Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Visszaszóltak a Liberálisok a Párbeszédnek

Somfai Peter
-
0
Visszaszóltak a Liberálisok a Párbeszédnek

Azzal, hogy Bősz Anett, a Liberálisok szocialista listán Parlamentbe jutott képviselője bejelentette, hogy távozik a Párbeszéd frakciójából és függetlenként folytatja a munkáját, alaposan belecsapott a politikai közélet „lecsójába”. Elindult egy kölcsönös vádaskodás, aminek igazságtartalmát csak az érintettek ismerhetik.

 

Az ATV reggeli műsorában Szabó Timeát azzal szembesítették, hogy Karácsony Gergely egy korábbi beszélgetésben ugyanott azt mondta, ő nem is tudott az MSZP és a Liberálisok anyagi természetű megállapodásáról. Később napvilágra került a dokumentum, a három pártelnök aláírásával. A Párbeszéd társelnöke sajátos magyarázatot adott erre: társa biztosan csak a megállapodás politikai részét írta alá, nem vállalhatott anyagi felelősséget más pártok pénzügyi megállapodásaiért. Hogy abban a bizonyos dokumentumban erről is, arról is van szó? Szabó Timeát ez láthatóan nem hozta zavarba.

A tévés beszélgetés után megpróbáltuk személyesen vele is tisztázni e „paktum” vitás körülményeit, de azt mondta, elege van ebből a vitából, azt ajánlotta: olvassuk el, amit erről korábban már nyilatkozott. Nem tud és nem is akar azokhoz semmit hozzátenni.

A Párbeszéd soraiban alighanem nagyon elegük lehet Fodor Gáborból és pártjából. . A társelnök a tévében azt is kijelentette:

„tudomásul kellene venniük a Liberálisoknak, hogy a szavazók ellenzéki együttműködést szeretnének és nem érdeklik őket a liberális értékek”.

Fodor Gábor sem hallgatott sokáig. Ő még tegnap este a Hír TV-ben a Párbeszédet „gyalulta”, mondván, hogy egyáltalán nem igaz, amit állítanak, nem pénzről, nem is neki ígért uniós képviselői mandátumról volt szó a szakítás kapcsán, hanem elvekről. És különben is, ők nagyon nagy áldozatokat hoztak a Változás szövetségéért. Hogy pontosan mit, arra nem tért ki.

Ha igaz, amit Fodor állít, akkor pártja az egyetlen, amelyik pénz nélkül is képes működni.  

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke sem maradhatott ki ebből a vitából, ugyanabban a műsorban látványosan felbosszantották Fodor állításai: „Kérem, lássuk be, ha a Liberális párt nem kapja meg az MSZP-Párbeszéd lista 15. helyét, akkor egy képviselőjük sincs, tehát nekem itt ne vádaskodjanak.”

Ha ennyi nem lett volna elég a korábbi frakciószövetséges lejáratásához, Szabó Tímea rátett még egy lapáttal. Azt is elmondta: tudomása szerint Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese felhívta Mellár Tamást, hogy ne lépjen be a frakcióba. Mi több, mondta, a pécsi független képviselőt az LMP-sek is megpróbálták erre rávenni.

Kemény vádak, amelyekről illik meghallgatni a másik felet is. Ha valaki, akkor Mellár Tamás biztosan tudja, mi történt. A pécsi képviselő fel is vette a telefont, és a következő beszélgetés zajlott le:

„- Mellár Tamást keresem.

– Én vagyok.

– Csak azt szeretnénk megtudni, felhívta-e önt valaki a Liberálisoktól vagy az LMP-től, hogy ne lépjen be a Párbeszéd frakciójába?

– Ez az idős, nyolcvanéves édesanyám telefonja, aki éppen a piacon van…

– Hívhatjuk később?

– Nem! – Ezzel letette.”

Úgy gondoltuk,

ha az érintett nem is állt kötélnek, talán a másik oldal hajlandó lesz elmondani, mi az igazság

abban a bizonyos telefonhívás ügyében.

Az LMP sajtófőnökét, Weber Ferencet is megkérdeztük: valóban telefonáltak Mellárnak? Tömör választ kaptunk: Nem.

Persze felhívtuk Sermer Ádámot is. Ő azt mondta, valóban felhívta Mellár Tamást, de csak azért, mert „úgy tartottam tisztességesnek, hogy közvetlenül tőlünk tudja meg, miért döntöttünk úgy, hogy szakítunk a frakcióval”.

A kérdésre, hogy le akarták-e beszélni a belépésről, azt mondta: „Nem. Ezt a döntést – így, vagy úgy – neki kellett meghoznia. A korábbi jó személyes kapcsolatunk, együttműködésünk hatalmazott fel erre a telefonhívásra. Egy rövid beszélgetés keretében felajánlottam neki, hogy elmondom neki a tényeket, ne valótlan állítások, médianyilatkozatok befolyásolják a véleményét. Egyértelműen a tudomásomra hozta, hogy ő nem ért egyet a döntésünkkel, és ezzel rövidre is zárta a beszélgetést.”

Sermer Ádám azt mondja: Szabó Tímea részben valótlanságot állított.

Beszélgetésünk után nem sokkal a Liberálisok még egy közleményt is kiadtak, amelyben már keményebben fogalmaznak: egyenesen „visszautasítják” Szabó Tímea állítását. Azt írják: arról nem esett szó, hogy a képviselő belép-e a Párbeszéd-frakcióba, vagy sem.

A közleményben a Liberálisok megismételték korábbi állításukat, miszerint örülnek, hogy nem szűnik meg a Párbeszéd frakciója, ugyanakkor arra kérik „Szabó Tímeát és minden olyan képviselőt, aki sértettségből és indulatból hazugságokat állít rólunk, hogy a további vádaskodások és rágalmak helyett inkább azért a célért dolgozzanak, amely továbbra is közös: az Orbán-kormány leváltásáért.”

Arról, hogy az MSZP-ben milyen viták vannak a paktum kapcsán, ide kattintva olvashat.

Így reagáltak a pártok arra, hogy Mellár beül a Párbeszéd-frakcióba

FüHü
-
0
Így reagáltak a pártok arra, hogy Mellár beül a Párbeszéd-frakcióba

A Párbeszéd és az MSZP természetesen örült, a Liberálisok sok sikert kívánnak, a Jobbik felháborodott.

Mellár Tamás független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy belép a Párbeszéd frakciójába, így annak, a liberális Bősz Anett kilépése ellenére, mégsem kell megszűnnie – erről itt olvashat bővebben.

A döntésére természetesen sorra reagáltak a pártok is. A leginkább érintett, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője, Szabó Tímea a Facebookon megosztotta Mellár posztját, és csak annyit tett hozzá: „Nagy örömmel tölt el, hogy egy ilyen nagyszerű emberrel dolgozhatok együtt a jövőben!”

Hasonlóképp tett Karácsony Gergely, a párt másik társelnöke, aki Mellár döntését a legszebb pünkösdi üzenetnek nevezte, mondván,

„vannak még emberek, akiknek fontosabbak a közös ügyeink, mint a sajátjuk.”

Szintén a Facebookon reagált az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan is. Ő azt írta: örülnek, hogy van még olyan politikus, „aki tenni akar az orbáni maffiakormány leváltásáért, és egy igazságos Magyarország megteremtéséért. Van olyan politikus, aki ezt a célt előbbre valónak tartja a saját anyagi érdekeinél, és aki a Változás Szövetségét erősíteni és nem gyengíteni akarja.”

A Liberálisok közleményben kívántak sok sikert Mellár Tamásnak és a Párbeszédnek. Azt írják:

örülnek, hogy Bősz Anett kilépésével nem szűnik meg az ellenzéki frakció.

Szerintük nem a Párbeszéd-frakció további működésének ellehetetlenítése volt a kilépés célja, hanem az, hogy „következetesen képviselhesse a liberális értékeket a parlamentben”, de a kialakult konfliktus lehetetlenné tette az együttműködést. Arra viszont a továbbiakban is készek, hogy „számos ügyben” együttműködjenek.

A Jobbik viszont nem örül a döntésnek. A párt pécsi önkormányzati képviselője (Mellár itt nyerte meg egyéni körzetét), Fogarasi Gábor a Facebookon azt írja:

„40 napos böjt után, a baloldaliak pünkösd vasárnapján kifizették a júdáspénzt.”

Sajnálják, hogy Mellár feladta függetlenségét, szerintük a „Párbeszéd egy mérhetetlenül kis támogatottságú, önállóan létezni sem tudó, csupán pénzért és pénzzel összetákolt egylet”. Fogarasi azt írja: „Mellár Tamás elárulta a polgári, konzervatív szavazókat, a Parlamentbe jutása után azonnal becsapta a választóit”, sőt, egyenesen „mandátumtolvajnak nevezi”.

Mellár Tamás a döntése bejelentésekor azt is írta: nem szűnik meg a függetlensége, mert rá nem vonatkozik majd a frakciófegyelem.

Mellár Tamás belép a Párbeszéd frakciójába

FüHü
-
0
Mellár Tamás belép a Párbeszéd frakciójába

A Párbeszéd parlamenti frakciója a liberális Bősz Anett kilépésével megszűnt, a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás belépésével viszont újjáalakulhat.

A Párbeszédnek három képviselője van a parlamentben, melléjük „kölcsönkapták” a szocialista Burány Sándort, és hozzájuk csatlakozott a liberális Bősz Anett, így lett meg a frakcióalakításhoz szükséges öt fő. Bősz Anett azonban pénteken már be is jelentette kilépést, mondván, nem látja biztosítottnak a liberális érdekek kilépését.

A lépés hátterében az MSZP és a Párbeszéd Fodor Gábort látta, Bősz Anett szerint viszont ő maga hozta meg a döntést.

Ahhoz, hogy a Párbeszéd frakciója megmaradhasson, kellett találniuk egy új politikust, aki belép hozzájuk. Egyből mindenki a függetlenként a parlamentbe jutott Mellár Tamásra gondolt, aki pénteken még azt mondta, gondolkodik rajta. Ma viszont a Facebookon azt tette közzé: belép a frakcióba. Ahogy fogalmaz:

„nem nézhetem tétlenül, hogy az ellenzék egyetlen összefogási kísérlete is meghiúsuljon.

Egyesek felelőtlen döntése miatt olyan helyzet alakult ki, amelyben nem maradhatok passzív, hanem tevőlegesen segítenem kell az ellenzéki pártok együttműködését.”

Mellár azt is leírja, hogy „alapvetően egyetért” Karácsony Gergely politikai nézeteivel, ezért is vállalt szerepet a miniszterelnök-jelöltségét segítő tanácsadó testületben és az általa összeállított árnyékkormányban. A belépéssel szerinte

nem veszíti el a függetlenségét,

mert olyan szerződést kötnek, amely értelmében nem vonatkozik rá a frakciófegyelem, és szabad kezet a hozzászólásaiban és a bizottsági munkában is. A pártba sem lép be.

Mint írja, tudja, hogy döntésével a saját helyzetét nehezíti, mert új támadási felületet nyit, de szerinte most fontosabb „az ellenzék perspektivikus együttműködésének az előmozdítása”.

Hadházy és Tordai visszaszólt Kövérnek

FüHü
-
0
Hadházy és Tordai visszaszólt Kövérnek

Az Országgyűlés elnöke az állami rádióban azt mondta, hogy Hadházy Ákosnak semmi keresnivalója nincs a parlamentben, Tordai Bence pedig civilizált közösségben sem elfogadható viselkedést mutatott. Az LMP és a Párbeszéd politikusa is a Facebookon válaszolt, Hadházy azt írta: köztörvényes bűnözőnek nincs helye ott, a Fidesz mégis Farkas Flóriánnal kötött szövetséget, Tordai pedig azt: Kövér még nem látott civilizált közösséget.

Kövér László a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a képviselői eskütételről távol maradó, az Országgyűlés legitimitását megkérdőjelező Hadházy Ákosnak „nem lenne itt semmi keresnivalója, egy normális demokráciában, ahol érvényesülnek a közösen elfogadott írott vagy íratlan normák”.

Hadházy azt írja, hogy Kövérnek „joga van ilyeneket mondani”, hiszen szerinte „sem lenne ott nagyon sok embernek helye. Mint ahogyan a köztörvényes bűnözőként már többször büntetett és börtönviselt, de a Fidesz segítségével ismét milliárdos romapénzek eltűnéséért felelős

Farkas Flóriánnak sem ott kellene ülnie sok társával együtt.”

Azt is írja: „éppen a “nemzet házelnöke” kötött vele választási szövetséget a Fidesz nevében”.

Hadházy szerint Kövér hiába mondja, hogy nem érti, mi ellen tiltakozik, „nyilván nagyon is érti”. Szerinte ugyanis „tömeges választási csalások történtek, ahol a kormány százmilliárdért kampányolhatott, míg az ellenzéki pártok csak ennek töredékéért és ahol több százezer külföldön dolgozó magyarnak nem engedték meg a levélben szavazást”.

Kövér László ma a kormány házi rádiójában azt nyilatkozta, hogy szerinte nekem nem lenne helyem a “Parlamentben”. Joga…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. május 20.

Kövér László nem említette név szerint a rádióban a párbeszédes Tordai Bencét, de egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta: korábban azért tiltották ki az Országgyűlés összes épületéből, mert „olyan magatartást tanúsított, ami nemhogy parlamentben, hanem civilizált közösségben sem fogadható el”.

Tordai válaszul a Facebookon azt írja:

„Kövér László, úgy látszik, még nem látott közelről civilizált közösséget.”

Szerinte ugyanis ebbe „bőven belefér, hogy néhány papírt kiragasztunk egy ajtóra, majd fél perc múlva levesszük róla. Nem itt húzódik a civilizáció és a barbárság közti határ…”

Tordai szerint „egyenesen nevetséges, hogy Kövér a demokrácia őrzőjének szerepében próbál tetszelegni.” Egy politológiai szaklapban megjelent írásra hivatkozva azt írja: „Magyarország már nem demokrácia, hanem egy „hibrid rezsim”, valahol félúton a demokrácia és a diktatúra között.” Úgy fogalmaz: „A demokráciát mi, ellenzékiek védjük tőled és fideszes tettestársaidtól, akikkel 8 éve romboljátok a demokráciát és a jogállamot, teszitek egyre kiszolgáltatottabbá az embereket, és lopjátok szét gátlástalanul a közös vagyonunkat.

Tolvajok vagytok, rombolók és a demokrácia megcsúfolói.

Úgyhogy László, szállj le a magas lóról, és légy nagyon biztos benne, hogy a 30 évvel ezelőtti önmagad legalább olyan keményen küzdene a mai Fidesz ellen, mint ahogy mi tesszük.”

Posztja végén József Attilát idézve azt írja: ez nem ricsaj, „akár borzalmas, akár nagyszerű, nem én kiáltok, a föld dübörög.”

Kövér "kitért az MSZP-Párbeszéd színeiben parlamentbe kerülő Tordai Bence esetére, akit – mint mondta – korábban azért…

Közzétette: Tordai Bence – 2018. május 20.

Bősz Anett: Én hoztam a döntést, nem Fodor Gábor

FüHü
-
0
Bősz Anett: Én hoztam a döntést, nem Fodor Gábor

Bősz Anett szerint ő csak egy eszköz volt az MSZP-nek és a Párbeszédnek az erőforrásaik növeléséhez, ezért a frakció elhagyása volt az egyetlen morálisan vállható út.

Hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a Párbeszéd frakciójából pénteken kilépő Bősz Anett arra, hogy az MSZP és a Párbeszéd szerint Fodor Gábor, illetve anyagi megfontolások álltak volna döntésének hátterében.

A liberális politikus, aki kilépésével nehéz helyzetbe sodorta a Párbeszéd frakcióját, részben megismételte pénteki, a Független Hírügynökségnek adott interjújában is kifejtett véleményét.

„A döntést tiszta lelkiismerettel hoztam meg. Ez volt morálisan az egyetlen helyes út. Ha a pénz érdekelt volna, akkor maradok, és pávatáncot lejtek, hogy mindig meglegyen az a kevés, amely a szövetségen belül megillet engem és a csapatomat. Ha a saját pozícióim érdekeltek volna, most nem dobtam volna ki az ablakon egy bizottsági alelnöki pozíciót, vagy egy frakcióvezető-helyettesi posztot. Ezek helyett ugrottam inkább a szakadékba. Én. Nem Fodor Gábor. Én. És a közösség, amelynek tagja vagyok” – kezdi a bejegyzést.

Majd arról írt, hogy itt az MSZP-vel és a Párbeszéddel kötött szövetségben, és abban, hogy közösen előbbre juthatnak, de „a szövetségeseink egyértelművé tették, hogy nekik csak egy eszköz voltam az erőforrások növeléséhez”.

„Hazudtak nekem, a pártomnak, és engem leginkább valamifajta madárnak néztek, aki arra jó, hogy erőforrásokat növeljenek,

de arra nem, hogy bevonják a csapatomat a tényleges közös munkába és a politikai döntéshozatalba” – írja arról, hogy a megbeszéltekkel ellentétben nem számított a Liberálisok álláspontja a szövetségben.

Később kifejti, hogy nem a frakció szétrombolása volt a célja, őszintén sok sikert kíván nekik a továbbiakban, de nem akart egy olyan társaságban maradni, amely még a választások után is „kiszorítósdit” játszik az ellenzékben ahelyett, hogy az illiberális demokrácia lebontásán fáradozna.

Kiemeli, új lapot akar nyitni a közéletben, és a pénteki döntés is „egy átlátható, tisztázott viszonyok közt működő politizálás megteremtéséért folytatott küzdelem” része. Ehhez még hozzátette, hogy mindent meg tettek azért, hogy elkerülhető legyen a kilépés.

„Fodor irányít a háttérből, őt pedig csak a pénz érdekli”

FüHü
-
0
„Fodor irányít a háttérből, őt pedig csak a pénz érdekli”

A tervezett MSZP-Párbeszéd frakciószövetség mindkét tagjának a vezetője csak anyagi okokkal tudja magyarázni Bősz Anettnek, a liberálisok képviselőjének a döntését – derült ki Tóth Bertalan és Szabó Tímea közös sajtótájékoztatóján. Fodor Gábort hibáztatják, akit  – mint elhagzott – csak a pénz érdekel. A Változás Szövetsége azonban továbbra is a NER lebontásért küzd.

 

„Bősz Anettet jó politikusnak tartom, aki hittel képviselhette volna a liberális értékeket a frakciónkban… azonban az a személyes benyomásom, hogy kevés beleszólása volt a döntésbe, Fodor Gábor irányít ugyanis a háttérből” – értékelte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Bősz Anett bejelentését, hogy kilép a frakcióból. Szabó Tóth Bertalannal, a tervezett, de a Párbeszéd frakció megszűnésével hamvába haló MSZP-P frakciószövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy a lépésről sajnálatos módon

a frakció előbb értesült az Országgyűlés Hivatalától, mint hogy megkapták volna Fodor Gábor levelét, Bősz Anett pedig azóta sem kereste őket,

így csak azokra az információkra tud támaszkodni amelyek abban a levélben le vannak fektetve.

Bősz Anett politikai és technikai feltételek nem teljesítésére hivatkozott, ami Szabó Tímea szerint értelmezhetetlen, hiszen a feltételek adottak voltak, Bősz képviselhette a liberális értékeket a frakcióban. A technikai feltételeket a frakcióvezető szerint pedig csak anyagi feltételként tudja értékelni, amit teljesítettek, sőt – tette hozzá – a Liberálisok súlyához képest a frakcióban Bősz többletforrásokkal rendelkezett, mint a többi tag.

„Úgy látszik, hogy ez Fodor Gábornak nem volt elég.

Sajnos Fodort semmi más nem érdekli, mint a pénz, számára a NER lebontása és saját politikai teljesítménye csak másodlagos kérdés”

– fejtette ki Szabó Timea.

Ugyanakkor Bősz Anett a Fügetlen Hírügynökségnek azt mondta: “Nem rejtem véka alá, hogy abban a szerződésben, amelynek legfontosabb részei politikai jellegűek voltak, szerepelt egy bekezdés az erőforrások megosztásáról is. Ebben mi nem kértünk többet annál, mint ami jogszerű volt. Ha nekünk a pénz lett volna a fontos, biztosan nem lépek ki a frakcióból”.

Tóth Bertalan megerősítette, hogy valóban létezik egy írásos megállapodás, amelyet korábban az MSZP és a Liberálisok elnöke írt alá, s melynek létezését Fodor jelezte pár hete szóban.

A megállapodás a frakcióvezető által egyelőre részletezni nem kívánt pénzügyi kötelezettséget róna az MSZP-re.

Ám a szocialisták dokumentumtárában ennek nem volt nyoma, sőt, sem az Elnökség, sem a Választmány nem adott felhatalmazást a párt elnökének egy ilyen aláírására, annak sem politikai, sem anyagi részét jóvá nem hagyta.

Tóth jelezte, hogy jogi szakvéleményt készíttetett a Fodor által kedden átadott megállapodás szövegéről, azt eljuttatta a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének; a testület foglalkozik majd az esetleges következményekkel. Emellett a jövő hétre összehívta a párt gazdálkodásával foglalkozó Párttanácsot, ahol ajánlatokat készítenek az esetleges lépésekre.

Ami biztos,

semmilyen politikai nézeteltérés nem volt a liberálisokkal, egyszerűen arról van szó, hogy anyagi megfontolások miatt rúgták fel a megállapodást,

amelynek részeként Bősz Anett az MSZP-P közös listáján megkapta a 15. helyet – szögezte le Tóth Bertalan.

A „Változás Szövetsége nem azért jött létre, hogy anyagilag segítsünk ellenzéki pártokat, hogy zsarolásoknak engedjünk, hanem azért, hogy elbontsuk a NER-t és küzdjünk a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta.

„Ebben a küzdelemben nem elsődleges az, hogy lesz-e frakció vagy sem” – mondta ezzel kapcsolatban Szabó Tímea, hangoztatva: ami fontos, hogy továbbra is ugyanazzal a hittel és alternatív eszközökkel  küzdenek a NER ellen, mint az elmúlt négy évben tették.

Tényleg megbuktatnák a szocialisták Karácsonyt Zuglóban?

Kardos Ernő
-
0
Tényleg megbuktatnák a szocialisták Karácsonyt Zuglóban?

A szocialista párt a leghatározottabban rémhírnek nevezte azt, hogy Karácsony Gergely zuglói polgármester megbuktatására, illetve a helyi képviselőtestület feloszlatására készülnek. A Független hírügynökségnek az MSZP kerületi elnöke, Tóth Csaba nyilatkozik.

 

Hogy jutott eszükbe, hogy feloszlassák a zuglói közgyűlést, ha Karácsony Gergely nem meneszti a városrész Fideszes alpolgármesterét?

A testület feloszlatását senki nem vetette fel, ez biztosan nem igaz.

Az sem igaz, hogy a Fideszes alpolgármester, Rozgonyi Zoltán menesztését kérték Karácsony Gergelytől?

Ez viszont igaz, mert már az alpolgármester kinevezésével sem értettünk egyet.

Úgy éreztük, hogy a polgármester felrúgta a korábbi politikai megállapodásunkat. Egyébként pedig mi azt sem támogattuk, hogy Rozgonyi Zoltán feleljen a kerület költségvetéséért.

Viszont nem tartja ésszerűnek, hogy ha a kerületben a választók 8 szocialista jelölt mellett 7 Fideszes képviselőt is beválasztottak, akkor a helyi ügyek kevesebb konfliktussal intézhetők, hisz a választók felének akarata megjelenik a kerület vezetésében is?

Nézze, Zuglóban a baloldal egyértelmű győzelmet aratott a választásokon, a fővárosban a második legnagyobb támogatást szereztük meg. A kerületben élők jogosan kérdezték, hogy az MSZP-Párbeszéd listavezetőjének, miniszterelnök-jelöltjének miért van szüksége Fidesz által delegált alpolgármesterre, miért kell a kormánypárttal helyi szinten együttműködni.

Viszont ez nem önkormányzati, hanem országgyűlési választás volt, nagy különbség. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Illetve az is tény, hogy Zuglóban nem utolsó sorban Karácsony miatt népszerű a baloldal.

Viszont ha az MSZP-Párbeszéd vezetőjeként kiállt amellett, hogy semmilyen együttműködés nem képzelhető el a Fidesszel, akkor azt helyi szinten is be kell tartani.

Még akkor is, ha a kerület parlamentjének számító testületben nagyon kiegyensúlyozott, 8:7-es a képviselői arány?

Ez nem indokolja, hogy az alpolgármesternek Fideszesnek kell lenni, hisz annak már politikai súlya van. A helyi politikában viszont pártállástól függetlenül lehet jó ügyet támogatni, az együttműködés nem politikai jellegű, hanem szakmai. Az arányos testület pedig csak segít a jó döntések meghozatalában.

Viszont van szocialista alpolgármester is, miközben a testületben a pártnak nincs nagyobb súlya.

Csakhogy Karácsony Gergely nem a Fidesz, hanem az MSZP támogatásával lett polgármester.

Igen, de az is igaz, hogy az MSZP több esetben a Fidesz összefogásával szavazta le Karácsony Gergely előterjesztését. Ezt elegánsnak tartja?

Ez nem igaz, mi Karácsony Gergelyt egyszer sem szavaztuk le. Kétségtelen, vannak ügyek, amiket helyben, pártállástól függetlenül megszavazhatnak a képviselők; adott esetben, ha a kerület számára fontos, akkor lehet azonos állásponton szocialista, fideszes, vagy jobbikos honatya is. Ebben az esetben leszavazhatják a polgármestert.

De a polgármester leszavazása politikai döntés is.

Persze, de olyan példát is tudok, hogy a szocialista képviselő előterjesztését Karácsony a Fidesszel együtt szavazta le.

Most mégis az a helyzet, hogy az MSZP Zuglóban a saját miniszterelnök-jelöltjét próbálja nyomás alá helyezni azzal, hogy ha a képviselői mandátumát leadja, akkor feloszlatják a testületet.

Nincs ilyen, ez nem igaz. Visszautasítom, szó sincs erről. A kérésünk az volt, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt értelmetlen és szükségtelen helyben a Fideszre támaszkodni. Egy hónappal ezelőtt tíz százalékkal több szavazatot kaptunk, mint egy éve, s bízom benne, hogy Zugló jövőre is baloldali kerület marad.

Mi történik akkor, ha Karácsony Gergely azért nem váltja le a Fideszes alpolgármestert, mert számít arra, hogy a kormány bőkezűbb lesz a kerülettel?

A kormány eddig is szűkmarkú volt Zuglóval, hisz a polgármestert ellenzékinek könyvelte el, s az alpolgármester eddig sem volt képes pénzt szerezni. Pusztán ezért tehát teljesen indokolatlan a maradása.

Ha ennek ellenére hivatalban marad az alpolgármester, akkor mi történik?

Semmi, ez egy politikai döntés lesz. A polgármester, Karácsony Gergely akkor a jövőben is igénybe tudja venni a Fidesz politikai támogatását. Mindez kicsit ellentmond annak, hogy az MSZP-Párbeszéd közös listáját vezette, s egyelőre még tagja a parlamenti frakciónak is. Ezt pedig mindenki úgy értékeli, ahogy akarja. Ennyi történhet. Mi semmiképp nem kezdeményezzük majd az önkormányzat feloszlatását, eddig sem volt ilyen szándékunk.

Formálódó ellenzéki együttműködés az időközin

FüHü
-
0
Formálódó ellenzéki együttműködés az időközin

Az MSZP, a Pérbeszéd és Liberálisok megállapodtak abban, hogy Szabadai Viktor személyében közös jelöltet indítanak Budapest V. kerületének 4-es számú egyéni választókerületében a július 8-i időközi önkormányzati választáson – adta hírül a Liberálisok közleménye.

 

A Változás Szövetsége megállapodást kötött arról is, hogy a józsefvárosi időközi polgármester-választáson közös civil jelöltet állít, a XV. kerületben pedig Németh Angélát, a jelenlegi alpolgármestert támogatják, ha a jelölt a többi ellenzéki párt támogatását is élvezi.

Mint közleményük leszögezi: Olyan jelölteket keresünk és támogatunk minden egyéni választókerületben, akik hitelesen képviselik a demokratikus értékeket, készek harcba szállni egy tisztességes Magyarországért, és kiállnak az alapvető szabadságjogokért. A siker záloga a minél szélesebb körű együttműködés – a Liberálisok már jóval az országgyűlési választások előtt is erre hívták fel a figyelmet. Akár EP-választásról, akár polgármester-, akár önkormányzati képviselő-választásról van szó, együtt kell működnünk, mert egyedül így van esélyünk a győzelemre!

Szabadai, a Liberálisok politikusa 2002-ben már önkormányzati képviselő-jelölt volt, 2006-ban önkormányzati képviselőnek választották a XIII. kerületben, majd 2008 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagjaként tevékenykedett. Jelenleg a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke és a párt fővárosi programjának koordinátora.

 

A Párbeszéd útja a súlytalanságból a megmaradásig

Bak Mihály
-
0
A Párbeszéd útja a súlytalanságból a megmaradásig

Kaptak négy évnyi lehetőséget a „saját lábon állásra”. Jelenleg az életben maradás a legtöbb, ami elmondható a Párbeszéd helyzetéről. Megnéztük, honnan és hogyan jutottak el idáig. Egy valaha nagy, ma akkori önmaga árnyéka párt mellé. Sorozatunkban az ellenzéki pártok elmúlt egy évét mutatjuk be.

 

Ha egy-két mondatban akarnám összefoglalni a Párbeszéd és Karácsony Gergely nagyjából egyévnyi útját, az valahogyan úgy szólna, hogy a teljes ellenzéki vereség egyik legnagyobb nyertese ez a párt. Sikerült pártként megmaradniuk, megszerezték a következő négy évre szóló költségvetési támogatást, és súlyuknál lényegesen több, három képviselőjük lesz a parlamentben, sőt – igaz, némi MSZP-s segítséggel – önálló frakciót is kiállíthatnak.

Ez persze nem több, mint az ellenzéket elzavaró többség (sőt, a rájuk szavazók egy részének is) azon ítéletében megfogalmazott állítás, hogy „a megélhetési politikusok” ismét nyertek négy évet. Merthogy a fideszes kétharmad mellett a Párbeszéd számára se nő fű.

Egy másik összefoglaló véleménymondat: kétségtelen tény, hogy

a Párbeszéd és Karácsony kezdettől a feltételek nélküli ellenzéki együttműködést támogatta.

A közös listát, közös miniszterelnök-jelöltet és mindenhol egyetlen megegyezéses jelöltet az egyéni választókerületekben.

Egy kis kitérő: emlékezetes módon éppen Karácsony, akkor még LMP-s képviselőként 2011 nyarán vetette fel egy olyan „technikai koalíció” létrehozását, amely a Jobbikot is magában foglalva kétharmadot szerezne a parlamentben, hogy ennek birtokában alkotmányos korrekciót követően új, „rendes” választást írjon ki. Ugyanerről ma már másképpen vélekedik. „Azóta a Jobbikot felvásárolta Simicska Lajos, aki másként is meg tudná buktatni Orbán Viktort, nem kellett volna neki pártot venni” – mondta egy interjúban. S hogy a Jobbik ugyanaz a náci párt, ami volt, amelyet már nem tart a rendszer ellenfelének, s a szavát sem lehet elhinni annak a pártnak, amely évekkel ezelőtt még európai zászlót égetett, most pedig a legradikálisabb béruniós kampányba kezdett.

A nyilvánosság előtt alig létező Párbeszédet lényegében Karácsony hordja a hátán (olykor Szabó Tímeával, társelnök-társával közösen), akinek az elmúlt szűk egy évben a teljes demokratikus oldali együttműködés végül kudarcos preferálása mellett meg kellett küzdenie még valamivel: az MSZP folyamatos belső megosztottságával, s nem utolsó sorban Botka László szó szerinti és szimbolikus hosszú árnyékával. (Ismét zárójelben: azon érdemes lenne mélyen elgondolkodni, hogy az MSZP Horn Gyula óta nem tudott választási sikerre esélyes első embert kitermelni. Azóta minden miniszterelnöke kívülről, pontosabban nem az aktív belső tagsági-politikusi körből érkezett, az egyetlen „saját” ember, Botka pedig pillanatok alatt elbukott.)

Karácsony szerintem a botkai helyzettel jól birkózott meg: végig lojális maradt hozzá, nem igen (de legalábbis láthatóan nem) vett részt az MSZP addigi „örökös reményének” belső megbuktatásában.

Nem volt ennyire sima és főleg sikeres az MSZP egyik legnagyobb gondja, Gyurcsány Ferenc személye és mozgásainak kezelésében, különösen úgy, hogy közben igyekezett Botkával harmóniában lenni. Utóbbi első pillanatban kijelentette, hogy a DK-val és főleg Gyurcsánnyal nem akar szorosan együttműködni, közben pedig a volt pártelnök állandóan a teljes nyitottságot hangsúlyozta. Hogy aztán – már amikor Karácsony ante portas – ő legyen az, aki kizárja Karácsony miniszterelnök-jelöltségét, ha ez együtt jár egyéni kerületi és pártlistás indulással.

Persze akkor már Botka sincs, és addigra az MSZP a közvélemény-kutatások szerint 200-400 ezer választót vesztett, ami megnövelte Gyurcsány súlyát.

Karácsony régóta – sokak szemében nyilván túlságosan is rámenősen –

nem csinált titkot abból, hogy szívesen vezetné az országot.

Akkor nézzük a mögöttünk hagyott szűk esztendő történéseit. Karácsony első fajsúlyosabb lépése okozott némi zavart. A korábban LMP-alapító, majd a 2010-es választási vereség után onnan kilépő, később a Juhász Péter gründolta Együtt-tel közös pártban működő politikus tavaly augusztusban megjelent Botka szegedi fórumán, ahol az akkor nyolc hónapja kormányfő-jelölt valódi baloldali programot, progresszív adórendszert, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmazó programját ismertette. Karácsony Gergely, akkor a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is megjelent a fórumon és egyetértését fejezte ki az alapelvekkel, valamint

közölte, hogy nem akar Botka kihívója lenni.

Ebből kisebb értetlenség támadt, mert a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és a jelenlévők többsége is úgy értékelte a Párbeszéd társelnökének szavait, hogy föladta saját miniszterelnök-jelölti ambícióit, ráadásul úgy, hogy mindezt Botka javára tette.

Mindezek hatására szeptemberben már nem ment el arra a rendezvényre, amelyen Botka ismertette szövetségi politikáját. S amelyen éppenséggel ott lett volna a helye, mert maga is

egyedüli megoldásként a megegyezést tartotta szükségesnek.

Nem sokkal ezután elkezdődött az a „tánc”, amelynek szereplői a kisebb ellenzéki pártok (mínusz DK), főleg az Együtt, valamint a Párbeszéd és maga Karácsony, aki mindeközben lépésről lépésre került közelebb az MSZP-hez. Hogy aztán a „régiek” és „újak” megítélése miatti ellentét következtében megtörténjék a szakítás.

Szeptember vége felé az Együtt elnöke, Juhász Péter bejelenti: „tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal”.

Az őszre egyre inkább meggyengülő és kapkodó Botka talán mindent egy lapra feltéve szeptember utolsó hetében – s egy időben az Együtt kezdeményezésével – váratlanul írásos ajánlatot tett hat pártnak arról, hogy biztos parlamenti részvételt ígérve felajánlja nekik a szocialisták listás helyeinek 49 százalékát. A Karácsony-féle Párbeszédnek 2 százaléknyi listás hely jutott volna. Nem meglepően már aznap elkezdtek érkezni az elutasítások.

(Eközben tört ki a Lattmann Tamás által kirobbantott balhé arról, hogy egy évvel korábban már majdnem kész megállapodása volt, ő lesz a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltje. A DK elismerte, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd cáfolta ezt.)

Ezután október másodikán Botka László lemondott.

Két nappal később

bukkan fel először a szocialisták körében komolyan vehető módon Karácsony neve

kormányfő-jelöltként. Egy választási párt létrehozása értelmes ötlet lenne, sokkal nagyobb esélyt kínálna az Orbán-kormány leváltására – vetődött fel szoci körökben. Az MSZP-Párbeszéd-tárgyaláson Molnár Gyula, a szocialisták elnöke hozta szóba egy ilyen párt létrehozásának gondolatát, mi több, azt is, hogy Karácsony Gergely legyen ennek a formációnak a listavezetője. A Párbeszédnek tetszene a közös ernyőszervezet, de az általuk kívánt módon, valamennyi ellenzéki pártot tömörítve és Karácsony listavezetésével.

Ugyanezen a napon Juhász Péter ismét bejelent: közösen készül a választásra az Együtt és a Párbeszéd. Az együttműködés a kormányváltás alapja, amiben minden ellenzéki pártnak helye van – mondta.

A repedés Karácsony (és a Párbeszéd) és az Együtt között már ekkor látható. Juhász ugyanis azt mondta, hogy minden demokratikus ellenzéki párttal együtt akarnak működni valamilyen formában, de azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egyetlen közös listán szerepelnének.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke ekkor még puhán reagált, mert csak arról beszélt, hogy készen állnak az Együtt-tel közös indulásra, a kormányváltásnak minimálisan az az alapja, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel (és értelemszerűen a Jobbikkal).

Karácsony (és a Párbeszéd) ekkor egy darabig nem feszegeti az „újak” és „régiek” koncepciója, valamint a „mindent egyben” elképzelése közti nyilvánvaló széttartást. Egy interjúban megmarad a közös egyéni jelöltek indítása melletti kiállásnál. Sőt, mint mondja, a Párbeszéd és az Együtt akár választási párttá is válhat, de nyitva állnak minden együttműködés előtt. És inkább arról beszél – ismét nem kis magabiztossággal -, hogy

“…én vagyok az egyedüli baloldali miniszterelnök-jelölt”.

Karácsony továbbra is távolságtartó Botka akkor már majdnem két hete történt lelépését értékelve: a baloldal nem omlott össze, hisz mindössze egy politikus távozott, a szociáldemokrata, mélyszegénységet felszámolni akaró program megmaradt. És nem csak hogy tudná vállalni Botka gazdagokat fizetésre kényszerítő politikáját, hanem az voltaképpen a Párbeszéd programja volt.

Ez volt az az időszak, amikor – Botka lemondása után – szinte azonnal elkezdődött az új miniszterelnök-jelölt keresése a baloldalon. Hamar meg is találták Balázs Péter személyében, miközben – mint arról az imént már szó volt – a szocialisták Karácsony Gergelyt kezdték emlegetni.

Nem tartott sokáig a volt külügyér szereplése, aki kijelentette, hogy csak minden párt támogatása esetén vállalná. Október vége felé az Együtt vágta el ezt a szálat (is), amikor tudatták: a Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem terveznek közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel szövetségben állít jelöltet. A DK korábbi elutasítása után ezzel eldőlt, hogy aligha lesz Balázs Péter a közös ellenzéki kormányfő-jelölt.

Ekkor azonban már egyre érett az Együtt és Karácsonyék nézetkülönbsége. Október közepén a Párbeszéd társelnöke, miniszterelnök-jelöltje azt mondta: a cél az, hogy az országgyűlési választáson mind a 106 választókerületben egy közös ellenzéki jelölt legyen, s erről a Jobbikon kívül mindenkivel tárgyalnának. Az Együtt-tel pedig már közös választási pártról és közös listáról egyeztetnek.

De Karácsony

egyúttal már határozottan bírálta a másik párt álláspontját.

Szerinte hibás stratégia az, hogy „meg kell újítani a politikát, új szavazók kellenek ahhoz, hogy kormányváltás legyen”, és ezért a lehető legjobban el kell zárkózni a régi pártoktól. Szerinte az a stratégia az egyedüli jó, amely szerint kell megújulás, meg kell őrizni az ellenzék sokszínűségét, nem kell mindenkit bevonni, de kell együttműködés, nem csak a matematika, hanem a felelős politizálás miatt is.

Éppen átlépett a naptár novemberbe, amikor Gyurcsány Ferenc kimondta, amit már mindenki tudott: a DK – a meggyengült támogatottságú MSZP-vel szemben növekvő alkupozíciót látva –

kiszáll a közös lista elfogadásából.

Oly nagy különbségek vannak a pártok programjai között, amelyek szinte áthidalhatatlanok – mondta Gyurcsány.

Látva a kötélhúzást és a megegyezésre képtelenséget, Gulyás Márton bejelentette, hogy az általa alapított Közös Ország Mozgalom kiterjedt kampányt szervez, hogy kiderüljön, ki a legalkalmasabb jelölt a 106 egyéni választókerületben. Mintegy ezer fős mintából, személyes úton, közvélemény-kutatásokat készíttetnek.

A pártok igyekeznek őrizni a látszatot, ennek jegyében közös közleményben jelentette be a DK, az Együtt és a Párbeszéd, hogy egyéni választókerületi koordinációs egyeztetésre hívják a szocialistákat.

Ekkoriban már nem csak az évből volt hátra kevesebb, mint egy hónap, a választások is közeledtek rohanvást, s az események felpörögtek. Néhány nap alatt letisztult a kép egy része. Először valamiféle új közös listáról jelentek meg hírek a szocialisták soraiból, s egyúttal arról is, hogy az MSZP-nek megvan az új miniszterelnök-jelöltje, de annak személye még vagy két hétig nem publikus. Mint ismert, a szocialisták december 9-én az eredetileg tervezett kongresszus helyett csak választmányi ülést tartottak, amelyen bemutatták választási programjukat. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt személyét is ott nevezik meg – írtuk akkor.

Nem kellett sokat várni, egy nap elteltével már arról tudósítottunk, hogy új miniszterelnök-jelöltről hallani, vagyis nem Balázs Péterről (amely lehetőség akkor már másfél hónapja elszállt). Helyette

ismét Karácsony Gergely neve került elő,

ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Párbeszéd hátat fordít az Együttnek.

És hogy senkiben semmi kétség se okozzon álmatlan éjszakát, az érintett tévéadásban mondta azt (ismét, sokadszor), hogy teljes ellenzéki összefogást akar (programban, listán és kormányfő-jelöltben), és lényegében azt is kinyilvánította, hogy

szívesen lenne közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Azt mondta, ha lesz jobb jelölt nála, akkor hajlandó őt támogatni, de jelenleg nem ismer olyan felmérést, amelyben nem ő a legnépszerűbb politikus.

Ekkor ért véget a Párbeszéd és az Együtt közösködése. Utóbbiak közleményben nyilvánították ki, hogy „az elengedhetetlen megújulás elősegítése érdekében az Együtt nem kíván közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állítani a Magyar Szocialista Párttal”. Az együttműködés korlátozódjék az egyéni kerületi jelöltek közös kiválasztására.

És hogy (Magyarországon) stílszerű legyen az elválás, Szigetvári Viktor Együtt-mininiszterelnök-jelölt az ATV-ben élő adásban jelentette be, hogy új miniszterelnök-jelöltjük lesz Karácsony Gergely helyett. A közös történet ezzel lezárult. A „szép” befejezésről azzal gondoskodott, hogy

„a langyosokat kiköpi a Jóisten”,

és

„ez történt Karácsony Gergellyel is”.

Apróság, s ki-ki értékelje maga, mindenesetre Szigetvári (friss felismerésképpen?) azzal is indokolta döntésüket, hogy szerinte Karácsony nem hisz abban, hogy a Párbeszéd és az Együtt közös listája bejutna a parlamentbe. Másnap aztán Juhász Péter pártelnök azt mondta, hogy korábban azt tervezték, a hétvégén a Párbeszéd után az Együtt is miniszterelnök-jelöltnek fogja Karácsony Gergelyt választani. Szándékaik szerint a két párt közös listán indult volna a választásokon.

Maga Karácsony viszont alighanem belül már régebben letudta ezt a korszakot, legalábbis erre utal, hogy – mint később kiderült – pár nappal korábban, az Együtt és a Párbeszéd közös elnökségi ülésén a politikus kifakadt, és nem éppen irodalmi stílusban fogalmazott.

„Alapvetően az az érzésem, hogy a f@szért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre”

(mármint a Párbeszédére) – hallható azon a felvételen, amely a két párt végleges szakítása utáni napon került nyilvánosságra. Karácsony mindehhez még hozzáteszi, hogy van neki enélkül is elég dolga, “van egy fő állásom, ami önmagában egy kib****** politikai stressz”.

Három nap múlva aztán Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke elismerte, hogy ő készítette a felvételt.

Mindeközben pedig a nyilvános válás másnapján Karácsony már meg is jelent és felszólalt az MSZP programismertető nagygyűlésén. Ezen Molnár Gyula pártelnök közölte: kitart amellett, hogy közös jelöltek legyenek a választókörzetekben, közös listán induljanak és legyen közös miniszterelnök-jelöltjük. Karácsony utóbbira úgy reagált:

“döntsétek el ti, hogy nekem milyen szerepet szántok ebben az együttműködésben, ha kellek, akkor én jövök, és hozok magammal mindent, amit tudok”.

Ezekben a történésekben – túl a zökkenőmentes „átzsilipelésen” – az az érdekes, hogy Karácsony Gergely úgy keringett (mind szűkebb röppályán) az MSZP körül – még párbeszédes színekben – miniszterelnök-jelöltként (illetve emlegették így őt a pártban), hogy bármely párttestület formálisan megtárgyalta volna ezt.

Ennek sorában ismertük meg a „politikailag már miniszterelnök-jelölt” kifejezést. December közepén Molnár Gyula, az MSZP elnöke rádióinterjúban arról beszélt, hogy

politikai értelemben már eldőlt Karácsony közös jelöltsége.

Sőt, legott azt is megtudta a nagyérdemű, hogy a formálisan még meg se nevezett Karácsony árnyékkormányt tervez alakítani (ami aztán márciusban meg is történt).

(Ez a mód, hogy fontos dolgokat a nyilvánosságon keresztül jelentenek be, régi hobbi a szociknál. Az előző miniszterelnök-jelölt is úgy lett e poszt viselője később, hogy az érintett, tehát Botka László egy újságcikkben közölte: szívesen lenne az.)

Molnár és Karácsony is azt mondta, reméli, több párt csatlakozik az együttműködéshez. Megerősítették: közös egyéni képviselőjelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt a céljuk. Az is ekkor és így derült ki, hogy a Magyar Liberális Párt is csatlakozik.

Molnár Gyula szerint a három pártnak a közös indulásról belátható időn belül meg kell állapodnia, azt meg kell erősíteni civil szervezetekkel, és nyitottak lesznek a DK, az Együtt, az LMP és a Momentum iránt is.

Karácsony december második felében fontos kijelentést tett. Az evidens, és Karácsony krédójához passzol is, hogy közös lista kell Orbán legyőzéséhez, és reméli, valamennyi ellenzéki párt belátja majd, hogy a siker érdekében együtt kell működni. Hanem arról is beszélt, hogy

a közös listán fontos helye lesz Gyurcsány Ferencnek,

és a DK politikusára az utolsó pillanatig várni kell. A próféta szólt belőle, amikor úgy fogalmazott, ha viszont az ellenzék nem változtat jelenlegi stratégiáján, akkor a baloldal számára bohózatba fulladhat a választás. A szavazó számára egy ilyen helyzetben a viccpárt a legjobb alternatíva, tehát előfordulhat, hogy a Kétfarkú Kutya Párt komoly befutó helyet szerezhet a parlamenti választásokon – mondta Karácsony.

Aki – politikustól szokatlanul – azt is mondta, hogy

„sokkal inkább hasznos, mint népszerű akarok lenni”.

Az év végi ünnepek előtt pár nappal megszületett az MSZP és a DK megállapodása az egyéni kerületeken osztozásról, egyúttal véglegessé vált, hogy Gyurcsány csak részleges együttműködésre hajlandó. Az MSZP és a DK 60-46 arányban osztoznak az egyéni kerületekben. Molnár Gyula megismételte, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, Gyurcsány pedig hangsúlyozta, hogy a DK önálló listával indul, amelyet ő vezet, s nem támogatnak olyan kormányfő-jelöltet, aki más párt listáján van. (A DK-nak volt egy harmadik „anti-Karácsony” feltétele is, nevezetesen, hogy az érintett nem indulhat egyéniben, de végül ez lekerült a napirendről, amikor Karácsony közölte, hogy nem akar képviselőnek állni, marad inkább Zuglóban polgármester. Ezt viszont csak listán teheti meg a mandátum elvesztése nélkül.)

Aztán az is kiderült, hogy az MSZP meglehetősen gálánsan a maga 60-as kontingensébe felveszi Karácsony mellett a Párbeszéd másik vezetőjét, Szabó Tímeát, továbbá a független képviselő Kész Zoltánt és az Együttből Szabó Szabolcsot. Vagyis ezekben a kerületekben nem indítanak szoci jelöltet.

A karácsonyi ünnepek nyugalmas voltát elűzendő a hónapok óta hallgató Botka László előlépett, és egy interjúban beleszállt a baloldalba. Azt mondta, hogy a teljes összefogást javasolta, és mindent megtett ezért. (Arról nem beszélt, hogy a DK-t csak Gyurcsány nélkül fogadta volna el.) Felidézte, hogy lemondása előtti utolsó javaslatában a listás helyek felét átadta volna a többi demokratikus ellenzéki pártnak. „Engem ugyanis nem a pártvezetők parlamenti helye, hanem az ország állapota érdekelt, nem túlélni akartam, hanem nyerni. Rosszul mértem fel több dolgot. Nem gondoltam, hogy az ellenzéki pártvezetők csak frakciót akarnak, nem kormányváltást” – fogalmazott.

Majd még behajított egy rekesz kézigránátot: „azt sem tudtam, hogy a Fidesz milyen mélyen van jelen az ellenzéki pártok életében, mennyire irányítja őket. Ez nagyon megdöbbentett.” Ez azóta többször is felrobbant az ellenzék soraiban, legutóbb Hadházy Ákos (LMP) mondta ugyanezt nemrégiben.

Januárban, azon a napon, amikor a Nemzeti Választási Iroda közli, hogy készen állnak a választásokra, az MSZP elnöke bejelenti, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd.

A névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti,

aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje is lesz – mondta Molnár Gyula. Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, azt közölte, a helyekről még nincs konkrét és végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a következő parlamentben a Párbeszédnek önálló frakciója legyen.

Inkább csak érdekesség, de akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy január végén úgy ünnepelte ötödik szülinapját a Párbeszéd, hogy nagyjából biztos lehetett abban, bekerülnek a parlamentbe (az egyéni kerületi indulások és sikerek függvényében akár több képviselővel).

Politikai értelemben azonban a párt megszűnik önállóan létezni

a nála sokkal nagyobb szövetséges mellett.

A választások szempontjából – a baloldal számára – elhanyagolható eredménnyel kecsegtető erdélyi túrára indult februárban Karácsony és Molnár Gyula. Megemlíteni is csak azért érdemes, mert szemlélteti, milyen brutális őszinteséggel beszélnek arrafelé a politikai viszonyokról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök számolt be arról a vacsoráról, amelyen vendégei megkérdezték tőle, az RMDSZ szerint mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. „Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak”.

Február 9-10-én

elfogadták az MSZP és a Párbeszéd választási megállapodását,

amelynek értelmében a két párt közösen indít képviselőjelölteket, közös országos listán indul, a miniszterelnök-jelölt pedig Karácsony Gergely. (Vagyis, bár jogilag nincs olyan poszt, hogy miniszterelnök-jelölt, az MSZP majd’ harminc éves működése alapján ez az a nap, amikor valóban jelöltté válik a jelölt.)

Ekkor dől el, hogy az első tízben Karácsony mellett-után csak szocialisták lesznek, a 11. a párbeszédes Tordai Bence, a Liberálisoktól Fodor Gábor pártelnök helyett érkező Bősz Anett a 15. (Kilátásba helyezték, hogy az üres helyek egyikére esetleg bekerülhet Fodor is, ezt azonban aligha vette bárki komolyan.) Karácsony társelnök-társa, Szabó Tímea csak a 99. helyet kapta, de ő végül nagy fölénnyel egyéniben, Óbudáról került a parlamentbe.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje március közepe előtt mutatta be árnyékkormányának szakértői felét: Komáromi Zoltánt, Daróczi Gábort, Hegyesiné Orsós Évát, Mellár Tamást, Andor Lászlót, Ámon Adát és Wittinghoff Tamást. Koalíciós kormányzásra készül a többi ellenzéki párttal közösen, ezért a miniszteri posztok felére van jelöltje.

Karácsony még a legvégén se adta fel azon reményét, hogy sikerül átfogó megállapodásra jutni. Március 15-i ünnepi beszédében arról szólt, hogy le kell dönteni Orbán Viktor bálványát, és ehhez akár az ördöggel is szövetkezni lehet. Azt ígérte:

„kitapossa a pártokból”

a szélesebb ellenzéki szövetséget.

Ennek érdekében tíz nappal később felajánlotta a közös koalíciós kormányzás lehetőségét a DK-nak és az LMP-nek. Karácsony ezt akkor tette, amikor a párt honlapján közzétették az MSZP-Párbeszéd-szövetség száz pontból álló kormányprogramját.

Ami ezután történt, azt már jól ismerjük. Amint a bevezetőben olvasható, a Párbeszéd maradt törpepárt, de legalább megmaradt létezni.

A cikksorozat többi része az alábbi linkeken olvasható:

Ellenzék: Hogy volt, hogy lesz?

https://fuhu.hu/a-neppartosodastol-a-partszakadasig/

https://fuhu.hu/a-nolimpiatol-a-3-szazalekig-ez-volt-a-momentum-bo-egy-eve/

https://fuhu.hu/a-parbeszed-utja-a-sulytalansagbol-a-megmaradasig/

https://fuhu.hu/a-dk-es-a-valasztas-meseje/

Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

FüHü
-
0
Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

Kocsis Máté és Gulyás Gergely érkezik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásra.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Kövér László maradhat a házelnök.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

Arról is beszélt, hogy

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Meg tudtak egyezni a pártok.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.

Azt is mondta:

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

1...567...146. oldal a 14-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan