Kezdőlap Címkék Szydlo

Címke: Szydlo

Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

0

A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.

Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult” – szögezte le.

A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:

„Tudomásul vesszük az európai bíróságok döntéseit, a fő szempont azonban állampolgáraink biztonsága kell, hogy legyen”.

A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.

Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni

– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.

„Mi elfogadjuk a bevándorlóországoknak azt a döntését, hogy ők bevándorlóországok lettek. Azt kérjük, fogadják el, hogy mi meg nem akarunk azok lenni” – mondta a magyar miniszterelnök, úgy fogalmazva: „kiköveteljük magunknak azt a jogot, hogy tartsák tiszteletben a magyar nemzetnek azt a döntését, mi nem kívánunk olyanná válni, mint amilyenek most ők”.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a demográfiai és a munkaerő-problémáira más megoldást keres, mint a „bevándorlóországok”. „Hogy tiszteletben tartsák ezt az álláspontunkat, ezt kikövetelhetjük, ehhez igenis jogunk van” – jelentette ki.

Az Európai Unió területén 11 százalékkal kevesebb, mintegy 149 ezer menedékkérelmet adtak be 2017 második negyedévében az előző három hónaphoz képest. Az EU statisztikai hivatalának közlése szerint április és június között a legtöbb, 42 100 menedékkérelmet Németországban adták be, ami 14 százalékos csökkenés, és az EU területén beadott összes kérelem 28 százaléka. A legtöbb, 21 100 regisztrált menekült szíriai volt, mintegy 10 ezer nigériai, 9700 afgán, 9300 iraki, több mint 7 ezer pakisztáni, csaknem 6 ezer eritreai, és 5500 bangladesi. Június végén 958 300 menedékkérelem várt elbírálásra, 13 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az ügyek mintegy fele, közel 475 ezer kérelem Németországban volt folyamatban.

Lengyel bírálat a franciáknak

0

Protekcionista politikával vádolta meg Macron francia elnököt Szydlo lengyel miniszterelnök asszony.

„Macron francia elnök aláássa az Európai Unió alapjait amikor korlátozni kívánja az áruk és emberek szabad áramlását az unión belül!”- hangsúlyozta Lengyelország miniszterelnök asszonya, aki a közszolgálati médiának nyilatkozott.

Beata Szydlo már korábban is igen kritikusan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnökről,

aki több ízben is bírálta Varsót a kihelyezett munkaerő szabályozásával kapcsolatban. 

Jelenleg körülbelül 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön az Európai Unióban, akiket a kiküldő ország szabályai szerint fizetnek. Ez lényegében kelet-európai munkavállalókat jelent a gazdagabb uniós államokban. A legtöbb ilyen munkavállaló lengyel: a számuk meghaladja a 420 ezret.

Ez az úgynevezett „kihelyezett munkások” (travailleurs détachés) ügye. Ezt a kategóriát az unió egy 1996-os irányelve hívta életre. Nem egyszerűen a külföldön munkát vállalókról van szó, s nem is azokról a bevándorlókról, akik tartósan telepszenek le új országukban.

Ez olyan helyzet, amikor az uniós országban működő cég meghatározott időre (a mostani szabályozás szerint két évre) kihelyezi alkalmazottait egy másik országba, hogy ott végezzenek munkát. A munkavállalóra a fogadó ország munkaügyi szabályai vonatkoznak, az ottani minimálbért veszik figyelembe, az ott előírt munkafeltételeknek kell megfelelni, azonban a szociális járulékokat a dolgozó után a származási országban fizetik.

Macron szeretné csökkenteni az ilyen munkahelyek számát, mert ezt jogtalan konkurenciának tartja Franciaországban és a többi nyugati tagállamban. Ez a híres szociális dömping, mellyel Kelet Európát vádolja a gazdagabb nyugati oldal az EU-ban. Nemcsak ez állítja szembe Macron elnököt Lengyelországgal hanem a kamionos vita is: jelenleg a lengyelek kezében van ennek a szállítmányozási piacnak az egynegyede az EU-ban. Miért? Mert a lengyel kamionsofőr a töredékét keresi nyugati kollégáinak. Macron ezen is változtatni akar, de Varsó egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel válaszol.

A Franciaországban liberális forradalmat végrehajtó

Macron szerint Lengyelország áll szembe az EU magjával és ezzel a politikával a perifériára sodródik.

A francia elnök amiatt is bírálta Varsót, mert jogi reformjai nem felelnek meg az EU előírásainak. Erre Lengyelország válasza az, hogy ez belügy. Brüsszel jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat Varsó ellen ebben az ügyben.

Beata Szydlo miniszterelnökasszony Németországnak is nekiment: újra követelte a kárpótlást a második világháborús rombolásért. Ezt Németországban régen lezárt ügynek tekintik, de Lengyelország ezzel kívánja nehéz hekyzetbe hozni Angela Merkelt a választási kampány kellős közepén. Németországban szeptember 24-én tartják a választásokat. Ha Angela Merkel nyer, akkor Emmanuel Macronnal együtt hozzáláthatnak az eurozóna reformjához és létrejöhet a kétsebességes Európa, mely a perifériára szorítja Lengyelországot és Magyarországot is…

Szlovénia szavazna Lengyelország ellen

0

Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.

„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.

Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.

Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.

Macron és a lengyelek

Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.

A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.

A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.

Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.

Folytatódik a francia-lengyel adok-kapok

0

Paprikás hangulatban van  lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.

„Lengyelország jobb vezetőket érdemel. Varsó az EU szélére kerül a mostani magatartásával. Nem véletlen, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben”

– ezeket is mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Várnában, ahol közös sajtóértekezletet tartott a bolgár államfővel. Macron elsősorban azért bírálta Lengyelországot, mert – más közép- és kelet-európai uniós tagállamoktól eltérően – nem hajlandó szigorítani a kihelyezett munkahelyekkel kapcsolatos uniós szabályozást. A francia elnök szerint kimeríti a szociális dömping fogalmát, ha egy nyugati uniós tagállamban olyan keleti munkavállalók dolgoznak, akik a hazai béreket és szociális juttatásokat kapják.

Salzburgban Macronnak annyit sikerült elérnie, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja majd a szigorítást, amikor erről az uniós miniszterek tárgyalnak. A két másik résztvevő: Csehország és Szlovákia csak annyit vállalt, hogy nem ellenzik majd a változást, de nem kötelezték el magukat egyértelműen mellette. Hasonló helyzet alakult ki Romániában és Bulgáriában.

Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!

Beate Szydlo miniszterelnök arrogánsak nevezte Macron nyilatkozatát. Hangsúlyozta: Lengyelország éppúgy az EU tagja mint Franciaország.

„Jobb lenne, ha Macron a francia ügyekkel foglalkozna”,

mert akkor talán Franciaországban is olyan lenne a gazdaság és az állampolgárok biztonsága mint Lengyelországban – jelentette ki  lengyel miniszterelnök. Az utóbbi célzás arra vonatkozott, hogy a terrorakciók egyáltalán nem kímélték Franciaországot, ahol a migráns probléma sokkal nagyobb gond, mint Lengyelországban. Macron a bevándorlók ügyében eddig szolidárisnak mutatkozott Merkel német kancellárral és Brüsszellel, de Salzburgban kijelentette:

„nem nekem kell megmondanom, hogy egy uniós állam hány bevándorlót fogadjon be.”

Csehország és Szlovákia – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván bevándorlókat befogadni. Macron állítólag olyan alkut kötött a cseh és a szlovák vezetőkkel, hogy ha támogatják őt a kihelyezett munkahelyek ügyében akkor a bevándorlók kérdésében Párizs megértőbb lesz a visegrádi államok álláspontja iránt.

Miután megérkezett a lengyel miniszterelnök kemény válasza, az Elysee palota közleményben tudatta a világgal, hogy Franciaország továbbra is kész az együttműködésre az EU egykori szocialista államaival.

Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.

Bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia végső soron támogatni fogja elképzeléseit az EU reformjáról. Lengyelországot leírta. Marad Magyarország, ahova Macron most nem látogatott el, de amelyről a francia és az uniós diplomácia nem akar lemondani.

A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,

nyitva tartva az összes opciót az őszi tárgyalásokra, amikor a német választások után komolyan napirendre kerülhet az EU reformja, melyet Macron francia köztársasági elnök annyira forszíroz, Lengyelország pedig határozottan ellenez.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!