Címke: NATO

A nem hithű ember idegrendszer megóvási okból nem akarja követni a kormánypárti sajtót. Különösen nem akarja a benne ágáló nagy triót, mert ők nem igazi véleményvezérek ám, sokkal inkább a kormány, illetve hát nem a kormány, hanem a miniszterelnök úr feltétlen… izéi… illetve kiszolgálói, ám sajnos hiába nem akarja, mindig felbukkannak valahogy.

A ma.hu, a Hírstart, a mandiner kedvencei, tisztára, mint a Fülemile versben a szomszéd, aki hirtelen terem elő a semmiből, és „olyat mond, hogy még a…”, amitől aztán mindenki megnézheti magát.

Most például a svédek nézhetik meg magukat:

„Nem szabad beereszteni a svédeket a NATO-ba, és nagyon meg kéne fontolni, hogy tulajdonképpen mi keresnivalója van egy ilyen ostoba, rosszindulatú, beteg országnak az Európai Unióban? Ha Svédország lediktatúrázhatja Magyarországot, akkor nekünk pedig jogunk van azt mondani, ti svédek idióták vagytok…agyilag sérült idióták”.

Ebből egyértelműen látható, hogy a magyar kormány teljesen hülye, mert csak egy agyilag sérült idióta vesz repülőgépeket agyilag sérült idiótáktól. Igen! Repülőgépeket! Fokozottan veszélyes harci eszközt! Amellyel aztán a terv szerint itthon repkednek majd a Magyar Fiúk! Hát milyen az a magyar vezetés, amelyik minden békehablaty ellenére ilyen szörnyű vágóhídra küldi fiainkat? És mit szólnak ehhez a magyar anyák?

Nagy szerencse, hogy nem csak mi vagyunk idióták repülővásárlásban, hanem az összes többi NATO tagállam is beengedésben, mert ezek már mind megszavazták a svéd csatlakozást, holott a témához valahogy odakeveredett szomszéd úgy véli, nem szabad beengedni a NATO-ba őket. Ezek után kíváncsian várhatjuk, hogy mit dönt a magyar (egyszemélyes) Parlament. Ha ugyanis megszavazza az idióta svédek belépését, akkor maga is csatlakozik az idiótákhoz, míg ha nem szavazza meg, esetleg megint kizavarják, ezúttal nem az EU, hanem a NATO folyosóra, ahol aztán keménykedhet egyedül. Nem egy nagy élmény, azt mondhatom, de még mindig elviselhetőbb, mintha a NATO-ból zavarnának ki minket a nagyorosz hóba. Oldalt medvék, hátul Kalasnyikovok, előttünk meg a szakadék. Nem szeretnék akkor a helyünkben lenni!

Az „olyatmondás hogy még a…” folytatásában a derék szomszéd a svédeknek immár nem csak a NATO, hanem az EU tagságát is megkérdőjelezi, mondván, hogy mi keresnivalója van egy ilyen xxx országnak abban a szövetségben (a svédekre általa használt jelzőket lásd fentebb). A helyzet az, hogy bizony igazat kell adnunk neki a megkérdőjelezést tekintve, mert ugyan az EU-ban a svédek nettó befizetők (harmadikok Németország és Dánia után), mi meg nettó haszonélvezők vagyunk (negyedikek a három balti állam mögött), ám mivel jelenleg egy hosszas pávatánc sikertelensége miatt nem kapunk az EU-tól egy vasat se, tökmindegy nekünk, hogy a svédek EU tagok-e, vagy pediglen nem. Két évvel ezelőttig ugyan bőségesen ömlött az évi 1200 – 1400 milliárd az országba, többek között az ostoba, rosszindulatú, beteg Svédország jóvoltából, de miután a nép által legcsillogóbb tollúnak kiválasztott pávánk tánca a többi EU tagnak nem tűnt vonzónak, jelenleg nem ömlik. Semennyi sem. Új tánctanárt kéne fogadni? De hát, lévén őstehetség, olyanja sohasem volt neki! Pofán is verné azt, aki megpróbálná irányítgatni! Esetleg fejbe… saller vagy koki, az itt a  kérdés, nem igaz?

Javasolható még, hogy a folyosó helyett a bálteremben kellene bemutatóznia, de ott sem köpködve és káromkodva, hanem lágy mozdulatokkal, barátságos kéztartással, látszódjon belőle, nem csak az ő akarata érvényesülhet az EU-n belül (ha csak az érvényesül, azt hívja magyar szuverenitásnak), hanem van benne némi kompromisszumkészség, ha sok nem is, hogy valamennyire mindenkinek jó legyen. Erről szólnak ugyanis a szövetségek. Vannak persze olyan közösségek, akár kisebbek is, például egy család, ahol mindig ugyanannak a családtagnak van igaza, azaz mindig az történik, amit ő akar – amíg a többiek meg nem unják, pláne, ha állandóan a családi tervek ellehetetlenítésével vagy a családi program felborításával fenyegetőzik. Senkinek nem javaslom az ilyen közösséghez való tartozást, mert egyetlen tag miatt mindenkinek rossz, és az lesz a jövőben is. A legrosszabb persze az állandóan kompromisszumképtelen tagnak, különösen, ha a többiek időben megszabadulnak tőle, és egyszer csak a szövetségen kívül találja magát. Mint tudjuk, belül sem könnyű az élet, kívül meg még sokkal kellemetlenebb („Hull a hó, fúj a szél, Orbán az EU-ról mesél”).

Visszatérve szegény svédekre az a szomorú igazság, hogy nem csak nekik rossz, amit csinálunk, hanem az én országom is egyrészt utálttá, másrészt röhejessé vált, és nem egészen értem, hogy a sok magyarabbnál is magyarabb hazafi mi a francért teszi ezt vele.

Az sem nagyon megy a fejembe, hogy egy olyan országot, ahol a háborús helyzetre hivatkozva három éve rendeleti kormányzás van, de az ez idő alatt kiadott rendeleteknek semmi köze a háborús helyzethez, ahol a kormányzásban állandó a kétharmaddal való visszaélés, ahol a kormány abszolút felügyelete alatt működik az AB, a NAV, az ÁSZ, a médiahatóság, az ügyészség meg a többi úgynevezett fék és ellensúly, ahol a kormány ezek vezetőit sok évre betonozza be leválthatatlanul, és csillagászati összegű fizetést ad nekik, majd ezek totális elfogultságát ki is használja, hogy az ellenzéket még jobban megfossza minden pénzétől és lehetőségétől, ahol a Rogán csapat évi 45 milliárdból nem informálja a népet és konzultál vele, hanem közpénzen fideszes pártpropagandát folytat, ahol megtörténhet az a totális képtelenség, hogy az évi 150 milliárdnyi közpénzből működtetett „köz”rádió – „köz”tévé folyamatosan kormánypárti pártpropagandát folytat, ahol a magánmédia nagy részét közpénzes hirdetésekkel a kormánypárt a saját szolgálatába állította, szóval nem megy a fejembe, hogy egy ilyen országot „jogállamnak” nevezhessen valaki. És a sok brancsbeli jogász még visítozik is, hogy senki nem „definiálta” a jogállamot, miért bántanak már megint „minket”, holott az országot nem bántja senki, csak ezt a sok tehetségtelen, felfuttatott szerencsétlent próbálják rádöbbenteni arra, hogy ez így nem fog menni. De nem döbbennek rá. Majd hülyék lesznek, nem igaz? Annyi eszük csak van.

Na, így diktatúrázzák le a svédek Magyarországot. Abszolút jogosan. Természetesen az „olyat mondó hogy még a…” szomszédnak is igazat kell adnunk, nekünk jogunk van a svédeket akár agyilag sérült idiótáknak is nevezni, csak az a baj, hogy ezzel nem az ezt hangoztató szomszéd állít ki magáról az elmeállapotának kérdésességét igazoló bizonyítványt, hanem rém kellemetlen módon minket, azon magyarokat is belekever az ügybe, akik sohasem tettünk olyat, amely miatt az összes magyart hülyének lehet nézni.

Ahhoz, hogy mindezt a sokat hangoztatott hazafisággal, a magyar szuverenitással és a magyarok érdekével hogy lehet összekombinálni, az MTA összes tagjának szoros és hathatós együttműködése lenne szükséges. Hogy az elégséges is, abban bizonytalan vagyok.