Kezdőlap Címkék Sztrájk

Címke: sztrájk

Vasutassztrájk Németországban

Egy hónapon belül másodszor kényszerítette a német ingázókat a vasutassztrájk, hogy válasszanak a vasútállomáson rekednek vagy egy forgalmi dugóban. A Deutsche Bahn (DB) dolgozóinak 40 ezer tagú szakszervezete munkabeszüntetésével várhatóan több mint egymilliárd eurós kárt okoz az amúgyis gyengélkedő német gazdaságnak.

“Vonzóbbá kell tennünk ezt a szakmát, mert az emberek egymásután mondanak fel – nyilatkozta a Deutsche Bahn távolsági járatokért felelős vezetője. A vasutasok béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek, az pedig különösen zavarja őket, hogy a Deutsche Bahn vezetői 5 millió eurós prémiumot osztogatnak egymás között miközben gyakori a késés, mert az infrastruktúra felújítására nem jutott elég pénz.

November óta ez már a negyedik sztrájkja a vasutasoknak

– emlékeztet a Deutsche Welle, amely idézi az ellenzéki CDU-CSU politikusokat, akik a sztrájktörvény szigorítását szorgalmazzák.

Mit akar elérni a sztrájkkal a szakszervezet? Mindenekelőtt 38 óráról 35-re csökkenteni a heti munkaidőt. A Deutsche Bahn csak 37 órás heti munkaidőbe menne bele, mert arra hivatkozik, hogy a létszámhiány miatt már most is gondok mutatkoznak a német vasutakon.

A szakszervezet ezenkívül havi 550 eurós inflációs pótlékot követel, ezt évente újra lehetne tárgyalni.

A vasutas sztrájk óriási veszteséget okozhat

“Ez a munkabeszüntetés a német gazdaság ellen irányul” – hangsúlyozta a Deutsche Bahn szóvivője, aki elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a teherszállítás ne álljon le teljesen, a kórházak és a benzinkutak megkapják a szükséges árukat.

A Deutsche Bahn bérkiadásai 50%-kal növekednének, hogyha teljesítenék a szakszervezet követeléseit.

A gyáriparosok szövetségének ügyvezető igazgatója közölte:

”a hatnapos sztrájk több mint egymilliárd eurós kárt okozhat a német gazdaságnak.”

A közlekedési miniszter arra mutatott rá, hogy a sztrájk súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet, amely amiatt alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna bizonytalanná vált a vörös tengeri lövöldözések miatt.

“Destruktívnak tartom ezt a sztrájkot, mert miközben állnak a vonatok, a szakszervezeti vezetők nem tárgyalnak a Deutsche Bahnnal” – jelentette ki Volker Wissing közlekedési miniszter.

Mit válaszol erre a vasutasok  szakszervezete?

“Keményebben és hosszabb ideig kell sztrájkolnunk ezúttal, mert a Deutsche Bahn vezetősége nem hajlik az egyezségre. Akciónk arányos és törvényes”

– hangsúlyozta Claus Weselsky, a  szakszervezet nyugdíj előtt álló  vezére.

Olaf Scholz kancellár igyekszik kimaradni a vitából, mert a szociáldemokrata pártnak régi szoros kapcsolata van a szakszervezetekkel. Ugyanakkor kormányfőként látnia kell, hogy a hatnapos sztrájk mekkora károkat okozhat Németországnak, amely amúgyis komoly gazdasági gondokkal küszködik hiszen tavaly stagnált, és idén sem számítanak sokkal jobb teljesítményre. Nem szezonális problémákról hanem strukturális gondokról van szó, melyeket így összegzett a Kieli gazdaságkutató intézet igazgatója:

“Németország évtizedekig három feltételre alapozta gazdaságát: az olcsó orosz energiára, az állandóan bővülő hatalmas kínai piacra és arra, hogy nem kell sokat költenie fegyverkezésre, mert az USA védelmezi Európát. Az ukrajnai háborúval mindhárom feltétel megszűnt.”

A sztrájk a zöld átállást is lassítja hiszen az utasok nagy része autóval közlekedik ilyenkor pedig a német kormány mindenkit arra buzdít, hogy a klímaváltozás elleni harc eredményessége érdekében válasszák a közösségi közlekedést.

Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt. Heti 200 millió dollárba fáj a sztrájk a General Motorsnak.

Több mint 45 ezer munkás sztrájkol, és nemcsak a General Motors néhány gyárában, de a Ford és a Stellantis is célpont. A szakszervezet most először szervezett olyan munkabeszüntetést az Egyesült Államokban, ahol egyszerre mind a három nagy autógyárban  részlegesen leáll a munka. A United Auto Workers szakszervezet egyre inkább kiterjeszti a sztrájkot, hogy nyomatékot adjon a követeléseinek: legutóbb Texasban függesztették fel a munkát egy General Motors gyárban, mely a többi között az igen népszerű Chevy Tahoe SUV-ot állítja elő.

Hogy reagált a General Motors vezetősége?

“Ez az akció fölösleges és felelőtlen, mert kockára teszi a dolgozók megélhetését, és gondot okoz a kereskedőknek, akik nem kapják meg az autókat. Itt az idő a sztrájk befejezésére.”

A cég vezetése egyidejűleg közölte, hogy heti 200 millió dollárt veszítenek a sztrájk miatt, és ezért az éves profit is veszélybe kerülhet.

A General Motors vezérkara megismételte ajánlatát a szakszervezetnek, melynek eredményeképp 23%-os béremelést kapna egy átlagos munkavállaló a General Motors autógyáraiban. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy négyéves munkaszerződés utolsó évében egy átlagos dolgozó 84 ezer dolláros éves fizetést kapna.

Mary Barra, a General Motors főnökasszonya közölte, hogy ennél magasabb munkabérköltséget a tulajdonosok nem tudnak vállalni. A szakszervezetek viszont arra utalnak, hogy a főnökasszony tavaly csekély 28 millió dollárt vitt haza.

Mary Barra vezérigazgató hangsúlyozta: a Covid járvány után elindult infláció miatt nyilvánvaló, hogy a béreket emelni kell, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a cég működését és a dolgozók megélhetését.”

Biden elnök: megérdemlitek a béremelést

A United Auto Workers szakszervezetnek több mint 140 ezer tagja van a három nagy autógyárban. Shawn Fain, a szakszervezet vezetője, keményen tárgyal. Kijelentette:

”Többet akarunk elérni! Vannak még olyan kártyáink, melyeket még nem játszottunk ki, az autógyáraknak pedig még maradt pénzük arra, hogy többet adjanak.”

A General Motors üzleti forgalma egyelőre nem szenvedte meg annyira a sztrájkot mint ahogy azt sokan jósolták: meghaladta a 44 milliárd dollárt a General Motorsnál a harmadik negyedévben, és ez 5%-kal több mint tavaly. Igaz, a profit 7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A General Motors nagy költségcsökkentési programban van: 2 milliárd dollárral akarják mérsékelni a kiadásokat, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal a piacon.

Biden az első olyan amerikai elnök, aki elment a sztrájkoló munkások közé a gyárba: szeptember végén a Ford egyik gyárát kereste fel Michigan államban.

“Megérdemlitek a béremelést” – hangsúlyozta az USA elnöke, aki újra pályázik a Fehér Házra.

Rövid beszédében az USA elnöke emlékeztetett arra, hogy

“az állam megmentette a nagy autógyárakat a pandémia idején. Most itt az idő, hogy visszaadják a támogatást.”

A sztrájkoló munkások lelkesen fogadták az elnök rövid beszédét:

”Itt volt az ideje annak, hogy egy elnök végre kiálljon a munkások mellett, és ne a dollármilliárdosokat támogassa!” – mondta egy munkás a CNN gazdasági rovatának arra célozva, hogy Trump dollár milliárdos. 2016-ban Donald Trump nyerte az elnökválasztást Michigan államban, az amerikai autóipar fellegvárában.

Gyógyszerész sztrájk Németországban

Szerdán egy napra bezárt a gyógyszertárak többsége Németországban, ahol a gyógyszerészek jobb munkakörülményeket és több fizetést akarnak. 1200 gyógyszertár azért persze nyitva tartott a sürgős esetek kiszolgálására.

8,35 eurót kapnak a gyógyszerészek minden recept kiváltásáért – és ez már tíz éve így van miközben az infláció az elmúlt időszakban Németországban is jelentkezett. Ezért a gyógyszerészek komoly béremelést követelnek: 12 euróra szeretnék emelni az összeget, melyet egy recept kiváltására kapnak. A másik követelésük az, hogy a gyógyszerellátásuk éppúgy folyamatos legyen mint a kórházak és az orvosi rendelők számára.

A gyógyszerész társadalom élet és munkakörülményei elszakadtak az országos fejlődéstől, és olyan helyzetet teremtettek “amely nem csak hogy igazságtalan, de megélhetési fenyegetést jelent” – fogalmaz a gyógyszerész kamara közleménye.

A trend egyértelmű – írja a Tageschau – a gyógyszerész kamarára hivatkozva:

tíz év alatt a gyógyszertárak száma 2700-al csökkent.

A német kormány megérti a helyzetet, de pénze az nincsen. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter kijelentette, hogy nincs mozgástere, mert csak akkor tudna a kormány többet adni a gyógyszerészeknek, ha felemelné az egészségügyi hozzájárulást. Ez pedig rendkívül népszerűtlen intézkedés lenne.

“Ha 12 euróra emelnénk a receptek kiváltási díját, akkor ez 2,2 milliárd euróval terhelné meg a gyógyszertárak költségvetését miközben a vásárlóknak ebből az ég világán semmi hasznuk sem lenne!” – hangsúlyozta Németország egészségügyi minisztere.

Mit válaszolt erre a gyógyszerész kamara vezetője:

“Meg kell mutatnunk az egész német társadalomnak, hogy a gyógyszertárak milyen fontosak, és hogy milyen drámai lenne a hatása annak, ha még több gyógyszertár tűnne el.

Ennek nemcsak az egészségügyre lenne hatása hanem az egész társadalomra hiszen a gyógyszertárak fontos találkozási helyet jelentenek sok faluban és városban Németországban”

– mondta Thomas Benkert a gyógyszerész kamara elnöke a Deutsche Welle közszolgálati portál tudósítójának.

ÉLETKÉP. VAS UTCA, PÉNTEK, 6 ÓRA.

   Péntek, 6 óra.

Ezt az időpontot tűzte ki a lövészkancellár, pontosabban a főnökei, még pontosabban a főnökei főnöke a Színművészeti kiürítésére. Milyen szép szó: kiürítés. Legyen minden üres, főleg a diákok feje. De az mindenféle lázadó gondolattal van tele.

Ezért 6-ra sajtótájékoztatót hirdettek, ahová nemcsak az újságírók mentek el.
Megyek én is, nem párt vagyok, hanem magánember, történetesen olyan apa lánya, akinek rendezőként a színház volt az élete.
A buszról leszállva egy pillanatra rendőrszirénák vijjogását hallom. Nocsak- hökkenek meg. De semmi baj: a rendőrök csak a helyszínt biztosítják, az utca az autók elől lezárva. A tömeg kilóg a Rákóczi útra. Sokan a csuklójukon, a kabátjuk hajtókáján, a fiatalok a hátizsákjukra kötve, néhány lány a hajában viseli az ellenállás jelképét: a piros-fehér szalagot. Mindenütt kézzel írt táblák:

„Veletek vagyunk!”

6-kor kiállnak a hallgatók: nem mennek el, megerősítik a blokádot. Nem kérnek az „előrehozott őszi szünetből”, tanulnak tovább a tanáraiktól a tanköztársaságban. Joguk van az egyetemükhöz, joguk van itt lenni. Jogi úton is fellépnek az utasítás ellen.
Várunk. A Vaskancellár (ja nem, az Bismarck volt, másik súlycsoport) sehol. Talán egy még fontosabb helyszínen ürít, nem itt. De parancsa szerint bent a szerencsétlen hivatali beosztottak megkezdik a kiürítést, gondolom, nem nagy kedvvel, pláne, hogy tudják, kint a tömeg. Fél hétkor a kapuban újra megjelenik egy hallgató, hogy elmondja: a kiürítést megakadályozták. Úgy fest, fizikai erőszak nélkül, hála istennek.
Az épület mellvédjére ismét kiállnak az ügyeletes őrök. Megint övék a hely. Óriási tapsvihar fogadja őket.
A tömegben spontán énekszó. Felhangzik a színművészetisek népdalból átköltött dala: „Ej, a titkos egyetem…” Aztán a Kossuth nóta: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” Ahogy szemerkélni kezd az eső, a másik is: „Esik eső karikára…” Az idősebb generáció rákezd a „Ha én zászló volnék…”-ra, az ifjabbak is bekapcsolódnak.

Indulok újra a Rákóczi út felé. A sokaság szélén meglátom a főpolgármestert, sokan odamennek hozzá, beszélget. Még hallom, ahogy üdvrivalgással végigfut a hír: visszafoglalták az Ódry színpadot.

Egy csoport fiatal lány elkezdi az egyetem másik, kultikussá vált dalát: „Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a gombóc a fazékból, kidagadok én!”
Már megnőttetek, gyerekek.
Az a gombóc előbb-utóbb kidagad a fazékból.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak sajtóközleménye 2020. 10. 01.

0

Elfoglalták a Szentkirályi utcai épületet is a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. A rektorhelyettesi kinevezések után a Film- és Médiaintézetet is blokád alá vette a hallgatóság.

A diákok a leköszönő vezetőség lemondási idejének utolsó óráiban, szerda este a sajtóból értesültek arról, hogy az általuk el nem ismert kuratórium pályáztatás nélkül nevezett ki az intézmény élére két új rektorhelyettest. Vezetőségük búcsúztatása után éjszakába nyúló hallgatói fórumot tartottak, mely során szavazással döntöttek arról, hogy az éppen egy hónappal ezelőtt elfoglalt Vas utcai épület után blokád alá veszik az SZFE Film- és Médiaintézetének Szentkirályi utcai épületét is. Őrséget állítottak, a kapun csak az Egyetem polgárai léphetnek be.

Pozíciójáról lemondott vezetőségük búcsúztatója előtt közvetlenül kapták a hírt a hallgatók, hogy a Színház- és Filmművészetért Alapítvány általuk illegitimnek tartott kuratóriuma – miután a saját maga által augusztus végén kiadott alapdokumentumokat visszamenőlegesen módosította annak érdekében, hogy ezt megtehesse – nyílt pályázat kiírása nélkül bízott meg egy színházi és egy filmes vonatkozású rektorhelyettest, akik a friss módosítások értelmében az intézetvezetői feladatokat is elláthatják.

A diákok ezért az éjjel a Szentkirályi utcai épület elé is őrséget állítottak, innentől fogva sem a Színház-, sem a Film- és Médiaintézet épületeibe nincs bejárása az el nem ismert kuratórium által hivatalba helyezett személyeknek. Követeléseikből továbbra sem engednek a hallgatók – amíg a minisztérium azokat nem teljesíti, az épületek blokádját fenntartják. A mai naptól az egyetemi dolgozók sztrájkja is erősíti a teljes egyetemi polgárság autonómiáért folytatott küzdelmét.

Az éjszaka során a Vas utcában meggyújtott őrláng minden magyarországi egyetem szabadságáért ég tovább – az Egyetem téren budapesti felsőoktatási intézmények hallgatói várták többszázan mécsesekkel, a hétvégén pedig fáklyás váltófutók viszik el öt egyetemi városban.

Hallgatói nyilatkozat – 2020.09.14.

Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.

Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.

A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.

A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.

A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.

A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.

Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.

Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.

Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.

Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy „előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Szex sztrájkkal az abortusz szigorítás ellen

„Amíg nem nyerjük vissza a testünk feletti döntés jogát, addig tartsunk szex sztrájkot!” – ezt javasolta Alyssa Milano színésznő az Egyesült Államokban. A szex sztrájk fenyegetés előzménye az, hogy Georgia államban is megszigorították az abortuszt.

Ezentúl csakis akkor legális az abortusz az USA-nak ebben a déli államában, hogyha még nem észlelték a magzat első szív hangját, mely általában hat héttel a teherbe esés után következik be. Minthogy az anyák jelentős része csak később veszi észre azt, hogy gyereket vár, ezért elveszítette a döntés jogát. Georgia a negyedik olyan tagállama az USA-nak, ahol a konzervatív republikánus többség így döntött az abortusz ügyében.

Alyssa Milano azért döntött a szex sztrájk mellett, mert attól fél, hogy az USA Legfelső Bíróságának konzervatív többsége az egész országra kiterjeszti az abortusz szigorítást. Bette Midler, a híres hollywoodi színésznő máris csatlakozott a szex sztrájkhoz, mely az antik görög nők mintájára próbál ilyen módon fontos politikai döntést kicsikarni. Vannak korszerűbb példák is – hangsúlyozta Alyssa Milano. Az irokéz nők éltek ezzel a fegyverrel a XVII-ik században, hogy kikényszerítsék a békét. Hasonlóképp 2003-ban Libériában a nők azért alkalmazták a szex sztrájk eszközét, hogy véget vessenek az évek óta tartó polgárháborúnak.

Mégiscsak meddig kíván szex sztrájkot folytatni? – tudakolta a sajtó Alyssa Milano-tól. A színésznő közölte: spontán ötletről van szó, és egyelőre még nem döntötte el, hogy meddig is tartson a szex sztrájk, melyet az abortusz szigorítás ellen hirdetett meg az Egyesült Államokban.

Sztrájkra készülnek a BKV-ben

0

Elkezdték a sztrájk előkészületét az Egységes Közlekedési Szakszervezetben – tudatták ma. Az EKSZ 15 százalék béremelést akar, a BKV csak 5-öt adna.

Elfogyott a BKV-sok türelme, fél évi eredménytelen bértárgyalás után az EKSZ megalakítja a sztrájkbizottságot és elkezdi a felkészülést a sztrájkra – derül ki abból a levélből, amelyet az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor írt Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónak.

Az EKSZ 15 százalék béremelést akar elérni, a BKV viszont ragaszkodik az általa megajánlott 5 százalékhoz. A szakszervezet szerint a létszámhiány és a nagy fluktuáció láttán kezdeményezték a kollektív munkaügyi vitát, de

azt tapasztalták, hogy a cégvezetés csak az időt húzza.

Az EKSZ ezután hozzálát annak felméréséhez, hogy mekkora a munkabeszüntetés támogatása. Ezután kell gondoskodniuk a leállás idején az elégséges, legalább 66 százalékos szolgáltatásról.

Az EKSZ csak egyike a BKV-s szakszervezeteknek, de mindegyik legalább két számjegyű béremelést követel.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!