Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának utasítására már nemcsak a rendőrség hanem a titkosszolgálatok is nyomozni kezdtek az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje ellen.
Márki Zay Péter amerikai támogatása
A választási kampány idején a kormánypárti sajtó nyíltan a CIA ügynökeként bélyegezte meg az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Aki ezt természetesen cáfolta. Az mindenképp nyilvánvaló, hogy Márki Zay Péter élvezte az Egyesült Államok támogatását.
Az USA számára az ukrajnai háború kitörése óta mind nagyobb problémát jelent, hogy Orbán Viktor továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is közölte az új amerikai nagykövet érkezésekor, hogy “diplomatát várunk nem pedig helytartót”. Ráadásul Orbán Viktor Trump szövetségese, és emiatt tényezővé vált az amerikai belpolitikában is. Az USA nagykövetség már a 2018-as választások előtt próbálkozott azzal, hogy leváltsa Orbán Viktort. Lázár János akkori kancellária miniszternek kínáltak lehetőséget. Orbán emiatt rúgta ki törekvő kancellária miniszterét, aki időközben visszakerült a kormányba, de szerényebb tisztségbe. 2018-ban egy esetleges Orbán Lázár váltás Magyarországon senkit sem érdekelt volna az Egyesült Államokban, de 2022-ben már nem ez a helyzet. Orbán ezért is barátkozik Trumppal.
Márki Zay Péter így reagált: “Üdvözlöm a nemzetbiztonsági bizottság munkáját”, majd hozzátette, hogy nem kapott meghívót arra az ülésre “ahol rólam mint nemzetbiztonsági kockázatról volt szó.”
Az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje egyúttal viszontváddal élt, kérte, hogy vizsgálják meg: “a Fidesz orosz kapcsolatait, az orosz kémbank és az orosz kémek budapesti tevékenységét és befolyását valamint a Paks 2 atomerőmű projektet.”
A fenyegető gazdasági csőd
Az USA igazi aduja a renitens rendszerekkel szemben a pénz. Erdogan török elnök rendszere hivatalosan 83%-os inflációval küzd, de az ellenzék szerint a valós szám több mint 180%!
Magyarország még nem tart itt, de a galoppozó infláció szétzilálja a nemzeti együttműködés rendszerét és csökkenti Orbán Viktor népszerűségét. Az USA és a magyar ellenzék problémája az, hogy nem tudnak működőképes alternatívát kínálni a szavazópolgároknak. Bulgáriában az USA által támogatott liberális kormány hónapok alatt megbukott, a választásokat pedig az a Bojko Boriszov nyerte el, akinek rendszere még korruptabb volt mint Orbán Viktoré.
Most nem arról írnánk, ami nagyot szólt a héten. Vagyis, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az OLAF jelentés kapcsán az Elios-szal és a cég volt tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal szemben. Nem erről írnánk, mert bár sokakat felháborított, írtunk már erről az elmúlt napokban eleget, Itt, és itt. Ja, meg itt is.
Kiderítették, hogy nem történt bűncselekmény. Igaz, a siófoki polgármestert meg sem kérdezték, pedig ő, ahogy hírét vette a nyomozásnak, összekészítette az anyagokat, őriztette, nehogy (saját) lába keljen valamelyik dokumentumnak, hogyha majd jönnek a nyomozók, átadhassa nekik hiánytalanul az összeset.
De nem jöttek a nyomozók, mert ők már mindenki másnál hamarabb tudták, hogy nem történt bűncselekmény. Akkor meg ugye, minek nyomozni.
Nem szabad felelőtlenül szórni az adófizetők pénzét, márpedig egy alapos, mindenre kiterjedő nyomozás sok pénzbe kerül, mely összeget más hasznos célra is lehetne költeni. Stadionra például, vagy, teszem azt, magánrepülőgépre.. Ugye, emlékszünk még, mit mondott Áder János, amikor elősz9r államfővé választották? Azt mondta: száz jó törvényből százat aláír, száz rosszból százat visszaküld. Arról meg már tényleg nem ő tehet, hogy szinte kizárólag jó törvényeket toltak elé aláírásra.
Polt Péter is így lehet, bár ő nem mondta, hogy száz bűncselekményből százat kinyomoz, de ahol nem történt bűncselekmény, ott lezárják a nyomozást, vagy el sem kezdik.
Egyébként pedig idézzük Lánczi Andrást, Orbán Viktor egyik kedvenc ideológusát, aki azt mondta, hogy amit az emberek korrupciónak gondolnak, az Orbánék kormányzásának a lényege. Vagyis, akik ma a kormány intézkedéseit kritizálják, fordítva ülnek a lovon. Azt hiszik, hogy a lopás bűn, miközben csak akkor az, ha csak kevesen lopnak. Attól kezdve, hogy a lopás mindennapos gyakorlattá válik, többé már nem bűn, hanem ujjgyakorlat.
Az is ezen a héten történt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta:
jogellenesen vették el a rokkantnyugdíjasok járandóságát. Tudtuk ezt persze nélkülük is, nem kellett ehhez tanult embernek, mi több, alkotmánybírónak lenni, de így mégis sokkal jobb, hogy mostantól jogászilag is ki lett mondva. Igaz, akiket érint, kenhetik a hajukra.
Mindez csak azért érdekes, mert szintén a héten derült ki a közvélemény-kutatásokból, hogy a magyar lakosság több mint hatvan százaléka a Fideszre szavazna. Ez nyilván úgy lehet, hogy a megkárosított rokkantnyugdíjasok és a meg nem segített devizahitelesek közül is sokan a Fidesszel szimpatizálnak. Mert bár elvették tőlük, ami nekik járt, és az ígéret ellenére ott hagyták őket az út szélén, legalább megvédték őket a migránsoktól.
Akiknek persze eszük ágában sincs idejönni hozzánk. Aki még mindig nem érti az összefüggéseket, annak ingyen és bérmentve eláruljuk: ezt hívják politikának.
Nem okozott különösebb meglepetést az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjének keddi bejelentése, miszerint bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt. ügyében, ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által rendelt el nyomozást, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatott le, és amelyet most befejezettnek nyilvánítottak. Az eljárás során lefoglalt jelentős mennyiségű iratanyag megvizsgálása után ugyanis megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
A nyomozás megszüntetéséről beszámoló tudósításból „természetesen” kimaradt, hogy az Elios a vizsgált időszak nagy részében Tiborcz István, Orbán Viktor vejének érdekeltségébe tartozott. A jelentős közpénzből működtetett MTI sem az Elios-ügy kirobbanásakor, sem most nem kívánta az olvasók idegeit ilyen, számukra jelentéktelen mellékkörülménnyel borzolni.
Az ügy
Az OLAF jelentése nemcsak túlárazással vádolta Tiborczékat, de megállapításaik szerint már a pályáztatás feltételei is annyira „testre szabottak” voltak, hogy kimerítették a szervezett csalás fogalmát, mert rendre olyan paramétereket jelöltek meg, amelyeknek egyedül a miniszterelnök vejének a cége felelt meg.
Lázár János (akkor még miniszter) és Tiborcz István találkozója
Hogy mekkora nagyságrendekről van szó, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az OLAF – miután Tiborczék üzleteit az Európai Unió támogatta – mintegy 12 milliárd forintot követelt vissza Magyarországtól.
A 2010 előtti időkben, különösen nem sokkal a választások előtt, az ilyen ügyek gyanúsítottjait nagy és szervezett sajtóérdeklődés kíséretében, vezetőszáron és bilincsben vitték volna el. 2018 elején ugyan bejelentették, hogy megindult a nyomozás, ám az Elios már akkor közölte, amit most hivatalosan is tudunk, hogy mind a pályáztatásnál, mind az elvégzett munkáknál minden rendben volt. Amit persze jogukban állt kijelenteni, a gyanúsítottnak nem kötelező maga ellen vallani.
A tanuknak azonban muszáj igazat mondaniuk. Márpedig tanuk voltak (lettek volna) szép számmal ebben az ügyben. Tanúnak tekinthetők ugyanis azok, akik a pályázatok kiírásában, majd elbírálásában közreműködtek, valamint azon személyek, akik elvégezték a munkát. És persze azok is tanúk, akik átvették a Tiborczék cége által elvégzett, és – sok település panaszai alapján fogalmazzunk visszafogottan – nem mindig minőségi munkát.
Sötétség. Forrás: szeged.hu
Miután az ügyben a miniszterelnök családja is érintett, ez lehetett volna az utóbbi évtizedek legnagyobb közéleti botránya. Hogy mégsem lett az, főleg annak köszönhető, hogy ország lakosságának nagy része a kormány és a hozzá közelállók tájékoztatási túlsúlyának köszönhetően nem, vagy csak nagyon keveset tud arról, hogy volt egy nagyon súlyos ügy, amelyben a miniszterelnök veje is érintett.
Így kommunikálta a kormány az Elios-ügyet
Ameddig lehetett, titkolta a kormány és sajtója az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának azt az idén februárban napvilágra került jelentését, amelyben elmarasztalják az Elios céget, amiért szabálytalan közbeszerzés útján, a szokásosnál drágábban, valamint az elvártnál rosszabb minőségben végezték el a közvilágítás munkáját számos magyarországi településen, és hogy ezért az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy vegyék vissza a pénzt, összesen 12 milliárd forintot. Amikor mégis megírták, azt is kénytelenek voltak közölni, hogy az Elios a vizsgált időszakban, 2011-1015 között, Tiborcz István cége volt, bár azt a közéleti kérdésekben csak mérsékelten tájékozott nagyközönségnek nem kötötték az orrára, hogy Tiborcz István nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök veje.
A kormány kommunikációjára jellemző, hogy amikor Kovács Zoltán kormányszóvivő végül megszólalt az ügyben, nem kevesebbet állított, minthogy az említett szabálytanságokért Bajnai Gordon és kormánya a felelős. Vagyis, ők tehetnek arról, hogy a közvilágítási program drágábban, silányabb minőségben és szabálytalan közbeszerzés révén valósult meg. A kormányszóvivő azzal érvelt, hogy a magyarországi közvilágítás megújításának ötletét még a Bajnai-kormány vetette fel, így szerinte az is nyilvánvaló, hogy a későbbi szabálytalanságokért, amikor már nem ők voltak kormányon, Bajnaiékat terheli a felelősség.
Ha a Kovács-féle, mondjuk így, logika mentén haladunk, akkor a következő történhetett:
Bajnai Gordon miniszterelnök 2009-ben kitalálta, hogy jó lenne, ha Magyarországon korszerűbb volna a közvilágítás. Több lenne a fény, és biztonságosabbak a települések. Majd – még mindig a Kovács féle logika mentén haladva – 2009-ben azt is kitalálta, hogy a közvilágítás megújítására pályázatot kell kiírni, s ő maga javasolta, hogy a pályázat előkészítésében Tiborcz István egyik barátja és üzlettársa is részt vegyen. Ezzel Bajnai nyilván azt akarta elérni, hogy a pályáztatás feltételeit a majdani miniszterelnök, Orbán Viktor vejének a cégére szabják, vagyis, hogy Tiborcz István nyerje el a milliárdos megrendelést.
Bajnai mindemellett még azt is kitervelte, hogy Tiborcz cége, az Elios majd csapnivaló minőségben végezze el a munkát, úgy, hogy annak befejezése után az érintett településeken sokkal sötétebb legyen, mint a közvilágítás megújítása előtt volt. Ráadásul mindez sokkal többe került, mint amivel előre számoltak – ezt is Bajnai találta ki még 2009-ben.
Az ügy tehát még mielőtt elindult volna, lezárult. Információink szerint a kormány vitatja a visszafizetendő 13 milliárdot, és méltányosabb elbánásban reménykedik. Lehet, hogy mint annyi más ügyben, itt is sikerrel járnak. Ha így lesz, a magyar adófizetőknek nem 13 milliárd forintot, hanem ennél kevesebbet kell visszafizetniük az Európai Uniótól kapott és a miniszterelnök vejének volt cége által felhasznált támogatásból.
Újabb bizalmas munkatársa működik együtt a nyomozókkal, ezúttal vállalatbirodalmának pénzügyi vezetője kötött alkut.
Allen Weisselberg Donald Trump vállalatbirodalmának, a Trump Organizationnek a pénzügyi vezetője, de valójában jóval több ennél: évtizedek óta dolgozik a Trump-családnak, nem csak a cégbirodalom, hanem Donald Trump személyes pénzügyeit és ő tartja kézben,
minden pénzügyi tranzakciót, beruházást ő felügyel.
Így aztán különösen érzékenyen érintheti Trumpot, hogy Weisselberg is mentességet kapott a büntetőeljárás alól, annak fejében, hogy együttműködik a vizsgálattal, amely Trump személyes ügyvédjének, Michael Cohennek az ügyében zajlik.
Az ügy egyik fő kérdése, hogy Donald Trump megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényt azzal, hogy Cohen 2016-ban megvásárolta két nő hallgatását, akiknek korábban viszonya volt Trumppal. Minderről itt írtunk bővebben.
Cohen azt mondja, Trump utasítására fizetett, Trump viszont szokása szerint összevissza beszél az ügyben: egyszer azt mondta, nem is tudott arról, hogy fizettek a két nőnek, máskor meg azt, hogy azt a magánvagyonából fizette, ezért ennek nincs köze a kampányfinanszírozáshoz.
Csakhogy Trump ebben téved.
Mivel mindez a kampány idején történt és hatással volt rá, erről a kifizetésről is be kellett volna számolni. Mivel ezt nem tették meg, megsértették a kampányfinanszírozási szabályokat, ami bűncselekmény.
Trump amiatt is ideges lehet, mert Weisselberg együttműködése révén a nyomozók rendkívüli mélységben és részletességgel bepillantást kaphatnak Donald Trump eddig rejtve maradt üzleti ügyeibe. Márpedig az elnök korábban is ettől tartott a leginkább, korábban figyelmeztette is Robert Mueller különleges ügyészt, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át.
Csakhogy Muellert ez nem érdekli: ő ugyanis nem csak azt vizsgálja, mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem azt is, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját. Ebből a szempontból
Trump folyamatosan rontja a saját helyzetét is.
Például azzal, hogy folyamatosan sürgeti Jeff Sessions igazságügyi minisztert, hogy zárja le a Mueller-féle vizsgálatot. Sessions azonban kijelentette: a minisztérium továbbra is politikai befolyástól mentesen fog dolgozni.
Rogán Antal 2015-ben két társával együtt bejelentett az elektronikus aláírással kapcsolatos szabadalmat. Két nappal később, a Profitrade 90 Kft. négy tulajdonosa, az egyik föltaláló-társ és szülei, valamint egy a svájci Zug kantonban működő cég több mint 41 millió forint nyereséget vettek ki, amiből ezer-ezer forint a három magyar tulajdonosé lett, a többit a Zug-beli cégnek utalták.
Hogy onnan hová került, az kideríthetetlen, lévén Zug kanton az egyik legismertebb európai offshore paradicsom. Tény viszont, hogy a Profitrade korábban csaknem egymilliárd forint EU-támogatást kapott, továbbá, hogy Rogán korábbi ügyvédjének, Kertész Balázsnak Zugban, az említett negyedik tulajdonos cég székhelyétől nem messze van lakása.
A Demokratikus Koalíciónak ezzel kapcsolatban több kérdése is van – írja közleményében a párt. Csakugyan otthon van-e Rogán az elektronikus aláírás rejtelmeiben? Nem lehetséges-e hogy a szabadalom-levélre csak csendestársként került a neve? Nem lehetséges-e, hogy korábban Rogán járta ki a kormánynál a Profitrade számára az uniós támogatást, a 41 millió pedig ennek jutalmául Kertészhez, tőle meg Rogánhoz került?
Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF mindenesetre már nyomoz.
1990 óta gyakorlatilag nem volt olyan miniszterelnöke Izraelnek, aki ne került volna kisebb-nagyobb korrupciós botrányba. Ugyanakkor most először történt meg, hogy egy hivatalban lévő kormányfő ellen egyszerre két ügyben folytatnak nyomozást.
„Benjamin Netanjahu kapcsolata Arnon Milchan amerikai üzletemberrel a megvesztegetésen alapul, nem pedig a barátságon” – olvasható az izraeli rendőrség által kiadott szerdai nyilatkozatban. Az „ezres aktának” elnevezett ügy lényege, hogy az izraeli kormányfő majdnem 300 000 dollár értékben kapott ajándékokat – szivaroktól kezdve az ékszerekig bezárólag – nemcsak Milchantól, hanem James Packer ausztráliai üzletembertől is. Ráadásul, ami igazán meglepte még a Likud kormánypárt egyes tagjait is, hogy ez az ajándékozás már Netanjahu 2009-es megválasztása óta zajlott.
Az üzletemberek pedig azt a „szívességet” kérték Netanjahutól, hogy győzze meg a Knesszet (izraeli parlament) tagjait egy olyan törvény elfogadásáról, amely lehetővé tette volna az új és a visszatérő bevándorlók számára az adómentességet. Ezt hivatalosan úgy adták volna el, mint „a zsidók aljiázásának (kivándorlásának) elősegítését”, de már évekkel korábban rámutattak arra, hogy ez valójában egy adócsalási és pénzmosási lehetőséget jelent a gyakorlatban.
Ezzel párhuzamosan pedig létezik az úgynevezett „kétezres akta”. Netanjahu azt ígérte a a Jediót Ahronót napilap tulajdonosának, hogyha ők pozitív színben tüntetik fel a kormányt, akkor cserébe korlátozzák a konkurens Jiszrael Hajom lap megjelenését és pénzügyi támogatást kapnak. Ezzel kapcsolatban a rendőrségnek még egy hangfelvétel is a birtokába került. Továbbá az is felmerült, hogy Netanjahu a hozzá közel álló képviselőket akarta meggyőzni arról, hogy egy sokkal szigorúbb törvényt hozzanak a lap ellen.
A dolog érdekessége, hogy a Jiszrael Hajom annak a Sheldon Adelsonnak az érdekeltsége, aki amúgy Netanjahu (és Donald Trump) nagy támogatója – róla készült portrénkat itt olvashatja.
Az elmúlt hónapokban szinte egymás után robbantak ki a Netanjahut érintő korrupciós botrányok.
Az esetet bonyolítja, hogy elviekben az izraeli törvények szerint a miniszterelnöknek – ellentétben a többi miniszterrel –
nem kötelező lemondania addig, amíg hivatalosan is vádat nem emeltek ellene.
Most minden szem Aviháj Mandelblit főügyészre szegeződik, akinek jogában állna ezt megtenni. Csakhogy ő egykoron Netanjahu embere volt és kinevezését is lényegében a miniszterelnöknek köszönheti, így Izraelben kevesen számítanak arra, hogy valóban vádat is emel majd.
Ráadásul ellentétben az előző miniszterelnökökkel, mint például Ehud Olmerttel, Netanjahu mögött teljesen összezár a saját pártja, vagyis a Likud. Egyedül az egyébként magyar származású Jáir Lapid, a Jes Átid (Van Jövő) nevű párt vezetője és korábbi pénzügyminiszter bírálta keményen a miniszterelnököt. Ő koronatanúnak számít az „ezres ügyben”, és azt állította, hogy Netanjahu szintén megpróbálta őt beszervezni, de „nem engedett a kormányzati korrupciónak”.
Polt Péter még nem szólalt meg a Tiborcz-ügyben és a rendőrség is meglehetősen visszafogott. Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), hosszan tartó vizsgálódás után visszaélésekre és szervezett csalásra utaló jeleket fedezett fel az Elios Innovatív Zrt. 2011 és 2015 közötti tevékenységében. Ennek a cégnek 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt.
Az OLAF jelentése szerint, amelyet egyébként a kormány igyekezett eltitkolni az állampolgárok elől, nemcsak túlárazással vádolja Tiborczékat, de megállapításaik szerint már a pályáztatás feltételei is annyira „testre szabottak” voltak, hogy kimerítik a szervezett csalás fogalmát: rendre olyan paramétereket jelöltek meg, amelyeknek egyedül a miniszterelnök vejének a cége felelt meg.
Hogy mekkora nagyságrendekről van szó, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az OLAF – miután Tiborczék üzleteit az Európai Unió támogatta – mintegy 12 milliárd forintot követel vissza Magyarországtól.
Most azonban visszakérik a pénzt. Hogy ki fogja visszafizetni, afelől nincsenek kétségeink. Jobb híján a magyar adófizetők lesznek kénytelenek a zsebükbe nyúlni, hogy visszaadják az Európai Uniónak a Tiborczékra kiszabott büntetés összegét.
A 2010 előtti időkben, különösen nem sokkal a választások előtt, az ilyen ügyek gyanúsítottjait nagy és szervezett sajtóérdeklődés kíséretében, vezetőszáron és bilincsben vitték volna el. Most, hivatalosan ugyan megindult a nyomozás, ám ennek a kimenetele igencsak bizonytalan. Az Elios szerdai közleménye szerint mind a pályáztatásnál, mind az elvégzett munkáknál minden rendben volt. Amit persze jogukban áll kijelenteni, a gyanúsítottnak nem kötelező maga ellen vallani.
A tanúknak azonban muszáj igazat mondaniuk. Márpedig tanúk vannak szép számmal ebben az ügyben. Tanúnak tekinthetők ugyanis azok, akik a pályázatok kiírásában, majd elbírálásában közreműködtek, valamint azon személyek, akik elvégezték a munkát. És persze azok is tanúk, akik átvették a Tiborczék cége által elvégzett, és – sok település panaszai alapján fogalmazhatunk így – nem mindig minőségi munkát.
A legfőbb ügyész, Polt Péter hallgat, de még hivatalának szóvivője sem mond semmit. Pedig, miután a miniszterelnök családja is érintett, ez az utóbbi évtizedek legnagyobb közéleti botránya. Függetlenül attól, hogy az ország lakosságának nagy része, a köszönhetően a kormány és a hozzá közelállók tájékoztatási túlsúlyának, nem, vagy csak nagyon keveset tud arról, hogy van egy nagyon súlyos ügy, amelyben a miniszterelnök veje is érintett.
A botrány azonban előbb-utóbb kínos lesz a kormány és a Fidesz számára.
Nem is feltétlenül a nyilvánosság miatt – ez ugyanis a fenti okokból következően eléggé korlátozott. Ám ez az ügy még azoknál a Fidesz-hívőknél is kiverheti a biztosítékot, akik feltétel nélkül hisznek Orbánban, és tűzbe tennék érte a kezüket.
Nem is feltétlenül azért, merthogy a történtek erkölcsi elveikkel ütköznének. Azért sokallhatnak be, mert veszélyben érezhetik a Fidesz öröknek és megbonthatatlannak tűnő hatalmát. Attól tartanak, hogy a botrány, ha nem sikerül időben mederbe terelni, elsodorhatja de legalábbis, jelentősen meggyengítheti Orbánt és kormányát.
Ráadásul az Elios-ügy miatt a párton belüli nimbusz is odaveszni látszik. Az a vélekedés, hogy Orbán Viktor becsületes és tisztességes, csak hát milyen nagy kár, hogy tisztességtelen emberekkel van körülvéve. A mostani botrány főszereplője azonban nem valamelyik miniszter, vagy államtitkár, hanem az Orbán-család egyik tagja – és ezt a Fidesz-hívők közül sem mindenki fogja megbocsátani.
Zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai még a múlt év októberében tartottak házkutatást a szcientológusok XIII. kerületi, Váci úti központjában,
Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) több panasz érkezett olyan magánszemélyektől, akik korábban az „egyház” tagjai voltak, vagy más módon kapcsolatba keveredtek a hivatalos egyházként el nem ismert „szektariánus csoportosulással”.
Az NNI személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A Híradó.hu kereste a NAV-ot, miért volt szükség az irodaház zár alá vételére, és ez milyen összefüggésben áll a szcientológusok elleni nyomozással. Az adóhatóság azt válaszolta, hogy „folyamatban lévő eljárások részleteiről nem áll módunkban tájékoztatást adni”.
Kedd van, december 5-e, Vilma napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.
Leváltaná Polt Pétert az LMP
Interjút adott Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a Magyar Nemzetnek. Ebben többek között arról beszél, hogy mindenki észre fogja venni, amikor Ron Werber érdemben segíti majd az LMP-t. Azt is mondta, hogy kampánylehetőségeik szűkösek, de
így is felveszik a harcot a Fidesz „agyatlan sorosozásával” szemben.
Nem zárta ki, hogy jelöltjeik adott esetben visszalépjenek majd a „korszakváltást megtestesítő” indulók javára, de szerinte most nem ezekről kell beszélni. Azt is mondta: a Jobbikkal a jelenlegi formájában nem alkotnának koalíciót.
Nyomozás indult a sürgősségi centrum miatt
A Népszava úgy értesült, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség, annyi szabálytalanság volt a fővárosi Korányi-projekt körül. Ez
a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult
egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, ám az épületet csak 2017 januárjában adták át, és az eredetileg tervezett költségek is megduplázódtak. A lap szerint uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.
Újabb nyomozás a Kairos-ügyben
A Magyar Idők arról ír, hogy ügyészségi vizsgálatot kért a Kairos nevű pilótajáték nyomozásával kapcsolatban két károsult, akiknek augusztusi feljelentésével állításuk szerint eddig semmi sem történt. A BRFK-n folyó nyomozás határidejét két hónappal meghosszabbították. A piramisjáték működtetése mellett már személyes adattal való visszaélés miatt is vizsgálódnak.
Kiszállhat a magyar milliárdos a CBA-ból
Eladja üzleteinek legalább egy részét a milliárdos magyar üzletember, a CBA-alapító Baldauf László – értesült a Portfolio két forrásból. Az üzletlánc korábbi elnöke, most tiszteletbeli elnöke már túl is adott egyik központi boltján, és további tárgyalások zajlanak. A lap szerint
a Blaha Lujza téri bolt a Lidlhöz kerül,
és a Ferenciek terén lévő üzlet a másik, amelyről tárgyalnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel közölte, hogy véget ért a nyomozás a Jobbik EP-képviselőjének büntetőügyében.
Az ügy az úgynevezett vádelőkészítés szakaszába lépett, jelenlegi határideje december 11-e. Ez a határidő egyszer meghosszabbítható. Az Átlátszó úgy tudja,
a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a jobbikos politikus ügyében.
A Legfőbb Ügyészség 2014 tavaszán az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárásnak a kémkedéssel foglalkozó része titkos, de a gyanú szerint
Kovács Béla Oroszország javára kémkedett.
Erre utal gyakran használt beceneve, a KGBéla is.
Emellett költségvetési csalás miatt is folyik eljárás ellene. Ebben az ügyben az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
