Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Csökken a földgáz ÁFA-ja

19%-ról 7%-ra csökken a földgáz ÁFA-ja – jelentették be, és az is közölték, hogy szigorúan ellenőrzik a szolgáltató cégeket vagyis azok nem nyelhetik le az ÁFA csökkentését. Ja, azt majdnem elfelejtettük mondani, hogy nem nálunk, hanem Németországban.

A németek komolyan készülődnek a télre, és ez csak fokozódott azóta, hogy a Gazprom jelezte: télen további 60%-os gázáremelés várható!

Németország aktívan igyekszik csökkenteni a függését az orosz földgáztól, már Norvégia az első számú szállító. Csakhogy Norvégia miniszterelnöke közölte: elérték a kitermelés felső határát, ezért nem tudják tovább fokozni az exportot.

Olaf Scholz kancellár azzal is tisztában van, hogy sok családnak okoz gondot a megemelt rezsi. A kancellár úgy fogalmazott, hogy

“időzített bombán üldögélünk”.

És nálunk?

A Gazprom 60%-os tervezett áremelése méginkább érinti Magyarországot mint Németországot. Lehet, hogy a magyar kormány emiatt nem lesz képes megőrizni a rezsicsökkentés maradékát sem. Mindez szinte megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok jórészét hiszen a magyar jövedelemben jóval nagyobb helyet foglal el a rezsi mint Németországban.

A berlini kormány megmutatta az utat: ÁFA csökkentés.

Magyarországon az ÁFA 27%, a legmagasabb az Európai Unióban. Ebből az államnak óriási bevételei vannak. Azt is mondhatjuk, hogy nyer az infláción. Ha viszont csökkentenék a földgáz ÁFA-ját, akkor sok magyar család és cég gondjai enyhülnének. Kérdés, hogy miképp dönt erről Orbán Viktor: hajlandó-e tanulni a német kormánytól, mellyel politikailag szembenáll?!…

Időzített bomba a rezsiszámlák növekedése

Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”

Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.

Kaufer szociológus professzor szerint

“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”

Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.

Az energia védelmi terv

A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.

Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?

A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.

A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.

A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.

Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk

Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.

“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”

Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.

“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”

– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.

Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.

Társadalmi robbanás?

“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.

Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.

Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”

A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.

“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”

Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik

“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó  középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.

A brüsszeli bizottság javaslata lehetetlen küldetés?

Sok tagállam ellenzi az elképzelést, mely lényegében Németország téli fűtési szezonjának ellátási problémáit szeretné megoldani. A brüsszeli bizottság ezért enyhít a javaslaton, hogy meglegyen a szükséges számú szavazata a keddi szavazáson – értesült a Politico.

A kötelező spórolási kvóta alól felmentést lehetne kérni – ez a legfontosabb új javaslat, melyet a tagállamok nagykövetei hétfőn vitatnak meg. A brüsszeli bizottság eredeti javaslata arról szólt, hogy 15%-kal csökkenteni kellene a gázfogyasztást a téli fűtési szezonban – kezdetben önkéntes alapon, de később ez kötelezővé válhatna, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot. A Politico értesülései szerint a 27 tagállam közül 12 ellenzi ezt.

Az ellenzők közül a magyar kormány a leghangosabb.

A Fidesz-kormány egyáltalán nem fogadja el ezt a spórolási tervet! Közben múlt csütörtökön Moszkvába küldte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy újabb földgáz szerződést kössön. Lavrov orosz külügyminiszter egyelőre csak annyit mondott, hogy “tanulmányozzák a magyar kérést”. Korábban a magyar kormány azt közölte, hogy még 700 millió köbméter földgáz hiányzik ahhoz, hogy biztonságos legyen a téli fűtési szezon Magyarországon.

Vétózni ebben az esetben nem lehet, mert csak minősített többségre van szükség: 15 tagállam, amely képviseli az összlakosság  65%-át. Egyelőre ez sincsen meg, ezért egy uniós diplomata lehetetlen küldetésnek nevezte a közös gázspórolási tervet.

Mikor válna kötelezővé a spórolás?

Az eredeti javaslat szerint már három tagállam is megnyomhatná a vészcsengőt, és akkor a spórolás kötelezővé válna vagyis a tagállamoknak át kellene adniuk “fölös készleteiket” azoknak, melyek vészhelyzetbe kerültek. Az új javaslat szerint már öt tagállam kellene ahhoz, hogy szigorítsák a rendszert. Ezenkívül felmentést kérhetnének azok a tagállamok, ahol földgázból állítják elő a villamos energia nagyrészét.

A 27 tagállam energia miniszterei kedden dönthetnek az ügyben, de addig még sok változtatás képzelhető el a brüsszeli bizottság javaslatán, mert jelenleg még nincsen meg szükséges számú szavazat a minősített többséghez sem.

Amerikai vagy német modell?

A német gazdaságot súlyos csapás érte az olcsó orosz energia elvesztésével, de vajon az USA nem szándékosan idézte ezt elő, hogy gyengítse legerősebb európai vetélytársát?

Amerikának van saját energiaforrása amióta felfedezték a palaolaj és a palagáz kiaknázásának módszerét. Csakhogy a játszma nem lefutott, mert a német gazdaság a múltban megmutatta, hogy felül tudja múlni az Egyesült Államokat.

Németországban a termelékenység jóval gyorsabban nőtt mint az Egyesült Államokban:  450% kontra 300% 1960 és 2020 között. Az amerikaiak úgy ellensúlyozták ezt, hogy több munkaórát dolgoztak: kétszer annyit 2020-ban mint 1960-ban, míg Németországban csökkent a ledolgozott munkaórák száma.

A probléma az, hogy az elmúlt 20 év során mindkét országban csökkent a munkatermelékenység növekedése.

Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég nagy a torta, hogy mindenkinek jusson belőle – írja Alfred Kleinknecht, a delfti egyetem nyugalmazott professzora  a Social Europe oldalon. Mi következik ebből? Az, hogy valakinek áldozatot kell hoznia. A legvalószínűbb, hogy a munkavállalók lesznek ezek, akiket elérnek a megszorítások.

Ha viszont csökkennek a reálbérek, ahogy az USA-ban a hetvenes években, akkor ennek következménye az lesz, hogy tovább lassul a munkatermelékenység növekedése vagyis a válság elhúzódik. Csakhogy a munkaerő piac jelen pillanatban erősen korlátozott tehát a bérek fölfelé mehetnek hiszen sok ágazatban munkaerőhiány van.

A német modell nyerhet

Ha drágább a munkaerő, akkor megnő a munkatermelékenység, mert a vállalkozónak az az érdeke, hogy kevés emberrel jobb eredményt produkáljon. Németország visszatérhet a korábbi korszak modelljéhez amikor munkaintenzív modellje sikeresebb volt mint az Egyesült Államoké. Ilyen módon újra nagyobb lehet a torta, melyet elosztanak, és csökken a megszorítások veszélye – hangsúlyozza Alfred Kleinknecht nyugalmazott közgazdász professzor, aki jelenleg Japánban tanít.

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

55%-os volt Németország gázfüggősége Oroszországtól Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Az uniós átlag 40%. Az orosz diktátor utasítására a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást Németországba az Északi áramlat vezetéken. Pontosan akkor történt ez amikor Németország kancellárja először látogatott el Kijevbe az orosz agresszió óta. Olaf Scholz nem egyedül biztosította támogatásáról Ukrajnát hanem vele együtt Macron francia elnök, Draghi miniszterelnök és Johannis román államfő is ugyanezt tette. Ennek azért is van szimbolikus jelentősége, mert Ukrajna uniós tagjelöltségéről tegnap este döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben.

Az év elején Németország gazdaságának éves növekedési ütemét 3,5%-ra taksálta a szakértők többsége, de a BDI (német gyáriparosok szövetsége) ezt most 1,5%-ra rontotta.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Még nincs itt az ideje annak, hogy szükségállapotot hirdessünk – közölte a gázhálózatot irányító Bundesnetzagentur.

“Nagyon alaposan meg kell fontolnunk azt, hogy mikor hirdessük ki a szükségállapotot”

– mondta az ügynökséget vezető Klaus Müller.

Jelenleg az uniós gáztárolók telítettsége átlagosan 55%. Brüsszel célja az, hogy októberre ez elérje a 80%-ot, novemberre pedig a 90%-ot. Ha az oroszok csak kevés földgázt küldenek akkor nehéz lesz ezt a célt elérni. Ezenkívül az USA-ban is gondok vannak a cseppfolyósított földgáz exportjával, ez is csökkenti a kínálatot. Ezzel is magyarázható a gázárak növekedése. 126 euró egy megawatt földgáz ára most Európában. Ez elmarad az idei csúcstól, amely  335 euró volt, de 300%-al magasabb mint a tavalyi ár.

A helyzetet nehezíti, hogy Európa fogadó képessége cseppfolyósított földgázból korlátozott. Ezenkívül globális verseny folyik a cseppfolyósított földgázért. Kína Európa legfőbb vetélytársa ezen a téren. Az elzárások miatt a kínai kereslet visszaesett az elmúlt hetekben, de a dinamikusan újrainduló kínai gazdaság újra nagy vásárló lehet.

Brüsszelben abban reménykednek, hogy Norvégiából több földgáz érkezhet csővezetéken. Ezenkívül bíznak abban is, hogy Azerbajdzsán is növeli földgáz exportját, amellyel részben ellensúlyozhatnák az orosz gáz hiányát.

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – közölte a Wood MacKenzie szakértő cég a Bloomberggel.

Németországban a szénerőműveket újra aktivizálni akarják noha korábban a bezárásukról döntöttek a környezetvédelem érdekében. A korlátozás azt a szükségállapotot jelenti, amely mindenütt kvótákat állapítana meg. A lakosságot felszólítják az energia fogyasztás mérséklésére. A cégek aszerint kapnának a szűkös energia készletből, hogy tevékenységük mennyire fontos Németország számára. A szakértők olyan digitális aukciós platformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a piacon üzleteljenek a gáz illetve az energia kvótákkal.

A G7 nagyhatalmak vezetői, akik hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan terven dolgoznak, amely maximálná az orosz energia import árakat nehogy azok túlságosan is megdobják az inflációt Európában, Észak Amerikában és Japánban.

Német rakétavetők Ukrajnának

Csak az ukrán katonák kiképzése után szállítják a német rakétavetőket.

A Németország által Kijevnek ígért három sorozatlövő rakétavetőt júliusban vagy augusztusban szállíthatják le, miután az ukrán csapatokat kioktatták a fegyverek használatára – mondta csütörtökön Christine Lambrecht német védelmi miniszter.

„Ezekkel a rakétavetővel kapcsolatos kiképzés június végén kezdődhet, vagyis július végén vagy augusztus elején kerülhet sor Ukrajnába szállításukra” – mondta újságíróknak, amikor megérkezett a NATO-beli kollégáival folytatott második tárgyalási napra Brüsszelbe.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

„A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: „az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak  emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

USA figyelmeztetés Berlinnek: rendszabályozza meg Orbán Viktort!

A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.

Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.

240 milliárd euró

Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.

Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem  vallott célja a szankciós politikával?

Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?

Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált

Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.

Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.

Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.

Németország nem akadálya az olajembargónak

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

„Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”

Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió „ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.

A szankciók prioritása „Putyin bevételének csökkentése”.

Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:

„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Soha korábban az Európai Unió „olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.

Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:

„A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza

– mondta.

A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.

„Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”

– mondta von der Leyen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!