Kezdőlap Címkék Paks

Címke: Paks

Korrupciós pácban az Orbán kormány ex minisztere

Az Integritás Hatóság feljelentést tett Süli János ex miniszter félmilliárdos korrupciós ügye miatt: 468 millió  forintot kapott a család egy tehenészetre, amely sohasem működött. Európai pénzekről van szó, ezért lépett az Integritási Hatóság, melyet Orbán Viktor épp azért hozott létre, hogy megmutassa Brüsszelnek: Magyarországon nem lehet büntetlenül lenyúlni az uniós pénzeket.

A Transparency International szerint az elmúlt hétéves uniós költségvetési periódusban Magyarország 30 milliárd eurót kapott, és ebből 10 milliárdot vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Kicsoda Süli János? Ő volt Paks polgármestere, majd az Orbán kormányban a Paks II. atomerőmű építéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ebben a minőségében kapta a csaknem 500 milliót a Süli család egy tehenészetre, amely azóta sem működik. Az időközben leváltott miniszternek semmiféle agrár gazdálkodó tapasztalata nem volt, ennek ellenére megkapta a mega támogatást. Vajon miért? És főként: hol a pénz?

Szarvasmarha telep marhák nélkül

Az Integritási Hatóság emberei nem találtak marhákat a Heves vármegyei tehenészetben, amelyre Süli János 468 millió forintos támogatást kapott, és ezt kétmillió híján fel is vette.

A “tehenészetet” üzemeltető cégnek 2018 óta nem volt árbevétele. A cégnek egyik tulajdonosa Süli János volt, de amikor miniszter lett, akkor átadta a céget fiának, Süli Balázsnak.

Süli Jánosnak a Schadl ügyben is tanúskodnia kell majd, mert neki egy “találmányt” ajánlottak. Ebből nem lett semmi – mondta Süli János, akit lehet, hogy Orbán Viktor most beáldoz, hogy elterelje a figyelmet a sokkal komolyabb korrupciós ügyekről, melyek iránt élénken érdeklődnek Brüsszelben és Washingtonban. Miből gyarapodott Mészáros Lőrinc vagyona tavaly 150 milliárd forinttal miközben a GDP csökkent és a lakosság életszínvonala visszaesett? Miből vásárol szállodákat egymás után Tiborcz István, a miniszterelnök veje?

Washingtonban a hírek szerint a Magnyitszkij törvény alapján azt fontolgatják, hogy fekete listára teszik Mészáros Lőrincet és a miniszterelnök vejét mint olyan oligarchákat, akik az USA nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes politikát támogatnak. Orbán Viktor ettől tarthat igazán különösen azután, hogy nem fogadta azt a kétpárti amerikai szenátusi küldöttséget, amely aziránt érdeklődött Budapesten, hogy miért is akadályozza a magyar diplomácia Svédország NATO tagságát?!…

Olcsó paksi áram – világpiaci áron

A szocialisták vezetője kérdezi, hogy ha a paksi atomerőmű képes ellátni olcsó árammal az egész magyar lakosságot miért adják világpiaci áron a fogyasztóknak.

A paksi erőmű 12 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Az Orbán kormány épp erre hivatkozva kívánja felépíteni Paks 2-őt. De akkor miért kéri a lakosságtól ennek az árnak a tíz-tizenkétszeresét, a világpiaci ára?

Holoda Attila energia szakértő, aki az első Orbán kormány idején államtitkár is volt, arra mutat rá, hogy Magyarországon eddig sohasem volt a világpiaci ár a mérvadó, azt sohasem eresztették rá a lakosságra. Miért teszi most ezt az Orbán kormány? Elsősorban azért, hogy a nemzetközi pénzpiacokat megnyugtassa, és csökkentse a nyomást a forintra. Annak idején a Bokros csomagnak is ez volt az egyik fő célja. Akkor viszont a Horn kormánynak ezért nagy politikai árat kellett fizetnie: elbukták a választást 1998-ban. Orbán Viktor megtanulta, hogy nyíltan sohasem szabad felvállalni egy megszorító csomagot, mert azt a választók sohasem bocsátják meg.

Az igazság pillanata szeptemberben

Amikor megérkeznek az első felemelt árú villany és gázszámlák, akkor derül ki, hogy Orbán Viktor jól számolt-e? Azt reméli: a Fidesz népszerűségének nem árt igazán a rezsi csökkentés csökkentése. Annál is kevésbé, mert épp a baloldali-liberális ellenzék javasolta a rezsi csökkentés teljes megszüntetését.

Az ördög a részletekben rejtőzködik. A választópolgárokat ugyanis nem az érdekli elsősorban, hogy melyik párt mit mond a rezsi csökkentésről hanem az, hogy végső soron nekik mennyit kell fizetniük? A nagyon alacsony magyar jövedelmekhez képest a felemelt rezsi árak túlságosan is nagy megterhelést jelenthetnek az átlagos magyar családoknak is. Fennáll a veszélye annak, hogy az átlagos családnak is döntenie kell: eszünk vagy fűtünk? Nagy Britanniában a lakosság 40%-a szembesülhet ezzel télen. A brit kormány ezért 350 fontos támogatást nyújt nekik.

Magyarországon mire számíthatnak az átlagos családok, ahol jóval alacsonyabb a jövedelem, és ennek következtében a gáz és villanyszámla jóval nagyobb részét teszi ki a családi költségvetésnek?

Rezsicsökkentés mindhalálig

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

Mind villamos áram mind pedig a gáz drágább a piacon mint amennyit a lakosság fizet érte. Ez többszáz milliárd forintos problémát jelenthet, melyet a hatalomnak meg kell oldania hiszen a rezsi emelése politikai öngyilkosság lenne Orbán Viktornak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

A villamos áram esetében ez az anomália fokozatosan alakult ki, de idén nőtt meg igazán a különbség amikor az újrakezdés lendülete jelentős energia hiányt eredményezett az egész globális gazdaságban. Drágábbak lettek a fűtőanyagok: földgáz, szén stb., ennek következtében a villamos áram ma jóval többe kerül a szolgáltatóknak mint amennyit elkérhetnek a lakosságtól – írta meg a G7.

A gázszolgáltatás állami kézben van, ott a költségvetés lenyelheti a deficitet, de az árampiacon magánszolgáltatók is jelen vannak.

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

Pakson. Az atomenergia ugyanis relatíve olcsóbbá vált, mert az alternatív források árai növekedtek. Kezdetben az atomenergia méregdrága volt, mert a beruházás sokba kerül, de az üzemeltetés során már viszonylag olcsón ad áramot. Ezért

Paks szállíthat plusz áramot a piacra, ezzel elkerülhető a rezsicsökkentés feladása.

Igaz, hogy Paks drágábban is adhatná az áramot, de csak a plusz nyereségtől esne el, melyet nem kell elszámolni.

Orbán Viktor tehát megmentheti a rezsicsökkentést a költségvetési deficit növelése révén. Csakhogy ennek is megvan a kockázata, melyre Matolcsy György is figyelmeztetett. A Nemzeti Bank szerint vissza kell fogni a költségvetési hiányt, mert a jövőben ennek Magyarország ihatja meg a levét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet 8 uniós állam, amely javasolta, hogy állítsák vissza mielőbb a 3%-os deficit kritériumot, melyet a vírusválság idején mindenki túllépett.

Paksi blues fesztivál Woodstock szellemében

0

Július első hétvégéjén a műfaj rajongói ezúttal is Paksra vándorolnak, ahol immár 27. alkalommal rendezik meg a Gastroblues Fesztivált, 5 színpadon, 50 koncerttel. Az idei találkozó különlegessége, hogy a fellépő muzsikusok nagy része megidézi majd az 1969-es Woodstock-i fesztivál szellemét, amely akkor a béke, a szeretet és a zene nagy egymásra találása volt.

Már a július 5-i első nap péntek estéje is igazi sztárparádét ígér,

hiszen nagy örömünkre az egészséges és ereje teljében lévő Deák Bill Gyula blues bandájának koncertje vezeti fel Eric Gales zenekarának fellépését, aki jelenleg a világ legszűkebb gitáros elitjének a tagja.

A hét évvel ezelőtt megjelent „A jövő gitáros istenei” című könyvemben már „megjósoltam” neki ezt a sorsot, amit annyira eltaláltam, hogy idén május 9-én, a Memphis-ben megrendezett 40. Blues Music Awards-on ő kapta az év Blues Rock művésze díjat!

Idéznék a könyvemben megjelent portréból néhány gondolatot:

„Az 1974-es születésű Eric Gales-t sokan Jimi Hendrix reinkarnációjának tartják, aki nem csak a megjelenésében és hangjában idézi Jimit, hanem gitárjátékában is, „természetesen” ő is balkezes és jobbkezeseknek való gitáron tanult meg játszani, „nehezítésként” a húrozás azóta is maradt.

Eric elmondása szerint a fivérei azzal szórakoztak vele, hogy elé raktak egy Stevie Ray Vaughan vagy Eric Johnson dalt ezzel:„ha megtanulod holnapra, elviszünk fagyizni vagy a hanglemezboltba” – gondolhatják mit választott, természetesen a hanglemezboltot! 11 évesen megnyerte első blues-versenyét, hat évvel később pedig már lemezt is kiadtak az Eric Gales Band-től, amelyben Eugene basszusozott. A Guitar World Magazin olvasói az Év Legnagyobb Tehetsége címmel jutalmazták.”

Minden blues-rajongó felfokozott várakozással tekint a paksi bemutatkozása elé, szerintem kizárt, hogy csalódunk benne!

Az este zárásaként a fiatalok egyik népszerű zenekara az Ivan & The Parazol együttes lép színpadra Tátrai Tibor vendégszereplésével. Őt aztán senkinek nem kell bemutatni, hiszen évtizedek óta csodálhatjuk a gitárjátékát!

A szombati nap is bővelkedik kimagasló koncertekkel,

kezdve az evangélikus templomban délelőtt fellépő zenészekkel: Miller Anderson, Little G. Weevil, Dionne Bennett, Pál Balázs Jenő és Amadé, Éles Gábor és Anna, The Subrune…

Este 7-kor az ESZI Csarnok színpadán csap a húrok közé Miller Anderson a bandája élén. A skót énekes-gitáros már Woodstockban is ott volt a Keef Hartley Band tagjaként, így újra az akkori programját hallhatjuk.

Az est további részében is itt lebeg majd Woodstock szelleme, hiszen a legendás Ten Years Aftert is köszönhetjük, sajnos, az időközben elhunyt Alvin Lee gitáros már nem lehet közöttünk, de a jelenlegi szólógitáros, a roppant tehetséges Marcus Bonfanti mindent megtesz majd, hogy megidézze játékával az alakját. Zárásként az Amerikában is komoly sikereket elért Little G. Weevilt, azaz a most már hazatért Szűcs Gábort hallhatjuk, a zenekarának élén a jelenleg Cardiffban élő jamaicai származású Dionne Bennett énekesnővel.

A vasárnap az ingyenes koncertek valamint a szokásos, mindig roppant népszerű főzőverseny, fesztiválfoci és a borbarát találkozó napja.

Az egész nap a Woodstock piknik jegyében zajlik. A fellépő zenekarok mindegyike választott egy kedvencet az 50 évvel ezelőtti fesztivál szereplői közül és annak a programjából válogat, emlékeztetőül.

Csak felsorolásként, íme a kínálat: Magyar Atom, Tűzkerék xT, Varga János és barátai, Soulbreakers, Pál Balázs Jenő és barátai, The Joint Venture, Big Mouflon, Beatback, Ask The Dusk.

Géczi László

Paks ára – Déli kávé Szele Tamással

Kár, hogy nem tartanak orosz kávét, kisasszony, akkor adjon egy teát, csészealjból, málnalekvárral. Ma Oroszországra tekintünk, a Nagy Föld felé vetjük pillantásunkat – meg számolgatni fogunk sokat, szóval elkél majd tiszta fej, hogy lássuk, mennyi az annyi és hogyan is állunk azzal a paksi hitellel, beruházással, kamatokkal, hol tart az egyenlegünk.

Először is szeretném helyesbíteni magamat. Az elmúlt hetek folyamán valamelyik írásomban – melyben a kínai vasútvonal-hitellel foglalkoztam volt, csak nem találom, melyikben – pontatlanul határoztam meg a Paks 2-beruházáshoz igényelt orosz hitel összegét. Engem is megtévesztett egy tavaly novemberi hír, mely szerint Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter válaszol Szél Bernadett képviselő kérdésére. Éspedig emígyen:

„Címzett: Dr. Szél Bernadett (független) Benyújtó: Süli János, tárca nélküli miniszter (a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős)

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint a hozzám intézett „Mennyit hívtunk le a paksi hitelből?” című, K/3646. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország között megkötött nemzetközi hitel-megállapodás szerint az atomerőmű-építés eddig igazolt, összesen 98 millió eurós költségeinek finanszírozására az összeg 80%-ának megfelelő, azaz mintegy 78 millió euró hitel lehívására került sor.

A kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva 2018 májusában a Magyar Állam élt a hitelszerződésben erre biztosított lehetőséggel, és az addig lehívott hitel teljes összegét előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé.”

Ebből én is azt értettem, más is, hogy 98 millió euróról van szó, ami forintban valamivel kevesebb, mint harmincmilliárd.

Igen, akkor és ott ennyiről is beszéltek, de ez csak az eddigi költségkeret, amiből 78 millió eurót hívtak le, igaz, vissza is tették, azonban a valódi, teljes összege az oroszok által nyújtott hitelnek nem kevesebb, mint tíz milliárd euró. Vagyis háromezer milliárd forint, ha leegyszerűsítve számolunk. Ehhez képest a most megszerzett kínai hitel nem több forintban ezer milliárdnál forintban, tehát Paks 2-nek még mindig csak a harmada, akármekkora summáról is legyen szó.

Még egyszer: elnézést kérek korábbi tévedésemért.

De hogyan jött elő most a paksi hitel, mikor mindenki a kínaival van elfoglalva? Hát úgy, hogy szépen és főleg csendben elkezdtek problémák lenni vele.

Először is, csúszik a beruházás. Késnek a munkálatok, novemberben már a kormány is elégedetlen volt Süli tárca nélküli miniszter munkájával, le is akarták cserélni, csak valamiért nem tolonganak a helyéért. Az igazsághoz tartozik, hogy ő májusban már eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, ráadásul azután elakadtak a közbeszerzések. Ezzel együtt május közepén még arról volt szó, hogy a Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek. Erről beszélt Süli azután is, hogy a Roszatom vezetőivel tárgyalt Szocsiban, majd álláspontját július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén is elismételte. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks II. szerződésének módosításáról. Jelenleg úgy tűnik, az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.

Feltevődik a kérdés még a tavaly év végi hír fényében is, hogy ha nem építünk semmit, hiszen azért ekkorák a késések, akkor mi a fűzfán fütyülő rézangyalra költöttük mi ezt a pénzt, csak nem választásra? Még jó, hogy visszatettük, nincs hiány, de a költségvetésből kellett visszatennünk, ugyanis senkinek sincs 78 millió eurója a mellényzsebében. Az forintban 25 milliárd, meg némi apró. Na, ezt a 25 milliárdot sem látom az elszámolásban, pedig nem kisegér, két és fél stadion.

De ettől még mindig nem lenne aktuális a paksi hitel kérdése. Aktuálissá az mfor.hu egyik híre tette, mely szerint:

„Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról. Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.

Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.”

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a szerződés felülvizsgálata csak a törlesztés ütemezésére terjed ki, a kamatfizetésre nem.

Aztán az sem elhanyagolható körülmény, hogy ezeket a tárgyalásokat Varga Mihály a legnagyobb titokban folytatta le, azt sem tudjuk, hol és mikor. Mivel az elmúlt két hétben Varga pénzügyminiszter Orbán Viktort kísérgette ázsiai turnéján, valószínűnek tekinthető, hogy erre a megegyezésre jóval korábban került sor, csak most szereztünk róla tudomást. És most sem hivatalos forrásból: az MTI-ben egy hónapra visszamenőleg sincs nyoma a hírnek, az összes sajtóközlés pedig az mfor.hu-t jelöli meg forrásként.

Egyszóval: ez kiszivárgott.

Mondjuk nem csodálkozom, hogy ilyen horderejű tárgyalásokhoz nem hívták tanúnak a sajtót és a széles nyilvánosságot, pláne, hogy nekünk voltak kínosak – de akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hogy néz ki most ez a hitel információink szerint?

„A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás – amely két új blokk felépítését tartalmazza – finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra – 30 évre – mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.

Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni – szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.” (Mfor.hu)

Akkor, kérem, nagy a baj

Akkor ugyanis

mi belementünk egy tízmilliárd eurós, vagyis háromezer milliárd forintos hitel felvételébe, aminek már a kamatai is csillagászati összeget jelentenek, eléggé előnytelenek a feltételei,

majd

  1. Nem tettünk semmit a beruházás ügyében, amire a pénzt kértük, és ezért az Uniót hibáztatjuk, mely nem örül ugyan, hogy orosz reaktort építünk (milyen másfélét tudnánk? Pakson ennek a feltételei adottak), ámde bizonyos, hogy megakadályozni nem akarta az építkezést.
  2. Nem elég, hogy előnytelenek a kamatfeltételek, de most sírtuk ki Moszkvától, hogy fizethessük tovább, hosszabb ideig azokat a magas kamatokat.
  3. Az eredeti terv szerint a két blokknak 2025-ben már üzemelnie kéne, ehhez képest a munkálatok még el sem indultak. A törlesztésben viszont döntő szerepe volna az ezen blokkok által termelt áramnak, amit értékesítenénk és a befolyó haszonból kéne fizessük a részleteket – így viszont körülbelül hat év múlva törvényszerűen összeomlik a költségvetés, ha csak csoda nem történik vagy nem fedezünk fel valami gyémántbányát az Alföldön. Nem fogunk, megérzésem szerint.

Egyszóval: a hitelnek csak látszólag lesz fedezete, a valóságban nem, azonban komoly gondot fordítunk arra, hogy csupa olyan államnak tartozzunk – Oroszországnak, Kínának – melyek kifejezetten barátságtalan adósságbehajtási gyakorlatukról ismertek, az üzleti élet minden szintjén.

Baj lesz ebből, emberek, nagy baj.

Én szóltam

Amiről nem lehet beszélni: sok a gyanús titkosított történet

“Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg lehet mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” (Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés)

Persze, hogy nem én mondtam mindezt, hanem Ludwig Wittgenstein, osztrák filozófus, ő művelte a nyelv-filozófiai tudományt, én meg csak oktathatnám azt jó esetben képzettségem szerint. Írásaimban éppen ezért megkísérlem nevükön nevezni a dolgokat. Amiket én mondok, az csak most következik majd. Hogy például lehet kapcsolat vagy sem bizonyos személyek között, és kell-e titkosítani azokat. Ha valamiről nem lehet beszélni, akkor titkosítani kell!

Orbán szerint nálunk akkora szólásszabadság van, hogy nem csak mondani lehet bármit, de tüntetni is szabad, sőt még sátrat verni is a parlamentnél, és ennek még örült is a kormányfő, hogy lám-lám. Annak már nem biztos, hogy örülni fog, amiket most fogok mondani, nem Molnár F. Árpád módjára, se nem az Apostoli Magyar Királyság Kormányzójaként, de még csak nem is amolyan közéleti blogger lúzerként, aki össze vissza mondja a magáét, csak úgy bele a vakvilágba.

Én azt állítom, hogy sok minden azért lett titkosítva hosszú időre, sok minden azért lett minősített adat, hogy az egyszerű állampolgár ne tudja meg nyilvánosan azt, ami miatt azonnal utcára vonulna, soha nem látott létszámban, legkevesebb másfél millióan és rögvest el is zavarná a fészkes fenébe a mostani titkosítást titkosításra halmozó hatalmat!

Aki pedig mindezt cáfolni szeretné, az hozza nyilvánosságra ezeket az évtizedekre titkosított ügyeket és bizonyítsa, hogy nincs igazam! Lássuk csak, fontossági és időrendi sorrend nélkül, kizárólag tájékozódási pontokként, egy-két titkosítási történetet kiválogatva, okulásul, no meg mihez tartás végett.

Sok a gyanús titkosított történet

Mi a francnak kellett titkosítani azt a kormányülési jegyzőkönyvet például, ahol nem másról volt szó, mint a svéd vadászgépek megvételéről, a titkosítást 2011-ben újabb tíz évre meghosszabbították, de a svéd ügyészség álláspontját mégsem ismerjük! Játszásiból aztán az FTC-stadion avatásán is ezek a Gripenek röpködtek a pálya felett, a hadügyminiszter hadgyakorlatnak minősítette a revüt, és adatait 30 évre titkosította. A rézfánfütyülőjét, ezt aztán meg miért? Kérdés, hogy 2021, vagy 2044 lesz-e a feloldás ideje.

Az olajügyet 85 évre titkosították, és ennek teljes feloldása eddig egyetlen belügyminiszternek sem jutott eszébe. Vajon mi lehet az oka ennek a generációkon túl ívelő titkolózásnak? Csak nem az együttműködő nevek? De hát ki kíváncsi azokra, akik segítették a bűnüldözők munkáját? Senki! Inkább azok a nevek kellenének, akik törvénysértő módon, politikai, vagy szakmai helyzetükkel visszaélve együttműködtek a bűnözőkkel szándékosan, vagy akár gondatlanul! Milyen államérdek fűződhet ahhoz, hogy ne ismerjük meg őket? Semmilyen, csak magánérdek! Mekkora piszokság! Igaz, 2007 őszén egyes dokumentumokat nyilvánosságra hoztak. De ezek az iratok érdektelenek voltak, vagy minden személyre, helyszínre és konkrétumra vonatkozó adatot kitakartak, amin aztán az Index is jót viccelődött, bár az is előfordult, hogy egyeseket elfelejtettek kiradírozni. Megjegyzem például, hogy az ide tartozó ügyben, az Energolosok egy részét a bíróság végül felmentette, a többiek meg enyhe ítéletet kaptak.

Még a kecskeméti színház igazgatói posztjára pályázók nevét is titkosították

Azt is dumcsizzák a romkocsmákban, hogy a kormány a mi adóforintjainkból megvett egy pozsonyi ingatlant, de hogy miért és mennyiért vették, ki és mennyiért fogja átépíteni, kitől és mennyiért vásárolják majd a berendezését, azt titkosították. No, már miért? Csak nem kellemetlen lenne, még esetleg büntetőjogilag is egyeseknek, ha kiderülne, hogy kik, miért és mennyiért, no meg legfőképpen minek! De, hogy könnyebb műfajt is idehozzunk példaként, az már tényleg csíphette a szemét sokaknak, hogy már 1998-ban az első jobboldali populista kormány idején még azt is titkosították, hogy ki pályázott a fideszes kecskeméti színház igazgatói posztjára. Ezek így játszották a kétharmados fölényt! Eredetileg 2087. december 31-ig volt titkos annak a 2008-as nemzetbiztonsági bizottsági ülésnek a jegyzőkönyve (pdf) is, amelyen Szilvásy György még titokminiszterként számolt be a hackerügyről.

Pihentetőül, tudja meg mindenki, hogy a D-209-es pedig nem ügynök volt, csak kémelhárító. Ha meg valaki Paksos ügyeket emlegetne és közben csernobilos történetekre asszociálna, annak ajánlom figyelmébe, hogy máig vannak a csernobili katasztrófával összefüggő magyar iratok, amelyek államtitoknak minősülnek. Paks témakörben egyébként 30 évig nem ismerhetjük meg a részleteket.

A mostani kormány túltesz minden előzőn a sumákolásban

Befejezésül csak annyit, hogy a fő populizátor vajon mi célból írta elő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kormányrendeletben, hogy az elektronikus útdíj-tendert a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Gondolom nem terrorveszély miatt, inkább azért, hogy sose tudjuk meg azoknak a csókosoknak a neveit, akik majd megépíthetik mindezt.

Az Orbán-kormány a letelepedési kötvényprogramon keresztül éveken át hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok – többek közt politikusok és állami cégvezetők – is kaptak magyar papírokat – adta hírül az Index.

Nem is folytatom! Ez a mostani kormány túltesz minden előzőn a sumákolásban, az ellenőrizhetetlen vagyongyarapodásban, a szegények még jobban történő megnyomorításában, a terhelő bizonyítékok eltüntetésében, abban, hogy a nyilvánosság elöl elzár mindent, amit csak lehetséges, ami bűnösségét tényszerűen bizonyíthatja!

Persze vannak azért kivételezettek is, akik bármikor betekinthetnek az államtitkokba is, pedig munkavégzésük és munkahelyük nem feltétlenül indokolná ezt. Az derült ki a belügyminiszter Fodor Gábornak adott írásbeli válaszából is, hogy 2013. október vége előtt kapott a Századvég Alapítvány néhány munkatársa személyi biztonsági tanúsítványt. Azóta többen is kaptak, így jelenleg összesen 21 századvéges ismerheti meg az állam titkait. a Szépen vagyunk nem mondom! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok, hajrá illiberálisok!

Jávor Benedek Paksról: „Ha nekem nem hiszi el Süli, higgye el a volt főnökének”

0

Sajtóértesülések szerint hamarosan menesztik Süli Jánost, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli minisztert.

Ugyancsak ma jelent meg az a hvg.hu birtokába került levél, amelyben Mártha Imre volt MVM-vezér figyelmezteti Süli Jánost, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte „most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet, ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja.”

Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője, aki számos alkalommal bírálta a paksi bővítést, elsősorban annak gazdasági és politikai veszélyeire hivatkozva, most a Facebookon reagált a legújabb fejleményekre. „Ezt magyarázom évek óta,” írja a Facebookon Jávor Benedek. „Drága bizonytalan, versenyképtelen, nem illeszthető a magyar villamosenergia rendszerbe, hiányzik a tapasztalat a magyar oldalon és az uniós előírások ismerete az oroszoknál. Ez így biztos bukta. Ha nekem nem hiszi el Süli, higgye el a volt főnökének.”

Csúszik az „évszázad legrosszabb beruházása”

0

Akár 2032-ig elhúzódhat az új paksi erőmű építése. A magyar embereket évtizedekre eladósító gigantikus hitelmegállapodás megkötésekor a kormány még 2023-at jelölte meg céldátumnak. Az LMP követeli, hogy a kormány hivatalosan is valljon színt és adjon magyarázatot a csúszásra.

Mint közleményükben írják, a kormány tagjai lassan többet járnak Moszkvába, mint a saját minisztériumaikba, mégis számos konfliktuspont lehet továbbra is az orosz és a magyar fél között a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Az LMP határozott meggyőződése, hogy az évszázad legrosszabb beruházása irtózatosan drága és veszélyes a magyar embereknek, ezért az alapvető cél továbbra is az, hogy a paksi bővítési beruházást állítsák le.

A pártot az is érdekelné, hogy mi a további csúszás valódi oka, mennyi közpénzt fordítottak eddig a projektre, és milyen konfliktuspontok vannak a Roszatommal és az orosz bürokráciával.

Ez történt a héten – Kunhalmi halmai

Erős felütéssel indult a hét, legalábbis, ha felütésként értelmezzük, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke egy mellbevágó képpel hozta kézzelfogható közelségbe a magyar emberek számára az őket körülvevő rögvalóságot. Heti összefoglaló.

Az ATV reggeli műsorába hívták be a szocialista politikust. A vele beszélgető Kárász Róbert először azt hitte, hogy ezúttal is elegendő, ha ostoba tekintettel néz a riportalanyára, ártatlannak látszó bociszemekkel bámulja, és mindegy, hogy mit kérdez tőle.

A genderről faggatta Kunhalmit, azt kérte tőle, hogy magyarázza el neki, mi az. Mindenki Robija nyilván azt gondolta, hogy amíg Kunhalmi a gendert mondja, ő majd nyugodtan elmerülhet a papírjai között, és készülhet a következő riportalanyra. Ám vesztére nem így történt, Kunhalmi ugyanis testközelbe hozta, hogy mi az a gender. Azt, mondta, hogyha ő ugyanolyan diplomával rendelkezik, mint Kárász műsorvezető, akkor azért fog kevesebb bért kapni, mert neki van két cicije és nő.

Kárász műsorvezető szemmel láthatóan nem készült a cicikre, egy pillanatra ki is esett a szerepéből, de azután évtizedes rutinja átsegítette a nehéz perceken, és innentől rutinból hozta a kötelezőt.

Lefordítva a Kunhalmi által kézzelfogható közelségbe hozott valóságot: a gendert kutat tudomány nem azt jelenti, mint amit a kormány és sajtója sugall. Vagyis, nem arról szól, hogy buzit neveljünk a gyerekekből, a kisfiúkból kislányt, és fordítva. A gender mint tudomány nem a biológiai, hanem a társadalmi nemeket kutatja, vagyis azt, hogy a nemek miként jelennek meg a társadalomban.

Nem gondolnánk, hogy Józsi bácsi Dunarettentőn a genderről vitatkozik komáival a kocsmában. De azért mégis fontos dolog, főleg azóta, hogy a kormány fontossá tette azzal, hogy be akarja tiltani. Eddig ugyanis csak nagyon kevesen tudtak arról, hogy létezik gendertudomány, és ezt oktatják is Magyarországon, de most, hogy a kormány ennek is nekiment, már sokkal többen tudják, hogy van ilyen és majdnem annyira veszélyes, mint a Soros által hazánkba simogatott migránsok.

Miniszteri fizetések

Felemelték a héten a miniszterek fizetését. Van, akinek csak néhány százezer forinttal lesz több a számláján, de voltak olyanok is akik havi négymillióval többet vihetnek haza. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt még azt mondta, hogy a parlament napirendjén nem szerepel ez a téma, így azután, amikor sokan hazugsággal vádolták az évi rendes szabadságát töltő Orbánt, minisztere, Gulyás Gergely volt kénytelen megvédeni a távollevő miniszterelnököt. Nincs ellentmondás a miniszterelnök kijelentése és a fizetésemelések között, mondta Gulyás és vártuk, hogy miként fog kikeveredni ebből a logikai útvesztőből. Sajátos módon oldotta meg a feladatot: azt mondta, hogy csak két miniszternek lett 5 millió forint a havi fizetése, a többieké ennél kevesebb, tehát, hazudik, aki azt állítja, hogy Magyarországon 5 millió lett a miniszteri fizetés.

Persze, ha arról van szó, hogy a fizetések jelentős emelésével a miniszter-elvándorlást kívánja megállítani a kormány, akkor minden rendben van. Ha nem látszanánk ettől demagógnak, most azt mondanánk, tessék az orvosok és ápolók bérét is hasonló mértékben megemelni, mindjárt kevesebben kívánkoznának külföldre. És persze más szakmák esetében is van hiány, a buszsofőrök is kevesen vannak, meg a pincérek például – a recept megvan, tessék fuzetést emelni!

Paksi hapsik

Ha valahol, Pakson jól lehet keresni. Paks 2 még ugyan csak papíron, valamint Putyin és Orbán urak álmaiban létezik, de az előkészítés már gőzerővel folyik. Cég is alakult a paksi projektre, vezérigazgatóval, aki 4 félmilliót keres havonta, igaz, negyven olyan munkatárs van, akik kénytelenek havi kétmillióval beérni.

Persze, mint mindenre, erre is van magyarázat: azért kell nekik ilyen sok pénzt adni, mert a szakma legjobbjairól van szó, az ilyen embereket pedig meg kell fizetni, különben máshová mennének dolgozni. És akkor a paksi projektnél be kellene érni olyanokkal, akik nem a szakma legjobbjai.

Logikus az érvelés, legföljebb az nem érthető, hogyha tényleg így van, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy más területeken nem a szakma legjobbjai dolgoznak. Nem a legjobb tanárok tanítják a gyerekeinket, nem a legjobb orvosok operálnak bennünket, mert ha így lenne, akkor ők is ugyanolyan jól meg lennének fizetve, mint a Paks 2 projekt alkalmazottai.

Nem szívesen gondolunk bele, de azt kell mondanunk, hogy ezek szerint a magyar nyugdíjasok sem tartoznak a szakma elitjébe. Ha valóban jó nyugdíjasok lennének – legalább olyan jók, mint az osztrák, vagy a német kollégáik – akkor nem lenne pocsék, megélhetésre alkalmatlan a nyugdíjuk, és nem kellene őket karácsony előtt nyugdíjprémiumnak nevezett 12 ezer forinttal megalázni.

Atomot békéért

A világ Oroszországra támaszkodik, amikor új atomerőműveket kell építeni, és Moszkva boldogan eleget tesz a feladatnak – írja az Economist Szocsiban készült helyzetjelentésében. A tekintélyes brit hetilap szerint az ágazat egyébként pang Csernobil óta, amire Fukushima csak rátett egy lapáttal.

Világszerte reaktorokat zártak be, a maghasadással előállított áram mennyisége két év alatt 11 %-kal csökkent és azóta sem érte el a korábbi szintet. Viszont az oroszok uralják a nukleáris blokkok piacát. Odahaza nem nagy a kereslet, ezért a Roszatom külföldön olyan államokat vett célba, amelyek sem a Kremlnek, sem az USÁ-nak nem szoros barátai. A munkálatok már folynak a többi közt Bangladesben, Indiában és Magyarországon, összesen tucatnyi helyen. A reaktorok szállítása kifizetődőbb, mint a szénhidrogének exportja. Nem befolyásolja a piaci árak ingadozása és hosszú évtizedekre Oroszországhoz köti a vevőt. A befolyás különösen ott lehet veszedelmesen nagy, ahol az új létesítmény jelentős hányadban járul hozzá az energiatermeléshez.

A sérülékeny országok már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az orosz fél általában geopolitikai fegyverként veti be az energiát,

bár a fenyegetések az utóbbi időben kifinomultabbak lettek. Szakértők szerint azonban a beavatkozásnak gátat szab a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete. És a hasadóanyagot másutt is meg lehet venni, az erőműveket hazai személyzettel is lehet működtetni. Ám az aggályok megmaradnak.

A Roszatom Magyarországon azután vágott bele a beruházásba, hogy Orbán igen szívélyesen fogadta Putyint. A feltételek miatt vannak félelmek, hogy Moszkva diplomáciai célokra aknázza ki a vállalkozást. Az oroszok két okból tudják tartani magukat: egyrészt olcsók a modellek, másrészt ott áll mögöttük az orosz állam. Így nincs komoly vetélytársuk egy olyan világban, ahol egyre több energiát kell megtermelni nukleáris úton, már ha komolyan veszik a széndioxid-kibocsátás csökkentését. És ez kijózanító.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!