25-100%-os arányban külföldről finanszírozzák a magyar kormányt támadó médiát – ismertette a XXI. század intézet igazgatója tanulmányukat. Békés Márton az intézet igazgatója elmondta, hogy a szponzorok mögött az élen jár Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, az Egyesült Államok kormány- ügynökségei és a globális nagyvállalatok. Rajtuk kívül Hollandia és a német zöldek alapítványa, a Heinrich Böll Stiftung – közölte Békés Márton, a XXI. század intézet igazgatója.
Az Európai Unió olyan törvényt készít elő, amely külföldi ügynöknek nyilváníthatná azokat az intézményeket, melyeket az unión kívülről jelentős pénzekkel támogatnak. A törvényjavaslat indoklása az, hogy a jövőben el kell kerülni az olyan korrupciós ügyeket mint a Katargate vagy az orosz és kínai befolyásolási kísérletek. Ursula von der Leyen nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol Biden elnök arról győzködte őt: Oroszország után Kína ellen is szankciókat kellene hoznia az Európai Uniónak.
Az új uniós törvény erős fegyvert adhat Orbán Viktor kezébe.
Külföldi ügynök törvényen dolgoznak Brüsszelben
A nemkormányzati szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen törvényt készítenek elő Brüsszelben.
1938 óta működik az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket egy kormány hivatalban. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy törvény csomagot állítanak össze a demokrácia védelmére. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég Washingtonban járt, ahol Biden elnök arról győzködte, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia nemcsak Oroszország, de Kína ellen is.
Putyin elnök hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a nemkormányzati szervezetek illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozó hullámot váltott ki a külföldi ügynök törvény, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.
Miért vállalkozik erre most az Európai Unió?
“Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést”
– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő.
A nemkormányzati szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, melyet áprilisban kell visszaküldeniük. A brüsszeli bizottság összegzi az információkat, melyeket fel akar használni a törvényjavaslat megírásához.
A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy a szóban forgó intézménynek részletesen jeleznie kell: milyen pénzeket kap unión kívüli államokból?
Ha uniós törvény születik a nemkormányzati szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe
– írja a Politico, amely nem emlékeztet a CEU ügyére, de nyilvánvaló, hogy ilyen esetekre gondol.
A Transparency International nemkormányzati szervezetet is aggasztja a tervezett törvényjavaslat. Nick Aiossa, a Transparency International egyik vezetője részt vett egy szóbeli kikérdezésen, amelyen azt tudakolták: “vajon a Transparency International nem olyan szervezet-e, melynek működése fenyegeti a demokráciát?”
Vera Jourova, a brüsszeli bizottság jogi biztosa irányítja a törvénytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynök törvényével kapcsolatban – írja a Politico.
Borrell elítélte a grúz törvényt
Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy
“Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.
Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus nemkormányzati szervezetek betiltását, és a független sajtó elnémítását.
A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot, melyről az USA nagykövetsége Tbilisziben azt írta, hogy “ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése sötét nap Grúzia történetében. Kérdésessé teszi, hogy Grúzia kormánypártja mennyire kötelezte el magát az euroatlanti integráció mellett.”
Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – Ukrajna, Grúzia és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.
