Kezdőlap Címkék Sukoró

Címke: sukoró

Már régóta a koncepciós pereknél tartunk

0

Orbánia egyre jobban teljesít: sunnyogva, fokozatosan, de megállíthatatlanul halad a parlamentáris díszletek mögé rejtett diktatúra kiépítése.

Jól halad a Centrális erőtérként viselkedő végrehajtó hatalom egyik legfontosabb ellensúlyának – mint tudhatjuk, ilyesmire nincs is szükség egy illiberális államban -, az igazságszolgáltatásnak a politika alá rendelése. Az ügyészség Polt Péter vezetésével régóta, már azelmúltnyolcévben is a Kedves Vezető utasításai szerint ügyködött, majd a first lady barátnőjét nevezték ki a bírói testület élére, átszervezték az alkotmánybíróságot és nyugdíjazásokkal, kinevezésekkel apránként megkezdték a többi bíróság bedarálását is. A hatalomnak fontos ügyeket ezért gyakran már korábban is a megfelelő bíróságokra lehetett áthelyezni. Azonban a hatalom biztos akar lenni a sikerben, ezért most felállítják a NERtársakból álló közigazgatási bíróságokat, mit számít nekik, hogy a Velencei Bizottság kifogásolja az eredeti ötletet, például a bíráknak a miniszter által történő kinevezése miatt.

Már régóta ott tartunk, hogy koncepciós pereket láthatunk

És ehhez még a Tanú című filmet sem kell elővennünk a DVD-k közül.

Azelmúltkilencévben több per is azt az érzést kelthette bennünk, hogy beültettek minket a nemzeti időgépbe és az 50-es évekbe keveredtünk.

Kezdődött a gárdisták kifordított pereivel. Először arról hozott ítéletet a bíróság, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor nem oszlatta fel Devecserben a gárdisták jogsértő masírozását, amelyen erőszakos cselekmények is előfordultak, s amely a helyi cigányok megfélemlítését szolgálta. Ezzel szemben viszont elmarasztalták és csaknem tízmillió forint kártérítés fizetésére kötelezték a rendőrséget, amiért egy másik alkalommal feloszlatták a gárdisták jogsértő tüntetését és ezzel megsértették emberi méltóságukat. Ja, akkor a rendőrség a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti szervezett tüntetést oszlatta…

Aztán jött az a per, amelyben nem az UD Zrt-t, hanem az MDF volt vezetőit, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt ítélték el. Emlékezzünk: az történt, hogy egy Fidesz közeli magán „titkosszolgálat” megbízást kapott az MDF vezetőinek megfigyelésére és lejáratására, annak érdekében, hogy a párt vezetését átjátsszák a Fidesz beültetett emberének, Almássy Kornélnak. A jogellenes machináció terve kitudódott, Dávid Ibolya és Herényi Károly nyilvánosságra hozta az összeesküvést bizonyító titokban rögzített hangfelvételt, és lemondásra kényszerítette a párt elnökjelölt-jelöltségéről Almássyt.

Egyszóval itt is a józan észnek, a jogérzéknek ellentmondó, fordított ítélet született, az igazi jogsértés áldozatait ítélték el, mert nyilván ez szolgálja a Centrális erőtér érdekét, az UD Zrt. vezetői meg szép kis állami megbízásokat kaptak.

A perről nekem az jutott eszembe, hogy a világ igencsak elcsodálkozott volna, ha a Watergate-botrány miatt nem az ellenzék vezetőjének választási irodájába betörő titkosszolgákat ítélték volna el és nem Nixon elnöknek kellett volna lemondania, hanem a Watergate-ügyben nyomozó Bob Woodward-ot és Carl Bernsteint, a Washington Post két újságíróját állították volna bíróság elé.

A csúcs, vagy inkább talán a mélypont azonban a Sukoró per

Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték ugyanis Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. Azzal vádolták őket, hogy áron alul akarták átjátszani a sukorói telket a beruházást tervező üzletembernek.

A vád több sebből is vérzik. Először is az üzlet nem valósult meg, már csak ezért sem érhette semmilyen kár az államot a telek árának állítólagos manipulálásával. A Fidesz ugyanis akkor heves támadást indított a beruházás ellen, az ügyészséget is bevetve, feltehetően azért, hogy a Gyurcsány-kormány ne tudjon valami sikert felmutatni.

Valójában éppen a turisztikai beruházás (a kaszinó ennek csak egy része lett volna) megfúrása okozott gigantikus károkat. Elmaradt egy egymilliárd eurós beruházás, amely több ezer embernek adott volna munkát, és jelentős bevételt generált volna a magyar államnak.

Engem mégis leginkább az keserít el, hogy a bíróság mérlegelés nélkül elfogadta az ügyészség házi ingatlan értékbecslőjének megállapításait, miközben az gyökeresen ellentmond más szakértői véleményeknek. A Sukoró-üggyel nem foglalkoztam részletesen, viszont még 2011-ben feltártam egy másik ügyben az ügyészség értékbecslőjének hajmeresztő hibáit és torzításait.

Így működnek az ügyészség szakértői…

A moszkvai kereskedelmi kirendeltség az ügyészség szerint 52 millió dollárt ért, viszont áron alul, 23,3 millióért adták el egy offshore cégnek. Egy másik, nemzetközi értékbecslő (a Cushman & Wakefield) korábban 20 millió dollárra értékelte az ingatlant, de ez nem érdekelte az ügyészséget.

Nézzük az ügyészség szakértőjének ordító hibákat:

1. Az ingatlan értékébe beleszámították az építmény alatti telket, miközben az végig szovjet, majd orosz állami tulajdon volt.

2. Az értékbecslő szerint az ingatlan „per, teher és igénymentes”. Hát nagyon nem volt az: az orosz államnak lényegében vevőkijelölési joga volt. Egyrészt a telek miatt, másrészt az orosz állami intézmények közelsége, nemzetbiztonsági szempontok miatt. (Vulgáris hasonlattal élve: egy budapesti lakás sem ér annyit, mint egyébként érne, ha alatta a telek valaki másé, aki mindenbe beleszólhat, plusz még mondjuk haszonélvezeti jog terheli.)

3. Az 52 millió dolláros árba beleszámították a lepukkadt épület felújítását is. Csak éppen senki nem újította fel az ingatlant az eladás előtt.

4. Hiányzik a szakvéleményből a tulajdoni lap…

5. Az ingatlan értékét egy moszkvai ingatlanhirdetési újság két számának árai alapján számolták ki. Szóval a referencia árak hirdetési irányárak voltak és nem megvalósult eladások szerződés szerinti tényleges árai. (Nagy különbség… Nem jutott eszükbe orosz szakemberekkel konzultálni?)

A fentiekhez képest már csak apróságok az olyan felületességek, mint az, hogy a szakvéleményben eltévesztették az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát és az aláírók személyét.

A meggyanúsított volt moszkvai nagykövet szerint az orosz állam által vevőnek kijelölt offshore cég nevében az orosz titkosszolgálat két magas rangú tábornoka és egy Kreml közeli nagyvállalkozó emberei tárgyaltak. Az ügyészség a nevüket nem akarta jegyzőkönyvbe foglalni, nehogy nemzetközi bonyodalom támadjon…

Elgondolkodtató, hogy ugyanez az értékbecslő cég dolgozott az ügyészség megbízásából a Sukoró ügyön, ellentmondva négy másik értékbecslésnek. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy ez egy haveri cég, amely vagy tényleg ilyen baromi amatőr, vagy – ami még rosszabb – politikai megrendeléshez igazítja az értéket.

A Sukoró-per szerintem kezdettől fogva koncepciós per volt. Felmerült lehetséges magyarázatként és én hajlamos is vagyok ezt gondolni, hogy a Centrális erőtér most bosszút állt a két vádlotton, mert nem voltak hajlandók Gyurcsány Ferenc ellen tanúskodni, pedig Orbán Viktor igaziból a volt kormányfőt szerette volna elítéltetni, csak ez már nem jött össze.

A koncepciósnak tűnő perek listája folyamatosan bővül, most éppen a Czeglédy-ügy a soros…

Már megint zsarolással próbáltak Czeglédy ellen bevethető, az ügyészség koncepciójának megfelelő vallomásokat kicsikarni. Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mondd valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt.

Strasbourg után jöhet a Kúria-felülvizsgálat – 2018 (szubjektív) legjobbjai

Derű és nyugalom  árad Tátrai Miklósból, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatójából, akit a sukorói telekcsere-ügy miatt 3 évre elítéltek, tavaly augusztusban vonult börtönbe, s aki július eleje óta reintegrációs őrizetben van. Beszélgetésünk alatt egyszer keményedett csupán be az arckifejezése, amikor arról beszélt, hogy „én jó hazafinak  gondoltam és gondolom ma is magam, s mégis azt ragasztják rám, hogy az ország ellenében cselekedtem”. 2025-ig érzi a nyolc éve kezdődött „procedúra” negatív hatásait.

  • bár egyénileg sokkal kifizetődőbb felvenni a fizetést és nem dönteni, ma is döntene, és úgy, ahogy akkor
  • ha megvan a szándék, akkor egy büntetőeljárás keretében bármit meg lehet csinálni
  • konkrét megrendelés nélkül is átfutott az ügy az igazságügyi rendszeren
  • Gyurcsány mindvégig nagyon korrekt volt, lelki teherként élte meg az ügyet
  • a legrosszabb, hogy nem volt jelen a gyerekek születésnapján, a saját, különleges ünnepeiken
  • már van állásajánlata, csak bírói engedélyre vár, hogy kezdhessen egy komoly, magántulajdonú budapesti cégnél

Két hete van kint a börtönből, reintegrációs őrizetben,  az otthonában. Mi fért bele ebbe a  két hétbe?

Eddig annyi történt, hogy két hétig családoztam, gyerekeztem, beköltöztünk a házba.

Sokakkal beszélt az elmúlt napokban?

Nagyon kevesekkel, ez most a családozás ideje. De lassan beindul az élet, s bízom abban, hogy pár hét múlva már dolgozni is el fogok tudni járni, nem szeretném ezt az átmeneti állapotot túlságosan sokáig húzni.

Van már állása?

Van már munkaszerződés-ajánlatom, amit már be is nyújtottunk a bíróságra, ugyanis bírói engedély kell hozzá. Az eljárás már folyamatban van, várom, hogy mielőbb megkapjam az engedélyt.

Hogy-hogy bírói engedély kell hozzá?

A reintegrációs őrizet alatt csak akkor és olyan célból lehet elhagyni a lakást, amit a bíró megenged. Van heti pár óra szabadidő, de minden máshoz, így a munkavállaláshoz vagy akár egy orvosi kezeléshez előzetes engedély kell. A munkavállalás a  reintegráció kiemelt célja, de hogy milyen módon milyen feltételekkel, az jogszabályban nem tisztázott, és nem nagyon van még egységes bírói gyakorlat sem rá. Éppen emiatt gondoltuk úgy az ügyvédemmel, hogy konkrét munkaszerződést is benyújtunk, hogy az se okozhasson problémát vagy késlekedést.

Azt hiszem jogosan merül fel a kérdés: hol tud elhelyezkedni? Nem a tudása, tapasztalata, tehetsége miatt kérdem, hanem azért, mert azt hiszem jogos a felvetés, hogy van-e olyan munkáltató, amely fel meri Önt venni? Hiszen Ön valahol stigmatizált, ha nem is a börtönbüntetés miatt, hanem azért, mert Gyurcsány Ferenc teljes mellszélességgel kiállt Ön és Császy Zsolt mellett, s ez a mai világban nem biztos, hogy jó ómen.

Egy komoly, magántulajdonú budapesti cégnél ajánlottak érdemi, tartalmas munkát. Olyat, hogy fel sem vetődhet a gyanú, hogy „bulizni” járok el itthonról, nem pedig dolgozni.

Addig is, amíg megkapja a bírói engedélyt – hogyan telik egy napja?

Ez most átmeneti állapot, ráadásul a gyerekeknek vakáció van, így napirendet meg sem próbálunk kialakítani. Furcsa vakáció persze, hiszen együtt nem nagyon tudunk elmenni itthonról. Ma  van az első olyan nap, amikor elmentek itthonról a nagyszülőkhöz, szokatlan  is most a csend. Néhány barát is meglátogatott, s van sok elintézni valóm, amire az elmúlt tíz hónapban, a börtönben töltött időben nem volt lehetőség, adóhivatal, fogorvos – szóval a szokásos dolgok.

Mire használta eddig azt a párszor négy órát, amit lakáson kívül tölthet a reintegrációs őrizet szabályai szerint.

Bevásárlás, séta, és kicsit kimozdultunk a gyerekekkel.

De még állandó az izgalom, hogy a rám szerelt jelzőkészülék ne árnyékolódjon vagy merüljön le, mert akkor bizony baj van.

És elég nehéz megtalálni a ritmust a készülékkel: amikor lemerülőben van, azonnal tölteni kell és bizony négy órán keresztül folyamatosan, akár az alvás rovására is.

Miért, ott ül a konnektorral összekötődve a készülékkel a lábán?

Pontosan ez történt például ma éjjel. De ez az egyik ára a kintlétnek.

Ha már  börtönnél tartunk. Mit csinált a börtönben? Hogyan telt ott egy napja

Ezt nehezen tudom elmondani, hiszen az egész arról szól, hogy nem történik semmi. Dolgoztam, könyvtárosként, gondolhatja, hogy nem voltam túlságosan leterhelve, a kapacitásaim nem voltak kihasználva. Persze nyilván a büntetésvégrehajtás nem arra van kitalálva, hogy a diplomások megvalósítsák önmagukat.

A rendszer nem nagyon tud velünk, diplomásokkal mit kezdeni, nem mi vagyunk a többség.

A rabok hogyan fogadták Önt?

Ott ugyanolyan elítélt voltam, mint a többi, legfeljebb azzal lógtam ki egy kicsit a sorból, hogy először voltam bent és önként bevonultam. Azzal nem voltam egyedül, hogy a tévében szerepeltem, csak mondjuk a többiek inkább a Kék Fényben.

A legkülönfélébb bűncselekmények elkövetőivel, erőszakosakkal és fehérgallérosokkal voltam együtt, de az az igazság, hogy a  benti viselkedést tekintve ők sem rosszabbak vagy jobbak, mint a kintiek.

Egy közösségről van szó, amelynek tagjai számára fontos a beilleszkedés, ki-ki próbálja megtalálni a helyét és elfogadni a többieket. Nem tolerálják, ha valaki ki akar lógni a sorból, de ahol én voltam semmilyen érdemi konfliktus nem volt rabok között.

Kötött barátságokat?

Nem tudok most erre válaszolni, hiszen a „kollégák” még évekig bent maradnak. De nagyon normális és rendes emberekkel is találkoztam bent, akikkel jó viszonyban voltam, akik nem életvitel-szerűen bűnözők, csak mondjuk rossz döntést hoztak egyszer.

Lehet, hogy ha kint találkozunk, barátokká váltunk volna.

Mi  legrosszabb a börtönben? Az, hogy az ember tudja, hogy ártatlanul ül?

Mire bevonultam, már lelkileg ezen túl voltam.

Néha persze dühös voltam a tehetetlenség miatt, de most ez volt a teljesítendő leckém.

A legrosszabb az volt, hogy nem voltam jelen a gyerekek születésnapján – nem a konvencionális Karácsony, hanem a mi saját, különleges ünnepeink, amiket kénytelen voltam kihagyni. S általában a család hiánya, az, hogy akár három hónapon át nem láttam őket.

Nem jár havonta beszélő?

Eleinte havonta, majd kéthetente jár, de miután 3000 km-re éltek, nem tudtak mindig hazajönni.

Telefon, skype?

Telefonon beszélhettem velük.

Most lehet megpróbálni bepótolni, s ebben nagy segítség lehet, hogy a család itthon van. Véglegesen vagy csak nyárra jöttek haza?

Az a családi döntés született, hogy amikor kikerülök a börtönből, akkor ők is hazajönnek, hogy velem lehessenek. A reintegrációs őrizet tíz hónapja arra mindenképpen jó lesz, hogy a család kipróbálja az itthoni életet. Azt még nem tudom, hogy ez mennyire jön be nekik, nyilván nem lesz könnyű, új iskola, új barátok, stb. Mindenesetre ha majd eljön az ideje, a hogyan továbbról is családi döntés fog születni.

A gyerekek mekkorák?

Még kicsik, általános iskolába, illetve óvodába járnak

Hogyan tudták családi szinten kezelni azt, hogy Apu nincs itthon, nincs velünk? Hogyan lehet egy kis gyereknek ezt elmagyarázni? Nem sérülnek bele?

Ahhoz még túlságosan rövid idő telt el, hogy a felszín alá lássunk, mindenesetre nem látszik hogy a gyerekeket megviselték volna az elmúlt hónapok, és remélem, hogy hosszú távon sem lesznek következményei az elmúlt éveknek. Mivel ez az egész procedúra 8 éve tart, egy ideje már nagyjából tudták-értették, hogy miről van szó, és nem titkoltunk el előlük semmit.

Nem volt tehát nagy sokk, de volt persze sok nehéz pillanat, ugyanakkor a család és a barátok erőfeszítéseinek hála, teljes életet éltek. A legnagyobb érdem mindebben a feleségemé,

aki nem csak édesanyaként, de családfenntartóként is csodálatosan csinálta végig az elmúlt 8 évet, holott örökös bizonytalanság volt a jövőt illetően, és még engem is kellett tartania. Egyik szerep sem könnyű. Mindenesetre szükség volna egy közös nagy pihenésre, de ez most egy darabig még nem lesz.

Senki nem pártolt el Öntől az elmúlt években? Család, barátok, mind kitartottak? Nem hagyták Önt cserben?

A büntetőeljárás miatt senki. Aki lemorzsolódott, az már 8-9 éve, a hatalom, a pozíció elvesztése idején. A barátaim máig is mellettem állnak, megmaradtak.

Azért ez nagy ajándék a sorstól, nem?

Nyilván az, de én ezt tekintem normálisnak.

Politikusok keresték azóta, hogy reintegrációs őrizetben van, tehát szabadon lehet Önnel beszélni és meg is látogathatják.

Nem, de nem is gondolom, hogy kellene, hogy keressenek. Ennél sokkal fontosabb, hogy – ahogy az elmúlt években, úgy most is – rámköszönnek, bátorítanak, gratulálnak ismeretlen emberek, ez erőt ad. És hadd mondjam el,

nagyon büszke vagyok arra Császy Zsolttal együtt, hogy egy civil szervezet gyűjtést rendezett a több millió forintos perköltségünkre, és közel 700, jórészt személyesen nem ismert adományozótól összejött a teljes összeg.

Borzasztó hálásak vagyunk mindenkinek, aki küldött akár csak ezer forintot is. Ez sokkal többet számít, és sokkal komolyabb dolog, mint bármiféle politikai nyilatkozat – hiszen valódi cselekvés.

Gyurcsány Ferenc sem? Pedig ő volt az, akit Ön és Császy Zsolt is megvédtek, hiszen – ahogy Ön is többször nyilatkozta –, konkrét ajánlatot kapott arra, hogy valljon Gyurcsány ellen, s akkor leállítják az ügyet.

Gyurcsány az egész büntetőeljárás alatt nagyon korrekt volt, és többször is felajánlotta a segítségét. Egyértelműen lelki teherként éli meg, hogy az ő szerepe miatt kerültünk ebbe a helyzetbe. Más kérdés, hogy sem ő, sem mások, akik segíteni szerettek volna, az ügy jellege miatt érdemben nem tudtak.

Annak pedig nem láttam értelmét, hogy a büntetésvégrehajtás környékén politikusok megjelenjenek, hiszen a BV-ben is emberek dolgoznak, és a nagy felhajtás csak az ő idegeiket őrölte volna.

Mennyire állt korábban szoros kapcsolatban Gyurcsánnyal?

A sukorói telekcsere ügyében hozott döntés előtt életemben ha háromszor beszéltem vele négyszemközt, holott előtte 4,5 évig államtitkár voltam, bő hármat az ő kormányában – ez is pontosan mutatja, hogy mennyire voltam az ő embere. Azóta sokkal többször, de ennek már emberi vonatkozásai vannak.

Ha ma kellene dönteni, ma is ugyanúgy döntene a sukorói telekcsere ügyében?

Igen, az akkori és a mai meggyőződésem is az, hogy a telekcsere az ország hasznára vált volna. A projekt teljesen korrekten, a szokványos mederben zajlott.

Egyetlen egy dolog szólt utóbb ellene: az ügyészség értékbecslője szerint nem annyit értek a telkek, mint amennyiért szerződtünk. De ilyen értékbecslést bárki, bármikor tud hozni, nincs is két egyforma azóta sem.

Más értékbecslőt azonban a bíróság nem engedett meghallgatni, s mi így vagyunk elítélve Császy Zsolttal. Hozzáteszem: úgy, hogy – nagyon helyesen – a tervezett tranzakció akkori értékbecslőjét felmentették.

Az olvasók ezt nem láthatják, de Ön mindvégig derűsen, mosolyogva válaszolgat a kérdésekre, még a legfájdalmasabbakra is – amelyek a gyerekekre, a családra vonatkoznak –, ám ezen a ponton ha nem is szikrákat szór a szeme, de nagyon megváltozott a nézése, és az egész arckifejezése.

Most már nem a düh jön elő bennem, hanem a csalódottság, egyfajta keserűség. A mi szempontunkból úgy néz ki az ügy, hogy a legjobb tudásunk és szándékunk szerint szolgáltuk a hazánkat. És borzasztó keserűséget okoz bennem, hogy azzal vádoltak minket: szándékosan, a hazánk kárára cselekedtünk és ezért bűnözők vagyunk. Én jó hazafinak  gondoltam és gondolom ma is magam, s mégis azt ragasztják rám, hogy az ország ellenében cselekedtem. Ez morálian mélységesen bántó. De az idő ezt is oldani fogja. Azt azonban már nem, hogy nem csinálhatom azt még nagyon hosszú ideig, amit egyetemista korom óta szerettem volna csinálni. Annak idején gazdaságpolitikai szakot hallgattam a Közgazdaságtudományi Egyetemen, s

úgy gondoltam, hogy közszolga szeretnék lenni. Ez volt az életcélom. Mindennek fényében nehéz megélni, hogy a mostani köz úgy döntött, hogy nincs erre szüksége. Sőt, tudomásul kell ezt venni, eleget úsztunk az árral szemben, el kell tudni ezt engedni – legalábbis egy jó időre,

hiszen hiába telik majd le a börtönbüntetésem kilenc és fél hónap múlva, erkölcsi bizonyítványt még évekig nem kaphatok és a közszférában sem helyezkedhetem el. És ez lelkileg azért nem könnyű.

Ön szerint merre mehet még egy olyan ország, ahol ilyen koncepciós perek sikerrel végig vihetők?

Azt látom, hogy ezt az egyet  sikerült végig vinni. Annak idején, kilenc éve a politika csinált „ügyet” a  történetből, függetlenül a tényektől. Ugyanakkor a 2010-es választások, a Fidesz kétharmados győzelme után rövid időn belül a politikai célt elérték,

megszűnt tehát a politikai érdek. Ilyen már évek óta nincs, de van egy önjárása az egésznek, annak, ahogy konkrét megrendelés nélkül is átfutott az ügy az igazságszolgáltatás rendszerén.

Ahogy ez átfutott, úgy átfuthatnak további ügyek is, mert láthatóan vannak az igazságszolgáltatás rendszerében olyanok, akik azt gondolják, hogy konkrét kérés nélkül is teljesíteni kell. A legjobb talán az „önmozgás” kifejezés erre: hogy kérni sem kell, elég sejteni az elvárást.  Tény például, hogy az MNV az elmúlt években, sőt még a jogerős ítélet után is csak olyan nyilatkozatokat és iratokat adott ki, melyek szöges ellentétben állnak az ítélettel, de ez a bíróságot nem érdekelte.

Olyan alapon, olyan érveléssel, a tényektől annyira függetlenül, ahogy a mi ügyünkben történt, bárkit  bármikor el lehet ítélni, és minden hasonló döntés után 10 év az elévülési idő, tehát nem kicsi a fenyegetettség.  De ez sehova nem vezet.

Önök itthon minden jogorvoslatot kimerítettek, s a strasbourgi bírósághoz fordultak. Hogyan áll ott az ügyük?

Egy éven belül várható döntés. De túlságosan sokat nem segít az sem, ha nyerünk. Erkölcsi győzelem lehet csak. Persze, ha a strasbourgi ítélet  azt mondja, hogy nem volt jogszerű az eljárás, akkor kérhetünk felülvizsgálatot a Kúriától.

És kérnek majd adott esetben?

Igen. De akkor nagy valószínűséggel meg kell ismételni az egész eljárást, miközben a büntetést már letöltöttük… Persze az is tény, hogy az ítélet leülésével a történet messze nem ér véget, hiszen utána kezdődik még a közügyektől eltiltás, és akit elítélnek, további 5 évig nem kaphat erkölcsi bizonyítványt sem. Így nem dolgozhatunk a közszférában, de nem lehetünk egyéni vállalkozók vagy cégvezetők sem.

Így a 2008-as döntés összes negatív következménye talán csak 2025-ben szűnik majd meg, tehát alig vagyunk túl a felén.

Messze nem csak a börtönben töltött időről van tehát szó, hanem évtizedekről. Nem hiszem, hogy ez normális, hogy szükséges, hogy van értelme, de ez a törvény, aki ma büntetőeljárásba keveredik, ezzel kell számoljon. Egy nekünk kedvező strasbourgi döntéssel ezeket az éveket lehetne lerövidíteni.

És akkor hogyan tovább?

A dolog egzisztenciális részét tekintve most már ezzel együtt is az építkezés szakaszába kell lépni. Tudomásul kell venni a körülményeket és a jót kell meglátni, azt például, hogy sokkal többet lehetek a gyerekeimmel, mint lennék, ha vezető állásban dolgoznék. Most végre már nincs bizonytalanság, lehet előre nézni, s tervezni, még ha korlátokkal is. És ez is jó.

Meg lehet kezdeni egyfajta új önmegvalósítást.

Mit tanul az ügyből?

Egy dolgot feltétlenül, azt, hogy nem érdemes hosszú távra tervezni. Az elmúlt kilenc évben végig majdnem minden másként alakult, mint gondoltuk és terveztük, nem várt hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel.

Milyen tanulságai vannak az ügyének?

Nagyon sok tanulsága van, ezek többféle területen levonhatók. Az alapügyből két nagyon fontos következtetés vonható le. Az első, hogy ha megvan a szándék, akkor egy büntetőeljárás keretében bármit meg lehet csinálni. A másik, hogy az államigazgatásban sokkal jobb nem hozni döntéseket, mint hozni. Még soha senki olyan ellen nem indult eljárás hűtlen kezelés és elmaradt üzleti haszon miatt, aki nem hozott döntést. Ugyanakkor a meghozott döntések miatt sok eljárás indult, jórészt politikai indíttatásból, és  volt olyan ügy is, amikor a titkárnőtől a vezérigazgatóig eljárás alá lett vonva mindenki, akinek a keze hozzáért egy ügy papírjaihoz.

Ugyanis bárki belekeveredhet, belekeverhető ilyen ügybe. És az már kevésbé fontos, hogy egy 8-10 évig tartó eljárás végén milyen az ítélet, hiszen az évtizedes hercehurca a valódi büntetés.

Szóval egyénileg sokkal kifizetődőbb felvenni a fizetést és nem dönteni, noha a nemzetgazdasági és társadalmi kár ebben az esetben sokkal nagyobb lehet.

Most ezt mondja, de a beszélgetés során azt mondta, hogy ma is ugyanígy döntene a sukorói telekcsere ügyében, mint ahogy akkor döntött. Akkor ez most hogyan?

Mert a fent vázolt nem-döntés nem az én filozófiám és ízlésem szerint való, csak a történtekből ez is következik.

Én ma is döntenék és úgy döntenék, mert az volt a dolgom – történt, ami történt.

Említette, hogy több területen vonhatók le tanulságok. Milyen egyébre gondolt?

A magánéleti tanulságokra például. Az ember átértékeli a párkapcsolat, a gyerekek, a család, a barátok fontosságát, ezek sokkal fontosabb dolgok, mint tíz éve gondoltam volna. Sokkal több lelki, morális, akár fizikai megpróbáltatást el lehet viselni, sokkal több dologhoz lehet alkalmazkodni, mint korábban hittem. És a felismerés, hogy  a nagyon rossz dolgokat tényleg meg kell élni ahhoz, hogy az ember ne csak közhelyszerűen mondja, de

igazán felismerje, átérezze és vallja: mennyire fontos, hogy van egy csupa nagybetűs TÁRSA.

S van egy olyan szférája is az ügynek, amikor az ember rádöbben arra, milyen szerencsés is az életét meghatározó alaphelyzete szempontjából. De ez nem is annyira tanulság, a helyes kifejezés inkább a tanulás. A börtönben és korábban is sok olyan embert és élethelyzetet ismertem meg, amelyeket és akiket e nélkül az ügy nélkül nem ismertem volna meg. Ezek között vannak jók és megrázók is. Olyanokkal találkoztam, akiknek a sors soha nem kínált valódi lehetőséget, mert egyenes út vezetett a a nevelőotthonok sorától a börtönig. Olyan, egyébként tisztességes emberekkel, családanyákkal és családapákkal, akik egyszer hoztak egy rossz döntést, vagy éppen egyszer elszakadt a cérna, de a következményeit évtizedekig viselik ők és a családjuk is. Olyan fiatalokkal, akik föl sem fogják, hogy „csak azért a pici fűért” kapnak huszonévesen 8-10 éves ítéleteket. És persze azokkal, akiknek az a hivatásuk, hogy az így bajba jutottakon és családjaikon segítsenek. A másik oldalról persze olyanokkal is, akiknek „természetes” élőhelyük a börtön, mert nincs hova hazamenni, vagy mert bent a fél család vagy az összes haver is, és olyanokkal, akik a hatalmukat nem az igazság, hanem a cinizmus és a féktelen karrierizmus szolgálatára használják fel.

Ez nagyon komoly és széles körű tapasztalat, amivel nem sokan rendelkeznek, pláne nem az én előéletemmel. Annak őszintén örülök, hogy hogy ez megvan, azt azonban bánom, hogy ilyen áron.

Feltűnő számomra az a derű és nyugalom, ami árad Önből, a tekintetéből. Hogyan lehetséges azután, hogy tíz évet elvettek az életéből? És ez még alábecslése az Ön és családja számára okozott kárnak.

Valószínűleg a géneknek is köszönhetem ezt. De az is benne van, hogy

meggyőződésem, hogy igazam van, nem szégyellem magam, mert nincs miért,

helyesen cselekedtem, még akkor is, ha másként ítéltetett az meg.

Ezt most mondja, majdnem utólag vagy ennek a szellemében csinálta végig a kilenc évet?

Tényleg az első perctől fogva – s ez szerencsém – úgy éltem meg az egészet, hogy ez egy érdekes történet, amit persze jobb lenne olvasni, mint végigélni. De mindig, végig láttam kívülről, elemeztem, szociológiai és pszichológiai analíziseket csináltam magamban. Nagyon komoly tanulás és megtapasztalás ez az egész olyan dimenziókból, amelyekben eddig nem mozogtam – s ennek őszintén lehet és tudok örülni. Igazán érdekes életem van, sőt, alig múltam 40, és olyan, mintha már kettőt is leéltem volna.

Nagy szerencsém, hogy semmi sem rombolódott le a saját egzisztenciámon kívül, nem ment senki lelkileg tönkre bele, igazán nagy baja a családnak nem történt.

Nem mondhatom, hogy nagy vidámság volt végig csinálni, de már majdnem a végén vagyunk, mindenki jól van, túl vagyunk rajta. Sokkal rosszabb is történhetett volna – de például senki nem lett beteg.

Nem gondolt arra, hogy megírja a történetét?

Persze hogy gondoltam rá. Nem a büntetésvégrehajtási részét, hiszen az legfeljebb egy bulvársztori lenne, hanem az egész ügyet. De még nem szántam rá magam. Ez ugyanis egy csapdahelyzet: amikor már ki tudok törni az ügyből, akkor még egy-két évre, amíg írom, beleragasztom magam. Éppen ezért most nem szeretnék ezzel foglalkozni. Megvan az egész a fejemben, tíz év múlva is meg tudom írni.

Nem gondolja, hogy a tanulsága mások számára hasznos lehetne?

Aki le akarja vonni a tanulságokat, az a könyv nélkül is meg tudja ezt tenni.

 

Már otthon van Tátrai Miklós

Ma kiengedték a börtönből Tátrai Miklóst – tudta meg a Független Hírügynökség. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó tíz hónapos büntetését lakhelyén töltheti, hetente háromszor négy órát eljárhat a városba az ügyeit intézni, s ha munkát vállal, dolgozhat is. Tátrait a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban ítélték három évre. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését.

 Az MNV Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Császy Zsolt két és fél évet kapott, ő már hasonló reintegrációs őrizetbe került, az idén áprilisban.Erre tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség, feltétele a jó magaviselet

Mindekettőjüket a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végén, harmadfokon ítélték el. A Kúria tavaly júniusban Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.

Császy Zsolt a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy „az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”. A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált: „Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…” A teljes  interjúbanarról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.

Tátrai Miklós is beszélt arról, hogy közvetetten ő is kapott ajánlatot arra, hogy valljon Gyurcsány ellen, de mivel ez hazugság lett volna, nem tette meg.

Tátrai házi őrizetbe kerülhet

A PestiSrácok.hu információi szerint vasárnap szabadul a börtönből a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban három évre ítélt Tátrai Miklós. A portál úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó büntetését otthonában töltheti le. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját két és fél évre ítélték, ő az idén áprilisban már szabadult

Tátrai Miklós úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerül, ami annyit jelent, hogy heti három napon át négy órát mozoghat a városban, az ügyeit intézni, illetve ha munkát vállal, eljárhat dolgozni – tudta meg a Független Hírügynökség. Tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség ilyen reinkarnációs őrizetre, feltétele a jó magaviselet is. Császy Zsolt is így került ki a börtönből. Ő hétfőn, szerdán és szombaton reggel 8 és 12 között mozoghat a városban, de miután már munkát is vállalt, minden nap dolgozik.

Császy a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy

„az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”.

A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált:

„Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…”

A teljes  interjúban arról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végére harmadfokon került pont tavaly. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Először a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.

A Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette mind Tátrait, mind pedig Császyt.

Ügyészi fellebbezés nyomán következett a harmadfokú eljárás, amelynek végén a Kúria tavaly júniusban új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Végül Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.

Az idén januárban pedig a Szegedi Ítélőtábla elutasította Tátrai Miklós védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Pedig a Hír TV akkor egy új értékbecslésről adott akkor hírt, amelyet a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készített.

Ez pedig 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.

 

Nem érte volna kár az államot, ha megvalósul a sukorói beruházás

1

A Szegedi Ítélőtábla tegnap elutasította Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy a Hír TV Célpont műsorának információi szerint a sukorói telekcsere megvalósulása során az államot nem érte volna vagyoni kár.

Legalábbis egy új értékbecslés alapján, amely a Célpont című műsorának információi szerint 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.

A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készítette el a Fejér megyei telkek értékbecslését. A szakértői véleményt Tátrai Miklós védője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő három évre ítélt volt vezérigazgatójának perújítási indítványához csatolta.

Az ügy előzménye, hogy a 2008-as sukorói telekcsere-szerződés ügyében Tátrai Miklóst a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 30-án hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt négy év börtönre ítélte. A Szegedi Ítélőtábla a 2016. október 26-án az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és Tátrait felmentette. A Kúria a 2017. június 8-án harmadfokú ítéletével a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletét megváltoztatva Tátrai Miklóst hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt három év szabadságvesztésre ítélte.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel.

A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A Kúria ítélete szerint a szerződéskötéskor Tátrai Miklós megszegte a rá vonatkozó szabályokat, a megállapodást jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.

A Célpont legújabb információi szerint „a szakértői testület világosan leírta azt is, hogy az 550 milliós érték is csak papíron van meg, mert a hatályos jogszabályok alapján az ingatlanokra nem építhető olyan épület, amely gazdaságos.”

Ami azt jelenti, hogy az ingatlanegyüttes nem forgalomképes. Az ügyészség értékbecslője azonban nem vette figyelembe a sukorói építési szabályzat korlátozásait.

120 perc – 2018. január 24. 14:00

0

DK-Szolidaritás: Orbán kiüríti a kasszát a választásokig 

„Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese jelentette be egy konferencián, hogy az Orbán-kormány idén március 15-ig elkölti az országnak 2020-ig járó összes EU-s pénzt. Erre csak két magyarázat lehetséges: Orbán vagy eldöntötte, hogy a választások után kilép az EU-ból, vagy egyszerűen csak ennyire nem biztos a győzelmében.”

Ukrán oktatási törvény – Szijjártó: jogi garancia kell

Jogi garancia kell arra, hogy az új oktatási törvényt Ukrajna nem kezdi el végrehajtani, amíg nem születik arról megállapodás a helyi magyar közösséggel – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Párizsban, ahol rendkívüli magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozón egyeztetetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral.

Elhunyt Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora

Hatvanhárom éves korában elhunyt Verestóy Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, aki a rendszerváltozás óta a romániai magyarság egyik meghatározó politikusa volt.

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerdán a médiának nyilatkozva elmondta, Verestóy Attila hónapok óta súlyos betegségben szenvedett, Bécsben kezelték, ott hunyt el.

Üzletemberként is jelentős tevékenységet fejtett ki, vagyonát a Capital című gazdasági folyóirat tavaly 48-50 millió euróra becsülte.

Sukoró-ügy – Elutasította a perújítási kérelmet a Szegedi Ítélőtábla

Elutasította Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét a Szegedi Ítélőtábla.

A közlemény szerint a védő a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Ítélőtábla, valamint a Kúria ítéletével szemben terjesztett be perújítási kérelmet.

 

Nemzetek Ligája – A görög, finn és észt csapat lesz a magyar válogatott ellenfele

A magyar labdarúgó-válogatott a görög, a finn és az észt csapattal mérkőzik a C osztályban az első alkalommal kiírt, szeptemberben rajtoló Nemzetek Ligájában – dőlt el a sorozat lausanne-i sorsolásán szerdán.

Az együttesek szeptemberben, októberben és novemberben oda-visszavágós alapon játszanak egymással a csoportelsőségért.

 

Gyurcsány Ferenc börtönbe ment

0

Gyurcsány Ferenc a Facebookon számolt be arról, hogy elment a tököli börtönbe, ahol körbejárta az intézményt, és meglátogatta Császy Zsoltot, akit egykori kollégájának, mai barátjának nevezett a posztban.

„A börtön parancsnoka korrekt, átfogó tájékoztatást adott az intézmény működéséről, majd az étkezőben megkóstoltam a börtönkosztot, meglátogattam a börtön iskoláját és könyvtárát. Ez utóbbi helyen találkoztam Zsolttal, aki most könyvtárosként dolgozik. Zsolt viszonylag jól van, fogvatartásának körülményeire nem, elítélésének jogi- politikai abszurditására annál több megjegyzést tesz” – írta a Demokratikus Koalíció elnöke a látogatásról.

Hozzátette, hogy Császyt, aki hűtlen kezelés kísérlete miatt került börtönbe, de Gyurcsány szerint koncepciós per áldozata lett, ártatlanságának bizonyítása foglalkoztatja leginkább. 

Tudom, hogy a végén sikerrel fog járni. Elképesztően sok erő van ebben az emberben, ahogy eddig, úgy ezután sem fogják tudni megtörni

– írta Gyurcsány. A posztot azzal fejezte be, hogy látogatóként még vissza fog térni a tököli börtönbe.

A Kúria a 2008-as, sukorói telekcsere ügyében ítélte 3 év letöltendő börtönbüntetésre Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőjét. Császy szeptember 19-én vonult be a börtönbe. Ide kattintva olvashatja az interjút, amelyet a FüHü büntetése megkezdése előtt készített vele.

DK: A Fideszes ügyészség nem üldözi, hanem pártolja a bűnt?

0

Az ügyészség nem vizsgálja az azeri baltás gyilkos kiadásával összefüggeni látszó pénzmozgások ügyét, mert a tranzakcióról nincs hivatalos tudomása, a pénzmosás kivizsgálása pedig egyébként is a NAV-ra tartozik.

Ezt válaszolta képviselői kérdésre Polt Péter, az immár jogerős bírói ítélet szerint is Fideszesnek nevezhető Legfőbb Ügyészség vezetője.

Érdekes módon 2009-ben a már de facto akkor is Polt Péter irányítása alatt működő Legfőbb Ügyészség hivatalos tudomás nélkül,

egy Magyar Nemzet-cikk alapján nyomozást indított az elhíresült sukorói telekcsere ügyében.

A koncepciós per és a szégyenletes bírói ítélet nyomán két ártatlan embert be is börtönöztek.

A baltás gyilkos kivásárlásáról a sajtóban megjelent tudósításokkal viszont Dunát lehetne rekeszteni, a sajtóértesüléseket azonban Polt Péter ez alkalommal nem tekinti elegendő alapnak nyomozás megindítására.

Figyelemre méltó továbbá, hogy az ügyben a hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés és befolyással üzérkedés alapos gyanúja is fölmerül, mely bűncselekmények vitathatatlanul az ügyészség hatásközébe tartoznak, a legfőbb ügyész azonban a NAV-ra mutogat.

Forrás: Vadai Ágnes, DK

Halasztás nincs: Császy Zsolt is megkezdi a büntetését

Kedden reggel bevonul a tököli börtönbe Császy Zsolt, hogy letöltse a sukorói telekcsere ügyében hozott bírósági döntés alapján rászabott, minimum egyéves büntetését.

Császy Zsolt, mögötte Tátrai Miklós
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A vele együtt elítélt volt vezérigazgató, Tátrai Miklós már korábban megkezdte büntetését. A fuhu.hu-nak adott interjúban Császy többek között arról is beszélt, hogy egy nappal korábbra tiltakozó akciót szerveznek, a Demokratikus Koalíció segítségével, ahol „nem csupán az igazságtalanul elítéltek nevében szólalnak meg, hanem mindazok érdekében, akiket politikai tisztogatás keretében megfosztottak munkájuktól, egzisztenciálisan tönkretettek.”

Nos,

ez a hétfő rendezvény elmarad,

helyette csak egy közleményt juttat el a Császy Zsolt által létrehozott Nemzeti Bilincs nevű egyesület, felhívva az emberek figyelmét a hatalom túlkapásaira. Császy elmondta portálunknak, hogy a DK-nak végül nem jutott ideje, ereje arra, hogy a rendezvényt megszervezze, viszont a kedd reggeli tököli börtön előtt ott lesznek politikusai és beszédet is mondanak. Ott lesz tehát reggel negyed tízkor – Császynak 10 órakor kell jelentkeznie a börtönben – Gyurcsány Ferenc és ott lesz Herényi Károly is.

Császy az interjúban arról is beszélt, hogy

gyűjtést indítottak annak a hétmillió forintnak az összeszedésére, amely összeg a perköltségeket fedezné.

Eddig azonban csak 900 ezer forint jött össze, a DK és Herényi Károly is aktív volt a kérés terjesztésében, a szocialisták azonban eddig csak ígéretekig jutottak; nem küldték szét azt a levelet, amelyben a segítséget kérik tagjaiktól, jóllehet erre ígéretet tettek.

Császy Zsolttól azt is megtudtuk, hogy mivel feleségét a hétfői napon műtötték, halasztást kért a büntetés megkezdésére, ezt azonban megtagadták tőle.

Császy Zsolt: Gyereket se fogadhatok örökbe

A 2008-as sukorói telekcsere ügyében 3, illetve 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. A júniusban meghozott döntés jogerős; Tátrai Miklós már meg is kezdte a büntetését, Császy Zsolt szeptember 19-én vonul börtönbe. Tátrai csendben akart és ment a büntetésvégrehajtási intézetbe, Császy nem; Nemzeti Bilincs elnevezésű egyesületével a politikailag meghurcoltakra, valamint a mostani rendszer embertelenségeire, koncepciós pereire akarja felhívni a figyelmet. Császy 52 éves,, ügyvéd, szakmáját nem gyakorolhatja, ha kijön gyereket se fogadhat örökbe…

 

Milyen érzésekkel vonul újra börtönbe?

Eltöltöttem már három és fél hónapot ott, így tehát vannak fogalmaim. De azzal a tiszta meggyőződéssel megyek, hogy egy

politikai döntés áldozata vagyok,

pontosan úgy, ahogy Tátrai Miklós, azaz a volt főnököm, aki már bent van a börtönben. Még csak azt sem mondhatom, hogy mások helyett ültettek le bennünket, ugyanis senki nem követett el semmit, mi sem.

Nem fél attól, hogy ott bent bántódás éri? Próbálom körülírni, de nem tudom, szóval hogy nem csinálnak magából csicskát?

Nem, nem tartok ettől. Kétféle, úgymond vamzer besúgóval találkoztam bent; az egyik, aki előnyöket akar szerezni, ezért jelent, a másik a titkosszolgálati ember, akinek az a feladata, hogy információkat szerezzen.

Tátrai Miklós szeretett volna diszkréten megjelenni a büntetés végrehajtási intézetben, ön viszont mind a bevonulás előtti napon, mint pedig a bevonulás napján fel akarja magára hívni a figyelmet.

Nem magamra, hanem azokra a jelenségekre, amelyek ezt az országot jellemzik, és azokra az emberekre, akik ennek a diktatúrának az áldozatai. Tátrai valóban csendet szeretett volna maga körül, de a jobboldal sajtója ezt nem tisztelte. Akkor pedig, miért kellene nekem megvárnom, hogy ez a diktatúrát kiszolgáló sajtó szétszedjen?

Diktatúrát mond, nem fél attól, hogy rosszabbul is járhat?

Diktatúrát mondok, mert ez az. És mondja, mi érhet még engem? Muszáj valakinek felemelni a szavát, összegyűjteni azokat, akik kárvallottjai ennek a rendszernek.

Hideg polgárháború folyik itt, ezt ki kell mondani.

Az ügyészséget átalakították, senki nem emelte fel a szavát azért, hogy hány ügyészt rúgtak ki, aláztak meg, mert nem volt hajlandó kiszolgálni a valótlan vádakat. Utána a bíróságokat alakították át, mégpedig úgy, hogy kirendelt bírókat bűvészkedtek abba a tanácsba, amely az ügyünkkel foglalkozott. A törvényes bírók előtt bennünket mindig felmentettek. Remélem egyszer ki fog derülni, hogyan irányították ezeket a bírókat.

De miért nem tiltakozik ez ellen a politika?

Nem tudom. De még ellenzéki oldalról is hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy üdvözlik ezt az eljárást. Egyébként, ahogy említette, a börtönbe vonulásom előtti napon szeretnék egy olyan nyilvános összejövetelt, ahol a politikai áldozatok, az igazságtalanul meghurcoltak gyűlnek össze és hívják fel a figyelmet arra, ami ebben az országban folyik. Ha azt hiszi, hogy ehhez kapok támogatást az ellenzéktől, akkor nagyon téved. Pedig csak a vak nem látja, hogy milyen eszközökkel hozzák az ítéleteteket. Összefoglalóan úgy fogalmazhatnék: a rendszerszintű támadás ellen nincs rendszerszintű védekezés.

Szóval magukra hagyták önöket?

Direkt elszigetelnek bennünket.

Kicsit durva lesz, amit kérdezek, kérem ne sértődjön meg: sok olyan politikai szereplővel beszélgettem, akit ez a rendszer meghurcolt, és szinte mindegyiknél az volt a benyomásom, hogy egy kicsit bekattant…

Ennek épp az az oka, amiről az előbb szó esett: szinte mindenkinek magának kell megvívnia a harcát, összegyűjteni a vádakkal szemben a megfelelő cáfolatokat, tanulni szakkönyvekből, megfizetni a szakértőket. Éjjelünket-nappalunkat kitölti ez az árnyékbokszolás; gondolja csak el, mi

nyolc éve hadakozunk a semmi ellen. És mi a vége? Megyünk a börtönbe.

Éppen ezért alapítottuk az egyesületünket, a Nemzeti Bilincset, hogy legyen, aki képes professzionális védelmet nyújtani a szervezett joggal való visszaélés ellen. A konkrét személyek mellett kiállnak, ha kiállnak, de intézményesen semmit nem tesz az ellenzék sem. Érdemi támogatást egyik párt részéről sem észleltem.

Vajon miért? Mindenki fél, mindenkinek van takargatni valója?

Az a helyzet ma, hogy mindenkiről ki lehet bármit találni. Azok pedig, akikről meg úgy gondoljuk, hogy elkövethettek valami csintalanságot, azoknak meg nincs félnivalójuk, mert feltehetően a jelenlegi kormánypárt tagjaival követtek el valamit. A mi esetünkben azért merték ezt így megcsinálni, mert tudták jól, hogy semmi közünk nincs a Fideszhez. Ugyanakkor persze nem is követtünk el semmit. Ismerünk olyan esetet, amikor elindítottak valaki ellen egy eljárást, majd amikor a meggyanúsított olyan tanúkat kért kihallgatni, akik az előző Orbán-kormány prominensei voltak, mert az ügy visszanyúlt egészen addig, nos, akkor gyorsan elfelejtették az egész eljárást. Ma tehát olyan rendszerben élünk, ahol másokról bármit kitalálhatnak, a sajátjaikat viszont eltüntetik.

Ez a Nemzeti Bilincs nevű egyesület képes lehet valamilyen védelmet nyújtani?

Hát még a kezdeti stádiumban vagyunk, nem gondoltam volna, hogy én leszek az első, akit támogat az egyesület. Most

elindítottunk egy gyűjtést, hogy legalább azt a hétmillió forint bűnügy költséget ne nekünk kelljen előteremteni.

Ha összejön, akkor talán ez is egy válasz a hatalom felé, hogy van itt társadalmi szolidaritás, az emberek látják az igazságtalanságot. Amúgy kaptam facebookon olyan ajánlatot is, hogy átvállalnának egy-egy hónapot a büntetésemből… Ez mutatja, hogy a társadalom jelentős része tudja, mi történt.

Biztos ebben?

Egy jelentős része tudja, a többieket meg talán fel lehet világosítani. Egyetemista koromban tanultam a koncepciós perekről, most is tudni fogják az emberek, hogy ez az volt. Nekem nincs mit szégyellnem, de a szakmának meg kell ismernie, micsoda jogi tévedések, manipulációk nyomán született meg az ítélet.

Van esély arra, hogy a pert nemzetközi szintre víve a végén győzzön az önök igazsága?

A strasbourgi bíróságon az ügy már folyamatban van. Azért is van remény, mert még a  szempontjaikat, törvényeiket sem tartották be. Arra például van több alkotmánybírósági határozat, hogy nem lehet az ügyeket ide-oda, tetszés szerinti, vagy inkább ízlés szerinti bíróságokra rakosgatni.

Gyurcsány Ferenc egy televíziós műsorban azt mondta, hogy ha őt ültették volna le, biztosan még keményebben, még harcosabban jön ki a börtönből. Ön mit gondol, ha kijön, keményebb lesz?

Senkinek nem hiányzik ez a végtelenül aljas dolog. Mi normálisak akarunk lenni, hogy visszautaljak egy előző kérdésére, úgy akarunk kijönni. Az igaz, hogy nem fognak bennünket megtörni, az igaz, hogy az ellenünk elkövetett jogsértés ellen még határozottabban lépünk majd föl és kérünk igazságot, és meggyőződésem, hogy ez meg is fog történni. Ugyanakkor

semmilyen igazságtétel nem teszi meg nem történtté azokat szenvedéseket, amelyeket a családomnak okoztak.

Nem lehetek a társam mellett egy fontos műtétnél, vagy nem engedtek ki a pótanyám temetésére, ezeket a kínzásokat nem lehet utóbb orvosolni.

Egzisztenciálisan milyen károkat okoztak önnek?

Lassan nyolc éve nem tudok dolgozni. A lakásomat, a kocsimat el kellett adnom, családi, baráti segítségekből éltem. Most tavasszal kaptam ugyan egy jogászi végzettségemnek megfelelő állást, de ugye ennek most vége. Azt hittem a bíróság végleg felment, egy pillanatig sem hittem, hogy ennek ellenkezője történik. Egyébként meggyőződésem, hogy egyszer ezeket a történéseket az egyetemeken tanítani fogják; azt ugyanis, hogy kényszeríti a politika a bíróságokat igazságtalan döntésekre.

Ha kijön a börtönből, akkor dolgozhat ügyvédként?

Eltiltottak a közügyektől is.

Még gyereket sem fogadhatok örökbe, azt is megtiltották.

Miattam a családomat sújtják aljas és alkotmánysértő módon. Amúgy ez a dolog egyik lényege: ha bennünket nem tudnak megtörni, akkor a családunkat támadják.

Tönkrement a családi élete?

Nem, van egy párom, aki nagyon sokat szenved miattam, az egzisztenciális nehézségek őt is érinti, nem tudunk normálisan élni.

Gyereke van?

Nincs, régóta szeretnénk, sajnos az évek óta tartó feszültség is oka lehet a sikertelenségnek. Lombikprogramban vagyunk, azt meg ugye azért nem lehet folytatni, mert be vagyok zárva.  Most nem tudunk kezelésre járni, utána meg, ha szeretnénk örökbefogadni egy gyereket, nem tehetjük, a közügyektől való eltiltás miatt.

Ez egy igazi aljas ítélet, aljas módon meghozva.

Persze bízom abban, hogy van még olyan bíróság Magyarországon, amely képes korrigálni ezt az ítéletet, de azt a sok szenvedést, amelyet egy kitalált, kreált üggyel okoztak, azt senki nem orvosolhatja már.

Az eljárás során többször nyilatkozták: ha Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökre tettek volna terhelő vallomást, megússzák a börtönt. Ezt kifejezetten mondták önöknek?

Ráutaló mondatok voltak, célzások. A rendszer dominó-szerűen működik: próbálkoztak az én munkatársaimnál, alulról felfelé haladva, hátha eldől a dominó, mindenki vall a másikra, felfelé. Ezt ők vádalkunak szokták nevezni, pedig ez zsarolás.

Mikor érkezett el az a pillanat, amikor azt érzete, mégiscsak elítélik?

Az utolsó másodpercig hittem a felmentésünkben, legrosszabb esetben a megismételt eljárásra gondoltam. Nem hihettem, hogy képes a bíróság megváltoztatni a tényeket, a gombhoz varrni a kabátot. Számba adtak olyan mondatot, amit tényszerűen igazolható, hogy nem mondtam.

Úgy tudom Tátrai Miklós családja már külföldre települt…

…Gondolom nem jókedvükben tették…

…Ön ragaszkodik Magyarországhoz?

Igen, több szempontból is; a családomnak történelmi gyökerei vannak ebben az országban, de persze gondolkodni kell azon, hogy emigrációba kényszerítenek. Ha itthon nem tudok dolgozni, muszáj emigrálnom, ami, nem mellesleg a céljuk is.

Könyvet fog írni a börtönben?

Igen, a rendszer lényegét akarom megírni, hogy mindenki megértse, mi zajlik itt. Ezen kívül van egy disszertációm „Piszkos Jogtan” címmel, amit be akarok fejezni, a joggal való visszaéléseket mutatja be az elszámoltatási ügyekben. Másként: hogyan válik, mint minden diktatúrában, a jog a politika szolgálólányává.

Ahogy hallgatom önt, elég higgadtan beszél. Nincs önben indulat?

De van.

Bosszúvágy?

Elégtételvágy igen.

Bosszú nincs, nem akarok lealacsonyodni oda, ahol ők vannak.

Egyrészt azt akarom, hogy mindenki ismerje meg azokat a szörnyűségeket, amik az ilyen ítéletekhez vezettek, illetve, akik az ilyenekben részt vettek, azok kapják meg a büntetésüket. Tisztességes eljárásban.

Nem keresi a kifejezéseket, élesen fogalmaz, miközben azért még lehet önnek is félnivalója.

Igen, így van, ezért már a börtönben (ha kijövök) kérni fogom a politikai elítélt (menekült) státuszt. Bármit kitalálhatnak újra ellenem. Mégis muszáj beszélnem, cselekednem, mert tudatni kell, hogy az az aljasság, amit ellenünk elkövettek, az vissza fog rájuk hullani. Mi politikai elítéltek vagyunk, és akik politikai ítéletet hoztak, azok nem úszhatják meg következmények nélkül.

Hány éves most?

52

Csak azért kérdezem, hogy hova helyezzem az optimizmusát…

A családunkban már hárman is, különböző történelmi korokban ültek, ugyancsak igazságtalanul és politikai okokból, börtönben. Ez azért erőt ad.

Optimális esetben mikor jöhet ki a börtönből?

Egy év múlva.

Az elégtétel lesz majd önnek, ha bekerül a történelemkönyvekbe, akárcsak az ötvenes évek koncepciós perei?

De meg fog történni. Azonban a saját életemben szeretnék elégtételt kapni.

A csoda az teljesen kizárt, azaz hogy előbb hagyja el a börtönt, mint egy év?

Nem, tettünk ennek érdekében jogi lépéseket, az ítélet felfüggesztésére, de ahogy a jelenlegi magyar bírósági gyakorlatot látjuk, erre vajmi kevés az esélyünk. Aki azt hitte, hogy a mostani ítélettel lezárták a történetet, nos tudatom: nem lesz vége.

Természetesen mindennek van kockázata,

hiszen eddig is ez történt: bármikor kitalálhatnak új dolgokat. Most ugye én egy kísérletnek voltam a bűnsegédje, ki gondolta volna hogy létezik ilyen. Sajnos azért is megtörténhetett, annak oka a baloldal megosztottsága is.

Hisz abban, hogy az a mozgalma megmozgatja a társadalmat?

Szeretném…

Szeretni lehet, de hiszi-e hogy lesz ilyen?

Muszáj lenni, mert az elfogadhatatlan és példátlan a demokráciákban, hogy a nem politikai szereplők ellen is politikai hadjáratot indítottak. Most egy teljhatalomra törő társaság szétverte a közigazgatást, mindent, ahogy mondani szoktam: csak az Állatkertben nem vette át a hatalmat ez a garnitúra.

Voltak ebben a történetben olyanok, akiket barátnak, társnak hitt, de csalódnia kellett?

Sokan könnyűnek találtattak…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!