Kezdőlap Címkék Rádió

Címke: rádió

Szól a rádió

Már megint nem történt semmi. Vagyis semmi különös. Legyünk pontosabbak: semmi meglepő. Mert hát mi meglepő van azon, ha megszűnik egy rádióadó és indul egy másik? Felületes és nyugati megfigyelő azt mondaná: lám csak, pezseg a médiapiac, micsoda élet van minálunk, és mennyire zajlik! Hát, az biztos, hogy zajlik.

Most is épp zajlás tapasztalható. Az egy dolog, hogy csütörtökön éjfélkor elhallgat a Music FM, ugyanis a Médiatanács nem hosszabbította meg a rádió hét éves médiaszolgáltatási jogosultságát az FM 89,5 MHz-es frekvenciára. Úgy van ez a frekvenciákkal, hogy a Music FM üzemeltetője 2012 februárjában kötötte meg a szerződést a műsorszolgáltatásról, ám ezek az engedélyek csak 7 évre szólnak, viszont további 5 évre meghosszabbíthatók. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa most úgy döntött, hogy nem járul hozzá a hosszabbításhoz. Azóta a Music FM 89,5 rádiót működtető Prodo Voice Zrt rövid időn belül kétszer is tulajdonost váltott.

A rádió most szívhez szóló sorokkal búcsúzik a hallgatóságtól a Facebookon:

„Az utolsó pillanatig bíztunk abban, hogy ez elkerülhető, hiszen tudtuk, a Music FM rengeteg hallgatónak jelentett biztos pontot a mindennapokban. Együtt ébredtünk, együtt autóztunk, együtt buliztunk és sokszor együtt sírtunk. Evidens volt, hogy vagyunk egymásnak, mi nektek, ti nekünk.

Hét éven át szórakoztattunk és közben segítettünk, ahol csak tudtunk. Veletek elképesztő sikereket értünk el, díjak tucatjait nyertük és felépítettük Magyarország legnagyobb rádiós Facebook közösségét. A szemünk láttára nőtt fel a rádió kutyája, Music Málna, aki most sok szomorú arccal találkozik a munkahelyén.

A Music Fm tulajdonosa és vezetése erőn felül, mindent megtettek azért, hogy valamilyen formában az éterben maradhasson ez a fantasztikus és erős brand, de sajnos nem jártak sikerrel”

Nem bizony – de nem mindenki ennyire peches.

Van, akinek útját áldás kíséri, sőt, manna hull, amerre jár. Most kivételesen nem marháskodok: malaszttal lesz teljes a Manna FM adása. A főváros 80 kilométeres körzetében fogható csatorna szlogenje az „Örömre hangol!”. Ők a RadioCafé helyén lesznek foghatók, a 98,6 MHz-en.

De miféle csodálatos műsor várható náluk!

Mennyei lesz, annyit mondhatok. Saját meghatározásuk szerint a Manna FM pozitív pszichológiával, önfejlesztéssel foglalkozó tematikus műsorokat sugároz majd. Elsődleges célja a közlés szerint a szórakoztatva informálás (infotainment), nem a vallási tartalom a meghatározó, vagyis elsősorban nem a hívő, hanem a világi, sőt akár az ateista, de pozitív tartalomra fogékony hallgatókat szeretnék megszólítani. Reggel nem Bumeráng lesz benne, hanem a fantáziadús című Reggeli Mannát hallgathatja, aki akarja. „A könnyed témákkal és közélettel foglalkozó műsor tudatosan dolgoz fel komolyabb kérdéseket is, hogy a szórakoztatás mellett elgondolkodtató, inspiráló tartalmakat is adjon napindításként a hallgatóknak” – írják közleményükben.

Hát ez így elég nagy katyvasznak tűnik, pontosabban semmit sem mond, bármit jelenthet, pedig a lényeget még nem is tudjuk. Azt ugyanis, hogy ez a csatorna a Felház rádiója lesz.

A Reggeli Mannát is három műsorvezetőre bízták (copyright by Bumeráng), Kaldenecker Antalra, Péter Petrára és Prekopa Donátra.

„Kaldenecker Antal rádiós veterán, mostanáig a Sláger FM Sláger Reggel című műsorának volt a főszerkesztője, előtte volt a Danubius Rádiónál, az MTVA-nál, a Z+ és VIVA+ tévéknél és a Rádió Bridge-nél is. Péter Petra dettó ismert rádiós, és ő is a Sláger FM-től ment át a Mannához, előtte a Roxy Rádióban, az EstFM Rádióban, a Klubrádióban, a Rádió Caféban, a Juventus rádióban, a Jazzy Rádióban és a Danubius Rádióban is dolgozott – utóbbiban Kaldenecker Antallal párban. Ő is tévézett, az RTL Klub reggeli műsorában szerepelt egy ideig. Prekopa Donát szakmai háttere nem ilyen impozáns, elsősorban tévés vagy inkább mozgóképes műsorokban dolgozott az MTVA-nak és a DTK Show mellett, de volt a Petőfi Rádió és az Origo munkatársa is. Az ő neve inkább onnan lehet ismerős, hogy Orbán Gáspár mellett a Felház keresztény karizmatikus megújulási mozgalom egyik alapítója volt” – olvashatjuk az Indexen, és ettől minden a helyére kerül.

Akkor már érthető, hogy azt mondják:

„A rádió a küldetésének tekinti, hogy kreatív és releváns módon segítsen az emberi – családi és baráti – kapcsolatok ápolásában, valamint erősítse azokat a közösségeket, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a társadalom boldogságához.”

Hiszen a kormány egyebet sem tesz, mint ápolja és gazdagítja családi és baráti kapcsolatait. Erősít egyes közösségeket. Más kérdés, hogy a társadalom boldogságával bajok vannak, az még nem megy nekik, nem is fog, de a többi stimmel.

Ez a Manna FM az Államegyház Hangja lesz, akárki meglássa – megtudtam pár műsor címét.

Mindennapi
Jelenések
Gyerekjáték
Popzenés áhítat
Mannaszedegető

A Popzenés áhítatra valószínűleg milliónyi fiatal fog csápolni. Ja, nem. A Jelenések vad asszociációkra ad lehetőséget, a hitbéli ügyektől az utazásig a hallucinogének világába és tovább. A Mannaszedegetőről még nem tudom elképzelni, mi lehet: majd kiderül.

Hát kérem, mondom, hogy voltaképpen nem történt semmi, nincs itt semmi látnivaló.

Egy rádió megszűnt, egy született, ha minőségi cseréről nem is beszélhetünk, inkább az ellentétéről, akkor is, a magyar rádiós médiumok létszáma változatlan.

Szól a rádió.

Újabb rádiók landoltak Fidesz-közelben

Több nagy helyi rádió, az FM 7 Eger, a Rádió M és a Helikon Rádió is gazdát cserélt. Eközben a Médiatanács Andy Vajna ügyvédjeinek cégét hozta ki győztesnek Keszthelyen, ahol a Rádió 1 váltja a Helikon Rádiót.

Újabb rádiókkal gyarapodott az elmúlt hetekben a Fidesz-közeli holdudvar, kormányközeli vállalkozókhoz került az FM 7 Eger, a Rádió M és a Helikon Rádió. Rövid kutakodással az is kideríthető, hogy a felvásárlással érintett cégek új tulajdonosai mind szorosan köthetővé váltak Andy Vajna kormánybiztoshoz.

A Helikon Rádiót az Andy Vajna kormánybiztos Rádió 1 hálózatának műszaki igazgatójának, Paál Ákosnak a nevén lévő Pure Digital Kft. vásárolta meg, mely korábban már megszerezte Fehérvár évek óta piacvezető rádióját, a Fehérvár Rádiót is, majd azt Rádió 1-é alakította át.

Ami az FM 7 Eger és a Rádió M sorsát illeti, ezen rádiók új tulajdonosa az a Tranzisztor Kft. lett, amely korábban a budapesti Retro Rádiónak (a mai Magyar FM elődjének) is tulajdonosa volt, Andy Vajnához való szoros kötődésekkel, amire a legnyilvánvalóbb példa az volt, hogy a Retro Rádió ugyanabból a szobából sugározta műsorát Budapesten, ahonnan a Rádió 1 is. A Tranzisztor Kft.-t nemrég átírták egy Fidesz-közeli ügyvéd, dr. Szabó Iván nevére. Szabó ismerős lehet az olvasóknak, mivel több nagy horderejű ügyhöz is köthető. Többek között irodája a fideszes pécsi önkormányzatnak is dolgozik, a Pécsi Vízművek nemzetközi diplomáciai botrányt eredményező visszavételében is vett részt, időnként Pécs városának nevében nyilatkozott, de Szabó volt már az Országos Választási Bizottságban a Fidesz koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak is a delegáltja, és az állami Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságának elnöki tisztségét is ellátta, sőt ő vezényelte le a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) cégfoglaló akcióit, valamint az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. épületéből is ő tette ki azonnali hatállyal a régi vezetést, az érintett cégek egykori sajtónyilatkozatai alapján igencsak kemény, „kommandós” módszerekkel.

A Szabó cége által felvásárolt Helikon Rádió Keszthelyen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán és környékén sugárzott mostanáig, de a nagykanizsai és a keszthelyi lejárt frekvenciája miatt hosszú ideje tartó perben állt a Médiatanáccsal. A Helikon bírósághoz majd a Kúriához fordult, ahol még tavaly fel is függesztették a frekvenciapályázatokat ideiglenes bírói intézkedéssel, de végül a Helikon vesztett és a Médiatanács a héten a másik pályázót, az LB Rádió Kft.-t nyilvánította véglegesen győztesnek a keszthelyi frekvencián. Az LB Rádió Kft. tulajdonosa Litter Zsuzsanna és Bíró Balázs, két, erős fideszes kapcsolatokkal rendelkező, az Andy Vajna tulajdonolta Rádió 1-nek és a fideszes pécsi városházának is dolgozó ügyvéd. Egyébként korábban több hajdúsági frekvenciát is megszerző LB Rádió Kft. a Rádió 1-el hálózatba kapcsolódva, a budapesti Rádió 1 műsorát továbbítja majd Keszthely és térségébe. Zalaegerszegen egyébként van már Rádió 1, mivel a helyi önkormányzat átengedte a frekvenciáját a Rádió1-nek, így a Helikon Rádió megvásárlásával bebiztosították, hogy a Rádió 1 mellett a másik helyi frekvencia is ugyanahhoz a kormányközeli körhöz kerüljön.

A felvásárolt Rádió M egyébként piacvezető rádiónak számít Miskolcon az Inspira Media Research tavaszi mérése alapján, ahogy az FM 7 Eger is a legerősebbnek számított a térségben, ahogy a Helikon is igen erős versenyző volt.

A Médiatanáccsal és a rádiós piac átalakulásával függ össze az a hír is, hogy a héten a testület a médiaszolgáltató kérelmére további öt évvel megújította a vételkörzet-bővítésben működő Hódmezővásárhely 97,6 MHz – Makó 96,8 MHz – Kistelek 107,0 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási jogosultságot, így a frekvenciákon 2024. március 14-ig továbbra is a Rádió 7 szólhat majd.

Szalay Dániel

Orbán ráijesztett a magyarokra: azt mondta, hogy el fogunk fogyni

0

A miniszterelnök szerint Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. A CEU-ról annyit mondott: blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne.

 

A még erősebb családpolitika történelmi összefüggésben jó az egész nemzetnek, ezen belül a fiataloknak is, akik felmérések szerint általában családban gondolkoznak, több gyermeket szeretnének, mielőtt szembesülnének a felnőttkori anyagi nehézségekkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádióban.

A kormányfő rádióinterjújában úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretne, amelyben egyetlen fiatalnak sem kell megváltoztatnia a gyermekvállalásra, családalapításra vonatkozó terveit csak azért, mert anyagi nehézségekkel találja szemben magát. Elmondása szerint Magyarország európai összevetésben ezért költi már most is a legtöbbet a családok támogatására saját nemzeti össztermékéhez, vagyis gazdasági teljesítményéhez képest. Ennek a mélyén az a megfontolás is ott van, hogy Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. Hozzátette: a történelemben

mindig baj szokott lenni abból, ha kevesebb gyermek születik, mint amennyi a közösség biológiai fenntartásához szükséges. 

Azzal kapcsolatban, hogy Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választotta meg csütörtökön az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára, a pártcsalád helsinki kongresszusán, Orbán auz mondta: két jelöltből lehetett választani, egy szélsőséges módon liberális politikus volt az egyik jelölt, a másik pedig a bajor Manfred Weber.

A miniszterelnök szerint nem volt nehéz eldönteni, hogy ki mellett tegye le voksát a Fidesz-KDNP. Kifejtette: Manfred Weber az áprilisi, magyarországi országgyűlési választásokon részt vett, támogatását fejezte ki a Fidesz-KDNP felé. „A mögöttünk álló európai támogatást is szimbolizálja az, hogy a nekünk nyújtott segítséget, és a támogatást most visszaadjuk” – fogalmazott Orbán.

Meg szoktuk nyerni a választásokat, azonban még nem vagyunk acélosak – vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: az európai baloldal összeomlásban van, azonban az EPP számára is van még teendő.

A miniszterelnök szerint miután a Néppárt adta az elmúlt évek európai vezetőit, az elmúlt évek gondjaiért is felelősséget kell vállalni. Két kudarcot tudhatunk magunk mögött: az egyik, hogy a briteket nem sikerült az Európai Unión belül, a migránsokat pedig azon kívül tartani.

A miniszterelnök szerint mióta a CEU Magyarországon van, folyamatos a hisztériakeltés. Orbán Viktor szerint blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne, de senkinek nem ad felmentést a törvények betartása alól. Orbán Viktor kitért a legújabb nemzeti konzultációra és ara kérte a nőket és az asszonyokat, szánjanak fél órát rá és töltsék ki a kérdőívet.

A cenzúra diszkrét bája

0

A magyarországi média nagy többsége, és elsősorban a közmédia, megszállva, a román médiateret politikai oldalak szerint felszabdalták, a rommagyar – szinte teljes egészében – bedarálva, betuszkolva a Fidesz-alapítványok vasszoknyája alá. Csoda-e ha cenzúra van? Csoda-e, ha öncenzúra van?

Felteszem sokan kárörvendenek – pezsgőbontás sem elképzelhetetlen, itt-ott fontos irodákban -, hogy sikerült legyőzni a gonosz kritikust és mintegy 350 adás után kikerült heti jegyzetem a bukaresti rádió magyaradásából, csakhogy itt vagyok és elhangzott, de még inkább leírt kritikáim aktuálisabbak, mint valaha. Botrányos kiebrudalásom – botrányos, hiszen semmiféle érv el nem hangzott, közvetített telefonbeszélgetésen tudatták, hogy velem tovább nem kötnek szerződést, hogy majd más, mert …. és itt elakadt a beszélgetés, mert … csak -, persze várható volt. Nem egyedül vagyok, akit megpróbáltak/nak elhallgattatni a hatalmasok, akik foglyul ejtették a rommagyar társadalmat, akik mindenféle szabad, és főleg másképpen gondolkodást legszívesebben örökre elüldöznének. Csakhogy a dolgok természetéből fakad, hogy rossz projektet folytatnak, idejük nagyon is véges, lelepleződnek és a történelem süllyesztőjébe, sőt a hátsó, lakatra zárt, lomtárba kerülnek.

Nem a cenzúra hosszú karja a fő probléma, és az el sem rettent terveimtől, hanem az a makacs és kíméletlen ÖNCENZÚRA (melyről azt mondja Esterházy Péter egy helyen, hogy „olyan mint az olvadt hó, beszivárog az ember gallérja alá”), mely évek óta inkább elsunyítja – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – azt amiről jegyzeteim szóltak/nak, a nagybetűs VALÓS PROBLÉMÁKAT; az hogy nem vitatkoztunk/unk, hogy elhalt a nyilvános okoskodás, hogy elsatnyult a vitakultúra, hogy éppen úgy félünk kimondani, amit gondolunk, mint az átkosban. Ez a reális probléma, és nem a rádióadásom lekeverése, ez a gond itt és még inkább az értelmiségiek bedarálása, leszalámizása, az egyénenként megkötött különalkuk. A cenzúra nem veszélyes, mert a megváltozott nyilvánosságban nincs teljes elhallgattatás, mindig van lehetőség – hej, de zavarja ez a “disznófejű nagyurakat” – más média-térben megjelenni, aztán meg a természetét is félreismerik a cenzúrának, akik élnek vele.

Van az az ismerős, de valóságot kifejező közhely, hogy az idő rostája megszűri, hogy mi marad fenn történelmi perspektívában, mint említésre/megemlékezésre méltó teljesítmény. Nos, ebben a folyamatban a cenzúra nagyon is közrejátszik. Kicsit is átgondolva alig van olyan szerző és mű, akire, amire emlékszünk, akit a korabeli cenzúra ne üldözött, tiltott, vagy marginalizált volna. Hát így működik a cenzúrával való játszadozás, ez a perverz hatása: elfeledjük a cenzorokat, sőt kenyéradójukat, a hatalmasokat is, és a kicenzúrázottak bekerülnek történeti tudatunkba, ezért nem érdemes elfogadni az öncenzúrát. Tudom, tudom, gyenge és alig vígasz ez sokaknak, de hát ez is valami, és más nincs is. Illetve hát lenne az, amit parrhesia-nak, gondolatbátorságnak nevezünk. Az öncenzúra, a korlátozások szinte automatikus és kritikátlan belsővé tétele nagyon is jellemző társadalmi jelenség, vagy ha úgy tetszik szociálpszichológiai tény, mint minden más társadalmi relevanciával rendelkező összetevője a szólásszabadság bonyolult képletének. Ezzel szemben a gondolatbátorság, éppen arra irányul, hogy ezt a szinte automatikus fejleményt, a külső cenzúra belsővé tételét megakadályozza, szembe helyezkedjen az előbbivel, ennyiben pedig sajátos fajta nonkonformizmus, következetes formájában intellektuális engedetlenség. A gondolatbátorság, a szókimondás, a cenzúra különféle formáinak ignorálása általában a „hatalom nélküliek”, a gyengék, a kiszolgáltatottak stb., morális/intellektuális „fegyvere”, mely különösen régiónkat tekintve, annak történelmi társadalmi, gazdasági és kulturális, stb., előzményei okán nem szerveződik igazi (proteszt) mozgalommá, netán ellenhatalommá, mely a maga során korlátozhatja a hatalom bármiféle cenzúráját. Ezért fölszámolni nem tud(hat)ja a cenzúrát, kényszeríteni sem a hatalmat, viszont igyekszik azt „fenomenológiai zárójelbe”, azaz karanténba zárni, lényegében vállalva az elhallga(tta)tást, marginalizálást, az anyagi és egyéb hátrányokat, vagy akár az üldözést és börtönt kockáztatva stb., „úgy tesz mintha” cenzúra nem létezne. És azután még ez a reménytelen és kiszolgáltatott értelmiségi – igen sokszor nem közérthető, mint populista embertársaink követelik – diskurzus is képes győzedelmeskedni, vagy legalábbis uralni a közbeszédet és ez biza előbb-utóbb kikezdi a hatalmat. A cenzúrázó hatalom ugyanis, szorong, fél, mit fél, egyenesen retteg, még a bizonytalan helyzetű értelmiségtől is, különösen akkor, ha – néha tükörbe néz, ami elkerülhetetlen – tudja: hatalma manipuláción, alternatív tények sulykolásán, hazugságokon alapszik.

A populista, és akként illegitim hatalom joggal tart a médiáktól, hiszen a médiapolitizálás éppen arról szól, hogy a média logikája szerint működik a politikai kommunikáció, sőt ez működésmódjának a lényege, a politizálás tere és a nyilvánosság, a média tere egymásra tevődnek, ugyanazokat az eszközöket próbálják használni. Nem véletlen, hogy a lopakodó populista autokráciák, amit hibrid hatalomnak mondunk mostanság, a médiatér kisajátításával kezdik hatalmi bázisuk kiépítését. A sajtószabadság, vagy legalábbis média alacsony kiszolgáltatottsági foka a demokrácia működésének alapfeltétele. A magyarországi média nagy többsége, és elsősorban a közmédia, megszállva, a román médiateret politikai oldalak szerint felszabdalták, a rommagyar – szinte teljes egészében – bedarálva, betuszkolva a Fidesz-alapítványok vasszoknyája alá. Csoda-e ha cenzúra van? Csoda-e, ha öncenzúra van?

Azoknak pedig, akik látszat-jóindulattal csóválják a fejüket, hogy sokszor volt éles és határozott, meg tekintélyt nem tisztelő, meg szókimondó és miegymás, amit mondtam/írtam és miért nem hallgattam a cenzúra óvó-intő hangjára csak azt üzenhetem, hogy az erős és figyelemfelkeltő – legtöbbszőr mindenféle, és főként hatalmaskodó, pöffeszkedő és mindenki mást alattvalójának tekintő felkapaszkodottat, stb. – polgárpukkasztó gesztusokat illeti, ez volt és ez a célom: az irónia, a cinikus megvetés, a hatalomnélküliek fegyvere. Mondjak le arról, amit ígértem, és amit blogom címében (systemcritic.blogspot.ro) évek óta “hordozok”, ti. a rendszerkritikáról? Hát, akkor mivel foglalkozzak, hogy kivirágzott a pitypang? Megírjam a pöffeszkedő hatalom, a lopakodó autokrácia, az elhibázott politikai lépések, a korrupció, a manipuláció, a populista/demagóg diskurzusok apológiáját? De, hát ezen százak dolgoznak itt és máshol, adjam meg a császárnak azt, amit soha meg nem érdemel, és ezért erőszakkal is követel? Hát kösz, de nem.

És végére hagytam a rádiótól való kirúgatásom történetének, a rommagyar cenzúra mostani megnyilvánulásának legperverzebb vonatkozását. Nem elég, hogy a rommagyar hatalom cenzúrázni kénytelen, de még eszközei csak közvetettek, ez a gesztus is megmutatja kettős kiszolgáltatottságát. Nem kétlem, hogy alapvetően az ő fülét karcolta a rádióadás és ezért saját indíttatásból járt el, de azt sem, hogy volt budapesti sugallat, ha nem egyenesen követelmény, mely elhallgattatásomat sürgette. Nyomja ez a „nyílt titok”, az elkövetők lelkét, hadd mosolyogjanak és veregessék egymás hátát sikerük fölötti örömükben. Bizton nyertek valamit tettükért, valami anyagiakat is, és a jelenlegi budapesti hatalom megsimogatja okos kis lehajtott fejüket. Viszont a cenzúrázás végrehajtása korrupciót és politikai kiszolgáltatottságot implikált a másik irányban, a jelenlegi román hatalom fele is: amiért a PSD-s igazgató elkövette a kirúgatást (elvégezte a kellemetlent, minden indoklás nélkül, felrúgva a szerződésbe foglalt kötelezettségeit is stb.), azért még kérni fog egyszer valamit a Dragnea-féle hatalom. Na, arra lennék én a leginkább kíváncsi, – és szerintem ennek megtudása a közérdek -, hogy a gesztust mivel viszonozza a Fidesz itteni fiókpártja? Mit/kit, miféle elveket és mennyi gerincet kell beáldozni kirúgatásom fejében? Mert ingyenebéd a korrupciós láncolatban sincs.

Egyébként: To be continued!

Magyari Nándor László

Retro: újabb virágszál a NER médiacsokrában

0

A közmédia, a TV2, a vidéki lapok (tetszés szerint folytatható) NER-esítésével egyidejűleg az országos rádiófrekvencia politikai indíttatású kiosztása is zavartalanul folytatódik. A magyar médiavilág vagy kormánypárti lesz, vagy nem lesz.

A sajtó helyzetével leggyakrabban foglalkozó 24.hu tudósított elsőként arról, hogy most pénteken indul az új kormányközeli rádió a Class FM helyén.

„Június 15-én, pénteken birtokba veszi az országos kereskedelmi rádiós frekvenciát – Budapesten és a Széchenyi-adó térségében ez az  FM 103,3 MHz-et jelenti – a kormányközeli, Andy Vajnával és Mészáros Lőrinccel is összefüggésbe hozható Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft., mely eredeti vállalásával szemben nem POP FM néven indul, hanem a Budapesten eddig a 99,5 MHz-en sugárzó Retro Rádió nevét és arculatát veszi át.”

A frekvenciát, amit korábban a Class FM birtokolt, és a mai napig nem teljesen megnyugtatóan tisztázott körülmények között vesztett el (Sebestyén Balázsék akkor még náluk hallgatható reggeli műsorában egy szegmense nem felelt meg a korhatárbesorolásnak, és a frekvenciát tulajdonképpen emiatt vették el tőlük), a Hold Relkám  Kft. mellett a Class FM-et működtető Advenio ZRT is szerette volna megkapni, el is indultak a frekvenciapályázaton, de a kiírásban olyan súlyos hiányosságokat, részrehajló és szakmaiatlan, egy jelöltnek kedvező kitételeket találtak, melyek törvénysértők voltak, így beperelték a Médiatanácsot. Ez volt az a per, aminek végkimenetelét mintha előre tudta volna a frekvenciapályázaton nyertes Hold Reklám Kft, azaz azt, hogy a bíróság megalapozatlannak nyilvánítja az Advenio ZRT keresetét, így a Médiatanács a frekvenciát onnantól akadály nélkül tehette bele a kormányközeli médiapolip egyik, éppen szabadon fityegő csápjába – írja az ügyről az Index.

A frekvenciát 2016 novemberéig már használó Class FM így hiába él a Médiatörvény adta jogorvoslat lehetőségével, hiszen ha később számára kedvezően dönt a bíróság, már lehetetlen lenne visszaállítani az eredeti állapotot. Ennek oka, hogy a frekvenciát addigra már egy harmadik fél, a Hold Reklám Kft. használja majd és a Retro Rádió lesz rajta hallható.

Emiatt a bíróság a Class FM számára legkedvezőbb esetben is csupán kártérítést tud megítélni.

A 24.hu Földes Ádámot, a Class FM (Advenio Zrt.) vezérigazgatóját is megkereste. Ő annyit mondott, hogy jelenleg amerikai tulajdonosukkal és jogászaikkal, szakértőkkel közösen elemzik a kialakult helyzetet, és megvizsgálják a további lehetőségeiket. Ennél többet a webre szorult rádió vezérigazgatója most nem kívánt nyilatkozni.

Stop Kúria!

A Kúria is beavatkozott a választásokba. Ezt mondta Orbán Viktor magyar hangja, Havasi Bertalan. A miniszterelnök legtöbbször már csak szóvivőjén keresztül érintkezik alattvalóival, vele üzeni meg, hogy mi a véleménye az ország ügyeiről, a migránsokról, és minden másról, ami legalább annyira fontos, mint a Soros György és a civil társadalom elleni küzdelem.

Most a Kúria a soros, ez az a testület, amely Orbán-Havasi szerint azzal avatkozott be a választásba, hogy elvett a Fidesztől egy mandátumot.

A Kúria ármánykodásának fontosságát jelzi, hogy maga a miniszterelnök is megszólalt a Kossuth Rádióban: „Egyértelmű, hogy van 133 mandátumunk, sajnálom, hogy nem 134. Azt az egyet a Kúria egy téves döntéssel elvette tőlünk.” Orbán szerint mindez azért történhetett, mert „a Kúria nem nőtt fel a feladatához.”

Nekünk, akik nem vagyunk miniszterelnökök, csak sejtéseink lehetnek arról, hogy mi a feladata a Kúriának. (Amihez, Orbán szerint legalábbis, nem nőtt fel.) Józan ésszel úgy gondolnánk, hogy a Kúriának, más bírói testületekhez hasonlóan, az a feladata, hogy őrködjön a törvényesség fölött, és a peres ügyekben igazságos ítéleteket hozzon.

Amúgy mindenki másnak hasonló lenne a feladata, teszem azt, a Polt Péter vezette legfőbb ügyészségnek is. Hogyha valahol törvénytelenséget észlel, azt, hogy megkárosítják az államot, lopnak a közvagyonból, akkor ne mérlegeljen, hogy ki fia-borja az illető, hanem tegye a dolgát. Vagyis, nyomozzon, gyanúsítson, emeljen vádat.

Persze Orbán Viktornak ugyanúgy lehet véleménye a Kúria működéséről, mint bármelyik magyar állampolgárnak. De, ugyanúgy, mint a többi állampolgár, a véleményét ő sem mondhatja el a Kossuth rádióban. Magyarul ezt úgy mondják, hogy az állam nem avatkozhat be a tőle független testületek működésébe, döntéseiket, tevékenységüket nem minősíthetik. Otthon, a vasárnapi ebéd mellett persze mondhatja Orbán Viktor a feleségének, hogy menjen az anyjába a Kúria, mire Anikó válaszolhatja azt, hogy már megint mennyire igazad van Viktor, ezek tényleg nem nőttek fel a feladatukhoz.

De Orbán Viktor nem egy átlagos vasárnapi ebédelő, és a Kossuth Rádió sem a Seggem és Vidéke tájrádió, ahol bármi elhangozhat, mert a tulajdonos felel az ott elhangzottakért, hanem a magyar adófizetők pénzéből – több mint 80 milliárd forintunkba kerül nekünk ez a kis játék – fenntartott közmédia része.

Egy demokratikus országban a miniszterelnök nem nyilváníthat véleményt olyan dolgokról, amelyekhez miniszterelnökként semmi köze.

GRAFIKONBAN A VILÁG – Karácsony az éterben

Ezekben a napokban a világon szinte mindenütt mindent ellep a Karácsony: betüremkedik a vallásosok és az egyik vallást sem követők életébe, látványban, ízekben, szagokban és hangokban is jelen van a mindennapjaikban. Az ünnep állandó eleme a zene, a különleges, karácsonyi zene: a jól ismert (és kevésbé jól ismert) dalokat, zeneműrészleteket harsogják a boltokban, a vendéglátóhelyeken, s persze az éterben. S mintha mindig ugyanazokat játszanák mindenütt. De tényleg így van?

Megszokhattuk már, hogy az Egyesült Államokban minden nagyban csinálnak: tavaly több mint 500 rádióállomás állt át Hálaadáskor (minden év november negyedik csütörtökje) ünnepi programra – írja a Nielsen egy jelentése.

Ha ilyen mértékben és hosszú hetekig nem is, azért nálunk is jellemző a tipikusan karácsonyinak mondható zene népszerűsége: december közepe tájáig még csak a karácsonyira felcsicsázott bevásárlóközpontok harsogják a Feliz Navidadtól kezdve a Last Christmas-os át a We Wish You a Happy Xmast, amelyek azután szép lassacskán beszivárognak rádióadásokba is. Még nekünk is, akiknek sokkal kevesebb jut ebből, úgy tűnik, hogy mindig ugyanazokat a dalok kísérnek minket az éteren keresztül. Valóban így van ez? Ennek próbált utánajárni a statista.com, a már említett Nielsen felmérés alapján.

Nagyjából igen – derült ki a hallgatói szokásfelmérésből. Mint a grafikonból is kiolvasható: a rádióállomások által játszott karácsonyi daloknak a 65 százaléka 1980 előtti zene (igaz persze hogy vannak azóta készült s menet közben unalomig játszott számok a maradék 35 százalékban, ami szintén az „ugyanazt játsszák mindig” érzetet kelti).

 

Majdnem valódi kérdést kapott Orbán pénteken a közrádióban

0

Akik időnként belehallgatnak Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjúiba, tudják, hogy sok izgalomra nem kell számítani: a miniszterelnök nemigen szokott kemény kérdéseket kapni. A riporter inkább alákérdez, gondosan ügyel arra, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre feltételezése szerint Orbán tudja a választ.

Most azonban egy pillanatra úgy tűnt, hogy homokszem került a gépezetbe. (Vagy ezt is előre egyeztették?) Orbán ugyanis olyan kérdést kapott, amire nálánál rutintalanabb válaszoló bizonyára csak hebegett-habogott volna.

A közrádió riportere Navracsics Tibor uniós biztos – az Orbán-kormány korábbi igazságügy-minisztere – egyik kijelentésre kérdezett rá, miszerint

nincs is Soros-terv.

Orbán nem jött zavarba, kivágta magát: – Látja, még ő sem tudja, ez annál is inkább amellett szól.

Hat évnél fiatalabb gyerekek, most ne figyeljetek ide, mert nem nektek szánt tartalom következik. Az, hogy a Jézuskát még senki sem látta, éppen hogy azt bizonyítja, hogy létezik. És a húsvéti nyúl is azért hozza titokban, emberi szem számára láthatatlanul a hímes tojást, mert innen lehet tudni, hogy van.

Ezeket hallgatták a magyarok nyáron

0

Kiadta nyári toplistáit az Artisjus. A YouTube-on a tehetségkutatós sztárok mellett Pamkutyáék taroltak, megdöntve a legnézettebb magyar videó rekordját, a rádiós top 20-ba pedig a Halott Pénz négy dallal is bekerült.

Ahogy megírtuk, a nemzetközi toplistákat idén nyáron a Despacito uralta, de Magyarországon is sikerült meglovagolni a Puerto Ricó-i zenészek sikerét. A vicces/viccesnek szánt videóiról ismert népszerű youtuber-duó, a Pamkutya magyaros Despacitója lett a legnézettebb nyári videó a YouTube-on.

Az Artisjus blogján megjelent listán még 13 millióra becsülték a videó nézettségét, ugyanis az összeállításkor épp nem volt elérhető a videó, mert valamiért eltávolítottak a YouTube-ról. Pár nappal később azonban visszakerült, és a nézettsége is megmaradt. Cikkünk megírásának pillanatában

több mint 17 millió letöltésnél jár a paródia, amelyben egy rendőr szívatja a lúzer autóst.

A Despacito-paródia több magyar rekordot is megdöntött a YouTube-on: már a felkerülése utáni első napon több mint 1 millió letöltésnél járt. A most 17 milliós letöltésszám ráadásul nem csak magyar youtube-ozók kattintásaiból áll össze. Erről a videó alatti kommentek is tanúskodnak. Úgy tűnik, a Despacito szóra rákeresve valószínűleg sok külföldi is rátalált a paródiára. Az Artisjus szerint az elsöprő nyári sikerben az eredeti Despacito népszerűsége mellett az is vastagon benne van, hogy a Pamkutyának majdnem 700 ezer feliratkozója van a videómegosztón.

A top 20-as YouTube lista második helyén az X-faktoros Opitz Barbit találjuk, aki az Artisjus elemzése szerint első videójával jóval nagyobb nézettségre volt képes (ez jelenleg több mint 9 millió), mint bármelyik korábbi X-Faktor győztes.

Opitz Barbi az X-faktor tavalyi szériáját nyerte meg, és rögtön első számával, a Végemmel a YouTube lista élmezőnyébe került. A tehetségkutató korábbi nyertesei közül csak azok voltak erre képesek, akiknek több dalát is játszották a rádiók, ez pedig nem igaz Opitz Barbibra. Az Artisjus szerint az énekesnő nagyon ráérzett az aktuális divatra, a Végem ugyanis egy reggaetonos dal, csakúgy, mint például –meglepetés! – a Despacito. Igaz, hogy Opitz Barbi dala májusban került fel a YouTube-ra, amikor még a Despacito is a nagy menetelés kezdetén járt.

Opitz Barbi példája azt is mutatja, hogy a streamelés egyre jelentősebb sikerfaktor itthon is.

A Végem ugyanis úgy lett az egyik leghallgatottabb magyar dal, hogy a rádiós összesített toplistára fel sem tudott kerülni.

Opitz Barbiéhoz hasonló youtube-os sikersztorit produkált korábban Pápai Joci is eurovíziós dalával, az Origóval. Pápai Joci Özönvíz című új dala is erősen nyitott most, de nem tudta befogni az eurovíziós dalt. A paródiavideók népszerűségét viszont jól mutatja, hogy az Irigy Hónaljmirigy feldolgozása az Origóból szintén felkerült a youtube-os nyári top 20-ba.

A listán természetesen most is szerepel a Halott Pénz, Majka és Kis Grófo, aki általában több dallal is képviseltetik magukat.

A nyári rádiós top 20-ban is sok tehetségkutatós előadót találunk:

az első helyen Freddie áll a Csodákkal, akit Rúzsa Magdi követ az Édennel. Az énekesnőnek egy másik dala is felkerült a rádiós toplistára, de a rekorder ebben a tekintetben a Halott Pénz. Marsalkó Dávidéknak ugyanis négy száma is bekerült a legtöbbet játszottak közé. Otthon című dalukkal (ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök is megosztotta korábban) a YouTube-listára is felkerültek, ami rajtuk kívül csak Majkának és Partykaraván című új számának sikerült.

Íme az szerzői jogvédő, az Artijus által közzétett teljes nyári toplisták a Dalszerző blogról:

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!