Kezdőlap Címkék NGM

Címke: NGM

A benzinárcsökkentő

0

Bár Tállai András megmarad NGM államtitkári pozíciójában, a Magyar Idők értesülései szerint elveszik tőle az adóügyeket.

Tállai András egy időben meglehetősen gyakran szerepelt az újságok címoldalain. November elején például azzal került a lapok cÍmoldalára – nem mindegyikére persze, a kormányhoz közeli sajtó nem tartotta fontosnak, hogy beszámoljon erről – hogy Mezőkövesd országgyűlési képviselőjeként elintézte, hogy választókerületében az október 31-ei állapothoz képest a benzin ára 11 Ft-tal, míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkenjen.

Akkor nagy felháborodás követte a nem mellesleg NAV-elnökként is regnáló Tállai eljárását.

Az ellenzék bírálta és piaci beavatkozásnak minősítette a lépést,

még a KDNP szóvivője, Hollik István is megszólalt az ügyben: bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat, s ha kiderül, hogy a Dunakanyarban az átlagosnál drágább a benzin, akkor Tállaihoz hasonlóan, kezdeményezni fogja az árcsökkentést.

Az ügyről világ egyik legbefolyásosabb üzleti hírügynöksége, a Bloomber is beszámolt.

Tállai nyomán több képviselő próbált hasonló módon a választók kedvében járni. Bonyhád fideszes vezetőjének azonban nem sikerült az a mutatvány, amellyel Tállai András korábban elkápráztatta a világot.

Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak, vagy mégse teheti?

Nem indítanák el a pártokkal szemben a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetést adnának az ÁSZ által kirótt büntetésre. A közigazgatási jogász szerint viszont a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.

Nem teheti meg az adóhivatal, hogy ne indítsa el a Jobbikkal és a többi párttal szembeni végrehajtási eljárást, ahogyan azt a nemzetgazdasági tárca „javasolja” a NAV-nak – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tagja. A közigazgatási jogász szerint az egész eljárás sérti az alaptörvényt, és – függetlenül attól, hogy lesz-e behajtás a pártoknál – az Állami Számvevőszék megállapítása, befizetésre kötelezése nem hajtható be adók módjára a pártokkal szemben.

Az NGM szerdán közleményben tudatta: a tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel. Az ÁSZ megállapítását követően a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget az érintett pártoknak kell befizetniük, a büntetés érvényesítése az államkincstár feladata – áll a közleményben.

Az államkincstár az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje (vagyis amikor utalják az éves támogatást a pártoknak).

A nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy

ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

Így az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik.

Az érintett politikai pártokat az NGM felszólítja arra, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést az államkincstárral és a NAV-val.

Balogh Szabolcs szerint viszont a NAV-nak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

az adóhatóságnak eljárási kötelezettsége van

– állítja az ügyvéd. A továbbiak – halasztás, részletfizetés, a büntetés részbeni elengedése – pedig attól függ, hogy a büntetésre kötelezett pártok kérik-e ezeket, vagyis élnek-e ügyféli jogukkal. Ha az egész eljárást törvénytelennek tartva nem reagálnak, akkor ezekről se dönthet a hatóság saját kezdeményezésére – tette hozzá.

A jogász szerint hiba lenne a pártoktól, ha teljes elutasítással (nem) reagálnának a büntetés kiszabására, mert akkor elesnek attól a lehetőségtől, hogy

polgári pert indítsanak a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében.

Sőt, ugyanebben a keresetben kérhetnék azt is, hogy a bíróság – ugyancsak az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Az ÁSZ eljárása ugyanis sérti az alaptörvényt – mondta Balogh Szabolcs. A kissé bonyolult érvelés lényege az, hogy a pártfinanszírozási törvényben az ÁSZ számára előírt eljárás kívül esik az általános közigazgatási procedúra szabályain. Utóbbiak részletesen szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit (például iratbetekintés, bizonyítás), és nem utolsó sorban bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé. Ezzel szemben az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását vizsgáló eljárásaira ezek nem vonatkoznak.

Az ÁSZ nem a szokványos formalizált eljárást folytatja le a pártoknál, és a végén nem is határozatot hoz, amelyben kimondja a kötelezettséget, hanem „felhívja” a pártokat, hogy fizessék be a tiltott támogatás összegét – sorolja az ügyvéd. Szerinte éppen e sajátosság (a formalizált eljárás és határozat hiánya miatt) miatt ez a büntetés

nem is hajtható be adók módjára.

Vagyis a jelenlegi miniszteri halasztási „javaslat” eleve olyan végrehajtásra vonatkozik, amely alkotmányellenes az eljárási garanciák hiánya miatt.

A jogász véleménye az, hogy bár az NGM a NAV felügyeleti szerve, „rendes” eljárásban a tárca nem is lenne érintett, vagyis ilyen „javaslatot” a miniszter nem is tehetne.

Az ÁSZ nem vagyoni jellegű támogatás miatt marasztalt el ellenzéki pártokat (Jobbik 331 millió, LMP 8,8, DK 8,245, Liberálisok 6,185, Együtt 19 millió). Ezek behajtásának elhalasztását „javasolja” az NGM.

A Jobbik az NGM közleményére így reagált: Orbán Viktor megrémült a Jobbik mögött felsorakozott magyar emberektől, a társadalmi felháborodástól és visszavonulót próbál fújni. Szerintük ez azonban csak egy látszólagos visszavonulás, ami mögött is csak Orbán Viktor pillanatnyi taktikai szempontjai állnak, így semmi garancia nincs arra, hogy nem hajtják be a Jobbikon a jogtalan bírságot a választásokig. A Jobbik továbbra is azt követeli, hogy az Állami Számvevőszék vonja vissza az ellenzéki pártokkal szemben hozott jogellenes döntéseit és új, törvényes és tisztességes eljárásokat folytasson le. 

Tartható az idei hiánycél

0

Az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiánycél továbbra is biztonsággal teljesíthető – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a ma kijött államháztartási adatot.  Az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi halmozott hiánya 816,8 milliárd forintot tett ki.

Ezen belül a központi költségvetés 843,7milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el – olvasható a jelentésben. A 2016. év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel, nagyságrendekkel többet, mint tavaly ilyenkor, akkor a deficit még csak 62,7 milliárd forintra rúgott.

 

Forrás: NGM
Forrás: NGM

 

A két év július végi egyenlegének eltérő alakulását több okkal magyarázza közlemény. Kiemeli egyebek között, hogy  kiadási oldalon az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések elérték az 1090,0 milliárd forintot, tavaly ilyenkor 601,7 milliárd forint jutott erre a célra.

 

A bérnövekedés hat, az EU-pénz változatlanul kevés

0

A brutális júniusi hiány után júliusban közel 100 milliárd többlete lett az államkasszának. A bérnövekedés hatására adókból, járulékokból egyre több a bevétel, de az uniós támogatások alig érkeznek, a költségvetés eddig már majdnem 1100 milliárdot megelőlegez a kifizetésekre.

Az államháztartás központi alrendszerében júliusban 94,4 milliárd forint többlet keletkezett, ami hatalmas javulás a júniusi 698 milliárdos deficit után. A nemzetgazdasági tárca szerint ez elsősorban a jelentős bérnövekedéshez kapcsolódó adók (áfa és szja) és tb-járulék növekvő bevételének, valamint termőföld-eladásoknak köszönhető.

A kiadások közt egyre növekszik az európai uniós pályázatokon nyerteseknek kifizetett támogatások összege. Ezeket a kormány kénytelen megelőlegezni, mert a gyarapodó viták és – vélhetően – szabálytalanságok miatt

az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.

Az NGM szerint biztonsággal tartható lesz idén a 2,4 százalékos hiány. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az uniós támogatások megérkeznek. A közösségi elszámolás rendjében az előleg nem növeli a hiányt, ha azonban nagy tételeket akasztana meg Brüsszel, akkor elszállhat a költségvetési hiány.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!