Kezdőlap Címkék Német

Címke: német

Karácsony: Orbánt a német nagytőke tartja hatalmon

Budapest főpolgármestere arról beszélt a 168 óra című lapnak, hogy Orbánt a német nagytőke tartja hatalomban. A lapban Schiffer Andrással együtt próbálták meg kideríteni, hogy miért ilyen erős Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A jelenlegi energiaválságért Orbán Viktor Brüsszelt hibáztatja, mert szerinte az Oroszország elleni szankciók okozzák a kezelhetetlen helyzetet az energiapiacon.

Karácsony Gergely egyetérteni látszik ezzel amikor kijelenti, hogy “jövőre az eddigi 4 helyett 55 milliárdot fizetünk a villanyszámlára, mert valakik Európában a gazdaság bedöntésére spekulálnak az áramár manipulációkkal. Én inkább megvárom míg az Európai Unió összeszedi a bátorságát, és legalább olyan merész szankciókat alkalmaz az áramtőzsdéző energia szolgáltatókkal szemben mint Putyinnal szemben.”

Karácsony Gergely is – Orbánhoz hasonlóan – bűnbakot keres megoldás helyett.

A magas energia árakat ugyanis nem kizárólag az Oroszország elleni szankciók okozzák hanem az is, hogy földgázból hiány van a világpiacon. A magas energia árak maradnak a jövőben is, ezt próbálja Brüsszel kompenzálni abból a pénzből, melyet a nagy energia szolgáltatók extra profitjából venne be.

Jelen pillanatban valószínűleg sem Orbán Viktornak sem pedig Karácsony Gergelynek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp oldják meg az energia válságot és a nyomában járó általános recessziót. Ehelyett bírálatban jeleskednek.

“Az Orbán kormányt a német nagytőke tartja hatalmon”

Ez Karácsony Gergely főpolgármester véleménye, mellyel Schiffer András tökéletesen egyetért. Mi következik ebből?

“Orbán Viktor mindig a béke ellenpólusa az Európai Unióban, csakhát gyakran tudható: a németek kérték meg, hogy ezt az álláspontot képviselje”

– mondta Budapest főpolgármestere.

Mire Schiffer András ellenvetése: “ egy amerikai zsoldban álló Európába nem lehet integrálódni! A te német zöld barátaid is amerikai érdekeket szolgálnak” – hangsúlyozza az LMP ex vezetője. Akár egyetértünk ezzel akár nem, de szembetűnő, hogy Magyarországon mind a hatalom mind pedig az ellenzék a bírálatában erős miközben képtelen pragmatikus megoldást találni. Csakhogy a válság itt van, és valószínűleg nem is múlik el hamar. Orbán Viktor hét szűk esztendőről beszélt, és lehet, hogy ebben egyáltalán nem tévedett.

Cáfolja a kormány embere Kósa Lajost

0

Miközben a kormány azt igyekszik kommunikálni, hogy a „rabszolgatörvényként” elhíresült törvényjavaslat, vagyis, hogy az eddigi 250 óra helyett 400 óra túlmunkát is előírhatnak a dolgozóknak, a munkavállalók érdekeit szolgálja, György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár elismerte, hogy mindez a Magyarországon működő multik, elsősorban az autógyártók érdekeit szolgálja.

György László az Echo tévében arról is beszélt, hogy veszélyben az európai versenyképesség és fenntarthatóság, ez a vélemény ugyanakkor a magyarországi állapotokra is érvényes. Mint mondta,

„a versenyképesség és ezzel párhuzamosan a jólét fenntartása érdekében a magyar kormány gesztust tett a munkaadók felé.”

Igaz, az államtitkár ezt követően megismételte a kormány és Kósa Lajos kommunikációját, vagyos, hogy ez egyben lehetőség a munkavállalóknak, ha többet akarnak dolgozni, többet is kereshetnek, majd még azt is hozzátertte: ha ezzel a lehetőséggel a munkaadók visszaélnek, a kormány be fog avatkozni.

Az államtitkár közlése szerint a versenyképességi tanács ülésén készült egy versenyképességi javaslatcsomag, amelyet szerdán tárgyal a kormány. Szerepel benne 30 javaslat, ezek közül az egyik javaslat a túlórára és a munkaidőkeret kiterjesztésére vonatkozik.

Szerinte minderre azért is szükség van, mert Donald Trump kimondta, hogy neki Amerika az első, ezért elkezdte korlátozással fenyegetni az európai autóipari szereplőket, az európai ipar veszélybe került, s ezzel párhuzamosan az ázsiai konkurencia is erősödik.

Nekünk ahhoz, hogy a versenyképességünket megőrizzük, lépéseket kell tennünk.

A magyar kormány tett egy gesztust a nagy, főleg autóipari munkaadók felé azzal, hogy több túlórát engedélyez. Mindez valamelyest változást jelent a korábbi, „a magyar munkavállalókat védő, és a multik ellen harcoló” kormány kommunikáéciójában.

Hajléktalanok és hajlékosok

Nem szeretem a hajléktalanokat. Pontosabban: attól, hogy valaki hajléktalan, még nem lesz automatikusan szerethető. S ha már itt tartunk, be kell, hogy valljam: úgy általában a bicikliseket sem kedvelem. Vannak biciklisek, akikkel jóban vagyok, másokat meg ki nem állhatok. És így vagyok a hentesekkel, a sakkozókkal és a sárkányrepülőkkel is. Magyarokkal, németekkel, oroszokkal, olaszokkal, franciákkal.

Az, hogy valaki sárkányrepül, számomra még önmagában semmit sem jelent. Attól még az illető lehet egy agyatlan állat, vagy épp ellenkezőleg: briliáns gondolkodó, szeretetre méltó személy.

Nem hajléktalanokra és hajlékosokra osztom a világot. Konkrét emberek vannak, akik közül egyeseket kedvelek, másokat meg nem. Az agyatlan barmoktól, akik csak rombolni tudnak és pusztítani, például undorodom. Feszíthetnek bármilyen mezben, cipelhetnek magukkal akármilyen zászlót. Kivétel nélkül utálom azokat, akik úgy gondolják, hogy nekik mindig igazuk van, és ezért ők akarják megmondani, hogy másoknak mit szabad. Sőt, azt is, hogy másoknak mi a jó.

Volt már ilyen, nem kell nagyon öregnek lenni ahhoz, hogy emlékezzünk rá. Elegendő, ha kellően középkorúak vagyunk. Amikor Állam Bácsi elvtárs mondta meg, mert jobban tudta nálam, hogy nekem mi a jó. Hogy mit olvassak, milyen színdarabokat nézzek meg. Hova utazzak.

Jót akart nekem az Állam Bácsi elvtárs, mert nem szerette volna, ha olyan élmények érnének, amelyek szerinte nem tesznek jót nekem. Nem akarta az Állam Bácsi elvtárs, hogy frusztrált legyek, mert akkor nem tudok rendesen teljesíteni.

Akik kriminalizálják a hajléktalanokat, jobban tennék, ha az időjárást próbálnák megakadályozni. Nem azt, hogy essen az eső, vagy hogy süssön a Nap. Hanem hogy egyáltalán legyen időjárás. Mert majdnem mindig kiszámíthatatlan, és az esetek többségében nincs semmi értelme.

Ami azt illeti, nekem a hanyatt esés is gyanús. Ha rajtam állna, biztos, hogy nem engedélyezném. Haszon nincs rajta, esztétikailag pedig kifejezetten necces. Lehet, hogy vannak, akik szépen tudnak hanyatt esni, de én még nem láttam ilyen embert. Akiket idáig hanyatt esni láttam, magamat is beleértve, mindegyik csúnyán, nevetségesen tanyázott el a földön. Arról nem is szólva, hogy a legtöbben jól meg is ütötték magukat.

A tudomány jelenlegi állása szerint valaki nem attól lesz hajléktalan, mert fiatalon elhatározza, hogy felnőttként majd nem lesz fedél a feje fölött. Nem úgy van, hogy erre készül már gyermekkorától, képezi magát, hogy ő legyen a legjobb. Focistának készülhet az ember, orvosnak, mérnöknek úgyszintén.

Csak azt szerettem volna mondani, hogy nem kell szeretnünk a hajléktalanokat. Pontosabban: azért mert valaki hajléktalan, még nem kell őt szeretni. Mint ahogyan azt sem, akinek van hajléka.

Sem ez, sem az nem érdem.

Ha valaki agyatlan, baromarcú, ráadásul tolvaj és hazudozó, na azt lehet nagyon utálni.

Akár van hajléka az illetőnek, akár nincs.

Erdogan pénzért megy Németországba

0

Háromnapos hivatalos államfői látogatást tesz Németországban Erdogan török elnök, akinek a viszonya pocsék a németekkel és személyesen Angela Merkel kancellárral. De hát szükség törvényt bont: Erdogan összeveszett az Egyesült Államokkal és nem áll jól a Közel-Keleten sem, ahol régi ellenfele, Aszad elnök megerősítette a pozíciót Szíriában.

Ezért az Európai Unió és Németország felértékelődött a török államfő szemében, pedig korábban Hitlerhez hasonlította Angela Merkel kancellárt. A látogatás kezdete előtt a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott : új lapot kíván nyitni Törökország és Németország kapcsolataiban.

Németországban több mint hárommillió török él, a többségük Erdoganra szavazott a választásokon.

Ez mindenképp el kell, hogy gondolkoztassa a németeket. A másik fő probléma a menekültkérdés.

Törökország több pénzt kér

Erdogan szembekerült az Egyesült Államokkal, és emiatt a török líra mélyrepülésbe kezdett. A válság elkerülésére a török elnök kénytelen volt az egekbe emelni a banki kamatlábat, melyet korábban szentnek és sérthetetlennek nevezett. Törökországnak érvényes szerződése van az Európai Unióval, melyet annak idején Angela Merkel tárgyalt meg Erdogannal. Eszerint az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet évente Ankarának azért, hogy még egy olyan menekültinvázió ne következzen be, mint 2015-ben. Akkor több mint egymillió menekült érkezett Törökországból az Európai Unióba – a javarészük Németországba.

Erdogan most azt szeretné elérni, hogy az EU fizessen többet a krízis elhárítása érdekében.

Berlinben tisztában vannak Törökország nehéz helyzetével, csakhogy úgy gondolják, hogy amennyiben gazdaságilag összeomlik Törökország, akkor annak a levét az EU és mindenekelőtt Németország ihatja meg.

A 880 milliárd dolláros GDP gazdasági nagyhatalommá teszi Törökországot, melynek lakossága körülbelül ugyanakkora, mint Németországé (82 millió). A németek üzletileg érdekeltek abban, hogy Erdogan autokrata rendszere ne omoljon össze. Már csak azért sem, mert akkor újabb menedékkérők indulhatnának meg Törökországból Európa felé. Jelenleg csaknem 5 millió menekült él törökországi táborokban, vagyis a feszültség távolról sem enyhült. Van tehát miről tárgyalnia Berlinben Erdogannak, aki a választási kampány idején Németországban élő török futballsztárokkal fényképeztette magát, hogy megmutassa befolyását a 3 milliós németországi török közösségre.

Merkel megállapodna a migrációról

0

Sebastian Kurz osztrák kancellár javasolta, és Angela Merkel felkapta az ötletet: ugyanolyan migráns egyezményeket kell aláírni Egyiptommal, Líbiával, Tunéziával, Algériával és Marokkóval mint amilyet az EU kötött Törökországgal 2016-ban.

Eszerint Brüsszel évente három milliárd eurót fizet azért, hogy ne induljon olyan migráns áradat, mint 2015-ben. Jövő februárban EU-arab csúcstalálkozó lesz, amelynek egyik fő témája épp a bevándorlás lehet. Észak-Afrika arab államaiból ugyanis szinte minden migráns Európába vándorol, míg Fekete-Afrikában 70 százalék megmarad a saját régiójában. A maradék harminc százaléknak is csak egy része jön Európába, mert sokan inkább az amerikai kontinenst, vagy pedig a gazdag Öbölmenti államokat választják.

Sziszi egyiptomi elnök korábban nem rajongott az ötletért, hogy egyfajta védőövezetet alkossanak Európa felé.

Egyiptom államfője arra hivatkozott, hogy a 100 milliós ország már így is 10 millió bevándorlót fogad.

Számuk pedig egyre csak növekszik. Vagyis pénzt kért azért, hogy el tudják látni a migráns tömeget. Merkel kancellár mostani nyilatkozata azt mutatja. hogy immár megvan a szándék arra, hogy az EU pénzért még Észak-Afrikában védőövezetet építsen ki határainak védelmében.

Salzburgban az EU-csúcson nem sikerült tisztázni az ellentéteket a migráns politikát illetően. Ráadásul a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint előretör Németországban az Alternative für Deutschland, amely a migráns veszéllyel kampányol. Népszerűségét tekintve a szélsőjobboldali ellenzéki párt már a második, megelőzi a szociáldemokratákat, egyedül Angela Merkel kereszténydemokrata- keresztényszociális koalíciója előzi meg. Ebből is az utóbbi bajban van:

Bajorországban hamarosan választásokat tartanak,

és a kormányzó CSU-t megszoríthatja a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, mely a migráns-kérdést tűzte zászlajára.

Jövő tavasszal európai uniós választást rendeznek. Angela Merkel semmiképp sem szeretné, ha ezen a migrációs problémákat hangsúlyozó szélsőjobboldal diadalmaskodna az Európai Unióban. Ezért fogadja Erdogan török elnököt Berlinben, és ezért  javasol egy védőövezetet Észak Afrikában, hogy semmiképp se következhessen be olyan migráns invázió, mint 2015-ben.

A franciáknak nem kell egy populista Európai Unió

0

Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem akarunk finanszírozni egy olyan Európai Unió, amely nem osztja a mi értékeinket. Minden ország olyan vezetőt választ magának, amilyet akar, de az EU egy olyan szövetség, amely bizonyos értékek alapján jött létre. A populisták pedig kizárólag arra használják fel az uniót, hogy onnan pénzt vegyenek fel.

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ugyan nem mondta ki Magyarország és Lengyelország nevét a francia nagykövetek előtt Párizsban, de nyilvánvaló volt, hogy mire gondol.

Ne hagyjuk, hogy a migráns ügyeket kihasználják a populisták

– hangsúlyozta a francia külügyminiszter, aki francia-német egyeztetést sürgetett ebben az ügyben is.

Szeptember 20-án Salzburgban lesz a következő EU csúcs. Azt megelőzően meg kell állapodnunk Németországgal – jelentette ki Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. Emmanuel Macron elnök az ősz folyamán körutat tesz az uniós államokban, de Magyarországot nem keresi fel.

Orbán Viktor és Matteo Salvini olasz belügyminiszter Macron ellenes koalíciót hirdetett meg, és a francia elnök felvállalta a konfrontációt kilenc hónappal az uniós választások előtt. Az uniós változások motorja a francia-német együttműködés, ezt kell beindítanunk újra – mondta a francia külügyminiszter.

Nem a Vidi nemzetközi menetelése miatt rúgták ki Dollt a Fraditól

0

Ma délelőtt sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Szerhij Rebrovot nevezték ki szerdán a Ferencváros új vezetőedzőjének. Az ukrán szakvezető a német Thomas Dollt váltotta a kispadon.

Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az edzőváltásra vonatkozó döntés az idei kupakudarc után megszületett. Tehát sem a szurkolói nyomás, sem a Vidi nemzetközi kupamenetelése nem befolyásolta a döntést. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a székesfehérváriak jó szereplésének minden magyar futballrajongó örülhet.

„A Kubatov Gábor klubelnökkel folytatott tárgyalás után döntöttem arról, hogy vállalom a feladatot.

Minden klubnál, ahol dolgoztam, az első hely volt a cél, itt is ez lesz.

Az elnökkel való beszélgetés meggyőzött arról, hogy magasak a célok” – mondta Rebrov, aki angolul beszél majd a futballistákkal, de lesz orosz tolmácsa is.

A játékosként 75-szörös válogatott Rebrov ezt megelőzően a Dinamo Kijevet és a szaúdi al-Ahli csapatát irányította. Előbbi együttest kétszer-kétszer ukrán bajnoki címre és kupagyőzelemre vezette, egyszer pedig a Szuperkupát hódította el.

Auschwitz: Németország felelőssége sohasem szűnik meg

0

1992 óta most először járt német külügyminiszter a legnagyobb náci haláltáborban, ahol több mint egymillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Ez a világ legszörnyűbb helye, mondta Heiko Maas. Németország felelőssége sohasem szűnik meg ezen a téren, tette hozzá a német diplomácia vezetője a haláltáborban. A németországi zsidók közösségének vezetője üdvözölte, hogy hosszabb szünet után újra ellátogatott a külügyminiszter Auschwitzba, de kifogásolta, hogy lengyel kollégája nem tartott vele.

Németországban, az Egyesült Államokban és Izraelben bírálták Lengyelország holokauszt törvényét,

amely tagadja a lengyelek felelősségét. Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége a második világháború előtt, de a nácik szinte mindenkit kiirtottak. A túlélők jelentős része külföldre ment, így Lengyelországban csak párezer zsidó maradt.

Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója is ilyen túlélő családból származik. Kedvéért Ivanka Trump áttért a zsidó vallásra, így Trump unokái is zsidó hitben nevelkednek.

Orbán az anti-Macron szerepét játssza

0

A magyar miniszterelnök frontálisan támadta Franciaország elnökét a német Bild Zeitungnak adott interjúban illetve Tusnádfürdőn Erdélyben. Orbán Viktor közölte: nem kér egy olyan Európából, melyet a franciák vezetnek- a németek pénzén. Demokrácia-deficittel vádolta meg az Európai Unió brüsszeli bizottságát, „melynek a napjai meg vannak számlálva”.

Orbán Viktor szeretne Juncker székébe ülni?- veti fel a Le Monde. Erre kevés esélye van, hiszen Magyarország támogatóinak a száma nem túl nagy: a visegrádi négyek, Ausztria, Olaszország és persze Bajorország, amelynek azért nagy szava van Németországban.

Ez a jelenlegi helyzet. A magyar miniszterelnök azonban abban bízik, hogy a jövő évi európai választások új erőviszonyokat hoznak majd. Megerősödnek azok az antiliberális irányzatok, melyeket Orbán Viktor egész Európában támogat.

Mi a francia reakció? Macron elnök korábban leváltotta Franciaország budapesti nagykövetét, aki egy hazaküldött jelentésében azt javasolta, hogy Párizs kövesse Orbán politikáját a migránsok ügyében. A Macron által leváltott nagykövetet Szijjártó Péter külügyminiszter kitüntette.

Macron Orbán politikájára célozva azt hangsúlyozza: a nacionalizmus olyan, mint a lepra! Lassan, de biztosan tönkreteheti az Európai Uniót!

Emmanuel Macron az Orbán Viktornak adandó választ rábízza az európai ügyek miniszterére. Arra a Nathalie Loiseau asszonyra, aki nemrég vitriolos kritikát írt Orbán politikájáról. „Demokrácia deficittel vádolja az Európai Uniót és közben dicsőíti Oroszországot és Törökországot?! Minél nagyobb a hazugság, annál jobban elfogadják?”– kérdi a francia miniszterasszony Twitteren.

Orbán Viktor nem Oroszország és Törökország belső rendszerét dicsérte, hanem az Európai Uniót bírálta azért, mert nem megfelelőképp kezeli Oroszországot és Törökországot. A magyar miniszterelnök rugalmasabb politikát vár Brüsszeltől ebben a tekintetben. Nincs ezzel egyedül: Berlinbe meghívták Erdogant annak ellenére, hogy a német sajtó nagyrésze élesen bírálja a török elnök önkényuralmi rendszerét. Németország tovább építi azt a földgáz vezetéket, mely Oroszországgal köti össze. Erről Trump elnök úgy nyilatkozott, hogy Németország Oroszország foglya!

Orbán Viktor most az anti-Macron szerepet játssza el, de a futball világbajnokságon együtt fényképezkedett a fiatal francia államfővel, és gratulált a francia csapat játékához. Közben persze nem titkolta: Horvátországnak drukkolt.

Erdogant meghívták Németországba

0

Hivatalosan még nem erősítették meg, de a Bild Zeitung úgy értesült, hogy államfői látogatásra hívták meg Törökország elnökét.

Németország és Törökország között számtalan ellentét feszül, ugyanakkor Merkel kancellár és Erdogan elnök paktuma egy újabb bevándorlási hullám megakadályozására továbbra is érvényben van.

Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet ezért Törökországnak,

amelynek jelenlegi helyzetében ugyancsak szüksége van a pénzre. A török líra mélyrepülésben, és Törökország egy gazdasági katasztrófa közelében van, miután Trump szankciókkal fenyegette meg Ankarát. A törökök ugyanis fogságban tartottak egy amerikai tiszteletest, akit azzal vádoltak, hogy részt vett az elbukott puccskísérletben 2016-ban. A tiszteletest az amerikai tiltakozások miatt házi őrizetbe helyezték, de Trump a szabadon bocsátását követeli Törökországtól.

Németországnak is több hasonló ügye van függőben, mert a puccs bukása óta ezerszámra tartóztatják le az embereket Törökországban.

Erdogan a választási győzelem következtében szinte teljhatalmat élvez. Ezt arra használja fel, hogy leszámoljon mindenféle ellenzékkel.

Emiatt Németországban sokan ellenzik, hogy leterítsék a vörös szőnyeget Erdogan elé.

A másik ok a Németországban élő törökök ügye. A több mint hárommillió török jórésze Erdoganra szavazott a legutóbbi választások alkalmából. Ezt azzal indokolták, hogy másodrendű polgároknak érzik magukat Németországban. Ugyanezzel indokolta kimaradását a német futball válogatottból Mesut Özil. A török származású sztár Gelsenkirchenben született, de azt állította, hogy faji és vallási megkülönböztetés áldozata Németországban. Közös választási plakáton szerepelt Erdogannal – emiatt rengetegen támadták, ezért mondta le a válogatottságot.

Tárgyalni tehát bőven lesz miről, ha Erdogan Németországba érkezik. Korábban Törökország arra törekedett, hogy bekerüljön az Európai Unióba, de ezt épp a németek akadályozták meg. Törökország lakossága nemrég meghaladta Németországét. Erdogan rendszere számtalan ponton sérti az Európai Unió alapelveit. Az együttműködés Törökországgal ugyanakkor már csak azért is létfontosságú az EU első számú hatalma számára, hogy ne induljon újabb bevándorlóhullám, mint 2015-ben, mely alapjaiban rengette meg Németország politikai rendszerét – meggyengítve Angela Merkel pozícióját.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!