Kezdőlap Címkék Solymosi Frigyes

Címke: Solymosi Frigyes

Meghalt Solymosi Frigyes

0

Az MTA-tag, Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár 87 éves volt.

Solymosi Frigyes 1931-ben Kisteleken született, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát 1955-ben, majd megszakításokkal külföldön, Cambridge-ben, Berlinben, Liverpoolban és Münchenben tevékenykedett. Évekig a Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék mellett működő kutatócsoportban dolgozott, 1984-ben lett tanszékvezető a szegedi egyetemen.

Kutatási területe a heterogén katalízis, szilárdtestkémia, felületkémia és reakciókinetika volt.

Rendszeresen hívták rangos külföldi egyetemekre

és intézetekbe vendégprofesszornak, előadókörutakat tett a világ minden táján, ott volt a neve a legtekintélyesebb szaklapok szerkesztőbizottsági névsorában. Több száz tudományos közleménye jelent meg a nemzetközi szakfolyóiratokban. Őt tartják nyilván a legtöbbet hivatkozott magyar kémikusként.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, majd 1990-től az MTA rendes tagja, 1992-től pedig az Európai Akadémia tagja volt. 1993-ban

megkapta a kutatóknak adható legnagyobb elismerést, a Széchenyi-díjat.

Szeged városa 1999-ben választotta díszpolgárának.

A rendszerváltás után megszaporodtak az egyetemszervezési, tudománypolitikai témákat tárgyaló írásai, de jelentős volt a közéleti publicisztikai tevékenysége is. Az első Fidesz-kormány idején

Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója volt.

Alapító tagja volt a Fidesz-közeli Professzorok Batthyányi Körének is, de 2016-ban kilépett. Akkor már régóta kritizálta a szervezet politizálását, az utolsó csepp a kvótanépszavazás feltétlen támogatása volt számára.

Solymosi Frigyest Szeged városa saját halottjának tekinti, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről.

Euro-népszavazás: újabb hat „név”

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Ők mondták

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”- nyilatkozta portálunknak Bod Péter Ákos.

Surányi György pedig azt mondta, hogy „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára.” Ő ma kevesebb kisebb kockázatot lát a csatlakozásban, mint  a kívül maradásban, „ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.”

A magyarok is az euro mellett

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Az újonnan csatlakozók

Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus, korábban az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki több cikluson keresztül volt a Polgári Konzervatív Párt elnöke;

Kaltenbach Jenő, jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési volt biztosa, a Fővárosi Közgyűlés képviselője;

Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, volt pécsi önkormányzati képviselő;

Raskó György, agrárközgazdász, agrárvállalkozó, a Földművelésügyi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, volt országgyűlési képviselő;

Solymosi Frigyes, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Professzorok Batthyány Körének alapítója, a Nemzeti Kör tagja, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója;

Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.

Az eredeti csatlakozók

Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;

Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;

Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;

Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:

Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;

Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!