Kezdőlap Címkék SMS

Címke: SMS

Korszakváltás idején

Valami nagyon megváltozott, miközben az agyunkat a múltban hagytuk. Háborúk, konfrontációk mindig voltak, de az eszközök és célok mára mások. Fontos a terület, befolyás, biztonság, de emellett a gazdasági dominancia megszerzése lett a prioritás. Az eszköz pedig már nem egyértelműen a haditechnika, hanem a minden felé növő informatika.

Aki információ birtokában van, előnyt élvez pozíciók kiépítésében. Aki pedig ezeket az információkat rendszerbe tudja állítani, ki tudja építeni logisztikáját, az képes tudatmódosításra, szokások átállítására, beszerzések manipulálására, stratégiai célok megvalósítására. A nagy szavak után nézzük érthetőbben.
Itt van a mobiltelefon. Nézzük csak milyen fejlődésen ment át ez az egyszerű eszköz az elmúlt 20 évben? Ahhoz, hogy ez működjön, egy hálózatot kellett hozzá kiépíteni, ami tartalmazta az adót, átjátszó állomásokat és az eszközt magát, a telefont. Persze mindezt vezeték nélküli összeköttetéssel. Az első 1G generáció arra volt jó, hogy telefonáljuk. A 2G rendszer alkalmas volt SMS és MMS funkciókra, tehát szöveges üzeneteket, képeket is tudtunk küldeni vele. A 3G sebessége felülmúlta az előzőeket, további funkciókkal bővült, a 4G pedig itt van a kezünkben, életünk meghatározó része, nem csak szórakozásunkat, kommunikációnkat szolgálja, hanem beépült munkavégzésünkbe, egyszerűbb eszközeink működtetésébe.
És itt van az a kor, amiben élünk, ahol talán az eddigi háborúknál is sokkal nagyobb, meghatározóbb küzdelem folyik. Ki fogja irányítani a világot? Az 5G sebessége ugyanis százszorosa a 4G-nek, teljesítménye pedig jóval meghaladja azt. Ezzel nem csak üziket lehet küldözgetni, hanem alkalmas gyakorlatilag minden, életünket alapvetően meghatározó eszköz vezérlésére. Rátelepíthetjük házunk biztonsági rendszerét, beprogramozhatjuk kocsink útvonalát, ugyanakkor rábízhatjuk személyes információinkat, a világ tudását pedig rendelkezésre bocsájtja.
Ez a rendszer képes katonai eszközök vezérlésére, haditechnika üzemeltetésére, képes kutatások, fejlesztések eszköztárában alapvető funkciót biztosítani. És itt csak egy apró szemelvényt ismertettem a potenciálból.
Ha tovább visszük a gondolatot, akkor a biztonsági előnyök megszerzése mellett olyan gazdasági fölényt is jelent a rendszer operátorának, ami a jelenleg közel 8 milliárdos lakosság eszköztárának lecserélése után hatalmas piacot jelent az 5G rendszerhez kompatibilis új eszközök eladásában. Elképzelhetjük, micsoda ádáz harc folyik az 5G rendszer kiépítése, a szerverek információátjátszása feletti kontroll megszerzése körül.

Aki ezt a harcot megnyeri, gyakorlatilag teljes befolyást szerez beszerzések, biztonsági eszközök üzemeltetése, ki merem jelenteni, hogy az általános emberi gondolkodás felett.

Nos, innen érthető Trump elnök nyugtalansága Kína miatt, mert Kína kiépítette ezt a rendszert és ennek üzemeltetését Kínán kívül, így az USA-ban is be akarja vezetni. Erre alkalmas vevő készülékeket óriási tömegben és olcsón árul. Ez nem más, mint az a Huawei telefon. A nyugat is kiépítette ezt a rendszert és ennek terjedését éljük meg napjainkban. A nyugat kitiltja a Huawei-t, a kelet kitiltja a nyugatot stb. Trilliárdok és a jövő forog kockán.

Eddig is hatalmas adatbázisok jöttek létre, melyek az eddigi a rendszereket betáplálták, de az 5G-vel az adatbázisok szerepe jócskán megnő, hiszen nőni fog a tudatátalakítási potenciál.  

Ha erről az oldalról elemzem napjainkat, a Covid-19-et sem csupán egy olyan vírusnak lehet tekinteni, mely biológiai veszélyt jelent az emberiségre, hanem egy tényezőnek, ami átalakítja létünk tereit, a gazdaságot, gondolkodásunkat. Munkavégzésünk átterelődik a digitális térbe, a gazdaság új szerkezetet fog ölteni, a gondolkodás kizárólag azokra az információkra fog épülni, amit a rendszerből nyerünk.

Kérem, figyelmesen olvassátok, amit írtam! Nem azt írtam, hogy valaki azért találta fel a vírust, hogy ilyen szándékkal terjessze. Azt írtam, hogy a vírus, bármi is legyen az eredete, felerősíti a folyamatokat.

Ezután vessünk egy pillantást a történelemre. Ne a próféták korát, hanem az őket követő időszakokat vizsgáljuk. Eddig gyakorlatilag az egyházak, később a politikai irányzatok állították rendbe az emberiség gondolkodását. Ők szabták meg, miként gondolkodjunk a világról, mit, hogy lássunk. Hangsúlyozom, nem a próféták idejéről beszélek, hanem amikor az általuk hirdetett „ige” kisiklott, mert emberi kezelésbe került.
Ma egy olyan korban élünk, melyben teljes szemléletváltás várható, mert ezeknek az „egyháziasított” felfogásoknak vége. Persze a végjáték lehet, hogy kitart még pár generáción keresztül, de jól látható a vallási szervezetek küszködése, kimerültsége.

Ez azért van, mert saját fennmaradásukra és nem Isten rendjébe való beilleszkedésbe keresik a megoldást.

Az Iszlám berkein belül pedig, drága testvéreim, még mindig Ali imám és Moawia, síita és szunnita, török, perzsa vagy arab iskolák érvanyagainak felsőrendűségében látják a megoldást és nem Allah könyvében, a Koránban, ami ezt mind felülírja. Méltók vagyunk-e Allah könyvére, prófétánk (béke reá) meghagyásaira és utolsó szavaira, melyekkel útnak indított miket?
Nevetséges a harc, amit magunk közt és a világgal vívunk, miközben a világ hagy minket megrohadni magunk közt értelmetlen küzdelmünkkel és teljesen mással foglalkozik.
Dimenziókkal maradtunk el attól, hogy megértsük mi folyik körülöttünk, miközben az a dimenzió, amit Isten jelentene, felszabadítana abból az adatbázisokhoz kötött gondolkodásból, melyet jelen korszakváltás felkínál számunkra.

Kávé, Zambiából _ Déli kávé Szele Tamással

Most épp Zambiából, de jött már ilyen kávé nekünk máshonnan is. Szóval, ma nem leszünk magasröptűek, néha nem is árt, ha gyakorlati, földhözragadt dolgokkal foglalkozunk. Hasznos tudnivalókat osztunk meg: most például azt, hogy ha nincs valami rokonsága, ismerőse, érdekeltsége vagy kobaltbányája az embernek Zambiában, akkor ne vegye fel a telefont, már amennyiben onnan érkezik egy hívás.

Előre szólnék, hogy ez most nem pletyka, ellenőriztem az információt, nem afféle Messengeren terjedő mendemonda, mint az, hogy „X. vagy Y. hacker és ha válaszolsz egy üzenetére, megeszi a vargabélest a hűtőből”. Ez sajnos valódi figyelmeztetés, riasztás, nem gyakorlat: vannak esetek, amikben jó pár ezer forintunk bánhatja, ha ugyan nem több, amennyiben válaszolunk az egyszer felcsendülő egzotikus hívásokra.

Fontos, hogy csak egyszer csengenek. Ennek is oka van, mint a világon mindennek: de lássuk, hogy néz ki a trükk a gyakorlatban? Úgy, hogy felcseng a telefon – egyszer! – és elnémul. A kijelzőn látjuk, hogy távoli a hívás, különös, hosszú szám keresett, vajon mit akarhat? Esetleg kiderült, hogy mi vagyunk a katapurtálai maharadzsa régóta keresett örökösei, netán valaki a nevünkre íratta a Viktória-tavat? A legtöbben visszahívják, és csodálkozva tapasztalják, hogy nincs válasz. A válasz rossz esetben jövő hónap elején érkezik, a telefonszámlával, és annál terjedelmesebb, minél többször hívtuk vissza a – most már elárulom – emelt díjas számot. Jó esetben a szolgáltatót éri anyagi kár, de nem kicsi.

Mármint, nekünk, előfizetőknek jó ez az eset.

Pillanatnyilag Zambiából, a Maldív-szigetekről és Szomáliából hívogatják a magyar előfizetőket ezek a trükkös kis csalók, de régebben Csádból és Burundiból is szokásban volt – nem kell mondanom, a mai világban maguk a csibészek nem muszáj ezekben az országban tartózkodjanak, hogy legyen ottani telefonszámuk, pillanatok alatt lehet ilyen számokat venni pár kattintással a neten. A szélhámosok azért kedvelik az afrikai országokat, mert ott alapvetően magasak a percdíjak, de azért Nigériának vannak is bizonyos hagyományai a netes csalások terén – az egyik elterjedt átverést például az egész világon „nigériai 419-esnek hívják”

Ennek a csörgetős trükknek a neve pedig one ring scam, japánul wangiri.

Az Index régebben megfejtette, hogy lehet ezzel pénzt keresni, az ő magyarázatukat fogom itt kivonatolni.

Tehát: a csalók megszerzik a számot, ami ha lehet, emelt díjas. Ez egyszerű feladat. Aztán – persze, számítógéppel – végighívják mondjuk a budapesti telefonkönyvet. Ennyi embernek legalább a fele vissza is hívja őket. Mondjuk, legyen ez egymillió hívás. „Ha valaki visszahívja a számot, felépül egy nemzetközi vonal. Ami akkor is pénzbe kerül, ha nem emelt díjas számról van szó. Mivel a nemzetközi elszámolás percalapú, ha csak egy másodpercre visszahívott valaki egy ilyen számot, már egész percért fizet. A szolgáltatók (GSM) alapmegállapodása szerint elszámolnak egymással, az elszámolás alapja a két oldalon mért forgalom. Ha az megegyezik, akkor fizetnek.” – írta az Index, és így is van.

A magyarországi előfizető elindítja a hívását a messziségbe, ami a 6. zónában van, egy hívás oda átlag 500 forintba is kerülhet –  mivel mindenkinek pénzbe kerül a továbbítása. Ezt a pénzt a magyar szolgáltató fizeti ki a hívást továbbító első nemzetközi szolgáltatónak. De nincs közvetlen kapcsolat, több ország több szolgáltatóján keresztül futnak a hívások, és mindegyik hozzáteszi a maga szerény vagy szerénytelen díját az eddigi összeghez. A céltartomány „tulajdonosa”, aki a helyi szolgáltatást végzi, még hozzátesz egy közepes összeget, és a végén kicseng a visszahívás.

Az ám, csakhogy a csalók – de hívhatjuk őket „vállalkozóknak” is – olyan szerződést kötöttek a helyi szolgáltatóval, hogy a bejövő nemzetközi hívások fennmaradó összegéből részesedést kapnak.

Na, de Magyarországról nem lehet külföldi emelt díjas számot hívni!

Lehet is, nem is: ha ilyent hívunk, az tőlünk egyszerű hívásként próbál kimenni, az emelt díj a nemzetközi továbbító szolgáltatóknál derül majd ki. A nemzetközi szolgáltató ekkor elkezdi visszafelé kiszámlázni a drágább díjat, ami végül mégis lecsapódik a magyar szolgáltatónál. Az előfizetőjére nyilván nem terhelheti rá, ezért neki kell állnia. Ha pedig valaki kifizeti a pénzt, akkor az végül elér az eredetileg hívást indítóhoz is.

Az egy dolog, hogy a mi számlánkra ez jó esetben nem kerül rá (habár… a szolgáltató mindenképpen ki kell vizsgálja a méregdrága hívást, és amennyiben kicsit is felelősnek mondható az ügyfél, megeshet, hogy neki is kell fizetnie bizonyos összeget), de általában elmondható, hogy méltányosságból állják az ilyen csaló hívások költségeit az előfizetők helyett.

De mi van, ha nem Magyarországon ér el minket a trópusi átok?

Mi van, ha épp külföldön vagyunk és roaminggal használjuk a telefonunkat?

Ugyanis a korlátozás, miszerint külföldi emelt díjas szám nem hívható, csak Magyarország területén érvényes.

Ha ilyen esetben hívjuk vissza a csalókat, akkor nagyon sokat fogunk fizetni, ugyanis a magyar szolgáltatónk ki kell fizesse a teljes rárótt összeget a roamingszolgáltatónak, és aztán mi kell megtérítsük – hiszen külföldön nem tud megvédeni minket a saját butaságunktól.

És persze, ha nem emelt díjas a szám, akkor alapvetően a szolgáltatónk kell fizessen. Persze a csibészek ezt még külön trükkökkel is súlyosbítják: például befut a hívás a számukra, azt felveszi az automata, és csengőhangot játszik be nekünk, végtelenítve, hogy azt higgyük percekig: ez még cseng. Holott ez már beszélgetés, kérem, és aszerint ketyeg a számla…

Tehát, mi a teendő ismeretlen, távoli, egzotikus szám esetén?

Ne vegyük fel a hívást, ha nincs rá jó okunk. Ha valaki nagyon akar velünk beszélni, úgyis küld egy SMS-t.

Főleg akkor ne vegyük fel, ha csak egyet csengetett, aztán elhallgatott. Az biztos jel.

Ha felvettük, még nincs nagy baj: hívás fogadásáért Magyarországon már régóta nem kell fizetni. Azonban ekkor az történik, hogy rákerülünk a csalók úgynevezett „zöldlistájára”, amin az általuk hívott élő számok vannak, és sok ilyen hívásunk lehet a közeljövőben. De baj még ekkor sincs.

Ha visszahívtuk őket, és nem veszik fel, az már nem jó a szolgáltatónknak, és lehet, hogy mi is számíthatunk ennek következtében egy kis vizsgálatra, de akkor még nagy bajban nem vagyunk.

Ha visszahívtuk őket, és szorgosan hallgatjuk az üres csengést vagy a kapcsolási zenét, esetleg egy diszpécser értelmetlen fecsegését, akkor annyival nagyobb a baj, amennyivel több költséget okozunk a szolgáltatónknak, de még ez sem a világ vége.

A legrosszabb, amit tehetünk, ha külföldről hívunk vissza, roamingon keresztül egy ilyen afrikai vagy más számot (vannak ilyenek még az Egyesült Államokból is), és ez alatt a hívás alatt megyünk bele egy várakozásba. Akkor tényleg nagyon sokat fogunk fizetni.

Érdemes amiatt aggódnunk?

Aggódni nem érdemes, csak jó tudni: ugyanis Magyarország mobilszolgáltatói nem ostobák, figyelik a forgalmat, és az ilyen tömeges hívásokat indító számokat folyamatosan tiltják a hálózatukból: ez egy verseny a jó és a rossz fiúk között, a rosszak állandóan új számokról támadnak, a jók állandóan figyelnek és ki-kilövik ezeket. Hosszú távon a jók győznek, csak elég kellemetlen ez az állandó harckészültség.

De azért, tessék nekem elhinni, a legokosabb még mindig az, ha fel sem vesszük ezeket a hívásokat.

Már persze, ha nincs kobaltbányánk Zambiában.

Akkor más a helyzet.

25 éve küldték el az első SMS-t

0

Negyedszázados lett a mobilos kommunikáció egyik fontos vívmánya, a meghatározott karakterszámú, rövid szöveges üzenet, azaz az SMS. Ugyan kicsit már kezd kimenni a divatból, de még mindig nagyon népszerű üzenetküldési forma, amelynek története egy karácsonyi jókívánsággal kezdődött.

Igaz, hogy már az 1980-as években, tehát a mobiltelefonos kommunikáció hajnalán elkezdődött a kísérletezés, hogy hogyan lehetne szöveges üzenetetek küldeni a GSM-hálózaton, de használni csak a 90-es években kezdték az SMS-t.

A Short Message Service kifejlesztése nemzetközi kooperáció eredménye volt: több GSM-szolgáltató dolgozta ki a protokollt, amellyel a hálózatot rövid, szöveges üzenetek küldésére is alkalmassá tették. Az 1985-ös GSM szabvány egy SMS-üzenet méretét 160 karakterben határozta meg. Az SMS kifejlesztésében egy finn mérnök, Matti Makkonen munkájának jelentőségét is ki szokták emelni.

Az első SMS-t viszont csak 1992. december 3-án, a Vodafone hálózatán keresztül küldték el az Egyesült Királyságból. A küldő egy brit mérnök, Neil Papworth volt, aki egy személyi számítógép segítségével küldte el az SMS-t a vodafone-os Richard Jarvis Orbitel 901-es típusú készülékére.

Az üzenet ennyi volt: „Boldog karácsonyt”.

1993-ban már a GSM szolgáltatók is elkezdtek így kommunikálni az ügyfeleikkel, de az akkori telefonokkal a felhasználók még nemigen tudtak SMS-eket küldeni (a Nokia volt az, amely először képessé tette a telefonjait az üzenetek küldésére és fogadására is). Nagyon lassan terjedt el ez az üzenetváltási forma a mobilozók körében, bár ehhez az is hozzájárult, hogy kezdetben nehézkes volt még az smsezés.

Az ezredforduló végén kezdett tömegessé válni az SMS, 2010-ben pedig már 6,1 billió (6,1 x 1012) ilyen üzenetet küldtek el az emberek. Még egy érdekes adat, hogy 2007-ben történt meg először, hogy az amerikaiak több SMS-t küldtek és kaptak egy hónapban, mint ahány telefonhívást lebonyolítottak.

Neil Papworth a jelentős évforduló kapcsán a Sky News-nak nyilatkozott (SMS-ben), és arra a kérdésre, hogy hogy érzi magát a 25. születésnap alkalmából, ezt válaszolta:

„Öregnek érzem magam, egy egész generáció felnőtt, mióta elküldtem azt az üzenetet!”.

Visszaemlékezett az első SMS küldésének körülményeire is. 22 éves volt, és a Vodafone egyik főnökének küldte el az üzenetet, aki épp egy karácsonyi partin vett részt. Választ nem kapott, de nem is remélt, mert azzal a készülékkel, amire az üzenetet küldte, még nem is lehetett volna szöveges üzenetet küldeni. Hozzátette, hogy az SMS nem az ő ötlete vagy találmánya volt, egyszerűen csak szerencsés volt, hogy ő küldhette el az elsőt.

Manapság még mindig népszerű az SMS, sőt, egyre növekszik a piaca, de az okostelefonokon elérhető, az internetet használó rövid üzenetváltási protokollok, például a Facebook Messenger, a Viber vagy WhatsApp kezdik megkérdőjelezni a jelentőségét. Ez főként Európára igaz, hiszen az Egyesült Államoknál a legtöbb szolgáltatónál ingyen lehet smsezni, így ott továbbra is őrzi népszerűségét ez az üzenetküldései forma.

Ha a számokat nézzük, a becslések szerint

2017-ben összesen 32 billió SMS-t fog küldeni az emberiség,

míg a különböző mobilapplikációkkal küldött üzenetek száma a 8 billiót sem éri majd el.

Magyarországon a GSM Távirat névvel is illeték a 90-es években az SMS-eket, legalábbis ezt nevet használta a Westel, amikor 1995-ben itthon is bevezette a szolgáltatást.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!