Kezdőlap Címkék Németh Zsolt

Címke: Németh Zsolt

A zavargások mesterterve

Évek óta értetlenül áll a magyar közélet a 2006-os zavargások előtt – még csoda is tán, hogy nem törtek ki újabb összetűzések a vita során. Ahogy telik az idő, egyre több csontváz dől ki a szekrényekből. Valóságos mamutok zuhognak a sifonérokból, lassan arra is kezd fény derülni, kinek állhatott érdekében a tévéostrom, a többhónapos tüntetés a Kossuth téren – és mit akart vele.

A kormánypárt természetesen hallgat, illetve elbeszél az ellenzéki érvek mellett, fújja a saját szólamát, ugyanis valószínűleg nincs utasítás arra nézvést, mi légyen, ha kiborul az éjjeliedény, egyre több bizonyíték kerül elő ugyanis, ami mind arra utal, hogy a 2006-os zavargások nem tulajdoníthatóak a spontán népharagnak, annál inkább a gondos szervezőmunkának. 2014-ben Braun Róbert, az MSZP képviselőjelöltje mutatott be néhány Wikileaks-iratot ennek bizonyítékaképpen az ATV ben:

Ha hinni lehet a Wikileaksnek, a Fidesz vezetése annak idején többször is elszólta magát. Lássuk csak, mit mond Braun Róbert?

” Az első idézet szerint Kósa Lajos egy magánbeszélgetésen azt mondta April H. Foley – 2006-2009 közötti – amerikai nagykövetnek: „Most egy gazdasági probléma van, amiből mi egy politikai krízist csinálunk”.

Braun egy Orbán Viktornak tulajdonított idézetet is felolvasott: eszerint a Fidesz elnöke arra a kérdésre, hogy nem lehet-e majd azzal vádolni őt, hogy instabilitást kreál, az amerikai követnek azt mondta: „Ez egy olyan kockázat, amit én személyesen vállalok.”

A Braun által idézett iratok szerint Boross Péter arról beszélt, hogy „elfogadhatatlan, amit a Fidesz tesz, mert inkább középkori várostromra hasonlít.”

Egy újabb idézet szerint Kósa Lajos azt is mondta Foley-nak, hogy az ellenzék – vagyis az akkori Fidesz – nincsen abban a pozícióban, hogy kritizálja a kormányt a kompetenciája és a korrupciója miatt, hiszen saját magának is sok minden van a füle mögött.

Braun szerint a titkos jelentésekből látszik, hogy a Fidesz tevékeny részt vállalt abban, ami Budapesten történt 2006 őszén.” (ATV)

Hát, ha ez igaz, baj van. Hogy azonban mennyire elfogadható Julian Assange, mint információs forrás, arról erősen megoszlanak a vélemények – saját, privát nézetem szerint az Egyesült Államok tudatosan hagyta őket működni, éspedig pontosan addig dolgozhattak zavartalanul, amíg nem tévedtek valóban tilos területre. Ilyenformán, amit tőlük tudunk, azt hagyták, hogy megtudjuk – tehát hiteles lehet, ha nem is nagy titok. Hát akkor átmenetileg fogadjuk el hitelesnek a Wikileaks-et, és nézzünk utána az idézeteknek.

Igen, igen, megvannak: sőt, jóval több is van belőlük, mint kéne. Lassan sok is a jóból. Orbán Viktor valóban mondta a külföldi nagyköveteknek a 06BUDAPEST211 számú jelentés szerint, hogy az instabilitás kockázatát személyesen vállalja (When asked if he himself might not be blamed by the public for promoting instability, he responded „that is risk I’m prepared to take.”). De mondott ő akkor mást is. Éspedig:

„2. (C) The end result, he predicts, is that MSZP will blink first in the present showdown by withdrawing their support from Gyurcsany. Although FIDESZ will likely conclude its large-scale demonstrations following its alternate events on October 23, he believes public discontent will grow over the winter as austerity measures hit home. FIDESZ is already working with groups affected by the „Gyurcsany package” to discuss a „National Strike Committee” to coordinate strikes in the coming weeks. Ultimately, Orban believes that support for the PM will decline to 20% next year, and that he will be out of office „next spring.” Indeed, he suggested that „cracks are already appearing” in the governing coalition.”

„Végső soron tehát – mondotta – az MSZP első várható reakciója az lesz, hogy megvonja bizalmát Gyurcsánytól. Habár a Fidesz feltehetően folytatja a tömegdemonstrációit, akár az október 23.-án várható különleges események után is, úgy gondolja, a társadalmi elégedetlenség egész télen növekedni fog, amint a megszorítások hatásai elérik a háztartásokat is. A Fidesz már most közreműködik a Gyurcsány-csomag által sújtott csoportokkal, hogy „Nemzeti Sztrájkbizottságot” állítsanak fel, a következő hetek munkabeszüntetéseinek koordinálására. Végső soron Orbán úgy hiszi, a miniszterelnök lemondására a következő év tavaszán kerül sor, mikor népszerűségi indexe 20% alá csökken. „A kormánykoalíción már látszanak a repedések.” – sugalmazta.”

Ez a távirat dátuma szerint vagy október 18-án, vagy azt nem sokkal megelőzően hangzott volna el. (Volna, mert a forrás a Wikileaks). Honnét a turáni szittya fergetegből tudott Orbán Viktor az október 23.-i véres atrocitásokról? Jóstehetség? Megérzés? De ne is vitassuk különleges képességeit, nap, mint nap tanúi vagyunk azoknak, nézzük csak az utolsó mondatot. Tehát a repedések már látszanak a kormánykoalíción. Lehet, hogy a zavargások célja tehát nem is az volt, hogy a népharag söpörje el a kormányt, azonnal, hanem az, hogy a Parlament váltsa le a miniszterelnököt, majd belátható időn belül tartsanak előrehozott választásokat? És ezt volt hivatott előidézni az állandó demonstrációkkal fenntartott társadalmi nyomás?

Lehet bizony, nagyon úgy néznek ki a dolgok.

Természetesen ennek egyik eszköze a rágalomhadjárat és a karaktergyilkosság. Mint ugyanez a távirat említi: „In an article published October 14, Orban states that FIDESZ’s goal is to reduce the MSZP’s popularity to its lowest levels ever.” (Egy október 14.-én megjelent cikk szerint Orbán kijelentette: a Fidesz célja az MSZP népszerűségét minden idők legalacsonyabb szintjén tartani). A lepel kezd lehullni, összeáll a kép. Ha ehhez még társítjuk a 2006. július 22.-én kiadott, „Jó reggelt, Magyarország” című bálványosi kiáltványt, minden világosabb:

„Jó reggelt, Magyarország! – a Fidesz közleménye

Kiáltvány

Mi, a polgári demokratikus ellenzék hívei, akik a rendszerváltozás idején közösen küzdöttünk a diktatúra hazugságai ellen, és sokakkal együtt kivívtuk Magyarország függetlenségét és szabadságát, most, hogy a politikai hazugságok újra felütötték fejüket hazánkban, közös kiáltványt fogalmazunk meg:

– mi, a kiáltvány aláírói tudomásul vesszük, hogy a modern politika nem mentes a tömegkommunikációs és reklám eszközök használatától, ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek a jelenségek az európai demokráciákban sehol nem léphetik át a hazugság határait;
– 2006-ban, a rendszerváltoztatás óta először Magyarországon szervezett és nyílt politikai hazugság történt;
– nyíltan hazudtak az embereknek megint, eltitkolták az ország valós helyzetét, korlátozták az igazság megismeréséhez való jogot, a tájékozódás szabadságát, ezzel pedig az állampolgárok demokratikus jogát a döntés szabadságához;
– mi, a kiáltvány aláírói elítéljük a politikai hazugságokat és felhívjuk a figyelmet arra, hogy Európában politikai hazugságokra nem épülhetnek demokratikus kormányzatok;
– mi, a kiáltvány aláírói elítéljük továbbá, hogy a politikai hazugságok árát a családokkal, és különösképpen a magyar fiatalokkal fizettetik meg;
– ezért felszólítunk mindenkit, aki szabad és őszinte országban akar élni, hogy tegyünk a politikai hazugságok és az emberek igazságtalan megsarcolása ellen;
– felhívunk minden magyar embert, hogy éljen az Alkotmány adta jogaival, ne engedje, hogy ismét megfosszák a döntés szabadságától, ne engedje, hogy vele fizettessék meg a politikai hazugságok árát;
– felhívunk mindenkit; ne törődjünk bele, hogy a rendszerváltozáskor kivívott jogainktól 16 év után megfosszanak bennünket;
– arra kérünk mindenkit, akinek fontos a döntés szabadsága, hogy aláírásával csatlakozzon a „Jó reggelt, Magyarország!” kiáltványhoz;
– a politikai hazugságokra épülő egypártrendszer 1989-ben az ’56-os forradalom kivégzett áldozatainak búcsúztatásával a Hősök terén bukott meg, amikor Magyarország polgárai hitet tettek a nemzeti függetlenség, a szabadság és a demokrácia mellett. Ma, 50 évvel a forradalom után a szabadság magyar híveinek ismét bátorításra van szükségük, hogy érezhessék, nincsenek egyedül, millió szám vannak sors- és eszmetársaik;
– hívunk hát mindenkit, találkozzunk szeptember 23-án, a magyar szabadság születésének helyszínén, a Hősök terén.

2006. július 22.

Gál Kinga, Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály, Navracsics Tibor, Schöpflin György, Szájer József, Gyürk András
Kiadta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja”

Milyen érdekes: őszödi beszéd még sehol, de már előkerül a „hazugság”, mint legfőbb érv – valószínűleg akkor még szeptember 23. lett volna a zavargások kitörésének tervezett időpontja, de beláthatták, hogy a kétségtelenül atrocitásokhoz vezető események rossz fényt vetnének magára a pártra is. Változott a terv.

Érdekesen néz ki ezeknek az adatoknak a fényében 2006 ősze. Érdekesen és távolról sem olyan dicsőségesen, ahogy azt egyesek látni szeretnék: ezek szerint még maguk az utcán tüntetők sem voltak mások, mint egy politikai játszma feláldozható parasztjai. Nem a nemzetért, hazáért, egyebekért tüntettek ők, hanem csak azért, mert egy később hamvába hótt tervben szükség volt rájuk. Őket is becsapták. És a velük szembenállókat is, akik azt hitték, népi mozgalommal állnak szemben, holott csak egy politikai játszmáról volt szó. A mesterterv csődöt mondott: a miniszterelnök nem vonult vissza 2007. tavaszán, csak két év múlva, nem tartottak előrehozott választásokat sem. 2006 ősze csődöt mondott, kifordult medribül s elveszté tett nevét.

Azonban nyomot hagyott a közhangulaton, befolyásolta azt, és nem kétséges, hogy komoly része volt a 2010-es választások eredményében.

Mindez természetesen csak akkor igaz, ha forrásainkat hitelesnek tekintjük.

Mármint, ha hiteles forrás a Wikileaks.

Vagy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja.

A magyar revizionizmus perverz támadása

0

Ezzel a címmel számol be egy jobboldali román lap Németh Zsolt tusványosi előadásáról.

Az Evenimentul Zilei című, Traian Basescu volt államfőhöz közel álló lap azt írja, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára.

A román lap ezt úgy értékelte, hogy

„a magyar képviselő gyújtó hangú kijelentést tett a trianoni szerződésről”,

mivel európai problémaként állította be, amelyre Európának közös választ kell adnia.

Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésen Németh Zsolt egyébként azt is mondta: „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető.”

A fideszes politikus szerint Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Szerinte

Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához.

Azt mondta: „Itt van egy nyitott kapu. (…) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek.”

A román lap szerint Németh Zsolt a Minority SafePack nevű (Románia által ellenzett), az őshonos kisebbségek jogvédelmének uniós szintű szabályozását sürgető kezdeményezést is a közös európai projekt részeként említette, és fontos szerepet tulajdonított az nemzeti közösségeknek.

Az Evenimentul Zilei idézi a beszélgetésen szintén részt Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt is, aki szerint

az EU-t nem azért hozták létre, hogy megbosszulja a múltat.

Az EU-nak Ungureanu szerint az a célja, hogy garantálja a békét.

Ütött az utolsó óra . De kié?

Ébresztő címmel tett közzé Molnár Zsolt a sztarklikk.hu honlapján egy pamfletet, kiáltványt?, műfajilag nem is tudom, hogy hova soroljam. De nem is ez a lényeg, hanem a tartalom és a személy. A kis kiáltvány szerzője, ugye tudjuk, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Nem akárki. És persze azt is tudjuk róla, hogy az utóbbi hónapokban többször került célkeresztbe; nem a kormánypárt támadta. És ezért is lényeges a tartalom: Molnár most sem mond kevesebbet, mint mikor kivívta Botka László haragját: össze kell fogni az ellenzéknek. Azt írja, kiáltja: „a történelem ítélőszéke nem bocsájt meg nekünk, ha nem állunk mindannyian egy színpadon.” Október 23-áról beszél, mint lehetséges utolsó dátumról.

Aztán a szerző hozzátesz még egy kissé talányosnak tetsző mondatot is: „remélem, nem hátulról talál el a gyilkos golyó.” Talányos? Valóban az lenne? Vagy nagyon is realista? Hogy a szocialista párt berkeiben járatosak pontosan ezt jósolják: politikusai egymást, írnám én, hogy gyengítik, de hogy jön ez az állítmány a gyilkos golyóhoz. Szóval mondjuk ki bátran: egymást terítik le.

Mert amúgy mi a baj ezzel a kiáltvánnyal, illetve annak alapmondandójával? Hiszen pontosan ezt követeli mindenki a baloldalon, választó, pártpolitikus, egyaránt: legyen végre egységes a fellépés az Orbán-kormány leváltásáért. Ezt hangoztatja Botka, ezt Molnár Zsolt, ezt Gyurcsány Ferenc és sorolhatom az összes nevet, a teljes ellenzéki palettán. Akkor meg miért áll mégis mindenki szemben a másikkal, miért kell tartani a hátulról – azaz: a sajátjainktól – érkező gyilkos golyótól?

Egyszerű paranoia? Vagy az utóbbi évtizedek gyakorlata? Amely idő alatt mindig eredményesebb – és fontosabb – volt a belsőháborúk megvívása, mint a valós politikai ellenfél legyőzése? És itt a hangsúly a valóson van, hiszen éppen itt találjuk a választ az imént feltett kérdésekre: a baloldalnak mindig különös hajlama volt arra, hogy belül keresse és találja meg az ellenséget. Ráadásul többnyire meg is találja. Onnan kezdve pedig ez határozza meg politikáját, lépéseit.

Most sincs ez másként. Gyilkos golyók röpdösnek keresztbe kasul.  Aztán a végén valaki majd csak állva marad. Vagy senki se. Miközben, ismételjük csak el gyorsan: mindenki ugyanazt mondja, mindenki ugyanazt a célt határozza meg, mindenki győzni akar. Csak az odáig vezető utat képzelik el másként, és másokkal.

Hétfőn elnökségi ülése lesz a szocialista pártnak. Néhányan úgy gondolják: meghatározó lesz ez az ülés; felfogják-e, hogy rossz az irány – nem kell hozzá különösebb képzelő erő (vö: Molnár Zsolt kiáltványa) -, ha felfogják döntenek-e bármiben is. Stratégiában? Személyben? Van, aki azt mondja: személyi változás már nem lehet, ezt a küzdelmet Botkával kell végigcsinálni. De akik ezt mondják, ők is hozzáteszik: a miniszterelnök-jelöltnek végre rá kell jönnie, hol és miben hibázott, s tudnia kell korrigálni. (Csendben persze azt is hozzáteszik: Botka eddigi, kilenchónapos elnök-jelölt pályája nem ad reményre okot; ha képes lenne változtatni, már eddig is megtette volna, volt elég figyelmeztető jel.)

Mások azt mondják: még itt az utolsó pillanat a váltásra. Hogy találjanak valakit, egy olyan személyt, aki a pártokon kívül állva ugyan, de képes integrálni a pártokat. Tarjányi Péter és az ő frissen létrehozott mozgalma, valami ilyesmit akar. Illetve akart, már akkor is, amikor Lattmann Tamást akarta közös miniszterelnök-jelöltként felvinni a színpadra. Ez az akció, ha hinni lehet forrásainknak, csendben zajlott, bár jó pár szocialista vezető tudtával. És nem is most kezdődött, hanem jóval Botka felbukkanása előtt.  A beszélgetések, mesélték informátoraink, valamikor 2016-ban, még Tóbiás József elnöklése idején indultak. És a cél az volt, hogy a forrongó civilmozgalmak, illetve a pártokból való kiábrándultság okán olyasvalakit találni, aki elfogadható személyiségnek látszik valamennyi szereplő számára.  Informátoraink még arról is tudni véltek, hogy a kiválasztás szempontjairól és a végső cselekvésről maguk a párt prominensei, sőt még a DK vezetői is tudtak. És akarták. A Független Hírügynökség ezt hivatalos forrásból nem tudta megerősíttetni. Így aztán csak annyit írhatunk ide: volt mozgolódás, volt keresés, volt megtalált személy is, csak végső döntés nem volt. Hogy azért-e mert öntevékeny csoportok lódultak neki a politika-csinálásnak, vagy komoly biztatás nyomán cselekedtek, azt nem tudni.

Annyi állítható 2017 októberében biztosan, ha volt is közös Lattmann-terv, az már kipukkadt. Ez viszont azt látszik erősíteni, hogy marad Botka. De: hallani arról is, hogy van más, Lattmannhoz hasonló, de mégis más jelölt. Ha pedig ez igaz, akkor a Tarjányi-terv is a pályán marad. De mi is ez a terv valójában? Létezik-e egyáltalán? Hivatalosan ugyanis nincs ilyen. De mégis érezzük, hogy van. Érezzük a szerveződést – a szervezkedést? – a háttérben. A cél itt sem lehet más: Orbánék leváltása. Mégpedig egy ernyőszervezet, vagy másként: egy választási párt létrehozásával. Ahol vissza lehet térni az eredeti tervhez: civilek, pártok együtt, kiválasztva az arra alkalmas integratív miniszterelnök-jelöltet, aki lehetőleg távol áll a pártoktól, nekivágnak a választási kampánynak. Akik ebben gondolkodnak, azt remélik, hogy ez a hétfői MSZP elnökségi ülés ehhez adhat lökést.

De várható-e egy olyan elnökségi üléstől rendszert átalakító döntés, amelyen – híreink szerint – maga Botka László nem vesz részt. Vagy csak annyi fog történni, hogy megegyeznek abban: itt már tényleg cselekedni kell, ütött az utolsó óra. Majd megállítják az óra mutatóját.

Ha tippelni kellene ezt választanám.

Tíz éve történt – A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta véleményét

0

A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos véleményét, és a pénteki konferencián már az EU álláspontjával összhangban nyilatkozott. Ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a Fidesz előadóját nem sikerült meghívni. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője szerint az EU álláspontja a magyar állampolgárok érdekével is összhangban van.


Németh Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján közös európai politikát sürgetett. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nabucco gázvezeték körüli megegyezést a Gyurcsány Ferencéhez hasonló ellentmondó nyilatkozatok lassítják. A kormányfő korábban a Nabucco-t álomnak nevezte, pénteken azonban már azt mondta, hogy Európának új energiaforrásokat kell felkutatnia annak érdekében, hogy a nagyarányú orosz gázfüggés mérséklődjék. Ugyanakkor bírálta a Nabucco építésének lassúságát.

Németh Zsolt: várni kell még a teljes magyar-szlovák megbékélésre

0

 A kitelepítettek magyarországi kárpótlása „még lóg a levegőben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló.

Kézzel foghatóan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Békés megyei Tótkomlóson a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Németh Zsolt (Fidesz) kifejtette, a kitelepítettek magyarországi kárpótlása „még lóg a levegőben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló.

A politikus szólt arról is, hogy napjainkban is vannak, akik „a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják”, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!