Kezdőlap Címkék Testről és lélekről

Címke: Testről és lélekről

Miféle szörnyeteg vagy te?

Végre Magyarországon is bemutatják az Egy fantasztikus nőt, amely idén megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Ha egy mondatban kell jellemezni Sebastián Lelio filmjét, általában az hangzik el, hogy egy transznemű nőről szól a film, holott a chilei rendező mélyen humanista alkotásában pont az a nagyszerű, hogy nem főszereplőjének nemi identitása lényeg benne.

Sebastián Lelio filmjét már az előtt is mindenki ünnepelte, hogy megnyerte volna Chile első Oscar-díját a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, amelyért Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről is versenyben volt. Az Egy fantasztikus nő győzelme nem volt meglepetés, hiszen a témája miatt nagy figyelem irányult a filmre, illetve azért is, mert a főszereplő valóban egy transznemű színésznő, Daniela Vega. Pedig az Egy fantasztikus nőben pont az a jó, hogy senkit sem akar bekategorizálni.

A film első jeleneteiben egy jól működő párkapcsolatba nyerhetünk bepillantást: Marinának születésnapja van, amelyet párjával, Orlandóval ünnepelnek meg. Étterembe mennek, táncolnak, majd pedig szeretkeznek, és olyan meghittséget sugároz a kettősük, amelyet csak irigyelni lehet.

Egyetlen pillanatig sem merül fel az, hogy ne lennének „normális” pár,

pedig látjuk a nagy korkülönbséget és azt is tudjuk, hogy Marina transznemű. Ezek a dolgok azonban egyszerűen nem tűnnek fontosnak, mert ami fontos, az a Marina és Orlando (Francisco Reyes) közti viszony. Egészen addig a pontig, amíg Orlando rosszul lesz, és Marinának kell az éjszaka közepén kórházba vinnie őt.

Ezzel idillinek tűnő életük pillanatok alatt darabokra törik: Orlando meghal, és Marinának nem csak a szerelme elvesztésével kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy Orlando halálával mintegy eltűnt a köré vont láthatatlan védőburok. Először a kórházban szegezik neki a bizalmatlan kérdést, hogy ki ő és milyen kapcsolatban volt a férfival. Rendőrt is hívnak rá, aki képtelen elfogadni azt, hogy Marina női néven mutatkozik be.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Orlandót betolják a kórterembe, Marina folyamatos megpróbáltatásoknak van kitéve. Majd ahelyett, hogy nyugodtan gyászolhatná szerelmét, azzal is meg kell küzdenie, hogy a világ megpróbálja semmissé tenni kettejük kapcsolatát, perverz eltévelyedésnek bélyegezve azt. A rendőségen megalázó procedúrának teszik ki, mert szexuális bűncselekményt gyanítanak, Orlando volt felesége és fia pedig elvárja tőle, hogy egyik napról a másikra tűnjön el a férfi lakásából. Amellett, hogy mindent elvesznek tőle, ami a közös életüknek része volt, azt is megtiltják neki, hogy részt vegyen Orlando búcsúztatásán és temetésén.

Miközben darabokra hullik az élete, Marina saját identitásával is válságba kerül. Orlandóval való kapcsolatában ez fel sem merült, de most

többször is nekiszegezik a kérdést, hogy micsoda is ő valójában.

Marina egyre kevésbé magabiztosan hárítja ezeket a kérdéseket, mintha ahhoz, hogy harmóniában legyen magával, arra lenne szüksége, hogy Orlando szemén át lássa önmagát. Ezért is kapaszkodik mindenbe, ami szerelméhez köti.

Ennek nagyon szép szimbóluma, és egyben a film egyik legerősebb jelenete, amikor Marina elmegy a szaunába, hogy belenézzen Orlando öltözőszekrényébe, amelyről fogalma sincs, hogy mit rejthet. De ahhoz, hogy ezt megtehesse, mintegy kénytelen újra férfivá válni: le kell vetnie magáról azt az identitást, amelyben Orlando mellett biztonságban érezte magát, a világ azonban nem fogadja el. Ez a jelenet annyira plasztikusan ábrázolja, hogy mit vesztett el Marina Orlando halálával, hogy úgy éreztem, akár vége is lehetne itt a filmnek.

Sebastián Lelio azonban nem hagyta a mélyben Marinát, hanem tovább vitte a történetét, hogy bemutassa, mi jelentheti a kiutat ebből a helyzetből. Mi az, amiben Marina újra megtalálhatja önmagát. Különösen az a szép a film lezárásában, hogy ehhez ezúttal nem egy másik emberre volt szükség, hanem arra, hogy Marina kiaknázza saját tehetségét, így az egyébként elég nyomasztó film pozitív üzenettel engedi útjára a nézőt. Ez az üzenet ráadásul nagyon finom és csöppent sem szájbarágós, ami viszont nem mondható el a film egészéről. Lelio ugyanis rengeteg szimbólumot használ a szereplők közti viszony, és főleg Marina belső világának érzékeltetésére, amelyeknek egy része szépen belesimul a történetbe, néhány azonban túlzottan mesterkéltnek hat, és egyébként is egyértelmű dolgokat húz alá újra és újra.

A chilei rendező több jelenetben tudatosan is elemeli a valóságtól a filmjét, de ezek a részek nem feltétlenül adnak hozzá a történethez, vagy Marina helyzetének jobb megértéséhez. Összességében úgy tűnik, hogy az Egy fantasztikus nő olyan film, amelynél a téma erősebbre sikerült, mint a megvalósítás. Az viszont hatalmas fegyvertény, hogy bármikor, amikor a főhősnek nekiszegezik a kérdést, hogy te mi vagy, a néző nem azon gondolkozik, hogy ő milyen címkével látná el Marinát, hanem legszívesebben csak rávágná: ember. Lelio ugyanis ilyennek látja és láttatja Marinát: egy embernek, aki elvesztette szerelmét, és ebben a tragikus helyzetben újra meg kell találnia önmagát.

Átadták a magyar Oscarokat

A várakozásoknak megfelelően a Testről és lélekről nyerte a legfontosabb kategóriákat a 3. Magyar Filmdíjak átadóján, amelyet vasárnap este tartottak meg a Vígszínházban. Andy Vajna nem jött el a gálára, de többször is megidézték a filmügyi kormánybiztost. Nemcsak a „show” koreográfiája hajazott a rendelkezésre álló szerényebb eszközökkel a világ legnagyobb filmes díjátadójára, de még abban is volt hasonlóság, hogy a női filmesek helyzete is szóba került a magyar Oscaron.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről amellett, hogy a legjobb film lett, Enyedi Ildikó megkapta a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvírónak járó díjat is. A legjobb női főszereplő a játékfilmek kategóriájában az Európa Filmdíjat is elnyerő Borbély Alexandra lett, Tenki Rékát pedig mellékszereplőként díjazták, így a Testről és lélekről stábja összesen öt szobrocskát vihetett haza.

Borbély Alexandra az Oscar-díjátadó után még Amerikában maradt, így nem tudott eljönni a díjátadóra, ahogy Enyedi Ildikó sem, de bejátszották a videóüzenetüket. A rendező amellett, hogy megköszönte az elismerést, a szakmának üzent, amiről nagyon gyakran elmondják a filmesek, hogy nem elég összetartó. Enyedi Ildikó most arról beszélt, hogy nagyon sok kiváló magyar film van, de

jó lenne, ha gyakrabban együtt lennének a szakmabeliek,

és olyan közösség jönne létre, mint korábban a magyar film nagy korszakaiban.

A legjobb játékfilm díját elnyert Testrõl és lélekrõl stábja a 3. Magyar Filmdíj gálán a Vígszínházban 2018. március 11-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

De nem csak Enyedi Ildikó üzent a szakmának: az Egy nő fogságbanért a legjobb a dokumentumfilmnek járó díjat elnyerő Tuza-Ritter Bernadett arról beszélt, hogy a moziknak nem csak játékfilmeket kellene vetíteniük, hogy az övéhez hasonló alkotások is eljussanak a nézőkhöz. A legemlékezetesebbre viszont Gryllus Dorka beszéde sikerült, aki Nagy Zsolttal együtt a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat adta át tévé kategóriában. A két színész már igen emelkedett hangulatban érkezett a színpadra, és egy picit azzal is meggyűlt a bajuk, hogy a jelöltek – vagy, ahogy a gálán hivatkoztak rájuk, a „nomináltak” – neveit felolvassák. De, ha már ott voltak, Gryllus Dorka felvetette, hogy mi értelme van egyáltalán külön női és férfi kategóriákban díjazni a színészeket, miért ne lehetne összevetni egy nő alakítását egy férfiéval. Nagy Zsolt erre úgy reagált, hogy biztos azért, mert eleve sokkal kevesebb női szerep van a filmekben. Gryllus Dorka erre megkérte a forgatókönyvírókat, hogy legyenek kedvesek több női karaktert beleírni a filmekbe, de még a női és férfi színészek közti fizetéskülönbségek is szóba kerültek – bár Gryllus Dorka szerint erről jobb nem is beszélni. A spontán kortesbeszédet, és úgy általában Nagy Zsolt és Gryllus Dorka eredeti díjátadását nagy ünneplés fogadta.

Az este házigazdája Nacsa Olivér volt, aki főként Andy Vajnára hegyezte ki a poénjait.

A filmügyi kormánybiztos nem tette tiszteletét a gálán, de Bagi Ivánnak köszönhetően nem maradtunk teljesen Andy Vajna nélkül. Az ál-Vajna beszédet is tartott, amelyben elmondta, hogy nagyon bejött neki az élet Magyországon, de Nacsáék viccelődtek többek között a kormánybiztos kaszinóbizniszén és újkeletű magánéleti válságán a feleségével, Vajna Tímeával. Tulajdonképpen még magának a díjátadónak is beszóltak egy kicsit, amikor Bagi Iván Vajnája mindenkinek jó szórakozást kívánt a magyar Oscarhoz.

A díjátadó menete egyébként egy az egyben az Oscar-gálát idézte: volt nyitóbeszéd, borítékból húzták elő a díjazottak nevét, megemlékeztek a tavaly meghalt filmesekről, és még a zenés-táncos produkció sem maradhatott el. Az egyes kategóriák jelöltjeiről pedig bejátszásokat mutattak, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy igazán komolynak tűnjön a díjátadó, csak mivel a legtöbb kategóriában ugyanaz a néhány alkotás versengett, egy idő után elég okafogyottá vált a dolog. Mint ahogy az is elég érthetetlennek tűnt, hogy miért kell minden díjat két embernek átadnia. Annál is inkább, mert sok díjazott nem tudott eljönni, így helyettük mások vették át a szobrocskát, de olyan is volt, hogy valakiről bemondták, hogy nincs ott, aztán mégis megjelent, vagy azt hitték, hogy ott van, de aztán hiába várták, hogy megjelenjen a színpadon.

A legjobb tévéfilmes férfi fõszereplőnek járó díjjal kitüntetett Hegedûs D. Géza, mögötte Gryllus Dorka és Nagy Zsolt, a díj átadói. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A több mint két órás díjátadón összesen 23 kategóriában osztották ki a szintén nagyon oscarosra tervezett szobrocskákat azoknak az alkotásoknak, amelyeket a Magyar Filmakadémia Egyesület erre legméltóbbnak ítélt. Ez a rengeteg kategória úgy jön ki, hogy külön díjazzák a tévéfilmeket is.

Ebben a mezőnyben az Árulók szinte mindent vitt: nemcsak a legjobb tévéfilm lett, de Fazakas Péter elnyerte a legjobb rendezés, Köbli Norbert a legjobb forgatókönyv, Sztarenki Dóra a legjobb női főszereplő, Hegedűs D. Géza pedig a legjobb férfi főszereplő díját.

A szakmai elismerések mellett

kiosztottak egy közönségdíjat is, amelyet Herendi Gábor vehetett át a Kincsemért.

Herendi arról beszélt, hogy őt általában a közönség szokta díjazni, aminek nagyon örül is, de azért néha nem ártana, ha a szakma is elismerné a filmjeit. A tavalyi év legnézettebb filmje egyébként két díjat nyert: a legjobb jelmezért (Bárdosi Ibolya), a legjobb sminkért/hajért (Fekete Rita, Makk Ildikó és Jónás Kata).

A Jupiter holdja, az 1945 és A Viszkis is két-két díjat kapott. A Jupiter holdját az operatőri munkáért (Rév Marcell), illetve a látványtervezésért (Ágh Márton), míg Viszkist a vágásért (Kovács Zoltán), és a hangmesteri munkáért (Balázs Gábor) díjazták. Az 1945 pedig a zenéjéért (Szemző Tibor) kapott díjat, illetve a falusi kiskirályt játszó Rudolf Péter a legjobb férfi főszereplő lett. A játékfilmes kategóriában a férfiaknál a másik színészi díjat Znamenák István kapta Az állampolgár mellékszerepéért.

A víz érintése az Oscar-díjátadó legnagyobb nyertese

Meglepetések nélkül zajlott le a 90. Oscar-díjátadó: sajnos a legjobb idegennyelvű film kategóriájában is a legesélyesebbnek tartott jelölt, A Fantastic Woman kapott díjat, nem a Testről és lélekről. A víz érintése négy Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járót. A legjobb női főszereplő Francis McDormand lett, és Gary Oldman Churchill alakítása is Oscart ért. A show-ra a pedig az nyomta rá a bélyegét, hogy a díjakat átadó Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia mindent megtett azért, hogy minél nyitottabbnak és befogadóbbnak tűnjön.

 

A 90. Oscar-gála nem sikerült olyan emlékezetesre, mint a 89. Ezúttal nem volt nagy baki vagy botrány, de az este folyamán többször felemlegették a tavalyit, amikor a legjobb film díjánál először rossz nyertest hirdettek ki. Az Oscar-gála házigazdája, Jimmy Kimmel is ezzel kezdte a show-t. Arról beszélt, hogy a PricewaterhouseCoopers – amely a szavazatok számlálását végzi – megígérte, hogy a megfelelő borítékok átadása lesz a legfontosabb számukra idén. Ezt Jimmy Kimmel úgy kommentálta, hogy nagyszerű, de kérdés, hogy akkor az elmúlt 89 évben mi lehetett számukra a legfontosabb. Ezután a zaklatási botrányra és a metoo mozgalomra tért rá, és az Oscar-szoborral példálózott, ami a kezeit megfelelő helyen tartja, és még pénisze sincs. Majd komolyra fordította a szót és arról beszélt, hogy éppen ideje volt kiállni a visszaélések ellen, annál is inkább, mert Hollywoodnak jó példát kellene mutatnia a világnak. Kimmel szerint pozitív változás jöhet a filmiparban, és ezzel kapcsolatban beszélt arról is, hogy mekkora siker jelenleg a mozikban a Fekete Párduc, amely az első fekete szuperhősfilm – pár éve pedig még senki sem akart volna ilyet csinálni.

2017 az az év volt, amikor a férfiak annyira elszúrták, hogy a nők halakkal kezdtek randizni

– foglalta össze az évet Jimmy Kimmel A víz érintésére utalva, amely a legtöbb, 13 jelölést gyűjtötte be.

Ennek megfelelően a legtöbb, összesen 4 Oscart is A víz érintése kapta: a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek (Guillermo del Toro) járó díj mellett a látványt és a film zenéjét (Alexander Desplat) díjazták. A 8 Oscarra jelölt Dunkirk három díjat kapott (legjobb vágás, legjobb hangvágás, legjobb hang), a 7 Oscarra jelölt Három óriásplakát Ebbing határában alkotói pedig a színészi díjakkal vigasztalódhattak.

A legjobb férfi mellékszereplő díját a várakozásoknak megfelelően Sam Rockwell kapta, a legjobb női főszereplőnek járó Oscart pedig Frances McDormand vehette át, akinek a Fargo után ez már a második szobrocskája. Frances McDormand valószínűleg köszönőbeszédével is bevonul majd az Oscar-történelembe: vitathatatlanul a legkülönlegesebb volt, amit az este hallhattunk, és a gála egyik legemlékezetesebb pillanata is neki köszönhető. Arra kérte az összes női Oscar-jelöltet a teremben, hogy álljanak fel vele együtt, és így mutassák meg, mennyien vannak. Ezután arról beszélt, hogy mindannyiuknak vannak tervei, amelyek megvalósulásra várnak, de ne a ma esti partikon akarjanak erről beszélni velük, hanem az irodákban.

A beszédét két szóval zárta le, amit mindenki figyelmébe ajánlott: „inclusion rider”.

Ez azt a kikötést jelenti, amelyet a színészek a szerződésükbe iktathatnak arról, hogy minél sokszínűbb stábot szeretnének a filmjükbe.

A legjobb férfi főszereplő esetében szintén a papírforma érvényesült: Gary Oldman vehette át a díjat Winston Churchill megformálásáért A legsötétebb órában. A brit színésznek meglepő módon ez volt az első jelölése, és látszott rajta hogy nagyon meg is hatódott, mikor átvette a díjat. Korábban, a vörös szőnyeges bevonuláskor Oldman arról beszélt, hogy szinte ő maga sem ismerte fel magát a filmben: nem meglepő módon A legsötétebb óra a legjobb maszkmesteri munkáért járó díjat is elnyerte.

A legjobb női mellékszereplő Allison Janney lett (Én, Tonya), akinek a legjobb köszönőbeszéd díját is odaítélhetnék. Mikor átvette a díjat azt mondta: „Teljesen egyedül csináltam”, majd a meglepett nevetés után hozzátette, hogy igazából semmi sem áll távolabb a valóságtól, és persze ő is felsorolta, ki mindenkinek köszöni az Oscart.

Fontos kiemelni a legjobb operatőri munkának járó Oscart is. Ugyan a kategória első női jelöltje, Rachel Morrison nem nyert a Netflix által gyártott Mudbounddal, ezt most valószínűleg senki sem hányja majd az akadémia szemére.

Nagyon kijárt már a díj a tizennégyszeres Oscar-jelölt Roger E. Deakins-nek,

akinek győzelmét hatalmas ováció fogadta. A 68 éves Deakins-t korábban olyan filmekért jelölték, mint A remény rabjai, a Fargo, A felolvasó, a Skyfall vagy a Sicario. Végül ennyi jelölés után a Szárnyas Fejvadász új részével nyert, amelyet Budapesten forgattak, és Deakins ezt köszönőbeszédében meg is említette. A Szárnyas Fejvadász 2049 egyébként a vizuális effektekért járó Oscart is elvitte.

Emlékezetes volt James Ivory győzelme is, aki 89 évesen nyerte meg a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat a Szólíts a nevedenért, és ezzel ő lett a legidősebb Oscar-nyertes. A tavalyi év legnagyobb meglepetés filmsikere, a Tűnj el! is kapott egy Oscart: Jordan Peele, akit rendezőként is jelöltek, a legjobb eredeti forgatókönyvárt járó szobrocskát kapta meg. Greta Gerwig filmje, a Lady Bird viszont hoppon maradt, hiszen az öt jelölésből egyet sem tudott díjra váltani.

Az érdekességek sorát gyarapította a korábbi NBA-sztár, Kobe Bryant feltűnése a színpadon, aki a legjobb animációs rövidfilmért (Dear Basketball) kapott Oscart. Az egész estés animációnak járó díjat pedig a Pixar fimje, a Mexikóban játszódó Coco kapta, amely a legjobb betédal Oscarját is elvitte.

A minket leginkább érdeklő Oscart, a legjobb idegennyelvű filmnek járó díjat az előzetesen legesélyesebbnek tartott chilei film, az A Fantastic Woman nyerte meg, így 2016 és 2017 után idén nem lett magyar Oscar. A Testről és lélekről stábja ettől függetlenül úgy tűnik, jól érezte magát a gálán: a film női főszereplője, Borbély Alexandra több képet is posztolt az Instagramjára.

https://www.instagram.com/p/Bf665SEhYFN/?taken-by=szandraborbelyova

Összességében – valószínűleg a hollywoodi zaklatási botrányok miatt – idén

komolyabbra sikerült a díjátadó, mint a korábbi években.

Nagyon látszódott, hogy a szervezők minden eddiginél több figyelmet fordítottak arra, hogy ne csak fehér férfiakról szóljon a show, és lépten-nyomon ki is emelték a női és színes bőrű alkotókat. Ez mindenképpen értékelendő gesztus, de néha már erőltetetten hatott, és izgalmas semmiképpen nem lett tőle a műsor.

A nők és a színes bőrű filmesek helyzete mellett a bevándorlás témája is sokszor szóba került, minden bizonnyal az amerikai elnök migrációs politikájára utalva. Amikor Guillermo del Toro megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat, azzal kezdte a köszönőbeszédét, hogy ő is bevándorló. Meglepetést jelentett, hogy ezt a díjat Emma Stone adta át, akinek a hagyományok szerint a legjobb férfi főszereplőt kellett volna bejelentenie, mivel tavaly ő nyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart. A változtatás oka az volt, hogy a tavalyi férfi győztes, Casey Affleck a szexuális zaklatási vádak miatt idén távol maradt a díjátadótól, tehát nem tudta volna átadni a legjobb női főszereplőnek járó Oscart. Végül a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Jane Fonda és Helen Mirren adta át, akik arról beszéltek, hogy rengeteg minden változott az elmúlt 90 évben Hollywoodban, többek között az is, ahogy a férfiak és nők egymáshoz viszonyulnak. A legjobb női főszereplőnek járó díjat is nők adták át: Jodie Foster és Jennifer Lawrence.

Nemes gesztus volt, hogy a tavalyi botrány ellenére nemcsak a műsorvezetőt, Jimmy Kimmelt hívták vissza, hanem a Faye Dunawaye-t és Warren Beatty-t is, akik 2017-ben elszúrták a legjobb film díjának átadását. Idén újra megpróbálhatták, és gond nélkül prezentálták A víz érintése Oscarját, Guillermo del Toro rendező pedig a díjat a fiatal filmeseknek, a következő generációnak ajánlotta.

A legnagyobb showelem az volt, hogy Jimmy Kimmel idén is megtalálta a módját annak, hogy hétköznapi embereket is bevonja a díjátadóba. Arról beszélt, hogy a nézőknek is illő köszönetet mondani, ezért míg tavaly „turistákat” hozott a gálára, idén a show közepén összegyűjtött egy csapat sztárt, hogy átmenjenek a szomszédos TCL Chinese Theater nevű legendás moziba, és „meglepjék” a nézőket. Többek között Margot Robbie, Gal Gadot, Mark Hamill és Guillermo del Toro volt a társaságban, akik vittek egy kis nasit a mozi közönségének, és az egyik néző még a következő díj átadóit is felkonferálhatta.

Az este visszatérő poénja pedig az volt, hogy Jimmy Kimmel felajánlott egy jetskit annak, aki a legrövidebb beszédet mondja az idén, és sok díjazott utalt is rá a beszédben, hogy örülne a nyereménynek. Ettől persze nem lettek rövidebbek a köszöngetések: végül a Fantomszál jelmezeiért díjazott Mark Bridges kapta a jetskit.

Jimmy Kimmel egyébként elég jó házigazdának bizonyult idén is, de nem tudott mit kezdeni azzal, hogy a majd négyórás műsor továbbra is unalmas és nagyon kiszámítható. Ráadásul idén a díjazottak névsora is annyira a várakozásoknak megfelelően alakult, hogy még ennyi izgalmat sem tartogatott a show.

A legfontosabb díjazottak:

Legjobb film

  • Szólíts a neveden
  • A legsötétebb óra
  • Dunkirk
  • Tűnj el!
  • Lady Bird
  • Fantomszál
  • A Pentagon titkai
  • A víz érintése
  • Három óriásplakát Ebbing határában

Legjobb rendező

  • Christopher Nolan (Dunkirk)
  • Jordan Peele (Tűnj el!)
  • Greta Gerwig (Lady Bird)
  • Paul Thomas Anderson (Fantomszál)
  • Guillermo del Toro (A víz érintése)

Legjobb női főszereplő

  • Sally Hawkins (A víz érintése)
  • Francis McDormand (Három óriásplakát Ebbing határában)
  • Margot Robbie (Én, Tonya)
  • Saoirse Ronan (Lady Bird)
  • Meryl Streep (A Pentagon titkai)

Legjobb férfi főszereplő

  • Timothée Chalamet (Szólíts a neveden)
  • Daniel Day-Lewis (Fantomszál)
  • Daniel Kaluuya (Tűnj el!)
  • Gary Oldman (A legsötétebb óra)
  • Denzel Washington (Roman J. Israel, Esq.)

Legjobb női mellékszereplő

  • Mary J. Blige (Mudbound)
  • Allison Janney (Én, Tonya)
  • Lesley Manville (Fantomszál)
  • Laurie Metcalf (Lady Bird)
  • Octavia Spencer (A víz érintése)

Legjobb férfi mellékszereplő

  • Willem Dafoe (Floridai álom)
  • Woody Harrelson (Három óriásplakát Ebbing határában)
  • Richard Jenkins (The Shape of Water)
  • Christopher Plummer (A világ összes pénze)
  • Sam Rockwell (Három óriásplakát Ebbing határában)

Legjobb idegennyelvű film

  • A Fantastic Woman (Chile)
  • The Insult (Libanon)
  • Szeretet nélkül (Oroszország)
  • Testről és lélekről (Magyarország)
  • A négyzet (Svédország)

Ez volt ma – 2018. február 28.

0

Nem volt ideje követni a híreket ma? Most összefoglaljuk röviden a legfontosabbakat, ha valamelyik bővebben is érdekli, kattintson!

Kitilthatják Orbánékat Amerikából?

A Független Hírügynökség információi szerint egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet eljárást kezdeményezett Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen, a Magnitsky-törvény alapján. Ez olyan szankciókkal zárulhat, mint az Amerikából való kitiltás vagy

az Amerikában lévő vagyonok befagyasztása.

Olyanokat szankcionálhatnak, akik korrupciós vagy pénzmosási ügyekbe keverednek, illetve súlyosan megsértik az emberi jogokat.

Valódi nyomozást várnak Tiborcz-ügyben

Az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke azt várja, hogy

a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő korrupciós ügyének.

Ingeborg Gräßle szerint be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.

Nyilvánosságra hozták a hódmezővásárhelyi Elios-szerződést

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Folytatódott a bohózat a nemzetbiztonsági bizottságban

Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját.

Az ellenzék zárt ülésen akarta tárgyalni az OLAF-jelentést az Elios-ügyről.

A bizottság fideszes alelnöke azonban aggályosnak tartotta, hogy Szél Bernadett, aki szerinte Soros embere, bármilyen anyaghoz hozzáférhet.

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is

a világ legjobbjai közé kerültek

egy brit szervezet rangsorában.

Holnaptól jönnek az új ezresek

Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban

olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Könnyítik a választások előtt a CSOK-ot

Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.

A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét

A közelmúltban több írás is megjelent az Árpád-házi királyok eredetével kapcsolatban. Ezek tisztázásáért fordultunk a kutatás genetikai felelőséhez, Melegh Béla professzorhoz, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete intézetigazgató egyetemi tanárához.

Rájár a rúd a vejekre: Jared Kushnert lefokozták

Donald Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.

Orosz hackerek támadtak a német kormányra

Ugyanaz az orosz hackercsoport, a Fancy Bear támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is. A csoport

szoros kapcsolatban van az orosz kormánnyal.

2014-ben Magyarországot is támadták.

Fontos alkotmánymódosítás Kínában

Hszi Csin-ping
Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Kínában a hétvégén egy kevésbé látványos, de korántsem jelentéktelen bejelentést tettek: a kínai alkotmányban a következő hetekben egy apró, mégis az ország számára meghatározó változást hajtanak végre. Ugyanis ezentúl

a kínai elnök hivatali idejét semmi sem korlátozná,

Hszi Csin-ping pedig már eddig is lassan, de biztosan valósította meg az egyik legfőbb álmát, azaz a teljes hatalom kiépítését.

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy

magyar alkotásért is szoríthatunk majd

a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Szerda hajnalban lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy magyar alkotásért is szoríthatunk majd a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

2016-ban, amikor hosszú idő után újra magyar film versenyzett a díjért, a filmes szaklapok és a fogadóirodák is egyértelműen a Saul fiát tartották a legesélyesebbnek, és igazuk is lett: Nemes Jeles László filmje megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Most ennyire egyértelmű éllovasa nincs a kategóriának, de a magyar jelöltet nem a favoritok között említik, sőt.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film két fõszereplõje, valamint Mécs Mónika és Muhi András producerek, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az Oscar-díjra jelölt Testrõl és lélekről címû film alkotóinak sajtótájékoztatóján
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kifejezetten filmes és egyéb díjak esélylatolgatásával foglalkozó Goldderby szakértői a chilei Una Mujer Fantástica, angolul A Fantastic Woman című filmet tartják a legvalószínűbb győztesnek, emellett svéd A négyzet és az orosz Szeretet nélkül is a három legesélyesebb film között szerepel náluk, miközben a Testről és lélekről győzelmét tartják a legvalószínűtlenebbnek. Összességében a jelölt filmek közül 40/1 oddsszal áll náluk a magyar film, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag esélytelennek tartják. Egy másik aggregátor oldal, az awardswatch.com a szakértői vélemények alapján szintén a Testről és lélekrőlt tartja a legesélytelenebbnek.

Az Indiewire podcastjában azt emeli ki, hogy

nagyon erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában idén,

és bármelyik film jó választás lenne, de az A Fantastic Woman a legesélyesebb. Az okok között szerepel, hogy Chilének ez lenne az első Oscarja, és mindössze másodjára kapott nevezést chile-i film, másrészt a főszereplője egy transzszexuális színésznő, Daniela Vega, aki fantasztikus alakítást nyújt. Illetve szerintük ez a legpopulárisabb, a nagyközönség számára legfogyaszthatóbb film az öt közül. Az egyik szakértő, Anne Thompson arról beszél, hogy az is nagyszerű lenne, ha a Testről és lélekről nyerne, mert tökéletes és művészi alkotás, de a történetnek helyet adó mészárszék sokakból ellenérzést válthat ki. Kiemeli azt is, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan film a kategóriában, amelyet nő rendezett, ami viszont fontos lehet. A másik szakértő, Eric Kohn szerint a magyar film túl fura az amerikaiaknak európai művészfilmes értelemben, és A négyzetet is hasonlónak tartja ebből a szempontból.

Ennek kapcsán felmerül, hogy a 7258 tagot számláló Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiából

700-800 olyan ember lehet, aki az összes filmet megnézi a kategóriában

– ugyanis elméletileg csak az szavazhat, aki mind az öt jelöltet látta – és ezek között nagyon sok az európai filmes. Ez azért lehet, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a külföldi tagok száma, ahogy az akadémia megpróbálta minél változatosabbá tenni a tagságát. A szakértők szerint előfordulhat, hogy emiatt fontos európai filmes díjakat elnyerő A négyzet felé billen a mérleg (Ruben Östlund filmje az Arany Pálmát és Európai Filmdíjat is megnyerte). Erre jutott a Rolling Stone magazin szakértője is, aki szintén A négyzetet tartja befutónak csakúgy, mint az AP hírügynökség filmes szakírói.

Már ebből is látszik, hogy megoszlanak a vélemények a győztesről (miközben több fontos filmes oldal még közzé sem tette a végső jóslatait), ráadásul a külföldi filmek esetében az Oscart megelőző nagy díjátadók sem feltétlenül jelentenek támpontot. Míg annak idején a Saul fia a Golden Globe-ot is megnyerte az Oscar előtt, idén a Golden Globe-ra jelölt legjobb idegennyelvű filmek közül kettő nem is került be az Oscar-jelöltek közé. Az egyik éppen Fatih Akin filmje, a Sötétben, amely pedig meg is nyerte az Aranyglóbuszt.

Nem látunk bele a kampányba, de nyilván a nem túl jó esélyekkel is összefügg, hogy a filmes lapok nem írnak olyan sokat Enyedi Ildikó filmjéről, mint annak idején a Saul fiáról: kevés olyan cikk jelent meg, amely kifejezetten a magyar filmmel foglalkozik. A Variety például néhány napja arról írt, hogy Kínában is országszerte mozikba kerül a Testről és lélekről a nemzeti artmozi szövetség jóvoltából. A film jogait néhány hónapja szerezte meg a pekingi székhelyű Kínai Filmarchívum, amely az előbb említett szövetségen keresztül fogja forgalmazni a filmet. Kiemelik, hogy a Testről és lélekről az első olyan európai alkotás lesz, amelyet a nemrég létrehozott artmozis szövetség terjeszt.

A Hollywood Reporter pedig, amely a napokban több más, a kategóriában versenyző filmmel is foglalkozott, Borbély Alexandráról, a Testről és lélekről női főszereplőjéről írt. A cikkben a színésznő arról beszél, hogy nemcsak szőke, szexi nőket akar játszani, ezért kifejezetten örül az olyan lehetőségeknek, mint a Testről és lélekről. Az oldal egyébként tévesen cseh színésznőnek nevezi a felvidéki származású Borbély Alexandrát, és kiemeli, hogy Mária megformálásáért 2017-ben Juliette Binoche és Isabelle Huppert elől vitte el legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat.

A Testről és lélekről egyik producere, Muhi András az Oscar-jelölések bejelentése után a FüHü-nek arról beszélt, hogy jók a Testről és lélekről esélyei a versenyben, hiszen eddig aki látta, szerette a filmet, és sokkal könnyebben befogadható, mint például a fontos riválisnak tartott A négyzet.

A legjobb idegennyelvű film díjáért azok a nem Amerikában készült alkotások versenyezhetnek, amelyek döntően nem angol nyelvűek. Minden ország küldhet be nevezést, a jelöltek kiválasztására 2006-tól kezdve kétlépcsős rendszer van érvényben. A szakmai bizottságok először kilenc filmet emelnek ki a benevezettek közül, ez az úgynevezett shortlist vagy szűkített lista, majd ezek közül kisebb létszámú bizottságok titkos szavazáson választják ki a végső öt jelöltet. A díjazottról pedig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia filmesekből álló, teljes, nemzetközi tagsága szavazhat.

A legjobb idegennyelvű film Oscarját hivatalosan a film alkotói kapják, és a ceremónián a rendező veszi át, de a küldő ország győzelmének szokták tekinteni. A Testről és lélekről a tizedik magyar film, amelyet jelöltek a kategória Oscarjára, és ha megkapná a díjat, a harmadik lenne, amely győzni tud Szabó István Mephistója és a Saul fia után.

Enyedi Ildikó filmje mágikus moziélmény a Los Angeles Times kritikusa szerint

Úgy tűnik, beindult a Testről és lélekről kampánya – legalábbis erre utal, hogy a napokban több cikk is megjelent az Oscar-díjra jelölt magyar filmről amerikai lapokban. A Los Angeles Times kritikusa ódákat zengett Enyedi Ildikó alkotásáról, amely egyébként mától érhető el a Netflixen az USA-ban.

Kenneth Turan filmkritikus már a címben mágikus moziélménynek nevezte a Testről és lélekről-t, amely szerinte méltán az egyik legünnepeltebb filmje az évnek. A Los Angeles Times-ban csütörtökön megjelent cikkében arról ír, hogy a Testről és lélekről olyan, mint a legjobb álmaink:

egyszerre ismerős, mégis csodálatosan különös, amelyben kivételes filmkészítői ötletekkel lehet találkozni.

Leírja, hogy Enyedi Ildikónak már a bemutatkozó filmje, a Az én XX. századom is emlékezetes volt, de 18 éve nem készített nagyjátékfilmet. Turan szerint a Testről és lélekről egy egyszerűségében is briliáns ötletre épül, amely tökéletesen ötvözi a mágikust a nagyon is világival (a film főszereplői, Mária és Endre ugyanazt álmodják, és ez a ráismerés hozza egymáshoz közel őket a való életben). A kritikus Herbai Máté operatőr teljesítményét is külön kiemeli, mint ami képileg is megjeleníti ezt a kettősséget.

Az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandráról azt írja, hogy lenyűgözően profi, és meggyőzően ábrázolja a sebezhető Máriát, és azt is hangsúlyozza, hogy a másik főszereplő, Morcsányi Géza nem színész, hanem az ország egyik legfontosabb irodalmi szakembere. Egyetlen negatívumként a kritikus azt említi meg, hogy mozikban nem lehet látni a filmet, csak a Netflixen, így nagyvásznon nem élvezhető az alkotás. A cikket viszont azzal zárja, hogy bárhogyan is nézzük, hálásnak kell lennünk azért, hogy átélhetjük azt az élményt, amelyet a film jelent.

A kanadai National Post is azt emeli ki, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan a legjobb idegennyelvű film kategóriájában versenyző alkotások közül, ami nem látható moziban, ami nagy kár azoknak, akiknek nincs Netflixe. A kritikus itt is arról ír, hogy a film a mágikus történetet egy nagyon is prózai közegbe, egy vágóhídra helyezi. Az egyetlen hibának azt látja, hogy Enyedi sok érdekes mellékkaraktert vezet be, akikkel azonban később nem törődik eléggé.

A Netflixre egyébként ma, február 2-án került fel a film, de Magyarországon csak később lesz látható a streamingszolgáltatónál, viszont cserébe 39 hazai moziban vetítik országszerte a Testről és lélekről-t.

Fájdalmas film a Testről és lélekről egyik nagy vetélytársa

Miközben a Testről és lélekről egy felemelő alkotás arról, hogy minden nehézség ellenére is rátalálhat az emberre az igazi szeretet, orosz vetélytársa végtelenül lehangoló képet fest érzelmi életünkről. A Szeretet nélkül, amelyet Enyedi Ildikó filmjével együtt a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelöltek, kímélet nélkül mutatja be, hogyan adják át egymásnak az emberek a feltétel nélküli szeretet hiányából adódó frusztrációjukat, tönkretéve ezzel a körülöttük lévők életét.

Nem könnyű végignézni Andrej Zvjagincev filmjét, aki már másodszor van versenyben a kategória Oscarjáért, hiszen 2015-ben a Leviatán miatt is jelölték, de végül „csak” Golden Globe-ot nyert. A Szeretet nélkül tulajdonképpen olyan, mintha a rendező arra kényszerítene, hogy a lehető legközelebbről kövessük nyomon olyan emberek kínlódását, akikről a hétköznapokban inkább elfordítanánk a tekintetünket. Hiszen általában úgysem avatkozhatunk bele abba, hogy valaki hogyan neveli félre a gyerekét, vagy teszi pokollá házastársa életét. A Szeretet nélkül viszont mindezt kendőzetlenül tárja elénk egy diszfunkcionális család életén keresztül, amely a szemünk láttára válik a szörnyűből elviselhetetlenné.

A Szeretet nélkül címe nem árul zsákbamacskát: ebben a filmben pont azok nem bírják elviselni a másikat, akik elvileg a legközelebbi szerettei egymásnak. Adott egy válófélben lévő pár, Zsenya (Mariana Szpivák) és Borisz (Alexej Rozin), akik már régen nem éreznek mást ebben a kapcsolatban, csak gyűlöletet és megvetést, és ezt minden adandó alkalommal ki is nyilvánítják a másiknak, hiszen még kénytelenek egy háztartásban élni. Nyilván ez sem egy szép téma, de sajnos elég hétköznapi, viszont ennél sokkolóbb az, ahogy a közös gyerekükkel bánnak. A 12 éves Aljosát (Matvej Novikov) egyikük sem szeretné magához venni, és miután a nagyi sem kér belőle, úgy döntenek, otthonba adják a gyereket. A kisfiú ép, egészséges, csak éppen nem szeretik eléggé a szülei, akik már

annyira továbblépnének új, nem közös életükbe, hogy inkább elhárítják a gyerekkel járó felelősséget.

Merész téma, hiszen szörnyű házasságot vagy egyedülálló apát/anyát gyakran látni filmeken, de olyan szülőt, pláne anyát, aki nem tudja szeretni a gyerekét, már ritkábban (a szintén nagyon fájdalmas Beszélnünk kell Kevinről juthat eszünkbe ebben a témában), és a Szeretet nélkül-ben még a felelősségérzet sem munkál eléggé Zsenyában. Pedig látszólag Aljosának megfelelően gondját viselték eddig: a fiú úgynevezett rendezett környezetben él, a szülőknek viszonylag jó állása van, a gyerek iskolába jár, megfelelően táplálják, van rendes szobája – csak éppen érzelmileg teljesen elhanyagolják. Először úgy tűnik, főként az anya a hibás abban, hogy Aljosa ilyen légkörben él, és a bennünk élő sztereotípiák miatt nyilván az ő közönye fáj jobban a nézőnek.

Pedig az apa sem jobb: látszik rajta a bűntudat, de inkább lelép otthonról, és elvárja, hogy a felesége viselje gondját a gyereknek, amíg meg nem szabadulnak tőle. Arra, hogy Borisz miért lett ilyen, elsősorban a felesége szeretetmegvonása, és már terhes új barátnője lehet a válasz, Zsenya esetében pedig egyértelművé teszi a film, hogy ő is hasonló környezetben nőtt fel.

Saját anyja sem szerette őt, így ő is képtelen volt örülni születendő gyerekének

– ahogy ezt ki is fejti új szerelmének, amikor már éppen érzelemmentes szörnyetegnek gondolnánk a nőt. Kiderül, hogy nagyon is tisztában van azzal, hogy amit tesz, mennyire elítélendő, sőt, még azzal is, hogy a saját anyja rossz példáját viszi tovább. Mégis így dönt eljövendő boldogsága érdekében, és nézőként képtelenek vagyunk felmenteni, hiába kerülünk mi is szembe a tényleg szörnyű nagymamával, akinek egyébként biztos van egy hasonló háttértörténete.

Forrás: Mozinet

A szülők életét hosszasan mutatja a film, de, habár gyakorlatilag ő film a központi alakja, Aljosáról alig tudunk meg valamit. Az anyja szerint kezelhetetlen és goromba, viszont ha valakit, őt nem lehet hibáztatni ezért. Komoly, befelé forduló fiúnak tűnik, aki csendesen szenved, de több nem derül ki róla, ami összhangban van azzal, hogy a saját szülei sem ismerik őt. Mégis letaglózó, hogy

majdnem két nap után tűnik fel nekik, hogy eltűnt.

Innentől kezdve a film arról szól, hogyan próbálják előkeríteni Aljosát, de úgy tűnik, itt is inkább az ezzel járó kényelmetlenség, meg a bűntudat, és nem gyerekük hiánya az, ami megviseli a szülőket. Szimbolikus jelentőségű, hogy valójában egy rakás idegen fekteti a legtöbb energiát Aljosa felkutatásába, hiszen még a rendőrséget sem nagyon foglalkoztatja egy kamaszfiú eltűnése. Ebben a helyzetben nem lehet és nincs is happy end, Zvjagincev pedig igazából le sem zárja a filmjét. Látjuk, hogy az élet Aljosával vagy nélküle, de megy tovább, viszont mivel nem pszichopatákról, csak nem túl jó emberekről szól a film, a rengeteg sérelem mindenkiben tovább munkálkodik, és feldolgozatlanul cipelik tovább a következő kapcsolatba, vagy adják tovább a következő generációnak.

A Szeretet nélkül-ben az erős sztori – a Testről és lélekről-höz hasonlóan – különleges képi világgal is társul. A film viszont néha kicsit vontatottnak is tűnhet a magányt és az ürességet újra meg újra az arcunkba toló, a szenvedést elnyújtó snittekkel, ezért érdekes kérdés, hogy az Oscarról döntő amerikai Filmművészteti és Filmtudományi Akadémia szavazói veszik-e maguknak a fáradságot, hogy kitegyék magukat annak a gyötrelemnek, amit a film megnézése jelent. Ez utóbbi megjegyzéssel senkit sem szeretnénk eltántorítani a Szeretet nélkül-től, hiszen már csak azért is érdemes végigszenvednünk a főszereplőkkel ezt a két órát, hogy elgondolkozzunk a saját kapcsolatainkon, illetve bepillantsunk a mai orosz valóságba, amiről szintén elég lesújtó látletet ad a film. De azért reméljük, hogy idén a pozitív üzenet lesz a nyerő az Oscaron.

Jók az esélyei Enyedi Ildikó filmjének az Oscarra a producer szerint

Az Oscar-díjak sorsáról döntő amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elkezdte újragondolni magát, és egyre nyitottabb – erről beszélt Enyedi Ildikó azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Testről és lélekről Oscar-jelölése után tartottak az alkotók részvételével. „Talán ennek köszönhető, hogy itt vagyunk” – mondta a rendező. Muhi András producer pedig a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a filmnek arra, hogy megnyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart.

A kedd esti sajtóeseményen a délután bejelentett Oscar-jelölés kapcsán válaszoltak az újságírók kérdéseire az alkotók. Elmondták, hogy eddig is zajlott a film kampánya az Egyesült Államokban, de kevésbé látványosan, a díjátadóig hátralévő szűk hat hétben viszont rákapcsolnak majd. Mécs Mónika, a film egyik producere arról beszélt, hogy elsősorban az amerikai forgalmazón, a Netflixen múlik, hogy hogyan zajlik majd ez. „Azt csináljuk, amit mondanak” – fogalmazott a producer, de hozzátette, hogy valószínűleg új vetítéseket és közönségtalálkozókat szerveznek majd a filmnek, és elképzelhető, hogy ezekben Enyedi Ildikóra is számítanak majd. A rendező ezt azzal egészítette ki, hogy a hátralévő időszakban még hat vetítést tarthatnak a filmből az akadémia szavazóinak, és azt kell elérni, hogy ezek keretében minél többekhez eljusson a film.

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója is részt vett a sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy mindenben támogatják a kampányt, akár anyagilag is, az alkotókkal és a forgalmazóval együttműködve. Hangsúlyozta, hogy egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a a film külföldi sajtósai együtt dolgoznak a célért.

Morcsányi Géza, a film egyik főszereplője pedig arról beszélt, hogy számára a jelölés ékes bizonyítéka annak, hogy,

habár fontos a kampány, elsősorban nem a reklámban kell reménykedni.

Szerinte, ha egy műalkotásban benne van a potenciál, mint ahogy ezek szerint a Testről és lélekről-ben benne volt, akkor nagy kampány és sok pénz nélkül is képes feltűnést kelteni.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, valamint Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film fõszereplői
MTI Fotó: Mohai Balázs

Szóba került az is, hogy az elmúlt két évben két magyar film is Oscar-díjat nyert: Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje tavaly, Nemes Jeles Lászlótól a Saul fia pedig 2016-ban. Havas Ágnes elmondta, hogy sokat tanultak ennek a két alkotásnak az Oscar-kampányából, amelyet felhasználhatnak majd a Testről és lélekről kapcsán.

Enyedi Ildikót a kategória másik négy jelöltjéről is megkérdezték. A rendező arról beszélt, hogy mindegyik film kiváló alkotás, és büszkék rá, hogy ilyen társaságba kerültek. Hozzátette, hogy a Netflix is azt mondta nekik, hogy

idén kifejezetten erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

A rendező tehát nem bocsátkozott esélylatolgatásba, Muhi András producer viszont a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a Testről és lélekről-nek arra, hogy meg is nyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Azt is elmondta, hogy ő már akkor arra gondolt, hogy a Testről és lélekről akár az Oscarig is eljuthat, amikor még csak a forgatókönyvet látta (amelyet szintén Enyedi Ildikó jegyez). „Ilyen jó forgatókönyvet még életemben nem olvastam” – mondta. Arról is megkérdeztük, hogy az elmaradt Golden Globe-jelölés sem ingatta-e meg a filmbe vetett hitét, a producer pedig nagyon határozottan azt válaszolta, hogy nem, de hozzátette, hogy azóta sem érti, miért nem jelölték a magyar alkotást a második legfontosabb amerikai filmes díjra.

Balázs Ádám, a film zeneszerzője, Nagy Ervin színész, Szalai Károly vágó, Mécs Mónika producer, Herbai Máté operatőr, Borbély Alexandra, a film női főszereplője, Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film férfi főszereplője, Muhi András producer és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója
MTI Fotó: Mohai Balázs

Muhi András arról is beszélt, hogy nem jelent hátrányt a Testről és lélekről Oscar-esélyeire nézve, hogy két éve is magyar film nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, hiszen a szavazók nem erre koncentrálnak. Szerinte megnyugtató, hogy csak azok az akadémiai tagok szavazhatnak a díjról, akik mind az öt filmet látták, mert a Testről és lélekről már témájából adódóan is egy nagyon szerethető alkotás, amely megmozgatja mindenkinek a lelkét. Ennek kapcsán külön kitért A négyzet című filmre, amelyet a Testről és lélekről nagy riválisának tartanak, és az Európai Filmdíjat el is vitte Enyedi Ildikó alkotása elől. Muhi szerint viszonr az Oscar-versenyben a Testről és lélekről az esélyesebb, mert könnyebben befogadható bárki számára, mint a kifejezetten intellektuális témájú svéd nevezés, hiába nagyszerű az a film is.

Megkérdeztük arról is, hogy mennyire segítheti a magyar jelöltet az, hogy ez az egyetlen olyan alkotás a kategóriában, amelyet nő rendezett, hiszen a sok kritika miatt az akadémia egyre nagyobb teret igyekszik adni a női filmeseknek. Muhi András szerint ez biztos nem árt, főleg azok után, hogy a zaklatási botrány ráirányította a nők helyzetére a figyelmet a filmiparban. Lehet egy plusz érv, ami majd a Testről és lélekről mellett szól a szavazáskor, de úgy véli, hogy a film minden ehhez hasonló hátszél nélkül is megállja a helyét

„Egyszerűen szeretik”

– mondta arról, hogy a világon eddig mindenhol lelkesen fogadta a közönség a Testről és lélekről-t.

Kitért Enyedi Ildikó következő filmjére is, amely Füst Milán A feleségem története című könyvéből készül, és már javában zajlanak az előkészületei. Részleteket még maga a rendező sem árult el a sajtótájékoztatón a filmről, de annyit már lehet tudni, hogy egy nagyobb költségvetésű, koprodukcióban készülő alkotásról van szó, amelyhez már megtalálták a külföldi partnereket. Muhi András a FüHü-nek azt mondta, hogy a Testről és lélekről-höz hasonló remekmű várható, amely ugyanúgy versenyezhet majd a legfontosabb díjakért.

Kedden Szalai Károly vágó egy videót is feltett a Facebookra arról, hogyan reagált a stáb az Oscar-jelölésre:

Ez volt ma – 2018. január 23.

0

Újabb magyar filmet jelöltek Oscar-díjra, Jávor Benedek szerint fel kellene függeszteni a paksi bővítést, Simicska közleményben hazaáruló tolvajoknak nevezte a Fideszt, Eörsi Mátyás Orbán a diktatúra felé halad, téli olimpiai verseny kerülhet Magyarországra – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Oscarra jelölték a Testről és Lélekrőlt

Bejelentették Los Angelesben az Oscar-jelöléseket. A legjobb idegennyelvű film kategóriájában a Saul fia 2016-os sikere után

ismét van magyar jelölt:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje. A legtöbb, tizenhárom jelölést Guillermo del Toro, A víz érintése című alkotása kapta.

„Orbán családja a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt”

MTI fotó

„A magyar kormánynak fel kellene függesztenie az atomerőmű bővítését” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, miután az osztrák kormány bejelentette, hogy Paks II. ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszik.

A bíróság azt vizsgálja majd, hogy állami támogatással építhető-e atomerőmű az Európai Unióban.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatáról Jávor Benedek kijelentette, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István ügyében hiába kezdett nyomozást az ügyészség, mert szerinte a bűnüldöző szerv bizonyos esetekben a visszaélések eltussolásában érdekelt, nem pedig a tények feltárásban.

Simicska közleményében hazaáruló tolvajoknak nevezi a Fideszt

Simicska Lajos, Orbán Viktor egykori barátja és üzlettársa több szerkesztőségbe is közleményt juttatott el. A milliárdos vállalkozót az vitte rá a közlemény megírására, hogy a háza körül megsokasodtak a – feltehetőleg kormánypárti – sajtómunkások. Azt írja:

élete során egyetlen párttal, a Fidesszel állt kapcsolatban,

de ezt is megszakította, mert nyilvánvalóvá vált számára, hogy „hazaáruló tolvajok.”

„Egyetlen diktátor sem úgy kezdte, hogy gyilkolt”

Fotó: FH

„Azt mutatja a történelem, hogy a kis huncutságokból jönnek a nagy huncutságok, a nagy huncutságból a kis gonoszságok, a kis gonoszságokból a nagy gonoszságok, a nagy gonoszságokból a kis bűnök, és onnan pedig a nagy bűnök. És ez nem tud visszafordulni” – ezt mondta Eörsi Mátyás, a Demokratikus Koalíció politikusa. Szerinte

Orbán már ezen az úton jár, minden jogszerűt és jogszerűtlent el fog követni annak érdekében, hogy hatalmon maradjon.

Azt is állítja: Orbán, ha kormányon marad, akkor is visszalép a CEU-ügyben, mint ahogy az orosz viszonyon is enyhítenie kell, ha el akar jutni Trumphoz.

Pert nyert a Kétfarkú Kutya Párt a magyar állam ellen

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt javára döntött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely elsőfokú ítéletében kimondta, a magyar hatóságok jogsértő módon szabtak ki pénzbírságot a párt „Szavazz érvénytelenül!” mobiltelefonos alkalmazása miatt.

Nagy béremelés a Lidlnél

Húsz százalékkal emeli meg a fizetéseket a Lidl, ezzel a bolt dolgozóinak átlagbére 365 ezer, az üzletvezetőké ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

Téli olimpiai versenyek Magyarországon?

Az ausztriai Graz és Schladming pályázik a 2026-os téli olimpiára. A Független Hírügynökség információi szerint felmerült, hogy ha ők rendezhetik a játékokat, akkor a gyorskorcsolya-versenyeket más országban, akár Magyarországon tartanák.

Anne Frank akciót hirdettek bevándorlókért Izraelben

A kormány afrikai bevándorlók tízezreit akarja hazaküldeni, ez ellen tiltakoznak. Rabbik egy csoportja hirdette meg az akciót, azt kérik, hogy zsidó családok rejtsék el a kiutasításra ítélt afrikaiakat. Az El Al pilótáinak egy csoportja pedig azt jelentette be, hogy nem hajlandók elvinni a kiutasított bevándorlókat.

120 perc – 2018. január 28. 16:00

0

Újabb magyar filmet jelöltek Oscar-díjra

Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről került be a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában az Oscar-jelöltek közé. Bővebben itt. (FüHü)

Stop, Oligarcha törvénycsomagot készít az MSZP

Három javaslatból áll a csomag, társadalmi vitára bocsátják. A párt szerint fel kell lépni azokkal szemben, akik az Orbán-kormány alatt jogtalanul gazdagodtak meg az adófizetők pénzéből. (FüHü)

Az LMP szerint a jegybanknak van pénze a devizahitelesek megsegítésére

A párt közleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank mintegy 880 milliárd forint nyereséget könyvelt el, amikor az Orbán-kormány papíron a devizahiteleseket segítette volna rögzített árfolyammal. (FüHü)

Letartóztatták az ellenzéki egyiptomi elnökjelöltet

A volt vezérkari főnök állítólag hivatalos dokumentumokat hamisított. Ő indult volna Abdel-Fattáh esz-Szíszi ellen. (MTI)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!