Kezdőlap Címkék Olaj

Címke: olaj

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Szlovákia és az orosz olaj elleni szankció: Pozsony még egy év haladékot kért

Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.

Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított.  A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.

“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.

“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi  Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter  is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy

“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”

Korrupció az USA-ban: az olaj óriások dollár milliókat költöttek a törvényhozók  lefizetésére 

Törvény tiltja a környezetvédő tiltakozást az amerikai olaj és földgáz kitermelés 60%-án az Egyesült Államokban mondván: meg kell védeni a fontos infrastruktúrát!

18 államban hoztak ilyen törvényeket az USA-ban, és ezek alapján a helyi közösségek nemigen mondhatnak nemet olaj vagy földgáz vezetékekre vagy a kitermelés kiterjesztésére a környezet védelmére hivatkozva. Óriási bírságot kell fizetni annak, aki mégiscsak vállalja a tiltakozást az ilyen környezetet károsító létesítmények ellen.

A Greenpeace jelentése szerint az ExxonMobil volt a legfőbb szponzora ezeknek a törvényjavaslatoknak, de szerepelt a Koch Industries is, amely Trump közismert támogatója vagy olyan kanadai cégek mint az Enbridge vagy a TC Energy.

Ezenkívül 25 olaj és földgázkitermelő cég összesen 5 millió dollárt adott helyi honatyák választási kampányának támogatására vagy más költségeik fedezésére  ugyanebből a célból.

A londoni Guardian környezetvédelmi rovata szerint az olaj és földgáz óriások globális stratégiája az, hogy megpróbálják  megnehezíteni vagy épp lehetetlenné tenni azokat a környezetvédő szervezeteket, melyek fellépnek ellenük.

“Azt látjuk, hogy egyre magasabb szintre lép az a taktika, mely igyekszik megfélemlíteni a környezetvédő szervezeteket és aktivistákat, és igyekszik bűnvádi eljárással lejáratni őket”

– hangsúlyozta a Greenpeace US vezetője. Ebony Twilley Martin hozzátette: ”a nagy olaj és földgáz cégek egyre újabb utakat keresnek, hogy lassítsák vagy épp megkíséreljék leállítani a zöld átmenetet.”

Globális támadás a környezetvédők ellen

A Greenpeace jelentése szerint 2017 óta 45 országban hoztak olyan törvényeket, melyek korlátozzák a környezetvédő szervezetek és aktivisták jogait.

A Greenpeace US ellen 300 milliós keresetet nyújtottak be Észak Dakota államban arra hivatkozva, hogy a környezetvédő mozgalom szervezte meg az őslakosság ellenállását a tervezett olaj és földgáz kitermeléssel illetve vezetékek építésével  szemben. Ez a per jövőre kezdődik. Hasonló bírósági keresetet nyújtott be a Mountain Valley olajvezetéket építő társaság Virginia és Nyugat Virginia államban: ez a 4 millió dolláros per azt célozza, hogy két környezetvédő szervezetet és 41 aktivistát tiltsanak el attól: tovább szervezzék az ellenállást az olajvezeték építésével szemben.

Észak Karolina államban olyan szigorú törvényt fogadtak el, mely lehetővé teszi 19 éves börtönbüntetés kiszabását is arra az esetre, ha valaki akadályozni próbálná az olaj vagy földgáz kitermelését illetve vezetékek építését. A hosszú börtönbüntetésen kívül még maximum 250 ezer dolláros bírság is kiszabható.

Mit mond erre az American Petroleum Institute, az olaj és földgáz termelők érdekképviselője?

“Természetesen elismerjük az alkotmány első paragrafusát a szabad tiltakozás jogáról, de határozottan ellenzünk minden bűnös tevékenységet és erőszakot, amely kockára teheti emberek és egész közösségek életét.”

Mi lesz így a zöld átmenettel?

“Tisztában vagyunk azzal, hogy késlekedése nélkül fel kell lépnünk a klímaváltozás ellen, de ezt nem úgy kell megtenni, hogy korlátozzuk az Egyesült Államok energia fejlesztési lehetőségeit, mert ily módon függővé tesszük az amerikai családokat attól, hogy külföldről importáljunk energiát, gyakran olyan helyekről, ahol nagyon magas a kockázat. Ily módon az amerikai családok és cégek függővé válhatnak olyan országoktól, ahol bizonytalan a helyzet, és amelyek kétségessé vagy drágává tehetik az energia ellátást az Egyesült Államokban”- idézi az American Petroleum Institute állásfoglalását a londoni Guardian környezetvédelmi rovata.

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére. 

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült  Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

Orbán, a kerékkötő

Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan nem támogatja az Európai Parlament azon felhívását, hogy fontolja meg szankciók bevezetését az azerbajdzsáni kormány képviselői ellen a karabahi tűzszüneti megállapodás megsértése és az emberi jogok megsértése miatt.

Az Európai Igazság beszámolója szerint ezt az EU-vezetők október 6-i granadai informális találkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésében mondta.

Orbánt arra kérték, hogy kommentálja az Európai Parlament legutóbbi Azerbajdzsánról szóló határozatát, amelyben a képviselők a Bakuhoz fűződő kapcsolatok felülvizsgálatát és a szankciók mérlegelését kérték.

„Azerbajdzsán kulcsfontosságú ország. Azerbajdzsán nélkül nem érjük el az energiafüggetlenséget… Ha meg akarunk szabadulni az Oroszországtól való energiafüggőségtől, szükségünk van Azerbajdzsánra, ez nagyon nyilvánvaló. Stratégiailag fontos ország.” – mondta Orbán Viktor.

Az Európai Parlament 491 igen szavazattal kemény állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról és a hegyi-karabahi helyzetről.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Politikai Közösség október 5-i granadai csúcstalálkozójának margójára Örményország és Azerbajdzsán vezetői közötti tárgyalásokat tervezték, de Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök lemondta a részvételt. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szintén elfoglaltságára hivatkozva nem ment el a granadai csúcstalálkozóra.

Nem hivatalosan arról számoltak be, hogy Alijev elutasításának oka az volt, hogy a nyugati partnerek vonakodtak Ankarát bevonni a tárgyalási formátumba, valamint Franciaország reakciója miatt Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveletére.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban  csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

A cím majdhogynem igaz, mert ugyan kapnak az oroszok indiai rúpiát, csak hát azzal  nem tudnak mit kezdeni. A háborúzó Oroszországnak dollárra és euróra lenne szüksége. Mihez kezd ezzel Putyin?

Idén eddig több mint félmilliárd hordó kőolajat vásárolt Oroszországtól India, ez a 2021-es import mennyiségnek tízszerese. Akkor persze még nem volt háború, de Putyin agressziója miatt a Nyugat szankciókkal sújtja az orosz kőolajat is, melyet Moszkva kénytelen eladni Indiának, Kínának és más olyan országoknak, melyek nem alkalmaznak szankciót vele szemben.

Csakhogy növekvő mértékben ezek az államok nem dollárban vagy euróban fizetnek. Így hiába a magas ár, a bevétel csekély.

Oroszország 300 ezer hordóval csökkentette napi olaj kitermelését, és miután Szaúd Arábia még inkább visszafogja magát, ezért az olajár közelíti a 100 dollárt. Csakhogy Moszkva legfőbb vevői: India és Kína rúpiában illetve jüanban fizetnek.

Amikor a G 20 Indiában tartotta meg csúcsértekezletét, akkor Putyin elnök nem mert elmenni a nemzetközi elfogató parancs miatt, helyette Lavrov külügyminiszter adta elő az orosz problémát:

”Sok milliárd rúpia áll hegyekben Indiában, melyet az olajért kaptunk. A baj az, hogy ezzel a rakás rúpiával egyelőre nem tudunk mit kezdeni.“

A Kpler elemző cég szerint az oroszok havi 1 milliárd dollár értékben exportálnak olajat Indiába vagyis valóban rúpia hegyekről lehet beszélni. A rúpia nem igazán konvertibilis pénz, a nagyobb összegek átváltását az indiai kormánynak kell engedélyeznie, és Narendra Modi alaposan kihasználja Putyin szorult helyzetét, ezért az olajból származó pénzt egyelőre nem lehet átváltani. Az indiai kormányfőt erre ösztönzi új szövetségese, Biden elnök is, akivel stratégiai egyezményt kötött nemrégiben Washingtonban.

Hosszú évekig Narendra Modi miniszterelnököt nem is fogadták Washingtonban mondván: véres a keze! Korábban ugyanis amikor Gujarat állam fő minisztere volt, akkor pártja szabályos pogromokat rendezett a muzulmán kisebbség ellen. Több mint ezer ember meghalt, és sok muzulmán házát felégették. Változnak az idők: Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezték Kínát 2021-ben, és ezért felértékelődött India, mely időközben a világ legnépesebb állama lett. India GDP-je immár megelőzi Nagy Britanniát, és öt éven belül a harmadik legnagyobb lesz a világon az USA és Kína után. India éves
GDP-je 3700 milliárd dollár míg Oroszországé mindössze 2200 milliárd. India GDP-je idén várhatóan 7%-kal növekszik míg Oroszországé – elsősorban a háború miatt – várhatóan csökken.

India szépen pénzel az orosz olajból

A nyugati világ ársapkát húzott az orosz olajra: 60 dollár per hordó. India ezt kihasználja, és olcsóbban veszi meg az orosz olajat a világpiaci árnál. Majd finomítják Indiában, és eladják a globális piacon mint indiai terméket, melyet természetesen semmiféle szankciók sem sújtanak.

“Ha harminc százalék a diszkont, akkor ez majdnem azt jelenti, hogy ingyen kapjuk az orosz olajat”

– büszkélkedett India olaj és földgáz ipari minisztere.

3,6 milliárd dollárt vágott zsebre idén India azzal, hogy orosz olajat vásárolt – mondta egy parlamenti képviselő.

Ukrajna persze sürgeti, hogy a Nyugat zárja el ezt a lehetőséget az orosz olaj elől, de sem az Egyesült Államokban sem pedig Európában nem sietnek ezzel. Az Indiában finomított orosz olaj ugyanis segít stabilizálni az árakat a világpiacon, amelyek még jobban megszaladnának, és ezzel tovább növekedne az infláció.

Németország, amely az ukrajnai háború előtt az orosz energiára alapozta gazdaságát, az élen jár abban, hogy Indiából importálja a feldolgozott orosz olajat.

Egy év alatt 1100%-kal nőtt az indiai olaj termékek importja Németországban az év első hét hónapjában.

Ez 451 millió eurót jelent a tavalyi 37 millióval szemben. Németország elsősorban dízel és fűtőolajat vásárol Indiából – közölte a Destatis.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője  még májusban bírálta ezt a gyakorlatot, “amely morális problémákat vet fel.”

Orosz beruházások Indiában – ezt javasolja Narendra Modi kormánya Putyinnak.

“Az indiaiak állítólag előnyös beruházásokat kínálnak majd a rúpia hegyek elköltésére” – mondta erről Lavrov külügyminiszter Delhiben – némi kétségekkel a hangjában. Az orosz diplomácia vezetője pontosan tudja, hogy India nem engedi be azokba a kulcsfontosságú szektorokba az oroszokat, ahova azok szeretnének bejutni. Narendra Modi miniszterelnök megígérte Biden elnöknek, hogy a viszonylag fejlett informatikai szektort például zárva tartják Oroszország előtt, és semmilyen lehetőséget nem kínálnak, amely az orosz háborús erőfeszítéseket támogathatná.

A jelenlegi háborús helyzetben az oroszok nem annyira befektetni szeretnének, hanem minden pénzt a háborúban megroggyant hazai gazdaság erősítésére kívánnak fordítani.

“Oroszországnak készpénz kell, természetesen konvertibilis valutában”

– hangsúlyozta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország szakértője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Sokkal olcsóbban adják az oroszok a földgázt Kínának mint nekünk

Négy éve indult meg a földgázszállítás Oroszországból Kína irányában, de a titkos egyezmény részletei mindmáig nem szivárogtak ki. Most viszont a Reuters hírügynökség hozzájutott egy titkos orosz  dokumentumhoz, melyből kiderült: 40%-kal olcsóbban kapják az orosz földgázt a kínaiak mint az európai vevők!

Az idén a kínaiak 297 dollárt fizetnek ezer köbméter orosz földgázért míg Európa – beleértve a törököket is – 501 dollárt. Jövőre marad ugyanez az arány: a kínaiak 271 dollárért míg az európaiak 481 dollárért jutnak orosz földgázhoz. Ennyit ér Magyarországnak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin “barátsága”.

Mindez nagy csapás az orosz költségvetésre, mely az ukrajnai háború miatt számtalan sebből vérzik. Az oroszok már több földgázt adnak el Kínának mint Európának. Az Európai Unió a maga részéről azt tervezi, hogy nem vásárol földgázt Oroszországtól 2027 után.

Az orosz kormányzati anyag 71 dollárra becsüli egy hordó Ural olaj árát miután Oroszország Szaúd Arábiához hasonlóan csökkentette az olajkitermelést, hogy magasan tartsa az árat. Mindez újabb veszteséget jelent az orosz gazdaságnak, melynek fő bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Putyin Kína csicskása lett

Az orosz elnök katasztrofális háborús döntésével teljesen kiszolgáltatottá tette Oroszországot a kínaiaknak, akik alaposan ki is használják ezt a helyzetet. Pekingben pontosan tudják, hogy a szankciók miatt Oroszországnak értékesítési gondjai vannak, és ezt kihasználják arra, hogy igen jelentős diszkontra kényszerítsék Moszkvát. Ily módon a kínai ipar versenyképes marad a világpiacon az olcsó orosz energia felhasználásával míg Moszkva létfontosságú bevételektől esik el az ukrajnai háború kellős közepén. Pekingben nemrég leváltották azt a külügyminiszterhelyettest, aki gyakran hangoztatta, hogy “a kínai- orosz barátságnak nincsen határa!” Hszi Csin ping elnök szerint nagyon is van hiszen Peking számára százszor fontosabb Washington mint Moszkva. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megdicsérte a kínaiakat amiatt, hogy megfogadták az amerikai “kérést”: nemcsak fegyvereket nem szállítanak Oroszországnak, de olyan chipeket sem, melyeket az oroszok a fegyvergyártásban fel tudnának használni, és emiatt szankciós fekete listára helyezte őket az USA és szövetségeseinek tábora.

Peking Putyint az ukrajnai háború befejezésére ösztönzi , mert javítani akarja kapcsolatait a Nyugattal. Az orosz elnök mindinkább magára marad: kénytelen olyan korábban lenézett szövetségessel mint Észak Korea komolyan tárgyalni. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrég Phenjanban tárgyalt fegyverek szállításáról, Putyin pedig hamarosan Vlagyivosztokban találkozik Kim Dzsong unnal. Aki a hírek szerint az észak-koreai atom és rakéta program támogatását várja Putyintól. Ezt sem Kína sem Japán sem pedig az Egyesült Államok nem helyesli. Putyin olyan zsákutcába manőverezte bele magát, ahol már nincs jó lépés. Ukrajnából nem vonulhat ki, mert ez politikai öngyilkosság lenne, az elhúzódó háború pedig végképp Kína csicskásává teheti a nagyhatalmi gőgjében megalázott Oroszországot.

Szaud Arábia fütyül a klímaváltozásra

Szaúd Arábia fütyül a klímaváltozásra bár legnagyobb egyedi üvegház hatást a szaúdi Aramco okozza. Ez derül ki abból a levélből, melyet az ENSZ küldött a világ legnagyobb olajtársaságának azt hangsúlyozva, hogy megsértik a párizsi klíma egyezmény előírásait.

75%-ban a fosszilis energia hordozók idézik elő az üvegház hatást – állapítja meg a levél, melyet már két hónapja elküldtek az Aramco részvényeseinek és igazgató tanácsának, de az ENSZ csak most a hétvégén tette közzé. Miért? Mert hatvan napos határidőt adtak az Aramconak, amely nem fárasztotta magát válasszal.

“Szaúd Arábia történelmi mértékben sérti meg a környezetvédelmi előírásokat”

– hangsúlyozza a levél, amely tíz pontban foglalja össze a kifogásokat, melyekre hatvan napon belül választ várt. Az ENSZ azért is tette közzé a levelet, hogy válaszra késztesse az Aramcot, amely eddig a füle botját sem mozdította.

Az Aramco nem véletlenül ilyen hallgatag: Mohamed bin Szalman trónörökös az olaj óriás csillagászati bevételeire alapozza az ország jövőjét.

Tavaly 161 milliárd dollár volt az Aramco profitja, az idén ugyan az első negyedévben ez némiképp csökkent, de a második negyedév már remekül sikerült, és így az Aramco alkalmas arra, hogy Szaúd Arábia gigászi fejlesztési terveinek a szponzora legyen. A tavalyi rekord profit lehetővé tette, hogy Szaúd Arábia költségvetése évtizedek óta először többlettel zárja az évet. Az első félév nyeresége 88 milliárd dollár volt – közölte nemrégiben az Aramco.

Az Aramco tulajdonosa 90%-ban a szaúdi állam. A világ második legnagyobb cége teljes mértékben Mohamed bin Szalman trónörökös irányítása alatt áll. Szaúd Arábia jelenleg visszafogja az olaj kitermelést, hogy megállítsa az olaj árának csökkenését.

A londoni Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint Szaúd Arábia költségvetése akkor van egyensúlyban, ha egy hordó Brent olaj ára legkevesebb 80 dollár.

Szaúd Arábia képes lenne napi 12 millió hordó olajat a piacra dobni, de a kitermelést visszafogja napi 9 millió hordóra.

Szaúd Arábia a BRICS csúcstalálkozóján belépett a szervezetbe, az Aramco igen aktív Kínában, ahol hatalmas beruházásokat hajtott végre az olajiparban.

És a környezetvédelem?

“Így nem érjük el a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fokos célját” – hangsúlyozza az ENSZ levele rámutatva arra, hogy Szaúd Arábia kizárólag a piaci feltételek miatt változtatja az olaj kitermelést miközben az Aramco a világ legnagyobb szennyezője marad.

“A cég mostani fosszilis kitermelése és a további tervei mind arra mutatnak, hogy a környezet szennyeződés folytatódni fog. Azzal, hogy az Aramco elutasítja a kitermelés visszafogását, veszélyezteti a párizsi klímavédelmi konferencia előírásait.”

Mi csapta ki a biztosítékot az ENSZ-ben? Az, hogy Szaúd Arábia azt tervezi, hogy az olaj kitermelést 2027-ben már napi 13 millió tonna olajra növeli!

Mohamed bin Szalman trónörökös “nagy víziója” Szaúd Arábia számára azt jelenti, hogy 2030-ra modern országgá válik. Utána állítólag majd foglalkozik a környezetvédelemmel is, de nem a párizsi klímavédelmi konferencia miatt hanem azért, mert Rijádban is tisztában vannak azzal, hogy a fosszilis fűtőanyagok aranykorának vége, a világ áttérőben a zöld energiára. Szaúd Arábia is nagy pénzeket költ erre miközben fölényesen negligálja az ENSZ környezetvédelmi felhívásait.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!