Kezdőlap Címkék Rohingja

Címke: rohingja

Apartheidtől szenvednek a rohingják

0

A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.

Rohingja menekültek a bangladesi határnál
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.

A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint

„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.

Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”

A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint „a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”

Rohingja kislány egy menekülttáborban
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.

Az Arakán államban élő rohingják lényegében

a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.

A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.

Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.

A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.

A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.

Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.

Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.

De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.

A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.

A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.

Földi pokol a menekült rohingja gyerekek élete

0

600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Ők most túlzsúfolt menekülttáborokban élnek Bangladesben, a UNICEF jelentése szerint.

Rohingja menekült gyerekek ételosztásra várnak egy bangladesi menekülttáborban.
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A mianmari hadsereg augusztus végén kezdett tisztogató hadműveletbe Arakán államban, miután rohingja felkelők támadtak meg több rendőrséget. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa etnikai tisztogatással vádolta meg a mianmari kormányt. Az országban a rohingja kisebbséget hosszú idő óta elnyomják.

„Sok, Bangladesben élő rohingja gyerek

olyan borzalmaknak volt tanúja Mianmarban, amilyeneket egy gyereknek sohasem volna szabad látnia,

és mindannyiukat elképzelhetetlen veszteségek érték” – írta közleményében Anthony Lake, az UNICEF igazgatója.

Azt is írta:

emberkereskedők visszaélhetnek a menekült gyerekek sebezhetőségével.

„Ezek a gyerekek elhagyatottnak, elszigeteltnek érzik magukat, ráadásul nincsenek eszközeik a támogatás vagy segítség felkutatására” – mondta a jelentés szerzője egy genfi sajtótájékoztatón.

Az UNICEF tanulmányában gyerekrajzok is szerepelnek helikopterről tüzelő, zöld ruhás férfiakról és vérben úszó emberekről.

Hétfőn Genfben adománygyűjtő konferenciát tartanak a rohingják megsegítésére; az ENSZ és segélyszervezetek szerint

434 millió dollárra (körülbelül 113 milliárd forintra) lenne szükség.

Ebből tiszta vizet, élelmet, szállást, higiéniai eszközöket és a járványmegelőzés jegyében oltóanyagokat biztosítanának a menekülttáborok lakóinak.

Elsüllyedt egy rohingja menekülteket szállító hajó

0

Legalább 12-en meghaltak, és többtucatnyian eltűntek.

 

a túlélők beszámolója szerint a hajón lévők többsége gyerek volt. Az eddig előkerült 12 holttestből is tíz gyermeké volt; mellettük még egy idősebb nő és egy férfi maradványait sikerült megtalálni.

A baleset a Bengáli-öbölben történt

még vasárnap a mianmari partoktól nem messze.

A buddhista többségű Mianmarból több mint félmillió muszlim rohingja menekült el augusztus vége óta, amikor a rohingja felkelők összehangolt támadására válaszul a mianmari hadsereg „tisztogató akcióba” kezdett Arakán államban, ahol mintegy egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, miután a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik.

Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint Arakánban az etnikai tisztogatás iskolapéldája zajlik.

Aung Szan Szú Kji elítélte a rohingják elleni támadásokat

0

Elítélte a kisebbségi rohingják elleni jogsértéseket, és a vétkesek felelősségre vonását ígérte Aung Szan Szú Kji mianmari vezető kedden a nemzetéhez intézett beszédében.

A Nobel-békedijas politikus a parlamentben felszólalva kijelentette, hogy Mianmar nem tart a nemzetközi vizsgálattól, és elkötelezett abban, hogy tartós megoldást találjon a konfliktusra. A hatóságok készek megkezdeni azoknak a menekülteknek az ellenőrzését, akik vissza akarnak térni az országba – mondta.

Szú Kji most első ízben intézett beszédet honfitársaihoz azóta, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt elszabadult az erőszak a többségében buddhista Mianmar Arakán államában, ahol több mint egymillió jogfosztott muszlim rohingja él. A rohingja felkelők rendőrőrsöket támadtak meg, amire a hadsereg „tisztogató akcióval” válaszolt, amit az ENSZ az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősített.

Az erőszakcselekmények eddig mintegy 400 halálos áldozatot követeltek, és több mint 410 ezer rohingja menekült el a szomszédos Bangladesbe. Szú Kjit nemzetközi bírálatok özöne érte, amiért nem állítja le az erőszakcselekményeket.

Nem megy el az ENSZ-közgyűlésre a Nobel-díjas vezető

0

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán, közölte a szóvivője. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

Már 370 ezer rohingja menekült el Mianmarból az elmúlt három hétben a szomszédos Bangladesbe, miután

a hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

hogy megtorolja a rohingja muszlim szélsőségesek támadásait rendőrőrsök és egy katonai laktanya ellen. Már több mint ezren haltak meg az erőszak miatt.

Aung Szan Szú Kji hivatalosan állami tanácsadó Mianmarban, gyakorlatilag a miniszterelnöki teendőket látja el. Szóvivője most azt jelentette be, hogy kihagyja az ENSZ-közgyűlés ülésszakát, hogy belpolitikai biztonsági kérdésekkel foglalkozzon. Azt mondta,

„arra összpontosít, hogy lecsendesítse a helyzetet.”

Szerinte egyesek lázadásokat szítanak számos területen, és „készülő terrortámadásokról hallani”.

A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbségének számítanak. Mianmarban gyakorlatilag nincsenek jogaik. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, számos jelentés és műholdfelvétel tanúskodik arról, hogy

a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égettek fel,

de önkényes gyilkosságokról és a menekülő civilek lövetéséről is érkeztek beszámolók.

Már 370 ezer rohingja menekült el

0

Az ENSZ szerint a rohingja muszlim kisebbség 370 ezer tagja menekült el Mianmarból Bangladesbe augusztus 25., az arakáni erőszakhullám kezdete óta.

Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt csaknem 60 ezer újabb menekült érkezett. 185 ezer ember rögtönzött szálláshelyeken tartózkodik, további 150 ezer pedig a menekülteknek fenntartott hivatalos táborokban. További 35 ezer menekültet helyi közösségek fogadtak be.

A menekülthullám azután indult meg, hogy

a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

miután több mint két hete muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban. A rajtaütések után fegyveres összecsapások törtek ki.

Arakánban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,

nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik sincsenek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi jelentése szerint a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az „etnikai tisztogatás tankönyvi esetének” minősítette a rohingja kisebbséggel szembeni „kegyetlen biztonsági műveleteket”.

MTI/FüHü

Mianmar: újabb áldozatai vannak a taposóaknáknak

0

Két újabb akna robbant ma fel, így már három, a rohingják menekülőútvonala közelében fekvő területről tudni, ahova a mianmari hatóságok szárazföldi aknákat telepítettek. A mai egyik robbanásban egy fiatal férfi lába leszakadt.

A húszas éveinek elején járó bangladesi farmer egy Baish Bari nevű falu mellett lépett az aknára ma reggel, amikor a csordáját terelte. A szemtanúk szerint egy rohingja férfit pedig egy bangladesi kórházba szállítottak, miután egy másik akna a bangladesi Amtali falu mellett felrobbant ma alatta.

Minden jel arra mutat, hogy

a mianmari hatóságok szándékosan azokra a helyekre rakták az aknákat, ahol a rohingja menekültek átkelnek a határon.

Ez egy kegyetlen és aljas lépés, amely csak tovább növeli az üldözött emberek szenvedését.” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó kutatója, aki a határon van.

A mai tragikus események csak megerősítik, hogy ez a probléma nem fog magától véget érni. A mianmari hatóságoknak

azonnal véget kell vetniük ennek a szörnyű gyakorlatnak,

és meg kell engedniük, hogy az aknamentesítők megtisztítsák a terepet.”

A mai robbanások is a határ mellett történtek, ahol az ENSZ becslése szerint az elmúlt két hétben már 290 000 rohingja menekült kelt át. A helyiek szerint a mianmariak gyakran járőröznek a környéken.

A mianmari hadsereg Észak-Korea és Szíria mellett egyike még azoknak a kevés országoknak, amelyek nyíltan használnak taposóaknákat. Ezeket a fegyvereket 1997-ben egy nemzetközi egyezmény betiltotta.

Szeptember 8-án az Amnesty International megerősítette, hogy a mianmari hatóságok taposóaknákat telepítettek a Bangladessel közös határ északi részére, két forgalmas útvonalra Taung Pyo Let Wea (másnéven Tumbro) közelébe.

Legalább hárman, köztük két gyerek súlyosan megsérült.

A robbanások mindegyike nagy forgalmú utak mellett következett be.

Ahelyett, hogy tagadják a felelősségüket, a mianmari vezetésnek garantálnia kell az emberek biztonságát. Jó oka van, hogy a taposóaknákat betiltották: válogatás nélkül gyilkolják és bénítják meg az embereket, hiszen nem tudnak különbséget tenni katonák és civilek között.” – mondta Tirana Hassan.

Az ENSZ szakértőit be kell engedni a területre, hogy kivizsgálhassák a Rakhine államban történt jogsértéseket, köztük a betiltott aknák alkalmazását. A felelősöket bíróság elé kell állítani.”

Forrás: Amnesty International Magyarország

Több mint ezer halott – a Nobel-díjas elnök hallgat

0

Az ENSZ adatai szerint már több mint ezer halottja van az elmúlt két hét mianmari harcainak. 270 ezren menekültek el, többségében a kisebbségi rohingja népcsoport tagjai. Az ország Nobel-békedíjas elnökét, Aung Szan Szú Kjit egyre többen bírálják. A Guardian szerint vissza kellene vonni a díját.

Rohingja menekültek
Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam

Yanghee Lee, az ENSZ mianmari különmegbízottja szerint a muszlim rohingják és a biztonsági erők harcai miatt már

legalább 270 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe.

Mianmar északkeleti részén, Arakán államban rohingja szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el rendőrőrsök ellen, amire válaszul a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett.

Az államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,

nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik nincsenek, utazásukat korlátozzák.

Az ENSZ által készített jelentésekben gyerekek elleni, többször halálos végű, brutális szexuális bűncselekményekről, tanárok, közösségi vezetők tömeges kivégzéséről, házaikba bezárt emberek élve elégetéséről, vajúdó nők elleni tettlegességről, újszülött gyerekeik halálra taposásáról, helikopterekről vaktában falvakra zúdított géppuskatűzről írnak.

Pénteken a malajziai parti őrség vezetője közölte, hogy Malajzia hajlandó átmenetileg befogadni a Mianmarból menekülő rohingjákat. Az országban már így is több mint 100 ezer menekült van.

Rohingja menekültek a határnál
Fotó: MTI/EPA

Thaiföld szintén jelezte, hogy előkészületeket tesz a mianmari erőszak elől menekülők befogadására. Korábban a thaiföldi hadsereget sok bírálat érte, mert jelentések szerint kegyetlenül bántak a rohingja menekültekkel. Állítólag arra is volt példa, hogy csónakjukat a nyílt tengerre vontatták és ott hagyták, de tömegsírokat is találtak.

Mianmar elnöke a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji. Neki csütörtökön a szintén Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, Desmond Tutu írt nyílt levelet. Azt írta:

„Öreg vagyok már és gyenge is, hivatalosan visszavonultam, de megszegem a közügyekkel kapcsolatos hallgatási fogadalmamat, mert mélyen elszomorít országod muszlim kisebbségének, a rohingjáknak a sorsa.”

Tutu azt írta, Aung Szan Szú Kji a „becsület jelképe” volt, sokáig ott volt az asztalán a fényképe, kiszabadulása a hosszú fogságból reményt keltett, de a rohingják elleni „lassú népirtás” felgyorsult az elmúlt időszakban.

Tutu szerint lehet eltérő az emberek kinézete, és imádhatnak különböző isteneket, „és lehet, hogy valakinek a tűzereje is nagyobb, de

senki sem magasabb vagy alacsonyabb rendű másoknál.”

„Imádkozunk, hogy avatkozz közbe az elharapódzó válságba, és vezesd vissza népedet az igazság útjára” – zárul Desmond Tutu nyílt levele.

Tüntetés Pakisztánban Aung Szan Szú Kji ellen
Fotó: MTI/EPA/Bilaval Arbab

Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta. Az elmúlt években gazdasági nehézségek miatt azonban nyitni kényszerültek a világ felé, és fokozatosan felszámolták a diktatúrát. Tavaly óta Aung Szan Szú Kji a külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.

A Guardian véleménycikke szerint a rohingják elleni atrocitások eltűrése miatt

vissza kellene vonni a Nobel-díját.

Azt írják, hogy ellenzéki politikusként maga is súlyos üldöztetést szenvedett, de nehéz lenne még egy olyan kortárs politikai vezetőt találni, aki az iránta táplált nagy reményeket ilyen kegyetlen módon elárulta volna.

Azt írják: El kell ismerni, hogy a fegyveres erőknek Mianmarban továbbra is jelentős a hatalmuk, és nehéz őket kordában tartani, de nem is szólalt fel az atrocitások ellen, „a hallgatásnak, az alaposan dokumentált bizonyítékok tagadásának és a humanitárius segítség akadályozásának elegyét választotta”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!