme, amely középpontba állítja a halált

Megváltoztatja-e a koronavírus járvány viszonyunkat a halálhoz ? Erről elmélkedik Yuval Noah Harari a londoni Guardianben. Az izraeli gondolkodó szerint a halál ma már sokkal inkább orvosi-technológiai kérdés az emberiség többsége számára. Míg a múltban ez teljesen másképp volt, mert a vallások a túlvilági élet fontosságát hangsúlyozták. Ma már csak a nacionalizmus az egyetlen modern ideológia, mely kulcsszerepet tulajdonít a halálnak.

„Örökké él a nemzet emlékezetében az, aki érte áldozza életét” – mondják a nacionalisták. De mit jelent az, hogy örökké él? – teszi fel a kérdést Yuval Noah Harari. Aki Woody Allen egyik szellemes anekdotáját idézi. A jeles filmrendezőt arról kérdezték, hogy vajon számít-e arra: örökké él majd a filmkedvelők millióinak emlékezetében? „Szívesebben élek a saját lakásomban” – válaszolta Woody Allen.

A modern ember a tudományban hisz, mely úgy véli: minden probléma technikai, melyet technikai eszközökkel lehet megoldani – írja az izraeli gondolkodó. Aki szerint az orvosok vették át a papok korábbi szerepét a társadalomban. De míg a papok minden vallásban a túlvilági élet fontosságát hangsúlyozták, az orvosok azon vannak, hogy minél inkább meghosszabbítsák az e világi életet. Ebben pedig nem is sikertelenek hiszen az emberek manapság sokkal tovább élnek és sokkal jobb állapotban mint az elmúlt évezredekben.

Vajon megváltoztatja-e az emberek viszonyát a halálhoz a mostani világjárvány?

Valószínűleg nem! – állítja Yuval Noah Harari

A keresztény, a zsidó és a muzulmán egyházak mind megfogadták a tudósok tanácsát és arra kérik a híveket: ne látogassák a templomokat! „Évszázadokon át a vallás volt az emberek védekezési mechanizmusa, de ez mostanra a tudomány lett.”

Ennek következtében az izraeli gondolkodó nem hisz abban, hogy a filozófiai vagy vallási fakultások több pénzt kapnának a jövőben. Sokkal inkább az egészségügyi költségvetést kell megemelnie az államoknak, mert „a kormányok általában nem nagyon jók a filozofálásban. Nem is ez a dolguk hanem az, hogy jobb egészségügyi rendszereket teremtsenek. A filozofálás pedig az egyének ügye!” – hangsúlyozza Harrari a Guardianben.

Valaki vegye le Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget!

Sajátos és sokatmondó interjút adott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a The Guardian című lapnak. Ugyan a parlamenti beszédében még a jogállamiság harcias védőnek mutatta magát – ezzel is udvarolva a megválasztása kapcsán még bizonytalan képviselőknek -, most azonban már mintha hátrébb lépne ebből a pozícióból. – kezdi a cikkhez fűzött kommentárját Ujhelyi István.

Leyen most már jóval megengedőbben beszélt a jogállamiságot lábbal tipró tagállami kormányokkal kapcsolatban (szerinte „megértőbbnek” kell lenni), ráadásul – mintha csak a narancsos propaganda kiadványokból olvasta volna fel – a menekültválságot és annak kezelését hozta összefüggésbe a jogállami kifogásokkal. Mintha bármi köze is lenne a menekültválságnak ahhoz, hogy a magyar vagy éppen a lengyel kormány milyen módon gyalulja szét a demokratikus intézményrendszert és épít ki hibrid rezsimet saját hazájában. Nekünk nem menekültvitánk van az orbáni rezsimmel!

Ursula von der Leyen vagy nincs képben az Unió ezen szegletében zajló folyamatokkal vagy szépen besétált az orbáni agymosó rendszer csapdájába és hagyja magát megvezetni a fakenews-gyárak szlogenjeitől. Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel!

Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól! Nem a menekültkvóta körül kialakult vita miatt hagyta el sok százezer fiatal Magyarországot; nem a menekültválság kezelésének megítélése miatt nincs tisztességes orvosi ellátás a magyar kórházakban és végképp nem a menekültek vitatott elosztása miatt kell az uniós támogatások minden egyes eurócentjét Mészáros Lőrincnek vagy az Orbán-család rokoni és baráti körének leosztani!

Akinek volt kétsége amiatt, hogy miért nem volt szabad támogatni Ursula von der Leyen – az állam- és kormányfők hátsó szobákban meghozott, antidemokratikus sunyi alkujának eredményeképp ránk erőszakolt – megválasztását, hát most újabb érveket kaphatott. A csúcsjelölti rendszer felrúgása, a korábbi jelöltek aljas elgáncsolása után egy olyan személy kért és kaphatott bizalmat, akinek előzetesen nem ismertük sem a programját, sem az elképzeléseit.

Egy kétségkívül jó és erős parlamenti beszéd után csak most kristályosodnak ki a részletek és a valós hozzáállás; például az „Európai Egyesült Államok” víziója kapcsán, amelyet korábban még megvalósítandó álomnak mondott, most már a föderalizmus ellen foglalt állást.

Én éppen a jelölt kiválasztásának módja miatt nem támogattam Ursula von der Leyen kinevezését. A mostani nyilatkozata csak abban erősített meg, hogy jól döntöttem.
Von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját. Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség, amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott…

Kihívták a rendőrséget Boris Johnson szomszédai

Aggódom a szomszédban lakó hölgy biztonsága miatt – ilyen telefonokat kapott a brit rendőrség, mely a helyszínre sietett. Nem volt ok rendőri intézkedésre – ezt közölték hivatalosan a brit fővárosban.

A londoni Guardian viszont megszerzett egy hangfelvételt, melyen Boris Johnson és barátnője veszekednek. Eszerint annyi történt , hogy a konzervatív brit politikus, aki hazája miniszterelnöke szeretne lenni, kissé kapatos állapotban leöntötte vörös borral az egyik díványt. Mire barátnője, a lakás tulajdonosa, lehordta, majd kiutasította a lakásból. No comment – közölte az esettel kapcsolatban Boris Johnson sajtósa.

Rosszabbkor nem is jöhetett volna a botrány hiszen Boris Johnson késhegyig menő harcot vív Jeremy Hunt-tal a kormányfői posztért. Theresa May már lemondott a posztról. Most a konzervatívok szavazatai döntik el, hogy kettejük közül ki lesz az utód. Eddig Boris Johnson jobban állt, de ez a botrány sok mindent megváltoztathat Nagy Britanniában, ahol a brexit viták miatt az egész elit leszerepelt a közvélemény előtt.

The Guardian: A kivándorlás nagyobb probléma

0

A tizenhárom európai uniós ország széles körű felmérése szerint a dél- és kelet-európa polgárai szerint nagyobb gondot okoz a kivándorlás, mint a bevándorlás.

Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által készített felmérés szerint a népesség szintje vagy már lecsökkent vagy csökken, és ezért egyre több polgár számára aggasztóbb mint a bevándorlás.

A legnagyobb gondot Romániában jelent, ahol a lakosság létszáma majdnem 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, mivel legfőképp fiatalok Nyugat-Európában vállaltak munkát.

Az északi és nyugati országokban azonban a bevándorlással kapcsolatos aggályok messze felülmúlják a kivándorlást.

A felmérés célja, hogy a májusban megrendezett európai parlamenti választások előtt megállapítsa a fő aggodalomra okot adó kérdéseket. A megkérdezett 14 ország 80% -át foglalja el az új parlamentben.

A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európaiak sokkal inkább aggódnak, a  korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és az éghajlatváltozás miatt, mint a migráció megoldatlanságán, annak ellenére, hogy az EU politikáját és diskurzusát a távozó parlament ötéves időtartama alatt a migráció uralta.

„Az EU-választásokat csatatérnek használják Európa szívében” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója, hozzátéve, hogy a nacionalisták a szavazást a migrációról szóló népszavazásként próbálják beállítani.

A bevándorlási számok azonban jelentősen csökkentek az elmúlt két évben: 2018-ban az UNHCR a Földközi-tengeren áthaladó számot csaknem 116 000-re tette, majdnem 90% -kal csökkent a 2015-ös adatokhoz hasonlítva.

A felmérés szerint az iszlám radikalizmustól való félelem öt európai közül egynek az elsődlegesen megoldandó probléma. A félelem Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában sokkal magasabb fokú, mint Kelet-Európában.

Szinte minden országban az emberek többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelmét akkor is prioritássá kell tenni, ha az csak a gazdasági növekedés kárára valósulhat meg.

Az adatok ugyanakkor sokféle témát priorizáltak a különböző országokban, ami azt jelenti, hogy a választások különböző kérdések középpontba állításáról fognak szólni a kontinens különböző országaiban.

Olaszországban, Romániában és Görögországban a gazdaság volt a legnagyobb gond. Hét országban – Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban , Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában – a megkérdezettek több mint 50% -a mondta, hogy a korrupció fontos kérdés.

Az európai választások a második legnagyobb választási verseny a világon, az indiai választások mögött. A 27 országban szavazóknak 705 európai parlamenti képviselőt kell megválasztaniuk, akik július 2-án hivatalba lépnek. Az Egyesült Királyságot nem tervezik bevonni a szavazásban, akiknek április 12-ig tájékoztatniuk kell az EU-t, halasztják e a kilépést és vállalják a májusi szavazás megrendezését, ami azért hosszabb időre halasztaná a Brexit megvalósítását.

* Ez a cikk a Guardian és az öt főbb európai újság, a Le Monde , a Süddeutsche Zeitung , a La Stampa , a La Vanguardia és a Gazeta Wyborcza közötti, hosszú távú együttműködés részét képezi .

The Guardian a CEU-ról

A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.

A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.

A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.

A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.

A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne

Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.

A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.

Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.

Ara-Kovács Attila

Guardian: Magyarországot ki kell rúgni az Európai Unióból

0

Magyarország gúnyt űz az EU értékeiből, itt az idő kirúgni az unióból – ezt írja a baloldali brit lap publicistája.

A Guardianben megjelent véleménycikk szerint az, hogy kriminalizálják a menedékkérőknek nyújtott segítséget, újabb eleme Orbán Viktor autoriter rendszerének, és ezt az EU már nem hagyhatja figyelmen kívül. Ahogy a publicista, Owen Jones írja: egy tagállam

rendszeresen gúnyt űz az alapvető demokratikus normákból és az emberi jogokból,

autoriter rémálom jött létre, és ennek semmilyen komoly következménye nem volt.

Az illiberális demokrácia újabb példájaként említi a Stop Soros törvénycsomagot, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valaki menedékjogi kérelmet nyújtson be: már az bűncselekmény, ha valaki segít a menekülteknek, emellett 25 százalékos adóval sújtják azokat a civil szervezeteket, amelyek „támogatják a bevándorlást”, vagyis amelyek bármilyen pozitívumot mondanak róla.

Owen Jones szerint

Orbán háborút visel a demokrácia ellen,

ennek részeként indított antiszemita elemekkel tarkított kampányt Soros György ellen, a Nyílt Társadalom Alapítvány pedig el is hagyja Budapestet. Megemlíti azt is, hogy a kormány célpontjai között ott van a CEU is, valamint azt, hogy egyre nagyobb a nyomás a független médián.

Ugyanakkor a Fidesz továbbra is tagja az Európai Néppártnak, amely legutóbbi találkozóján még csak meg se feddte a magyarokat.

A publicista szerint az a minimum, hogy elindul a hetes cikkely szerinti eljárás, és

egyéb szankciók mellett felfüggesztik Magyarország szavazati jogát.

Szerinte ugyanis Magyarország, Lengyelországgal együtt, gúnyt űz az EU-ból. Emlékeztet arra, hogy már 2016-ban felvetette a luxemburgi külügyminiszter, hogy Magyarországot ki kell zárni az unióból azért, ahogy a menedékkérőkkel bánik.

Owen Jones azt írja: az EU-nak több válsággal szembe kell néznie, de a legnagyobb fenyegetés a létezésére az, ha eltűri, hogy a saját tagállamaiban győznek a tekintélyelvű rendszerek.

A magyar kormányt a Velencei Bizottság is felszólította a Stop Soros visszavonására, erről itt olvashat.

Az MTVA munkatársa elismerte, hogy hazudtak

Szándékosan meghamisított hírek, ismeretlentől tollba mondott történetek, kötelező kulcsszavak. Az állami tévé munkatársai beszéltek a Guardiannak a migránsozásra fókuszáló tudósítási módszerekről, az általuk is megteremtett félelem légköréről.

A közpénzből fenntartott MTVA – és elsősorban annak híradója – működéséről beszéltek névtelenséget kérő munkatársak a brit The Guardian tudósítójának. A tévé munkatársai elmondták, hogy az állami csatorna a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos negatív hírekre összpontosít, összekapcsolva ezeket bűnözéssel és terrorizmussal.

Példaképpen a parlamenti választás előtti németországi, münsteri gázolást említik, amelyet még a szavazás előtti estén is iszlamista terrorista merényletként tálaltak, noha akkorra már régen kiderült: született német követte el a bűncselekményt.

„Ez egyértelműen hazugság volt”

– mondta egy tévés.

A brit újság beszámol a kormány üzeneteiről, a veszélyes migránsok millióiról, amit óriásplakátok ezrei erősítettek fel országszerte. Illetve arról, hogy Soros Györgyöt Brüsszel és az ellenzék részeként ábrázolja, mint akik el akarják pusztítani Magyarországot.

„Azt hiszem, ez megteremtette a félelem légkörét. Pavlovi reflexet hozott létre olyan szavakhoz, mint a veszély, a terrorizmus, bevándorlók, ellenzék, Soros és Brüsszel”

– mondta a tévés.

A megszólaló szerint a menekültellenes üzenetek gyakran egyenesen közvetlenül a kormánytól érkeznek. Az Orbánhoz közvetlenül kapcsolódó történetekhez pedig használandó kulcsszavakat kapnak.

Az MTVA egyik embere elmondta, hogy néha valaki

telefonon diktált történetet szóról szóra.

Nem tudjuk, ki volt a vonal másik oldalán – tette hozzá.

A közvetlen kormányzati befolyást a Guardian által megtekintett dokumentumok is alátámasztották. A miniszterelnöki hivatal munkatársai adtak ki szerkesztési irányelveket a kormánnyal szemben kritikus magyar állampolgárokkal szembeni karaktergyilkosságokról. Például Gulyás Mártonról, egy korábbi zöldpárti politikusról és egyetemi professzorról ír a brit lap.

Megszólalt Pethő András is, aki most a Direkt36 munkatársa, korábban pedig az Origónál főszerkesztő-helyettes volt. Arról beszélt, hogy a Deutsche Telekomtól fideszes kézbe került Origónál hogyan gyakoroltak nyomás rájuk, hogy hagyjanak figyelmen kívül egyes sztorikat. A választások előtti hetekben pedig az Origón minden második történet a migráns szót tartalmazta a felvezető szövegben.

Mindeközben – írja a Guardian –

a kormányhű média nagy mértékben ignorálja a korrupciós ügyeket.

A lap beszámol a Magyar Nemzet megszűnéséről, valamint a Figyelő listázós cikkéről.

Tisztességük és igazságérzetük diktálta azt, hogy megszólaljanak – mondták többen.

„Szörnyen éreztem magam, mert láttam, hogy képesek vagyunk befolyásolni az embereket és meg is tettük. Sokan gondoltuk úgy, hogy senki se néz minket, és nem számít, mit mondunk. Kiderült, hogy számít – szörnyűen” – mondta egyikük.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!