Kezdőlap Címkék Rakéta

Címke: rakéta

Az ATACMS Ukrajnának adása már nem olyan kockázatos

Ukrajna 2021 óta kér nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat az Egyesült Államoktól, és a Fehér Ház következetesen ellenállt, legalábbis nyilvánosan. De lehet, hogy fordul a kocka.

Csütörtökön C.Q. Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke újságíróknak azt mondta, hogy „az eszkaláció kockázata nem olyan magas, mint talán az elején volt”.

Az orosz nyilatkozatok 2022 szeptemberében jelezték, hogy az ilyen fegyverek Ukrajnának történő szállítása átlépne egy „vörös vonalat„, mivel hatótávolságuk lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy Moszkvát vegye célba. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori elnöke akkor azt mondta a Defense One-nak: „Az akadémiai vagy agytrösztökben vagy az elemzés más formáiban dolgozó emberek ezt »deklaratív politikának« nevezik, amikor a magas rangú tisztviselők… nyilatkozatokat, prediktív nyilatkozatokat adnak ki arról, hogy mit tennének és mit nem, ha bizonyos cselekedetekre sor kerülne.”

Magas rangú katonai tisztviselők, akik a háttérben beszéltek, rámutattak az orosz katonai doktrínára, különösen az úgynevezett egzisztenciális kockázatra vonatkozóan, mondván, hogy ha Ukrajnának ilyen fegyvereket adnak, az nukleáris választ kényszeríthet ki Oroszországtól, vagy arra ösztönözheti, hogy megtámadja egy NATO-partnerét.

Ősz óta a jelentések azt sugallják, hogy az Egyesült Államok megváltoztathatja számításait, és titokban kis számban küldhet nagy hatótávolságú rakétákat – annak ellenére, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, hogy nincs elég ilyen rakétája.

A Biden-adminisztráció azonban mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje e jelentések megerősítését vagy cáfolatát. Március 20-án a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette: „Nincs mit ma nyilvánosan bejelentenem ebben a kérdésben. Ha van mit megosztanunk, biztosan meg fogjuk osztani.”

Brown hivatalosan sem erősítette meg vagy cáfolta a jelentést, de azt mondta, hogy

Oroszország visszafogott válasza a közelmúltbeli ukrán dróntámadásokra jóval Oroszország területén belül lehetővé tette a Pentagon számára, hogy módosítsa elemzését az ATACMS küldésének kockázatáról.

„Ezek azok a dolgok, amelyek… Figyeljen. Tudja, mi a valószínűsége az eszkalációnak… különböző képességek és különböző akciók” – mondta.

Megfigyelők és még néhány republikánus törvényhozó is nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy küldje el a rakétákat, mivel ezek lehetővé tennék az ukránok számára, hogy veszélyben tartsák az orosz pozíciókat Ukrajnában, beleértve a Krímet is, távol a frontvonaltól, beleértve Nyugat-Ukrajnát is. Ez megnehezítené Oroszország előrenyomulását, mivel Ukrajna továbbra is csapást mérhet még a legjobban megerősített orosz állásokra is az ország keleti részén gyakorlatilag bárhonnan az országban. Ez viszont megnehezítené a csapatok megerősítését, még akkor is, ha Oroszország nagyobb területet szerezne.

Ukrajna az utóbbi időben területeket veszít, és egyes szakértők szerint ha a kongresszus nem fogadja el az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros kiegészítő segélycsomagot, Oroszország tavasszal többet vehet igénybe.

Brown ismét a kiegészítő gyors áthaladására buzdított, és azt mondta, hogy Ukrajnának a belátható jövőben folyamatos tüzérségi ágyúzással kell szembenéznie. De azt is mondta, hogy a hatalmas tavaszi orosz offenzívától való félelem túlzó lehet.

„Nem tudom, hogy az oroszok képesek-e nagy offenzívát generálni. Úgy értem, ha megnézed… Mi történt a… az elmúlt évben az oroszok valójában rengeteg képességet, személyzetet, fegyverrendszert és járművet vetettek be, hogy megszerezzék, amit nyertek. És ahogy mondanám, ez majdnem egy húsdaráló.”

Izrael a háborúban: 70 ember meghalt, több mint 700 megsebesült – folyamatosan frissítjük

Rakétazápor csapódott Izrael déli és középső részén szombat reggel, amikor a Hamasz terroristái beszivárogtak az országba, és elfoglalták a dél-izraeli városokat. 

Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael háborúban áll.

„Ma reggel óta Izrael Állam háborúban áll”

– mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök, nem sokkal azután, hogy az izraeli hadsereg kihirdette a „Vaskardok hadműveletet”.

Délután körülbelül 70 ember halálát jelentette, és több mint 700-at megsebesített Magen David Adom. 

Az IDF szerint több mint 2200 rakétát lőttek ki. A szirénák többször megszólaltak Jeruzsálemben, Tel-Avivban és Dél-Izraelben. 

Az izraeli hadsereg szombat reggel arról számolt be, hogy „meghatározatlan számú terrorista” szivárgott be izraeli területre a Gázai övezetből a Hamász mozgalom által indított nagyszabású meglepetésszerű támadást követően. Ez utóbbi vállalta a felelősséget több mint 5000 rakéta Izrael elleni kilövéséért.

Több közösségi oldalon sugárzott kép egyesítésével készült videón a Hamász fegyveres szárnyának tagjait láthatjuk gyalogosan, sőt légi úton átlépni az izraeli határt. Más képeken a Hamász katonái láthatók, akik átveszik az izraeli hadsereg pozícióját, miközben néhány harcosnak sikerült beszivárognia a városokba.

Közvetlen találatot jelentettek egy épületen Ashkelonban. Több tucat jármű is kigyulladt a városban. Ramlában négy civilt mentettek ki, akik egy megrongálódott épület alatt rekedtek, az izraeli tűzoltóság és a mentőszolgálat munkatársai. Menhelyek nyíltak szerte az országban. Askelon és környéke számos része áram nélkül volt. 

„Arra kérjük a lakosokat, hogy maradjanak védett területeken, kerüljék a helyszín közeledését, és tartózkodjanak a robbanóanyagot vagy hasonló veszélyt rejtő rakétamaradékok megérintésétől” – közölte az izraeli rendőrség. 

„Arra kérik a lakosságot, hogy kövessék a Honvédelmi Front Parancsnokságának utasításait, hogy tartózkodjanak a védett területek közelében, a gázai periféria lakosait pedig arra kérik, hogy maradjanak bent biztonságos helyen” – kérte a hadsereg.

„Izrael állam fogja megnyerni ezt a háborút”

Közel 200 halott Gázában az új jelentés szerint

A palesztin egészségügyi minisztérium által közölt új jelentés szerint ma reggel óta legalább 198 ember halt meg Gázában. Az X-en (Twitteren) közzétett üzenetében a minisztérium azt is állítja, hogy 1610 ember megsérült az izraeli válaszok után.

Az USA gondoskodik arról, hogy Izrael „mindent megkap, amire védelméhez szüksége van.”

A Pentagon vezetője, Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere nyilatkozatában kijelentette, hogy gondoskodni fog arról, hogy Izraelnek „meglegyen mindaz, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát, és megvédje a civileket a válogatás nélküli erőszaktól és terrorizmustól”. „Elkötelezettségünk Izrael önvédelemhez való joga iránt továbbra is megingathatatlan ” – biztosítja a miniszter, elítélve a „polgári lakosság elleni gyalázatos támadásokat”.

„Kiállunk Izrael kormányával és népével, és részvétünket fejezzük ki az izraelieknek, akik életüket vesztették ezekben a támadásokban ”

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij védi Izrael „vitathatatlan” jogát, hogy megvédje magát

Miközben a Hamász teljes körű támadást indított Izrael ellen, Ukrajna elnöke kijelentette, hogy Izrael joga a védekezéshez „vitathatatlan  . Az X-en (Twitteren) közzétett üzenetében Volodimir Zelenszkij „szörnyű hírekről Izraelből” beszélt, és részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és szeretteinek.

Oroszország „azonnali tűzszünetre” szólít fel

Oroszország „azonnali tűzszünetre” szólította fel az izraelieket és a palesztinokat, kifejezve „legnagyobb aggodalmát” a Hamász Izrael elleni offenzívája után.

„Felszólítjuk a palesztin és izraeli feleket az azonnali tűzszünetre, az erőszakról való lemondásra és a szükséges önmérséklet megnyilvánulására” – mondta Maria Zakharova orosz diplomáciai szóvivő„Moszkva a legnagyobb aggodalmának ad hangot az izraeli-palesztin konfliktus övezetében kialakult helyzet hirtelen romlása miatt ” – jelentette be, hangsúlyozva, hogy ezt a konfliktust „nem lehet erőszakkal megoldani, hanem csak politikai-diplomáciai eszközökkel”.

Az izraeli civilek esetleges túszejtéséről készült képeket sugározták

A Hamász offenzívát több információforrás szerint túszejtés kíséri.

Az Associated Press amerikai hírügynökség által közölt képeken a Kibuc Kfar Aza-ból származó izraeli civilek láthatók, akiket palesztin harcosok túszul ejtettek és a Gázai övezetbe szállítottak.

Facebook/(AP Photo/Hatem Ali)

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

Izrael kilőtte Irán gázai emberét

0

Az iráni pénzek a 34 éves Hamed al Khoudary pénzváltó hálózatán keresztül jutottak el a Hamaszhoz és más terrorista szervezetekhez a gázai övezetben – közölte az izraeli hadsereg. Amely célzott csapással kiiktatta Irán emberét, aki a legfontosabb összekötő volt az iráni forradalmi gárda és a palesztin terrorista szervezetek között.

Mindez része annak az ellencsapásnak, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök rendelt el miután a gázai övezetből több mint 900 rakéta csapódott be Izrael területére. Még nincs vége – hangsúlyozta a nemrég újjáválasztott izraeli miniszterelnök az ellencsapás első szakaszát értékelve.

Egyidejűleg az Egyesült Államok kisebb flotta egységet vezényelt Irán partjainak közelébe. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ily módon akarják figyelmeztetni Iránt arra, hogy agresszív külpolitikájának határt kell szabnia. Trump elnök felmondta az Iránnal megkötött atom egyezményt és szankciókat mondott ki Iránra. Ezek közül a legsúlyosabb az, mely tiltja az iráni olaj megvásárlását minden külföldi cégnek vagy országnak.

Irán nem ismeri el Izrael létét sem. Támogatja az Izraellel szembeálló terrorista szervezeteket mindenütt a Közel-Keleten. Ezért is sújtott le az izraeli hadsereg arra a pénzváltóra, aki az iráni pénzeket osztotta el a különböző terrorista szervezetek között a gázai övezetben.

Rövid hatótávolságú rakéta kísérletek Észak-Koreában

0

Dél Koreában a vezérkari főnökség közleményben tudatta: Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre. Utoljára 2017 novemberében került sor rakéta kísérletekre Észak-Koreában, de azóta leállították ezeket, hogy elősegítsék a közeledést az Egyesült Államokhoz.

Kim Dzsong un és Donald Trump tárgyalóasztalhoz is ült Szingapúrban, ahol megegyeztek arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a koreai félszigetet. Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket és nem tökéletesíti hosszú hatótávolságú rakétáit, melyek elérhetik az USA területét is. Cserébe az Egyesült Államok arra tett ígéretet, hogy megszünteti a gazdasági szankciókat, melyek fojtogatják Észak-Korea gazdaságát.

A második csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong un között kudarcba fulladt Hanoiban. Mindkét fél egymást vádolta azért, hogy érdemi tárgyalásokra nem is került sor a vietnámi fővárosban. Észak-Korea annyit közölt, hogy az év végéig ad haladékot az Egyesült Államoknak. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat csakis akkor oldják fel Észak-Koreával szemben hogyha befejeződött a nukleáris fegyverzet megsemmisítése. Phenjanban viszont párhuzamos folyamatot akarnak vagyis fokozatos leszerelést és a gazdasági szankciók enyhítését ezzel egyidőben.

A mostani rakéta kísérletek nem sértik az USA és Észak-Korea megállapodását hiszen azok csak a nukleáris és a hosszú hatótávolságú rakéták kísérleteire vonatkoznak. Nemrég a KCNA hírügynökség bejelentette: Kim Dzsong Un személyesen megtekintett egy rakéta kísérlet sorozatot. Az USA akkor azt jelezte: nem tapasztaltak ilyesmit. Az amerikaiak valószínűleg közepes vagy hosszú hatótávolságú rakétákra gondoltak. Észak-Korea viszont „taktikai fegyvert” tesztelt, melynek hatótávolsága jóval kisebb, így nem jelenthet veszélyt az Egyesült Államokra.

Új iráni rakéta: Európa is elérhető

0

Iránban az 1979-es iszlamista forradalom évfordulóján új rakétát mutattak be. A hosszú hatótávolságú cirkáló rakéta igen alacsonyan repül – hangsúlyozta Irán hadügyminisztere. Amir Hatami szerint az új rakéta hatótávolsága 1300 kilométer vagyis Irán csapást mérhet vele Izraelre vagy az Európai Unió délkeleti államaira. Különösen hogyha ezeket az új cirkáló rakétákat rendszerbe állítják Szíriában, ahol Iránnak több támaszpontja is van. Az Európai Unió ezért szeretné, ha tárgyalások kezdődnének Irán rakéta programjáról.

Kizárta a tárgyalások lehetőségét a forradalmi gárda helyettes parancsnoka. Hoszein Szalami dandártábornok hangsúlyozta: miután az USA újra szankciókat alkalmaz Iránnal szemben, nincs lehetőség arra, hogy Irán leállítsa rakéta fejlesztési programját. Külföldi szakértők szerint gyakran előfordul, hogy az irániak eltúlozzák fegyvereik hatékonyságát, de elképzelhető, hogy valóban kifejlesztettek egy olyan rakétát, mely képes csapást mérni akár 1300 kilométerre is. Ez pedig változtathat az erőviszonyokon  a Közel Keleten, ahol Irán különböző hadszíntereken szemben áll Izraellel és Szaúd Arábiával.

Moszkvai bírálat Izraelnek

0

Hat izraeli harci gép megsértette Szíria légterét amikor támadást intézett Damaszkusz külvárosa ellen – állítja a hadügyminisztérium közleménye Moszkvában. Az oroszok „baráti figyelmeztetésnek” szánják a tiltakozást – közölte a hadügyminisztérium.

Oroszország Iránnal együtt Asszad elnököt támogatja Izraelben míg Izrael – az USA-val és az EU államaival együtt – Asszad ellenfeleinek nyújt támogatást. Trump nemrég közölte: az USA kivonja csapatait Szíria területéről. Ezt Moszkvában lelkesen üdvözölték.
Szeptemberben az izraeli légierő megtévesztő akciója miatt a légelhárítás tévedésből lelőtt egy orosz repülőgépet Szíria fölött. Putyin elnök és Netanjahu miniszterelnök telefonon tisztázta „a tévedést”, de azóta az oroszok nagyon figyelnek az izraeli légierő minden akciójára. A hadügyminisztérium közleménye most is megemlíti, hogy az izraeli légitámadás miatt civil gépek is veszélybe kerültek Bejrút és Damaszkusz légikikötőinek a közelében.
Izraelt aggasztja, hogy az USA kivonul Szíriából. Halálos ellenfele, Irán viszont egyre jobban berendezkedik ott. Az izraeli légicsapások elsősorban az irániak támaszpontjait támadják Szíriában. Ahol a légvédelem orosz import, és ma is orosz tanácsadók segítik annak munkáját. Izrael ezért a légicsapások előtt elvben értesíti az oroszokat a tervezett akcióról, de Moszkva azt kifogásolja, hogy ez nem minden esetben történik meg. Sok esetben ugyanis az izraeli légierő nem vállalja nyíltan fel a légicsapást Szíriában, ahogy ez a karácsonyi akció esetében is történt. Az orosz hadügyminisztérium nyílt bírálata Izraellel szemben azt mutatja, hogy az amerikaiak kivonulása után Moszkva a térség urának tekinti magát, egy olyan nagyhatalomnak, mely garantálhatja „Szíria szuverenitását”.

Mozgolódás Észak-Koreában a rakétagyár környékén

0

Észak-Korea továbbfejleszti interkontinentális rakétáit, erősítette meg egy magasrangú illetékes Washingtonban a Reuters hírügynökségnek.

A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő beszámolt arról, hogy amerikai kémműholdak fokozódó aktivitást mutatnak annak a gyárnak a környékén, ahol Észak-Korea interkontinentális rakétáit előállítja. Magukat a rakétákat a kémműholdak nem látják, ezért az amerikai hírszerzés nem tud pontos képet alkotni arról, hogy a továbbfejlesztés milyen eredménnyel járhatott.

Szingapúrban Kim Dzsongun azt igérte Donald Trumpnak, hogy felszámolja azokat a nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államokat is elérheti. Cserébe az amerikai elnök garantálta Kim Dzsongun biztonságát és a szankciók megszüntetését.

Azóta kiderült, hogy az USA csakis akkor szünteti meg a szankciókat, ha Észak-Korea már végrehajtotta nukleáris fegyverzetének és interkontinentális rakétáinak a megsemmisítését. A Reuters most érdeklődött a Fehér Házban, hogy mi a véleményük a kém műholdak információiról. A szokásos választ kapták: hírszerzői értesüléseket nem kommentálunk.

Trump többször is jelezte a szingapúri csúcstalálkozó befejezése óta, hogy bízik Kim Dzsongun ígéreteiben. Észak-Korea tett is néhány látványos lépést: átadták azoknak az amerikai katonáknak a holttestét, akik Északon haltak meg a koreai háború idején 1950-53 között, valamint külföldi tudósítók jelenlétében felrobbantottak egy atomkísérleti telepet.

Magát a leszerelést amúgy nagyon nehéz ellenőrizni. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy Észak-Korea egész nukleáris fegyverzetét rakják hajókra és vigyék az Egyesült Államokba. A javaslatot Észak-Korea – nem különösebben meglepő módon – elutasította. Trump Kínát is meggyanúsította, mondván Peking azért akadályozza a leszerelést Észak-Koreában, mert így akar visszavágni az USA kereskedelmi háborújában. A kínaiak természetesen tagadták Trump feltevését.

Az amerikai elnök Iránnal szemben hasonló módszert alkalmaz mint Észak-Korea esetében. Egyelőre nem sok sikerrel. Alig közölte Trump, hogy hajlandó találkozni az iráni vezetőkkel, máris megjött a válasz: ilyen csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy Trump visszalép az atomalkuba.

Az USA elnöke májusban jelezte a kilépést és Teheránban emiatt szószegőnek tartják. Trump lehetséges tárgyalópartnere, Rohani iráni elnök pedig nagyon meggyengült a hazájában, hiszen az atomalku az ő műve volt. A kemény vonal hívei nem akarnak tárgyalni Trumppal akkor sem, ha az amerikai szankciók komoly veszteségeket okozhatnak Iránnak.

Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Németországba

0
  • „Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.

  • A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.

Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.

Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”

Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.

Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…

A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.

Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!

Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.

Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.

A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…

Izraeli rakéták védik majd Románia légterét

0

Az izraeli Rafael hadiipari cég olyan beruházásról írt alá egyezményt Romániával, mely lehetővé teszi, hogy – izraeli licencek alapján – a rakétavédelmi rendszert maguk a románok állítsák elő.

Az ynetnews izraeli portál szerint ebből a Rafaelnek többszáz millió dolláros haszna lesz. Joáv Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael főnöke elmondta: a cég üzletpolitikája az, hogy együttműködik más államokkal azok védelmi képességeinek a fejlesztésében. Természetesen ehhez mindig megkérik az izraeli kormány engedélyét.

Románia nagy védelmi fejlesztési programot hajt végre – hangsúlyozta a Romaero cég főnöke, aki aláírta a szerződést az izraeliekkel. Az egyik legkorszerűbb rakéta rendszert sikerült így megszereznünk – mondta Remus Vulpescu, a román cég vezetője.

Románia az orosz fenyegetésre hivatkozva hajt végre jelentős beruházási programot a védelmi iparban.

Erre buzdít minden NATO tagállamot Trump elnök is. Az észak-atlanti szerződés elvben a GDP 2 százalékban határozza meg a honvédelmi költségvetés értékét, de ezt az európai szövetségesek döntő többsége nem teljesíti. Persze Trump azért is szorgalmazza a katonai költségvetés növelését, mert szeretne eladni amerikai fegyvereket Európában.

Eredetileg a románok is amerikai rakétákat akartak, de azután rájöttek, hogy a Rafael rakétái ugyanolyan jók, és ráadásul jóval olcsóbbak. Ezért vette meg Románia az izraeli rakétavédelmi rendszert, melyet azután helyben gyártanak majd. Ez sok új munkahelyet teremt Romániában. Ezenkívül lehetővé teszi a technológiai előrelépést is, hiszen Izrael a hadiiparban világszínvonalú technológiát alkalmaz, melyet most a Rafael eladott Romániának, hogy a jövőben izraeli rakétákkal védhesse légterét mindenfajta fenyegetéssel szemben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!