Muszáj erről beszélni, mert lassan mi is lopni fogjuk az áramot – jelentette ki Kállai Ernő társadalom kutató, aki korábban az országgyűlés biztosa volt a roma kisebbség felzárkózásának ügyében.
A Máltai Szeretetszolgálat által rendezett kerekasztal beszélgetésen Orbán Viktor megbízottja is elismerte, hogy drámai a szegény rétegek helyzete Magyarországon. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, aki egyben a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon minden tizedik gyerek olyan családban születik, amely nyomorog.
“Hogy lehet az, hogy ezek a számok nem ordítanak?!” – tette fel a korántsem költői kérdést a miniszterelnöki megbízott a nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében.
Fabinyi Tamás evangélikus püspök a kerekasztalon arra emlékezett vissza, hogy az ország legszegényebb falujában, Csenyétén, melyet száz százalékban romák laknak, kápolnát avattak fel. A püspök akkor nagyon örült, de hamarosan kiderült, hogy a kápolna csak nagyon rövid ideig tölthette be szerepét, mert más célokra kezdték használni.
“Nem adjuk fel”
– hangsúlyozta az evangélikus püspök.
Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a roma nők fiatalon szülnek, a gyerekszám sokkal nagyobb Magyarország 300 legszegényebb falujában mint másutt. Ebből következik, hogy egyre több olyan gyerek születik Magyarországon, aki nyomorban vergődő családba érkezik. Minden résztvevő fokozódó állami támogatást sürgetett, de aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kormányának lenne erre szándéka vagy pénze.
Az ellenzék által javasolt 27%-os ÁFA csökkentése az áram és a földgáz esetében nagy segítség lehetne itt is. Németországban, ahol jóval magasabb az életszínvonal, meghozták ezt a döntést. Orbán Viktor kormánya nem fárasztja magát ezzel, mert tudja: a szegény ember a leginkább kiszolgáltatott.
Nem véletlen, hogy a hatalom áprilisban a legszegényebb választói körzetekben kapta a legtöbb szavazatot.
„Hazánk történetének ez egy sötét lapja. Arra késztet bennünket, hogy megkérdezzük: lehetett-e volna többet tenni azért, hogy megakadályozzuk a holokausztot?
„Az áldozatok nevének visszaadása”
Tudatában kell lennünk annak, hogy az antiszemitizmus még ma is létezik” – hangsúlyozta Mark Rutte miniszterelnök az emlékmű felavatásán, melyen résztvett Hollandia királya, Vilmos Sándor is. Az emlékmű minden tégláján a holland holokauszt zsidó és roma áldozatának neve szerepel, valamint születési dátumuk és életkoruk a halál idején.
A főként adományokból finanszírozott emlékmű Amszterdam belvárosában, a zsidó negyed közelében található.
Daniel Liebeskind lengyel-amerikai zsidó építész tervezte az emlékművet a holland Auschwitz bizottság felkérésére.
Miért csak most?
Hollandiában – éppúgy mint sok más országban – csak meglehetős késéssel állítottak emlékművet a holokausztnak. Ennek elsősorban belpolitikai okai voltak: a holland hatóságok is részt vettek a zsidók összegyűjtésében és vagonokba zsúfolásában.
Hasonló volt a helyzet Franciaországban, ahol csak 1995-ben avattak nemzeti holokauszt emlékművet Párizsban.
Jacques Chirac akkori köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a francia hatóságok is felelősek voltak a zsidók üldözésében.
Azt a rendőrkapitányt, aki ezt az országos kampányt irányította, évtizedekkel később egy zsidó áldozat hozzátartozója lelőtte Párizsban évtizedekkel a holokauszt után.
Ma Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó közössége, és Hollandiában is újjászerveződött a zsidóság, amelynek üldöztetéséről Anna Frank naplója oly hiteles képet nyújtott a holokauszt idején.
Mindössze három napon át volt nyitva az örök városban a nagy reneszánsz festő reprezentatív kiállítása, melyet Raffaelo halálának 500-ik évfordulójára rendeztek meg.
Míg Leonardo da Vinci hasonló nagy kiállítását Párizsban rendezték meg a Louvre-ban, mert ott őrzik az olasz festő leghíresebb alkotásait, addig Raffaelo képeinek Róma adta a hátterét. Csakhogy jött a koronavírus, amely elsőként Olaszországra csapott le a leginkább. Emiatt be kellett zárni a kiállítást.
Újranyitás június 2-án
Olaszország gazdasági életében a turizmus óriási szerepet játszik. Ezért a római kormányzat igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne vesszen el teljesen az idei szezon. A kulturális turizmus mindig Olaszország fő vonzerői közé tartozott. Ezért a szervezők abban bíznak, hogy sok külföldi látogatója is lesz a Raffaelo kiállításnak, mely augusztus 31-ig lesz látható Rómában.
A világ egyik legkönnyebben elérhető és legkedveltebb részeként Európa rengeteg olyan helynek ad otthont, amelyek a bakancslistára valók. A történelem olyan ókori városokba vonzza a látogatókat, mint Róma, Athén és Lisszabon, míg a kulináris élvezetek szinte minden sarkon hívogatnak Párizsból és Londonból. És nem feledkezhetünk meg Írország és Skócia vadregényes vidékeiről sem. Bár ezek az ikonikus állomások mindenképpen megérik a figyelmet, vannak mások is, amelyek teljesen új perspektívát adhatnak egy helyről és az ott élő emberekről. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbjük elérhető távolságban van, mégis életre szóló élményt jelentenek. Nézzük is meg, hogy hova érdemes ellátogatni Európán belül, melyek a legjobb nyaralóhelyek a kontinensen.
Belföldi látnivalók
Kezdjük is a sort rögtön a belföldi turizmussal, hiszen Magyarország számos olyan izgalmas lehetőséget kínál, amelyről sokan nem is tudnak. Tengerpart helyett itt van nekünk a Balaton, amely azonban nemcsak vízparti kikapcsolódást kínál. Ha távoli tájakról szeretnénk többet megtudni, akkor felkereshetjük például az Afrika Múzeumot, vagy éppen tevegelhetünk Siófokon. De persze a Balatonon kívül is találhatunk számos nem mindennapi szórakozási lehetőséget. A fővárosban például felfedezhetjük a romkocsmákat, vagy éppen bobozhatunk Szentendrén. Aki pedig a szerencséjét szeretné kipróbálni, kipróbálhatja, hogy milyen élményt jelent egy kaszinó Magyarországon. Ezt a sort pedig a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az izgalmas programok szinte végeláthatatlanok hazánkban.
Horvátország
De lépjünk is tovább, és nézzük meg, hogy hová érdemes utazni az országon kívül. Magyarország elhelyezkedésének köszönhető, hogy nagyon sok izgalmas nyaralási lehetőség van a közelben. Ezek közül az egyik legkedveltebb Horvátország, amely biztosan kivételes nyaralást jelent. Valószínűleg itt található Európa legváltozatosabb tája, hiszen erdők, vidékek, dombok, tengerpartok, szigetek és páratlan szépségű hegyek is vannak az országban. Az ország, illetve annak a történelme, a szépsége biztosan sokakat elvarázsol. A lehetőségek pedig végtelenek. Fürdőzhetünk a tengerben, felfedezhetjük a hegyeket, de természetesen a városokat sem érdemes kihagyni. Bárhogy is döntünk, az biztos, hogy kellemes időtöltés vár ránk a szomszédban.
Ausztria
A másik közeli célpont lehet Ausztria, amely szintén könnyen és gyorsan elérhető akár autóval, akár vonattal. Ausztria felfedezése valószínűleg bécsi látogatással kezdődik majd. Az osztrák főváros szépségeinek és gazdagságának a megismerése után pedig megismerheted Ausztria legszebb úti céljait, pazar tavait, hihetetlen kastélyait, a kihagyhatatlan úti célokat, valamint Ausztria legjobb rejtett gyöngyszemeit és természeti csodáit is.
Görögország
Görögország Európa egyik legszebb országa, és az egyik legjobb éghajlatot kínálja ahhoz, hogy egész évben élvezd a napsütést. Görögország számtalan turisztikai látnivalót kínál, az ország mindenki számára kínál valamilyen izgalmas programlehetőséget. A hagyományos, de kihagyhatatlan Akropolisz-túrától kezdve a romantikus vitorlás hajókázáson át a szantorini partok mentén vagy egy délutáni búvárkodáson át Mykonosig mind olyanok, amelyek életre szóló élményt jelenthetnek. A legjobb görögországi strandok, a legszebb görögországi szigetek, a természeti csodák között válogatva biztosan megtalálhatod az ideális nyaralást.
Olaszország
Olaszország egyedülálló a világon. Rómát, a fővárost évszázadokon át a világ fővárosának tartották. Ez az ország nagy hatással volt Európára, és továbbra is lenyűgözi a világ minden tájáról érkező utazókat. Nincs olyan hely Olaszországban, amely ne lenne hihetetlenül érdekes és gyönyörű, ráadásul az ország télen és nyáron is remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál. Elég csak a legjobb olaszországi síközpontokra gondolni. Akit pedig a városlátogatások vonzanak, szintén számtalan lehetőségből választhatnak. Gondoljunk csak Rómára, Milánóra, Firenzére, hogy csak néhányat izgalmas lehetőséget említsünk. De akár le is térhetsz a kitaposott útról, és felfedezheted Olaszország legszebb kastélyait és rejtett gyöngyszemeit, mint például Alberobello vagy Sirmione. Ha pedig inkább a passzív kikapcsolódást választod, akkor számtalan tengerparti nyaralóhely közül választhatsz.
Spanyolország
Európa egyik legszebb országa, Spanyolország, és egyben az egyik legjobb is. Építészeti remekműveitől kezdve a tornyosuló hegyvonulatokig, tengerparti sziklákig és hegytetőn fekvő falvakig számos izgalmas látnivalóban lesz részed itt. Az ország legnépszerűbb városaiban rengeteg látnivalót és tennivalót találsz. Madrid ad otthont a gyönyörű királyi palotának és a kiterjedt kerteknek, valamint az elegáns plázáknak. Az elegánsabb és romantikusabb Sevilla már egy teljesen más világba kalauzol el. Itt olyan kihagyhatatlan látnivalókat találsz, mint a látványos Catedral de Sevilla, az UNESCO világörökség részét képező Real Alcázar és a hatalmas Plaza de Espana. Barcelona egyszerre energikus és eklektikus, amelynek egyedülálló építészete rengeteg látogatót vonz. És persze ne feledkezzünk meg a déli városokról sem, amelyek tengerpartja sokak számára ideális kikapcsolódást jelenthet.
Portugália
És végül nem hagyhatjuk ki a sorból Portugáliát sem. Portugália elismert a tájak szépségéről, gasztronómiájáról, gazdag történelméről és csodálatos tengerpartjairól. Az ország északi részén található Braga városát 2021-ben a legjobb európai úti célnak választották, így nem érdemes kihagyni, ha valaki az országba látogat. A borairól világhírű Porto ideális úti cél egy néhány napos városlátogatáshoz. Cascais és az Algarve régió strandjai tökéletesek arra, hogy feltöltődj a napsütésben. Ha pedig inkább a természetben szeretnéd eltölteni a nyaralásod, akkor mindenképpen látogass el Madeira és az Azori-szigetek szigetcsoportjaira.
A Zöld könyv című dráma kapta a legjobb filmnek járó díjat a helyi idő szerint vasárnap este a hollywoodi Dolby Színházban megrendezett 91. Oscar-gálán. Vagyis a várakozásokkal ellentétben nem a Roma vagy a Fekete párduc.
A Zöld könyv a hatvanas években, a szegregáció idején játszódik, amikor a fekete zongoraművész Don Shirley (Mahershala Ali) koncertturnéra indul olasz sofőrjével (Viggo Mortensen) az amerikai délen. A filmben nyújtott alakításáért Mahershala Ali a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját vehette át, és a legjobb eredeti forgatókönyv díját is megkapta a produkció.
A másik nagy nyertes a Roma
A házigazda nélkül megrendezett ceremónia másik nagy nyertese Alfonso Cuarón Roma című fekete-fehér mexikói alkotása volt, a filmet forgalmazó Netflixnek azonban nem sikerült megszereznie az első játékfilmes Oscar-díjat. A filmmel Cuarón a hetvenes évek elején Mexikóváros Roma negyedében eltöltött gyermekkorát idézte fel.
A Roma megkapta a legjobb idegen nyelvű film díját. Alfonso Cuarón kapta a legjobb rendezésért járó díjat, korábban pedig a legjobb operatőr Oscar-szobrát is megkapta.
A Roma a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában a Kafarnaum című libanoni drámával, a lengyel Pawel Pawlikowski Hidegháború című alkotásával, a német Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című drámájával és a japán Koreeda Hirokazu Bolti tolvajok című alkotásával versengett az Oscar-szoborért.
Olivia Colman brit színésznő, A kedvenc című film főszereplője kapta a legjobb női alakításért járó díjat.
Rami Malek, a Bohém rapszódia című film főszereplője kapta a legjobb férfi alakításért járó díjat.
Spike Lee filmje, a Csuklyások: BlacKkKlansman kapta a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját, az eredeti forgatókönyvek közül pedig a Zöld könyv győzött.
A legjobb rövid animáció Oscarját a Bao című produkció kapta. A rövid dokumentumfilmek mezőnyében az indiai nőkről szóló Period. End of Sentence alkotói nyertek. A legjobb vizuális effektusokért Az első ember című filmet díjazták az amerikai filmakadémia 91. díjátadó ceremóniáján.
A legjobb dokumentumfilm díját a magyar származású Elizabeth Chai Vasarhelyi és Jimmy Chin rendezte Free Solo kapta, amely Alex Honnold sziklamászóról szól.
A Fekete Párduc című képregényfilm is több Oscar-szobrot gyűjtött össze:
a filmzenét komponáló Ludwig Göransson elismerésén kívül a jelmez és a legjobb díszlet Oscarját is elnyerte. Afroamerikai művészként a jelmeztervező Ruth E. Carter és a díszlettervező Hannah Beachler is elsőként lett Oscar-díjas a maga kategóriájában.
A legjobb filmdal Oscarja pedig a Lady Gaga és Bradley Cooper előadásában elhangzó Shallow című számnak jutott a Csillag születik című filmből.
Mahershala Ali kapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat a Zöld könyvben nyújtott alakításáért. A 45 éves amerikai színésznek ez a második Oscar-díja, tavalyelőtt ugyanebben a kategóriában díjazták, akkor a Holdfény című drámáért.
Az egész estés animációs filmek között a Pókember – Irány a Pókverzum című alkotást jutalmazta az amerikai filmakadémia.
A legjobb vágás díját pedig a Bohemian Rhapsody vágója, John Ottman kapta.
A legjobb hangvágás és hangkeverés díját is a Freddie Mercuryről és a Queen együttesről szóló Bohemian Rhapsody című zenés film alkotói vehették át.
A ceremónia a Queen együttes és Adam Lambert fellépésével kezdődött. A Dolby Színház sztárközönsége állva köszöntötte a zenészeket. A lassan csordogáló műsorban később a legjobb betétdal kategória több száma is elhangzott, köztük Lady Gaga és Bradley Cooper előadásában a Shallow. A díjosztás után a megjelent hírességek bulizni kezdtek.
A Bohemian Rhapsody négy Oscart is besöpört, a rendező – Bryan Singer – neve azonban egyszer sem hangzott el, sőt a győztesek közül senki sem mondott neki köszönetet. Singert a forgatás vége előtt pár héttel kirúgták, szexuális zaklatással vádolták, amit ő tagadott.
Kínos hiba: Andy Vajnát kihagyták a megemlékezésből
Ahogy minden évben, idén is megemlékeztek azoktól a filmesekről, akik az előző Oscar óta meghaltak. Idén többek között Burt Reynolds, Bernardo Bertolucci, Milos Forman, Penny Marshall, Stan Lee, Bruno Ganz, Albert Finney került a montázsba. A januárban meghalt Andy Vajna azonban nem került be az összeállításba.
Vajna Tímea erre reagálva ezt írta az Instagramon: „Felháborító és nagyon szomorú, hogy egy ilyen nagy embert, mint Andy Vajna, nem tett be az Academy az In Memoriamba! Mi minden papírt elküldtünk, többször beszéltünk velük. De nem hagyjuk annyiban.” (MTI, CNN, Index, Euronews)
GULYÁS JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Közel egy éve a Magyar Narancs újságírója, Szilvia Varro megkérdezte a hatéves Csorba Biankát: Az ott ki, akit rajzolsz? Apuka és Robika – válaszolt. Mit csinálnak? – kérdezte tovább az újságírónő. – Lovacskásat játszunk. Én meg Robika. Ő mindig elesik a lóval. Én nem. – Te már nagyobb vagy és ügyesebb? Bianka válaszol: A picurka feje Robikának szét van lőve. – Szép ház. Most rajzold, ahogy kiég – és a nagymamájához bújik. Nem akarom megmondani a néninek, hogy meghalt Robika – fakadt ki Bianka. – Nem kell megmondanod, rajzoljunk tovább – szólt a gyermekhez az újságírónő.
Tisztelt Országgyűlés! Éppen egy éve, hogy 2009. február 22-ről 23-ára virradó éjszaka különös kegyetlenséggel, nyilvánvalóan rasszista indítékkal kivégezték Tatárszentgyörgyön a 27 éves Csorba Róbertet és négyéves kisfiát, Csorba Robikát. Pusztán a különös szerencsének köszönhető, hogy Csorba Renáta csak megsérült és életben maradt. Közismert, hogy az elkövetők elfogását nehezítette, hogy a kettős gyilkosságot követő helyszínelés során több hatóság is elégtelenre vizsgázott. A rendőrség nem vette át a rokonoktól a nyilvánvaló bizonyítékokat, a töltényhüvelyeket és a véres ruhákat, a saját teóriájához ragaszkodott, közben elmaradt a forrónyomos nyomozás.
Miután nyilvánosságot kaptak az elfogadhatatlan és magyarázhatatlan szakmai hibák, több vizsgálatot is elrendeltek a rendőrség, a tűzoltóság és az egészségügy illetékesei, ám nem ismerhettük meg sem a belső vizsgálatok, sem a kormány által indított vizsgálatok dokumentumait. Így az egyik releváns kérdésre már soha nem kapunk választ: vajon ugyanígy viselkedtek volna-e a hatóságok abban az esetben is a helyszínen, az azt követő tizenkét órás mellébeszélés, majd ennek kivizsgálása során, ha az áldozatok nem cigányok: Puszta szakmai inkompetencia történt Tatárszentgyörgyön, vagy a hatóságokat megtévesztette saját mindennapos előítéletük?
Nyilvános kormányzati jelentés hiányában kénytelen vagyok egy civil jogvédők által tavaly tavasszal készített jelentést idézni. Az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért közös dokumentumából most olyan megállapításokat fogok idézni, amelyek a támadás áldozatainak további sorsához kapcsolódnak, és nem a helyszínen elkövetett durva műhibákkal kapcsolatosak, hiszen azok jobbára ismertek.
Renátát – az áldozat élettársáról van szó – az ismeretlen eredetű robbanás következtében elszenvedett enyhe füstmérgezés diagnózissal a Péterfy Sándor Utcai Kórház sürgősségi osztályára vitték. Három órán át volt ott, gyógyszert nem kapott, állítása szerint nem volt füstmérgezése, mint ahogy a két kisgyermekének sem. Ezután Máté és Bianka mellett volt a kórházban, ezalatt egy szem Algopyrint kapott az orvostól, mert panaszkodott, hogy a feje fáj. Részére semmilyen nyugtató adása nem merült fel, még akkor sem, amikor a Heim Pál Kórházban már egyértelműen lőtt sebet rögzítettek az orvosi dokumentációban Biankánál, és már világossá vált, hogy az asszony egyik gyermekét és élettársát megölték. Az egészségügyi intézményekben nem merült fel, hogy pszichológusi segítséget kellene felajánlani az anyának, legalábbis az anya erről számol be, és az orvosi dokumentációban sincs ennek nyoma.
A fent idézett részlet sajnos arról tanúskodik, hogy a hozzátartozóikat éppen elvesztő honfitársaink az őket sokkoló bűncselekmény elkövetése utáni órákban az alapvető szakmai-emberi érzékenységet nélkülöző, antihumánus bánásmóddal találkoztak.
Nem térek ki most külön a sorozatgyilkosság során a Nemzetbiztonsági Hivatal által elkövetett súlyos hibákra, az általam vezetett ténymegállapító bizottság sajnos alapvetően következmények nélkül maradó megállapításaira. Arra azonban utalni kívánok, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosság helyszíni kezelése, ugyanúgy, ahogy a Nemzetbiztonsági Hivatal minősíthetetlen hibái 2008 tavasza és 2009 ősze között nyilvánvalóan hozzájárultak ahhoz, hogy az elkövetők elfogására csak tavaly augusztusban, a hatodik áldozatot követő gyilkosság után kerülhetett sor.
Az áldozatokat visszahozni már nem lehet. De vajon tanulhatnak-e az érintettek az elkövetett hibákból, ha a politikai vezetők elsunnyogják, leplezik azokat? Fel kell tennie minden demokratának a kérdést, hogy miként jutottunk el Tatárszentgyörgyig, mit mulasztottunk el előtte, és mit mulasztottunk el azóta. Tette-e a dolgát a magyar állam, amikor az áldozatokon kellett volna segítenie? Jelen voltak-e az illetékes minisztériumok vagy az általuk felkért segítők Tatárszentgyörgyön és a többi helyszínen, hogy a traumát elszenvedett családot, roma közösséget és a falu egészét átsegítsék a krízisen? Egyáltalán képesek vagyunk-e belátni, hogy ott nincs emberhez méltó élet vagy emberhez méltó közösségi-politikai gyakorlat, ahol nem érvényesülnek a szabadság, a humanitás alapvető értékei, ahol nincs jelen a szolidaritás? Ki kell mondani, hogy nem lehet ott demokrácia, ahol egy négyéves gyermek faji alapon történő kivégzése nem rázza föl a közösséget, és nem vésődik örökre a nemzet tudatába mint annak példája, hogy hová vezet a kirekesztés és a gyűlölet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Elhangzott a Magyar Országgyűlésben, 2010.02.22) Utolsó parlamenti beszédem…
Augusztus 2-a a Porajmos, a roma holokauszt emléknapja. Ezen a napon arra a sokezer európai, köztük magyar romára emlékezik a világ, akiket a vészkorszak idején a nácik és szövetségeik meggyilkoltak.
A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás áldozatainak lehetséges számát csak becsülni tudjuk, 200 ezertől 2 millióig.
A cigányság ugyanis kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg. A holokauszt magyarországi cigány áldozatainak számával kapcsolatban is eltérőek a vélemények, egyes kutatók öt-, mások ötvenezerre teszik számukat. Több kutató szerint azonban nagyobb számot valószínűsít, hogy a magyar cigányok többségét is – miután nem volt semmilyen elvehető értékük –
dokumentumok nélkül hurcolták el vagy lőtték bele a falvak szélén sietve megásott tömegsírokba.
A porajmos sokáig ismeretlen maradt az európai és a világ közvéleménye előtt. Először 1982-ben Helmut Schmidt német kancellár ismerte el a cigány holokauszt tényét, de a cigányságot csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock roma polgárjogi aktivista publikációi nyomán kezdték a nemzetiszocialista rendszer áldozatai közé számítani. A cigányok egyébként nem kaptak a zsidókéhoz hasonló kárpótlást.
A vérengzés áldozataira
1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott úgy a Cigány Világszövetség, hogy augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja,
és délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. Pontosan azért, mert 1944. augusztus 3-ára virradóra az SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A nácik által meggyilkolt romák közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.
Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést. Az emléknapon azóta auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére.
2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.
Az Élet Menete Alapítvány az idén először Roma élet menetét rendezett,augusztus elsején az ország több pontjáról 45 roma fiatal érkezett Budapestre, hogy a Nehru-parton lévő Roma Holokauszt Emlékműnél megemlékezést tartson. A mai napon, augusztus 2-án, a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapján Auschwitz-Birkenauba utaznak, és háromszáz külföldi diákkal együtt róják le kegyeletüket azok emléke előtt, akiket roma származásuk miatt haláltáborokban gyilkoltak meg vagy munkaszolgálat közben vesztették életüket.
A programot szervező alapítvány tervei szerint a Roma élet menetét ezentúl évente megtartják.
A Demokratikus Koalíció kegyelettel hajt fejet a roma holokauszt, a Porajmos áldozatai előtt. A megemlékezés figyelmeztet is minket. Nincsen ártatlan uszítás, a gyűlöletkeltésnek következményei és áldozatai vannak, az etnikai homogenitást hirdetők pedig mindig sokezer ember halálát okozták – fogalmazott közleményében Niedermüller Péter, a DK alelnöke, európai parlamenti képviselő. A DK szerint csak a közös emlékezet óvhatná meg Magyarországot attól, hogy megismétlődhessenek a XX. század borzalmai. Egy felelős kormány a történelem oktatás hangsúlyos részévé tenné a romák történelmének megismerését, ezen belül a roma holokauszt eseményeinek megértését. Egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a gyűlöletkeltéssel csak elbukni lehet; ahol a hatalom nem bújhat zsidózás, cigányozás vagy akár migránsozás mögé. Hisszük, hogy Magyarország egyszer olyan hely lesz, ahol nem származásban vagy bőrszínben, hanem tettekben, tehetségben és szorgalomban mérik az embert – hangsúlyozta a képviselő.
Sorozatunk olvasói megszokhatták, hogy többnyire rendhagyó portét közlünk a bemutatott politikusokról. Farkas Flóriánról a többi szereplőnél is rendhagyóbban írunk, merthogy a cigányság első számú vezetőjének pályafutását úgy lehet a legjobban vázolni, ha – a teljesség igénye nélkül – felsoroljuk, hogy hányszor nem szólalt meg, amikor mondania kellett volna valamit.
Mielőtt azonban számba vennénk Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásait, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy hősünk több alkalommal is volt büntetve.
Bűnök, balhék, botrányok
1975 és 1982 között háromszor ítélték el – hol felfüggesztett, hol végrehajtandó szabadságvesztésre. 1996-ban ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt, ám Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A 2014 márciusában alakult Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet, első elnöke Farkas Flórián lett. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére. Ehelyett, az uniós pénzekből kétszázmillió forintért irodaházat vettek a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De vásároltak irodabútorokat (31 millió forintért), informatikai eszközöket (21 millió forintért), ezen felül 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is összesen 50 millió forintért. Egy évvel azután, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el mondott le pozíciójáról. A hiányzó 1,6 milliárd forint nagyobb részét, 1,3 milliárd forintot az állam kipótolta.
Cigányozók ideje
Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor (néhány hónapja Sneider Tamás) pártja érzékelhetően araszolt a közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen témát nem vettek el a Jobbiktól: a cigányozást. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk, a „cigánybűnözést” kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.
Ez év elején, ráfordulva a választási kampányra, a Fidesz ebben is szintet lépett. Egy lakossági fórumon az akkor még miniszterként ügyködő Lázár János azzal dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.
Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselõ érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén 2014. szeptember 6-án. MTI Fotó: Varga György
Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.
Márciusban, nem sokkal az országgyűlési választás előtt Lázár János mártélyi utcafórumán azt mondta: mit várhatunk a bevándorlóktól, amikor a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni.
Balog Zoltán, aki nemrég még emberi erőforrás miniszter volt, szintén igyekezett lépést tartani kollégáival. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 júliusában Tusványoson arról értekezett, hogy a magyarországi politika még mindig nem tudta eldönteni, vajon a cigányság erőforrás, vagy tehertétel az országnak.
A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre és lemondásra szólította fel az akkor még a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.
MTI Fotó: Mészáros János
Nemcsak mostanában veszett el Farkas Flórián. 2012 augusztusában, amikor kétes eredetű, amúgy betiltott hordák vonultak Devecserre, Ceglédre, fenyegették a romákat, és minden jó ízlésű emberben rosszízű emlékeket ébresztettek, Farkas Flórián nem szólalt meg sehol. Nem tiltakozott, nem ment a helyszínre, hogy személyes jelenlétével igyekezzen oldani a feszültséget. Farkas Flórián akkor is, és most is, a cigányok érdekei helyett a kenyéradó gazdái szolgálatát választotta.
Bayer: Azonnal és bárhogyan
2013, januárjában Bayer Zsolt a Fidesz megmondóembere, a párt 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa a következőket írta: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából.. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”
Jó lett volna ismerni Farkas Flórián véleményét ezzel kapcsolatban. Hogy vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni.
Politikai pályája
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Farkas Flórián 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe. Először a Szolnoki Városi Tanács családsegítő szolgálatánál dolgozott, majd 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. 1989-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkárává választották.
1991-ben a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, majd elnöke lett.
A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról bejutott a törvényhozásba. 2006-ban a párt országos listájáról ismét mandátumot szerzett. 2010-től a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett.
A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot és az Európai ügyek bizottságának a tagja lett.
A Farkas körül kipattant botrányok ellenére a Lungo Drom 2017. október 28-án tartott kongresszusán Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere méltatta a Farkas által végzett munkát és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét és gratulációját.
A Sajókazán működő Dr. Ámbédkar Iskola 2017-ben befizette a tanulóit, köztük három roma gyereket egy borsodi cserkésztáborba, de amikor kiderült, hogy cigány származású diákokról van szó, azt mondták nekik, hogy „sem származásuk, sem hitük alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé.”
Legalábbis ezt állítja egy izraeli tudós, Smuel Avukia, aki egy Zsidó-Roma Fórumot is létrehozott.
Avukia évek óta kutatja a zsidók és romák rokonságát, és úgy véli: az Ószövetségben megtalálta azt. Most készíti elő az erről szóló összefoglaló dokumentumot, melyet hamarosan bemutat a rabbitanácsnak.
A Jediót Ahronótnak azt mondta, Ézsau egyik mondása is arra utal, hogy a romák valamikor rokonságban álltak a zsidókkal, és később Simeon törzsével azonosították őket.
Tudományos bizonyíték egyelőre nem sok van,
de romák körében máris igen népszerű ez az elmélet.
Éppen ezért az Avukia által létrehozott Fórum néhány hónapja már egy konferenciát is szervezett, amelyre főleg Franciaországból és Spanyolországból érkeztek romák Izraelbe, de voltak érdeklődők az Egyesült Államokból is.
Avukia szerint „a romák tudatában vannak ennek az ősi rokonságnak, de elveszítették a kapcsolatot. Ezért ezt a homályos tudást kell most megerősíteni”. Azt is mondta: csak idő kérdése, hogy ezt be is bizonyítsa.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A másik nagy nyertes a Roma
Rami Malek, a Bohém rapszódia című film főszereplője kapta a legjobb férfi alakításért járó díjat.
Spike Lee filmje, a Csuklyások: BlacKkKlansman kapta a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját, az eredeti forgatókönyvek közül pedig a Zöld könyv győzött.
