Kezdőlap Címkék Sebastian Kurz

Címke: Sebastian Kurz

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

Kurz, Orbán, Kaczynski az EU szétverésén ügyködött

Éppen ideje volt, hogy Sebastian Kurz vegye a kalapját hiszen Orbán Viktorral és Jaroslaw Kaczynskivel együtt szét akarta verni az Európai Uniót – írta a Süddeutsche Zeitung elparentálva az alig 35 éves osztrák politikust. Akit azért vesz a német lap elsősorban egy kalap alá Orbánnal és Kaczynskival, mert a migráns vitában mind állást foglaltak Brüsszellel szemben.

Csak emlékeztetőül: Sebastian Kurz megzsarolta Schönborn bíborost, Bécs érsekét is annak érdekében, hogy a katolikus egyház fogadja el a szigorú új migráns törvényt, amely sokban hasonlít a magyarhoz. Csakhogy a magyar katolikus egyháztól eltérően Schönborn bíboros nem engedett a zsarolásnak! Pedig arról volt szó, hogy Kurz embere azzal fenyegette meg a katolikus egyházat, hogy jelentős mértékben csökkentik az állami támogatást, mely nélkül veszélybe kerülhetett volna Ausztria legfontosabb egyházának működése is. Schönborn bíboros nemet mondott, a migráns törvényt jegelték. Kurz pedig megbukott sőt utóda is lemondásra kényszerült. Az egész hálózat, melyet jelentős részben Orbán mintájára épített ki az üstökösként feltűnt Sebastian Kurz, eltűnni látszik a korrupciós botrányokban.

Új szelek fújnak Európában

Olaf Scholz, az új kancellár Berlinben, előre kíván lépni az Európai Egyesült Államok irányában éppúgy mint Macron elnök Párizsban vagy Mario Draghi miniszterelnök Rómában.

Akik ezzel az irányzattal szembenállnak, azok egyre másra tűnnek el a süllyesztőben: Boriszov Bulgáriában , Babis Csehországban és most Kurz Ausztriában. Magyarországon jövőre lesznek a választások, és egyre több budapesti nagykövetség jelzi: Márki-Zay Pétert támogatja.

Az amerikai ügyvivő által szervezett találkozón Ausztria is képviseltette magát. A brexitet végrehajtó Nagy Britannia budapesti nagykövete elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy találkozzon a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével.

Brüsszel egyre határozottabban jelzi: nem szívesen ad pénzt Orbán Viktornak, mert nem lehet biztos benne, hogy azt nem a rokonok, barátok és üzletfelek nyúlják le.

Ha a magyar választóknak Orbán Viktor és az euró milliárdok között kell dönteniük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az az eredmény születik, melyre a magyar miniszterelnök számol.

Kurz mentelmi jogát felfüggesztik?

A nemrég lemondott osztrák kancellár ellen korrupciós vizsgálat zajlik, és emiatt az ügyészek a mentelmi jog felfüggesztését kérték a bécsi parlamenttől. A vizsgálat során már őrizetbe is vettek egy gyanúsítottat.

Sebastian Kurz csak kancellári tisztéről mondott le, de továbbra is ő a Néppárt frakcióvezetője a Parlementben. Utóda az egykori külügyminiszter, Schallenberg, aki politikailag közel áll Sebastian Kurzhoz.

Causa Kurz-színházi bemutató

A napvilágra került manipulációkat a bécsi Burgtheater mutatja be a hétvégén. Kiderül az, hogy a hatalom milyen módszerekkel éri el céljait: Kurz kancellár egy nárcisztikus figurának tűnik a Twitter üzenetei alapján, és ami még kínosabb: nincsenek különösebb erkölcsi megfontolásai sem, ha célja eléréséről van szó. Így lehetett kancellár 31 évesen és bukott kormányfő 35 évesen. Ő ugyan fogadkozik, hogy visszajön hiszen a Néppárt nem is oly rég csaknem 100%-os többséggel választotta meg a vezetőjének.

Csakhogy fény derülhet régebbi kínos ügyekre is. Például arra, hogy az ex kancellár emberei még a római katolikus egyházat is megzsarolták: ha nem támogatják a kormány szigorú migráns ellenes törvényét, akkor megvonhatják tőlük az állami támogatás egy részét! Schönborn bíboros visszautasította a zsarolást, de az ügy igencsak kínos szerepben mutatta meg az ifjú kancellárt. Aki Orbán Viktort is több ízben támogatta migráns ügyben – olykor Brüsszellel szemben is.

Causa Orbán?

Mi lenne, ha budapesti színházban mutatnák be vezető színészek azt – méghozzá hiteles dokumentumok alapján -, hogy miképp is működik a hatalom? A keresztény és nemzeti frázisok mögött milyen politikai és gazdasági érdekek rejtőznek?

A hatalmi piramis brutális érdekérvényesítő politikája a hétköznapokban ugyancsak visszataszító – még a legelszántabb hívők számára is. Ezért is kell a média kontroll az Orbán kormány számára.

Váltás a Médiatanács élén

Karas Mónika idő előtt lemondott, hogy lehetővé tegye Orbán Viktornak új vezető kinevezését kilenc évre. Koltay András a jelölt, aki Orbán elképzelései szerint ugyanilyen szervilis közmédiát biztosít majd a hatalomnak mint az eddigi miközben igyekszik ellehetetleníteni a független médiát.

Ezért Magyarországon elképzelhetetlen az, amit most a Burgtheater Bécsben megvalósít a hétvégén: megmutatja a hatalom igazi arcát a nyilvánosságnak.

Orbán számára ez a vég kezdete lenne…

Andy Landy mosolyalbuma – Kérem a következőt!

„Tavaly Donald Trump amerikai elnök, majd Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök veszítette el a választásokat. Tegnap pedig nem csak Andrej Babiš cseh kormányfőt szavazták le a polgárok, de korrupciós vádak miatt lemondott az Orbán Viktort egyre gyakrabban mentegető Sebastian Kurz osztrák kancellár is.”

AL

Ilyen se volt: fekete-zöld koalíció Ausztriában

Megállapodott a kormányalakításról a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek – jelentette be Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt kancellár. Ezzel először alakul ilyen felállású kormány a szomszédban.

Sikerült eredményt elérni a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérni és megegyezni a tartalmi kérdésekben – jelentette be Sebastian Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti választásokon a két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött. A Szabadságpárt eredménye alapján nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat – mondta Kurz.

Távol, mégis közel

Nem volt egyszerű, mert

a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő

– értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta,  „kitűnő eredményt” értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg

a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, az ÖVP adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben.

Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban – húzta alá. Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni – mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője.

A zöld politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is.

Önálló zöld „szupertárca” alakulhat

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a (színeik alapján hagyományos elnevezéssel) „fekete-zöld” kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén állt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy „szuperminisztérium”, amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja várhatóan.

Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.

Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ-koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban rögzített videófelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.

Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékponttal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több, mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg. Strachét azóta kizárták az FPÖ-ből, ő pedig a jelek szerint átigazol egy még inkább széljobb alakulathoz.

Kurz új egyenlete: ÖVP+SPÖ=kormánykoalíció

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár csendben búcsút int az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), és a – lehetőleg gyenge – Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) felé fordul – írta a lap kommentátora.

Ezt Kurz valószínűleg nyíltan nem vállalná, de alighanem ő is rájött már, hogy az FPÖ-vel való koalíció hiba volt. Azt hajtogatja mindkét fél, hogy de hát nagyon szép is volt, és sok minden ment is. Visszatekintve azonban a negatívumok vannak túlsúlyban, Kurz és szűkebb környezete számára is, nevezetesen a koalíció vége. Ami pedig a posztok feletti alkudozást illeti, az az SPÖ-vel is ment volna. Egy tiroli néppárti kormánytanácsos eléggé világosan megfogalmazta: az újabb koalíció az FPÖ-vel „nem kívánatos, mert a tartalmak és a személyek nem választhatók”. Kurz nem akarja folytatni ezzel az FPÖ-vel – számításból és taktikai-stratégiai megfontolásokból sem. Ez talán nem egészen felel meg a többi párt választási stratégáinak, akik az újabb ÖVP-FPÖ koalíciós hatalmas mumusát festik a falra, e ma már nem ez a legvalószínűbb változat.

Valószínűbb, hogy Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP) az SPÖ-vel való koalícióra törekszik, és hogy az SPÖ eleget tesz majd a meghívásnak.

Persze meg lehet kérdőjelezni, hogy mennyire hiteles az ÖVP elhatárolódása volt koalíciós partnerétől. Végtére is Kurz vitte be Heinz-Chistian Strachét, az FPÖ elnökét a kormányba, és szinte végig nagyon jóban voltak. Kurz volt azonban az is, akinek be kellett látnia, hogy Strachéban csalódnia kellett, és hogy túlbecsülte az FPÖ kormányképességét. Kurz főleg a saját pártjából kapta a visszajelzéseket, hogy az FPÖ-vel egyszerűen nem megy, hogy az ÖVP bepiszkolódik ebben, ha nem lép egyet hátra, és nem tisztogatja le magéról a mocskot. Az FPÖ-politikusok korrupcióra való hajlama egyszerűen ijesztő – ezt az ÖVP is megértette.

És végül azok is egyre inkább szót kértek a pártban, akik komolyan elkötelezettek a keresztény-szociális gondolatok mellett. Ők az FPÖ embergyűlölő cinizmusával és olcsó populizmusával nem tudtak mit kezdeni, amelyet egyre inkább a magáévá tett az ÖVP vezetése is. Ezek az elkötelezett emberek mindezt ellenszenvesnek, helyenként egyenesen taszítónak látták, és néha egyenesen az értelmi képességeik megsértését látták benne. Ez a magatartás kiolvasható a felmérésekből is: az FPÖ-vel való koalíció népszerűsége egyre inkább csökken. Kurz pedig kétségtelenül kiváló érzéke van ahhoz, hogy mi népszerű, és mi nem. Ezért először majd megpróbálkozik az SPÖ-vel való koalícióval – ma már ez a kisebbik rossz. És éppen ezért a választási harcban nem fogja kímélni az SPÖ-t, mert minél gyengébb az SPÖ szeptember 29. után, annál jobb Kurznak.

ford.: Ara-Kovács Attila

Bécsi bukta – drága lett az ibizai kaland

Megvonta a bizalmat az osztrák parlament Sebastian Kurztól. Annak ellenére, hogy az ÖVP magabiztosan megnyerte az EP-választást. Heinz-Christian Strache pártja így vett elégtételt az alkancellár bukásán.

Az egységes ellenzék megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványát, mert melléje állt a még baloldalibb Jetz (Most) és a koalícióból kilépett Szabadságpárt (FPÖ). Ezután az államfő, a Zöld párti Alexander van der Bellen jelöli ki a szakértői kormányt és annak vezetőjét.

A történtek a koalíciót szétrobbantó ibizai videó következményei. Másfél hete került nyilvánosságra a 2017-es ibizai felvétel, amelyen Strache hosszas tárgyalásba bocsátkozik – sok ital elfogyasztása közepette – egy magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó fiatal nővel – akiről azóta kiderült, hogy egy bosnyák egyetemista -, hogy pénzmosásból származó 250 millió eurót fektetne be. Strache azt fejtegette, hogyan lehetne alapítványokon keresztül törvénytelenül támogatni az FPÖ-t.

Az akkori alkancellár azt is elmondta, hogy szeretné, ha az orosz (lett állampolgár) hölgy megbízója megvenné neki a legbefolyásosabb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot, hogy olyan médiabirodalmat építhessen ki, mint Orbán Viktor nálunk. Mindezekért cserébe az akkori választások utánra állami megrendeléseket helyezett kilátásba.

Ezután Strache és az FPÖ főtitkára, aki szintén részt vett a találkozón, lemondott minden tisztségéről, Kurz pedig bejelentette, hogy szeptemberben előrehozott választások lesznek. Majd menesztette az FPÖ-s belügyminisztert, amire válaszul a szabadságpártiak kivonultak a kormányból. Ezzel Kurz kisebbségbe került.

Pedig az ÖVP magabiztosan megnyerte a tegnapi EP-választást, a szavazatok 35 százalékát kapták. Az SPÖ lett a második 23 százalékkal, a Szabadságpárt pedig sok szavazatot vesztve 17 százalékot ért el.

Lemondott a szélsőjobboldali politikus

0

A náci diktátor szülővárosának polgármester helyettese lemondásra kényszerült egy versike miatt, melyben patkányokhoz hasonlította a migránsokat.

Christian Schilcher polgármester helyettes nemcsak a posztjáról távozott hanem a Szabadságpártból is. Nem maradt más választása miután Sebastian Kurz kancellár határozottan követelte a Szabadságpárt vezetőjétől, hogy szabaduljon meg pártjának helyi politikusától, aki Hitler szülővárosában a diktátor születésnapján patkányoknak nevezi a migránsokat. Erről még verset is ír, és azt kinyomtatta a helyi pártsajtó.

Bécsben a Néppárti Kurz kancellár együtt kormányoz a Szabadságpárttal, mely viszont abba a szélsőjobboldali pártszövetségbe lépett be, melyet Matteo Salvini olasz belügyminiszter alapított meg Milánóban. Kurz kancellárt nemcsak a náci retorika zavarja a Szabadságpárt néhány politikusánál hanem az is, hogy a szélsőjobboldali pártnak túlságosan jók a kapcsolatai Moszkvával. Putyin elnök táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén. A nyugati szövetségeseket aggasztja ez a túlságosan jó orosz kapcsolat. Ezért Kurz kancellár a saját kezébe vette a titkosszolgálat irányítását, melyet eddig a Szabadságpárthoz tartozó belügyminiszter ellenőrzött Bécsben.

Kurz a medencében – Orbán a medence szélén

0

„Sebastian Kurznak eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa” –  kezdi ezekkel a szavakkal Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzetét.

Minden vethető Sebastian Kurz osztrák kancellár szemére, ám az semmiképp, hogy – fiatal kora ellenére, 32 éves – ne lenne kiváló taktikai érzéke. Mesterien lavírozik abban a koalíciós kötelékben, amely pártját, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz (FPÖ) fűzi. Bár erőteljes nyomást gyakorolnak rá az európai konzervatív testvérpártok, egyre inkább úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint olyat, aki egyedül képes megzabolázni a szélsőjobboldal radikalizmusát. És ebben van is számos valóságelem, amit az utóbbi napok fejleményei igazolnak.

A Szabadságpártnak mindig is jól ismert kapcsolatai voltak a legszélsőségesebb, korábban a nagynémet birodalmi eszmét melengető, mostanság pedig a migrációellenességet meglovagló ifjúsági szervezetekhez. Ám nemrég bebizonyosodott, hogy ezekhez jelentős pénztámogatás érkezett attól a személytől, aki az új-zélandi Christchurch-ben ötven embert gyilkolt meg egy mecsetnél, istentisztelet közben. Azt követően, hogy a Szabadságpárt és a terrorizmus között nyilvánosságra került ez a kapcsolat, Kurz azonnal lépett s – konkrétan ki nem mondva, de – kilátásba helyezte még a koalíció felmondását is, ha az FPÖ nem szakít nyilvánosan a merénylő által támogatott szervezetekkel. A koalíció felbomlását persze senki sem veszi komolyan, főként azért, mert az FPÖ a kormányon belül olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyeknek feláldozása egyet jelentene az öngyilkossággal – övék az alkancellári poszt, továbbá a belügyminisztérium, ami nem csak a belbiztonság ellenőrzését jelenti, de a titkosszolgálatokét is. Kurz tehát jó érzékkel talált rá arra az ügyre, mellyel kockázat nélkül zsarolható meg a szélsőjobb.

Ám van itt egy másik, épp most kibontakozó fejlemény is. Matteo Salvini az olasz Liga vezetője – egyben belügyminiszter – április 8-ra Milánóba hívta Európa szélsőséges pártjait, hogy ott létrehozzák az Európai Népek és Nemzetek Szövetségét. Bejelentette, hogy azon részt vesz Orbán Viktor mellett Marine le Pen, Geert Wilders és még számosan. De a jelek szerint az osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár távol marad. Ennek csak egyetlen oka lehet: mégpedig az, hogy Kurz megtiltotta neki, aminek ő nem mert ellentmondani.

Egyelőre persze nem látni, ha az Osztrák Néppárt valóban megválna a Szabadágpárttól, milyen koalíciós kombináció jöhetne szóba, s ami még lényegesebb: melyiknek lenne realitása, de a jelek szerint Kurz szélsőjobb-elleni manővereinek komoly ereje van, ami stabilizálhatja pozícióját az Európai Néppártban, így az unióban is.

Ám Kurz taktikája nem csak belpolitikailag tűnik sikeresnek.

Ahogy a magyar miniszterelnök hitele eltűnt és nemzetközi mozgástere egyre szűkebbé vált, úgy követte mindezt Kurz elhatárolódása magától Orbántól és a Fidesztől, nem csak a személyes kontaktusokban, de az uniós politikában is.

Ám nem ő az első, aki sikerrel használja ki azokat az előnyöket, amelyek egy Orbánnal való összehasonlításból oly látványosan következnek. A korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico ugyanezt a játékot űzte, s személyét annak ellenére sikerült elfogadható európai politikai szereplőnek eladnia, hogy pártja és annak politikája, gyakran lépésről-lépésre követte a Fidesz itthoni gyakorlatát. Igaz, neki sohasem volt kétharmada. De a semmit sem takargató népi mondás ez esetben is igaznak bizonyult, s Ficót – európai szinten – a felszínen tartotta, mármint, hogy: egy dolog a medencében illetlen dolgokat művelni, s megint más a medence szélén, mindenki szeme láttára tenni ugyanazt.

Hasonlóképpen Sebastian Kurznak is eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte szélsőjobbos Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák politikus lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa.

Az osztrák kancellár is Orbán ellen fordult

0

Támogatja a Sargentini-jelentés elfogadását és azt is, hogy a Fideszt zárják ki az Európai Néppártból. A német CDU Manfred Weber véleményével ért egyet, miszerint a magyar kormány csak akkor számíthat jóindulatra, ha konkrét lépéseket tesz.

Sebastian Kurz az osztrák közszolgálati tévének adott interjút. Itt azt mondta: támogatja, hogy elindítsák a hetes cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen, és ezt pártjának képviselői meg is fogják szavazni az Európai Parlamentben. Arról is beszélt, hogy

ha elindul az eljárás, akkor a Fideszt ki kell zárni az Európai Néppártból.

Az egyébként már korábbi találkozójukon egyértelművé vált, hogy a bevándorlás ellenzésén kívül a magyar és osztrák kormányfő sok mindenben nem ért egyet.

Közben az is kiderült, hogy a német CDU sem áll a magyar kormány mellé. A párt főtitkára ugyanis azt jelentette be, hogy támogatják Manfred Weber álláspontját a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

Ő pedig azt mondta:

„a jogállamiságot, a véleményszabadságot, a terítéken lévő kérdéseket tekintve nincs kedvezmény az Európai Néppárt tagjainak”.

A CDU főtitkára szerint ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem tesz megfelelő lépéseket, akkor ők is támogatják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását.

A Sargentini-jelentés vitáját ma délután tartják az Európai Parlamentben, holnap pedig szavaznak is róla.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!