Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Kínai békegalamb Ukrajna fölött?

0

Li Huj kínai diplomata, Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja körutat tett a két háborúskodó országban, Brüsszelben és néhány uniós állam fővárosában, hogy felmérje egy fegyverszünet esélyeit, és nem sok jót tapasztalt.

A politikai megoldás egyre távolodni látszik miközben Macron francia elnök már azt javasolta, hogy a NATO tagállamok küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ettől Biden amerikai elnök és Scholz német kancellár ugyan elhatárolta magát, de Putyin szóvivője, Peszkov szerint ez háborút jelenthetne Oroszország és a NATO között. Putyin közölte: bevetné az atomfegyvert is “Oroszország védelmében”. Az orosz elnök Oroszország részének tekinti a meghódított ukrán tartományokat is.

Weimari háromszög: ne hagyjuk Oroszországot győzni!

Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a lengyel miniszterelnök vitatta meg Ukrajna helyzetét, amely mind drámaibb hiszen egyre nagyobb a hiány katonákban és fegyverekben, és a külföldi segítség is akadozik. Scholz kancellár hangsúlyozta: hogyha kell, akkor a világpiacról vásárolnak fegyvereket Ukrajna támogatására. Csehország már közölte: 800 ezer tüzérségi lövedéket vásárol a világpiacon, hogy ily módon támogassa Ukrajnát.

Olaszország viszont attól tart, hogy a NATO csapatok jelenléte a harmadik világháborúhoz vezethetne:

“Segíteni kell Ukrajnát abban, hogy védekezzen az orosz agresszió ellen, de a NATO belépése az Oroszország elleni háborúba a harmadik világháborúval fenyeget”

– hangsúlyozta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

“Már folyamatban is van a harmadik világháború, és Putyin nem áll le addig ameddig le nem győzik.”

Csakhogy Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött egyre kevesebb katonai szakértő tekinti realitásnak hiszen az erőviszonyok Putyinnak kedveznek.

Ferenc pápa ezért is jelentette ki néhány nappal ezelőtt, hogy “nem szégyen felmutatni a fehér zászlót”, és hogy “mindenképp tárgyalni kellene a béke érdekében.”

Jelenleg erre Ukrajna vezetői és az Európai Unió nem áll készen, de a döntést az Egyesült Államokban hozzák meg. Biden elnök leváltotta Victoria Nulandot, azt a külügyi államtitkárt, aki a háborús politikát képviselte Ukrajnában. Victoria Nuland volt az, aki egy gyenge pillanatában elárulta, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött arra, hogy megbuktassa az oroszbarát rendszert Kijevben.

“Trump egy centet sem adna Ukrajnának”

Ezt mondta Orbán Viktor, aki Floridában tárgyalt az Egyesült Államok ex elnökével. Trump az ukránok feje fölött tárgyalna Putyinnal, és ily módon vetne véget a háborúnak. John Bolton Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ex elnök hogyha visszakerülne a Fehér Házba, akkor közvetlenül tárgyalna az USA ellenfeleivel: Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin- ping kínai államfővel, az iráni vezetőkkel és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot, Biden kezdettől fogva hidegháborús politikát folytat.

Ezt a republikánusok elvetik, és megpróbálnak valamiféle modus vivendit találni Kínával és Oroszországgal. Kissinger ex külügyminiszter, aki tető alá hozta az USA – kínai együttműködést 1972-ben, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyrehozni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Az együttműködésnek hála Kína a világ második számú nagyhatalma lett, és Hszi Csin-ping elnök emiatt jelentette be, hogy Peking G2- es világot akar vagyis olyat, melyet az Egyesült Államok és Kína együtt irányít. Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint a 330 milliós Egyesült Államoké.

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

Kínai szakértők: a NATO csak akkor nyerhet Ukrajnában, ha csapatokat küld oda

0

A NATO csapatok Ukrajnába küldése  felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.

Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.

A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.

“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.

Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.

Fegyverszünet?

Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának  helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.

Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.

Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.

“Ezért 2024-ben aligha várható tűzszünet Ukrajnában”

– vonja le a következtetést a háború második évfordulóján a kínai szakértő.

Idióták

A nem hithű ember idegrendszer megóvási okból nem akarja követni a kormánypárti sajtót. Különösen nem akarja a benne ágáló nagy triót, mert ők nem igazi véleményvezérek ám, sokkal inkább a kormány, illetve hát nem a kormány, hanem a miniszterelnök úr feltétlen… izéi… illetve kiszolgálói, ám sajnos hiába nem akarja, mindig felbukkannak valahogy.

A ma.hu, a Hírstart, a mandiner kedvencei, tisztára, mint a Fülemile versben a szomszéd, aki hirtelen terem elő a semmiből, és „olyat mond, hogy még a…”, amitől aztán mindenki megnézheti magát.

Most például a svédek nézhetik meg magukat:

„Nem szabad beereszteni a svédeket a NATO-ba, és nagyon meg kéne fontolni, hogy tulajdonképpen mi keresnivalója van egy ilyen ostoba, rosszindulatú, beteg országnak az Európai Unióban? Ha Svédország lediktatúrázhatja Magyarországot, akkor nekünk pedig jogunk van azt mondani, ti svédek idióták vagytok…agyilag sérült idióták”.

Ebből egyértelműen látható, hogy a magyar kormány teljesen hülye, mert csak egy agyilag sérült idióta vesz repülőgépeket agyilag sérült idiótáktól. Igen! Repülőgépeket! Fokozottan veszélyes harci eszközt! Amellyel aztán a terv szerint itthon repkednek majd a Magyar Fiúk! Hát milyen az a magyar vezetés, amelyik minden békehablaty ellenére ilyen szörnyű vágóhídra küldi fiainkat? És mit szólnak ehhez a magyar anyák?

Nagy szerencse, hogy nem csak mi vagyunk idióták repülővásárlásban, hanem az összes többi NATO tagállam is beengedésben, mert ezek már mind megszavazták a svéd csatlakozást, holott a témához valahogy odakeveredett szomszéd úgy véli, nem szabad beengedni a NATO-ba őket. Ezek után kíváncsian várhatjuk, hogy mit dönt a magyar (egyszemélyes) Parlament. Ha ugyanis megszavazza az idióta svédek belépését, akkor maga is csatlakozik az idiótákhoz, míg ha nem szavazza meg, esetleg megint kizavarják, ezúttal nem az EU, hanem a NATO folyosóra, ahol aztán keménykedhet egyedül. Nem egy nagy élmény, azt mondhatom, de még mindig elviselhetőbb, mintha a NATO-ból zavarnának ki minket a nagyorosz hóba. Oldalt medvék, hátul Kalasnyikovok, előttünk meg a szakadék. Nem szeretnék akkor a helyünkben lenni!

Az „olyatmondás hogy még a…” folytatásában a derék szomszéd a svédeknek immár nem csak a NATO, hanem az EU tagságát is megkérdőjelezi, mondván, hogy mi keresnivalója van egy ilyen xxx országnak abban a szövetségben (a svédekre általa használt jelzőket lásd fentebb). A helyzet az, hogy bizony igazat kell adnunk neki a megkérdőjelezést tekintve, mert ugyan az EU-ban a svédek nettó befizetők (harmadikok Németország és Dánia után), mi meg nettó haszonélvezők vagyunk (negyedikek a három balti állam mögött), ám mivel jelenleg egy hosszas pávatánc sikertelensége miatt nem kapunk az EU-tól egy vasat se, tökmindegy nekünk, hogy a svédek EU tagok-e, vagy pediglen nem. Két évvel ezelőttig ugyan bőségesen ömlött az évi 1200 – 1400 milliárd az országba, többek között az ostoba, rosszindulatú, beteg Svédország jóvoltából, de miután a nép által legcsillogóbb tollúnak kiválasztott pávánk tánca a többi EU tagnak nem tűnt vonzónak, jelenleg nem ömlik. Semennyi sem. Új tánctanárt kéne fogadni? De hát, lévén őstehetség, olyanja sohasem volt neki! Pofán is verné azt, aki megpróbálná irányítgatni! Esetleg fejbe… saller vagy koki, az itt a  kérdés, nem igaz?

Javasolható még, hogy a folyosó helyett a bálteremben kellene bemutatóznia, de ott sem köpködve és káromkodva, hanem lágy mozdulatokkal, barátságos kéztartással, látszódjon belőle, nem csak az ő akarata érvényesülhet az EU-n belül (ha csak az érvényesül, azt hívja magyar szuverenitásnak), hanem van benne némi kompromisszumkészség, ha sok nem is, hogy valamennyire mindenkinek jó legyen. Erről szólnak ugyanis a szövetségek. Vannak persze olyan közösségek, akár kisebbek is, például egy család, ahol mindig ugyanannak a családtagnak van igaza, azaz mindig az történik, amit ő akar – amíg a többiek meg nem unják, pláne, ha állandóan a családi tervek ellehetetlenítésével vagy a családi program felborításával fenyegetőzik. Senkinek nem javaslom az ilyen közösséghez való tartozást, mert egyetlen tag miatt mindenkinek rossz, és az lesz a jövőben is. A legrosszabb persze az állandóan kompromisszumképtelen tagnak, különösen, ha a többiek időben megszabadulnak tőle, és egyszer csak a szövetségen kívül találja magát. Mint tudjuk, belül sem könnyű az élet, kívül meg még sokkal kellemetlenebb („Hull a hó, fúj a szél, Orbán az EU-ról mesél”).

Visszatérve szegény svédekre az a szomorú igazság, hogy nem csak nekik rossz, amit csinálunk, hanem az én országom is egyrészt utálttá, másrészt röhejessé vált, és nem egészen értem, hogy a sok magyarabbnál is magyarabb hazafi mi a francért teszi ezt vele.

Az sem nagyon megy a fejembe, hogy egy olyan országot, ahol a háborús helyzetre hivatkozva három éve rendeleti kormányzás van, de az ez idő alatt kiadott rendeleteknek semmi köze a háborús helyzethez, ahol a kormányzásban állandó a kétharmaddal való visszaélés, ahol a kormány abszolút felügyelete alatt működik az AB, a NAV, az ÁSZ, a médiahatóság, az ügyészség meg a többi úgynevezett fék és ellensúly, ahol a kormány ezek vezetőit sok évre betonozza be leválthatatlanul, és csillagászati összegű fizetést ad nekik, majd ezek totális elfogultságát ki is használja, hogy az ellenzéket még jobban megfossza minden pénzétől és lehetőségétől, ahol a Rogán csapat évi 45 milliárdból nem informálja a népet és konzultál vele, hanem közpénzen fideszes pártpropagandát folytat, ahol megtörténhet az a totális képtelenség, hogy az évi 150 milliárdnyi közpénzből működtetett „köz”rádió – „köz”tévé folyamatosan kormánypárti pártpropagandát folytat, ahol a magánmédia nagy részét közpénzes hirdetésekkel a kormánypárt a saját szolgálatába állította, szóval nem megy a fejembe, hogy egy ilyen országot „jogállamnak” nevezhessen valaki. És a sok brancsbeli jogász még visítozik is, hogy senki nem „definiálta” a jogállamot, miért bántanak már megint „minket”, holott az országot nem bántja senki, csak ezt a sok tehetségtelen, felfuttatott szerencsétlent próbálják rádöbbenteni arra, hogy ez így nem fog menni. De nem döbbennek rá. Majd hülyék lesznek, nem igaz? Annyi eszük csak van.

Na, így diktatúrázzák le a svédek Magyarországot. Abszolút jogosan. Természetesen az „olyat mondó hogy még a…” szomszédnak is igazat kell adnunk, nekünk jogunk van a svédeket akár agyilag sérült idiótáknak is nevezni, csak az a baj, hogy ezzel nem az ezt hangoztató szomszéd állít ki magáról az elmeállapotának kérdésességét igazoló bizonyítványt, hanem rém kellemetlen módon minket, azon magyarokat is belekever az ügybe, akik sohasem tettünk olyat, amely miatt az összes magyart hülyének lehet nézni.

Ahhoz, hogy mindezt a sokat hangoztatott hazafisággal, a magyar szuverenitással és a magyarok érdekével hogy lehet összekombinálni, az MTA összes tagjának szoros és hathatós együttműködése lenne szükséges. Hogy az elégséges is, abban bizonytalan vagyok.

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

Kiléptetheti-e Orbán Magyarországot az Európai Unióból?

0

“Orbán Viktor kiutáltatta a Fideszt az Európai Néppártból, ez a szörnyű forgatókönyv megismétlődhet az Európai Unióval is. Ezután viszont Magyarország Európa Bantusztánja lenne” – hangsúlyozta Balázs Péter ex külügyminiszter, aki a Pénzügykutató intézet Andrássy körében fejtette ki a véleményét a magyar diplomáciáról, melynek egykor maga is jeles alakítója volt.

A magyar miniszterelnök a jobboldali lengyel kormány bukásával teljes mértékben elszigetelődött az Európai Unióban. Ez derült ki a legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón, melyet épp Orbán Viktor miatt hívtak össze, és amelyen a magyar miniszterelnök teljes mértékben kapitulált. Olaf Scholz kancellár fenyegette meg Orbán Viktort azzal, hogy végzetesen meggyengítik a magyar gazdaságot, ha a magyar miniszterelnök nem fogadja el Ukrajna pénzügyi támogatását. Orbán Viktor kapitulált, de a kérdés megmaradt: miért finanszíroz az Európai Unió egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában? Ezt a kérdést persze elsősorban Washingtonban kellene feltenni hiszen az ukrajnai háború befejezéséről az USA és Oroszország dönthet. És az Európai Unió? Fuck the EU! – kiáltotta Kijevben Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes, aki a térséggel foglalkozik. A kijelentés évekkel ezelőtt hangzott el, de elég jól kifejezi az USA diplomácia és az Európai Unió viszonyát.

Miből finanszírozza a gazdasági válságban levő Európai Unió az ukrajnai háborút?

Ezt kérdeztem Balázs Péter egykori külügyminisztertől, aki meglepően optimista választ adott:

”Az Európai Unió tagállamai többnyire gazdagok tehát hogyha megvan a politikai akarat, akkor meglesz a szükséges pénz is a költségvetésből és a hitelből. Különben is az uniós költségvetés csak a GDP 1%-át jelenti. Ha felemelnék 2%-ra, akkor azt senki sem venné észre.”

Ez bizonyára így is volt Balázs Péter fénykorában, de ma már nem így van, mert minden uniós tagállam költségvetési gondokkal küzd. Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni, hogy az Ursula von der Leyen által bejelentett 50 milliárd euró Ukrajnának nincsen benne a német költségvetésben. Ráadásul visszaállították a 3%-os költségvetési hiány plafont és a 60%-os államadósság határt. A legtöbb uniós tagállam nem teljesíti ezt viszont hatalmas összegekkel támogatja a rezsit, melyet az energia válság mindenütt megemelt.

Mi lesz, ha jön Trump?

“Ez nagy veszély mind az Európai unióra mind pedig a NATO-ra nézve. Épp ezért Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy hónapokig húzza a hatalomváltást mint ahogy ez eddig megszokott volt a parlamenti választások után. Olaf Scholz német kancellár már egyeztetett is erről legutóbbi washingtoni útján Biden amerikai elnökkel. Ursula von der Leyen megmaradhat a brüsszeli bizottság élén – ebben az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak” – mondta Balázs Péter – Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia egyetért ebben.

“Az pedig, hogy Orbán Viktor ellene van, már senkit sem érdekel.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Magyarországot évtizedek óta kiírták a szereposztásból miután a régióban az USA csakis Lengyelországot és Romániát tekinti stratégiai szövetségesnek. Ennek megfelelően Blinken külügyminiszter terve szerint az ukrajnai háború lezárulása után két regionális központ alakulna ki: az erősebb északi, amely Lengyelországból, Ukrajnából és a három balti államból állna, a másik, a déli pedig Románia, Moldova és esetleg Bulgária szövetsége lenne. Orbán Viktor úgy érzi, hogy a nemzetközi diplomáciában leszarták, ez motiválhatja radikális fellépéseit, melyek semmilyen kézzelfogható eredményt sem hoznak Magyarországnak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált a nemzeti együttműködés 14 éve alatt.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!