Kezdőlap Címkék Svédország

Címke: Svédország

Idióták

A nem hithű ember idegrendszer megóvási okból nem akarja követni a kormánypárti sajtót. Különösen nem akarja a benne ágáló nagy triót, mert ők nem igazi véleményvezérek ám, sokkal inkább a kormány, illetve hát nem a kormány, hanem a miniszterelnök úr feltétlen… izéi… illetve kiszolgálói, ám sajnos hiába nem akarja, mindig felbukkannak valahogy.

A ma.hu, a Hírstart, a mandiner kedvencei, tisztára, mint a Fülemile versben a szomszéd, aki hirtelen terem elő a semmiből, és „olyat mond, hogy még a…”, amitől aztán mindenki megnézheti magát.

Most például a svédek nézhetik meg magukat:

„Nem szabad beereszteni a svédeket a NATO-ba, és nagyon meg kéne fontolni, hogy tulajdonképpen mi keresnivalója van egy ilyen ostoba, rosszindulatú, beteg országnak az Európai Unióban? Ha Svédország lediktatúrázhatja Magyarországot, akkor nekünk pedig jogunk van azt mondani, ti svédek idióták vagytok…agyilag sérült idióták”.

Ebből egyértelműen látható, hogy a magyar kormány teljesen hülye, mert csak egy agyilag sérült idióta vesz repülőgépeket agyilag sérült idiótáktól. Igen! Repülőgépeket! Fokozottan veszélyes harci eszközt! Amellyel aztán a terv szerint itthon repkednek majd a Magyar Fiúk! Hát milyen az a magyar vezetés, amelyik minden békehablaty ellenére ilyen szörnyű vágóhídra küldi fiainkat? És mit szólnak ehhez a magyar anyák?

Nagy szerencse, hogy nem csak mi vagyunk idióták repülővásárlásban, hanem az összes többi NATO tagállam is beengedésben, mert ezek már mind megszavazták a svéd csatlakozást, holott a témához valahogy odakeveredett szomszéd úgy véli, nem szabad beengedni a NATO-ba őket. Ezek után kíváncsian várhatjuk, hogy mit dönt a magyar (egyszemélyes) Parlament. Ha ugyanis megszavazza az idióta svédek belépését, akkor maga is csatlakozik az idiótákhoz, míg ha nem szavazza meg, esetleg megint kizavarják, ezúttal nem az EU, hanem a NATO folyosóra, ahol aztán keménykedhet egyedül. Nem egy nagy élmény, azt mondhatom, de még mindig elviselhetőbb, mintha a NATO-ból zavarnának ki minket a nagyorosz hóba. Oldalt medvék, hátul Kalasnyikovok, előttünk meg a szakadék. Nem szeretnék akkor a helyünkben lenni!

Az „olyatmondás hogy még a…” folytatásában a derék szomszéd a svédeknek immár nem csak a NATO, hanem az EU tagságát is megkérdőjelezi, mondván, hogy mi keresnivalója van egy ilyen xxx országnak abban a szövetségben (a svédekre általa használt jelzőket lásd fentebb). A helyzet az, hogy bizony igazat kell adnunk neki a megkérdőjelezést tekintve, mert ugyan az EU-ban a svédek nettó befizetők (harmadikok Németország és Dánia után), mi meg nettó haszonélvezők vagyunk (negyedikek a három balti állam mögött), ám mivel jelenleg egy hosszas pávatánc sikertelensége miatt nem kapunk az EU-tól egy vasat se, tökmindegy nekünk, hogy a svédek EU tagok-e, vagy pediglen nem. Két évvel ezelőttig ugyan bőségesen ömlött az évi 1200 – 1400 milliárd az országba, többek között az ostoba, rosszindulatú, beteg Svédország jóvoltából, de miután a nép által legcsillogóbb tollúnak kiválasztott pávánk tánca a többi EU tagnak nem tűnt vonzónak, jelenleg nem ömlik. Semennyi sem. Új tánctanárt kéne fogadni? De hát, lévén őstehetség, olyanja sohasem volt neki! Pofán is verné azt, aki megpróbálná irányítgatni! Esetleg fejbe… saller vagy koki, az itt a  kérdés, nem igaz?

Javasolható még, hogy a folyosó helyett a bálteremben kellene bemutatóznia, de ott sem köpködve és káromkodva, hanem lágy mozdulatokkal, barátságos kéztartással, látszódjon belőle, nem csak az ő akarata érvényesülhet az EU-n belül (ha csak az érvényesül, azt hívja magyar szuverenitásnak), hanem van benne némi kompromisszumkészség, ha sok nem is, hogy valamennyire mindenkinek jó legyen. Erről szólnak ugyanis a szövetségek. Vannak persze olyan közösségek, akár kisebbek is, például egy család, ahol mindig ugyanannak a családtagnak van igaza, azaz mindig az történik, amit ő akar – amíg a többiek meg nem unják, pláne, ha állandóan a családi tervek ellehetetlenítésével vagy a családi program felborításával fenyegetőzik. Senkinek nem javaslom az ilyen közösséghez való tartozást, mert egyetlen tag miatt mindenkinek rossz, és az lesz a jövőben is. A legrosszabb persze az állandóan kompromisszumképtelen tagnak, különösen, ha a többiek időben megszabadulnak tőle, és egyszer csak a szövetségen kívül találja magát. Mint tudjuk, belül sem könnyű az élet, kívül meg még sokkal kellemetlenebb („Hull a hó, fúj a szél, Orbán az EU-ról mesél”).

Visszatérve szegény svédekre az a szomorú igazság, hogy nem csak nekik rossz, amit csinálunk, hanem az én országom is egyrészt utálttá, másrészt röhejessé vált, és nem egészen értem, hogy a sok magyarabbnál is magyarabb hazafi mi a francért teszi ezt vele.

Az sem nagyon megy a fejembe, hogy egy olyan országot, ahol a háborús helyzetre hivatkozva három éve rendeleti kormányzás van, de az ez idő alatt kiadott rendeleteknek semmi köze a háborús helyzethez, ahol a kormányzásban állandó a kétharmaddal való visszaélés, ahol a kormány abszolút felügyelete alatt működik az AB, a NAV, az ÁSZ, a médiahatóság, az ügyészség meg a többi úgynevezett fék és ellensúly, ahol a kormány ezek vezetőit sok évre betonozza be leválthatatlanul, és csillagászati összegű fizetést ad nekik, majd ezek totális elfogultságát ki is használja, hogy az ellenzéket még jobban megfossza minden pénzétől és lehetőségétől, ahol a Rogán csapat évi 45 milliárdból nem informálja a népet és konzultál vele, hanem közpénzen fideszes pártpropagandát folytat, ahol megtörténhet az a totális képtelenség, hogy az évi 150 milliárdnyi közpénzből működtetett „köz”rádió – „köz”tévé folyamatosan kormánypárti pártpropagandát folytat, ahol a magánmédia nagy részét közpénzes hirdetésekkel a kormánypárt a saját szolgálatába állította, szóval nem megy a fejembe, hogy egy ilyen országot „jogállamnak” nevezhessen valaki. És a sok brancsbeli jogász még visítozik is, hogy senki nem „definiálta” a jogállamot, miért bántanak már megint „minket”, holott az országot nem bántja senki, csak ezt a sok tehetségtelen, felfuttatott szerencsétlent próbálják rádöbbenteni arra, hogy ez így nem fog menni. De nem döbbennek rá. Majd hülyék lesznek, nem igaz? Annyi eszük csak van.

Na, így diktatúrázzák le a svédek Magyarországot. Abszolút jogosan. Természetesen az „olyat mondó hogy még a…” szomszédnak is igazat kell adnunk, nekünk jogunk van a svédeket akár agyilag sérült idiótáknak is nevezni, csak az a baj, hogy ezzel nem az ezt hangoztató szomszéd állít ki magáról az elmeállapotának kérdésességét igazoló bizonyítványt, hanem rém kellemetlen módon minket, azon magyarokat is belekever az ügybe, akik sohasem tettünk olyat, amely miatt az összes magyart hülyének lehet nézni.

Ahhoz, hogy mindezt a sokat hangoztatott hazafisággal, a magyar szuverenitással és a magyarok érdekével hogy lehet összekombinálni, az MTA összes tagjának szoros és hathatós együttműködése lenne szükséges. Hogy az elégséges is, abban bizonytalan vagyok.

A haza meg az ő szeretete

Az az igazság, hogy Svédországnak rossz a véleménye. Ezt a svéd politikusok többször ki is fejtették, sőt náluk iskolában is tanítják, hogy a tanulóifjúságnak szintén rossz legyen. Mármint a véleménye.

Hogy kiről vagy miről negatív az a vélemény, annak meghatározása rém egyszerű. A magyar kormány és a FIDESZ részéről nyilatkozók azt mondják, hogy Magyarországról vannak a svédek rossz véleménnyel, és ebben igazuk is van, mert jelenleg Orbán Viktor maga Magyarország egyedül. Azaz ha arról alkot véleményt a külföld, hogy ő mennyire katasztrofális politikát folytat itthon is meg külföldön is, akkor az egyben vélemény Magyarországról.

Orbán nem puccsista. Nem katonai erővel ragadta meg a hatalmat, azt ugyanis mi adtuk neki.

Az a viselkedés, hogy ő ezt maximálisan és a lehető legönzőbb módon, a még nagyobb hatalom és a még több pénz megszerzése érdekében használja ki, lehet, hogy erkölcsileg csúnya, de jogilag nem kérdőjelezhető meg.

Mint az a tanulmányainkból ismeretes, diktátort a rómaiak akkor neveztek ki, mikor az országot veszély fenyegette. Akit kineveztek, az teljhatalmat kapott, így a demokráciákban szokásos, vitákkal tarkított, időben elnyúlt hercehurca helyett a helyzet megkövetelte módon, azaz gyorsan és hatékonyan tudott dönteni. Magyarország népe is ilyen szörnyű vészhelyzetbe került 2010-ben, ugyanis a vérig sértett és ezért rendkívül dühös értelmisége oldaltól és pártoktól függetlenül, teljesen egységesen azt mondta neki, hogy hatalmas a baj, mert egy ember, egy volt miniszterelnök, aki megbukott, lemondott, nem volt már senki, még a besenyőknél is veszélyesebb az országra nézve! Akkoriban a sajtó nagy része még nem a FIDESZ, hanem az értelmiség kezében volt, így aztán a jónép a sajtó által meggyőzve követte az útmutatást, és az akkori ellenzéket kétharmaddal megszavazva leváltotta a Bajnai kormányt.

Sok értelmiségi még örült is Orbán kétharmadának, amellyel sikerült korlátlan hatalmú diktátorrá választani. Ez mutatja, hogy derék értelmiségünk mennyit ért a politikához.

Na, ez van most. Azóta is. Tizenhárom éve. És az országnak még mindig nem elég.

A fentiek alapján (Orbán=Magyarország) egyértelműen kijelenthető, hogy a svédek Orbánt támadva az országot támadják. Ez még nem lenne gond, de a kritikájukat ki is mondják, sőt az iskolásoknak még tanítják is, ami nagyjaink (= FIDESZ vezetők és beosztottak) szerint a legnagyobb tiszteletlenség Orbánnal, illetve hát Magyarországgal szemben, mivel amit a svédek mondanak, szerintük nem igaz.

A svéd tiszteletlenség elleni harcba beszállt Orbán Balázs, Szijjártó, Kövér meg persze a komplett NER média, és bizony kössék föl a gatyát a svédek, ha egy ilyen agytröszttel akarnak ujjat húzni!

A miniszterelnök természetesen távol tartotta magát a kicsinyes vitától (nem akart odáig süllyedni), ahogy ahhoz sincs semmi köze, hogy a svéd NATO csatlakozást a Parlament még nem szavazta meg.

Hogy miért nem, arra Magyarországnak nagyon jó okai vannak. Orbán Balázs például előásott olyan régi szövegeket, melyek szerint a ma regnáló svéd politikusok korábban néhány, nekik nagyon nem tetsző orbáni intézkedés hatására Magyarország elleni lépéseket javasoltak, de a kijelentéseik idején még csak a pártjukat képviselték, nem a kormányt (nem voltak hatalmon), azaz az általuk mondottak esetében hivatalos svéd álláspontról nem beszélhetünk.

Amit pedig a hivatalos államközi kapcsolatokban nem kompetens emberek mit mondanak, az szigorúan magánvélemény, tehát nem „Svédország”, még csak nem is a „svédek”, hanem X., Y.  meg Z. mondta, amit mondott.

Nagy kár, hogy ez nem jutott el a stratégiai államtitkár úr tudatáig, különben visszafogottabban oktatta volna ki a svédeket, hiszen ő biztosan tudja, mi a különbség egy magánvélemény és egy kormány állásfoglalása közt. Legalábbis feltételezem, hogy tudja… habár a mai magyar kormány környékén szokásos kontraszelekciót figyelve az is lehet, hogy tévedek.

Szijjártó úr egy másik témát homloktérbe rántva gondolta visszaverni az aljas támadást. Megírta svéd kollégájának, hogy a magyar parlament képviselői demokratikus versenyben szerezték mandátumukat, az életszínvonal javításán dolgoztak választókerületeikben, ennek eredményeként pedig sokan közöttük négyszer, ötször, sőt hatszor is megkapták az emberek támogatását.

Az embereknek kiosztott ennyi jótétemény után nem csoda, hogy megkapták. Kissé zavarja ugyan a demokratikusversenyes képet a fideszes médiafölény révén elkövetett néhány karaktergyilkosság, de hát miért nem írta meg a független sajtó, hogy fideszék hazudnak, mert például MZP ugyan, ha a NATO kéri, tényleg vágóhídra küldené fiainkat, de Orbán pont úgy és pont ugyanoda, ha a NATO kéri, mert mi NATO tag vagyunk (egyébként a független sajtó ezt a hazugságcáfolatot tényleg nem írta meg. Ott hagyta MZP-t, ahová lökték).

A fentiek fényében a „demokratikus verseny” kifejezés elég hülyén hangzik, pláne, hogy fideszék például évi 130 milliárd közpénzzel fizetik meg, hogy az MTVA pártsajtóként működve karaktergyilkoljon.

A Rogán féle, Miniszterelnökségnek nevezett propagandacsapat visszafogottabb költségvetésű, csak évi 42–44 milliárd közpénzt kap (óriásplakátozás, levelezés), bár az sem kevés, ahogy a baráti sajtónak kiosztott, állami vállalatok által közpénzből fizetett hirdetések bevétele sem. Megemlíthető még, hogy azok a területek, ahol fideszes képviselő dolgozik az életszínvonal javításon, valahogy jóval több közpénzt kapnak az államtól, mint ahol a képviselő nem fideszes, az pedig, hogy ez utóbbit nyíltan hangoztatják („Ha nem fideszesre szavaztok, leshetitek a támogatást”), már csak hab a még a Holdról is, de Svédországból pláne antidemokratikusnak látszó tortán.

És akkor a magyar parlament elnöke. Rendkívül felelősségteljes munka, elképesztő IQ-t igényel, például összehívni az országgyűlést, megadni a szót, kiosztani a pénzbüntetéseket, meg ilyesféle, nem képes azt általlátni akárki. A mai FIDESZ tulajdonképpeni megteremtője, a messze legokosabb közülük, azaz Simicska el se vállalta volna. Így aztán,

ha Kövér megszólal, elnémul a kecskeméti öregtemplom nagyharangja is.

Álláspontja sziklaszilárd. Talapzata az Ószövetség a maga állandóan haragvó, semmit meg nem bocsátó, hetedíziglen büntető istenével, akinél a totális önfeladás a minimum, és minden engedetlen olyan büntetést kap, hogy attól koldul, de nem a Pokolban ám (persze ott is), hanem még itt a Földön, a renitens mindenit!

Az Úr azt üzente, hogy egyrészt férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak, mert utálatosság az, másrészt azt, hogy aki csak egyet is elkövet az utálatosságok közül, azt ki kell irtani. Mózes harmadik könyve, tizennyolc: huszonkettő, meg tizennyolc: huszonkilenc, ezt sokan tudják A Könyv nélkül. Például Újságíró, aki a riportot készíti Kövérrel, és ugyan fogalma sincs a transzneműségről, de a bibliai előírás szerint utálja a „ratyikat”.

Kövér rendkívül becsületes, ami a szívén, az a száján:

Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal, vagy azzal az országgal, amit rájuk bízott a Jóisten valaha, abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre… Nem hiszem, hogy nekünk egy olyan idézőjelbe tett szövetségesre szükségünk van, amely a saját hazájára is köp, nemhogy ránk.

Hát ja. Aki nem pontosan azt csinálja a hazájával, amit a Jóisten földi számonkérő széke, azaz Kövér László hitbuzgásában elvár tőle, az köpködős hazagyűlülő. Mivel pedig Kövér nem akárki, következésképpen ez a magyar kormány hivatalos álláspontja is, azaz nyilvánosan sértegeti a svédeket. Nem is akárhogy. Nem csodálnám, ha ezek után a svédek visszavonnák a NATO-ba történt jelentkezésüket, mert egy olyan országgal, amely antidemokratikus is, meg ez a véleménye róluk, szövetkezzen a jófranc, de nem ők.

Orbán török barátja gyengélkedik

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Orbán meztelen

A magyar törvényhozás hétfőn jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását, 265 nappal azután, hogy Helsinki aláírta a csatlakozási jegyzőkönyveket. Ez a szavazás előreviszi a régóta halogatott folyamatot, de továbbra is szó nélkül hagyja, hogy a magyar törvényhozás mikor viszi Svédország csatlakozását a honatyák elé ratifikálásra. Egyáltalán mi és miért tart ilyen sokáig a magyar kormánytöbbség számára szavazásra vinni a svéd csatlakozást – erről olvashatunk egy cseh diplomata tollából.

Végül is az első huszonnyolc NATO-tagnak kevesebb mint kilencven napba telt, amíg Finnország és Svédország csatlakozását ratifikálta. Magyarország és Törökország volt a kitartó, és bár megosztották ezt a státuszt, fontos megvizsgálni, hogy Budapest és Ankara hogyan kezelte a folyamatot, milyen különbségek vannak.

Ez a bővítés konkrét kérdésén túl újabb aggályokat vet fel Magyarország szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban.

Az okok, amelyek miatt Törökországnak hosszabb időt vett igénybe, jól dokumentált. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök világosan kifejtette a fegyverexporttal kapcsolatos fő érdekeit, és különösen Stockholm hozzáállását a Törökország által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötődő Svédországban befogadott kurd csoportokhoz. Egyesült Államok és az Európai Unió (EU). Törökország hosszadalmas ratifikációs folyamata pedig megfeszítette a Szövetség kohézióját, és kiszolgálja ellenségeit, például Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez nem kis ügy. Ennek ellenére Törökország már korán részletes érveket és feltételeket mutatott be, amelyeket a szövetségesek megvitathattak és rendezhettek.

Ezzel szemben Budapest átláthatatlan az okokat illetően, hogy miért késleltette a ratifikációt Finnországgal kapcsolatban, és továbbra is ezt teszi Svédország esetében. Tekintettel arra, hogy más szövetségesek több mint hat hónapja teljesítettek, az időhiány már régóta nem elfogadható kifogás.

Magyarországgal most nem az a legnagyobb aggodalom, hogy esetleg még néhány hónapig bizonytalanságban tartja Svédországot a ratifikáció előtt, hanem inkább az, hogy ezt elfogadható érvek nélkül teszi.

Budapest, nem hagyva teret az érdemi vitának, gátolja a Szövetség kritikus kérdések kezelésének alapját, és magát a demokratikus élet alapját: a nyílt és céltudatos vitát.

Időhiány?

Budapest hónapok óta jelezte, hogy Svédország és Finnország ratifikálása csupán a szavazási idő megtalálásának kérdése. Miután a skandináv pár júliusban aláírta a csatlakozási jegyzőkönyvet, néhány másik NATO-tag – ahol a bővítési megállapodás bonyolultabb folyamat tavaly tavasszal és nyáron nehezen találtak megfelelő időpontot mert a képviselők nyári szünetre menetek. Néhány helyen extra üléseket hívtak össze a ratifikáció előmozdítása érdekében, míg a magyarok továbbra is csak halogatták.

Orbán Viktor magyar kormányfő Fidesze – koalíciós partnerével, a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) együtt – erős többséggel rendelkezik az Országgyűlésben. Sőt, a Fidesz egyfajta egyszemélyes párttá vált, amely eleget tesz vezetői kívánságának, egy szatellit KDNP-vel, amely mindig követi. Ha Orbán azt akarta volna, hogy a ratifikáció korábban megtörténjen, könnyen megtehette volna.

Valójában – amint azt Hende Csaba alelnök is megerősítette – a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom kivételével minden parlamenti párt Finnország és Svédország mellett állt, és szavazatuk nem elegendő a ratifikáció megakadályozásához. Amikor az ellenzék és a külföldi média többszöri késlekedés után érdeklődött a ratifikáció időpontjáról, a kormányzó Fidesz – köztük Gulyás Gergely, Orbán kabinetfőnöke – jelezte, hogy 2022 végére megtörténik. Ez 2023 elejére és végül március végére húzódott – de csak Finnország esetében. Időközben több fideszes képviselő is fenntartásokat kezdett megfogalmazni Finnország és Svédország ajánlatát illetően, ami jól jött Orbánnak, aki aztán elkezdhette azt mondani, hogy Magyarországnak több időre van szüksége a ratifikációhoz.

Kövesd az EU-s pénzeket

Lehet Budapestnek különös problémája Svédország vagy Finnország csatlakozásával? Nem úgy tűnik. Magyarország korábban is támogatta a terjeszkedést, és semmi sem ismert a nyilvánosság előtt, ami a mostani késést magyarázná. Azok a diplomaták, akik ezzel kapcsolatban kérdéssel fordultak magyar kollégáikhoz, azt mondták, hogy semmi lényeges problémáról ők sem tudnak, eltekintve a magyarországi demokratikus intézményrendszer és a jogállamiság eróziójával kapcsolatos esetenkénti finn és svéd bírálatokon kívül – ez egy általános álláspont Magyarországgal kapcsolatban nem csak Finnország és Svédország jelezte aggodalmát.

Ahogy nőtt a szövetségesek nyomása – köztük több NATO-tag is, amelyek a közelmúltban magyar nagykövetek magyarázatát kérték –, Budapest fokozatosan ezt az irányt választotta. Orbán politikai igazgatója egy friss Twitter-bejegyzésben rámutatott néhány konkrét múltbeli esetre, amikor a svédek, köztük Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, nem finomkodtak Magyarország bírálatában. Március 23-án azonban Kristersson a brüsszeli EU-csúcson találkozott magyar kollégájával, és remélte, hogy tisztázzák a mielőbbi ratifikálással kapcsolatos fenntartásokat.
Utólag így kommentálta:

„Valóságos magyarázatot nem kaptam, csak azt az üzenetet, hogy nem áll szándékukban elhalasztani egyetlen ország csatlakozását sem… Nem látok okot a késedelemre.”

Magyarország akadályoztatása tehát nem kifejezetten Finnországra vagy Svédországra vonatkozik. Orbán valószínűleg ugyanúgy beavatkozna, ha más országok is csatlakoznának. Számára úgy tűnik, hogy megkérdőjelezi a liberális és demokratikus értékeket, valamint az ehhez kapcsolódó világrendet, amelyet a NATO megvéd. Ez része a Nyugat és a többiek közötti egyensúlyozásának, egy módja annak, hogy megmutassa – külföldön és belföldön egyaránt –, hogy Magyarországnak van egy hangja, amelyet szerinte másoknak meghallani és tisztelnie kell.

Magyarországot azzal is gyanúsítják, hogy akadályait alku (zsarolás) pozíciójának erősítése érdekében használja, és valószínűleg kevésbé a NATO-val vagy az Egyesült Államokkal, mint az EU-val kapcsolatos vitái miatt.

Orbán reménykedhet abban, hogy a ratifikáció alkuszövege hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU által Magyarországnak visszatartott tizenöt milliárd dollár egy része a COVID-gyógyulási és egyéb forrásokat megkaphassa. Ez a finanszírozási csomag ingyenes támogatásokat és olcsó uniós hiteleket tartalmaz, de befagyott a magyarországi jogállamiság miatti aggodalmak miatt. Az Európai Bizottság e pénz egy részének felszabadítását olyan feltételekhez kötötte, mint a bírói függetlenség megerősítése és a korrupció elleni küzdelem.

Ezzel összefüggésben érdekes Budapestről hallani, hogy a parlament most nem tudott megfelelően összpontosítani a NATO bővítésére, mert siettetnie kell a Brüsszel által kért reformok végrehajtását, mivel az Európai Bizottságnak március 15-én kellett volna megkezdeni az értékelési folyamatot, ehelyett Budapest sokáig nem törődött a Bizottság kéréseivel, és most valóban nyomás alatt érezhette magát a késedelem miatt.

Nem árt emlékezni arra is, hogy jelenleg Svédország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, így egyes budapestiek úgy gondolhatták, hogy Stockholm több hasznot húzhat a befagyasztott pénzeszközök átadásánál, mint Helsinki. Ez azonban nem annyira a Tanács és az elnökség, mint inkább a Bizottság napirendje.

Budapestet a közelmúltban sokszor láthatta a világ hasonló játékban, például amikor miattuk elakadt az Oroszországot célzó uniós szankciócsomagok jóváhagyása, vagy tiltakozott a Kijevnek nyújtott tizenkilencmilliárd dolláros pénzügyi támogatás ellen. És van egy minta:

végül mindig kompromisszum született azzal, hogy Budapest nem távozott üres kézzel.

Törökország árnyékában

A hír, hogy Magyarország kész kezdeményezni Finnország ratifikálását, éppen azután érkezett, hogy Erdogan bejelentette Törökország erre vonatkozó döntését. Svédországgal kapcsolatban több aggály hangzott el Budapesten, de a két tagjelölt ország csatlakozásának kettéválásáról nem esett szó. Magyar parlamenti delegáció járt a közelmúltban Stockholmban és Helsinkiben, a magyar képviselők pedig pozitív üzeneteket küldtek a ratifikáció kapcsán. Ettől még meglepőbb a mostani magyar döntés.

Orbán Erdogan árnyékát használja. Anélkül, hogy Törökország akadályozná a bővítést, Magyarország valószínűleg már a fedélzeten lenne. Orbán húzhatta volna egy darabig, de úgy tűnik, nem akar az utolsó ratifikálni.

Túl egyszerű azt állítani, hogy Orbán pusztán Erdogant követi. A saját játékát játssza, saját művészetét fejleszti az üzletről, és Törökország mögé bújik. De ha Törökország a május 14-i parlamenti és elnökválasztás után – és remélhetőleg a júliusi litvániai NATO-csúcs előtt – folytatja a ratifikációt Svédországban, akkor valószínű, hogy Magyarország is ezt fogja tenni, bár Budapest kereshet ehhez saját édesítőszert.

Orbán egy e havi budapesti üzleti fórumon azt mondta:

„Értem, hogy a háború után újra kell építeni az orosz-európai kapcsolatokat, de ez messze van a reálistól… Éppen ezért Magyarország kül- és gazdaságpolitikájának alaposan át kell gondolnia, milyen kapcsolatokat tudunk kialakítani és fenntartani Oroszországgal a következő tíz-tizenöt évben.”

Néhány nappal később jelentések jelentek meg Budapest fontolgatja, hogy nagyobb szerepet ad-e a francia és a német cégeknek szovjet tervezésű paksi atomerőművének bővítésében, ahol a tervek szerint két új reaktort az orosz állami Roszatom épít, és a finanszírozást nagyrészt orosz állami hitelből finanszírozzák. Pozitív fejlemény lenne, ha Budapest olyan projektet alakítana át, amely Moszkvának erős befolyást ad a magyar infrastruktúrához. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a lépést inkább a szükség, mint az erény tette, tekintve, hogy az ukrajnai háború és a nyugati szankciók megkérdőjelezik Oroszország projektben betöltött szerepének hosszú távú életképességét. Máshol Magyarország továbbra is engedelmeskedik Moszkvával szemben.

A közelmúltban Budapest volt az egyetlen uniós ország, amely visszatartotta a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin elleni elfogatóparancsát, megakadályozva ezzel az Európai Uniót abban, hogy közös nyilatkozatot adjon ki.

Magyarország ismételten ellenzi Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon döntését, hogy jövő héten összehívja a NATO-Ukrajna Bizottság ülését.

Még ha Magyarország végre jóváhagyja is a NATO-bővítést mind Finnország, mind Svédország számára, a szövetségeseknek nem szabad túlságosan nagy reményeket fűzniük egy összességében együttműködőbb megközelítéshez. Ez az akadályozási minta valószínűleg más helyzetekben is előfordul más országokban. Ezért nem szabad Magyarországot Törökország puszta tükörképeként lebecsülni.

A megbízhatatlan Magyarország problémája ezen a Svédországon és Finnországon áthúzódó ügyön túlmutat, és a szövetségeseknek el kell kezdeniük keresni a megfelelő eszközöket a rendszert belülről gyengítő kiugró helyzet kezelésére.

Műhiszti Orbán módra

Orbán Viktor azt kérte a Fidesz frakciótól, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO csatlakozását. A frakció megosztott – nyilatkozta Kocsis Máté. A frakcióvezető elmondta, hogy delegációt küldenek az érintett országokba, melyeknek vezetői az utóbbi időben bírálták a magyar kormányt.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiós beszélgetésében rámutatott: Törökország – “jó szövetségesünk” szintén nem fogadta még el Finnország és Svédország NATO tagságát. Emlékezhetünk: Erdogan olyannyira jó szövetségese Orbán Viktornak, hogy a török elnök beiktatására a magyar kormányfő magával vitte a fiát, Gáspárt is. Aki egyébként katonai karrierre készülhet hiszen elvégezte a méregdrága brit főiskolát Sandhurstben, ahol a királyfiak is tanultak – természetesen államköltségen.

Orbán nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is akadékoskodni próbál. Csak abban téved, hogy Törökország fontos tényező, mert övé a NATO második legerősebb hadserege, és földrajzi fekvése miatt kulcsfontosságú Washington számára. Orbán és Magyarország viszont nem az. A NATO nyugodtan cordon sanitaire-t – védőzónát – hozhat létre Oroszországgal szemben Skandináviától a Balkánig tökéletesen figyelmen kívül hagyva, hogy mit akar Orbán Viktor. Magyarország még a NATO belépés előtt 1998-ban egy dandárt ígért az észak-atlanti szervezetnek, de ezt mindmáig nem sikerült elérni. Az új határidő 2028 vagy 2032. Arra is érdemes emlékeztetni, hogy Magyarország nevében Orbán Viktor és Martonyi János írta alá a NATO csatlakozást.

Műhiszti, de miért?

A Fidesz frakció nem arról ismert, hogy nyilvánosan bármiben is ellentmondana urának és parancsolójának. Színjátékról van szó, amelynek valószínűleg csak nagyon kevesen adnak hitelt külföldön és belföldön egyaránt. A Fidesz frakciónak persze lenne oka az elégedetlenségre hiszen csökken az életszínvonal.

Nekik pedig ezt kell eladniuk a választó körzetükben úgy, hogy ne veszélyeztessék túlságosan a népszerűségüket. Orbán Viktor ország értékelő beszéde kiábrándító lehetett a számukra hiszen elég nyíltan megmondta: hosszú ideig marad a háború és az infláció. Jövőkép? Az elveszett. Matolcsy György még nem is oly rég arról írt, hogy felzárkózunk Ausztriához. Ma már erről szó sincs. A hatalom propagandája arra irányul, hogy úgy állítsa be Orbán kormányát mint a kisebbik rosszat a válságkezelésben. Közben pedig a tehetséges magyar fiatalok úgy zárkóznak fel a Nyugathoz, hogy sűrű sorokban hagyják el Magyarországot Ausztria irányában.

Orosz kémper Svédországban

0

A testvérpár több mint tíz éven keresztül dolgozott az orosz GRU-nak Svédországban. Rendkívül súlyos ügyről van szó, mert a testvérpár idősebb tagja a svéd kémelhárításnál dolgozott vagyis hozzáférhetett fontos katonai és más titkokhoz is. Több mint 30 ezer titkos dokumentumot olvashatott el – vallotta be a lebukott kém. A két testvért a vádiratban Payam Kia (35) és Peyman Kia (42) néven azonosították. Svéd sajtóértesülések szerint iráni származásúak.

„Egy nagyon nehezen kivizsgálható bûncselekmény összetett nyomozásáról van szó, és a gyanú nagyon súlyos, a svéd hírszerzési és biztonsági rendszer ellen irányuló bûncselekményre vonatkozik”

– mondta Per Lindqvist, a Nemzetbiztonsági Egység fõügyésze.

Ezek az ország legjobban őrzött titkai – nyilatkozta a sajtónak a svéd katonai akadémia igazgatóhelyettese. A svédek attól tartanak, hogy az egész külföldi hálózatuk lebukhatott hiszen az orosz vakond tíz éven keresztül dolgozott a kémelhárításnál. A katonai akadémia igazgatóhelyettese elmondta, hogy Oroszország egyre jobban érdeklődik a skandináv országok iránt. Az ukrajnai háború kitörése óta érezhetően aktívabb lett az orosz hírszerzés Svédországban is. Ez a tendencia tovább fokozódott miután Svédország és Finnország felvételét kérte a NATO-ba. Svédország egyre többet költ a kémelhárításra, ezért is buknak le egymás után az orosz vakondok.

A svéd sajtó szerint a pár életfogytiglani börtönbüntetést kockáztat, ha bűnösnek találják őket.

Putyin-Orbán összjáték?

A magyar diplomácia – a törökhöz hasonlóan – akadályozza Svédország és Finnország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Putyin nagy öngólt lőtt, mert ezzel a NATO igencsak közel került Oroszország északnyugati határaihoz. A magyar diplomácia – nyilvánvalóan az oroszok kérésére – akadályozza Svédország és Finnország NATO tagságát noha Orbán Viktor pontosan tudja, hogy az már eldöntött tény. Minthogy mind a két állam az Európai Unió tagja, ezért Orbán két újabb ellenséget szerzett magának bár tisztában van vele: az eurómilliárdokról végső soron a Tanács dönt. Ott pedig a svéd és a finn kormányfőnek is van egy szavazata. Orbán vétózása után aligha kaptak kedvet arra, hogy Magyarország mellé álljanak ebben az elhúzódó vitában.

Ursula von der Leyen asszony feltételekhez kötné az uniós eurómilliárdok kiutalását. Az egyik ilyen feltétel éppen az, hogy a magyar diplomácia ne akadályozza tovább Svédország és Finnország bekerülését a NATO-ba.

Putyin rosszul lett

Az orosz elnök “sürgős orvosi segítségre szorult” miután katonai vezetőkkel tárgyalt – jelentette az SVR General orosz forrás, melynek állítólag jó kapcsolatai vannak a Kremllel.

Bizonyos “Viktor Mihajlovics altábornagy“ tájékoztatja a brit hírszerzést. Erre a forrásra hivatkozva azt írja, hogy Putyin nem tudott felállni az asztaltól, émelyegni kezdett, és orientációs zavarok mutatkoztak nála. Az orosz elnök irodája lemondta a szokásos nagy sajtóértekezletet, melynek során Putyin 4-5 órán keresztül szokott válaszolni a szigorúan megválogatott állampolgári kérdésekre.

Most az orvosok azt tanácsolták neki, hogy egyelőre ne vállaljon ilyen hosszú nyilvános szereplést. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta – február 24- sok információ kering arról, hogy Putyint rákkal kezelik illetve, Parkinson kórja van. A Kreml természetesen minden ilyen értesülést cáfol a hetven éves államfővel kapcsolatban.

Putyin Nagy Péter cár szerepében Az orosz államfő legutóbb csütörtökön lépett a nyilvánosság elé amikor megemlékezett arról, hogy Nagy Péter cár történelmi győzelmet aratott a svédek fölött.

Korábban Svédország volt a régió nagyhatalma, de a poltavai csata után Oroszország vette át ezt a szerepet.

Svédország semleges állam lett, amely épp Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kérte felvételét a NATO-ba Finnországgal együtt. Nagy Péter cár modernizálni akarta Oroszországot. Ezért Hollandiában hajó építést tanult, és Oroszországnak új fővárost épített a tenger mellett: Szentpétervárt. Nagy Péter cár Oroszország korszerűsítésében a hadsereg és a hadiipar fejlesztését tartotta a legfontosabbnak, és ez azóta is meghatározó az orosz vezetők gondolkodásában.

Épp ezért megkérdezték Putyint, hogy vajon tíz év múlva jobban élnek-e az emberek Oroszországban mint most? Az orosz elnök természetesen igennel válaszolt, de a kérdés feltevése egy nyilvános fórumon azt mutatja, hogy Oroszországban nagy az aggodalom: az ukrajnai agresszió miatt olyan gazdasági válság következhet a húszas években, melynek a levét elsősorban a lakosság issza majd meg.

Miért ugyanakkora a rezsi Svédországban mint Magyarországon?

Orbán Viktor eldicsekedett moszkvai sikereivel: lesz orosz földgáz, a rezsi csökkentést megvédheti a magyar kormány. Valóban? Az orosz földgáz ára piaci alapon dől el csak épp hosszú távú szerződés esetén nem azonnal. Ezért hosszú távon az orosz földgáz nagyonis sokba kerülhet.

A GDP 2-4%-át is kiteheti a kompenzáció, amely a lakossági ár és az orosz földgáz beszerzési ára között van. Ezt a pénzt a magyar államnak kell előteremtenie, ha meg akarja óvni a rezsicsökkentést, amely az alacsony magyar bérek miatt a szegényebb rétegek számára életmentő. Politikailag pedig senki sem kockáztathatja meg annak visszavonását. Ezek után érdekes az a kérdés, amelyet a G7 portál vet fel, hogy vajon Európa egyik leggazdagabb országában miért ugyanakkora a rezsi mint nálunk az Európai Unió egyik legszegényebb országában?

A szigetelés a zöld átmenet titka

Svédországban azért alacsony a rezsi, mert jóval kevesebbet kell a fűtésre fordítani noha az időjárás ott jóval hidegebb mint nálunk. A svéd állam viszont már évek óta kiemelt programként kezeli a házak illetve a lakások szigetelését. Az ehhez nyújtott állami és önkormányzati támogatások eredményeképp a fűtés karbonlábnyoma a korábbi 10%-ára csökkent! Vagyis nem több gáz kell az alacsony rezsihez hanem jobb szigetelés. A zöld átmenet ily módon válik hatékonnyá. Miért vásárol mégis orosz földgázt Orbán Viktor?

Putyin érdeke a hosszútávú szerződés

A földgáz ipar nagy befektetéseket igényel, ezért Oroszország a hosszú távú szerződéseket szorgalmazza. A földgázt most – bizonyos fenntartásokkal – az Európai Unió is olyan energia hordozónak nyilvánította, amely segíti a zöld átmenetet. A földgázzal kapcsolatos beruházások így pozitív megítélést kapnak Brüsszelben. Korábban Orbán Viktor is osztotta Brüsszel álláspontját, hogy diverzifikálni kell a magyar földgáz behozatalt vagyis csökkenteni kell a függést Moszkvától. Most Orbán Viktor mindent egy lapra, az orosz gázra tesz fel. Vajon miért ? Egyrészt, mert a gáz üzletben maga is érdekelt lehet a MET révén. Másrészt pedig Putyinnak megvannak az eszközei a mindenkori magyar vezetés befolyásolására. Erre épp Horváth József tábornok mutatott rá a Magyar Nemzetben: az oroszok kiolvaszthatnak valamilyen információt az egykori KGB központban a Ljubjankán! Ezt a titkosszolgálat veteránja ugyan az ellenzékről állítja, de ne felejtsük el, hogy ellenzékben Orbán Viktor is Putyin elszánt bírálója volt. Most pedig a legjobb barátja lett a NATO és az uniós vezetők közül. Vajon miért?

Svédország is vesz Szputnyik V vakcinát

Az a célunk, hogy mire az Európai Unió engedélyezi a Szputnyik V vakcinát, mi már készen álljunk annak importjára – nyilatkozta a New York-i Bloomberg portálnak a svéd program vezetője.

Az Európai Unió gyógyszer ellenőrző szakértői Oroszországban vizsgálják a Szputnyik vakcina előállításának feltételeit. Az oroszoknak komoly gondot okoz a vakcina tömeggyártása. Ezt elismerte a legnagyobb vakcina gyárban a tudományos igazgató is amikor a CNN tudósítóját fogadta a helyszínen. Az oroszok a problémát úgy próbálják megoldani, hogy külföldre telepítik a gyártó kapacitás egy részét. Indiában Haiderabadban készül majd millió számra a Szputnyik V vakcina egy kínai tulajdonban levő gyógyszergyárban. Innen az év utolsó negyedében várhatók az első nagy szállítmányok. Gondot okoz, hogy India leállította a vakcina exportját, mert maga is fel akarja használni a Szputnyik V oltóanyagát a Covid-19 vírus ellen.

Svédország nincs egyedül

A Bloomberg tudósításából kiderül, hogy más uniós államok is érdeklődnek az orosz vakcina iránt. Ország nevet nem említ a New York-i portál, de köztudott, hogy Magyarország után Szlovákia is jelentkezett. Ott most

áll a bál, mert kiderült, hogy a kiszállított Szputnyik V oltóanyag nem felel meg azoknak a normáknak, melyeket az oroszok hivatalosan garantáltak.

Az osztrák kancellár is jelezte, hogy 1 milliárd Szputnyik V vakcináról írtak alá előszerződést.

Ők is arra készülnek, hogy akkor importáljanak orosz vakcinát, ha azt már az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte.

Ez júniusra várható.

Németország egészségügyi minisztere is bejelentette, hogy importálnak majd Szputnyik V vakcinát. Angela Merkel kancellárt pénteken oltották be az Astra Zeneca vakcinával. Németországban tombol a vírusjárvány, melynek harmadik hulláma sokkal több áldozatot követel mint az első.

Az oroszok tartanak a Szputnyik V-tól

Oroszországban is meghaladta már a 100 ezret a járvány áldozatainak a száma. A valós számot a Putyin rendszer titkolja, mert az őszi választások előtt nem akarja tovább csökkenteni a népszerűségét. Minthogy a közvélemény nincs tisztában a járvány súlyosságával, ezért kevesen jelentkeznek oltásra.

Peszkov, Putyin elnök szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az oroszok hagyományosan bizalmatlanok a hatalom állításaival szemben. Annyiszor átverték őket a múltban, hogy nem bíznak Putyinban és a Szputnyik V vakcinában sem.

WikiLeaks-alapító őrizetben

Csütörtök délelőtt őrizetbe vették Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját Londonban, aki az elmúlt hét évet Ecuador nagy-britanniai nagykövetségén töltötte.

A BBC azt írja, hogy a londoni rendőrség megerősítette az őrizetbe vételt, és Assange hamarosan bíróság elé állhat.

A rendőrség már korábban bejelentette, hogy az Assange elleni letartóztatási parancs  érvényben van, és azt végre fogják hajtani, ha a Wikileaks alapítója elhagyja a nagykövetség épületét. A napokban az angol sajtó cikkezett arról, hogy kitehetik a nagykövetségről.

Lenin Moreno ecuadori elnök döntött arról, hogy visszavonja az Assange-nak korábban megadott menedékjogot, a WikiLeaks viszont úgy reagált Twitterén, hogy a lépéssel Ecuador nemzetközi jogot sértett.

EXCLUSIVE footage: Moment Julian Assange was arrestedREAD MORE: https://on.rt.com/9s0kCourtesy: Ruptly

Közzétette: RT – 2019. április 11., csütörtök

Assange 2012-ben kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, Svédország – ahol szexuális erőszakkal vádolták – kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Assange tagadta a nemi erőszakot, és 2017-ben meg is szüntették ellene az eljárást.

Footage from Ecuadorian embassy

Footage from Ecuadorian embassy

Közzétette: Sputnik – 2019. április 11., csütörtök

Ennek ellenére a Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény.

Snowden: a sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogása

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy Londonban őrizetbe vették Julian Assange-t.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!